2016. március 6., vasárnap




   ZÁNKA ;   HEGYES-TŰ             2016.FEBRUÁR.18.




      Hegyes-tű  Zánka és Monoszló közt magasodik ,338m magasságával egyben a Káli-medence kapujának őre is. A félig elbányászott hegyet Jégbontó havának tizennyolcadik napján látogattuk meg,miközben a Balaton-körtúra esedékes szakaszát teljesítettük.


           
Hegyes-tű

            Hegyes-tű egy tanúhegy és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik,jelenleg szabadtéri  Geodéziai Bemutatóhelyként ismerteti meg az érdeklődőket a vulkánok működésével és a Balaton-felvidék kialakulásával. A kúp formájú hegynek a felét a korábbi bányászati tevékenység során elhordták,de ugyanakkor ennek köszönheti jelenlegi vonzerejét.A fokozott nyersanyag kitermelés során feltárult a hegy belseje és láthatóvá vált a vulkáni kürtőben a kitörések során megrekedt és oszlopokká szilárdult bazalt. Ehhez foghatót eddig csak Celldömölk határában a Ság-hegyen láttunk.

Párába burkolózva

         A hegy csúcsán Árpád-kori vár maradványai találhatóak,melyről sajnos nagyon keveset tudunk,írásos említés jóformán nem is maradt fenn róla. A bányászat során a vár maradványainak fele megsemmisült. A csúcson látható pár ,mára már feltöltődött várárok szerűség. 15 m-el a csúcs alatt  2,5 m széles habarcsba rakott falmaradványok fedezhetőek fel,melyek gyűrűalakban ölelték körbe a hegyet csúcsát..Az 1960-as években végeztek itt ásatásokat akkor több  Árpád-kori használati eszköz is előkerült.
  

            Hegyes-tűt autóval és kerékpárral Zánka és Monoszló felől lehet megközelíteni,jól kitáblázott útvonalon. Gyalogtúrával több irányból is el lehet jutni ide,fontos túra útvonalak érintik,többek közt a Balaton-felvidéki kéktúrának is igazoló pontja.Sajnos látogatásunkkor ködös,párás volt az időjárás,így a panorámaképek elég rosszul sikerültek.


Kapaszkodás az Alsó-erdőben

           A Hegyes-tű egy vulkán kürtőjének a maradványa s az erózió preparálta mai formájára. Az egykori kürtőben a kitörés során megrekedt magma  a kihűlés folyamán jellegzetes bazaltorgona szerűre keményedett meg.A vulkanizmust követően elsősorban az erózió határozta meg a terület arculatát,s hatására az egykori vulkánok mintegy kipreparálódtak a környezetükből. Ezeket a létrejött magaslatokat nevezzük tanúhegyeknek,melyek meghatározzák a Balaton-felvidék látképét.

Bazaltorgonák

        A hegyen megtalálhatók a Balaton-felvidékre jellemző karsztbokorerdők,míg a Balaton felől cseres-tölgyesek és szőlők,jellegzetes présházak láthatóak.

XIX.sz-i,felújított présház

     A hegyen a nagyfokú  bazalt bányászatot 1930-ban kezdték ,melyet az erőteljes  tiltakozások hatására 1970-ben állítottak le.A bányatevékenység közben a hegy felét elhordták.

Már aszfalton

    A bezárást követően a hegy természetvédelmi kezelésbe került,de a területet nagyban elhanyagolták,senki nem törődött a sorsával.Az elhanyagoltságnak aztán 1996-97 ben vetettek véget,amikor is rendbe tették. 1998-ban az egyik volt bányaépületben állandó kiállítást rendeztek be ,ahol bemutatják a kőbányászatot és a Balaton-felvidék valamint a Hegyestű történetét, kialakulását . 


Fogadóépület

    A bányaudvarban szabadtéri kiállítás keretében a Káli-medence jellegzetes kőzeteinek egy-egy tömbjét valamint a vulkanizmus,s a tanúhegyek történetét kialakulását mutatják be szemléletes táblákon. 


Balaton-feevidéki kőzetek

     A felső bányaudvaron igényes panoráma asztal segítségével azonosíthatjuk be a Káli-medence hegyeit,tavait és településeit.Megfelelő körülmények esetén innét tárul elénk a legteljesebb és leglenyűgözőbb kilátás a tájegységről.
Az alsó- bányaudvaron

      A hegy alig pár négyzetméteres csúcsán pedig a Balaton és a déli-part látványában gyönyörködhetünk az előbb említett panorámán felül. Sajnos a csúcson balesetvédelmi szempontból épített kerítés erősen korlátozza a kilátást,így a legtökéletesebb panorámában a felső-bányaudvarból gyönyörködhetünk.

Korlátozott panoráma

    A parkolóban pedig a Dunántúl jellegzetes kőzeteivel ismerkedhetünk meg,szintén szabadtéri kiállítás keretében.


Jellegzetes kőzetek közt

      Mi Zánkafürdő felől érkeztünk a Hegyes-tűre,a Kis-hegy és a Tagyon-hegy érintésével. Az egykori gyermekváros 120 m-es szintjéről előbb jelzetlen utakon haladtunk,majd a Tagyon -hegyen csatlakoztunk a Balaton-felvidéki kéktúra jelzéseihez és jutottunk el a hegy 338 m-es csúcsára.

Panoráma asztal

     A téli szezonban a beltéri kiállítás zárva tart,de a szabadtéri bemutatóhely ekkor is látogatható.Így megspóroltuk a nem annyira borsos belépti díjat(650 Huf). 

Ködbe burkolózó Balaton

     Előbb a parkolóban kiállított kőzeteket vizsgálgattuk meg,majd egy rövid lépcsősoron feljutottunk az alsó-bányaudvarba. Itt elkészítettük az igazoló fotókat körbenéztünk,majd egy újabb rövid lépcsősoron felkapaszkodtunk a felső-bányaudvarba,ahol csodás panoráma várt-volna bennünk. Azért a korlátozott látótávolság ellenére is fotóztunk párat,nézelődtünk .

Feltételezett várfal maradvány

     Ezt követően egy hosszabb és meredekebb lépcsősoron felkaptattunk a Hegyes-tű 338 m-es csúcsára,ahol újra fotózás és nézelődés következett. A panorámát jórészt emlékeinkből idéztük fel a mostoha időjárásnak köszönhetően.


Várfalakon?

      A csúcson megettünk egy csúcsbanánt és ereszkedés közben még tettünk egy rövid kitérőt az egykori várfalakhoz,ahol még bolyongtunk és fotóztunk egy keveset.

A megsebzett hegy a felső bányaudvarból

     Mivel igazoló pecsétjeinket már Zánkafürdőn beüttettük az ítinerjeinkbe, így nem maradt más hátra ,mint folytatni a túrát a Fülöp-hegy irányába.

Búcsú  Hegyes-tűtől


    Még több kép Hegyes-tűről:   https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9Megye99NevezetessegeHegyesTu?authkey=Gv1sRgCJ37xcmF47CmPw


     https://goo.gl/photos/axzyuEXCcafhsdh78