9 MEGYE 99 NEVEZETESSÉGE / VESZPRÉM MEGYE
A 9 Megye 99 Nevezetessége jelvényszerző túramozgalmat a Pest-megyei Természetjáró Szövetség írta ki és koordinálja illetve adja ki a teljesítésért járó díjat.
A mozgalom célja Nyugat-Magyarország felfedezése,valamint a természeti,-néprajzi,-történelmi,- építészeti emlékeinek,nevezetességeinek megismerése,felkeresése. Mind a kilenc Dunántúli-megyéből 10-10 nevezetesség került az igazoló füzetbe,melyek felkeresését bélyegzővel kell igazolni,lehetőleg a helyszínről,ha ez nem lehetséges akkor az adott településről bármilyen pecséttel.
A kírásban minimum 40 nevezetesség felkeresése szerepel ,de minden megyéből legalább 3 helyről kell igazolás. A célunk ,hogy minél több pecsétet szerezzünk be a bejárás alatt.
Ezt a mozgalmat,a terjedelme végett hosszú távra tervezzük és igyekszünk összekötni a pontok felkeresését más túráinkkal illetve kirándulásainkkal. A túramozgalomnak van egy testvér mozgalma ,mely a Keleti-országrész nevezetességeit keresi fel,erről a 10 Megye 100 nevezetessége oldalon találtok majd beszámolókat.
Ezt a mozgalmat nagyon hasznosnak találjuk hazánk átfogó megismerésére kitűnő alkalom,és eljussunk olyan helyekre is ahová nem terveznénk menni. Igyekszünk minél több fotót készíteni,hogy minél több érdekességet tudjunk megmutatni.
Az adott települések és nevezetességek leírását az anyag igen terjedelmes volta végett igyekszem röviden elkészíteni,így sok linket teszek be ,ahol az érdeklődők bővebben olvashatnak az adott helyről.
A beszámolókat nem kronológiai sorrendben ,hanem megyénkét fogom közre adni és egy-egy megyét is több szakaszban fogok bemutatni attól függően épp hol fogunk járni.
Jó szórakozást,kellemes időtöltést és reméljük sikerül felkeltenünk a túrázás és az országjárás iránti kedvet pár olvasónkban!
Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el,három fő tájegységre osztható. Ezek a Kisalföld déli része,a Bakony és a Balaton-felvidék,melyeknek köszönhetően hazánk idegenforgalmi térképén előkelő helyet foglal el. A Bakony rengetegei túraútvonalak sokaságával csábítja a természetet szerelmeseit. A Balaton Északi-partja pedig a nyaraló vendégek kedvelt célpontja. Területén sok középkori vár(Sümeg,Szigliget,Nagyvázsony stb) csábítja a történelem után érdeklődőket is. Fejlett szőlő és borkultúrája(Badacsony,Somló,Csopak stb.) szintén rengeteg látogatót vonz.
 |
| Veszprém megye címere |
A terület már ősidők óta lakott,leletek tanúsítják,hogy már 80 000 évvel ezelőtt is kezdetleges bányászatot folytattak itt az ősemberek . Veszprém vármegye államalapítónk ( I. (Szent István) uralkodása alatt indult fejlődésnek. Köszönhetően,hogy felesége(Gizella királyné) szívesen tartózkodott Veszprémben. Erre emlékezve azóta is a "Királynék Városának" szokták hívni a megye székhelyét.A városban alakult meg az első magyar Püspökség,mely mára Érseki székhellyé vált. Központi fekvésének és természeti gazdagságának köszönhetően történelmünkben mindig kiemelkedő szerepet játszott a megye.
A megyében gazdag ásványlelőhelyeinek köszönhetően fejlett ipar alakult ki,majd mindegyik iparág megtalálható.
A megye nevezetességeinek megismerését hosszabb távra tervezzük,elsősorban túráink során keressük fel az egyes műemlékeket,de lesz ahová célirányosan,kirándulás jelleggel fogunk eljutni.
