2021. április 18., vasárnap



           KDP 8. TÚRA 2021.03.27. 

    ISZKASZENTGYÖRGY-ISZTIMÉR


                      A  PIRAMIS 



"Közeli helyeken,dombokon,hegyeken,
 Kibelezett kőbányák üregében.
 Közeli helyeken,dombokon,hegyeken
 Most is visszhangzik a léptem"
                                Dévényi Ádám;1997  előadja:  Bikini



Kőpiramis

 Egyre kijjebb érünk szeretett Bakony-erdőnkből a Közép-dunántúli Piros túramozgalom teljesítése során. Az utóbbi pár túránkon a Palotai-Bakonyban barangoltunk ahol rengeteg kevésbé ismert csodába botlottunk, azonban a tájegység fő attrakciója   még várat magára. ...de már most is elmondható,hogy  a Gaja-szurdok és a Burok nélkül is felveszi a versenyt hazánk sok,jóval  felkapottabb természeti és épített látnivalójával. Mai szakaszunkat előzetesen amolyan "töltelék" etapnak könyveltük el,azonban kellemesen csalódtunk és remek kis túranap kerekedett ki a dologból. Iszkaszentgyörgy és Kincsesbánya környékén rengeteg  bánya volt az idők során,nem egy még ma is okádja az építőanyagokat. A sok bánya rengeteg tájsebet ejtett a környék hegyeiben,dombjaiban. Ezek a sebek amilyen kártékonyak, annyira látványosak és esetenként hasznosak is a múlt megismerésében. Nagyon megosztó dolog ez,amolyan huszonkettes csapdája,avagy melyik ujjamat harapjam.


az Iszka-hegy tájsebe



Ikarusz belső




Mai rövid túránk során visszazökkentünk a régi kerékvágásba és a korai ébresztőt követően állandó túratársammal,életem párjával autóztunk a Királyok  városán keresztül Isztimér felé. Elhagyva a Koronázó Város betontömbjeit már az Iszka-hegy óriási tájsebe uralta a látképet. Sorba ugrottak be a képek: Bél-kő,Esztramos, Haláp,Hegyes-tű,Ság -hegy és társaik. Kavargó gondolatokkal érkeztünk Isztimérbe ahol pár percet kellett várnunk a Székesfehérvárra tartó járat indulására. A jó öreg Ikarusban jóformán csak első menyasszonyommal utaztunk Iszkaszentgyörgyig,mai túránk indulópontjáig.


szeansz


Iszkaszentgyörgy,Kastély


Az Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély alatti buszváróban megejtettük szokásos induló szeanszunkat. A jó öreg laposban ma őrségi vadalmasnapsz lapult,mely sokak szerint a pálinkák pálinkája. Pár bemelegítő mozdulat után kiadtuk a jelszót: "illa-berek.." és nekiindultunk,hogy "meghódítsuk" a Kő-hegy félelmetesen magas csúcsát(185 m).


első lépések


toboz kavalkád


Előbb poros dózerúton poroszkáltunk ahonnét helyenként szép látkép tárult elénk az alattunk elterülő faluról. Aztán elhagyva a temetőt egy éles balossal nyugatnak fordultunk és kapaszkodásba kezdtünk a Kő-hegy oldalában. Ritkás cserjésen keresztül emelkedtünk és figyelhettük meg erről az oldalról is az Iszka-hegy félig elbányászott sziluettjét. Hamarosan azonban egy fenyvesben kanyargott a piros sáv, egyúttal elzárva az addigi kilátást. 


a csonka Iszka a Kő-hegyről



kilépés a fenyvesből


A feketefenyők ritkulását követően egy sziklagyepes részre értünk ,amin Somos-mál zártkertjeihez ereszkedtünk le. Elérve az első ingatlanokat egy kidőlt útjelző okozta bizonytalanság végett a modern technikához kellet fordulnunk a helyes útvonal megtalálásához . Ezen a szakaszon kellemes dózer,aztán aszfaltúton halad a túra útvonala,néhol remek kilátást engedve Székesfehérvárra és a Móri-medence fölött tornyosuló Vértesre. Na itt aztán nem kellett több Elsőnek, egyből három fokozatot kapcsolt feljebb,én pedig egyre jobban éreztem tüdőm növekedését. A tempón az elénk kerülő kaptatón sem igazított kedvesem,így a régi fényképezős trükkömhöz kellett folyamodnom,hogy rendbe tudjam tenni levegőháztartásom. Persze,hogy ezt Ő somolyogva konstatálta,de ezúttal elmaradtak a csipkelődések, amin meg én lepődtem meg a szokásostól jobban.


