2016. április 24., vasárnap


  Veszprém    ,Várhegy-Történelmi  belváros                        2016.március.15.    




Veszprém címere





    „István,Gizella ősi vártán,
mögöttünk völgyhíd,kőszivárvány 
Bakony szeléből –álmodni se mernéd-    
aranyharangszó    hímez,misekelmét
Itt a domb a völgybe,völgy a dombra
kis utcák  szöknek kővadonba
.Tágas terek sikátorok felett,
földszinten fúl hegymászó emelet.
fűzsuttogás a locska Séden.      
                              Kemény Géza :   Veszprémi anziksz







       Veszprémben ,a Királynék városában Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.

        Veszprém megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban,Veszprém megye székhelye, Egyetemi város. A város a Sédpatakot övező öt dombra és azok völgyeibe épült a Veszprémi-fennsíkon. A fennsík  három kistáj találkozásánál terül el. Északról a Bakony,délről a Balaton-felvidék míg keletről  a Mezőföld síksága határolja.  Ez a központi elhelyezkedés határozta meg a város kialakulását és a történelem során betöltött jelentős szerepét a társadalmi-gazdasági életben.

         Veszprém központi fekvésének köszönhetően fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkezik ,megközelítése rendkívül könnyű. Autóval az M7-es autópályáról is elérhető,ekkor Balatonvilágosnál kell letérni a 71-es főútra,majd Balatonfűzfőnél a 72-es főúton érjük el a 8-as főutat,melyen Székesfehérvár és Rábafűzes irányából is elérhetjük .A közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően a 8-as nagy részét átépítették gyorsforgalmi úttá,így a korábbi veszélyes és lassú közlekedés megszűnt és biztonságban,gyorsan közlekedhetünk rajta. Győrből a 82-es főút,míg Tapolca irányából a 77-es főút vezet a városba. Balatonfüreddel és a Balatonnal pedig a 73-as főút köti össze. Vonattal a Székesfehérvár- Szombathely fővonalon vagy a Győr-Veszprém mellékvonalon juthatunk el a városba.


Belváros

           Veszprém mai Újtelep nevű városrészén,  Kr. előtt  az V. évezredben már egy neolitikus telep állt. A rómaiak nagy valószínűséggel nem telepedtek le a területén, bár a környéken(Gyulafirátót,Baláca) több lelet és épületnyom is előkerült.

          Egyes feltevések szerint Veszprém vára már a Honfoglalás előtt is állt, de erre megdönthetetlen bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Géza fejedelem korában már biztos létezett,ezt több forrás is alátámasztja. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak(„szegek”- melyekből a Göcsejben még ma is találunk jó párat) az idők folyamán egyetlen településsé olvadtak egybe. A város neve egyes feltételezések szerint a szláv „bezprem”(dimbes-dombos) szóból ered,más nézetek viszont I.István unokaöccsének (Bezprym lengyel fejedelem)a nevéből eredeztetik .

Belváros

      Államalapítónk, I.Szt. István a városban alapította meg az ország első püspökségét 1001-ben vagy 1002-ben, a Püspökség 1993 óta Érseki székhelyként funkcionál. A kereszténység bevezetéséért vívott harcban I .István a város falai alatt győzte le a lázadó Koppány seregeit 997-ben. A város I. Szt. István feleségének kedvenc tartózkodási helye volt,később évszázadokon át,a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat és viselték a királyné kancellárjának  kitüntető címét.

      A mongol hadak a tatárjárás során nem tudták bevenni a várat, de 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott,de mindkétszer kijavították sőt fejlesztették. Veszprém első virágkorát Vetési Albert reneszánsz műveltségű püspöksége alatt élte.

Káptalani kereszt

      A török hadak folytonos támadásaink köszönhetően a XVI.sz-ban sötét idők jártak a városra.  1552 és 1683 közt a vár és a város tízszer  cserélt gazdát. A vár körüli települések elnéptelenedtek ,a vár lakosságát pedig a reformáció-ellenreformáció vérzivataros évei osztották meg .  A Rákóczi –szabadságharc éveiben a város lakossága a Fejedelem mellé állt,aminek megbosszulásaként  1704-ben Heister császári csapatai kegyetlenül feldúlták a várost.

      A XVIII-XIX. sz. - ban a várost a csendes fejlődés jellemezte,elsősorban gabonapiacának  köszönhetően a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált a lakosság több mint megötszöröződött. A vár mai épületeinek többsége ekkor épült meg. A gyorsabb fejlődésnek az akadálya 1870-ig a városlakóknak a püspökkel szembeni feudális függősége volt,ekkor Veszprém rendezett tanácsú várossá vált és a függősége ezzel megszűnt az egyháztól.

Veszprém madártávlatból

         1872-ben a  Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal  építésekor a püspök és a város vezetői megakadályozták,hogy a vasútvonal a városon haladjon át,így a vasútállomása a várostól több kilométerre épülhetett meg. Ez a döntés súlyos következményekkel járt a városra,kialakulófélben lévő ipara és gabonapiaca hanyatlásnak indult,addigi vezető kereskedelmi szerepe megszűnt.

      Az újabb fellendülés a XX.sz. harmincas évekéig váratott magára,ekkor számottevő hadiipart telepítettek a városba,1930-ban kapta meg a megyei jogú város címet. Hadiiparának köszönhetően a II. vh. alatt a Szövetségesek kedvelt célpontjává vált a város, többször is bombatámadás pusztította épületeit, üzemeit.

    A  nagyszabású iparisítás a kutatóintézetek és az egyetem telepítésével egyidejűleg  az 1950-es években folytatódott,aminek következtében a város hanyatlása megállt és rohamos fejlődésnek indult,ami a rendszerváltás környékén megtorpant,de aztán lassan  újra indult,mára hazánk egyik legfontosabb ipari városává vált,a lakossági vásárlóerőt tekintve a veszprémi kistérség a negyedik az országban.

     1990-es években a Veszprémi Egyetem(Pannon Egyetem) képzési kínálatát átalakították,jelentősen bővítették,ami szintén nagy fontosságú volt a város gazdasági-kulturális életében. A városban működik a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, melynek az elődje a Papnevelő Intézet volt. Az iskola 1711-ben jött létre, melyben jelenleg több mint 250 hallgatót oktatnak hittanári,lelkipásztori és szociális munkás szakon.

    Fejlett a város kulturális élete is,melyet elsősorban az 1814 óta működő,országos jelentőségű színházának köszönhet,mely Petőfi Sándor nevét viseli.


Belváros a székesegyházzal

    A város a történelmi, építészeti látnivalóinak és a rengeteg minőségi fesztivál és rendezvény szervezésének(Gizella-Napok,Veszprémi Nyári Fesztivál etc.) köszönhetően rengeteg látogatót vonz,de az idegenforgalmi lehetőségei még messze nincsenek kiaknázva.

      Veszprém hazánk sporttérképén is vezető szerepet foglal el,melyet elsősorban világszínvonalú kézilabda csapatának köszönhet. A csapat otthona hazánk egyik legmodernebb sportlétesítménye a Veszprém Aréna.

         Mivel a mai napba sok látnivaló felkeresését zsúfoltuk be , ezért már kora reggel megérkeztünk Veszprémbe(7 óra múlt pár perccel). A város nevezetességei közül ma a Várnegyed látnivalóinak megismerését terveztük be. Autóval az Óváros térig mentünk, ahol a ma kihalt parkolóban hagytuk a kocsit. A visszatért téli időjárásban vacogósan szálltunk ki a szálingózó havazásba, ami később intenzív havas esőre váltott , így igencsak rapid városnézés kerekedett.

               Az Óváros tér a mai nevét a rendszerváltozást (1989) követően kapta, azelőtt Vörös Hadsereg terének, korábban Rákóczi térnek illetve Piactérnek hívták,mivel a XX.sz. elejéig itt működött a város legnagyobb piaca. A teret az egyházi banknak  1857-ben eklektikus stílusban épített Városháza uralja. Az épületet az 1990-es években rekonstruálták, megújították megőrizve eredeti jegyeit. A felújítást követően itt rendezkedett be a város Polgármesteri Hivatala

            
A Városháza




                  A tér másik meghatározó épülete  a  ma bankként funkcionáló Pósa-ház,melyet 1793 építettek késő barokk stílusban. A tér többi épülete nagyrészt a XIX. sz.-ban épült melyek elsősorban a szecesszió jegyeit viselik magukon. A műemlékvédelmet élvező emeletes polgárházak földszintjein különböző elegáns üzletek  kaptak helyet.

Pósa-ház

         A tér központi részén található a 2000-ben emelt Milleniumi Emlékmű,mely Lugossy Mária hatalmas térplasztikája. Az egyébként hatásos és impozáns mű nekem tájidegen , a maga modern stílusával. Valahogy nem tudom  hová tenni a történelmi környezetben ,műemlék épületek közt.