Szigliget, Vár - 2015.Okt.05.
 |
| Szigliget címere |
Szigligeten a Balaton egyik ékkövén már többször jártunk,egyik kedvenc helyszínünk. Ez alkalommal a Balaton Körtúra keretében kerestük fel. Badacsonyból érkeztünk és a Szent-György hegy érintésével Tapolcára gyalogoltunk.
 |
| Szigliget a Tördemici kilátóhelyről |
Szigliget a Balaton északi-partján Keszthely és Badacsony közt egy félszigeten helyezkedik el a 71-es főút mellett. A falu több (3)vulkanikus dombon helyezkedik el.
 |
| Közeledés Szigligethez |
A terület szigetszerűségét az 1800-as évek második évtizedében szüntették meg. Talán a legszebb Balaton-parti település máig megőrizte eredeti formáját,minek köszönhetően igen népszerű és több jelentős művész,közéleti személyiség is rendelkezett ill. rendelkezik itt nyaralóval. Pár név Básti Lajos,Papp Vera,Orbán Ottó,Csiszár Jenő (Apukám).A terület már a kőkorban is lakott volt,mit régészeti leletek bizonyítanak,első írásos említése a XII.sz-ban történik. Legismertebb nevezetessége a szigligeti vár.
A Balaton költője,Kisfaludy Sándor így ír a településről:"íly szépet nem terme még a magyar vad föld és ég"
 |
| A vár távolból |
A falut a váron kívül sokan keresik fel egyéb látnivalói miatt is. Egy kellemes séta az egyedi,romantikus hangulatú Ófalu nádtetős házai közt,vagy barangolás az Avasi templomromnál és környékén felejthetetlen élményekkel gazdagít.
 |
| Az Ófalu |
 |
| Avasi templomrom |
A szőlő és borkultúra iránt érdeklődőknek kiváló program az Eszterházy-Pince folklór programja. A pince vendéglő jellegzetessége,hogy az egykori Várpince járataiban lett kialakítva. Aki ezért utazik ide mindenképp kóstolja meg a falu egyéb pincéinek (pl Szászi-Pince) nedűit is.
 |
| Eszterházy Pince |
 |
| Az Öreg pincében |
Minden év októberében rendezik a településen a Süllő-fesztivált ,mely a gasztronómia kedvelőinek kedvelt célpontja.
 |
| Süllő hidegen.. |
 |
| s melegen |
A szigligeti vár jellegzetes épülete a 229 m. magas Várhegy vulkanikus kúpjára épült. Első részeit(kettős torony s közte a palota) a pannonhalmi bencések építették 1260 környékén. A vár annyira megtetszett IV.Bélla királynak,hogy cserével megszerezte és királyi várrá alakította.
 |
| A Török Bálint kapu |
A vár felügyelete előbb a Móriczhidai,majd az Újlaky Család kezében volt,1531-ben a király enyingi Török Bálintnak adományozta. A várat csak ostrommal sikerült elfoglalnia, a csapatait Martonfalvy Imre deák vezette,ki jelentős fejlesztéseket,bővítéseket hajtott végre.
 |
| Belépés a várba |
Ekkor kapta végső formáját és alakult ki az Alsó és a Felső-vár. Újabb tulajdonos változás után a Tóti- Lengyel Család tulajdonába került. Híres,hírhedt kapitánya ekkoriban Magyar Bálint volt. Kapitánysága alatt a török többször próbálta bevenni,de soha nem sikerült neki.
 |
| Színpad a falak alatt |
Mivel nem esett a legfontosabb hadjáratok útvonalába,így korszerűsítése elmaradt elavulttá vált. A török hódoltságot követően harcászati jelentősége teljesen megszűnt.
 |
| Várkút |
A hegycsúcsra épült vár végzetét villámcsapás okozta a XVII.sz. végén. A toronyban őrzött puskapor robbant fel és a keletkező tűzben leégtek a vár épületei. A Tóti -Lengyel Család már nem újíttatta fel,mígnem 1702-ben a maradék falak felrobbantását I.Lipót császár rendelte el,a Rákóczi szabadságharc idején már használhatatlan volt.
 |
| A vár a bástyákról I. |
Megmaradt köveit,építőanyagait a környékbeli lakosság hordta szét. Régészeti feltárása 1913-ban kezdődött. Ekkortól több hullámban megerősítették falait ,az utóbbi évtizedekben példa értékűen helyreállították.
 |
| II. |
Az ide látogatónak megéri felkapaszkodni a meredek kaptatón és kifizetni a jelképes belépti díjat(600 Huf),mert a vár bástyáiról csodálatos panoráma tárul elénk a Balatonról és a Tapolcai-medencéről az összes tanúheggyel.
 |
| Kilátás a falakról |
Mi ez alkalommal az idő rövidsége végett,csak a vár bejáratáig mentünk,hogy elkérjük az ítinerünkbe a díszes igazoló pecsétet. Azért a belépti díjat leszurkoltuk,hogy így is hozzá járuljunk a vár megóvásához, fejlesztéséhez. A vár belsejéről készült képek korábbi kirándulásaink albumából kerültek az írásba.