Somosmál



kapaszkodás


Ahogy elmaradtak az utolsó szőlők,gyümölcsösök a Szeg-hegy birodalmába léptünk,ahol kellemes gerincvándorlásba kezdtünk a vegyes erdőben. Ez a környék már Kincsesbányához tartozik,így a bányák birodalmába is beléptünk. Belestünk az egykori Bitó V. bauxitbánya óriási gödrébe,mely remek fotótémákat is szolgáltat. Gondolkodtam,hogy belógunk a bányába,de több tábla is figyelmeztetett ennek tilalmára és most a szabálykövető énem kerekedett felül és csak fentről fotózkodtunk.



világvége



Bitó V.bauxitbány


 Kincsesbányának csak Felsőkincses részét érinti a KDP nyomvonala ,de pár szót érdemes ejteni róla is. 1966 óta önálló a település,ekkor helyezték ide a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat központját. A bauxiton kívül mészkövet és márgát is termelt(n)ek ki a környéken. A település helyén az 1941-es bányanyitásig szőlőhegyek voltak,ekkortól épült ki az ipari település A bányászközség arculatát is jórészt üzemi épületek határozzák meg. A mai település nevének az előtagja a hegy lapos köveiről kapta a nevét. Az eocénkori különböző méretű lapos kövek az un. nummilitesek az őstengerek egysejtű meszesházú élőlényeinek megkövesedett maradványai. A néphiedelem ezeket Szent László pénzének tartja.Több legenda is fonódik a téma köré,a legelterjedtebb,hogy a környék ura a tatárok elől menekülve elszórta a pénzét,de azok a mongol haramiák kezében kővé változtak.


a Szeg-hegyen



itt már a kéken




A bánya után erős ereszkedésbe kezdtünk a Kincsesbányába tartó országútig. Ezen átkelve belestünk a szintén lezárt József I. bauxitbányába,aztán Kedves újból teljesítménytúra fokozatba kapcsolt az enyhén emelkedő ösvényen. Itt már kellőképpen bemelegedtem én is és még a terep is könnyebb volt és egy halk megjegyzést eresztettem el: "-mi van csak ennyit tudsz?"Na ezt nem kellett volna!Pechemre meghallotta,rám nézett vigyorgott és emelte a tétet. Már csak a kék találkozásánál értem utol. Ott jött a visszavágás: "-én már kifújtam magam,úgyhogy uzsgyi tovább!".  Szólni sem tudtam,alapom sem volt,így hát összezárt fogakkal próbáltam követni asszonykámat a fonódó jelzések mentén.


kereszteződés



ellenőrzőpont 


A Vontató-hegyen jártunk már,mely a Fehérvárcsurgói -víztározó fölé magasodik. Ezen a szakaszon a víztározón folyó fejlesztési munkák végett jelentős módosításokat hajtott végre az MTSz, mind az OKT,mind a KDP nyomvonalán. Régebben mind a kettő mozgalom érintette a víztározó hangulatos partját. Főleg a kék vezetett romantikus,hangulatos útvonalon a tó fölötti vadregényes szikla oldalában. Most a mozgalmak messziről elkerülik a tározót. Személyes tapasztalatom szerint a munkálatok már véget értek,így talán vissza lehetne terelni az útvonalakt a régebbi sokkal változatosabb,érdekesebb nyomvonalra! Ez a módosítás főleg a KDP-nek nem tett jót,a vadregényességen túl a nyomvonal is jelentősen rövidült.


a víztározó



sétaút



Fehérvárcsurgói-víztározó hazánk  egyik legszebb természeti környezetben található tava.Az 1960-as években vetődött fel a környék jelentős iparosodása végett,hogy a környékbeli káposztaföldeket felduzzasztják a Gaja-patak vizével,így nyerve többek közt ipari és ivóvíz kivételt.A tervekkel egyidejűleg alapos régészeti feltárásokat végeztek,ekkor nyert teljes bizonyosságot,hogy a Gaját a Római Birodalom fényéveiben már elzárták ezen a helyen gáttal.A több mint 200 hektáros víztározót 1971-ben alakították ki,átlagos mélysége vízállástól függően 6-8 m,de a legmélyebb pontja a 14-15 m-t is eléri.2007-ben figyeltek meg a tó környékén először hódokat.A tó környékén kiterjedt üdülőövezet alakult ki,melyre jónak mondható infrastruktúra is települt.



fiatalosban a Vontató-hegyen



Pille-ér

A KDP igazoló pecsétet is áthelyezték Vontató-hegy nyergébe egy hatalmas cserre. A pecsétnek otthont adó doboz itt sárga színű az eddig megszokott fehérek helyett. Az adminisztrációt követően pótoltuk energia és folyadék veszteségeinket és tovább is álltunk. Pár lépés után elköszöntünk a kék sávtól és kellemes ereszkedésbe kezdtünk a Vaskapu-hegy oldalában. Mire észbe kaptunk máris elértük a Pille-ér meglepően mély és meredek szurdokát. Igazán fényképen nem lehet megörökíteni ezt a látványt, oda kell menni és megvizuálni.



