SOMOGYI        VÁRAK     I.rész

  "Hát múzsáknak szentelt
   Kies tartomány!
   Íly számkivetve volt
   Nálad minden tudomány?
   Hát csak sertést nevelt-é
   Itt a makk s haraszt?
   Hát csak kanásznak termett
   A somogyi paraszt?
   Istenem!
   Senki sem
   Vette észbe,
   Hogy e részbe
   Árva még Somogy."
         Csokonai Vitéz Mihály:Jövendölés az első oskolámról Somogyban /1799/

    


        A  Somogyi Várak   érintőpontos túramozgalmat,mely a megye jobbára elfeledett történelmi emlékhelyeit keresi fel, Somogy megye egyik ikonikus természetjárója Hevesi Zoltán hozta létre 2006-ban és jelenleg is Ő tartja karban illetve végzi a teljesítés ellenőrzését.

        A túramozgalom teljesítése jobbára kirándulás jelleggel is megoldható,csak egy-két helyen igényel komolyabb teljesítményt. A mozgalom során 10 kötelezően és 2 szabadon választott emlékhelyet  kell felkeresni időkorlát nélkül,így akár hosszabb időszak alatt is teljesíthető.

                                           



         Mi több látnivalót egyéb túráink során kerestünk fel,viszont a többséghez célirányosan jutottunk el. Összességében  5 nap alatt jártuk be megyénk jelentősebb vármaradványait. Lokálpatriótaként a szabadon választott  várak egyike a Balatonboglári Várdombon lévő földvár csekély nyomai. Szabadon választottuk még a Szőlőskislaki /Szőlősgyöröki várat valamint Béndek településének nyomait. Ezen várak bemutatására felkértem  Horváth Iván barátomat ,városunk kiemelkedő helytörténészét és a téma kiváló ismerőjét ki,rengeteg kutatást végez ebben a témában,öröm volt hallgatni és tanulni az előadásaiból.

  
        Szabadon választottuk még Somogy egyik legjelentősebb,az országban talán a leglátványosabb földvárának megismerését a  Böre várét. 


          A  felkeresett várak és települések bemutatását igyekszem kronológiai sorrendben bemutatni így semmilyen fontossági sorrend nem fedezhető fel.

  
         Az élménybeszámolót a hosszúsága végett két részben teszem közzé,a könnyebb olvashatóság végett.
 

  1.  Fonyódi Várhegy   2015. Márc.22.

  

Fonyód város címere

          E  vár  csekély maradványainak megtekintését ,a  Balatoni Körtúránk Balatonfenyves-Balatonboglár  szakasz közben ejtettük meg.
            Kevésbé köztudott,hogy a mai Várhegyen is vár állott,pedig már a Honfoglalás korában is erős palánkvár volt található a területen. Az egykori vár helyén jelenleg tanösvény található , az egykori tűzhányó csúcsát pedig egy adótorony uralja,mely praktikusan kilátóvá lett átalakítva.
   
             Kevésbé tudott tény,hogy a fonyódi Várhegy is tanúhegy.Mintegy 3,5 millió éve , Badacsonyhoz hasonlóan itt is aktív vulkán működött. A jégkorszak idején azonban annyira erodálódott,hogy mára csak a hegytetőn látható  csekély nyoma a kőzeteken.

                                       

Vár állot,most .....

           Az eredetileg ovális alakú palánkvár már a Honfoglalás alatt megvolt,a várat körül ölelő sáncárkok 6-7 m magasak lehettek,melyek nyomai 1934-ben Bacsák Györgynek köszönhetően kerültek elő.

         A mai Somogy és Zala megyék a Honfoglalás korában a Nyék Törzs Bő Nemzettségének a szállásterülete  volt ,így ez a vár is hozzájuk tartozott. Több jelentős hadjáratot indított a várból a Nemzettség vezére Kál horka,kinek halála után fia Bulcsú lett a terület ura,akit Koppány követett Somogyország "trónján".Miután Szt. István legyűrte Koppányt besenyőket és berényeket telepített a környékre,így a várnak is ők lettek a gazdái.

A tanúhegy csúcsán,a "belső "várban

        A domb nyugati oldalán növény és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak,míg  északra állattenyésztő lakosság élt.

        A vár ebben a formájában a XIII.-ik sz-ig maradhatott fent ,későbbi sorsáról nincs tudomásunk,bár Bacsák szerint egész az Újkorig állhatott itt valamilyen erődítmény.

                     

Egykor fontos vasúti megálló

       A Várhegyet  a Bélatelepi vasútállomásról a   jelzésen értük el,de ezen a jelzésen a fonyódi kikötőből is megközelíthető. A túra könnyűnek mondható,néhány erősebb emelkedővel tarkított. Utunk során érintjük a XX.sz. elején a Balaton legelegánsabbnak mondott villasorát is.  A sétányról többször megcsodálhatjuk az északi oldal lebilincselő panorámáját,mely talán innét a legimpozánsabb az egész déli parton. Ellátni a Keszthelyi-Öböltől egész a Tihanyi-félszigetig. Karnyújtásnyira van az összes tanúhegy,ideális esetben a Somló sziluettje is feltűnik.
                                     

Egy az impozáns villák közül

     


                                         

Lebilincselő panoráma,sajnos ma nagyon párás volt az idő

         Sajnos a kilátót nem találtuk nyitva,mert csak a nyári főszezonban látogatható,akkor is belépő ellenében. Kár érte.
                                           
                                               

A kilátónál(igazoló kép)

        Fonyód másik várának-Alsó v.Fácános vár- meglátogatását más időpontban ejtettük meg. 




      2.   Kéthely    Fancsi-vár      2015.Márc.30.

A falu címere

                                     

            A várat szintén a Balaton Körtúra keretében kerestük fel,mivel a Balatonszentgyörgy-Balatonfenyves szakasz érinti a területét.


