OKT. 31.TÚRA 2017.10.19.
VISEGRÁD,NAGYMAROS RÉV-
KISINÓC Th.
"Száz vasútat,ezeret!
Csináljatok,csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint testet az erek"
Petőfi Sándor:Vasóton 7.vk. (Pest,1847.december)
Csináljatok,csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint testet az erek"
Petőfi Sándor:Vasóton 7.vk. (Pest,1847.december)
 |
| A Börzsöny a Csóványosról |
Az idén talán a szokottól kicsit később,de annál szebb idővel érkezett meg az Indián nyár .népnyelven a vénasszonyok nyara. A meteorológusok ennek megfelelően gyönyörű időt jósoltak,reggeli ködökkel párás idővel. A jóslatok be is váltak,a két nap során végig kellemes melegben túráztunk,csak a köddel és a párás levegővel nem voltunk kibékülve,mert így a várva várt csodálatos panorámákkal megint szegényebbek lettünk,pedig rossz nyelvek szerint a Börzsönyből a Trianon utáni csonka hazánk legszebb látképei tárulnak annak a szeme elé,aki megmássza a hegység csúcsait. Mi már megszoktuk,hoztuk szokásos formánk,de sebaj,talán lesz alkalom bepótolni.
 |
| A Váci gőzös |
A logisztikát ezúttal könnyű volt összeállítani,"mert" csak Vácig kellett eljutnunk,ahonnét Nagymarosra vonattal érkeztünk meg,majd a második nap végén Nógrádtól ugyancsak vonattal mentünk vissza Vácra.Mivel a kiszemelt vonat 8 ,10-kor indult,így megint hajnali indulás mellett döntöttünk,de tanulva a legutóbbi esetből kicsit több időt számoltam a Nagyfalun való átjutásra.Ez alkalommal azonban elkerültük a dugót ,így bőven az indulás előtt érkeztünk meg Vácra,ahol a parkoló keresése okozott kisebb gondot,mert a P+R dugig volt,így megfelelő alternatívát kellett keresni az állomáshoz közel.
 |
| Vác v.á. |
Cihelődés után háromnegyed nyolckor érkeztünk meg történelmi hazánk első vasútvonalának egyik végállomására,mely a hagyományainak megfelelően ma is a MÁV egyik büszkesége . Gyönyörűen felújított ,modern állomás a váci,ahol a tradíciókat tökéletesen elegyítették a mai kor elvárásaival.Megvettük a jegyünket,kávéztunk, nézelődtünk és már be is gurult a Hamburgba tartó EC ,mely először Visegrád-Nagymaros vmh-en állt meg.
 |
| Jön a vonat |
A Budapest-Vác -Szob vasútvonal a MÁV kétvágányú villamosított vonala,a magyar és az európai törzshálózat tagja.A Pest és Vác közt épült szakaszt,mely Magyarország első vasútvonala volt, 1846 július 15.én nyitották meg József nádor és családjának jelenlétében. A szakasz Pest és Bécs közti nagyszabású vasútépítés első hazai szakasza volt.Az elkészült vonal az Osztrák Állam,vasút-társaság tulajdonába került,mely csak 1891-ben került Baross Gábor(Vasminiszter) kezdeményezésére az állami vasúttársaság(MÁV) tulajdonába. Az 1920-as Trianoni-békediktátum után a vonalnak csak a Budapest-Szob közti szakasza maradt magyar területen.A vonal villamosítását 1923-ban kezdték meg.Jelenleg hazánk egyik legforgalmasabb vasúti szakasza
 |
| Nagymaros róm.kat.temp. |
A körszerű pályán vonatunk alig több mint 10 perc alatt érkezett meg Visegrád-Nagymarosra,ahol először a sínek É-i oldalán az Árpád-kori alapokon nyugvó Szent Kereszt felmagasztalása róm.kat. templomig baktattunk. Mivel az oldalsó ajtó nyitva volt,így a külső szemlélődés után belülről is meg tudtuk nézni a felújított templomot. A templomban találkoztunk egy nagyon kedves Hölggyel(gondnok,túravezető?)ki tartalmas,élvezetes ismertetőt tartott nekünk a templomról,a városról és azok történetéről.