Több kép Szigligetről: https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9MegyeVeszpremSzigliget?authkey=Gv1sRgCL7T_I-mm-nSmwE
SÜMEG ; Vár,Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom,Püspöki Palota 2015. December.27.
 |
| Sümeg címere |
 |
| A vár keletről fényképezve(2015.szeptemberi felvétel) |
Sümeg jelenleg Veszprém megyében található,de egészen 1950-ig Zala Vármegye szerves része volt. A város a Tapolcai medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. Területén áthalad a Sopronból a Balatonhoz tartó 84-es főközlekedési útvonal,de közúton egyszerűen megközelíthető Győrből,Zalaegerszegről és Veszprémből is .A várost szintén érinti az 1889-ben átadott Tapolca-Ukk vasúti mellékvonal is.
 |
| Sümeg vá. |
Története a bronzkorig nyúlik vissza,a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát tártak fel,melynek területén ma geodéziai bemutatóhely található. A római-korban is lakott terület volt,területén őskeresztény bazilika nyomaira is bukkantak.
 |
| Rk.temp.a Darnay utcában |
Legismertebb nevezetességét ,a várat IV. Béla kezdte építeni a tatárjárást követően,az építkezést a veszprémi püspök fejezte be.
1553-ban nőtt meg a jelentősége Fehérvár és Veszprém elestével ,amikor is ide költözött a veszprémi Püspökség és egész 1762-ig itt székelt,így a város a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A vár falait Széchenyi György püspök bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül. E falak közt alakult ki a XVIII.sz-ban az un. nemesi belváros. Ekkor építették a kegytemplomot a kolostorral és a püspöki Palotát is.
 |
| A vár délről fényképezve(2014.februári felvétel) |
A Püspökség elköltözését követően jelentősége csökkent,városi rangját 1907-ben elvesztette és csak 1984-ben kapta vissza. Ma jelentős szerepet játszik a Balaton-felvidék idegenforgalmában.
A város híres szülötte a Reformkor egyik szellemi vezére a kiváló elméjű Kisfaludy Sándor,kinek szülőháza ma múzeumként funkcionál.
 |
| Kisfaludy szobra a Püspöki palota parkjában |
Sümeg legfőbb nevezetessége,mely a legtöbb idelátogatót vonzza, a már említett sümegi vár. A vár a környék síkjából magányosan kiemelkedő mészkőhegycsúcs tetején áll délcegen,közeledvén a városhoz már messziről kirajzolódnak körvonalai.
 |
| A vár nyugatról(2014.februári felvétel) |
A várat IV.Béla parancsára kezdték építeni a tatárjárást követően.A várat az 1300-as évek elején a Dunántúl egyik kiskirályi családja,a Kőszegi ragadta magához,uralmukat 1318-ban döntöttem meg Anjou Károly. Ezután a vár életében több mint 100 év nyugalom köszöntött be aminek 1442-ben az Ulászló király ellen lázadó nemesek ostroma vetett véget. A királyhoz hű védők sikeresen ellenálltak az ostromnak,így az nem került a lázadók kezére. Ezt követően megépítették a külső várfalakat,melynek hatására a Dunántúl egyik legerősebb vára jött létre.
Jelentősége a mohácsi vészt követően nőtt meg,amikor ide költözött a veszprémi Püspökség,a vár soha nem került a pogány hadak kezére.
 |
| Belváros a kegytemplommal(2014 februári felvétel) |
1605-ben a Bocskai féle felkelésben az erdélyi főnemes seregei elfoglalták, az akkori püspököt(Újlaky Miklóst) meggyilkolták.
A vár és a város a Rákóczi szabadságharcban is jelentős szerepet játszott,amikor Dunántúl egyik kuruc fellegvárává lett. 1709-ben kuruc védői feladták a várat,melyet 1713-ban gyújtatott fel a császári parancsnokság.
 |
| Kisfaludy gimnázium |
A vár a gazdátlanná vált erődítések sorsára jutott,állagát a környék lakossága és az időjárás karöltve rombolta,melynek az 1960-as években elkezdett feltárás és felújítás vetett véget. Mára az egyik legjobban helyreállított dunántúli várunk lett. Falai alatt és közt tavasztól őszig várjátékokat,hadijátékokat rendeznek,melyek népszerűsége egyre nő.
 |
| Belvárosi utca |
A város másik két jelentős nevezetessége a Püspöki Palota és a Sarlós Boldogasszony kegytemplom.