           Kéthely(Kedhel) és környéke a középkorban évszázadokig a Gordovai Fancs család tulajdonában volt ,csak a XVIII.-ik sz. első harmadában került a Hunyadi  család tulajdonában. Jelenleg nincs hiteles tudomásunk róla,hogy ez a Hunyadi család megegyezik -e a híres hasonló nevű családdal,ráadásul a nevüket is i-vel írták.

          
         Miután a török 1541-ben elfoglalta Buda várát az ország északi és nyugati vonalán százával építettek ehhez hasonló kis erődítményeket,melyek a nagy várak alkotta  végvárvonal előtt álltak,megpróbálva feltartóztatni a törökök meg-meg újuló támadásait.

Várfal I.

         1555-ben a török elfoglalta Somogy déli részét.ekkor kezdtek a vár építéséhez Fancs János és György akkori földesurak vezetésével. A négyszögletes,minden sarkán egy-egy rondellával épített várat Giulio Turco olasz hadmérnök tervei alapján készítették el. Az építkezés legfontosabb anyaga a föld és a fa volt. Két sorban cölöpöket vertek le,melyeket vesszővel fogtak egymáshoz,közüket pedig a vár árokból kiásott vizes földdel töltötték fel. Ez az építkezési mód nagyon népszerű volt akkoriban,mivel a széles ,elagyagosodott várfal kitűnően felfogta az ágyúgolyókat valamint egyszerű volt a javítás is.

Várfal II.

     Szigetvár elestének (1566) hírére a várat az őrsége felégette és elmenekült,de Kanizsa várának kapitányai (Tahy Ferenc,Thúry György) újjáépítették,megerősítették. 1588-ban került először török kézre,majd többször felszabadult és elesett,mígnem 1600-ban végleg elfoglalták az oszmán seregek és ekkor el is pusztították. 

     

Az egyik rondella

      Az utókor a vár belső területét zsidó temetőként használta ,a mai napig is vannak még a területen gondozott sírok.

     

Vár helyén temető

       Mára a várból csak az azt körülölelő sáncok maradtak fenn,de ezek kitűnően rajzolják körbe az egykori vár vonalait. 

Várvédők a "falakon" (igazoló kép)

       A várhoz tudtommal nem vezet jelzett turista útvonal,legegyszerűbb a falu főutcájából nyíló Vár utcán megközelíteni,majd az utca végén jobbra fordulva már láthatóvá válik. Könnyen megközelíthető bármilyen járművel ,végig aszfaltos út vezet idáig.


       Mi nyugat felől a Baglyas-hegyen,majd a Vári-dűlőn keresztül értünk ide. Felérve a Vári-dűlő gerincére csodás panoráma tárult elénk a Balaton nyugati medencéjéről. Érdemes a vártól kicsit elsétálni a szekérúton nyugati irányba és gyönyörködni ebben a felejthetetlen panorámában.

A Nyugati medence panorámája  Badacsonnyal

      Volt egy kis hiányérzetem,hogy a várnál semmilyen információs táblát nem találtunk,pedig megérdemelné ,még ha rövid ideig is,de tanúja volt történelmünk zivataros éveinek.




      3.   Segesd   Tüskevár      2015.Máj.01.

                    

2000 × 17

Segesd címere

  

     

       Kihasználva a hosszú hétvégét és a csodás május eleji időt erre a napra ütemeztük be Dél-Somogy
jelentősebb vár maradványinak felkeresését,majd hazafelé Kaposvár valamint Somogyvár nevezetességeit is meglátogattuk.
  

A vár ábrázolása a XVII. századból

    
             Segesd környékén már a bronzkorban is éltek emberek,majd a Honfoglalást követően jelentős településsé vált,az államalapítást követően évszázadokig  a királynék birtokának számított. A település első írásos említése 1193-ból Sequest néven datálódik. Legelőször II. Endre adta a területet .nászajándékként,a feleségének(Jolanta),ekkortól sokáig szolgálta a királynékat.

                          

Segesd büszkesége a 68-asról

             Folyamatos fejlődését bizonyítja,hogy 1215-ben már jelentős templom,kolostor  állt itt,melyet folyamatosan bővítettek erősítettek.

             A tatárjáráskor (1241-42) a hordák elől,Dalmáciába menekülő IV. Béla is megpihent a falak közt.A barbár hordák elvonultával aztán ide tért vissza és innét irányította az ország újjá építését,sőt a királyi kulcsár is itt rendezkedett be,valamint a kancellária is itt székelt 1256-ig. Így joggal mondható ,hogy ebben az időszakban Segesd volt az ország fővárosa.

A várban...(igazoló kép helyett is)

            Az országot újjá építő király mellett más királyok is időztek hosszabb-rövidebb ideig a közben várossá lett település falai közt(IV.László,Nagy Lajos). A települést ekkor városi tanács kormányozta és fejlett ipar is alakult ki. E töretlen fejlődésnek aztán a török hódoltság vetett véget.

          A településen jelentős kultusza van a fiatalkorának egy részét itt töltő Árpád-házi Szent Margitnak,kiről napjainkban egy kis kiállítás emlékezik meg a településen.
   
         Miután elfoglalták a települést,a törökök lerombolták a kolostort,majd az építőanyagból várat építettek,mely többször gazdát cserélt a végvári harcokban. 1591-ben miután újfent elfoglalták a törökök felgyújtották,ám Zrinyí György újból visszafoglalta aztán megint török kézre került. A törökök időközben megerősítették,imaházat építettek . A török közigazgatásban előbb a Budai ,majd 1600-tól a Kanizsai Vilájet Szigetvári Szandzsákához tartozott. A török iratok szerint ekkor több mint 80 adófizető ház adta a sarcot a Portának. Ebben az időszakban 350 fő körüli török katona védte a várat.

Talán itt volt valamelyik bástya

     A török kiűzése után a ferencesek építettek kolostort és templomot a Várhegyre,ekkortól nincs további információ a végvárról,valószínűleg építőanyagát felhasználták az 1777-ben elkészült kolostor építése közben. A templom büszkesége a híres freskófestő Dorfmeister István több műve. A kolostor napjainkban pszichiátriai betegek rehabilitációs otthona,így az  csak külön engedéllyel látogatható.