 |
| Szt.István és Boldog Gizella |
Jó negyed órát nézelődtünk ,majd Szent István és Boldog Gizella szobra mellett elhaladva az aluljáróhoz sétáltunk,átkeltünk a sínek alatt.majd a vasút déli oldalán visszabattyogtunk a vasúti megállóig,ahol beütöttük ítinerjeinkbe,mai első pecsétjeinket.
 |
| A templom belseje |
Nagymaros a Duna bal partján Visegráddal szemben helyezkedik el a Börzsöny lábainál.Történelme szorosan összefonódik a vele szemben lévő egykori királyi székhely történetéhez.Feljegyzések tanúsága szerint Maros már 1002 környékén lakott lehetett,a Tatárjárás során kipusztult az őslakosság , a helyükre német származású telepesek érkeztek.Az Árpád -ház kihaltát követő trónviszályok csillapodásával,Károly Róbert Visegrádon rendezkedett be és Marost Visegrád ikervárosává nevezte ki ,annak minden jogával ,kiváltságával egyetemben.Ekkortól lett a keskeny földnyelven elhelyezkedő Maros az uralkodók kedvenc ideiglenes tartózkodási helye. Fekvése alkalmassá tette lovagi tornák rendezésére,melyek Mátyás korában virágoztak a legjobban,de még 1572-es beszámolók is említenek lovagi játékokat.A Károly Róberttől kapott halászati jogok és privilégiumok jelentős felemelkedést hoztak a város számára.A törökkel folytatódott folyamatos csatározásokat a város mindkét fél részéről alaposan megszenvedte,így a lakosság 1686-ban elmenekült és csak két évvel később a török kiűzését (1686) követően tért vissza otthonába.I Lipót jogtalanul elajándékozta a Korona birtokot,melyet aztán 1737-ben a Kamara visszaváltott a jogtalan földesúrtól.Az 1709-es pestisjárvány alatt teljesen elnéptelenedik a város,melyet 1715-1735 közt német telepesek népesítenek be újra.1946-ban az esztelen lakosságcsere alkalmával a német családokat elűzték lakhelyükről,helyükre Felvidéki magyar családokat telepítettek.A nagy vihart kavart dunai vízi erőmű építését 1989-ben állították le. Városi ragját 1996-ban kapta vissza.Legismertebb látnivalója a román kori jegyeket magán viselő róm.kat templom,melyet előbb gótikus ,majd barokk stílusban átépítettek,bővítettek.
 |
| Indítóital őszi hangulatban |
Ezután a város főutcáján,a Magyar utcán lesétáltunk a Révig,mert ugye innét folytatódik a Kék. Fotóztunk,de itt hiába sütött a nap,a Dunán és azon túl óriási köd volt,így semmit nem láttunk Visegrádból. Tovább már nem húztuk az időt és belecsaptunk a lecsóba,de előtte még Első legnagyobb meglepetésemre elővarázsolta a hátizsákomba tudtomon kívül becsempészett lapost,melybe jófajta Grappát öntött,így egy indító itallal megadtuk a kezdőlökést lábainknak.
 |
| Magyar utca ,Nagymaros |
A már bejárt Magyar utcán haladtunk valóságos jelzésdömping mellett(
,
,
,
,
és a 
),de ezek a jelek előbb utóbb mind eltűntek és a Kiskápolnától,már csak a jó öreg sáv maradt. Közben elhaladtunk a nagy múltú Kittenberger Kálmán Ált.Iskola majd a Szent Imre herceg tér mellett. |
| Nagymaros utcarészlet az Iskolával |
A Szent Imre herceg tértől előbb a Kálvária,majd a rendkívül meredek Diófa utcákon kapaszkodtunk előbb családi házak közt,majd az andezittufába vájt pincesor mellett. Megkezdtük a Börzsöny bejárását, igen meredek ,erős emelkedővel mutatkozott be már a házak közt. Bemelegítésnek jó volt,de a luft nagyon gyorsan kezdett fogyni,tüdőnk a zsebünkbe,lábunkba a cidri,fáradhatatlanul lépkedtünk egyre feljebb. Egyszer megpillantottuk a Julianus Kilátót,mely nagyon messzinek és nagyon magasan lévőnek tűnt. Ennek fényképezése mindjárt egy jó alibi is volt egy rövid pihenésre szusszanásra.