Az előbbit Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építette 1748 és 1755 közt. Az épület a hazai barokk építészet egyik legjelentősebb emléke. A Palota elsősorban a püspök nyaralójaként funkcionált.Ma a helyreállított szárnyai látogathatóak,többek közt a Sümegi Képtár is itt kapott helyet.
 |
| A Püspöki-palota DK-i homlokzata |
Az 1653-ban barokk stílusban épült Sarlós Boldogasszonyról elnevezett ferences kegytemplom és kolostor falai közt őrzött Sümegi Fájdalmas Szűz szobornak több csodás gyógyulást tulajdonítanak. A csodák hatására híres búcsújáró és kegyhely alakult ki,mely hívek ezreit csábítja a falak közé.
 |
| A ferences kegytemplom |
A város nevezetességeit egy könnyed délutáni séta során jártuk be. Először Kisfaludy szülőházát kerestük fel,ami ma múzeumként funkcionál,de sajnos ottjártunkkor zárva volt,csak főidényben látogatható.
 |
| Kisfaludy szülőháza |
Ezután elsétáltunk az Udvarbíró-háznak nevezett épületig,mely mellet a külső városfal egyik épen maradt részlete található egy bástyával. Mivel ez a rész már távolabb esik a turista főútvonalaktól az állagán és a környék rendezettségén ez meg is látszik.
 |
| A külső városfal épen maradt bástyája |
Eztán a Püspöki Palota parkján keresztül elsétáltunk a Palotáig,melyet megint csak kívülről volt szerencsénk látni.
 |
| A Püspöki -palota DNy-i homlokzata |
Innét a ferences templomba vezetett utunk,melyet belülről is megismerhettünk. A templom belsejében több látogató és zarándok tartózkodott.
 |
| A Sarlós Boldogasszony kegytemplom barokk belseje |
A templomtól felsétáltunk az egykori Váristálló épületéig,mely ma szintén a város egyik turisztikai látványossága,lovasközpontként funkcionál.
 |
| Lovarda a vár alatt |
Vetettünk még egy pillantást a ködbe burkolózó vár sejtelmes vonalaira,majd visszatérve a kocsihoz a belváros egyik reprezentáns éttermében ittunk egy kávét beszereztük az igazoló pecsétet az ítinerjeinkbe ,s tovább álltunk.
Több kép Sümegről: https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9Megye99NevezetessegeSumeg?authkey=Gv1sRgCPujw5ON9Oe-5QE
ZÁNKA ; HEGYES-TŰ 2016.FEBRUÁR.18.
Hegyes-tű Zánka és Monoszló közt magasodik ,338m magasságával egyben a Káli-medence kapujának őre is. A félig elbányászott hegyet Jégbontó havának tizennyolcadik napján látogattuk meg,miközben a Balaton-körtúra esedékes szakaszát teljesítettük.
 |
| Hegyes-tű |
Hegyes-tű egy tanúhegy és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik,jelenleg szabadtéri Geodéziai Bemutatóhelyként ismerteti meg az érdeklődőket a vulkánok működésével és a Balaton-felvidék kialakulásával. A kúp formájú hegynek a felét a korábbi bányászati tevékenység során elhordták,de ugyanakkor ennek köszönheti jelenlegi vonzerejét.A fokozott nyersanyag kitermelés során feltárult a hegy belseje és láthatóvá vált a vulkáni kürtőben a kitörések során megrekedt és oszlopokká szilárdult bazalt. Ehhez foghatót eddig csak Celldömölk határában a Ság-hegyen láttunk.
 |
| Párába burkolózva |
A hegy csúcsán Árpád-kori vár maradványai találhatóak,melyről sajnos nagyon keveset tudunk,írásos említés jóformán nem is maradt fenn róla. A bányászat során a vár maradványainak fele megsemmisült. A csúcson látható pár ,mára már feltöltődött várárok szerűség. 15 m-el a csúcs alatt 2,5 m széles habarcsba rakott falmaradványok fedezhetőek fel,melyek gyűrűalakban ölelték körbe a hegyet csúcsát..Az 1960-as években végeztek itt ásatásokat akkor több Árpád-kori használati eszköz is előkerült.