A kolostor és templom ,közelről

     Meg kell még említeni a Felsősegesd határában lévő Szent-Kutat,melynek csodatévő hatást tulajdonítanak és mára búcsú járó és zarándok hely .

A Szentkút

      A falu Nagyatád és Marcali közt található,ha autóval érkezünk a 68-as főúton már messziről látszik a tájat meghatározó kolostor és templom.  Felsőbogátpuszta felé kell lekanyarodni ,ez az út vezet a templomhoz.

     Az egykori vár helyét elég körülményes megközelíteni,mivel a Rehabilitációs Intézetből nincs kijárás a Várhegyre(pedig ez lenne a legegyszerűbb),így két megoldás lehetséges.Munkanapokon az ott található Ált.Iskola gondnokságán el lehet kérni egy kapukulcsot,így az Intézet kerítése mellett el lehet jutni a régi víztoronyhoz,melynek környékén láthatóak még a sáncok maradványai a dzsindzsásban. 

     Ha munkaszüneti nap érkezünk akkor a templom melletti vaskaput kell elhúzni,majd egy a templom kertben lévő szabadtéri oltár mellett a méteres,gazban,dzsindszában,árkon-bokron keresztül lehet eljutni a domb tetejére. Ahol egyébként pazar kilátás nyílik a környékre,ha épp nincs dús vegetáció. 

      Mi ez utóbbi módon jutottunk ki a várhoz,miután a csalánok jól megcsipkedtek(legalább frissült a vérkeringésünk)az indák akácok jól összeszurkáltak bennünk.Párat fotóztunk,sok látni való nincs,csak elképzelni lehet a vár alapjait. Viszont kalandnak kiváló volt.

Ilyet is lehet látni a várudvarban

        Ezeket az utakat is csak azért találtuk meg,mert felhívtuk a Rehab Intézetet és ott egy kedves alkalmazott adott tájékoztatást,nem győzött szabadkozni,hogy milyen állapotok uralkodnak a Várdombon,pedig elmondta,hogy szokták keresgélni a helyet. Az Önkormányzat tényleg áldozhatna erre a célra és legalább egy ösvényt tehetnének járhatóvá az ilyen elvetemedett múltat kereső emberek számára. Valamint egy információs tábla sem ártan a templom környékén a kolostor és a vár történetéről. Úgy látszik nem akarnak büszkék lenni a múltjukra,pedig volna mire !

   
      Egy szösszenet a végére. Miután sikerült kikecmeregni a dzsindzsásból,betértünk egy frissítőre a helyi dühöngőbe,ahol a helyi erő már bőszen képviseltette magát,pedig csak fél kilenc környékén jártunk Szeretek szóba elegyedni ezekkel az arcokkal,sok érdekeset lehet hallani. Miután kiderült,hogy mi járatban vagyunk nagyon elkezdtek méregetni,normálisak vagyunk-e? Sőt olyan fószer is akadt,aki nem is hallott róla,hogy valaha a faluban vár is volt....

Több kép Segesdről:https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/SomogyiVarakSegesd?authkey=Gv1sRgCL-7lrT07cuX5QE

   4. Ötvöskónyi    Báthori Várkastély    2015.Máj.01.


                                                                                                                                                                                                                

A település címere

      Ötvöst először az 1330-as években említik oklevelek,lakói valószínűleg a közeli királynéi birtok ötvösei voltak. Miután a Báthori család tulajdonába került ,ők építettek egy várkastélyt a XV.-ik sz. második felében,amit a XVI.-ik sz. elején átépíttettek,megerősíttettek. Így jött létre egy téglalap alakú vár. Két sarkán rondella ,két sarkán négyzetes bástya kapott helyet.Az északi szárny alá boltozatos pincéket építettek,ennek nyomai láthatóak manapság. A várat döngölt agyagsánccal illetve cölöpök közé döngölt agyagsánccal vették körül. Ennek az építkezésnek már láttuk nyomait pl. Kéthelyen és még sok somogyi várnál fogunk vele találkozni.A falakat és a rondellákat a XVII-XVIII.-ik sz. folyamán bontották el és feltehetően széthordták a környéken.

Az egyik torony (helye)

     A török időkben mint Somogy oly sok települését Ötvöst is elfoglalta Szulejmán serege,majd többször gazdát cserélt,többek közt Zrinyí Miklós is visszafoglalta.

A vár pincéje

    1566 a török defterek 8 adófizető portát jegyeztek fel,a török kiűzése után a Marczali,Batthyány és Pekry családok birtokolták , a várról ezek után csekély információ áll rendelkezésre. A várkastély állagának romlásáért a végvári harcokon túl a későbbi gazdáik is nagyban hozzájárultak.

A belső várban(igazoló kép)

    A múlt század 70-es éveinek ásatásai folyamán értékes reneszánsz leletek kerültek elő,bizonyítván,hogy a XV. és XVI. sz.folyamán fontos helyszíne lehetett Somogyországnak.


 
    Meg kell még említeni a falu másik nevezetességét a Chernel-Czindery kastélyt,mely egy lenyűgöző park közepén található,jelenleg itt is pszichiátriai betegeket ápolnak,de a parkba a bejárás szabad. Arra vonatkozóan nem találtam adatokat,hogy a kiváló természettudósnak Chernel Istvánnak volt-e és milyen kapcsolata a hellyel.

Chernel Kastély

      A parkban található a   nagylevelü hárs,mely  350 éve dacol a természettel,miközben nem egyszer súlyos sebeket szenvedett,de mind a mai napi képes megújulni és 2011-ben az év fája kitüntető címet is megkapta.

350 éves hárs

     A falu a 68-as főút mellett fekszik így könnyű megközelíteni. Marcali felől az első utcán(földút)kell jobbra kanyarodni ez vezet a Báthori Várkastélyhoz, mi a kocsit a faluban hagytuk és gyalog közelítettük meg kb. 1 km-es talpalással.