Milleniumi Emlékmű

          Macskaköves úton, patinás épületek közt haladtunk tovább  ,közben elhaladtunk a tűzoltóságnak épült Fecskendőház mellett,melynek homlokzatán a következő disztichon olvasható. Érdekesség a versben,ha a kiemelt római számokat összeadjuk ,akkor az épület  építési évet (1814)kapjuk meg végeredményként.
                     „VárosI poLgárok pénzén  épüLe  e ház,
                          Itt  tűzI pusztItás VéDeLeM eszköze áLL.
       Az egyre meredekebbé váló utcán pár lépés múlva elértük a vár déli határát . A várba a déli kapun keresztül juthatunk be,melyet 1936-ban emeltek az I.vh. magyar  halottjainak a tiszteletére és a Hősök kapuja névre keresztelték. A kaput az 1930-as évek második felében építették Pázmándy István tervei alapján, átadására 1939-ben került sor. Az épületet 2012-14 közt felújították, azóta a hozzá tartozó toronyban újra látogatható  a  Vármúzeum érdekes,interaktív kiállítása.


Hősök kapuja

       A  veszprémi vár egy kb. 500m hosszú és 150 m széles dolomitsziklán(Várhegy) áll,ami nagyjából 40m-re emelkedik a környezetéből. A Várnegyed a Várból és a Vár utcából áll. Anonymus feljegyzései szerint a vár már a Honfoglalás előtt is állt,szerinte avar vagy frank erődítés lehetett. A vár mai  alakzatának kiépítése Géza fejedelemhez és I.Szent István királyhoz kapcsolódik. A középkori vár két részből állt , ezeket egy vizes árok választotta el egymástól. Az északi és déli várat összekötő kapu alaprajza ma is látható a Szentháromság tér déli részén. A török időkben a védműveket jelentősen megerősítették valamint újabbakat építettek. A XVIII. sz-ban miután a törököket kiűzték,ezeket vagy elbontották vagy az újonnan épült polgári és egyházi épületekbe foglalták. Eredeti formájában csak a DNy-i bástya maradt meg,mintegy mementóként. A múlt század nyolcvanas éveire a vár egyes épületeinek romlása olyan súlyossá vált, hogy többük életveszélyes állapotúvá vált. A veszélyeztetett  Várnegyed és Várhegy megmentésére vállalkozó országos mentőakció 1980-94 közt valósult meg.

      A várba lépve először a város egyik jelképét kereshetjük fel. A Tűztorony korábbi nevén Vigyázótorony 48 m. magas épülete középkori eredetű.  Alsó hengeres része  IV.Béla uralkodása alatt a XIII. sz. - ban épült egy vártorony részét képezte.  A torony túlélte a török időket  és 1703-ban,mikor I.Lipót elrendelte a magyarországi várak lerombolását,csak azért menekülhetett meg,mert már akkor tűzvédelmi célokat szolgált.181o-.ben a toronyban egy  földrengés okozott károkat. A következő négy évben Tumler Henrik állította helyre a  károkat,a felső részt copf stílusban építette újjá. Csúcsán Magyarország címere kapott helyet,melyet az 1950-es években vörös csillagra cseréltek,amit az 1980-as évek közepén cseréltek vissza az eredeti címerre. A torony minden órában egy helyi zeneszerző verbunkosát játsza. A torony belépti díj ellenében minden nap látogatható 10-18 h közt.


Tűztorony

        Innét patinás klasszicista és barokk épületek közt koptattuk az ódon Vár utca köveit. A szépen rendbe tett épületek ma különböző intézményeknek adnak  helyet(Művészetek Háza,Megyei Bíróság, Megyei Levéltár etc.).

       A következő jelentős műemlék a Szent Imre római katolikus templom(Piarista Templom)melyet a piarista szerzetesek építtettek a már meglévő  rendházuk mellé. A klasszicista templom építése 1823-33 közt tartott. Manapság a templom különböző kiállításoknak is helyet ad. Látogathatósága 10-17 h közt lehetséges, hétfő kivételével.


A Piarista templom

        A Vár utcán tovább haladva újabb intézmények sora mellett haladunk el, ha nyitva van érdemes besétálni az Építőipari Múzeum  udvarába,ahol a Nagy Rondellához jutunk és szemügyre vehetjük a vár épségben megmaradt   délnyugati falait és bástyáját.
 
       Innét már a Vár központi részéhez a Szentháromság térhez érkeztünk. A  teret az 1750-ben állított Szentháromságszobor uralja. A kitűnő helyen álló és a művészeti kivitel végett a szobrot a budavári Szentháromság –szobor párjaként szokták emlegetni. A szobor állítására Padányi Bíró Márton veszprémio püspök adott megrendelést. A szobor elhelyezésének érdekében a püspök két korábbi kanonoki épületet bontatott el. A  barokk szobor elkészítésével  Schmidt Ferenc szobrászművészt bízták meg. Az alkotást a rendszerváltást követően rekonstruálták.

Szent Háromság szobor

       A tér bal oldalának (délről érkezve) meghatározó épülete a   Szent István római katolikus Ferences templom és Kolostor épülete.  Az  egyhajós , eredetileg barokk stílusban épült templom 1720-30 közt készült. Az épületegyüttes 1909-ben leégett,ekkor neoromán stílusban átépítették. A templomhoz kapcsolódik a Szent Ferenc kolostor,melyet a II.vh. követően,a rendek felszámolásakor el kellett hagyniuk a szerzeteseknek. Ezekben a sötét években a patinás épületet raktárként használták. A rendszerváltást követően a ferencesek visszakapták az épületet, azóta idős papok lakhelyéül szolgál.

A Ferences templom

       A tér jobb oldalán előbb  az Érseki Palotát,korábban Püspöki Palota(1993-ig) pillantjuk meg,mely a Vár egyik legfontosabb épülte.  A barokk stílust magán hordozó épület 1765-76 közt épült a híres építész , Fellner Jakab tervei szerint készült és a magyar barokk építészet egyik kimagasló alkotása,melybe beépítették az itt lévő régi épületek maradványait. Miután a régi,gótikus püspöki palota 1704-ben egy tűzvész martaléka lett ,új palotát kellett építeni . Az új rezidencia építése több évig húzódott, majd végül 1765-ben Koller Ignác frissen kinevezett püspök kezdte el építtetni a ma is látható, fenséges palotát. A palotát a XIX.sz elején újították fel először,majd a II.vh-t követően újabb állagmegóvási munkálatok váltak szükségessé. Legutóbbi felújítása 1996-ban fejeződött be. Termeiben több értékes festmény és műtárgy is található. Az épületben működő érseki könyvtár és levéltár az ország egyik legjelentősebb ilyen intézménye. Másfél ezer Mohács előtti oklevelet őriznek itt , de jelentős a későbbi korokból származó gyűjteménye is.  Az Érseki Palota egyes terme  Május1- Október 15 közt idegenvezetővel, belépti díj ellenében látogathatóak.


Érseki Palota


      A Gizella Kápolna , Veszprém legrégebbi épülete az Érseki és a Nagypréposti palota közt helyezkedik el,azokkal teljesen egybeépülve. A valaha kétszintes kápolnában található XIII.sz.-i freskók a legrégebbiek közé tartoznak ,melyeket hazánkban láthatunk. Eredeti védőszentje nem ismert, de kapuja fölött a következőm felirat olvasható:
     „Memoriae Beatea Giseelae Sacrum (Boldog Gizella emlékének szenteltetett)”
        A legenda szerint a kápolnát Gizella királyné alapította, de az csak a XIII.sz. közepén létesült egy korábbi kétszintes épület helyén,melynek falait befoglalták az építésekor. Mai neve a XVIII.sz-tól használatos, a kápolna kétszintes palotakápolna volt , eredeti funkciójáról kétféle elképzelés van. Egyik szerint püspöki míg a  másik szerint királyi/királynéi magánkápolna volt. A hányatott sorsú épület kora gótikus stílusban épült, az alsó szint látogatható, a felső szint felújítása sajnos még nem készült el.

Az Érseki Hivatal,s mellette a Gizella kápolna

        A kápolna északi falához a Nagypréposti palota,ma Érseki Hivatal barokk épülte csatlakozik szorosan. A kétszintes, két házból álló épületet Padányi Bíró Márton nagyprépost(későbbi Veszprémi Püspök) építtette 1741-ben. A munkálatokkal Tierhardt Józsefet bízta meg. Az épület felújítása 1993-ban fejeződött be.

   A Szentháromság-tér északi végén található a  Szent Mihály székesegyház neoromán épülete,melynek alapjai X. századiak és a Veszprémi Érsekség főszékesegyháza. Régészeti leletek tanúsága szerint  már a X. században is templom állt a helyén-. A Pannonhalmi apátság alapítólevele már 1001-ben említést tesz a székesegyházról,melyet feltételezhetően maga Gizella királyné alapított és különös figyelmet szentelt rá,így is elősegítvén,hogy Veszprém a királynék városává váljon . A székesegyház első ábrázolása a magyar királyok (Veszprémben hímezték) koronázási palástján található. A román stílusban épült három hajós templom először torony nélkül készült, majd I.Szt. István halálát követően két tornyot emeltek hozzá.1380-ban egy tűzvész pusztította el,ezt követően gótikus stílusban újjá építették,felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból ma már csak a megmaradt altemplom részleteit figyelhetjük meg. Az épület felsőbb részei a török időkben teljesen elpusztultak. A székesegyházat Csipkerózsika álmából a XVIII.sz. elején támasztották fel,ekkor barokk külsővel újították fel. A XX.sz. eléején (1907-10) aztán Aigner Sándor tervei szerint kapta meg a mai neoromán külsejét. Az eredeti gótikus szentélyt és altemplomot megőrizték a felújítások során. 1981-ben a székesegyházat II. János Pál pápa Basilica minor rangra emelte.2005-ben kezdődtek újabb rekonstrukciós munkák , melyek 2010-től a külső felújítással folytatódtak.


