2016. augusztus 23., kedd




Nagycenk     Széchenyi kastély                             2015.március.15.




                                    "Bármily szerencsétlen helyeztetésű legyen is az ország,bármily láncok által is legyen lebilincselve a nemzet,előbb-utóbb mégis szabadabb létre vív,ha lakosaiban a polgári erény tiszta vére buzog. S viszont akármilyen boldog fekvésű is egy ország ,bármily szabadságokkal bírjanak is lakosai,lassan-lassan mégis rabigába görbed,ha romlott a tiszta erkölcs s polgári erény nem fénylik többé."
                                                                                                                              Gróf Széchenyi István
                                                                                                            





               

                     Nagycenken  a Legnagyobb magyar falujában,Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.


Nagycenk címere



                         Nagycenk Nyugat-Magyarországon a Sopron-Vasi síkságon fekszik,a Soproni-hegység lábánál. Közúton Sopron és Sárvár irányából a 84-es főútvonalon,míg Győr irányából a 85-ös főútvonalon közelíthető meg. Vasúton a Sopron-Szombathely vonalon érhető el,vasútállomása 1865-ben épült.A Győr-Sopron vasútvonalon lévő megállóját(Nagycenk-Hidegség)a múlt század 90-es éveiben megszüntették. A település története az elmúlt két évszázadban összeforrt a Széchenyi családéval.A Széchenyiek örökségét a faluban fellelhető Széchenyi Emlékhelyek őrzik,melyeket évente több tízezer látogató keres fel.

http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.59308&lon=16.72119&tur=1                                
                           Régészeti leletek alapján bizonyított,hogy már a réz és bronzkorban is lakott volt a terület. A későbbi korokból Halstatti,római ás avar kori leletek is kerültek elő.A község határába római -kori épületek maradványai is kerültek elő.A település nevét először 1291-ben említik egy oklevélben Zenk alakban. A település két egykor önálló faluból olvadt össze,ezek Nagycenk és Kiscenk voltak,melyeknek több neve is ismert.Első birtokosai Czenki Demeter és testvére Lőrinc voltak,majd Osli Gergely szerzett jogot a tulajdonlásra. Később a Kanizsay a Poki,majd az Ember Család birtokolta a környéket.  




Szoborpark a kastéllyal szemben

                            Miután az Ember Család örökös nélkül kihalt a Nádasdyak szerezték meg a két falu tulajdonát. A török időkben német és vallon katonaság sanyargatta a népet és dúlta fel a vidéket. Később a Bethlen Gábor vezette szabadságharcos csapatok sarcolták a lakosságot. Miután Nádasdy Ferencet felségárulás vádjával kivégeztette I.Lipót 1671-ben ,a cenki birtok a császári kincstárra szállt. A Császár az uradalmat szolgálatainak elismeréseként Draskovics Miklósnak adományozta.

                               Az új birtokos ahhoz,hogy az  örökjogot megválthassa elzálogosította Széchenyi György győri püspöknek a megkapott birtokok egy részét(a két Cenket).  Az egyezség szerint a Püspöknek és testvérének leszármazottai harmadíziglen birtokolhatták a javakat. Véglegesen a vagyon csak II. Széchenyi György révén szállt a családra 1711-ben és ez tette lehetővé,hogy a család a magyarországi főnemesek közé kerülhessen.



A Széchenyi Kastély bejárata

                                 A Széchenyi Család központi lakóhelyéül választotta a falut,sikeres uradalmat alakítottak ki a környéken,ipari és mezőgazdasági fejlesztéseket hajtottak végre. A falu egészen 1945-ig a család kezén maradt.

                                   Nagycenket és Kiscenket 1893  októberében egyesítették Nagycenk néven,de teljesen a mai napig sem épültek össze. Nagy lökést adott a település fejlődésének az 1895-ben átadott Wiener Neustadt-Nagykanizsa vasútvonal megépítése.

                                     A Trianoni békediktátum után osztrák kézre került a falu,de az 1921-es népszavazáskor a lakók 95%-a Magyarország mellett voksolt,és ezzel érdemelte ki  a "Leghűségesebb falu" kitüntető címet. 


                                      Nagycenkre Sopron irányából a 84-es főúton értünk kora délután és először a falu legnevezetesebb látnivalójához a Széchenyi Kastély és Széchenyi István Emlékmúzeum épületénél parkoltunk le.


                                     Miután Széchenyi György győri Püspök és testvére  Lőrinc meghalt ,annak fia II. Széchenyi György lett az örökös,aki 1697-ben grófi címet szerzett és 1711-ben örökjogon megváltotta a birtokot.Az uradalom székhelyét 1741-ben helyeztette át az akkori Kiscenkre Széchenyi Antal és az Ő irányításával fejeződött be a Kastély építése 1750 környékén. Széchenyi  Antal utóda a Nemzeti Múzeumot is alapító Széchenyi Ferenc lett,aki Festetics Juliannát vette feleségül és 1783-ban költözhetett Cenkre. Értékes műgyűjteményt és könyvtárat hozott létre,ezt a gyűjteményt  1802-ben az államnak ajánlotta fel ,így lett nem csak a Nemzeti Múzeum,de közvetve a Széchenyi könyvtár alapítója is.