      A helybeliek ezt az utcát Kistanítónak nevezik,a Nagytanító a Chernel Kastély irányába vezet. A jó minőségű döngölt út rövidesen mélyútba vált. Elérve egy Y elágazást a jobb oldali ágon kell folytatni a haladást és egy rövid kaptató után egy fennsíkra érünk,ahol pár lépéssel később jobb oldalt lesz egy sorompóval elzárt út. Nekünk erre kell tovább mennünk,ha le van zárva akkor is könnyen kikerülhető a sorompó. Zártkertek ,szőlők közt haladunk jó 200 m-t és az első jobb kézre eső pince hátsó falánál lekanyarodunk jobbra és a sűrű aljnövényzetben(jobbára fű és csalán) rövidesen megpillantjuk a Várkastély maradványait. Vigyázni kell ,mert a sűrű aljnövényzettől nem látszanak a sánc árok vonalai,könnyű kificamítani a bokánk!

Kedvesem egyik kedvenc virága

     Segesdhez képest itt duskálni lehet a látnivalókban,szépen kirajzolódnak az egykori falak,rondellák nyomai, a pince téglaboltozata meglepően jó állapotban van. Itt is hiányoltam ,hogy semmilyen tábla nem emlékezetet rá hol is vagyunk.

    A falu másik nevezetes épülete a Kastély jól látható a főútról, a Nagytanítóról  nyílik a kocsi bejáró és le lehet parkolni az Intézet előtt és egy felejthetetlen sétát tehetünk az árnyas parkban.Igaz,hogy ez zárt terület,de a személyzet szívélyesen beenged .

Ötvöskónyi többi felvétele:https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/SomogyiVarakOtvoskonyi?authkey=Gv1sRgCJ2wnJjQ6tDTfA     
    

       5.  Babócsa   Basa-kert /Nárciszos/      2015.Május.01

Babócsa címere

                                        

            Végre elérkeztünk mai túránk(kirándulásunk) igazi céljához,amiért a mai napot választottuk. Kedvesem egyik kedvenc virága a csillagos nárcisz,mely a törökök közvetítésével jutott el a Basa-kertbe,a helyi Basa ültette eredetileg a háremhölgyei kényeztetésére. Valóban lebilincselő látvány és élmény a majd 13 hektáros rét  területén sétálni tavasz derekán,mikor a növény virágzása valóságos virágszőnyeget varázsol szemünk elé és lábunk alá. A leírások szerint egész Európában nem található ekkora nárcisz mező.Babócsán nagy tiszteletben is tartják ,mert minden évben megrendezik  a Nárcisz-napot a növény tiszteletére.

Csillagos nárcisz

      
      Babócsa környéke  ,mint előkerült leletek is bizonyítják már a bronzkorban lakott település volt.Később megfordultak itt a rómaiak ,majd az avarok. A Honfoglalás környékén Bogát rex(fejedelem),ki Bulcsú őse lehetett népe foglalta el a Rinya és Dráva környékét és a már itt élő avarokkal és szlávokkal asszimilálódott. Később a "gaz" lázadó Koppány uralta ezt a környéket is,csakúgy mint Somogy egészét.Miután Szt.István felnégyeltette(állítólag?) a hitetlen Vezért Babócsa környékét a hozzá hű Tibold nemzettségnek adományozta,kik itt rendezték be központjukat.

Babócsa várának korabeli metszete

          A leletek szerint három várat építettek,melyeknek ma már csak nagyon kevés nyomát látni.A Rinya bal partjára építettek egy Motte tipúsú földvárat ,mely az ugyancsak a folyó bal partjára épített " Török várnak" az elővára volt. A Török vár a Várdombra épült,maradványai még a múlt században is láthatóak voltak,mára csaknem teljesen eltűntek. E vár helyén ma a Róm.Kat. templom áll.
      

A Vár helyén álló templom

     A Rinya jobb partján a mai Basa kertben volt bencés apátság,a Tiboldok temetkezési helye,majd itt működött a mezőváros is.
  

A török fürdő maradványai

       A terület megerősítése a török fenyegetettség hatására a XIV.ik sz-ban kezdődött meg.. Az építkezések hatására a megye legnagyobb palánkvára lett,mely egész a XVII.sz.végéig megőrizte jelentőségét. A településen több templom és Benedek-rendi Apátság is működött,miáltal jelentős mezővárossá fejlődött.

     A XV.-sz-ban a már említette Báthori Család tulajdonába került,kik a székhelyüket is ide helyezték át. E szakaszban az akkori Főispán(Báthori György) itt fogadta II. ULászló királyt.

      A mohácsi vész(1526) után az élve hazakerült Báthori testvérek 1555-ig védték a sikeresen a török ellen,de ekkor elesett,majd többször sikerült visszafoglalni rövid ideig,de a török közel 130 évig volt itt az úr és csak 1686-ban sikerült végleg elűzni a király seregeinek.

Panorámakép a Nárciszosról

      A település a török közigazgatásban szandzsákként(megye központ) funkcionált,mely következtében a török kultúra mély hatást tett a környék életéra. Többek közt épült dzsámi,törökfürdő,karavánszeráj valamint a már említett csillagos nárcisz is ennek következtében került ide.

A megmaradt falak közt(igazoló kép is)

     A török elmenekülése után az okiratok 1690-ben még említik Babócsa várát,ezután nincs információ a vára sorsáról. A "török vár" helyén a Várdombon épült a Római Kat. templom első említése 1790-ből datálódik. A templomkriptájában nyugszanak a Somssich  család tagjai,kik a környék utolsó jelentős birtokosai voltak.

Róm.kat.templom oldalhajója

       A falu(mezőváros) egész a XX.sz. közepéig jelentős gazdasági központ volt,a lakosság számának gyérülése  a II .világháborút követően figyelhető meg. Meg kell még említeni,hogy a II.világégés folyamán a környéken húzódott a frontvonal,így komoly harcok dúlták fel az addigi viszonylagos nyugalmat. A parkban több hősi emlékmű és sír  emlékeztet a hősökre,kik itt estek el a harcok folyamán. Több  nemzet fia alussza örök álmát az árnyas fák alatt,esetenként több ezer kilométerre szülőföldjétől. A sírok és  emlékművek  mindegyikét példamutatóan  gondozzák. Érdekes itt senkinek nem szúrja a szemét a szovjet és bolgár emlékművön található vörös csillag.