ébredés


a Szilvágy


Innét érdektelen baktatás következett a Szilvágy-hegy talpán,talán érdemes lenne felvinni a dombra az útvonalat,adni egy kis hangulatot a szakasznak. Rövid kapaszkodó után értük el az Isztimérre tartó országutat,melyen túránk visszalévő 4 km-ét megtesszük. Mivel az aszfaltos úton nincs semmi akadály, göröngy,így lehet a tempót fokozni még annak ellenére is,hogy az út folyamatosan emelkedik alattunk. Első nem is hagyta ki a lehetőséget,én pedig igyekeztem tartani a tempót.



aszfaltcsíkon




Átkeltünk a Pille-ér hídján és elértük Gúttamási első ingatlanát. Na itt kaptam bizonyosságot arról amit eddig csak sejtettem . A lovarda gazdája tisztogatta  a kerítését és én szeretek szóba elegyedni az utunkba eső emberekkel,mindig tanul valamit az ember gyereke. Beszélgetés közben azt mondja a gazda: "-nagyon gyorsan mennek, elég sűrven mennek erre túrázók,de ilyen tempót még nem láttam! " Hatalmas kövek gördültek le rólam,hogy akkor mégsem én vagyok a gyenge láncszem.


pihenő


Gúttamási egykor önálló település volt,de 1966-ban Isztimérhez csatolják.Első említése a 13.sz.legelejére tehető,a török időkben elnéptelenedik,majd a 18.sz.második felében német családok népesítik újra.A település alapítói Péter Sváb királlyal érkező,a Gúth-Keled nemzettség és az Árpád-ház idején az ország
előkelői voltak.


Keresztelő Szt.János templom;Gúttamási




távolban a Burok-part


Cseppet még dumcsiztunk,mint kiderült a Hollandiából visszatelepült gazdával, aztán áthasítottunk  az álmos falun,épp csak pár fotó erejéig álltunk meg. Közben nem győztünk félrelépni a szó szerint konvojban haladó autóáradat elől,melyek 90%-a Bakonykútiba tartó medvehagyma vadászokat szállította. Gúttamási után aztán kedvet kaptunk egy laza kocogásra Isztimérig,közben egyszer megálltunk pár felvétel erejéig a nem oly távoli Burok-partról,ahova következő túránk fog vezetni.



útszéli kőkereszt Isztimér határában


Szt.Flórián szobor;Isztimér



 Isztimér Fejér-megyei zsáktelepülés a Palotai-Bakony oldalában,a település határában található a megye legmagasabb pontja,a 480 m-es Kövesdomb. Első írásos említése a 12.sz.legvégén történik,a török korban elnéptelenedik és csak a 18.sz.közepén érkeznek új telepesek,főleg német nemzetiségűek.1884-ben a falu nagy része elpusztul egy tűzvészben,erre a központban lévő Szent Flórián szobor emlékeztet.A 2.vh. során jelentős harcok zajlottak a falu környékén,melyek jelentős károkkal jártak.1948-ban a németajkuak kitelepítése rázta meg a falut,erre az átgondolatlan eseményre is emlékmű figyelmeztet a központban. A falu kiterjedt területén több jelentős természeti érték is található: Burok-völgy,Alba Regia-barlang,Csikling vár.



Szt.Anna templom ;Isztimér


Isztimér szintén álmos főutcáján már andalogva haladtunk végig ,fotóztuk az érdekességeket. Fejet hajtottunk a helyi hősök előtt,megemlékeztünk a szörnyű tűzvészről,mely elpusztította a falut.A központban lévő stemplivel hitelesítettük itinerjeinket. Ma igazán nem hágtunk az egekbe,így rendhagyó módon pöcsétcsokival tettük fel a napra a koronát. Elbattyogtunk még a tűzoltószertárig,ahol reggel az autót hagytuk és a mai gyaloglásunk véget ért.



Hősi Emlékmű;Isztimér



Alapesetben itt elköszönnék,véget érne a mese,de ma ez másképpen alakul. A táv rövidsége végett még alig múlt dél,így bőven belefért még a múltkor kényszerűségből kihagyott látnivalók felkeresése Iszkaszentgyörgyön. Útközben megálltunk még a Déli-Légakna emlékművénél. Erre a helyre nem emlékeztünk az OKT teljesítésünkből. Valószínűleg azóta került ez ide. Felsőkincsesnél egy újabb bányagödör kényszerített megállásra.



mementó


bezárt bánya


Iszkaszentgyörgyön a kastély alatt hagytuk az autót és az angol parkon átvezető tanösvényen kerestük fel a múlt alkalommal kihagyott nevezetességeket: Csillaghegyi kilátó,Kőasztal,Kőpiramis. Levezetésnek nagyon jól esett ez a majd 3 km-es túra ami majd 2 órába tellett. Jól esett andalogni a hatalmas cédrusok,fenyők közt. Ejtőzni az eredeti állapotban megtalálható Kőasztalnál és elmélázni az emlékezés jelképénél, a Kőpiramisnál. A kilátóval már nem volt szerencsénk,mert az egy emeletes építményt már elérték,sőt meghaladták a környező fák így finoman szólva is korlátozott volt a messzirelátás. mivel azonban minden rosszban van valami jó is így erre a kilátóra én is felmerészkedtem legyőzve legendás tériszonyomat. Na most ez könnyű volt.