 |
| Kálvária kápolna |
 |
| A toronyig csak felfele |
A Börzsöny a Kárpátok belső vulkáni övezetében található,az Északi-középhegység legnyugatibb tagja(bár földrajzilag még a hegységhez sorolják még a Visegrádi-hegységet is).Területe nagy részben Pest és Nógrád megyékben fekszik,de a Kovácspataki-hegyek már Szlovákiában találhatóak.Legmagasabb pontja a Csóványos (938m tfsz),melynek kilátójából a legszebb magyarországi panoráma tárul elénk. Változatos,zárt tájai remek túraútvonalakat kínálnak.A Börzsöny nagy része egyben Nemzeti Park is.Rendkivűl fejlett turizmussal rendelkezik,több turistaház,erdei hotel is működik a területén. Látványos széles és keskeny nyomtávú vasútvonalakon is bejárhatjuk egyes részeit. A Nagy Hideg-hegyen található az ország legjobb adottságú sípályája,mely télen szintén tömegeket vonz.
 |
| A Börzsöny a Szabó-kövektől |
 |
| Pincesor a meredek Diófa utcában |
Újból kapaszkodásba kezdtünk,pár száz lépést követően elmaradtak a házak és előbb vegyes erdőben ,majd szép szálbükkösben emelkedtünk hol laposabban,hol meredekebben a Templom -völgyben. Utunkat egy hangulatos vízmosás kísérte és bizony időről időre meg kellett állnunk egy -egy szusszanásra,mert a gazdag élmények mellett csak egyvalaminek voltunk hiányában ,a levegőnek.
 |
| Bükkösben,vízfolyás mellett |
Nagyon élménygazdagon mutatkozott be az őszi Börzsöny,de a szép élvezetéért tisztelni kell a hegyet.Mi megtanultuk nagyon hamar a leckét,az első négy km-en több mint 400 m szintet kellet leküzdenünk.
 |
| Csak fel,csak fel |
A
-ok mentén egyre magasabbra jutottunk,felértünk egy gerincre,ahol az addigi széles utunk keskeny ösvénnyé szűkült és keskeny,köves,gyökeres gerincélen emelkedett tovább. Itt nagyon kellett figyelni,mert balról meredek szakadékok,lejtők kísértek bennünket. Esős,havas időben ez a szakasz nagyon nehezen járható,jó idő esetén is kellő odafigyelést igényel. A ritkuló erdőben egyre többször tűnt (volna)fel balról a Duna kéklő szalagja és a Visegrádi-hegység látképe. Előttünk pedig a Szent-Mihály-hegy monstruma magasodott.Ezen a szakaszon belebotlottunk egy "Balu ösvény" táblába,melynek eredetéről semmit nem találtam. |
| oldalazás a Szt.Mihály-hegy nyerge felé |
Oldalazva,lihegve értünk fel a Szent Mihály -hegy nyergébe a turistaút csomópontba,ahol
jelzéseinkhez csatlakozott a Zebegényből,Nagymarosba tartó 
jelzés,valamint innét indul a Remete barlanghoz tartó 
jelzés.Kicsit fújtattunk a nyeregben,majd elindultunk a Hegyes-tetőre tartó ,továbbra is meredek és sziklás ösvényen. |
| Alattunk a Szent Mihály-hegy nyerge |
Bekerített ,elhagyott kutatóaknák után értünk fel az Ürmös-rétre,melynek lapos platója üdítően hatott a kapaszkodás után. A rétről már mérsékelt emelkedőn,széles ösvényen kapaszkodtunk,mígnem elénk tárult a Julianus-barát torony (kilátó). Felértünk a Hegyes-tetőre (482m tfsz) !