Idegen földben nyugvó bolgár hősök

        Babócsát  Nagyatád felől Háromfán keresztül a legegyszerűbb megközelíteni,de aki keletről érkezik annak  Barcs vagy Csokonyvisonta érintésével ajánlott  az utazás. A Basa-kert jó másfél két kilométerre található a falutól,így aki tömegközlekedéssel érkezik,ezt mindenképp vegye figyelembe.




           Mi Nagyatád felől érkeztünk a településre,a központban sétáltunk egyet a  szépen gondozott parkban(Szabadság park),ahol a már említett Hősi Emlékművek és katonasírok is találhatók. Egy rövid főhajtás után,betértünk a központ egyik dühöngőjébe(bár Presszó volt kiírva) egy frissítőre és kérni egy igazoló pecsétet. A kocsmát könnyen megtaláltuk,mert már a kora délelőtti időpont ellenére a "Bódi család" már bőszen húzta a talpalávalót a kisebbségnek,kik közül többen már el voltak görbülve.Csak úgy harsogott,visszhangzott az egész faluközpont. A pultos csajszi azt mondja este majális buli lesz...   Akkor vajon mi lesz itt?  

Az I.vh.babócsai hőseinek emlékműve

   
         Ezután elugrottunk még a Monarchia korát időző vasútállomást megnézni,egykor komoly forgalom zajlott ezen a szakaszon(Murakeresztúr-Barcs)

A vasútállomás

        Visszatérve a központba sétáltunk egyet az egyedi stílusú róm.kat. templomnak helyt adó Várdombon a valamikori "Török Vár" területén.Belülről nem tudtuk megnézni ,mert jó magyar szokás szerint be volt zárva. Kerestük a plébánost,aki "szolgálati"úton Rómában volt és arról nem volt senkinek információja,hogy hol lehet a templomkulcs.

      
          Végezetül a Basa-kertet néztük meg,ahol impozáns fogadóépületet építettek,csak épp egy tájékoztató táblára nem telt,de a faluban sehol sem láttunk. Itt is az volt az érzésem,mint Segesden,hogy a falu nem büszke a történelmére,pedig jelentős szerepet játszott Somogyország történetében.Valahogy egész Somogyban ez az érzés fog el(a kevés kivételtől eltekintve).

A fogadó épület

          Érkezésünkkor senki nem volt,pedig akkor nyílt a legjobban a nárcisz. Az őr azt mondja,hogy hétközben egy-két ember ha meglátogatja a kertet és hétvégén sem éri el a félszázat a látogatók száma. Kivéve a Nárcisz Napot,amikor rengeteg ember érkezik és igyekeznek letaposni e csodás virágot.

        Az őr azt mesélte,hogy évről-évre kevesebb virág hajt ki,mit mi is tanúsíthatunk,mert mióta legutoljára itt jártunk azóta szemmel láthatóan ritkultak a nárciszok. Szerintem azért aggodalomra még semmi ok,mert így is amerre a szem ellát mindenhol ez az egyszerű mégis csodás növény virágzik,bár már több a gaz mint a nárcisz.

Ameddig a szem ellát nárcisz

      Magából a gazdag látnivalókból ma már csak a török fürdő falai látszanak,bár a múlt századi ásatások alatt több vár és templom részlet előkerült,de a portás szerint azokat visszatemették. Ezenkívül a vár északi részén látható még egy sáncárok maradványa,amiben szintén bóklásztunk egy kicsit.

A várárokban

      Miközben gyűjtöttem az anyagot,olvastam,hogy valahol Babócsán létezik egy Tanösvény a nárciszosról és a várakról,de mi ennek semmiféle nyomát nem vettük észre a településen.Egyedül a park előtt volt egy információs tábla,mely a Dráva medencében kialakított kerékpáros utat propagálja. Jól őrzik az illetékesek,hogy még a Basa-kertben sem található erre utalás. Kár ezért az egykor oly fontos településért.

            
A Babócsán készült többi kép:https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/SomogyiVarakBabocsa?authkey=Gv1sRgCOHko9-D04jcHA
       

          6.       Kaposvár   Kaposvár Vára      2015.Máj.01                                                                                                                                                                                                                                                                       

Kaposvár címere

                           

                  Somogyország  székhelye Kaposvár ,megyei jogú és egyetemi  város ,jelenleg cca 65e ember lakja.A mai város környékén,a Kapos mocsaras árterületén először kelták telepedtek meg. A vizenyős,lápos területen nem haladták át fontosabb útvonalak,így a rómaiak sem telepedtek meg ezen a részen.

      A Honfoglaláskor feltehetően a Botond nemzettség telepedett meg a környéken.A pécsi püspökség alapító okiratában már 1009-ben említik Copus néven.1061-ben Kaposszentjakabon bencés monostort(erről később)alapítottak.

        Az első favárat a környéken a  mai Ropolypuszta területén építhették az 1200-a évek első harmadában.Több birtokos váltás után a Felsőlenvai Rupolyi család birtokába került,ők építették fel a Kapos mocsaras területének egyik szigetére az Újvárat és a köré települő gazdaságot az 1350-es években.Ekkor már Rupolújvárnak is nevezték az uradalmat.A vár a Töröcskei patak torkolatánál lévő félszigetre épült,megközelíteni csak keletről lehetett,ide vizes árkot építettek védelmi vonalként.

      A Rupoliak hűtlensége végett Zsigmond király 1403-ban elvette tőlük a birtokot és hűségük ajándékaként a Szerdahelyi és Tamási családoknak adományozta.