Csillag-hegyi kilátó



selfie


Az iszkaszentgyörgyi kastély fölötti kiránduló területet Piramitának nevezik. Itt található a piros sáv mellett a fából készült egyemeletes Csillaghegyi kilátó.Sajnos az egykori legendás messzelátás mára a fák növekedése végett eléggé korlátozott.
A messzelátótól pár perc sétával érhető az ősi Kőasztal,mely a kastélyparkban tett séták kedvelt célpontja. Innét kis sétával máris Egyiptomban érezhetjük magunkat ,hisz hazánk egyetlen Kőpiramisához érkezünk,melynek magassága 10 m. A piramis eredeti elkészültéhez egy legenda is társul. A Pappenheim család egyik tagja rangon aluli szép leányba szerelmesedett bele. Ezt a főnemesi család nem volt hajlandó elfogadni ,ezért az ifjú önkezével vetett véget az életének. Az ő tiszteletére és emlékére építtette Pappenheim Szigfrid,aki nagy hódolója volt az antik művészetnek. Ez magyarázza a Magyarországon szokatlan piramis formát.A kőpiramis ezután kedvelt kiránduló hellyé vált a környékbeliek körében,de a nagy szocialista eszme a '950-es évek végén megpecsételte a sorsát. Az akkori prominensek nem nézték jó szemmel,nem fért bele az eszmébe,ezért lerombolták. A köveket jó szokás szerint a környékbeliek széthordták és építőanyagként használták fel. A Kőpiramist aztán a Verga ZRT építette újra 2014-ben.



Kőasztal



Kőpiramis


Aztán Kedvesem kívánsága következett. Elhajtattunk a víztározóhoz. A munkálatok már véget értek,így újra birtokba vehették a kirándulók,pihenni vágyók a területet. Rengeteg ember sétált,bicózott a tó környékén. Mi is végig sétáltunk az egykori kék vadregényes útvonalán a Kopasz-hegy oldalában. Csodás panorámákat élveztünk a tóról és a környékről. Igazán megérdemelnék a mozgalmak,hogy újra visszavezessék ide az útvonalat. Most már nem lenne akadálya,senkit nem zavarnának a túrázók.



a tó fölött

a régi kék a szikla oldalában

Bő órányit emlékeztünk,tekeregtünk mire vissza értünk az autóhoz. Beülve aztán haza fele fordítottam a kormányt és már csak a jól megérdemelt jutalom volt hátra a mai napból,ami a szokás szerint egy flaska száraz pezsgő volt.



Egészségetekre


Írta:   Soós Lajos
Fotó: Soós Margit



Térkép és szintrajz:











   

KÖNNYED VASÁRNAP DÉLUTÁNI SÉTA  VESZPÉMVÖLGYBEN ÉS A SÉD PARTJÁN

 2021.03.21.



Rendhagyó módon most nem egy túrabeszámolóval, hanem a Királynék városának egyik gyöngyszemének a  bemutatásával jelentkezünk. Mesélek majd államalapítónkról,első királynénkról,görög apácákról, úttörővasútról,vurstliról. De szóba kerül majd az igazi Mikulás,a Nyulak szigete,és a Szent Korona és non plus ultraként a Csárdáskirálynő is. Kilátót hódítunk és még a Sóhajok hídján is átkelünk.




Hazánkban kevés olyan festői sziklavidék van,mint a Séd által vágott 60-80 méter mély völgy Veszprémben. A kis patak Herend határában ered és kalandos út után érkezik meg Veszprém határába.Ott útját állja egy hatalmas dolomit fennsík. Ennek szikláit évezredek-milliók alatt tudja átvágni,közben  festői kanyarulatokat képez ,a kitörést keresve. Legvadregényesebb kanyarulatát a Várhegy alatt alakította ki,eddig északnak folyik,majd megkerülve azt délnek folytatja az útját. Madártávlatból egy "öböl képe" tárul elénk Várhegyestől,Szent Benedek-hegyestől.





Cholnoky Jenő jeles veszprémi geológus így ír a Séd-völgyéről: 
   "A Csatár-hegy elől jövő folyó elhagyja a nagy devecseri törést,délkeletnek fordul,és elfolyik a Rahonczi-major alatt,aztán Csatárnál felveszi a délről jövő Tekeres-völgyet,elfut a Sashegy nevű fennsík-nyulvány lábánál délkeleti irányban.Csak a városi malomnál fordul északnak,s fél kilométer után keletre fordulva bejut az Apáca-völgybe".

A folyóra a völgyben kb 15 vízimalom épült,a legrégebbit 1037-ben Gizella királyné adományozta a bakonybéli szerzeteseknek. Az Ipari Forradalommal leáldozott a vízhajtású malmoknak,ennek ellenére még a II.vh. alatt is 11 működött Veszprémben. Az államosításukat követően a '960-as években állították le őket végleg. Többségük lebontásra került,némelyikükben vendéglő üzemel vagy egyéb funkciókat látnak el.




Veszprémvölgy már évezredek óta lakott rész,Veszprém egyik legősibb ékszere. Történelme szorosan összefügg a városéval. Itt évezredes utazást tehetünk történelmünkben,csodás élményekkel leszünk gazdagabbak.A terület fontos és kedvelt mind a városlakók,mind a turisták körében. A szocializmus alatti virágzást követően majd 40 évig Csipkerózsika álmát aludta a völgy,majd 2009-10-ben egy projekt keretében az Önkormányzat rehabilitálta a környéket,mely így újra visszanyerte régi varázsát.