 |
| Érkezés a Hegyes-tetőre |
 |
| Julianus barát-torony |
A Hegyes-tető és környéke régebben királyi birtok volt,ahol nem lehetett túrázni. A Trianoni-békediktátum után a szűkös lehetőségek végett a turisták új útvonalakat kerestek,ekkor fordult a figyelem a Dél-Börzsönyre is. A magyar Turista Szövetség 1931-ben tíz évre szóló bérleti szerződést kötött a régióra.Ezáltal kijelölhettek és vezethettek túrákat a régióban. Ezeket a feladatokat a MTSz az Encián Turistákra bízta.Az 1914-ben alakult társaság fennállásuknak a 25. évfordulójára építette meg a tornyot,melyet 2013-ban újítottak fel. A toronyból az ország egyik legszebb,páratlan panorámája tárul elénk.Az oldalcsigalépcsős kilátót Julianus barátról a domonkos szerzetesről nevezték el,aki 1236-ban először kutatta fel az Őshazában maradt magyarokat.
 |
| Most ilyen volt a látkép |
Legelőször lihegve huppantunk le a pihenőpadok egyikére,frissítettünk,betoltunk egy csúcscsokit,majd a rend kedvéért felmentünk a toronyba,bár tudtuk,hogy hiába,mert amire vártunk az nem lesz. A torony külső lépcsői jótékony hatással voltak tériszonyomra,így én csak az első szintig jutottam,ott győzött a majré,így lefele már ketten mentünk. Kedvesem jót kacagva tovább ment a kilátószintig,de csak épphogy felsejlett a Fellegvár,a Duna,a Szentendrei-sziget és a Magas-Börzsöny.Azért a rend kedvéért kattintgatott párat,de nem túl sok sikerrel.
 |
| lefele a tornyból |
Pihentünk még egy keveset,majd már szedelőzködtünk mikor egy hasonló korú házaspár érkezett a csúcsra.Ők a Köves-mezőn keresztül jöttek fel Nagymarosról és a Remete-barlang érintésével tértek vissza a városba. Elbeszélgettünk velük,majd jó utat kívánva egymásnak továbbálltunk.
 |
| Valahol itt taknyoltam |
A Hegyes-tetőről egy meredek sziklás ösvényen ereszkedtünk lefele.Kiálló,kövek,sziklák nehezítik a lejutást,ráadásul sok apró kavicson,faágon lehet megcsúszni,így nagy figyelemmel ,óvatossággal lehet lefele haladni.Ráadásul a lehullott levelek eltakarják az apró köveket,ágakat. Kicsit bátrabbra vettem a figurát és csak arra eszméltem,hogy a gravitációnak nem tudok ellenállni és már földet is értem és csúsztam pár métert lefele,miközben jól felkarcoltam a derekam .Egy újabb élmény.
 |
| Útkereszteződés az őszi erdőben |
Felkászálódtam,szerelvényt igazítottam,majd óvatosabban folytattam az ereszkedést.Aztán a lejtő enyhülésével újra széles sétaút szerűséggé váltott az ösvény,erősebb tempót engedve,így gyorsan eljutottunk a Világos-tér pihenőig és tisztásig,mely után a
-ok elkanyarodtak Zebegény irányába,míg a -ok továbbra is széles erdei ösvényen ereszkedtek ÉK irányába. A lejtő itt már teljesen megszelidült,így Kedvesem újra nagyobb tempót diktált és röpke idő alatt egy feketefenyves mellett már ki is léptünk a Köves-mező ligetes területére. |
| A Köves-mező |
Mielőtt azonban kiléptünk volna a mezőre,az erdőszélén keresztezte nyomvonalunkat a
jelzés,mely Nagymarosból Zebegénybe tart. Itt futottunk össze egy nagyobb társasággal ,kik csapatépítésen voltak és vezetett túrán vettek rész. A túra útvonala a Hegyes-tetőn vezetett Zebegénybe,de a fiatalok nagy hévvel próbálták meggyőzni a vezetőjük,hogy a könnyebb -on menjenek Zebegénybe,de Ő tántoríthatatlan maradt és felhajtotta őket a Julianus-toronyhoz. |
| Győzködés |
Mi elsétáltunk még a Köves-mező Ny-i szélén lévő kilátóponthoz,de a körülmények mit sem változtak,így újból csak sejtettük ,mit láttunk volna. Innét a kispályás focipálya mellett haladtunk tovább a
-ok mentén É-ÉK-i irányba a ligetes hangulatos mezőn,melyen időről -időre hatalmas ,magányos cserek,tölgyek adnak üdítő árnyat a vándornak. A focipályától pár lépés múlva indult a 
jelzés.mely az eszperantó-hegyen keresztül vezet Kisorosziba. |
| Pantomim |
A réten az ösvény enyhén emelkedett alattunk,így itt nagyobb fokozatba tudtunk kapcsolni és gyorsan fogytak a méterek a lábunk alatt.Miután a nap mögöttünk sütött, így készítettünk egy lassan már a védjegyünkké váló "pantomimes" felvételt is. Pár száz lépés megtétele után ismét átvágtunk a Török-mezőre tartó műúton és az eddigi irányba folytattuk vándorlásunk.
