LÉBÉNY                 ÁRPÁD-KORI TEMPLOM                  2016.Március.15. 

       

Lébény címere

                                     Lébényben(hív!!!!!) a Hanság síkján , Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna, de mivel vacak-télies volt az idő, ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.

                                Lébény  a Mosoni síkság keleti részén fekszik,Győrtől,Mosonmagyaróvártól és Csornától nagyjából egyforma távolságban. Területe sík, legnagyobb tengerszínt feletti magassága 117m. Déli határában a Rábca folyik.  A város közlekedésileg kedvező helyen található, itt halad el az M1 autópálya (Győr és Mosonmagyaróvár közt csak itt van lejáró) valamint a Budapest-Bécs vasúti fővonal is.

http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.7309&lon=17.42157&tur=1

                               Kedvező fekvésének, adottságainak és jó infrastruktúrájának köszönhetően fejlett mezőgazdaság és élénk gazdasági élet folyik a területén. Itt található a nemzetközi hírű Szent Jakab templom,mely sok turistát vonz a városba,ezért idegenforgalma is jelentős.

Államalapító királyunk szobra

                              Jelentős számú bakancsos és zarándokturista keresi fel évente, mivel  a magyarországi Szent Jakab zarándokútnak(El Camino) a román kori templomnál találhatjuk a vég/induló állomását. Szent Jakab Apostol napján(július 25.) nagyszabású ,kétnapos zarándokünnepet rendeznek,melynek csúcspontja egy szervezett zarándokcsoport érkezése.

                              Lébény környéke már az őskortól lakott terület volt,története szorosan összefügg az Árpád-korban épített temploméval. Már az újabb kőkorban megtalálták a környéken az ember nyomait,majd a bronz és vaskor időszakából is kerültek elő régészeti leletek,mely bizonyítják az élet létét. A vaskor végén a kelták foglalták el a területet,ők már lakóházakat is emeltek. Kr.után 9-ben  Tiberius(később római császár) katonai és polgári települést alapított Quadrata néven a mai Barátföldpuszta  területén. A népvándorlás korában a hunok,gótok, longobárdok majd legvégül az avarok váltották egymást a kitűnő adottságú vidéken.

Szt.Jakab zarándokút állomása

                                   Honfoglaláskor Lehel (Lél)törzsének népe  már a keresztény avarokat és a közéjük keveredő szlávokat találták Lébény környékén. Később a Győr nemzettséghez tartozó Poth és utódaik kapták tulajdonul a környéket és ők alapítják a Lébényi-apátságot, első okleveles említése 1208-ban történik, Libin alakban.

                                    A Mohácsi-vész után a Bécs ellen vonuló török sereg  1529-ben.felgyújtja a települést és a monostort. Az elpusztult lakosság helyére horvátok és  Lutheranus   németek is  települnek .  

                                  

                                    1631-ben a jezsuiták szerzik meg a monostor tulajdonjogát és felújítják azt,virágzó életet lehelnek a faluba. Bő ötven év elteltével , 1683-ban a török újra feldúlja a falut és mivel a baj nem jár egyedül,ezekben az esztendőkben súlyos pestis járvány is tizedeli a lakosságot.

Lébény román stílusú templom -keleti oldal

                                     1805-ben francia huszárok jelennek meg Lébényben,majd a Győri ütközet után (1809) a falunak 170 francia eltartását kellett vállalnia.1836-ban eredménytelen jobbágyzendülést jegyeznek a környéken,1841-ben tűzvész pusztít a faluban,mely során jelentős károk keletkeznek a legtöbb épületben.  1848-49-ben a forradalom eszméi mellé állnak a helybéliek,majd 200 férfi harcol a Habsburgok ellen. Az otthon maradottakat kolera tizedeli. 1850-ben Sina János cukorgyárat épített a faluban, mely a századfordulóig adott munkát a környékbelieknek.

                                         A XX.sz.elején nagy fellendülés történik Lébényben, megújítják a szántóföldi növénytermesztést,minőségi állattartást honosítanak meg. A virágzást az I.vh. akasztja meg, mely szintén sok emberi és anyagi áldozatot követelt a falutól. Az I.vh. –s emlékművön több mint 170 frontszolgálatos neve olvasható,kik messze földön áldozták életük a hazáért s az ezeréves határokért.

Evangelikus templom,Lébény

                                         A két vh. közt a kisparaszti termelőket az óriási Wenckheim .birtok hozta nehéz helyzetbe,de az uradalom 1929-ben a válság hatására eladósodott.

                                          A II.vh. újfent nem kímélte a falut,s úlyos veszteségek érték ezekben az esztendőkben is,a háborúban elesettek száma 129 fő. A „Felszabadulást” követően a korábbi nagybirtokot 480 család közt osztották szét, Az ezt követő esztendőkben tartós föllendülés jellemzi Lébényt,mely a mai napig töretlenül tart.

                                          1963-77 közt gimnáziumi oktatás is folyt a településen, ami 2013-ban kapott városi rangot.

                                       A település vezetői felismerve a kedvező adottságaikat a 2000-es években Ipari Parkot létesítettek, közvetlenül az autópálya mellett. A Parkban számos hazai és nemzetközi vállalt létesített  ipari,kereskedelmi,logisztikai telephelyet,a Park területét 2009-től bővíteni kellett.

Hősi Emlékmű a központban

                                     

                                         A városba Győr irányából az Ipari parkon keresztül érkeztünk meg és az álmos ünnepi hangulatú településen pár perc alatt elértük a központot. Itt először egy néma főhajtás erejéig elidőztünk az I.vh. áldozatainak emléket állító Hősi Emlékmű előtt,majd a város arculatát meghatározó Szent Jakab templom irányába sétáltunk . Az idő közben helyre állt,az eső elállt,de elég csípős szél rontotta komfortérzetünket.