A Kastély távolból


                                                  A Gróf 1791-ben Hefele Menyhérttel készíttetett terveket a kastély átalakítására,de a nagyszabású terveket túl hivalkodónak és drágának tartotta ,ezért csak egyes elemeit valósította meg. Az átépítésekkel a megbízott Ringer József 1800-ra készült el.

                                                                    Széchenyi Ferenc 1814-ben megosztotta birtokait két fia közt,Nagycenk és Kiscenk Széchenyi Istvánnak jutott,aki külföldi útjainak tapasztalatait felhasználva az uradalomban mintagazdaságot hozott létre.A kastély egyes részeit egy soproni építésszel(Hild Ferdinánd) átépítteti. Ekkor készültek a még idehaza nagyon ritkának számító fürdőszobák és vízöblítéses vécék.A kastélyban sűrű vendégek voltak a reformkor vezető személyiségei(Deák,Eötvös etc.)kik őszintén megcsodálták a modern épületet. A Gróf még Döblingből is utasításokat adott a kastély és a park gondozására. Az épület a Legnagyobb Magyar halálának évében nyerte el végső formáját,amikor fia Béla befejezte a Virágházat.



Kőpad a parkban


                                                A Kastély 1944 decemberében egy angol légitámadás során légnyomásos sérüléseket kapott,melyeket azonnal kijavítottak. Miután eljött a "Felszabadulás" először üdülőként hasznosították,rögtön a háború után.Ekkor történt a Kastély életében az egyik legszörnyűbb tragédia,az itt "üdülő" trógerok 1945 június-júliusában minden kidobáltak a kastélyból és elégették. Ezt követően a Kastély olyan állapotba került,hogy az  1950-es évek második felére szinte már csak a falak álltak.

                                                        Mivel az az akkori vezetésnek is szégyen volt,így az 50-es évek végén belekezdtek a felújításba,melynek első ütemében 1961-re tető került az épületre. A felújítás első fázisa 1971-re ért véget és 1973.szept.21.-én megnyílt a Széchenyi István Emlékmúzeum első kiállítása a főépületben. A teljes épületegyüttes renoválására több szakaszban 1976,1985 és 1988-ban került sor.Ezek során a múzeumon túl a kastély keleti részében méntelep üzemelt(ma már nem működik) a nyugati szárnyon az úgynevezett" Vörös kastélyban",pedig  Kastélyszállót alakítottak ki,mely a mai nap is működik.



Barokk franciakert a Kastély előtt


                                                            A Kastélyhoz a barokkos franciakerten keresztül jutottunk el.Mivel  a terület Történelmi Emlékhely szerintem több odafigyelést,törődést érdemelne meg. A nemrég látott fertődi pompához hasonlítva nagyon szegényes. A  hely szellemisége,története többet érdemelne. 



Sajnos a berendezés nem eredet,máshonnét került ide


                                           Az egyemeletes hófehér épületet homlokzatát egy egyesített Széchenyi-Barkóczi családi címer határozza meg. A fogadóteremben megváltottuk belépőjegyeink(1200huf/fő) ,mivel kíváncsiak voltunk az épületre belülről is és még nem volt szerencsénk járni bent.A jegyváltással együtt beszereztük igazoló pecsétjeinket az ítinerjeinkbe. 



Széchenyi egyik kedvenc időtöltése a zongorázgatás volt

                                                            Az emlékmúzeum két részből tevődik össze,a földszinti ,összenyíló szobákban,korabeli bútorok és berendezési tárgyak közt mutatják be a Széchenyi család és Széchenyi István történetét ,életlét. Az emeleten a Legnagyobb Magyar munkásságához kötődő  kiállítások kaptak helyet.



Az utolsó  cipői

                                              A termekben végig követhetjük közéleti munkásságát,gazdasági tevékenységét valamint műszaki alkotásait.Az emeleti rész egyik szárnyában kapott helyet az Országos Műszaki Múzeum állandó, kiállítása: "A magyar ipar Széchenyitől a XX.századig" címmel.



Műszaki Múzeum kiállítása


                               A kiállítás vezetés nélkül látogatható. Miután körbe jártuk a termeket szerettük volna megnézni a Kastély Parkját is,mely elsősorban Széchenyi Béla munkálkodásának eredménye. A parkban négy világrész számos ritka fafajtáját találhatjuk meg.  Mivel azonban időnk véges volt,így erről fájó szívvel lemondtunk.


                                      Elhagyva a Kastélyt vetettünk még pár pillantást a híres ,mára védett és a Világörökség részét képező Hársfasorra,melyet Széchenyi Antal felesége Barkóczy Zsuzsanna ültetett 1754-ben.