       Az 1440-es évek elején Újlaki Miklós erdélyi vajda elfoglalta a várat,ekkortól már Kapoújvárként szerepel az okiratokban. A vár birtoklásáért folyamatos pereskedés és harci villongás folyt egész a XVI.-ik sz.közepéig.

                                                     

A

Kaposvár vára 1686-ban.

      1555-ben Tojgun Pasa seregei végül elfoglalták a várat és kisebb megszakításokkal  több mint 130 évig uralta. A magyarok többször próbálkoztak több-kevesebb sikerrel a visszafoglalásával. Az 1599-es sikertelen Pálffy féle visszafoglalási kísérlet után a törökök jelentősen megerősítették a várat ,nagyjából 150m-es hosszúságú falakat emeltek,négy sarkán erős bástyával. A külső várostól vizesárokkal választották el. 
               A mohácsi csata vesztést követően a török dúlás elől menekülő lakosság a vár körül is megtelepedett és fallal valamint árokkal vette körül. Ennek nyomait a mai Széchenyi tér feltárásakor találták meg.

                         
                

A vár területe napjainkban

    A városban is jelentős építkezéseket ,felújításokat végeztek,többek közt két dzsámi is épült. A vár és a város védelmére sikeresen  felhasználták a Kapos természetes védelmi lehetőségét  is.
  
    A török megszállás alatt a város a török közigazgatásban nahijaként szerepelt,mely mai felfogásunk szerint nagyjából járási székhelynek minősíthető.

                                  

Kossuth tér

  
    A város Buda visszafoglalása (1686) után szabadult fel és az Estrerházy birtokhoz csatolták és a későbbiek folyamán is oda tartozott. A vár és a város a török kivonulását épségben vészelte át,majd I.Lipót parancsára a várat 1702-ben teljesen lerombolták. 1704-ben a rác dúlás következtében a város és lakói majd mind elpusztultak. 1712-ben  az Esterházyak új telepesekkel népesítették be a környéket,az új falu központja a mai Kossuth tér környékén alakult ki.A mai város Rómához hasonlóan hét dombra épült,ezek egyike őrzi is az olasz főváros nevét.

     A herceg helyre álittatta a  vár még használható részeit melyek  börtönként és magtárként funkcionáltak. A terjeszkedő város,a Kapos szabályozása és a vasútépítés egyre nagyobb területeket szakított ki a még meglévő épületekből,míg mára már csak az 1931-ben épült Nostra gabona raktár területén láthatóak csekély falmaradványok. Azonban ottjártunkkor láttuk,hogy elkezdték ennek a tárolónak is a bontását,így félő,hogy a megmaradt nyomok is eltűnnek a semmiben.

Obeliszk a várban

      A várost az Esterházyak somogyi birtokaik központjává  tették,így elkezdődött a település felvirágzása,polgárosodása. Jelentős ipar (gépgyártás,cukoripar) települt a városba,a vasútvonalak építésével,csomóponttá alakult így  bekapcsolódott  az ország gazdasági vérkeringésébe.


     1749-ben vált Somogy Megye székhelyévé.


                               

Fő(Sétáló)utca

  

    Az ország művészeti életében is meghatározó szerepe volt Kaposvárnak ami mind a mai napig tart.(Ripll -Rónai,Csiky Gergely Színház)


         Kaposvárt minden irányból országos főúton lehet megközelíteni. Gyalogosan a vár helyét a vasútállomásról a    majd a buszpályaudvarról a    +  jelen lehet elérni.  A várat a mai Vásártéri Mol benzinkút környékén kell keresni,amit a Pláza felől a legegyszerűbb megtalálni. Sajnos a vár maradványait nem éppen a legkönnyebb megtalálni. A Mol mögötti parkban áll egy obeliszk,melyen  a közelmúltig egy szélkakas hirdette az egykori vár helyét. Aztán ezt a szélkakast elfújta a szél.....
         Az emlékoszlop előtt volt egy emlékkövön elhelyezett Emléktábla is a várról,de a közelmúltban ezt is elfújta a szél.....

Az emléktáblát elfújta a szél

          A Nostra magtár területére ,jelenleg nem lehet belépni,mert bontási munkálatok folynak,így az ott lévő csekély maradványokat sem lehet megnézni. Ugyanakkor nem is szerencsés bemenni a magtár környékére,mert azt hajléktalanok és nem épp barátságos kisebbségiek vették birtokukba.
         Így marad a használaton kívüli iparvágányok mellett látható falmaradványok megtekintése,melyek méteres gazban és szemétben küzdenek az idő vasfogával.

Falmaradványok a gazban

        Egy megyei jogú város talán többet adhatna a történelmére és legalább egy információs táblát vagy emlékművet megérdemelne a középkori város.
       Ez Kaposvár szégyene!

       A benzinkútnál teljesen véletlenül találkoztunk egy kaposvári természetjáró és városvédő társunkkal,ki jól ismerte a vár és város sorsát. Közösen néztünk körül a vár (hűlt)helyén,a fenti gondolatok beszélgetésünk alatt közösen fogalmazódtak meg bennünk.

Igazoló kép I.

                                                       

Igazoló kép II.

    Egyetlen  emléktáblát a Pláza oldalán láttunk az egykori városkapu helyén. Ezenkívül állítólag a Városházán létezik egy kiállítás a középkori városról,de oda ugye be kell jutni.

Ma ennyi emlékeztet a középkori városra

   
     Ezt követően sétáltunk egyet a Sétálóutcán,a Zárda utcában frissítettünk egyet,elnyaltuk egy olasz fagyit. Megnéztük a Püspöki Palotát és a Nagyboldogasszony Székesegyházat.

  

Zárda utca a Püspöki Palotával

     Útban Kaposszentjakab felé meglátogattuk még a Róma dombon lévő Rippl-Rónai villát hol a város híres szülötte élt s dolgozott. Merítettünk a kultúra bölcsőjéből egy keveset,sétáltunk az ápolt,gondozott park árnyas fái közt.

                                             

A Rippl Rónai villa ...