 |
| A Köves-mező famatuzsálemei |
A táj mit sem változott még pár száz méteren, óriás,magányos tölgyek,cser matuzsálemek alatt trappoltunk ,mígnem a Köves-mező ÉK-i végénél egy pihenőhöz értünk,innét látnunk kellett volna holnapi úticélunkat,illetve a Börzsöny vonulatait,de csak homályosan tűntek fel a látóhatár szélén.
 |
| A köd után a Börzsöny látszik |
Erős lejtőn ereszkedtünk le a tönkrement,jelenleg száraz Csernák-kút völgyébe,ahol csatlakozott hozzánk a Zebegényből induló
. Hullámvasútazva haladtunk tovább a hangulatos, őszi színekben pompázó tölgyesben Erősebb emelkedő után értünk fel egy újabb pihenőhöz,ahol a jelzések ÉK-re fordultak egy széles kijárt dózerútra.Nagy beszédbe elegyedtünk Kedvessel és nem vettük észre,hogy a jelek pár lépés múlva betérnek az erdőbe és arra haladnak tovább. |
| A Csernák-kút környékén |
Mi rongyoltunk lefele a Hangyás-völgybe,élveztük a dinamikus lejtőt és csak akkor kaptunk észbe,hogy nem jó helyen vagyunk,mikor leértünk a völgytalpba egy erdészházhoz.Gondolkodás után úgy döntöttünk inkább visszamegyünk,bár erre fele is elértük volna a -
ot,ami szintén Török-mezőre tart,de kicsit hosszabb lett volna. Így visszakapaszkodtunk a dinamikus emelkedőn-ezt már kevésbé élveztük és beléptünk a zárt erdőbe a helyes útvonalra. |
| itt kellett volna letérni, |
 |
| de mi ide értünk |
Pár száz lépés erőltetett menet után csatlakozott hozzánk a
jelzés ,elértük a Török-mező platóját,ahonnét szép kép tárult elénk a Magas-Börzsönyről és feltűntek holnapi túránk csúcsai is. |
| Törökmező előtt |
Innét,hol a fennsík és az erdő határán,hol a vegyes erdőben vonultunk és pár pillanat múlva már el is értük a Törökmezői Turistaház és Kalandpark területét. Hétköznap lévén kihalt volt az Élménypark és a turistaház is. Nézelődtünk ,andalogtunk és közben azt beszéltük eszünk majd valamit a th.éttermében. Azaz csak ettünk volna,mert a gyér forgalom végett a konyha nem üzemelt és inni is csak azért tudtunk a büfében,mert szerencsénkre épp ott volt az egyik üzemeltető.