A Hársfasor

                                     A 20 méter széles és 2,6 km hosszú fasor eredetileg lovaglóútként funkcionált és telepítésekor 645 hársfát ültettek. A fák száma mára 461-re csökkent,1975-.ben komoly állagmegóvó és rekonstrukciós munka indult megmentésük érdekében.

                                               A Hársfasor végén találjuk Széchenyi Béla és fiatalon elhunyt hitvese,Erdődy Hanna piros gránitból ,bronzdomborművekkel díszített síremlékét. A kislányuk születésekor elhunyt ifjú grófné mellé temették  Bélát, 46 évi özvegység után 1918-ban. Sírfeliratukon a következő szomorú sor állít emléket örök szerelmüknek:
                         "  Legyenek olyan boldogok a túlvilágon,amint egymást az életben hőn és hűn szerették."



                                      Ezután elsétáltunk a Széchenyi Múzeumvasúthoz,mely még a mai nap nem üzemelt,ebben az évbenmárcius 26.-án indul az üzemszerű járat.


481-21-es szertartályos gőzmozdony


                                          A 760 mm-es nyomtávolságú vasútvonal a GySEV kezdeményezésére épült meg 1972-ben Fertőboz és Nagycenk közt.A vonalat a GySEV üzemelteti,a szolgálatot gyermekvasutasok látják el. A szerelvények bizonyos esetekben muzeális gőzmozdonnyal üzemelnek.

                                                  A Nagycenki végállomásnál kapott helyet a Közlekedési Múzeum kihelyezett -Kisvasút Skanzen - szabadtéri kiállítása. Itt múlt század eleji kisvasúti mozdonyokat és vagonokat mutatnak be. Ez a bemutatóhely is Széchenyi Istvánnak állít emléket,aki a magyar vasútfejlesztésben elévülhetetlen érdemeket szerzett.



10-es (Nádasd) gőzmozdony

                                                Mint általában minden ember mi is nagy szerelmesei vagyunk a vasútnak,így nem is vettük észre az idő múlását annyira belefeledkeztünk a csodálkozásba.



                                            A Skanzentől a nagyközség főterére a Széchenyi térre mentünk,.hogy leróhassuk kegyeletünk a Legnagyobb Magyar szobra előtt.




                                        A Széchenyi szobor a grófot teljes alakban ábrázolja és bronzból készült,egy kőtalapzaton áll. A szobor az egyik leghitelesebb Széchenyi szobor az országban,magát a szobrot a jeles szobrászművész Stróbl Alajos készítette,a kőtalapzatot pedig a híres soproni illetékességű Hild Károly kőfaragómester.A szobor költségeit országos közadakozásból,a község,a vármegye és Széchenyi Béla által felajánlott összegből fedezték. A szobor ünnepélyes leleplezésére 1897,szept.21.én került sor ,Széchenyi István születésnapján. Talapzatán a tőle származó talán leghíresebb  idézet olvasható:

            " Magyarország nem volt,hanem lesz."



                                              A szobortól vetettünk még pár pillantást a román stílusra emlékeztető,de romantikus háromhajós Szent István Plébániatemplomra.  A község középkori templomának mennyezete 1859 karácsonyán  leszakadt,így az használhatatlanná vált. Az akkori plébános Tolnay Antal felkeresi Széchenyi Istvánt,aki ekkor már a döblingi gyógyintézet lakója,hogy segítsen egy új templom emelésében. Széchenyi így ír a kérésre adott válaszában: 
     " ..... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenkre és pedig első királyunk Szent István tiszteletére."
Szt.István templom

                                             A Gróf a tervezéssel magát Ybl Miklóst bízta meg,1860 feb.3.-án Döblingben.
Széchenyi nagyon siettette a tervek elkészültét,de sajnálatos módon azokat halála miatt  már nem láthatta. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építésbe 1860 .aug.20.-án kezdtek bele és a felszentelésére 1864.aug.20.-án került sor.




                                               Nagycenk nevezetességeinek számba vételekor nem szabad megfeledkezni,a Széchenyi Mauzóleumról,melyet most nem volt szerencsénk felkeresni,mivel az időnk már eléggé elfogyott és a Mauzóleum már bezárt. Így az erről készült fotókat az internet segítségévek teszem közzé.



Széchenyi Mauzóleum forrás:Internet

                                                A község temetőjének közepén áll a Széchenyi Család temetkezési helyéül szolgáló sírbolt.A mauzóleum két részből áll, a belső ovális alaprajzú barokk kápolnát Barkóczy Zsuzsanna építtette 1778-ban a temető megnyitásakor. Oltárától jobbra nyílik a családi kripta lejárata,mely fölött ez olvasható:
         "Voltunk mint ti,lesztek mint mi:por és hamu"

                                       Maga a kripta két részből áll,a kápolna altti ovális tér bal oldalán kapott helyet Széchenyi István és felesége Seilern Crestentia. Az előcsarnok alatt pedig 47 Széchenyi leszármazott(a grófi ágból)alussza örök álmát. Itt láthatjuk Széchenyi Pál kalocsai érsek bebalzsamozott testét egy üvegkoporsóban,valamint ennek a közelében azt a vasládát,melyben Széchenyi István koponyadarabját láthatjuk,melyet a végzetes ,öngyilkos golyó szakított ki.