Szent Mihály Székesegyház

     A Bazilika  a északi oldalához kapcsolódnak a Szent György körkápolna X.századi romjai. A kerek kápolna 972 és 1002 közt épült, román stílusban,szentélye eredetileg patkóalakú volt. Itt őrizték Szt. György fejereklyéét ,melyet I.Szent István a bolgárok feletti győzelme emlékéért kapott a Bizánci Császártól.  A legenda szerint  a kápolnában tette szüzességi fogadalmát I. Szent István egyetlen, fiatalon meghalt fia,Szent Imre herceg ,kinek szobra a kápolna előtt áll. A kápolnát 1957-ben tárták fel, ekkor találták meg Vetési Árpád reneszánsz püspök sírját is.

Szent György kápolna romjai

      A kápolna északi oldalán a veszprémi Nagyszeminárum épülte található,mely eredetileg papnevelő intézet volt,de 1952-ben állami tulajdonba került,ma a Pannon Egyetem  egyik épülete működik a falak közt.
        A Vár északi bástyáján  található az első magyar királyi házaspár, Szent István király és Gizella királyné szobra,mely,mára Veszprém szimbólumává  vált. A király halálának 900. évfordulójára emelt szobrot Ispánky József készítette 1938-ban.A szobortól lenyűgöző kilátás tárul elénk a környékről. Jól látszik a viadukt, melyet szintén Államalapító királyunkról neveztek el. Betekinthetünk innét Veszprém Dózsaváros részének kicsiny utcácskáinak és épületeinek életébe,megcsillan a Séd-patak víztükre és megnézhetjük a Szent Benedek hegyet uraló káptalani keresztet is.
Szt.István király és Gizella királyné szobra

      A szobornál be is fejeztük a rapid városnézést, melyet cudar időben és kora reggel tettünk. Sajnos a korai időpontban még minden zárva volt, így csak kívülről ismerhettük meg a nevezetességeket,de így is nagyon érdekes és tanulságos városnézésben volt részünk. Még vissza volt az igazoló pecsét beszerzése is,melyre a Budapesti úti OMV benzinkútnál kerítettünk  sort. Rövid frissítés után tovább álltunk a királynék városából és a Bakony felé vettük az irányt, ahová már télies körülmények közt érkeztünk meg.



  Még több kép Veszprémből: https://goo.gl/photos/wQgtMK6kLdScQgMe8

   

     






       








  ZIRC                Apátság                                                          2016.március 15.   




Zirc címere




           Zircen  a Bakony „fővárosában” Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.

         A festői kisváros a Magas –Bakonyban,a Zirci-medencében terül el egyben hazánk legmagasabban fekvő városa is.  A várost Veszprémből és Győrből a 82-es főúton érhetjük el. Közúton megközelíthetjük még Mór felől a  sz. mellékúton és Pápáról a  sz. mellékúton. Ez utóbbi út végig vezet a Magas –Bakony vadregényes tájain,feledhetetlen élményt nyújtva. Vasúton Győr és Veszprém irányából közelíthető meg, de mivel a szerelvényeknek meg kell mászni a Bakony lejtőit,az átlagsebesség elég alacsony,de ezért az utazót bőven kárpótolja a Veszprém és  Vinye közti szakasz,amikor a vonat  többek közt a Cuha-völgyének vadregényes és romantikus szakaszán kanyarog. Ez a vonalszakasz a magashegyi vasutakra jellemző technológiával épült és több viadukton valamint alagúton is átkel ezen a rövid szakaszon, így  igazi csemegével szolgál   a vonatozás szerelmeseinek.

Havas Zirc

         Zirc a túrázás fellegvára is, rengeteg útvonal indul innét a Bakony számos pontjára ,a hosszútávú útvonalak közül érinti az K.gif jelzése is.,valamint itt kezdődik/végződik a KDP útvonala is,melyet a P.gif sáv mentén járhatunk be., Aki a Cuha –patak lebilincselő völgyét ,szurdokát szeretné bejárni annak szintén innét érdemes elkezdeni a túrát.

      Mivel a környékre a vadban gazdag erdők és a kevés szántóföld volt a jellemző,ezért Géza fejedelemnek és fiának I. Szt. Istvánnak a kedvelt vadászterületévé vált,  fejedelmi illetve királyi vadászterületté nyilvánították. Története több mint 900 éves múltra tekint vissza és szorosan összefügg a ciszterciek apátságával. Első írásos említése 1199-ből származik Siric alakban,  de leletek bizonyítják,hogy a mai város déli részén már előtte is állt egy udvarház,mely a bakonyi Ispánság központja lehetett.1060-ban I.András királyunk bizonyítottan ebben az udvarházban halt meg,majd az általa alapított Tihanyi Apátságba temették el. Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította,az Apátság történetéről majd később.
      A török háborúk éveiben először a szerzetesek,majd Veszprém elestét (1552) követően a falu lakosai is elmenekültek,a terület lakatlanná vált az épületek pusztulásnak indultak. Az újratelepítésre csak a XVIII.sz. elején került sor. Ekkor a sziléziai Heinrichau-i  ciszterci Apátság tulajdonába került a környék. Először  német telepesek érkeztek ,kik életre keltették a halott falut,de 1704-ben a kurucuk felégették. Újabb telepesek érkezésére 1712-25 közt került sor. A ciszterciek új kolostort építettek maguknak és megkezdődött Zirc  újjáalapítása. Először a mai templom készült el, majd ezt követte az Apátság épülete, később az európai hírű könyvtár készült el. Ekkoriban épült a Rákóczi tér és a Kossuth Lajos utca több épülete is,mely közül pár műemléki besorolást kapott.
A Monostor keleti homlokzata

   A XVIII. és XIX.sz fordulójára a város a térség központjává fejlődött, az Apátság függősége közben megszűnt,így az a magyarországi ciszterci rend központjává vált. A Kiegyezést követően a járási hivatalok Zircre költöztek, ami tovább növelte jelentőségét. A környék lakói ekkoriban az erdőgazdálkodásból, a földművelésből és az állattartásból éltek, de a XIX.sz végére meghatározó iparosság is kialakult a településen.

    A XX.sz elején megindult a polgárosodás folyamata,ezekben az években több iskola valamint az Erzsébet Kórház is megépült. A II.vh. véres harcai jobbára elkerülték  a várost,így ezeket az éveket viszonylag békében élték meg a lakók,nem úgy a háború utáni államosítások éveit. Ekkor az erőszakos kitelepítések és a szerzetesek elűzése végett a kialakult mezőváros szétesett.

       Amilyen káros volt ez az időszak ,ugyanolyan jó  hatással volt  a bányászat fejlesztése és új lendületet adott a település urbanizációjának. A Zirctől pát kilométerre lévő Dudari Szénbánya hatalmas fejlesztésének köszönhetően Zirc lakossága is számottevően növekedett,iskolák, intézmények sora épült.  A szénbányászat hatására ezekben az években több kisebb ipari és szolgáltató üzem is megtelepült .


A  székesegyház őszi napsütésben /2014.10.13.

     A település 1984-ben kapott városi rangot,a rendszerváltást követően pedig az Apátságot visszakapták a ciszterciek,így  újra Zirc vált  a  rendjük központjává.


           Ahogy haladtunk Veszprém felől Zirc irányába  és  egyre magasabbra emelkedtünk a Bakonyban, az esőt fokozatosan váltotta fel az intenzív havazás,Zircen már igazi téli körülmények fogadtak bennünket,a fehér hólepel már mindent beborított. Ez elég szokatlan ebben az időpontban,de az elmúlt évek furcsa időjárásának köszönhetően egyáltalán nem meglepő.
        
            
                    A  városba érve a Rákóczi tér melletti parkolóban hagytuk az autót  és legelőször a téren néztünk körbe. Megálltunk  a  bakonyi turisták 0 kilométerkövénél,melyet egy kőbakancs jelképez és egyben ez a KDP kezdő/végpontja is. Az emlékműről egy korábbi túránk képét teszem be, mivel a fényképező objektíve még nagyon párás volt,ezért a mai kép nem sikerült. A téren található még  az OKT emlékoszlop,melyet a túramozgalom születésének 50. évfordulójára emeltek. Itt látható egy  barokk Nepomuki Szent János szobor talapzata,melynek szobor részét 1950-ben az itt állomásozó katonák ledöntötték. Ugyancsak itt lelhető a város leghíresebb szülöttének Reguly Antalnak a  mellszobra és az Országzászló.

0-ás kilométerkő / 2014.10.13.