Szt.Jakab templom

                                              Lébény országos hírű műemléke a román stílusban épült templom,mely hazánk középkori építészetének egyik legjelentősebb alkotása. A  bazilikás felépítésű  kéttornyos templom keletelt, háromhajós, hajónként egy vonalra helyezett  félkörös szentélyekkel záródik. A nyugati homlokzaton és a déli oldalfalon egy-egy bélletes kapu található, melyeknek oszlopfői levéldíszesek ,az oszlopközöket kitöltő növényi ornamensek a magyarországi román építészet legszebb alkotásainak egyike. A kapuk gazdag díszítettsége éles ellentétben áll a főhomlokzat és az oldalfalak nagy dísztelen felületeivel. A két torony felső szintjein egy-egy kis méretű , két illetve  háromosztásos ablak  ,az oromfalon pedig egyszerű körablak van. A belső elrendezése világos, áttekinthető. A főhajót a mellékhajóktól pillérek választják el. A templom megőrizte alapvető román formáját, de a hajók dongaboltozata valószínűsíthetően a XVII.sz-ban épült. A szószék ,az oltárok és egyéb berendezései pedig javarészt a XIX.sz-ból valóak. A főoltáron Szt.Jakab szobra látható. Mind a templom,mind a környezete átlagon felüli gondozottságot mutat.

A nyugati homlokzat,s a bélletes főbejárat

                                                   Az épület az ország egy legkorábbi nemzetségi monostortemploma.  Története a XII-XIII.sz. fordulóján  kezdődött, amikor  a Geur(Győr) lovagtól származó Poth come(ispán) testvéreivel együtt a bencés szerzeteseknek birtokot adományozott és részükre monostort alapított. Ezt 1208-ban II.András egy oklevélben hagyta jóvá,de ekkor a templom már állhatott ,mert egy 1206-os évszámot találtak a falába vésve.  A tatárjárás folyamán a mongol hadak kétszer, majd még ugyanebben az évszázadban a cseh Ottokár király csapatai pusztították az apátság falait. A XVI.sz-ban, a folyamatos török támadások következtében az 1540-es években a szerzetesek elhagyták az itteni birtokaikat és Pannonhalmára költöztek,aminek következtében a kolostor lakatlanná vált. A romos apátságot 1631-ben a jezsuiták kapták meg, akik az épületeket néhány éven belül fel is újították,de a  török hadak 1683-ban ismét felégették a templomot. Ebben a pusztításban a tetőzet és az eredeti boltívek beszakadtak. Az újabb helyreállítás folyamán a két torony sátortetőt kapott. Miután II. József feloszlatta a szerzetesrendeket (1773) a jezsuiták elhagyták az épületeket és a kolostor másodjára néptelenedett el. A rend birtokait a Zichy család szerezte meg, akik  a templomot a falunak adták ,így az 1830-ban Lébény plébániatemploma lett. Ekkor újabb helyreállításokat végeztek és lebontották a kolostorépületeket csak egy kisebb részt hagytak meg plébániának. Azonban 1841-ben újabb tűzvész pusztított a templomban ,ezután tornyait egyszerű barokkos sisakkal látták el.. A templom a mai formáját a XIX.sz.második felében nyerte el. A belső helyreállítást 1862-65,a külsőt pedig 1872-79 közt végezték el August Ottmar Essenwein német építész tervei szerint. A munkálatokat szintén ő irányította.  Ekkor a tornyokat egy szinttel megemelték és a korábbi barokk helyett új toronysisakot kaptak. A helyreállítást követően a lébényi templom lett az ország első restaurált műemléke. Az épületen 2013-ban újabb állagmegóvási és helyreállítási munkálatok folytak.

A déli bélletes,bejárat

                                                        Körbesétáltuk, gyönyörködtünk a példásan felújított műemléket,ahol a  kora  délelőtti időpont ellenére már más látogatók is voltak ,így az nyitva volt. A nagyon kedves idegenvezető hölgy nekünk is megengedte,hogy belülről is megismerhessük a templomot és pár szavas ismertetőt is tartott.

Gótikus beltér

                                                       A templom belső láthatóságáért csekély belépti díjat (500 Huf) kell fizetni,mely tartalmazza a vezetés díját is. A belépőket a szomszédos Szent Jakab látogatóközpontban vásárolhatjuk meg. A látogatóközpont a korábbi monostor ,majd plébánia felújított épületében kapott helyet. A központban lehetőségünk van vásárolni különböző szuvenirokat, frissítőket. Ugyancsak itt kapott helyet a Plébániatörténeti  kiállítás és az El Camino De Santiago terem is. Az előbbiben egyháztörténeti kiállítás,az utóbbiban egy zarándokmúzeum kapott helyet.

A hajókat elválasztó pillérek egyike

                                                           A látogatóközpontban mi is leszurkoltuk a belépti díjakat,vettünk egy kér emléket,kicsi körülnéztünk és kértünk az ítinerjeinkbe egy  egyedi Lébényi templomos pecsétet.

Egykor kolostor,ma látogatóközpont

                                                        Vetettünk még egy pillantást  a város másik nevezetes templomára,a több mint 200 éves Evangélikus templomra és a Trianoni Emlékműre. Örömmel tölt el,hogy megismerhettük az ország egyik legjelentősebb román kori alkotását és ezt a hangulatos Kisalföldi várost.

Trianoni Emlékmű,Lébény

 Több kép Lébényről:https://goo.gl/photos/Cf8t4GSgfGM6WVQr6