A Kriptában,balra a Legnagyobb Magyar sírja forrás:Internet

                                             Az előcsarnok téglalap alakú,klasszicista épületét Széchenyi Ferenc építtette 1806-10 közt.



                                     Ezzel a gondolatsorral fejeztük be Nagycenki kirándulásunk,melynek során bepillantást nyerhettünk a Legnagyobb Magyar családjának néhány pillanatába.


Több kép Nagycenkről:https://goo.gl/photos/GGStShcJotJ6MtnH9

2016. augusztus 17., szerda


   Fertőrákos              Kőfejtő                              2016.március.15.




   
Fertőrákos címere





                 

                     Fertőrákoson   a világörökség részén ,  Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.




                       Fertőrákos a Fertő-tó partján Soprontól alig 10 km-re  Ausztria határán található. Történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a magyarországi falvak közül. Szép természeti környezetben fekszik,s rengeteg épülete műemlék. A  világörökségi Fertő-táj egyik jelentős helyszíne.


Rk.templom,sekrestye bejárata

       Közúton   autóval vagy busszal Sopron irányából a 8526 sz.mellékúton,míg sz Ausztriában található Szentmargitbányáról(St.Margarethen) az L210 sz.úton érhetjük.  Lehetőségünk van hajóval is érkezni Auszriából, Fertőmeggyes (Mörbisch am See)illetve Illmitz(Illmic) irányából a községbe. A falut érinti a Fertő-tavat körülölelő kerékpárút is,melynek révén rengeteg kerékpáros turista is felkeresi. Vasútállomása nincs.


    http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.69809&lon=16.68686&layer=C&tur=1

         Már a rómaiak előtt is lakott hely volt a környék ,a római hódoltság alatt népes helység volt,a Borostyánút is érintette. Ebből a korból rengeteg régészeti lelet került elő az ásatások során.

         Az Államalapítást követően már nemsokára,1002-ben említik,mint a győri Püspökség birtoka.Nevével először 1199-ben találkozunk Racus alakban,nevét valószínűleg a területén folyó Rák-patakról kapta. A patakot pedig a benne élő sok rák végett nevezték el így. 1241-ben szentelik fel első templomát,mely a Boldogságos Szűz titulust kapta.A fertői vám jogának gyakorlásáért folyamatos ellentét volt Sopron városa és a falut birtokló Győri Püspökség közt. E viszály keretében a soproniak 1311-ben lerombolták a faluban található püspöki kastélyt.

           Okirat már 1376-ban említi Racus várát,de volt a falu határában egy másik vár is,melyet Macskakő néven ismertek. Ezt először 1443.ban említik ,amikor a husziták elfoglalják a területet. Őket Hunyadi Mátyás zavarja el  és 1464-ben le is romboltatja ezt a várat.Miután a terület birtokosa Paksi Balázs győri püspök Mohácsnál életét veszti,hivatalát 1535.ig nem töltik  be, Ezekben az években komoly harcok dúlnak a területért .


Fertőrákos ,utca részlet

          1582-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kap Rákos,ekkor  vették fallal körül.. Az 1500-as évek második felétől erősödő török veszély végett megnőtt a szerepe,majd miután a török elfoglalja Győrt(1594),a Püspök ide tette át székhelyét,melynek következtében újabb kiváltságokat is kapott.Amikor a török 1683-ban utoljára vonult Bécs ellen,a falut is kirabolták,felgyújtották,lakóit pedig vagy megölték vagy rabságba vetették.

            A XVIII.sz-i újratelepüléskor lakói jobbára német ajkúak lettek,kik Ausztriából települtek át,kik ezért hét évi adómentességet kaptak. A kuruc harcok is többször sújtották ,de a Rákóczi szabadságharc leverését követően nyugodt évek következtek,az ekkor tapasztalható fejlődést csak egy-egy járvány törte meg. 1743-ban  a győri püspöki székbe Gróüf Zichy Ferenc került,Ő alakíttatta ki a Püspöki Palota mai arculatát. A település tovább fejlődött,melynek egyik mozgatórugója a híres kőbánya volt.,

             A XX.sz. elején a Rákos névhez hozzácsatolták a Fertő előtagot. A Trianoni békediktátumot követő 1921-es népszavazáson a lakók 61%-a Ausztriára voksolt,de a népszavazást a soproni szavazatok döntötték el.A II.vh. utáni kitelepítések során a német ajkúak többségét elhurcolták,helyükre Felvidékről költöztettek ide magyar családokat.A korábban mezőgazdaságból és szőlőtermelésből élő település gazdasága átalakult.

