2016. október 23., vasárnap


        

  FELSŐŐRS     PRÉPOSTSÁGI  TEMPLOM    2016.MÁJUS 20.


Felsőörs címere


                  Felsőörsön,a Balaton-Felvidék egyik ékkövén  Ígéret havának huszadik napján jártunk,miután befejeztük aznapi túránk Balatonfűzfő és Alsóőrs között a Balaton körtúra keretében.



                            Felsőörs,ez a festői tájon fekvő,gazdag történelemmel és épített örökségekkel rendelkező település a Balaton -felvidéken a tóparttól  mindössze négy kilométerre található.A település tájképét a mai napig a szőlő és gyümölcsöskertek határozzák meg,lakói is elsősorban szőlő és gyümölcs termesztésből,valamint borkészítésből élnek. Felsőörsre gazdag történelme, nevezetességei  és a környék természeti kincsei sok kirándulót vonzanak,ezenkívül a bakancsos turisták között is kedvelt célpont.

                     
                            Közlekedési infrastruktúrája rendkívül egyszerű két mellékúton érhetjük el. Balatonalmádi-Káptalanfüred irányából a 7218 sz. ,míg Alsóőrs és Veszprém felől a 7219 sz. útvonal vezet a községbe. Felsőörs a környék településeiről több gyalogos turistaútvonalon is elérhető.

                              http://www.openstreetmap.hu/?zoom=15&lat=47.01343&lon=17.9523&tur=1




A központ


                        
                             Felsőőrs környéke már  ősidők óta lakott terület. Első régészeti leletei Kr. előtt az 5-6.-ik évezredből származnak.A Római Birodalom idején a környéken Kr.után I-IV.sz. idején rómaiak  laktak a környéken,kik fejlett szőlőkultúrát honosítottak meg. A Honfoglalás idején már bizonyítottan lakott hely Felsőörs,első írásos említése 1082-ben történik egy királyi oklevélben.

                               Nevét az évszázadok alatt több alakban is használták: Superior villa Wrs, Kwagowrs majd 1616-tól Felső Őrs.  Ezek az alakok abból adódtak,hogy a középkorban Balatonalmádi és Palóznak közt feküdt az "Őrs" nevű irályi birtok,mely már a XIII.sz-ban három részre vált (ma -Alsóőrs,Felsőörs és Lovas). Eleinte a Felső jelző helyet gyakran olvashatunk "Kővágó" illetve "Vágó" előtagokat,melyek a határában működő kőfejtőkre utal.,

                             1269-ből datálódó írás szerint a helységben ekkor már állott egy kőből épült palota.,melynek helyét "Miske palotája" néven ismerjük ma is.A XIV. sz. elején a bakonybéli apát is rendelkezett komoly szőlőültetvényekkel a környéken,melyeknek a jobbágyai az őket  folyamatosan zaklató Csák nembéli Márk fia István és rokonai a Cseszneki család támadásai végett  elmenekültek. Így az apát 1301-ben eladta a környékbeli birtokait.

                             Legrégebbi a birtokosai az Őrsi,későbbi nevükön a Batthyány és  Fajsz Ányos Család tagjai lettek.Ezek a családok alapították a Prépostságot Mária Magdolna tiszteletére. A Prépostság pontos alapításának évét nem ismerjük,feltehetően a XII.sz. végén történt,kegyurai folyamatosan a Batthyányok voltak.


Prépostsági Templom

                               A Tatárjárás folyamán jelentős pusztítást nem jegyeztek fel,annál többet a török hódoltság idején.A folyamatos támadások végett 1546-ban a település lakatlan,majd később hol a törökök,hol a magyarok égették fel.,vagy fosztották ki.. Miután a török kiűzését követően normalizálódott a helyzet 1711-ben lakóit pestisjárvány tizedeli meg.

                                 A népesedés és a gazdaság az 1720-as éveket követően kezdet el lassan növekedni,de ekkor az időközben reformátussá vált lakókat az ellenreformáció során többször támadták a mindenkori Prépost emberei.  A harcok során elpusztult Prépostsági templomot Padányi Bíró Márton 1736-ban hozatja helyre,melyet a reformátusok önként adtak át. Ezt követően a két felekezet viszonylagos békében élt egymás mellett,melynek eredményeként a falu folyamatosan fejlődött.