A völgyi sétánkat a keleti végen a Gulya-domb lábánál eredő Laczkó Dezső forrásnál kezdjük. A piarista házfőnökről, a veszprémi múzeum geológus alapítójáról  elnevezett forrás foglalatát 1935-ben a Veszprémi természetbarát Szövetség állíttatta. 




Aztán visszatérve a völgy nyugati bejáratához pattanjunk fel a Kiskuti-Csárdánál induló kisvonatra és induljunk el felfedezni Veszprémvölgyet. Ma ez az utazás sajnos csak képzeletben tehető meg,mivel ez a keskeny nyomtávú vasút is sok társához hasonlóan az enyészeté lett.




A kisvasút 1961 május elsején indult,építése társadalmi munkában zajlott. A pálya a Csárdától az Állatkertig tartott,egyik irányba húzta,a másikba tolta az MD40-es mozdony a szerelvényt. Négy megálló volt az 1 km-es nyomvonalon: Vidámpark,Csónakázótó,Úttörő-kemping,Állatkert. Sajátossága volt,hogy gyermekek adták a szolgálatot,így Úttörő Vasútként ismerték működése alatt. 




1962-ben elkészült egy 185 m hosszú sziklába fúrt alagút,mely tovább emelte a vasutazás varázsát.Sajnos az állagmegóvással keveset törődtek, leamortizálódott, ráadásul a fenntartásra szánt források is csökkentek. A töretlen népszerűsége ellenére a vasutat 1971-ben felszámolták. Berendezéseit sínestől elhordták,a mozdonyok,szerelvények elkallódtak volna,ha egy balatonfűzfői lelkes rajongó nem menti meg őket.2018-ban a mozdonyt visszavitték Veszprémbe,hozzáfogtak a felújításához. A tervek szerint a völgyben állították volna fel 2020-ban,de erre még nem került sor. Ma az egykori vasút dicsőségére a Csonakázótó megálló fennmaradt épülete és a lezárt alagút bejárai emlékeztetnek csak.






A Csónakázótónál leszálltunk és a Sóhajok-hídján átsétáltunk a Vidámparkba, persze ezt is csak képzeletben. Itt kell megemlíteni,hogy a tó és a híd fontos díszlete volt Szinetár Miklós 1971-ben készített Csárdáskirálynő filmjének. 




Az 1956 -ot követő vérzivataros esztendőkben a konszolidáció jegyében "panem et circentes"ősi elve alapján született meg a városatyákban,hogy állatkert és vidámpark létesítésével járjanak a dolgozó nép kedvébe.1958-ban az Állatkert, majd 1961 május elsején a Vidámpark nyitotta meg a kapuit. Persze itt nem egy fővárosi méretű "angolparkra"kell gondolni. A kis területen csónakázótó,mini óriáskerék,rakéta-és hajóhinta és egyéb apróbb játékok szolgálták a látogatókat.




A vurstli roppant népszerű volt a városban és a megyében,jóformán állandóan telt házzal üzemelt. A virágzás kb.10 évig tartott,aztán a töretlen népszerűség ellenére a pénzcsapok elzáródtak és eljött a szomorú vég. Minden mozdíthatót elhordtak,a tó eliszaposodott. A szebb napokra az egykori főbejárat jellegzetes bástyákkal szépen rendbe tett főbejárata és a retro édességárusok emlékeztetnek csak. Ez utóbbiaknál olyan egykor népszerű,ma már feledésbe merülő nyalánkságokat lehet kapni mint a bocskorszíj,mézeskalács szív,kakasos nyalóka,krumplicukor és a "dörögméz"(Dörrögg Zultán után szabadon).




Cukorka vásárlás után Veszprém legrégebbi épületegyütteséhez érkezünk a veszprémvölgyi görög apácák kolostorának romjaihoz. A legkorábbi magyarországi zárdát Szt.István alapította 1018-ban fia,Szt.Imre királyfi bizánci feleségének kíséretében érkező bazilissza nővérek számára. Veszprém Szt.István uralkodását követően évszázadokig a királynék városa volt,a veszprémi püspök pedig a mindenkori királyné gyóntatója és koronázó főpapja is. Gizella ,István felesége 1018-tól gyakran tartózkodott Veszprémben,így esett,hogy a szálláshelye közvetlen közelébe építették jövendőbeli menyének a monostort. Az apácazárdában több üldözött női rokon is menedéket talált,köztük Judit,Bátor Boleszló lengyel herceg felesége és gyermeke Bezprim herceg. A herceg később a vár ispánja lett,róla nevezték el a várost.




A legenda szerint az itt élő nővérek készítették azt a miseruhát,melyből később a magyar koronázási palástot kialakították. Az idők változásával ,IV. Béla parancsára a görög ortodox apácákat a klastromban ciszterci apácák váltották fel. Ők a török hódoltságig éltek itt,majd 1543-ban kincseikkel,irataikkal Körmendre menekültek. Ekkortól a rendház pusztulásnak indul,a romokat 1627-ben II. József a győri jezsuitáknak adományozza.A jezsuita templom építését a rend hálájának jeléül 1734-ben határozza el,hogy a kolostor romjain Isten házát emel. A tervezés 1740-ig tart,ekkor látnak neki az építkezésnek,amelyet azonban sosem fejeztek be,mert 1773-ban a rendet II. József feloszlatja. Okiratok tanúskodnak róla,hogy a templomban sosem miséztek,soha nem volt felszentelve. Az 1770-es években az épületet részben visszabontották,az anyagokat környékbeli templomok építéséhez hordták el. Ezért a templom 1960-ig puszta falakkal csúfította a környéket,ekkor az Országos Műemléki Felügyelőség befedette, nyílászárókat épített be.