...és parkja

               Ezzel fejeztük be Kaposvári barangolásunk. A város centruma ,sétálóutcája minden mércével nézve megüti a magyar városok átlagát,sőt a tisztaság ,ápoltság tekintetében felül is múlja azt. Nagyon kár ,hogy a középkori gyökereikről,emlékeikről így elfeledkeztek a város illetékesei.


A többi Kaposváron készült kép:https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/SomogyiVarakKaposvar?authkey=Gv1sRgCMDw28_c7YfPtgE

     7. Kaposvár     Kaposszentjakabi Bencés Apátság   2015.Máj.01.


             Kaposszentjakab(Zselicszentjakab-régebbi nevén) egykor önálló település ,de 1950 óta Kaposvárhoz csatolták. A városrész a megyei jogú város keleti részén,családi házas környezetben fekszik.Az itt emelkedő Várdombon található  Kaposvár legrégebbi védett műemléke a román stílusban épült monostor.

Az Apátság alaprajza 

            A feltételezések szerint az Apátság helyén már állt egy templom,melyet a VII.sz.környékén építhettek,mely a XI.-ik sz-ra romos állapotba került.

           Ennek a helyén alapított 1061-ben Győr fia Ottó(somogyi ispán ) bencés monostort.. A templomot román stílusban építették,jelentős bizánci beütéssel,ami által kiemelkedik a román stílusú egyházi emlékeink közül.

Szerpentines sétány az épületekhez

       A monostort 1067-ben szentelték fel,melyen részt vett Salamon király és Géza herceg is. Az alapító az apátságot id.Szent Jakab apostol  tiszteletére alapította és róla is nevezte el.

     A háromhajós  apátság a későbbi átépítések,bővítések  során jelentős gótikus elemekkel gazdagodott.

    Okiratok szerint az apátság 1543-ban a török fenyegetettsége végett megszűnt,1555-ben a szultán seregei elfoglalták és külső fallal megerősítve katonai célokra használták.

A főbejárat a fogadóépülettel

       Az épületegyüttes további sorsáról sehol nem találtam érdemleges információt,feltárását 1960-ban Nagy Erzsébet vezetésével kezdték el. A rekonstrukciók 1972-re fejeződtek be,ekkor kapta azt a féltetős építményt ami azóta is védi.

Sétány a kolostor körül

     A terület 2001-es rendezése után nem csak múzeumként funkcionál a szép fekvésű monostor,hanem Kaposvár jelentős kulturális-turisztikai attrakciója.Több rendezvénynek ad otthont,melyek közül a legjelentősebb a Szentjakabi Nyári Esték nívós  szabadtéri előadásai.

Megtekinteni csak kivülről!

      A városrészt a régi Sántosi országúton(Pécsi utca) lehet autóval megközelíteni,majd az autóbusz fordulónál jobbra a Várdomb utcára kanyarodva elérjük a Várdomb aljában lévő parkolót,de a kényelmesebbek tovább is mehetnek kocsival egész a fenti parkolóig.  Helyijárattal is megközelíthető a 7,17-is járatokkal.A parkolóból a   L  jelzést követően egy rövid kaptatón érhető el,néhol szép kilátással a városra.
    

Kilátás a szerpentinről

    Miután felértünk a dombtetőre szerettünk volna körülnézni a monostor területén,de ez csak álom maradt,mert a kiírások szerint valamilyen felújítás (?)végett zárva volt. Az igazsághoz hozzá tartozik,hogy már a parkolóban is ki volt írva ez az információ. No comment!

Zárt kapuk előtt(Igazoló képek)

               Így nem maradt más lehetőség,minthogy kívülről körbenéztünk,fotóztunk a csodálatosan rendbe rakott ,gondozott monostornál és tovább álltunk. Az igazoló pecséttel is úgy számoltunk,hogy itt kérünk,de más megoldás után kellett nézni és hazafelé a Keleti-temetőnél egy virágboltban pótoltuk be.

            

A többi Kaposvári fotó :https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/SomogyiVarakKaposvar?authkey=Gv1sRgCMDw28_c7YfPtgE


         8.  Somogyvár    Kupa vár / Nemzeti Történelmi Emklékhely/    2015.Máj.01.


   "Koppány és Szent lászló király ma élő utódaiként büszkék vagyunk arra,
    hogy szülőfalunk egykor Somogyoeszág szívének számított"
                                                                                                    A település mai lakóinak mottója


    

                                                      

Somogyvár címere

                                                                       
       Somogyvár a megye legrangosabb történelmi látnivalója már a bronzkorban is lakott környék volt,ekkoriban a Balaton még a Kapuvár-hegy lábát nyaldosta.

     A kutatások szerint a település volt a lázadó Koppány vezér szállásterülete. Géza fejedelem halála után a sztyeppei szokásjog alapján Koppány igényt formált a fejedelmi címre,de ezt Géza családja nem ismerte el ők Vajkot ( I.Szt. István) tették meg örökössé. A lázadó vezér serege Somogyvárról indult meg Veszprém ostromára 997-ben. A Várpalota környéki csatában azonban Szt.István seregei győztek,jelentős (bajor) idegen segítséggel. A csatában elesett Koppány is ,testét a legenda szerint István felnégyeltette és az ország négy várának(Győr,Veszprém,Esztergom,Gyulafehérvár) a falaira elrettentésül kitűzette.

        Legendák feljegyzése szerint a szlavóniai hadjáratból hazatérő lovagkirály,I.(Szent)László a Várhegy alatt elvonulva megfogadta,hogy itt bencés rendi apátságot alapít. E cél elérése érdekében a franciaországi Saint Gilesből bencés szerzeteseket hozatott. A domb tetején  hatalmas monostort építettek fel,román stílusban, Szent Egyedről elnevezve. A kolostoralapító király halálakor(1095) végakaratának megfelelően itt helyezték végső nyugalomra,majd a hamvakat 1106-ban átszállították Váradra a régi Székesegyházba (ugyancsak Ő alapította) végső nyughelyére. I.Lászlót 1192-ben avatták szentté.