        A tér nyugati felén találjuk Reguly Antal szülőházában a róla elnevezett Múzeumot és Alkotóházat. A múzeumban megismerkedhetünk a neves kutató, finnugorista nyelvész életével,tudományos kutatásaival   belepillanthatunk utazásainak az útvonalába. Ezenkívül a kiállítás bemutatja a Bakony népművészetét. Az alkotóházban előzetes egyeztetés alapján  egész évben dolgozhatnak az érdeklődők ,elsősorban a népi kismesterségekkel ismerkedhetnek meg és dolgozhatnak bennük  avatott mesterek irányításával.


Országzászló /2014.10.13.

     A tér keleti felét a Ciszterci Apátság épületegyüttese foglalja el,mely Zirc meghatározó épülte és jelképe,története szorosan összefügg a városéval. A monostor a magyarországi ciszterci rend központja,a jelenlegi apát Dékány Sixtus.

         
Az Apátsági templom a kolostor szárnnyal

             Először a középkori monostor történetével foglalkozunk. Az első monostort III: Béla alapította 1182-ben ,ki a franciaországi Clairvaux-ból hozatott ciszterci szerzeteseket,akiknek itt is megadta a Franciaorsdzágban élvezett kiváltságaikat.  A monostor és a templom több évtizeden keresztül épült román stílusban. Az alapító halála után fia,Imre király is támogatta az építkezést , sőt oltárt is alapított. A Zirci monostorban és a többi ciszterci kolostorban az 1242-es tatárjárásig virágzó szerzetesi élet folyt, a mongolok dúlásának sok apátság áldozatul esett, de a vész elmúltával minden apátságban újra indult az élet. A XIV.sz-ra  megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma,így valószínűleg Zircé is. 1480-ban Mátyás király kérésére hét magyarországi monostor felélesztésére a németországi apátok   12 fős konventet és apátot küldtek . A megsegített apátságok egyike Zirc volt. A segítség azonban nem tudta megállítani a hanyatlást, így néhány évtized múlva az apátságok újra a kihalás szélére sodródtak. A Mohácsi-vészt követően,Veszprém is a törökök kezére került 1552-ben,de ekkor a Zirci-apátságban már nem voltak szerzetesek. Az apátság javai,könyvei  és levéltára  megsemmisült,az épületek állaga romlásnak indult. A monostor kihalásával a falu elnéptelenedése is együtt járt és a következő több mint 150 évben Zirc lakatlan volt.  Az első új telepesek 1715-ben az első három szerzetes 1726-ban jelent meg újra Zircen. A XVIII:sz-ban a sziléziai Heirichau ciszterci apátságból költöztek ide szerzetesek ,hogy újra élesszék a monostort.  Az új szerzetesek egy teljesen új monostor és templom építésébe fogtak bele,bár a középkori épületek falai még álltak és helyre állíthatóak lettek volna. Azonban nem tetszett nekik a régebbi építési mód és az akkor divatos barokk stílusban hozzá fogtak egy új épületegyüttes emelésébe. A régi falakat elbontották, a köveket teljes egészében beépítették az újonnan emelt templomba és monostorba. Emlékként csak  az egyik  oszloppillér alsó szakaszát hagyták meg.1912-13-ban Békefi Remindg Zirci apát megbízta Hümpfner Tibor ciszterci atyát a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Az ásatások során feltárták  a káptalanterem és egy dolgozóterem helyét,megkeresték a régi épület sarokpontjait. A teljes feltárásra és a romok konzerválására előbb az I.majd a II.világháború végett nem került sor. Később a magyarországi szerzetesrendek 1950-es feloszlatása késleltette a munkálatokat. A visszaállított ciszterci szerzetes rend  miután visszakapta az apátságot 2007-ben kezdett hozzá  az 1912-óta feltárt keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A hitelesítő ásatások során  új leletek is napvilágra kerültek. Az ásatások kezdete után 2 évvel sikerült a romokat bemutatható állapotba hozni.


A középkori monostor romjai


            A barokk monostor építésébe a már említett Heirchau-i apátság  irányításával és költségén a XVIII.sz.elején kezdték meg . A század közepére felépült az új barokk stílusú  templom és a kolostor,melyekhez jórészt a régi épületek anyagát használták fel.   Az új épületek a  középkori apátságtól nyugatra kaptak helyet,  felszentelésükre  1752-ben került sor,a felszentelést Padányi Bíró Márton veszprémi püspök celebrálta. A kolostorban a magyar származású szerzetesek száma egyre nőtt a század végér a 28 szerzetesből már 11 magyar volt.1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot,majd miután az utolsó Henrichau-i apát is meghalt 1814-ben a zirci apátság önállóvá vált ,ekkortól  lett Zirc a magyarországi ciszterci rend központja. Ekkor Dréta Antalt nevezték ki zirci apáttá.  Ekkortól egyre nagyobb elvárás lett a rend felé, hogy minél nagyobb részt vállaljon  az oktatásban ,melynek maradéktalanul eleget is tettek és a XX.sz elejére több gimnáziumot működtettek országszerte, meghatározóvá váltak a középfokú oktatásban. Dréta utódja Villax Ferdinánd apát 1844-57 közt megépíttette az apátság második emeletét és az egész mai nyugati szárnyat a könyvtárral.    1950-ben mikor betiltották a szerzetesrendeket,a rend tagjai kénytelenek voltak elhagyni a monostort,melyet 1945-ben államosítottak. A rendszervált6ásig különböző intézmények működtek az apátság épületeiben csak a könyvtárat és a templomot hagyták meg eredeti funkciójában. Az első néhány szerzetes 1990-benm térhetett vissza,azóta a tudatos munka révén a rend visszanyerte eredeti dicsőségét,az épültek régi fényükben pompáznak.

    
A monostor udvarán

              A hatalmas kéttornyú templom barokk apátsági templom különleges és lenyűgöző látványosság, védőszentje a rend előírásainak megfelelően Szűz Mária. Fő látványossága a szószék és a szentély faragott stallumai. A belsejét több értékes freskó díszíti,melyeket a kor jeles mesterei készítettek.   A templom renoválása napjainkban fejeződött be.  1982-ben, alapításának 800. évfordulóján a  templom  basilica minor rangot kapott a pápától.
    
Az Apátsági templom kivűlről..

      A  ciszterci monostor  jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó barokkos szárnyát Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte a XVIII.sz-i újjáépítés során.   A monostort a XIX.sz-ban bővítették, ekkor kapta klasszicista jegyeit is,melyet a tetején tümpanon és   az alatta lévő korintoszi oszlopok jeleznek.    A folyamatos állagmegóvásnak és restaurálásnak köszönhetően az épület kiváló állapotban van , ami lehetővé teszi, hogy eredeti rendeltetése mellett két másik, látogatható  intézménynek is helyet adjon :


és belülről.


-          Az egyik a Reguly Antal Műemlékkönyvtár ,melyet az Országos Széchenyi Könyvtár üzemeltet és a második  emeleten kapott helyet.  A kolostor legnagyobb látványossága a könyvtárterem,ahol több mint 65000 nagy értékű és ritka nyomtatványt őriznek.  A középkori nyomatok a kolostorral együtt javarészt elpusztultak, az újjáépítéskor a mai könyvtár első könyveit a sziléziai szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re duzzadt fel a mai szintre, az államosításkor a könyvtár kezelésével szerencsére a Nemzeti Könyvtárat bízták meg,így fenn maradhattak ritka kincsei.  A rendszerváltást követően a tulajdonjog a ciszterciekre szállt vissza,de kezelésével továbbra is az OSzK-t bízták meg.

-            A másik a Bakonyi Természettudományi Múzeum, mely az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma. A Kiállítás a monostor első emeletén kapott helyet 1972-es megnyitásakor.  A múzeum  feladata  a Bakony flórájának ,faunájának és a  geológiájának bemutatása.

A Múzeumszárny

             Az Apátságtól délkeletre található még a Zirci Arborétum 18 ha-os  természetvédelmi  területe,melynek meglátogatását megfelelő körülmények közt mindenképpen ajánlom.  Az arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak. A ligetet a ciszterciek kezdték építeni az 1780-as években és öt kontinensről több mint 110 fa –és cserjefajtát gyűjtöttek az évek során.


Az eredeti kolostorban

            A cudar időben vacogósan jártuk végig a fenti látnivalókat, befejezésképpen még elsétáltunk  a Köztársaság utcán a Gótikus Pillérkötegig,melyet mementóként és egyetlenként hagytak meg a középkori kolostorból. Az oszlopra egy Szent Imre szobrot állítottak az építők.

A meghagyott Pillérköteg

            Ezt követően felkerestük még a középkori templom romjait, melyet a közelmúltban tártak fel és tették látogathatóvá. A romterület az Apátság Köztársasági utcai bejárata felől közelíthető meg.


           Más dolgunk nem maradt, mint beszerezni az  igazolásokat az ítinerjeinkbe ,melyet a vasútállomás várótermében az új típusú  OKT pecséttel teljesítettünk.



          Még több kép Zircről:https://goo.gl/photos/wQgtMK6kLdScQgMe8

2016. április 23., szombat






         9 MEGYE 99 NEVEZETESSÉGE /  Baranya  Megye











     A 9 Megye  99 Nevezetessége jelvényszerző túramozgalmat a Pest-megyei Természetjáró Szövetség írta ki és koordinálja illetve adja ki a teljesítésért járó díjat.