A romokat először 1938-ban a Szent István év (ekkor volt a Szent István vándorlás is,mely az OKT elődjének tekinthető) alkalmából Rhé Gyula kutatta. 1998-tól átfogó kutatások,konzerválások folytak a romoknál. Ekkor készült el véglegesen a templom  is.2009-től újítják meg a kolostor romjait,alakítják mai formára a templomot,mely azóta újra látogatható rendezvényhelyszín és ökomenikus zarándokhely.

A romoktól visszasétálunk a Séd-partjára és a Rovaniemi lépcsőn meghódítjuk a Gulya-dombot. Veszprém finn testvérvárosáról elnevezett lépcső hossza 110 méter,szintkülönbsége 30 méter. Ahhoz ,hogy feljussunk a tetejére 189 lépcsőfokot kell megmásznunk,ami igazi szívdobogtató mutatvány is egyben. A lépcsősort a Verga ZRT építette,2013-ban adták át.Rovaniemi az északi sarkkörön fekszik,területét tekintve Európa legnagyobb városa(8017 km2). Itt található az Európai Unió legészakibb egyeteme sőt ide kell zarándokolnunk ha találkozni szeretnénk Joulupukkival az igazi Mikulással.




A lépcsősor végén 2019-nyaráig a Gulya-dombi kis kilátó egyszintes,faszerkezetű épületéhez értünk. Ekkor a messzelátót a tartószerkezet károsodása végett a tulajdonos a Verga Zrt lebontotta,esetleges pótlásáról később várható döntés.




A Gulya domb a Déli-Bakonyhoz tartozik,legmagasabb pontja 276m. A parkerdő a múlt század 20-as éveiben még legelőként funkcionált,aztán az állattenyésztés visszaszorulásával fokozatosan alakította ki az állami erdészet a mai parkerdőt. A 77 hektáros területen tanösvények, sportpályák, játszóterek, futó-, szánkó-,torna-, lovagló-,kerékpár-,kutyafuttató pályák várják a nagyérdeműt.A hely méltán örvend a veszprémiek körében nagy népszerűségnek,hisz kevés város büszkélkedhet azzal,hogy a központjában egy ilyen csodás természetközeli helyszín található.




A Gulya-dombi nagy kilátó több emeletes faszerkezetű épületét 2015-ben állagromlás végett le kellett bontani. Ezután a Verga Zrt a helyére teljes üzemi előgyártással egy horganyzott acélból készült kilátót épített. Elkészítése gyártással, szereléssel mindössze 4 hónapot vett igénybe. Az alapköre 8 m,hetedik,kilátószintje 17,5 m,a tető 20 m,legmagasabb pontja pedig 22 m. Kilátószintjéről csodás látkép tárul elénk a városról,a Bakony vonulatairól. Hidegfront utáni tiszta légkörben azonban távoli célpontok is szemünk elé kerülhetnek.




A kilátó fő érdekessége,egyedisége az alakjában keresendő. Algebrai értelemben egyköpenyű forgáshiperboloid másodrendű forgásfelület.A hiperboloid alapszabálya, hogy a térben az egymás mögött lévő egyenesek és pontok sokaságából görbét képez,a hiányzó pontokat elménk követve a szabályt kiegészíti és a térgörbét valóságnak láttatja.




A kilátót Gizella bajor hercegnőről nevezték el. A fiatal hercegkisasszony kolostori életre készült,de amikor megkérték a kezét István számára,némi habozást követően mégis igent mondott és 996-ban kötött frigyet Géza fejedelem fiával.Az új hazájában férjével egyetemben fő mozgatórugói lettek a kereszténység és a nyugati kultúra elterjedésének.Városa Veszprém volt,miután férjétől ajándékba kapta. István a pápától kapta a koronát,a királynénak a magyarok készítettek. Nevéhez fűződik a veszprémi Székesegyház építtetése is. A krónikák a királyné szelídségét,jótékonyságát,elmélyült vallásosságát magasztalják,megemlékeznek irgalmas szívéről. Fia,majd férje halálát követően méltatlan és igazságtalan bánásban részesült,de ezt is alázattal tűrte. Végül kíséretével együtt visszatért szülőföldjére,Passauban telepedett le. Belépett a bencés nővérek zárdájába,itt halt meg a kolostor apátnőjeként 1059-ben.




Visszatérve a Séd partjára tartsunk egy kis pihenőt,üljünk be egy teraszra egy gőzölgő ristrettora és egy hűsítővel oltsuk szomjunkat,vagy egyszerűen csak egy padon fújjuk ki magunkat.
A jól eső pihenő után folytathatjuk városnéző sétánkat a Séd partján.