Ref.templom

                                  Felsőörs a XIX. és XX.sz-elején folyamatosan fejlődött,népessége nőtt. E fejlődésben nagy szerepe volt Veszprém és a Balaton part közelségének,melyeknek piacai kitűnő felvevőhelynek bizonyult  a helyi gazdák számára. A szőlő-gyümölcstermesztés mellett a fejlődés további rugója volt a működő kőbánya.



A prépostság pincéje

                                   A XX.sz-ban a környéken (Veszprém,B.fűzfő)nagyfokú iparosítás zajlott,melynek eredményeként a foglalkoztatás átrendeződött sokan jártak környező települések ipari üzemeibe dolgozni.

                                   A II.vh-t követő parcellázások során sok nem helybéli szerzett üdülő és zártkerti telket,melynek köszönhetően jelentős építkezések indultak meg. Ez a folyamat ma is érzékelhető a Felsőörsön ingatlannal rendelkező tulajdonosok nagy része nem  helybéli  állandó lakos.


                                 Felsőörsre  Káptalanfüred irányából,az Öreg-hegy szőlői,hétvégi háza közt érkeztünk meg.  A faluba érve rendezett,felújított porták ,melyek nagy részének tulajdonosa csak nyaralónak használja az ingatlanát ,közt haladtunk és percek alatt elértük a település központi részét.


Ref.templom

                                     A  Református Egyházközösség Temolománál álltunk meg először. A reformáció terjedésével a felsőörsi lakók többsége is áttért az új vallásra. Mivel hívek híján kihasználatlan maradt a Mária Magdolna templom,így a Kálvinisták birtokba vették és több mint 150 évig használták. Közben a kegyúr által kinevezett prépostok folyamatosan ,nem egyszer erőszakos eszközökkel próbálták visszaszerezni,de az új vallás hívei egészen a XVIII.sz-ig sikeresen álltak ellen. Amikor Padányi Bíró Márton lett a Prépost 1729-ben minden eszközt bevetett,hogy visszaszerezze a katolikusoknak a templomot és "fáradságát" 1736-ban siker koronázta,ekkor a reformátusok "önként és dalolva "adták vissza .Ezt követően a reformátusokat tovább üldözték,volt,hogy a falu egyik házának csűrjében tartották az Isten tiszteleteket. Kialakult a két felekezeti iskola is,melyek nagyon sokáig külön működtek.1739-re valamennyire normalizálódott a helyzet és a reformátusok belefoghattak új templomuk építésébe.Ekkor nemes Mórocza Gergely és nemes Tóthy Ferenc a gyülekezetnek ajándékozta azt a telket ahol a jelenlegi Parókia áll. Ezen a telken építették meg első kicsiny kőtemplomukat.A XIX.sz negyvenes éveire a két felekezet kibékül,alkalmanként együtt is ünnepelnek. Ezután a Parókia melletti telket megkapja a gyülekezet és ezen kezdik meg,immár nagyobb templomuk építését,melyet 1887-ben fejeznek be. A jelenlegi Parókiát 1904-ben építik fel.

A református Parókia

                                 Innét a szomszédos telken álló Hősi Emlékműhöz sétáltunk,ahol egy néma főhajtással emlékeztünk meg azon felsőörsi hősökről ,kik legdrágább kincsüket,az életüket áldozták a Szabadságért és a Hazáért.


Hősi Emlékmű


                                 Ezt követően a falu leghíresebb nevezetességét a Prépostsági templomot kerestük fel.
      A Balaton környék legjelentősebb román-kori emléke  ,a Felsőörsön található egykori Prépostsági templom. Az épületre először ránézve spanyolos,móros  beütés  jut eszünkbe,melyet valószínűleg építőanyaga(kváderkövek) vált ki a nézelődőből. A templom nyugati homlokzatos, háromhajós . Az eredeti főhajót a  keleti végén félköríves szentély,apszis zárja  le. Eredeti még a két egyenes záródású mellékhajója is,melyeken 3-3- ikerablak fedezhető fel. A prépostsági templom gazdagon díszített félköríves,bélletes kapuival,az egész épületen végigfutó fűrészfogas és félköríves párkányzatával ,Herkulecsomóra kötött oszlopaival a hazai Román-kori építészetünk világhíres alkotása. A templom főbejárata a nyugati homlokzaton lévő timpanonos oromzatú bélletes kapu,mely a templom legfőbb díszeinek egyike. A bejárat fölött az áldást osztó Püspök és az alapító kegyúr,valamint annak felesége  látható. A kapu  fölött az övpárkányra ültetett három háromszög oromzatú ,hurokcsomóval összekapcsolt,faloszlopokkal tagolt ablak látható. Ezt a függőleges  tengelyre épülő nyílásrendszert  a főpárkány zárja le, a fölötte látható nyolcszög alaprajzú felépítmény már a gótikus átépítés jegyeit mutatja. A templom hajója bár oldalfalaiban román,de architektúrája végett barokk jegyeket mutat. Az oldalfolyosóban egy sokleveles oszlopboltozat és egy román kori körablak mérművének töredéke látható. A karzaton lévő díszes orgonán ,kihasználva a templom legendás akusztikáját rendszeresen tartanak hangversenyeket. A templomot ma is rendszeresen használják szertartások végzésére. Az épület kiemelt jellegének megfelelően kitűnő állapotban található,bár néhol vakolat hullás,lepergés tapasztalható,egyébként gondozott,rendezett. A környezet példaértékűen karbantartott,tiszta.