        A mozgalom célja Nyugat-Magyarország felfedezése,valamint a  természeti,-néprajzi,-történelmi,- építészeti   emlékeinek,nevezetességeinek megismerése,felkeresése. Mind a kilenc Dunántúli-megyéből 10-10 nevezetesség került az igazoló füzetbe,melyek felkeresését bélyegzővel kell igazolni,lehetőleg a helyszínről,ha ez nem lehetséges akkor az adott településről bármilyen pecséttel.

        A kírásban minimum 40 nevezetesség felkeresése szerepel ,de minden megyéből legalább 3 helyről kell igazolás. A célunk ,hogy minél több pecsétet szerezzünk be a bejárás alatt.

       Ezt a mozgalmat,a terjedelme végett hosszú távra tervezzük és igyekszünk összekötni a pontok felkeresését más túráinkkal illetve kirándulásainkkal. A túramozgalomnak van egy testvér mozgalma ,mely a Keleti-országrész nevezetességeit keresi fel,erről a 10 Megye 100 nevezetessége  oldalon találtok majd beszámolókat.

       Ezt a mozgalmat nagyon hasznosnak találjuk hazánk átfogó megismerésére kitűnő alkalom,és eljussunk olyan helyekre is ahová nem terveznénk menni. Igyekszünk minél több fotót készíteni,hogy minél több érdekességet tudjunk megmutatni.  

      Az adott települések és nevezetességek leírását az anyag igen terjedelmes volta végett igyekszem röviden elkészíteni,így sok linket teszek be ,ahol az érdeklődők bővebben olvashatnak az adott helyről.  

       A  beszámolókat nem kronológiai sorrendben ,hanem megyénkét fogom közre adni és egy-egy megyét is több szakaszban fogok bemutatni attól függően épp hol fogunk járni.
         


        Jó szórakozást,kellemes időtöltést és reméljük sikerül felkeltenünk a túrázás és az országjárás iránti kedvet pár olvasónkban!  











      Baranya megye     hazánk legdélebbi  megyéje,a  Dunántúl déli részén terül el. Délről a Dráva ,keletről  a Duna választja el Horvátországtól illetve Bács-Kiskuntól.  Északról és nyugatról Tolna és Somogy határolja. A megye északi  része hegyes,dombos vidék hatalmas erdőségekkel (Mecsek,Villányi-hegység,Zselic,Geresdi .dombság, Völgység) míg a  déli és keleti részén síkság található. Legmagasabb pontja a Keleti-Mecsekben található Zengő csúcsa((682 m),székhelye Pécs. A  Földközi-tenger közelsége  végett a megye éghajlatát   mediterrán hatás  befolyásolja,melynek hatására napsütésben gazdag ,a telek enyhék. A kellemes klímának köszönhetően  a megyében több ,az országban csak ritkán vagy egyáltalán nem előforduló növény is megtelepedett(bánáti bazsarózsa,illatos hunyor). A megye hegységei ásványkincsekben gazdagok(feketeszén,uránérc) ezenkívül  jelentős számban találhatóak termál és ásványvíz források  is.


                       
Baranya címere



       Baranya területe már az őskorban is lakott volt. A Honfoglalásig jórészt szlávok lakták ,az Államalapításkor Szt.István  király vármegyét hozott létre a területen,melynek jelentős része ma Horvátországban illetve Szerbiában található.1541-től a megye teljes területe a Porta fennhatósága alá  tartozott,a Mohácsi szandzsák része volt. A szandszák székhelye ekkor Mohács volt. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól.  A vármegye régi határai  1919-ig álltak fenn. 1919-21 közt a megye háromnegyede szerb megszállás alatt volt, majd a Trianioni –békediktátum során a történelmi vármegye több mint negyedét a Szerb-Horvát-Szlovén králysághoz csatolták. Mai területét az 1950-es megyerendezések során alakították ki.

        Az országban Baranyában a legmagasabb a nemzetiségek aránya, 2001-ben  14% . Jelentős számban élnek cigány,német  és délszláv (szerb,horvát) anyanyelvűek a területén.


  
Baranya vár,egye pecsétje


    A megye jelentős gazdasággal rendelkezik,melynek ,legjelentősebb ágazata évtizedekig  az urán és feketeszén  bányászat volt,de a bányák bezárását  követően  a vezető szerepet a könnyűipar vette át. Legjelentősebb cégei az E-on ,Pécsi Bőrgyár,Pécsi Sörfőzde,dohánygyár (B.A.T:) ,Zsolnay Porcelángyár, Beremendi és Királyegyházai Cementgyár . Sík területein fejlett mezőgazdasági tevékenység folyik,legjellemzőbb a gabonatermesztés. A kellemes klíma végett fejlett szőlőkultúrával is találkozunk a vidéken, két jelentős borvidékkel  a Villányival és a Mecsekaljaival .  A megye az ország idegenforgalmi térképén is fontos szerepet foglal el ,gazdag történelmi és kulturális látnivalói sok látogatót vonzanak. Idegenforgalmilag Pécs, Siklós,Szigetvár,Mohács a legjelentősebbek. Fejlett fürdőkultúrájának (Harkány, Sikonda, Magyarhertelend)köszönhetően a  gyógyturizmusban is kiemelt helyen szerepel.

       A megye székhelye több regionális intézménynek is a központja,kulturális és színházi élete is jelentős.  Pécsen több országos hírű  felsőoktatási intézmény is található.

     A Mecsek és a Villányi hegység természeti kincsei sok bakancsos turistát is vonzanak a megyébe,a kijelölt turistautak átlagon felüliek.



       A megye nevezetességeinek megismerése hosszabb időszakot fog igénybe venni. Részben a megyében tett túráink során, részben célzott kirándulásokkal fogjuk megismerni őket.



  Mecsek    Jakab-hegy  / Cserkút                                       2016.Február.24.





              Jakab-hegyen a Nyugati-Mecsek  legmagasabb pontján  (592 tfsz)  a  RP-DDK vándorlásunk  során Jégbontó havának huszonnegyedik napján jártunk.

 
A Nyugati-Mecsek


           

Mecsek hazánk legdélibb középhegysége,a Dél-Dunántúlon ,Pécstől északra helyezkedik el. Legmagasabb csúcsa a Zengő a maga 682m tszf magasságával,két részre tagolható a Keleti-Mecsekre és a Nyugati-Mecsekre.A hegység majd 500 négyzetkilométeren terül el,és az ország többi részétől különbözve viszonylag gazdag ásványkincsekben(szén,urán mészkő). Ennek köszönhetően fejlett bányaipar alakult ki a környéken. Jó minőségű fekete és barnaszenet bányásztak,valamint hazánkban egyedülállóan a hegység területén működött uránbánya. A bányákat kevés kivételtől eltekintve gazdasági és más okok miatt az 1980-as évektől kezdve fokozatosan bezárták.A klímája mediterrán hatású, a hegységben több olyan növényfaj is él,mely a Kárpát-medencében máshol nem fordul elő. Gazdag az állatvilága is,mintegy 5000 faj található a területén. A hegység kimondottan gazdag barlangokban és forrásokban. A területén Mánfa környékén már az ősember is megtelepedett. A kelták előtt egy eddig ismeretlen népcsoport a Kárpát-medence legnagyobb földvárát építette a Jakab-hegyen. Később lakták a kelták,illírek,majd a Rómaiak alapítottak településeket,melyek közül a legfontosabb Sopianae volt.A honfoglalást követően Szt. István püspökséget alapított Pécsett.A tatárjárást követően több várat is építettek a területén. Az Anjou korban alapította Nagy Lajos Pécs egyetemét.A török korban Pécs  és a környék a Porta fennhatósága alá tartozott.A török kiűzését követően szerbek,bosnyákok majd hesseni németek népesítették be a környéket.Az I.vh után a környék átmenetileg Jugoszláviához került. A II.vh. után a szocialista ipar megteremtése idején az ország egyik legfontosabb bányavidékévé vált.A bányák bezárását követően rendkívüli munkanélküliség rázta meg,mely visszavetette a fejlődésben.  Idegenforgalmilag a Mecsek és környéke az ország frekventáltabb területei közé tartozik.



A Tubes és a Misina

        A  Szent-Jakabról elnevezett Jakab-hegy  Cserkút  határában emelkedik. A hegy tetején található  és a ma életveszélyes állapotban lévő István-kilátó. és  a Zsongor-kői kilátó ,ahonnét  káprázatos és lélegzetelállító panoráma tárul elénk  az alattunk elterülő medencéről.  A Jakab –hegyet csak gyalogosan,kijelölt turistautakon közelíthetjük meg ,melyek mindegyike a varázslatos  Mecsek lenyűgöző és szebbnél-szebb részein jut el a csúcsra. Pár tipp a megközelítésre:
       - Pécs irányából a legegyszerűbben a Remete-rétről érhetjük el a K.gif jelzésen vagy a 24-es busz végállomásától a  Z.gif  -on.
        -Orfű irányából ugyancsak a Z.gif -on juthatunk el
       -Cserkút felől   a  Piros háromszög turista jelzés vezet fel a hegyre
       -Kővágószőlős  felől pedig  a K3.gif   a jó választás

       A hegyen végzett mérések  eredményeként indult el a közelben az uránércbányászat Magyarországon.