A lépcső aljától hamarosan "A part alatt.."nevű játszótérhez érkezünk. Ennek a helyén volt a kérész életű,átgondolatlan koncepciójú Úttörő Kemping a '960-as években. Nemsokára az 1958-ban nyílt Vadasparkhoz,ma Állatkerthez érkezünk,mely Kittenberger Kálmán zoológus,Afrika-kutató nevét vette fel. Az állatkert története egy egészen más történet,nem témája mai írásomnak.A vadaspark bejáratától a figyelmünket már egy hatalmas viadukt,  a Szent István Völgyhíd köti le. A Viadukt  Magyarország első és egyik legnagyobb ívszerkezetű völgyhídja,Veszprém jelképe. A Séd két oldalán lévő Jeruzsálemet köti össze a Temetőheggyel.Teljes hossza 185 m,legnagyobb magassága 37 m. Építéskor kialakítottak egy kilátóteraszt is rajta és lépcső is vezet a völgybe.  A híd gondolata a 8.sz.főút építése kapcsán vetődött fel először. A Gömbös kormány 1934-ben határozta el egy Székesfehérvártól építendő főút megvalósítását,mely Rábafüzesen keresztül érné el az osztrák határt és Ausztriában folytatódna Grazig,ahol csatlakozni lehetne a Német- és Olaszországba tartó utakhoz.




A 8-as főutat az akkori városvezetők kérésére építették ki a városon keresztül,ami roppant forgalmat zúdított rá csaknem 50 évig,a veszprémi körgyűrű elkészültéig. Tervezését Folly Róbert mérnökre bízták.Az építkezést az állványzat felállításával 1936-ban kezdték el,1937 decemberében pedig átadták a betonszerkezetű hidat a forgalomnak.A II. vh. alatt a visszavonuló német csapatok részben felrobbantják. 1947-ben ugyancsak Folly Róbert tervei és irányítása alapján eredeti szépségét vissza állítják. 




Államalapítónk tiszteletéről róla nevezték el az átadásakor,de az elkövetkező évek ideológiai változásához igazodva neve többször változott. Volt Nagyhíd,Völgyhíd sőt még Rákosi Mátyás nevét is viselte. Eredeti elnevezését 1988-ban kapta vissza.




Átsétálva a viadukt alatt a Vízvezetéki Gépház 1896-ban átadott épülete késztet megállásra. Az egykori szivattyúház ma Vízközmű Múzeumként funkcionál. Ezen a szakaszon egykor fürdőházak,kékfestőműhelyek sorakoztak. Tovább haladva sokan nem is veszik észre mi mellett haladnak el. Ha azt halljuk ,hogy Szikla akkor mindenkinek egy kalandfilm,vagy egy pankrátor ugrik be. Pedig Veszprémben már a legkisebbek is tudják,hogy a Szikla egy titokzatos katonai bunker .




Így hívják ugyanis a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokságának központját. Innét figyelik az ország légterét és gyanú esetén innét riasztják a Grippeneket. Kívülről egy jelentéktelen épületről van szó,de az utcaszint alatt 21 méterrel történnek a fontos dolgok. Itt működik a több ágból álló titkos katonai bázis,aminek az alapjait 1938-ban alakították ki,széfként a  Magyar Állam kincseinek számára. A megbízó a Magyar Nemzeti Bank volt,tervezését német katonai mérnökök készítették el. Már ekkor is hármas funkciót látott el,a bank trezorja mellett polgári védelmi és katonai célokat is ellátott A kibetonozott ,dolomitba vájt rendszer a teljes lezárása alatt is egy hónapig életben tudta tartani a bent lévő embereket. Ezért a bombázások alatt óvóhelyként is funkcionált,sőt kórházat is alakítottak ki, ami 1945-ben több hónapon keresztül működött is.




Az óvóhelyet azonban a béke beköszöntése után sem hanyagolták el. A hidegháború évei alatt atombiztossá tették,sőt a '980-as évektől már a nukleáris sugárzás ellen is védett. Légvédelmi egységként a '960-as években kezdett el működni és ezt a funkcióját ma is ellátja.




Azonban legfontosabb szerepét 1944.november 4. és december 6.között látta el. Ekkor a menekülő nyilasok itt őrizték a Szent Koronát ás a Szent Jobbot. Erre a Jókai utcában egy tábla is emlékeztet.Erről azonban nem derül,hogy ekkor nem csak a koronázási kincseket,hanem az ország 30 tonnás aranykészletét is itt rejtették el.




A Jókai utcából sétáljunk vissza a Patak-térig,ahonnét éttermek,divatos bisztrók közt folytatjuk utunkat.Ezek közül nem egy malomként üzemelt,de az új funkciójuknak is tökéletesen megfelelnek. Az első ebben a sorba az első Királynénkról elnevezett Gizella Étterem. A több mint 200 éves épület,mely a káptalani jószágkormányzóság épülete volt közvetlenül a Vár alatt helyezkedik el,megadva a hely egyedi hangulatát. Dokumentumok szerint gyakran vendégeskedett e falak közt a Haza Bölcse,Deák Ferenc is.