 |
| Látkép Törökmezőről |
A köves,füves Török-mező elnevezés az egykori török táborhelyre utal.Népszerű kirándulóhely,turistaút csomópont.1977 óta aszfaltozott úton is elérhetjük,ennek is köszönheti roppant népszerűségét.A Török-mezőn a turistaház mellett a Dunakanyar legnagyobb Kalandparkja,Mini Zoo,focipálya várja a kirándulókat,turistákat.A Török-mezői turistaházat 1938-39-ben Hitelbank turistái építették,melyet később a mai kor igényeinek megfelelően átépítettek.
 |
| Török-mezei th. |
Így kértünk két barna Staroprament és megkértük a tulajt,hadd ehessük meg a hazai szenyókat az étterembe,amit természetesen meg is engedett. Kortyolgattuk,élveztük sereink,közben két középkorú hölgy is érkezett . Kaja végén bekaptunk még egy útközben csokit,majd beütöttük ítinerjeinkbe az igazoló pecséteket.
 |
| Frissítő |
 |
| Fehér farkasok |
Első menyasszonyom elment még a mini Zoo-ba körülnézni,fényképezni,közben és elbeszélgettem a két hölggyel ,kik szintén gyakorlott turisták voltak. Közben Kedvesem végzett,még egy kicsit dumcsiztunk és elhagytuk a Törökmezőt és romantikus,vadregényes erdőben ereszkedtünk le a Malom-völgybe,útközben csináltunk erről a megkapó helyről egy videót és ripsz-ropsz át is keltünk a Malom-patak medre fölött.Itt pár lépés erejéig csatlakoztak a
jelzéseinkhez a -ok,hogy pár lépés múlva elkanyarodjanak Zebegény felé. |
| A Malom-völgyben |
 |
| Átkelés a Malom -patakon |
Mi pedig tölgyes erdőben előbb széles szekérúton,majd egy fiatal mélyútban, végül pedig ösvényen kapaszkodtunk ,hullámvasutaztunk a Békás-rétig,ahol újabb szép látkép fogadott bennünket.A kitisztult időnek köszönhetően itt már élvezhettük is amit láttunk. Dél felé feltűntek a Visegrádi-hegység vonulatai,még a Zsitvay -kilátó is jól kivehető volt.
 |
| Idős jel,idős fa gyökerén |
 |
| Békás-rét |
 |
| ötletes |
A Békás-réten a hely adottságainak megfelelően kevés jellel találkoztunk,de a megfelelő helyen mindig megoldották az út jelzését. Átvágtunk a legelők és kukoricások közt,majd
jelzéseink ÉNy-nak fordultak és betértek a Sűrűség vegyes erdejébe. Sétányszerű erdei úton hullámoztunk,a kedvező útvonalvezetés tempós haladást tett lehetővé és már csak azt vettük észre,hogy a Piroska-hegy derekánál oldalazunk és elértük a Kóspallagra vezető országutat. |
| A Sűrűségben |
 |
| Érkezés az országúthoz |
Kiléptünk az aszfaltútra,melyen pár perc alatt a Márianosztrai elágazónál voltunk,ahol egy erdei pihenő is helyet kapott. Itt vetettünk pár pillantást a most száraz forrásra,majd nyakunkba szedtük a lábunk,mert már siettünk,szerettünk volna már a célban lenni.
 |
| Elapadt forrás |
Visszatérve az országútra,átkeltünk a Korompa-patak hídján és erős emelkedőn értük el Kóspallag első házait,majd a focipályát. Az emelkedő megenyhült,így Kedves erős tempót diktált,közben újra csatlakozott hozzánk pár száz méter erejéig
a sáv jelzés. |
| Érkezés Kóspallagra |
Erős tempóban ,kissé lihegve értük el Kóspallag "bevásárló negyedét" a helyi vegyest a Községházánál,ahol egyben turistaút csomópont is van(
, , ,,
/piros/ és a 
. |
| Turistaút csomópont a faluban |
Kóspallag a festői Kóspallagi-völgyben,hegyek ölelésében fekszik a Börzsönyben,a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén. A falu környékén a közelmúltban Honfoglalás kori temetőt tártak föl,de írásos bizonyíték nincs,hogy a környék lakott volt-e.A település területére a terület földesura Gróf Grassalkovich Antal telepített tót és német telepeseket a XVIII:sz közepén. Főként fakitermeléssel és állattartással foglalkoztak a lakók,később jelentős dohánytermelő vidékké vált.Jelenleg 800 fő körüli az állandó lakossága.