 
A Keleti-Mecsek és a Zengő
    
A
hegy a földtörténeti ókorban alakult ki ,déli,meredek oldalát vörös homokkő alkotja,melyekből a szél és a víz munkája különleges szirteket,kőtornyokat épített. Ezek a Babás-szerkövek(külön fejezet), a Zsongor-kő és  a Jakab-hegyi Remete-barlang.  a hegy homokkövét már a rómaiak is bányászták és ezt a tevékenységet aztán évszázadokon át folytatták az itt lakók. A vörös homokkőből készült  műtárgyakat ma is lépten-nyomon felfedezhetjük a közelebbi és távolabbi vidéken. A mediterrán hatású sziklás,erdős magaslatot különleges növények és változatos állatvilág  gazdagítja. A hegy és a környéke  a Mecsek legértékesebb természetvédelmi területe.


      A Jakab –hegy és környéke már az ókorban is lakott terület volt. A bronz és vaskorban itt magasodott a Kárpát-medence legnagyobb földvára. A rómaiak is éltek a körzetben ,legjelentősebb településük  az általuk  alapított  Sopianae(Pécs) volt. A népvándorlás korában lakták  az illírek,kelták és legvégül az avarok.  A Honfoglalást követően a magyarok foglalták el a környéket,majd az Államalapítást valamint a kereszténység felvételét követően az egykori földvár közepén Pálos-kolostor alapítottak. Gazdag történelmének és csodás természeti kincseinek köszönhetően a hegyet és környékét folyamatosan karbantartják. Több feltárást is végeztek a  hegyen,az épületek megmaradt romjait konzerválták . A kolostor környékén kiránduló és piknikező központot alakítottak ki,melyet hétvégenként  sok kiránduló és turista keres fel.

Az egykori akna lebetonozott bejárata


       A Jakab-hegy „bevételét” mi a Petőc-akna platójáról kezdtük meg. A Petőc-akna a hazai uránércbányászat egyik élüzeme volt. A  bányaterület több mint 1200m-es mélységben üzemelt. Az ércbányászatot 1997-ben hagyták abba és zárták be a bányát. A lift 57-m-es felépítményét 2000-ben bontották el ,azóta csak egy vékony betoncsík és egy Emlékkő utal a hely korábbi funkciójára.


Petőc-akana afénykorábanforrás:internet

       A  Petőc-aknától a K.gif   jelzésen haladtunk  a Jakab-hegy csúcsa felé,hangulatos erdei ösvényeken és szekérutakon egy fiatalos,majd öregebb bükkösben,melyben a csak a Mecsekben élő szúrós csodabogyó bokrai jelentettek változatosságot. Útközben a Pálos-kút szépen rendben tartott foglalatánál kóstoltuk meg a frissen kibuggyanó , jéghideg forrásvizet.
 
Pálos-kút



      Ahogy haladtunk egyre feljebb a talajban egyre jobban látszott a hegyet alkotó vörös-homokkő. Egy-egy tisztáson el-el időztünk és belecsodálkoztunk a Nyugati-Mecsek vonulatainak látképébe. Utunkat egyre több halomsír szegélyezte,melyek az óriási földvár népéhez tartoztak.
 
Halomsír



       A Jakab-hegy keskeny platóján előbb a K3.gif  jelzést értük el,mely Kővágószőlős felé vezet a Babás-szerköveket érintve. Itt mi is letértünk  ezekhez a csodás természeti képződményekhez,melyekről külön fejezetben írok.
 
Indul a mandula



      Jó másfél órás kitérőt követően értünk vissza a K.gif  melyen folytattuk a túránk. A koros bükkösben hamarosan elértük a  Jakab-hegyi  őskori földvár nyugati sáncát,melyet a szekérút szélességében átvágtak. Ezen a „kapun” jutottunk be a vaskori hatalmas földvárba,mely az akkori időkben a Kárpát-medence leghatalmasabb ilyen építményének számított.

       A vár egy bronzkori telep helyén a kora vaskorban épült fel. Építőanyaga föld és kő volt, melyet a keleti átvágásnál nagyon jól megfigyelhetünk.  Az erődítmény jól kivehetően két részre volt tagolva,a nagyobbik 550x 800 m-es,míg a délnyugati részhez kapcsolódó várrész mérete 400x250 m volt.  A várat övező sáncok mérete 6-10 m magas ,csak a déli oldalon alacsonyabb,mivel onnét a természeti adottságok végett nehezen volt támadható.
 
A vár nyugati "kapuja"



     A római hódítás előtt a vár a Dél-Dunántúl legfontosabb hatalmi központja lehetett. Ez a központ egy vaskori királyság centruma lehetett, aminek a kiterjedése az Alpok-Duna-Balaton-Dráva  közti területet foglalhatta el.

    A  várat régebben a keltáknak tulajdonították,de a kutatások bebizonyították,hogy a korai vaskorban egy a hallstatti  kultúrához tartozó népcsoport építette a várat  és alapította a királyságot Kr.előtt 750 környékén.  Később, i.e. 350 körül a kelták vették birtokba és a rómaiak támadásáig szintén egy királyság fővárosaként  használták. A rómaiak a vár nagysága és jól védhetősége miatt  kényszerítették a város elhagyására az itt élőket,majd helyette megalapították Sopianae települését.



A várban



     Az Államalapítást követően Szt. István püspökséget alapított Pécsett,a vár központjában pedig a pálosok egy kolostort építettek.


     A várból először a Jakab-hegyi Remete –barlanghoz tértünk ki, mely a hegy déli letörésénél  lévő kis barlang volt 560m tfsz magasságban .Mivel homokkőben nyílt ezért különlegesnek számít a hazai barlangjaink között.  Az átmenőbarlangnak egy nem járható méretű „ablaka” is volt.
     Szabó Pál Zoltán megfigyelése szerint nem természetes,hanem valószínűleg mesterséges  eredetű  a két bejáratú barlang. A szilárd kötésű  permi vörös homokkőbe vésett üreg 2 m széles ,3 m mély és 1,6 m magas volt. Az üreget sánc övezte,vizsgálatok szerint nem a  remeték készítették,mert sokkal régebbi. A kutató a barlangtól keletre és nyugatra is talált ilyen üregeket,ezért valószínűsíti,hogy a vár  népének az őrhelyei voltak.


 
A Remete-barlang



      Ugyanakkor Cseri Dezső tektonikus kialakulásúnak tartotta ,míg Koch László szerint a természeti erők mellet emberi  kéz beavatkozása is segített a kialakulásában.  A barlang térképének elkészítője Eszterhás István nem látja mesterséges eredetűnek,inkább az képzelhető el,hogy a mennyezetről lehullott köveket emberek hordták ki.

      Hiedelem szerint az a lány aki átbújik rajta,még abban az évben férjhez megy. Egy másik hagyomány szerint pálos szerzetes lakott benne,innét ered az elnevezése.


       A Zsongor-kő egy az évezredek során a természet eróziós munkája alapján létrejött kőtorony a Nyugati-Mecsek legmagasabb pontján,a Jakab-hegy déli letörésénél,Cserkút fölött. A vörös homokkőből formálódott sziklaalakzat a Mecsek egyik leggyönyörűbb helye 540 tfsz magasságban. A Zsongor-kő természetes képződményét 1892-ben a Mecsek Egyesület korláttal látta el,így azóta természetes kilátóként is funkcionál.   A kilátó megfogalmazás nem a legmegfelelőbb,én inkább lelátónak nevezném. Aki ide felkapaszkodik azt a természet bőségesen megjutalmazza az elénk táruló leírhatatlan panorámával.  Ez a hely a Mecsek leggyönyörűbb helye.


 
Zsongor-kő



       A természetes kilátóhoz  mesterséges és természetes homokkő lépcsősoron juthatunk le,melynek néhány lépcsőfoka óriásokra lett „tervezve”. Tériszonyosok csak óvatosan,de nagyon megéri legyőzni….


 
Panoráma a szikláról




      A sziklaalakzatot 1943-ban nyilvánították védetté.

     A monda szerint a nevét törökök elől menekülő Zsongor nevű fiatalemberről kapta. Aki  kedvesével  innen vetette magát a mélybe,inkább a halált ,mint a fogságot választva.

 
A "lelátó"



       A leírhatatlan „lelátástól” feltöltődve  visszatértünk a K.gif  jelzéshez és a monumentális várban folytattuk az utunk a következő célpontig.


 
Vörös homokkő sziklák
     

   A Jakab-hegyi pálos kolostor egykori épületének romjai közel 600 m magasan találhatóak a Jakab-hegy platóján a z egykori monumentális földvár középpontjában.
 