A tér után célszerű valamelyik hídon átmenni és a Séd bal partján folytatni sétánkat,de visszafele mindenképpen a Szent Benedek hegy alatti oldalon jöjjünk ahol szintén több száz éves épületek közt kanyaroghatunk. Ezen a részen az egykori kanonoki házak közt bolyonghatunk.Az igényesen kialakított épületeket később barokk stílusban átépítették,külsejükkel a városrész fontosságát és visszafogott gazdagságát jelezték.




A Veszprémre csodás kilátást nyújtó Szent Benedek-hegy dolomit tömbje a Vár-hegy alacsonyabb folytatása,kopár fennsíkjáról a sziklák meredeken törnek le a Séd völgyébe. Jellegzetessége az 1904-ben állított Krisztust ábrázoló hatalmas kőkereszt.A Séd a hegy nyugati lábánál lévő meredek szikláknál vesz 180 fokos vadregényes kanyarulatot,hogy folytathassa útját. A kereszt utáni meredek sziklafalat beszédesen a helyiek "öngyilkosok sziklájának" nevezik. A legenda szerint a szikla  alatti ház gazdájának elege lett a gyakori csődületből és az eseteket követő vizsgálatokból,ezért nagy halom szalmát rakott a szirt alá,így az öngyilkosjelöltek némi ficammal,ájulással megúszták a dolgot.




A szikla alatt hamarosan elérjük Szent Katerina-asszonyszeg városrészt ahol Veszprém egyik legjelentősebb Árpád-kori műemlékének,a Szent Katalin kolostornak a romjai találhatóak. A Domonkos-rendi apácák és szerzetesek az 1220-as években jelentek meg hazánkban. Bertalan veszprémi püspök az ő számukra alapította a monostort 1240-ben. A kolostornak két híres lakóját ismerjük,a stigmatizált Magyar Boldog Ilonát és IV.Béla lányát Árpádházi Szent Margitot.




1246-ban Mihály fráter a kolostor elöljárója,ő veszi át Margit hercegnő tanítását.1474-ben a   rend generális magisztere Episcopi János perjellel eltávolíttatja a rendház nővéreit a klastromból és domonkos rendi szerzeteseknek adja át. 1552-ben Veszprém először esik el az oszmán hódítás éveiben,a kolostor ekkor pusztul el.




A zárda temploma a 13.sz-i építésekor kelet-nyugati tájolásban készült,hosszú hajóval és egyenes záródású szentéllyel. A templomot később gótikus stílusban átépítik,ennek jegyei a mai romokon is fellelhetőek.Az egykori épületegyüttesből ma már csak a templom romjai láthatóak,az apácazárda helyén házak,kertek találhatóak,melyek a feltárást sem teszik lehetővé. A templomban 1936-ban Rhé Gyula,majd 1966-ban Dax Margit végzett kisebb kutatásokat. 




IV.Béla seregei 1241-ben döntő vereséget szenvedtek Batu kán mongol seregétől. Muhi határában. A király és felesége Laszkarisz Mária,bizánci hercegnő Dalmáciába, Klissza várába  menekült a tatár horda elől. A királyi pár fogadalmat tett,hogy a tatártól való szabadulás esetén születendő leányukat Istennek ajánlva apácának adják. Margit 1242.január 27 -én született meg az Adria partján álló várban.




A kis hercegnő nevelését 1246-ban veszik át a veszprémi zárdában a királynétól. Későbbi iratok szerint a nevelőnője Boldog Ilona lett,de erről Szent Margit legendájában nem esik szó. A három részes legenda Margit kolostori életéről, csodáiról és a vele élő apácák vallomásából fest képet a szent életű leányról.Az ifjú apáca 10 éves korában kerül a veszprémi püspökséghez tartozó Nyulak-szigeti (Margitsziget) zárdába,melyet apja építtetett.hogy közelebb legyen szüleihez. Nevelője itt Olympiades nővér lett,fogadalmát 1254-ben tette le.




Az elkövetkező években két király is a kezéért folyamodott,ekkor lehetősége lett volna a fogadalom visszavonására,de Ő inkább Isten jegyese maradt. A keresztény egyházak az önfegyelmezés és keresztény szeretett példaképét látják benne. Még a legmegalázóbb munkákat is szívesen végezte,szó szerint rongyokban járt. Éjjel imádkozott,nappal pedig kemény munkát végzett,sőt gyakran meg is korbácsolta magát.A legenda szerint jövendőmondó képességgel is rendelkezett,mely többször is hasznára volt apjának a diplomáciai tárgyalások során.





 Önsanyargató,vezeklő életet élt,részben ennek is köszönhető,hogy fiatalon 1270.január 18-án meghalt. Halála után kezdeményezték szentté avatását. Hivatalos egyházi vizsgálat indult csodáinak kivizsgálására. 1276-ban már boldoggá is avatják,de szentté avatására egészen 1943-ig kellett várni.




Ezzel végére értünk sétánknak a Királynék városának egyik legszebb részén,de rengeteg csoda vár még felfedezésre a városban,amiért érdemes elruccanni ide.


Írta:      Soós Lajos
Foto:    Soós Margit