Pár perc pihenés,fényképezés után ismét belecsaptunk és erős kaptatón csapattuk a róm.kat.templomig,ahol a
jelzések ÉK felé haladva a Kálvárián keresztül haladnak Kisinóc irányába. Kicsit elegünk volt,nekem az esés következtében sajgott a derekam,térdem,így úgy döntöttem,hogy az országúton kaptatunk fel a turistaházig,arra talán kevésbé megterhelő. Kedves nem így akarta,Ő a kéken ment volna.Így érmét dobtunk fel és most én nyertem. |
| Róm.kat.temp. Kóspallag |
Időlegesen elbúcsúztunk a jelzésektől és erős tempóban ,előbb házak,majd hobbi telkek mellett kapaszkodva bő fél óra alatt értük el a Kisinóci turistaházat,mai útvonalunk végállomását,ahol felhívtam kedves házigazdánk,hogy az előre megbeszéltek szerint jöjjön ki értünk autóval,hogy ne kelljen visszabattyognunk Kóspallagra.
 |
| Kisinóc th. |
A romantikus helyen lévő kastélyszerű Kisinóci turistaházat 1929-ben építette a Természet Imádók Társasága. Az épület remek fekvésének köszönhetően hamar népszerű lett a turisták körében,innét könnyen elérhetőek a Börzsöny népszerű kirándulópontjai.A népszerűségnek köszönhetően hamarosan műút épült a házhoz és menetrendszerinti autóbuszok indultak és indulnak ide.1934 ben bevezették az ivóvizet és az elektromos áramot.A házat folyamatosan felújították,bővítették. Jelenleg is egész évben üzemel,de szállást csak nagyobb létszám esetén lehet foglalni.
Előzetesen úgy terveztük,hogy a várakozás közben pecsételünk és megiszunk egy ser italt,de természetesen ez a th.is zárva volt,így csak a stemplizés maradt. A kellemes melegben kiültünk a hangulatos Sörterasz egyik asztalához és vártuk a fuvart,ami bő negyed óra elteltével meg is érkezett.
 |
| A müa üvegben Boglári Cab.sav van.... |
Útközben még vettünk pár Sopronit és egy üveg jutalom italt,valamint feltöltöttük készleteink a holnapi napra és szállásunkra mentünk a nagyon kedves és barátságos házigazdánkkal. Kicsit leültünk Vele beszélgetni,sörözni .Kellemesen telt az idő, majd Joe bácsi tanácsára felsétáltunk a Maros utca végén lévő domb tetején álló magányos tölgyhöz,ahonnét csodás látkép tárult elénk a faluról és az azt körülvevő hegyekről. Innét is jól kivető volt a Börzsöny csúcsa a Csóványos.
 |
| Magányos fa a Maros utcai domb tetején |
Visszatérve a szállásunkra Kismarosról, a Patak Vendéglőből rendeltünk vacsorát,ami nagyon tartalmas és ízletes volt. Vacsira várva értékeltük a mai napot,mely során nagyjából 20 km-t tettünk meg csodálatos,varázslatos helyeken. Közben meredek,sziklás kaptatókon legyűrtünk 700m-t és ugyanilyen lejtőkön ereszkedtünk 480 m-t. A varázslatos Börzsöny lenyűgözött már az első napon bennünket,rabjaivá váltunk.
 |
| Kóspallag a hegyek ölelésében |
Közeben megérkezett a vacsoránk ,mely mellé jutalomként egy üveg Varga Rosét fogyasztottunk el. Vacsi után korán eltettük magunkat másnapra,mivel beszámolók szerint nehéz napra számíthattunk.
 |
| Jutalom |
Még több kép a mai napról: https://photos.app.goo.gl/TrRq7ny8G3TnuHKs1
Videó: https://www.youtube.com/edit?o=U&video_id=zdCQCaLRM80
Térkép és szintrajz:
