Csorna Premontrei prépostság 2016.március.15.
 |
| Csorna címere |
Csornán a Rábaköz fővárosában, Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna, de mivel vacak-télies volt az idő, ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk.
Csorna Magyarország ÉNy-i részén található fejlett kisváros. A település a Rábaköz szívében található,fontos közlekedési,kereskedelmi és gazdasági és oktatási központ. Átmenő forgalma országos szinten is a legleterheltebb települések közé sorolja,ennek a leterheltségnek vetett véget a 2015-ben átadott ,a várost elkerülő gyorsforgalmi úthálózat(M85-M86).
 |
| Pillanatkép a Prépostság udvarán |
A város a 86-os(Réádics –Mosonmagyaróvár) és a 85-ös (Győr-Sopron ) főútvonalak kereszteződésében fekszik,ez a közlekedésileg frekventált hely,évtizedekig megkeserítette a helyiek életét. A város fontos vasúti csomópont is,érinti a Győr-Sopron és a Hegyeshalom-Szombathely fővonal,illetve a Pápa-Csorna mellékvonal induló/végállomása is. Forgalmas vasútállomásán 9 vonatfogadó vágány található,melyek közül öt peronos ,utasforgalom számára alkalmas.
Csorna területe a feltárt régészeti leletek tanúsága szerint már az őskortól lakott terület volt. A terület többször elnéptelenedett,folyamatos életről Kr. előtt VI-V. sz.tól beszélhetünk. Ekkor a kelták telepedtek le a környéken,kiket a rómaiak Augustus császár uralkodása alatt igáztak le. A népvándorlás korában a barbár törzsek többször megtámadták az itt állomásozó rómaiakat,kik megunva a zaklatásokat visszavonultak. A területen germán,hun majd az avar törzsek váltották egymást.
A Honfoglaláskor a környéket a Dunán átkelő Sur vezér és nemzettsége vette birtokba. Csorna első birtokosai az Osl- nemzettségből kerültek ki. 1180 környékén telepedtek le a premontreiek és az ajándékba kapott földeken mezőgazdasági termelésbe kezdtek. A város első írásos emléke egy Árpád-kori oklevélben történi 1226-ban Chorna alakban.
 |
| Szent Norbert |
A törökök első ízben 1542-ben vetődtek el a Rábaközbe és ekkor fel is dúlták a várost,ami később többször megismétlődött. A XVII.sz-tól kezdődően a város és környékének legjelentősebb birtokosai az Esterházy Családból kerültek ki.
Az első céheket(csizmadia,mészáros,kovács,szűcs,szabó ,takács) 1660 környékén alapították ,majd a XIX sz-ban újabb iparos céhek(asztalos,bognár,esztergályos,kádár,lakatos) alakultak a városban. Miután a török Bécs második támadásakor újból elpusztította a várost,a megfogyatkozott lakosság pótlására Jány Ferenc prépost 40 német telepest telepített ide. Ekkortól a településen fokozatos fejlődés figyelhető meg.
A Habsburgok ellen vívott szabadságharcban(1848-49) nagyjából 50 csornai honvéd vett részt. A városban zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája (1849.jún.13-Kmety György)Ebben a csatában fontos szerepet játszott a premontrei rend is,Laky György vezetésével a szerzetesek több szabadcsapatot is szerveztek .
 |
| Hősi Emlékmű Csorna központjában |
A XIX.sz-i út és vasútépítés újabb nagyszabású lendületet adott a városnak,ekkor vált a Rábaköz gazdasági központjává. A századfordulón alakultak meg a legfontosabb ipari létesítmények(gőzmalom,téglagyár,gépgyár),ugyancsak ekkor alakult ki a városközpont mai arculata is.
Az I.vh. öldöklő küzdelmeiben több mint 200 csornai honvéd áldozta életét a Hazáért,a város kórházát hadikórházzá nyilvánították.
A II.vh harcai újabb súlyos emberáldozatot követeltek a várostól,141 hősi halott,ezenkívül a város zsidó lakosságának csaknem egésze odaveszett.
A háború után Csorna fejlődése megtorpant ,intézményeket vesztett el(járási hivatalok,Bíróság)a Premontrei rendet is feloszlatták(1950). A mezőgazdaságot nagyüzemi gazdálkodásúvá szervezték,újabb ipari ágazatokat telepítettek a városba.1960-tól újabb lendületet kapott a fejlődés ,nőtt a lakosság lélekszáma. A települést 1971-ben újra várossá nyilvánították,aminek hatására soha nem látott virágzás köszöntött be.
A rendszerváltozást követően Csorna kereskedelmi szerepe új vállalkozások letelepedésével ,alakulásával erősödött.
 |
| Csornai pillanatkép |
Csornára Győr irányából az új M85-ös gyorsforgalmi úton érkeztünk meg. Az új a várost elkerülő modern csomópont az ismeretlen utazónak komoly fejtörést okozhat,hogy megtalálja a helyes haladási irányt. Még nekem is figyelnem kellett ,pedig nagyon jól ismerem a várost és környékét. A város megismerését mai utunk során ,a legfőbb nevezetesség, a Premontrei Prépostság felkeresésére korlátoztuk.
A Premontrei Prépostság,a város legimpozánsabb épülete,a város szívében ,a 85,86-os főutak közös szakaszán található . A ma is működő rendház és plébániatemplom mellett az épület ad otthont a Csornai Múzeum számára is.
 |
| Premontrei Prépostság homlokzata |
A premontrei rend alapítója Szent Norbert , legfontosabb magyarországi prépostságainak egyike a csornai,melyet az 1180-as években alapították és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel .Az első premontrei szerzetesek Hatvanból jöttek a városba. A XIII.sz-ban a szerzetesek száma megnőtt,ekkor alapították a türjei és rajki prépostságot. A török idők hanyatlását Csorna sem kerülhette el,megszűnt a premontrei élet a monostorban ,a birtokokat 150 évig világi papok kapták meg. Csornán a premontrei élet 1702-ben indult meg újra, osztrák és morva premontrei szerzetesek segítségével.1786-ban II.József feloszlatta a rendet és csak 1802-ben I.Ferenc engedélyezte újbóli,korlátozott működésüket. Elsősorban tanítórendi munkát végezhettek. 1930-tól a rend feloszlatásáig működtettek a városban Hittudományi Főiskolát. A rendszerváltást követően újraindult az élet az Apátságban.
 |
| Kegyhely a Székesegyház előterében |
A középkori monostorépület a templommal együtt a török időkben elpusztult,a prépostsági épületek újjáépítése mai formájukban a XVIII.sz. második felében kezdődött Haubt morva építész tervei szerint barokk stílusban. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. A keleti oldalon található torony 1785-ben készült el.1790-ben az új épületek leégtek,felújításuk 1802-ben indult meg .A rendház legrégebbi ,keleti szárnya még barokk stílusú,a nyugati szárny 1802-1808 közt készült,míg a déli szárny 1910-ben készült el. A három épületrész az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt monostorudvart vesz körül. A XIX.sz-második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, melynek végéhez a XX.sz-ban háromhajós könyvtárépület épült.
A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt székesegyház késő barokk stílusban épült újjá 1804-1808 közt. A templom legféltettebb kincse a Szűz Mária oltáron álló sötét színű Szerecsen Mária nevezetű kegykép.
 |
| A Prépostság bejárati kapuja |
A Csornai Múzeum kiállítótermeiben Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét mutatják be. Ugyanitt mutatják be a Premontrei Prépostság kincseit és a premontrei prépostok portréit .
A városba érve újból utolért bennünket a szemerkélő eső is,így igencsak sietősre vettük a városnézést. Először a Múzeum épületébe látogattunk be,de itt nem tudtak bélyegzővel szolgálni,így a Múzeum megtekintésétől is eltekintettünk. A Rendház és a Templom látogatása csak szigorú rend szerint lehetséges,amire a mai nap nem volt lehetőség ,így csak mindkettőt kívülről tudtuk megismerni egy kiadós séta közben.
 |
| A Nagyboldogasszony székesegyház a rendházzal |
Ezt követően egy általam ismert kisvendéglőben kértünk az ítinerjeinkbe egy igazoló stemplit,ami mellé egy folyékony nagykabátot is magunkra vettünk egy stampedli kisüsti formájában. Ebből a melegedésből Laci barátom kimaradt,.mivel a sorsolást követően Ő „vállalta” a vezető szerepet.
Ezzel be is fejeztük a városnézést,ami a körülményeket figyelembe véve nem hagyott bennünk mély nyomokat.
Több kép a városról: https://goo.gl/photos/qbY5mM9kCh4Q8bg98
Több kép a városról: https://goo.gl/photos/qbY5mM9kCh4Q8bg98