            A szocialista korszakban,az osztrák határ közelsége végett viszonylagos elszigeteltségben éltek,de a Vasfüggöny megszűntét követően az idegenforgalomban jelentős növekedés következett be,ami jótékonyan hatott a fejlődésére,lakói ma jobbára ezt kihasználva gyarapodnak.



            Fertőrákosra Balf irányából érkeztünk és először a Püspöki Kastélynál álltunk meg,hogy megismerkedjünk  vele,de sajnos ünnepnap révén a bejárat zárva volt,így csak a homlokzatát sikerült megnéznünk. Az épület belsejéről egy korábbi kirándulásunk képét teszem be. Utolsó nagy építtetőjéről szokták Zichy Kastélynak is hívni a rokokó homlokzatú épületegyüttest,mely elsősorban a győri püspökök nyári rezidenciája volt,de Győr török hódoltsága alatt itt székelt a Püspökség is.

             Az épület elődje még az Árpád -korban épült,de ennek maradványai nem kerültek elő. Mint említettem ezt a soproniak lerombolták ,de részben a város jóvátételéből újra építették. Ebben a régi épületben volt az akkori győri püspök(Nagylucsei Dóczi Orbán)vendége Mátyás király . A török dúlás első éveiben kétszer is lerombolja a török(1529,1532),ekkor sokáig használaton kívül állt,romos állapotba kerül.


Püspöki Kastély

           Az 1580-as években Draskovich György püspök teljesen felújíttatja,bővítteti.Ezt követően az épületet Széchenyi György a XVII:sz utolsó harmadától építteti át jelentősen,az Ő korában nem csak nyári rezidencia volt,de innét irányította Sopron rekatolizálását . Ekkor járt a kastélyban I.Lipót király.Az 1683-as török támadás sérüléseit Keresztély Ágost állíttatja helyre. A kastély mai megjelenése,külső és belső díszítése a nagy építtető Gróf Zichy Ferenc püspöksége alatt készül el.Simor János püspök a kastélyban rendeztette be hazánk első üvegfestő műhelyét,mely 1860-67 közt üzemelt.


A Püspöki Kastély belső udvara  (2012.05.01)

            A kastély a II.vh alatt jelentősen megrongálódott. Az államosítást követően működött itt téesz iroda,pincészet,gépállomás,mozi és könyvtár is.Állaga az 1966-os részleges helyreállítás ellenére folyamatosan romlott. A kastély jelenleg a Magyar Állam tulajdonából ki nem adható kiemelt műemlék,kezelését a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága végzi.


         A Kastélytól az Urunk mennybemenetele római katolikus templomhoz mentünk,melyre sajnos ugyancsak kívülről tudtunk pár pillantást vetni. A templom mai külsejét a nagy építtető püspöknek,Gróf Zichy Ferencnek köszönheti,ki a XVIII.sz.második felében barokk stílusban készíttette . A templom tornya középkori eredetű,ezt építették át a felújítás során.


Rk.templom,Fertőrákos

        A templomtól a község legvonzóbb látnivalójához mentünk,közben vetettünk egy pillantást a település másik nevezetességére a Pellengérre,melyről a fotó sajnos nagyon rossz minőségű lett,így segítségül hívtam a barátom a Google-t és segítségével a világhálóról töltök fel egy felvételt.


Pellengér(2012.05.01.)

         A pellengér.másképpen szégyenfa,pölöngér etc. ,középkori elterjedt megszégyenítő büntetési eszköz.A legtöbb kőből készült dobogóból és a rajta elhelyezett oszlopból állt,melyhez hozzákötözték az elítéltet. Magyarországon II.József tiltotta be ezt a büntetési formát,napjainkra elég kevés maradt fent ebből a megszégyenítő eszközből.

            A  Fertőrákosi-kőfejtő monumentális alakzata első ránézésre az egyiptomi sziklatemplomokat juttatja az utazó eszébe.A faluban két kőfejtő található,közülük a község északi részén található püspöki kőfejtő az ismertebb,melyet évente majd kétszázezer látogató keres fel.A hatalmas barlangszerű termek kiváló akusztikáját kihasználva barlangszínházat alakítottak ki,melynek előadásait rendre sok vendég tekinti meg.