A Pálosok címere



        A Jakab-hegyen az egykori vár falain belül az Árpád-korban létrejött egy falu,melynek félköríves templomát és temetőjét sikerült    feltárni. A templom védőszentje Szent Jakab volt és valószínűsíthetően róla kapta a hegy is az elnevezését.    Bertalan pécsi püspök a Mecsekben élő remetéket összegyűjtötte  és a számukra a hegyen, a templom köré kolostort építtetett. A kolostor alapításának éve 1225 volt. A rendház az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend,a pálosok első háza lett. A legkorábbi kolostor nyomai nem kerültek  elő,de a leletek azt bizonyítják,hogy a pálosok a falu kicsi templomát kapták meg. Oklevelek először 1234-ben,majd 1252-ben is említik a Szent Jakab kolostor remetéit. 1334-ben a szerzetesek különböző rabló hordák zaklatásai végett elhagyják  és a hegy lábához,Patacsra költöznek. Azonban a jobb adottságok végett nemsokára visszaköltöztek a hegyre, 1369-től már feljegyzések újból itt említik a kolostort. A költözés ellenére a patacsi Szűz Máriának szentelt rendházuk is fennmaradt.,


 
Pálos kolostor



      A kis templomot ismeretlen időpontban nyugat felé meghosszabbították, majd 1500 környékén az apszisa mögé egy új támpilléres szentélyt emeltek. A szentély elkészültét követően a román kori apszist lebontották a templomot gótikus jegyek alapján átépítették. A szentély déli  oldalára sekrestye került. A  középkori kolostor épületről nagyon hiányosak az adatok. A vizsgálatok  azt mutatják,hogy a középkorban a templom körül nem épült ki szabályos kolostornégyszög.

 
Kút a kerengőben



    A törökök elől menekülve a  szerzetesek 1540 környékén elhagyták az épületet ,így a rendház a következő két évszázadban sorsára hagyva romosodott. A sekrestye és a torony ledőlt a templom nyugati bővítésének falai is összeomlottak,mindössze az északi fal maradt meg. Épségben maradtak viszont a kis román kori templom oldalfalai és a gótikus szentély.

 
Fülkék sora



    1736-ban Fonyó Sándpor pécsi nagyprépost remeték számára helyreállíttatta az épületet. A templom nyugati részét és a megmaradt falmaradványokat felhasználva építették újjá a templomot,mellé sekrestyét és egy lakást is kialakítottak. Később barokkos stílusban folytatták az építkezést, bővítést és emeleti részt is emeltek.


 
A templom megmaradt nyomai
      A kolostor barokk kori virágzása azonban rövid ideig tartott. Miután II.József 1780-ban feloszlatta  a szerzetesrendeket ,a Jakab-hegyi kolostort is elhagyták a remeték. A terület a pécsi püspökség  kezelésébe  került,de 1828-ra teljesen elnéptelenedett. Az építőanyagok egy részét a környékbeliek széthordták , a falak pusztulásnak indultak.
 
Egy bejárat

    

       Egy 1846-ból fennmaradt kép szerint a kolostor falai ekkor még épen álltak. A romokat Gosztonyi Gyula mérte fel 1926-27-ben. Ekkor már az emeleti részek és a kerengő falai leomlottak,de a templom és kolostor külső falai még párkánymagasságig álltak.  A kutató helyreállítási terveket is készített,de az soha nem valósult meg. Nem sokkal később a kolostor még álló falait lerombolták és egy közeli erdészház építéséhez elhordták.


 
A torony jelenleg kilátó



             A II.vh után a pálosok új templom építésébe kezdtek,de a rendek 1951-es feloszlatása után a munkálatok abbamaradtak.  A régészeti feltárások és az első konzerválási munkálatok 1976-ban kezdődtek el Kárpáti Gábor régész irányításával. Ezek a munkák az 1980-as évek közepére megszakadtak.  2006-2007-ben újabb ásatások és romkonzerválási munkák folytak a helyszínen.


 
Az új,félbehagyott épitkezés



         A Jakab-hegyet és ezzel a Mecsek egyik legszebb területét  a vársánc keleti áttörésén keresztül  hagytuk el a Patacsi-mező  irányába.

       
Kilépünk a várból a keleti "kapun"


                        Igazoló pecsétet este szerettünk volna szerezni Cserkúton,de minden zárva volt már mire oda értünk,így ennek beszerzése a következő alkalomra marad,de igazoló fényképeket bőséggel készítettünk,így legrosszabb esetben azokkal igazoljuk a teljesítést.




     Még több kép a Jakab-hegyről:  https://goo.gl/photos/j2jp5vtmyLVrtNzG7



















Mecsek                Babás –szerkövek  /Kővágószőlős                                       2016.február.24.





           A Babás –szerkövek a Nyugati-Mecsek legszebb területén,a Jakab-hegyen található kőoszlopok  Kővágószőlős felett. A csodálatos természeti képződményeknél Jégbontó havának huszonnegyedik napján jártunk. A területet kizárólag csak gyalogosan érhetjük el ,kijelölt turistaúton. A legegyszerűbben a K3.gif –ön  közelíthetjük meg  Kővágószőlős irányából. A túra útvonalvezetése elég veszélyes,ezért kellő felkészültség  ,erő és odafigyelés szükséges a megtételéhez,de egy átlagos állapotú személy bátran neki indulhat,hogy lássa ezeket az egyedülállóan érdekes képződményeket.

 
Lenyűgöző formák,lenyűgöző panoráma


    A Babás-szerkövek  neve a pogány magyarság korából származik,Babba-mama istenasszony emléke lehet. A szerkő jelentése pedig áldozati hely.  A vörös-homokkőoszlopok kialakulását  a víz és a szél eróziós munkájának köszönhetjük . A  geológiai középkorban  a permi homokkőbe kvarc és gránit görgetegek cementálódtak . A lazább anyagokat a szél és a víz elhordta ,ezért az időtálló tömbök furcsa formájú sziklaalakzatokként emelkednek ki a  környezetükből.   Nagyjából  1 km hosszan  nyúlik el ez a sziklasor a Jakab-hegy Dny-i oldalában.


 
A természet munkája



     Egy érdekes monda fűződik ehhez a helyhez:
  Élt a Jakab-hegy oldalában két gazdag család. Ezek mindig és  mindenben vetélkedtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be  hozzájuk. Mindkét helyen elzavarták,bántalmazták őket.”Akkor váljatok kővé,amikor a legboldogabbak akartok lenni!”
  Mindkét családnak volt egy-egy lánya. A lányok egyszerre mentek férjhez  .Az egyik ház násznépe azonban ezúttal megelőzte a másikat,mert előbb ért föl a pálosok kolostorába .Ezek már jöttek visszafelé az esküvőről,mikor a másikak még csak fölfelé tartottak .Éppen ott találkoztak ,ahol a szakadék fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg:   Inkább váljunk kővé,de ki nem térünk. Ebben a pillanatban a koldus átka beteljesedett és az egész násznép kővé változott.


 
Az egyik legnagyobb



     Mi a Babás szerköveket a Jakab-hegy irányából közelítettük meg K3.gif-ön. A keskeny,meredek ösvényen először a  Sasfészek  nevezetű helyet értük el. A Sasfészek egy elhagyott kőbánya , melynek az anyaga vörös homokkő. Valamikor ezekből a kövekből készítették a lépcsőket,malom –és sírköveket,útszéli kereszteket. A hegy déli végénél  meghúzódó falvak lakói voltak a  „kővágók”.A nevével ellentétben sast  erre nem igen láthatunk,viszont csodás látvány a  rózsaszín sziklaoldal .

 
Sasfészek kőbánya



        A közel egyórás kitérő alatt egyik ámulatból a másikba estünk,nem győztük az állunk a sok csodától visszatenni a helyére. Érdekes volt látni ezeket a futurisztikus kőoszlopokat és a köves talaj végett alacsonyra növő bükk és tölgyfákat,melyek ilyen cudar körülmények közt is dacoltak az elemekkel  és az életben maradás  ösztöne életben tartotta őket .

 
Futurisztikus



       Miután visszatértünk a K.gif  jelzésre,folytattuk az utunk a Jakab-hegy többi csodája felé. Igazoló pecsétet csak este szereztünk Kővágószőlős egyik kocsmájában haza felé tartva.   





 Még több kép a Jakab-hegyről: https://goo.gl/photos/Nc7aWpBCex5C4EAg7






















ORFŰ                                    2016.február.24.                                       



Orfű címere


       Orfűt,ezt  a sajátságos üdülő és kiránduló helyet Jégbontó havának huszonnegyedik napján ismertük meg,miután végeztünk  az RP- DDK Nyugat-Mecseki  szakaszával. Aránylag még elfogadható időben értünk mai túránk végpontjához ezért úgy döntöttünk,hogy  Árpád-tetőről még átautózunk a mecseki szerpentinen Orfűre,hogy megismerjük ,és egyben teljesítsük a mozgalomnak ezt a pontját .


       Orfű község  ,  a Pécsi járásban,Pécstől mintegy 15 km-re fekszik a Mecseki- hegyhát közepén. Legegyszerűbben Pécs irányából közelíthetjük meg az egyedi  hangulatú és varázslatos vonalvezetésű  ...mellékúton.  Az út vonalvezetése rendkívül alkalmas túraautó és rally versenyek rendezésére, az itt rendezett autóversenyeket rendszeresen több tízezren látogatják. A falu megközelíthető még a 66-os főút felől is, ekkor Oroszlónál kell lekanyarodni és követni a táblákat. Vasútállomása nincs vonaton Pécs illetve Dombóvár felől közelíthetjük meg, ekkor Abaliget V.á.-nál  kell leszállni,ahonnét jó 6 km-re található a község.