 
A templom bélletes kapuja
                       

                                 A felsőörsi prépostságot az Őrsi család alapította a XII.sz.végén és rögtön megkezdték a román stílusú templom építését is,melyet a XIII.sz elején fejeztek be. Oklevelek említik,hogy a templom Szent Mihály oltárát Bertalan veszprémi püspök szentelte fel,és  ezen írásban említik a feltételezhető alapítókat Miske ispánt és feleségét  Margit asszonyt. Az első építési fázisban elkészült templomot már a tatárjárást követően fejezték be,valószínűleg az 1250-60-as években. A templomot a XIV.sz-ban gótikus jegyekkel átépítették.1500 környékén újabb átalakításokra került sor,ekkor kapta a templombelső a terazzo padlót is. A mohácsi-vészt követően a Veszprémet is érintő pártharcok során a templomot kifosztották,feldúlták. Mikor a török 1552-ben elfoglalta Veszprémet Felsőörs is erre a sorsra jutott és ekkor pusztította tűzvész is a templomot. A tűz nyomai ma is felfedezhetőek a torony északi és déli falán. Veszprém elfoglalásakor az oszmánok megölték Rezy Gyula prépostot,a kanonokok pedig elmenekültek,így megszűnt a katolikus egyház tényleges jelenléte Felsőörsön. A környék kegyurai a Battyhányak ugyan neveztek ki prépostokat,de azok a templomot és a javaikat nem tudták birtokba venni,mivel a környék időközben kálvinistává vált urai ebben megakadályozták őket. A templom gondozás nélkül állt, állaga folyamatosan romlott. Padányi Bíró Márton Prépost(később veszprémi Püspök) 1731-ben látott hozzá,hogy a Prépostság jogait és javait visszaszerezze. Ennek eredményeként 1736-ban a reformátusok "önként "visszaadták azokat. Az akkor már püspök Padányi még ebben az évben hozzálátott a templom helyreállításához. A munkálatokat 1745-ben fejezték,ekkor a templom barokkos belsőt kapott. A templom a XIXsz folyamán többször is tatarozáson esett át.1943-ban a Műemlékek Országos Bizottsága fogott hozzá a templom tudományos feltárásához és helyreállításához,de a munkák a II.vh. harcai végett megszakadtak. A kutatásokat és a szakszerű felújítást 1962-68 közt az Országos Műemléki Felügyelőség fejezte be.



A templom nyugati homlokzata


                            Sajnos a templomot csak kívülről tudtuk megnézni,mert egy papírfecni kiírása szerint 10-17 óra közt látogatható,de mi ezt kevéssel lekéstük. A kiírt telefontszámot senki nem vette fel,így a templom értékes belsejének megismerését el kellett halasztanunk.



A  Prépostsági Kúria barokk épülete

                          Vetettünk még egy-két pillantást a Préposti Kúria épületére,melyet Padányi Bíró Márton parancsára 1732-ben kezdtek építeni.A kúriában hét barokk boltozatos szoba található,pince ,konyha és tálaló.Az épület legszebb része a kőkeretes kapu,amely fölött a falu kegyurainak,a Batthyány-ak címere látható.


Batthyány címer 

                          Ezzel be is fejeztük Felsőörs megismerését és már csak az igazoló pecsétek beszerzése volt hátra. Ennek helyszínéül a nemrég nyílott Kisoroszlán Éttermet választottuk egy hideg  üdítő és serital mellett.


          
            Még több kép Felsőőrsről:  https://goo.gl/photos/ogzTNBgufTRgkdui9