Kőfejtő a távolból

          Az egykori Pannon-tenger helyén hozzávetőlegesen 12 millió éve ,a miocénban képződött a lithothamnium.gumós lajtamészkő,ami  a bánya anyagát képezi. A bányászatot leletek szerint a rómaiak kezdték,az itt bányászott kövekből emelték  Scarbantia(Soperron) falait. A XIII.sz.-ban a bencés szerzetesek folytattak komoly kitermelést amikor a Lébényi monostorukat építették. A kőfejtő virágzása és az iparszerű termelés 1857-ben indult meg,amikor a Bécsi Építőtársaság kibérelte a bányát. 1944-ben zsidó foglyokat dolgoztató kényszermunkatábor működött itt,majd végül a bányát 1948-ban zárták be . Azóta turisztikai és kulturális célokat szolgál melyeket folyamatosan fejlesztenek. A Barlangszínházat 1970-ben alapította Várady György.azóta nyaranta nívós , nagysikerű opera -és színházi előadásokat,koncerteket tartanak.A színházat először 1985-ben korszerűsítették,ekkor a nézőtérre padlófűtést és új széksorokat építettek.A színpad pedig új technikát kapott.  Legutolsó felújítását követően a teljesen átalakult kőfejtő 2015 nyarán nyílt meg. Ekkor  a Barlangszínház körszerű fény-és hangtechnikát kapott,a nézőteret  is tovább korszerűsítették. Ekkor adták át  a korszerű,impozáns fogadóépületet is . A kőfejtő belsejében témaparkot alakítottak ki mely bemutatja kialakulásának történetét,a kőzeteket,a Pannon- tenger körülményeit. A kőfejtőben több mozifilmet is forgattak,melyek közül a"Kőszívű ember fiai"  a legemlékezetesebb.


Felújított útvonalak 

             A kőfejtő üregei,alagútjai,barlangjai szabadon látogathatóak ,de ha kedvünk van felkapaszkodhatunk a tetejére is,ahonnét csodálatos panoráma tárul a szemünk elő a Fertő-tájról és a Fertő-tóról. Ha kedvünk és időnk engedi végigjárhatjuk  a Szikla Benge Tanösvényt,mely a környék jellegzetes élővilágába enged bepillantást.

                A kőfejtőbe nem a legolcsóbba bejutás 1800 Huf/fő (2016),de ezért felejthetetlen élménnyel leszünk gazdagabbak. Sajnos mi ebből kimaradtunk,mert az idén március 27.én nyitnak,így csak kívülről tudtunk pár képet készíteni,így a megújult kőfejtő megismerésére várnunk kell,addig régebbi emlékeinkre kell hagyatkoznunk.
Az új bejárat

              Mivel az ítinerjeinkbe igazoló pecsétet kellet szereznünk,ezért betértünk a kőfejtő szomszédságában
lévő étterembe(büfébe) egy finom pressora és egyúttal elvégeztük az adminisztrációt is.


A Mthrász szentélynél  (2012.05.01.)

           Közben pár szóval megemlékeztünk még a település másik nevezetességéről a Mithrász -szentélyről,mely a Fertőmeggyesre vezető út mellet,közvetlenül a határvonalnál  található. Ez a környék egyik legértékesebb római-kori emléke és a Mithrász perzsa napistent tisztelőknek volt a szakrális helyszíne. E vallási közösségben a társadalom minden rétege képviseltette magát,de különösen a katonák körében volt kedvelt. A IV.sz-ban ez  a vallási kultusz hanyatlásnak indult,a szentélyt elhagyták és a környezet teljesen elfedte az évszázadok során.  1866-ban fedezték fel újra  és mentették ki a leleteket és végeztek állagmegóvási munkákat. Aztán a II.vh-vt követő hidegháború során a terület a szigorúan őrzött határsávba került,még a szakemberek sem látogathatták. Ennek következtében állapota tejesen leromlott és csak a rendszerváltást követően 1990-ben kerülhetett sor az újabb ásatásokra és a szentély helyreállítására,1992 óta látogatható. Mivel elég cudar idő volt,így e helyszín meglátogatását kihagytuk és egy régebbi látogatásunk képeit osztom meg.


A Szentélyben (2012.05.01.)

         Fertőrákossal kapcsolatban mindenképpen meg kell említeni a Páneurópai pikniket,mely a faluhoz tartozó Piuszpusztán tartott békedemonstráció volt 1989.aug.19.-én. A piknik fontos előzménye volt a Vasfüggöny átvágásának,Németország újbóli egyesülésének és az Európai Uniókeleti kibővítésének. A piknik folyamán pár órára szimbolikusan megnyitották a határt és ezt kihasználva nagyjából 600 NDK-s menekült használta ki,hogy nyugatra távozzon. Aztán alig egy hónap elteltével hazánk több ezer itt lévő keletnémet menekültet engedett át a szabad világba.


A Páneurópai Emlékmű (2012.05.01.)


       Közben elfogytak italaink és elbúcsúztunk a a falutól és rengeteg nevezetességétől , műemlékétől.


Több kép:https://goo.gl/photos/tHQusR9xqtLXGerA8

2016. augusztus 2., kedd

Fertőd           Esterházy-kastély                        2016.március.15.



   
Fertőd címere



                                       Fertődön a muzsika városában Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna, de mivel vacak-télies volt az idő, ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk.