I.Szent László szobra

       Az  apátságban jelentős kultikus és kulturális központ alakult ki,a barátokat hosszú időn keresztül Franciaországból küldték.

      A monostor épületegyüttesét a XII.ik sz-ban erős várfalakkal vették körül,ami így már erődítményként is funkcionált.
                                                      
                                                                             

A monostor makettje

     
      Az 1220-as évektől a királyi birtokon lévő épületegyüttes a vármegye okiratainak őrzője,majd ispánsági székhely,azaz  Somogy vármegye székhelye lett, bő 500 esztendeig .

     Villongások következtében többször cserélt gazdát ,mígnem 1410-ben Luxemburgi Zsigmond a Marczali 
családnak adományozta,királyi városként. A feljegyzések szerint a vár ekkorra már romos állapotba került,melyet az új tulajdonosok sem állítottak helyre.

    1474-től örökösödés folytán a Báthoriak kerültek a környék élére,ezt követően az enyingi Török família lett a gazdája.

    A bencések a XVI.ik sz.első feléig működtették a kolostort,majd  a Mohácsi vereség után az oszmán fenyegetettség hatására,falait megerősítették,a tornyokból bástyákat építette,így végvárként is funkcionált.1543-ban a törökök  sikerrel megostromolták,kifosztották az apátságot.  Az elmenekült szerzetesek soha többé nem tértek vissza a falai közé.

A romok madártávlatból

   A törökök kedvező fekvése végett erődítménynek használták,majd a monumentális épületegyüttes lassan az enyészeté lett.

    A török kiűzése után a Széchenyi család birtoka lett és maradt ez egészen a XX.ik sz-ig.

Az egykori templomban

   A terület feltárását Bakay Kornél vezetésével 1972-ben kezdték meg,1983-tól történelmi emlékhely. A feltárt és felújított romokat 1991-ben nyitották meg a látogatók előtt az alapítás 900. évfordulója alkalmából.

Lakótér

    
       A rendszerváltás óta minden évben megrendezik a Szent László Napokat(június 27 környékén),mely során nívós művészeti alkotásokat mutatnak be az apátság területén. Többször szerepelt már a repertoáron az István a király c. rockopera,melynek ideális díszlete a  romos épületegyüttes.

Várkút a levendulásban

      Somogyvár a Kaposvár-Fonyód köti közút mellett helyezkedik el,így autóval és autóbusszal is könnyű megközelíteni,a település északi végén kell elkanyarodni a romok irányába,amire táblák is figyelmeztetnek A Fonyód-Kaposvár vasútvonalnak is van megállója a faluban,ahonnan gyalog előbb a   és a   majd a falu központjától a   -on érhető el a Nemzeti Történelmi Emlékhely. Hosszabb gyalogtúrával, akár egy borongósabb nyári napon a nyaralás közben, Balatonboglárról is megközelíthető a   -on. A túra útvonala 38 km,aránylag jól jelzett.


       A Történelmi Emlékhely márc-15 és okt.31. közt látogatható,csekély belépti díj ellenében tehetünk egy kellemes sétát a régmúltban a gondozott,ápolt sétányokon és a még romokban is lenyűgöző  épületek közt. Megállhatunk egy néma főhajtás erejéig a lovagkirály egykori sírja előtt. Ha szerencsénk van olyan időszakban érkezünk amikor a Szent László lovagrend tagjai állnak díszőrséget(korhű ruhákban) a kolostoralapító sírjánál.

A lovagkirály sírja

     A belépő megvásárlásakor kértünk egy egyedi Történelmi Emlékhelyes igazoló pecsétet az ítinerünkbe.

A kilátóban(igazoló kép)

  

A kilátóban(Igazoló kép)

     A bátrabbak ,kik nem szenvednek tériszonyban felmászhatnak a fából és vasból készült a vár észak-keleti sarkában található kilátóba. Ha sikeresen leküzdöttük a magasságot ,lábunk alatt terül el az apátság monumentális épülete.Igazából ekkor látszanak a méretei. Kicsit távolabb nézve északra és nyugatra közvetlen előttünk terül el a Nagyberek ,a fonyódi és boglári Várhegyek mögött aztán felcsillan a Balaton kékes-zöld ,hatalmas víztükre. Kicsit távolabb nézve szemünk elé tűnnek a Tapolcai-medence tanú hegyei és a Balaton -felvidék hullámos területe. Szerencsés időjárási körülmények közt feltűnik Somló lapos teteje is. Keletre a  Külső Somogyi-dombság lankásai hullámzanak és a Balaton keleti medencéje is feltűnik a Tihanyi-félszigettel és az Apátsággal.

Panoráma a kilátóból

     A történelmi barangolást befejezve lesétáltunk még a  Kapuvár-hegy nyugati lábánál lévő Szentesica forráshoz ,melyhez irányító táblák vezetnek el. A forrást,melynek vize iható egy  kellemesen lejtő  mélyúton keresztül érjük el árnyas fák közt. A legenda alapján csodatévő hatást tulajdonítanak a forrásnak,valamint szintén mondák utalnak rá,hogy Szent István itt mosta meg a kezét Koppány legyőzését követően. Bár ez eléggé hihetetlennek tűnik,mivel  jelenlegi tudásunk szerint a végső csata több mint 100 km-re zajlott innét.

Útjelző

A méltatlan foglalat

     2001-ben a forrásnál egy parkot alakítottak ki,ahol egy Koppány Emlékművet állítottak. A park valamint Koppány vezér emlékezete megérdemelné,hogy kicsit nagyobb odafigyeléssel ápolt,gondozott környezetben látogathassuk meg a helyet és talán a forrás  megérdemelne egy normálisabb foglalatot is.

Koppány vezér Emlékműve

   
     Túlzott hosszúsága végett itt fejezem be a középkori Somogy jelentősebb , fellelhető emlékhelyeinek bemutatását. Külső és Észak Somogy emlékeinek leírását a későbbiekben teszem közzé.


 A Somogyváron készült többi kép:https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/SomogyiVarak?authkey=Gv1sRgCM2RwZSY_8DqQg