      A környéken már a történelmi idők előtt laktak emberek, jelenlétüket több a területen előkerült használati eszköz bizonyítja.  A táj természeti adottságai , a sűrű vadban gazdag erdők,a bővizű halban gazdag patakok  alkalmassá tették a vadászó,gyűjtögető emberek számára a letelepedést. A kora vaskor elején telepedtek le az első ismert népcsoport tagjai, az illyrek,kiket a kelták követtek.


 
Érkezés a faluba


      Természetesen a rómaiak is kihasználták a terület kedvező adottságait és ők is lakták a környéket,kereskedelmi és hadi útjaik nagyjából a ma is használt utak nyomvonalán haladtak.

    A népvándorlás idején a környéket lakták a hunok,a germánok,avarok és a szlávok is,kiket a honfoglaló őseink váltottak fel.
 
 Pillanatkép a faluból



      Orfűt írásos források először a XIV.sz elején említik ,nevét ekkortájt még Orfev,Orfeu,Orfew  alakokban használták. A középkorban a körzet más falvaihoz hasonlóan virágzó település jött létre,mely egészen a török hódoltság idejéig tart. A Mohácsi csatvesztést követően a falu fokozatosan elnéptelenedett.
     Az újjáépítés és az újra népesedés csak lassan indult meg a török kiűzését követően. Az 1700-as évek elején a lerombolt,kihalt falvak helyére elsősorban német jobbágyokat telepítettek. A XVIII.sz. közepére már magyar ajkú telepesek is érkeztek,igaz nagyon elenyésző számban,amit a legjobban egy 1930-as adat érzékeltet. Ekkor a falu lakosságának még 93%-a német volt és a maradék hét százalék vallotta csak magyar anyanyelvűnek magát. A II.vh-t követő,a kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítések hatására mára ez az arány megfordult.


A Mecsek ölelésében



       A falu és környező települése  lakossága a kitelepítéseknek és az elszigeteltségnek köszönhetően nagymértékben lecsökkent ami az 1970-es 80-as évekig tartott. Az ekkor tájt történő fejlesztések (mesterséges tavak kialakítása,utak építése ) az elvándorlást lelassították, a település fokozatosan idegenforgalmi célponttá vált ami  helybelieknek is  munkalehetőséget   nyújt.

        A falu fő vonzerejét  a múlt században épített  mesterséges tavak adják. Ezekre  komplett kiránduló és üdülő szolgáltatások épülnek. Először a tehetősebb pécsi lakosok építettek itt hétvégi házat,nyaralót,majd  fokozatosan nőtt az egyre messzebbről érkező építkezők száma. Mára csínos, divatos üdülőhellyé vált a falu, amely nyaranta több tízezer üdülővendégnek nyújt szórakozást.

 
A Vízfő-patak


       Ez az idegenforgalmi siker adja a falu sajátosságát,mert  az élet itt jószerével áprilistól az ősz közepéig tart,egyébként teljes kihaltság jellemzi.  A szezonban a tavak nyújtotta lehetőségek (fürdés,csónakázás,sárkányhajózás,horgászat) és a rengeteg szervezett program ,különböző fesztiválok ,melyek közül a Fishing on Orfű a legjelentősebb évről-évre több tízezer látogatót vonzanak a településre.  Ezenkívül  a remek sportolási lehetőségek (kerékpározás,túrázás stb) is sok érdeklődőt csábítanak ide,kik rövidebb-hosszabb időt töltenek el a faluban. A környéken több termálvizes fürdési lehetőség is adódik (Magyarhertelend,Sikonda) valamint a szomszédtelepülésen található az országos hírű Abaligeti-cseppkőbarlang és a mellette található Denevér Múzeum.  Ezek a lehetőségek is remek programot kínálnak az ide érkezőknek.

      Orfű  legismertebb nevezetessége az 1960-70-es években kialakított négy mesterséges tó,név szerint az  Orfűi,a Pécsi,a Hermann  Ottó illetve a Kovácsszénájai  tó. A tórendszer mintegy öt kilométer hosszú  , a Vízfő-forrás  bő karsztvize táplálja.

     

         A tórendszer kialakításának terve az 1960-as  évek elején született meg,legfőbb mentora Palkó Sándor volt,aki akkor a Baranya Megyei  Tanács  elnöke  volt.  Emlékét  a Pécsi-tó partján  bronz mellszobor őrzi.. A terv célja a bővizű karsztforrás lehetőségeinek kihasználása ,s ezzel egyidejűleg a tórendszerhez csatlakozó üdülőterületek létrehozása volt a városi munkások javára. E cél érdekében a Mecsekből csordogáló forrásokat egy völgyzáró gáttal fogták fel és egy víztározót hoztak létre az Orfűi-völgyben.

     
      

      Elsőként az Orfűi-tó készült el 1962-re és 11 ha területen terül el. Ez a tórendszer legkisebb tava  ahol fürdeni,  vízisportolni  és horgászni is lehet . A tó medrét 2003-ban kikotorták és 2004-re újra feltöltve  várta a látogatókat. A tó délkeleti végében  Malommúzeum található.

Orfűi-tó

       A tórendszer legnagyobb tava  az 1966-rsa elkészült Pécsi-tó,mely 72 ha-on helyezkedik el. Pillanatnyilag ez a megye legnagyobb vízfelülettel rendelkező állóvize. A tóban szintén megengedett a fürdés és a sportolás valamint a horgászat is. A tónak a  fenti funkciókon kívül árvízvédelmi szerepe is van.

 
A Pécsi-tó partján



      Ezután a 30 ha-os Hermann Ottó tó készült el,mely tájvédelmi funkciókat lát el. A hal és madár-rezervátumként  működő tó számos  hal és madárfaj  mellett több  ritka állatnak is az élőhelye.  A tavon  lehetséges , hogy csónakból figyelhessük meg az  élővilágát. Ezenkívül csak a horgászat engedélyezett.

             A Kovácsszájai –tó  1970-ben készült el és elsősorban a horgászok  igényeit elégíti ki ez a csodás vadregényes víz.

              Orfű másik nevezetessége a Malommúzeum , szintén az 1970-es évek lején jött létre és az őrléstechnikának három fajtáját mutatja be.  A kézi őrlésen kívül kétféle technológiát ismertetnek meg az érdeklődőkkel.


 
Szárazmalom



               Az egyik,az idősebb a járgányos szárazmalom egy olajpréssel ,melyet Mekényesről telepítettek át. A közel kétszáz esztendős malom ma már nem üzemel,csak  berendezései emlékeztetnek a működésére. Legfőbb látványossága az egykoron lóval hajtott hatalmas járgánykerék.

    A másik malom, az eredeti helyén, a Vízfő-patakon,álló  egykori  Nicsiger-   vízimalom, mely ma újból üzemszerűen működik. A malom berendezéseinek felújítása 1994-ben kezdődött és 2001.augusztus 20-.án adták át újra.

Nicsiger malom


   A   Malommúzeum Május 1 és Szeptember 30 közt látogatható,egyéb időpontokban előzetes egyeztetés után juthatunk be.


        Mivel tudatában voltunk Orfű sajátosságának, így csak egy gyors látogatást terveztünk,mert tudtuk,hogy mindent zárva fogunk találni,de ekkora kihaltságra nem számítottunk. A faluban egyetlen nyitva tartó boltot vagy kocsmát sem találtunk. Az intézmények szintén zárva voltak, igaz már munkaidő után érkeztünk a településre.

       Beérve a meredek úton a faluban először  Szent Márton tours-i püspök tiszteletére felszentelt kápolnánál álltunk meg. Az egyszerű kápolna az egykori iskola épülete mellett áll.

 
A falu piciny temploma



     Innét  a falu központja felé autóztunk és először a Malommúzeumnál tettünk egy rövid látogatást. Mivel nem volt nyitva ,így nagyon nagy csend fogadott bennünk. Az épületek kívülről ilyenkor is körbe járhatóak,de most egy fogadóépület készül és egyéb munkák is zajlottak a területen,így a látogatás elég szűkösre sikeredett. Majd máskor.

 
Épülő fogadóépület a Malommúzeumnál



      Ezután az Orfűi-tó partján tettünk egy rövid látogatást, majd átautóztunk a falu másik részébe ahol a kihalt központ is van.  A központ a legnagyobb tó, a Pécsi-tó partja köré épült. Itt találhatóak a falu intézményei ,több vendéglátó-ipari egység  és üdülők ,kempingek sora.   Itt található egy nagyobb ABC is, gondoltuk itt kérünk igazoló pecsétet. Azonban ez a bolt is zárva van szezonon kívül,még szerencse,hogy a tulaj tett-vett az épület körül. Megszólítottuk, beszélgettünk érdeklődtünk pecsételési lehetőség iránt. Közben kiderült, hogy Ő a bolt tulajdonosa és szívesen adott nekünk egy céges stemplit. Köszönet érte.

        Ezután még kicsit bóklásztunk a faluban,ténferegtünk a kihalt  tóparton,aztán ránk esteledett.Így nem maradt más hátra mint haza felé venni az irányt.



 Még több kép Orfűről:https://goo.gl/photos/Jgbii9VphnUEphcc6