Fertőd jelképe

                                       Fertőd az ország északnyugati szegletében fekszik a Fertő-Hanság kistájon,az osztrák határtól 7 km-re. A település Győr és Sopron közt fekszik,a 85-ös főúttól mindössze 3 km távolságban,Kapuvár felől Fertőendréden vagy Fertőszentmiklóson kell lefordulni,hogy elérjük autóval. Sopron irányából a 8518.sz. mellékúton is elérhetjük. Ausztria irányába a 8529 sz.mellékúton indulhatunk el,majd az országhatártól a B51 főúton érhetjük el Nezsider (Neusiedl am See) kisvárosát,ahol az A4 -es autópályára térhetünk.  Vasútállomása nincs,de Fertőszentmiklóson a GySev fővonalon elérhető. A Fertőszentmiklós és Nezsider közt lévő Fertővidéki Helyiérdekű Vasútnak Fertőd-Fertőszéplakon van állomása.

http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.65093&lon=16.86195&tur=1



A Fertő-tó déli oldala,a rengeteg náddal(2012.05.01)

                                    A mai Fertőd a magyarországi közigazgatás átszervezésekor(1950) kapta a nevét,az Árpád -korban még meglévő Villa Ferteud(1234) és Villa Ferteu(1265) település után. A jelenlegi település két addig  önálló település összeolvadásából jött létre(Süttör és Eszterháza) 1950.szept.7.én.


                                   A régebbi történelemmel bíró rész ,Süttör már a kőkorban is lakott terület volt, első írásos említése 1313-ban történik Sehter alakban.A középkori jobbágyfalunak a birtokosai gyakran váltogatták egymást (Kanizsaiak,Nádasdyak). Nádasdy Ferenc bukását követően  Esterházy  Antal veszi kezelésbe és a következő évszázadokban a család kezén is marad. Fényes Elek1851-ben a geográfiai szótárában így ír a faluról: 
                       "Süttör magyar falu,Eszterháza mellett 724 katolikus lakossal"



                                   Eszterháza  története a XVIII.sz. második felétől datálódik,ekkor a Fertő zsombékos partján Esterházy Miklós alapította. 1762-ben  elképzelései szerint megkezdi az évtizedekkel korábban épített vadászkastély főúri kastéllyá való átalakítását.  Az új kastély 1766-ban kerül tető alá,ekkora a környékén egy falu alakult ki,melyet neves egyszerűséggel a családról Eszterházának neveztek el. Egyutcás,városias elrendezésű község lett,ahol eredeti angol ménes és répacukorgyár volt található.


Eszterháza

                               Fertőd összevonását követően 1972-ben vált nagyközséggé,majd 1995-ben megkapta a városi rangot.  A város legfőbb vonzereje és gazdaságának mozgatója a már említett Esterházy- kastély,melyet turisták tömkelege keres fel az év minden szakaszában.


Az Esterházy Kastély díszes kapuja

                A fenti nevezetességen kívül sok látogatót vonz még a Fertő-Hansági Nemzeti Park(1994-tő) ,melyet már  1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánítottak. A  Nemzeti Parkot,a Fertő tó környékét ,a Fertő menti településeket az Unesco 2001-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A Nemzeti Parknál meg kell említeni az osztrák Neusidler See-Seeewinkel Nemzeti Parkot is,mivel a kettő szerves egységet alkot. A Park magyar részét két terület alkotja.


Pusztai-rét a tó nyugati oldalán (2012.05.01.)

                   -   A Fertő-tó  Közép Európa harmadik legnagyobb tava  és a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője,kéregmozgások és a jégkorszaki szelek hatására jött létre. Sekélysége végett területe tág  határok közt mozog,többször kiszáradt,legutóbb 1868-72 közt.A vízben magas a sótartalom.A XX.sz. elején a tó és vele vízrajzilag összefüggő Hanság lecsapolásakor a déli oldal gyors ütemben kezdett elnádasodni,ami mára lelassult.Adottságai végett sok ritka és védett vízimadárnak biztosít életteret.A tó nyugati oldalán lévő pusztai réteken sok védett és ritka növény látható.A keleti vidékén szikes puszták találhatók ,ahol ugyancsak sok ritka és védett növény és állat életere található.


Az elszikesedett keleti part (2012.05.01.)

                   - A  Hanság a szél felszínformáló munkája révén alakult ki a folyók homokos-kavicsos hordalékainak lerakását követően. Területét a Hanság-főcsatorna osztja ketté(Kapuvári-Hany és Lébényi-Hany)

Séta a Kastélyparkban

                             Fertődre Kapuvár irányából a Süttöri városrészt érintve érkeztünk. Egy rövid pillanatra megálltunk a településrész nevezetességénél a Szent András római katolikus templomnál. A nagyméretű neogótikus templom 1889-ben épült Zatzka Lajos bécsi építész tervei alapján.


Süttör  rk.templom

                             Innét .a város központjába mentünk,ahol  a kastély melletti parkolóban könnyedén találtunk parkolóhelyet. Az idő ekkorra már elég szépen helyreállt,az eső elállt,a szél csillapodott a nap pedig kisütött, így kellemes kora tavaszi  időben érkeztünk Fertőd jelképéhez a kastélyhoz.

                                A  barokk  Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne lévő kiállítás Fertőd fő vonzereje és Magyarország egyik kiemelkedő látnivalója.

Esterházy Kastély

                                 A felségárulás vádjával kivégzett Nádasdy Ferenc birtokait a császári kancelláriától megvásárolta Esterházy Pál,így többek közt a Süttöri birtok is a család kezére került. 1720-ban Esterházy József irányításával épül meg a mai kastély helyén egy U alakú vadászkastély.1762-ben Esterházy(Fényes)Miklós megbízásából a vadászkastélyt teljesen átépítették,ekkor nyerte el mai formáját.Több építész dolgozott rajta,de az épületegyüttes alkotója lényegében a Herceg volt.  A jelenlegi épületegyüttes közel húsz év alatt alakult ki,mely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja volt.Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége folytán a XVIII.sz-i  Magyarország fő kulturális központja volt,melyet magyar Versailles-ként is szoktak nevezni.A kastély fénykora az 1768-90 -es évek közé esik,az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték,a herceg ekkor mutatta be kastélyát a bécsi arisztokrácia számára.


A barokk Főúr: Esterházy(Fényes)Miklós

                                 Az egyik utolsó magyar barokk főúr és mecénás az egykori vadászkastélyból Európa egyik kulturális és művészeti fellegvárává emelte Eszterházát. E  jelző elsősorban az Esterházyak udvari zeneszerzőjének Joseph Haydn-nek köszönhető ki  a kastélyban megépülő Operaház karmestere lett. Az Operaházban hetente több előadást tartottak,melyet a herceg bőkezűségének köszönhetően bárki ingyen élvezhetett.Az előadások közül Haydn alkotásai jelentették a csemegét,melyeknek élvezetére az akkori Európa krémje zarándokolt a kastélyba.1773 szeptemberében maga Mária Terézia is meglátogatta az Esterházyak központját. A császári vendég tiszteletére természetesen új Haydn darabok csendültek fel.


Az északi szárny

                               Miklós herceg halálával(1790) Eszterháza tündérvilága is lassan szertefoszlott ,a hercegi család Kismartonba(Eisenstadt)tette át székhelyét ,s a pompás ,fényűző kastélyt jóformán csak vadászatokra használta.


Joseph Haydn szobra

                                 1902-ben aztán Esterházy IV.Miklós herceg feleségével (gr.Cziráky Margit)visszaköltözött a felújított kastélyba.,s család egészen 1945-ig a kastélyban lakott.


A Főépület a magyar Versailles-on

                                      
                                    A II.vh-t követően a kastély berendezéseit széthordták,a falakon belül mezőgazdasági kutató intézet,irodák,raktárak géptároló színek működtek. Az 1950-es évek második felében aztán a nem oda való dolgok kikerültek az épület falai közül és elkezdődött a lassú munka,melynek eredményeként először 1959-ben -Hayd halálának 150. évfordulóján-Múzeum nyílt az épületben.


A déli szárny

                                      A műemlékegyüttes teljes körű felújítását 2000-ben határozta el a magyar kormány .Az első eredmények 2001-ben mutatkoztak meg ,ekkor a kastély kápolnájának felújítása fejeződött be.Ezt követően került sor a díszudvari homlokzatok helyreállítására,majd a kastélypark rendezése következett.A múzeumi szárnyakban gazdagabbak lettek a kiállítások,új tárlatok nyíltak. Megnyílt a Kastélyszálloda és új fogadóterek épültek. Az egyik legimpozánsabb magyarországi barokk-rokokó kastélyra folyamatosan költ a mindenkori kormány,hogy mihamarabb visszanyerhesse eredeti pompáját,fényét.


Korabeli öltözék

                                     Az állam a kastélyban egy lakosztályt tart fenn az Esterházy család számára. Jelenleg a  család feje herceg Esterházy Antal.
  
                                         A kastélyban napjainkban is tartanak jeles kulturális,elsősorban komolyzenei programokat,melyeket az emeleti díszteremben tartanak,évente majd 50-et. Jeles esemény az Eszterházi vigasságok ás a Haydn szeminárium programjai.


Lépcsőfeljárat az emeleti bejárathoz

                                            A kastély körül kialakított parkban igazán felejthetetlen és kikapcsolódó sétát tehetünk az évszázados cserek,tölgyek és az üdezöld díszbokrok közt .A parkot előbb franciaparknak építették meg,majd a XIX.sz-ban a természethez jobban igazodó angolparkká építették át.



Angolpark

A
                                          Látogatásunk során körbejártuk a kastély pompázatos épületét,sétáltunk egyet a parkban. A belső látogatást most kihagytuk,mivel a következő csoport indulására majd félórát kellet volna várni és a látogatás időtartama is elég időigényes,így nem végeztünk volna a tervbe vett programunkkal.


A Kastély hátsó homlokzata a park felől

                                             Ítinerjeinkbe a kastély látogatóközpontjában szereztünk be igazoló bélyegzőt,majd fájó szívvel intettünk búcsút hazán egyik leglátványosabb látnivalójának a csodálatos Esterházy kastélynak.



   Több kép Fertődről:https://goo.gl/photos/sssR9JnQ5pcuCiyu7