Hegyes-tűt autóval és kerékpárral Zánka és Monoszló felől lehet megközelíteni,jól kitáblázott útvonalon. Gyalogtúrával több irányból is el lehet jutni ide,fontos túra útvonalak érintik,többek közt a Balaton-felvidéki kéktúrának is igazoló pontja.Sajnos látogatásunkkor ködös,párás volt az időjárás,így a panorámaképek elég rosszul sikerültek.
 |
| Kapaszkodás az Alsó-erdőben |
A Hegyes-tű egy vulkán kürtőjének a maradványa s az erózió preparálta mai formájára. Az egykori kürtőben a kitörés során megrekedt magma a kihűlés folyamán jellegzetes bazaltorgona szerűre keményedett meg.A vulkanizmust követően elsősorban az erózió határozta meg a terület arculatát,s hatására az egykori vulkánok mintegy kipreparálódtak a környezetükből. Ezeket a létrejött magaslatokat nevezzük tanúhegyeknek,melyek meghatározzák a Balaton-felvidék látképét.
 |
| Bazaltorgonák |
A hegyen megtalálhatók a Balaton-felvidékre jellemző karsztbokorerdők,míg a Balaton felől cseres-tölgyesek és szőlők,jellegzetes présházak láthatóak.
A hegyen a nagyfokú bazalt bányászatot 1930-ban kezdték ,melyet az erőteljes tiltakozások hatására 1970-ben állítottak le.A bányatevékenység közben a hegy felét elhordták.
A bezárást követően a hegy természetvédelmi kezelésbe került,de a területet nagyban elhanyagolták,senki nem törődött a sorsával.Az elhanyagoltságnak aztán 1996-97 ben vetettek véget,amikor is rendbe tették. 1998-ban az egyik volt bányaépületben állandó kiállítást rendeztek be ,ahol bemutatják a kőbányászatot és a Balaton-felvidék valamint a Hegyestű történetét, kialakulását .
A bányaudvarban szabadtéri kiállítás keretében a Káli-medence jellegzetes kőzeteinek egy-egy tömbjét valamint a vulkanizmus,s a tanúhegyek történetét kialakulását mutatják be szemléletes táblákon.
A felső bányaudvaron igényes panoráma asztal segítségével azonosíthatjuk be a Káli-medence hegyeit,tavait és településeit.Megfelelő körülmények esetén innét tárul elénk a legteljesebb és leglenyűgözőbb kilátás a tájegységről.
A hegy alig pár négyzetméteres csúcsán pedig a Balaton és a déli-part látványában gyönyörködhetünk az előbb említett panorámán felül. Sajnos a csúcson balesetvédelmi szempontból épített kerítés erősen korlátozza a kilátást,így a legtökéletesebb panorámában a felső-bányaudvarból gyönyörködhetünk.
A parkolóban pedig a Dunántúl jellegzetes kőzeteivel ismerkedhetünk meg,szintén szabadtéri kiállítás keretében.
Mi Zánkafürdő felől érkeztünk a Hegyes-tűre,a Kis-hegy és a Tagyon-hegy érintésével. Az egykori gyermekváros 120 m-es szintjéről előbb jelzetlen utakon haladtunk,majd a Tagyon -hegyen csatlakoztunk a Balaton-felvidéki kéktúra jelzéseihez és jutottunk el a hegy 338 m-es csúcsára.
A téli szezonban a beltéri kiállítás zárva tart,de a szabadtéri bemutatóhely ekkor is látogatható.Így megspóroltuk a nem annyira borsos belépti díjat(650 Huf).
Előbb a parkolóban kiállított kőzeteket vizsgálgattuk meg,majd egy rövid lépcsősoron feljutottunk az alsó-bányaudvarba. Itt elkészítettük az igazoló fotókat körbenéztünk,majd egy újabb rövid lépcsősoron felkapaszkodtunk a felső-bányaudvarba,ahol csodás panoráma várt-volna bennünk. Azért a korlátozott látótávolság ellenére is fotóztunk párat,nézelődtünk .
Ezt követően egy hosszabb és meredekebb lépcsősoron felkaptattunk a Hegyes-tű 338 m-es csúcsára,ahol újra fotózás és nézelődés következett. A panorámát jórészt emlékeinkből idéztük fel a mostoha időjárásnak köszönhetően.
A csúcson megettünk egy csúcsbanánt és ereszkedés közben még tettünk egy rövid kitérőt az egykori várfalakhoz,ahol még bolyongtunk és fotóztunk egy keveset.
Mivel igazoló pecsétjeinket már Zánkafürdőn beüttettük az ítinerjeinkbe, így nem maradt más hátra ,mint folytatni a túrát a Fülöp-hegy irányába.
Még több kép Hegyes-tűről: https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9Megye99NevezetessegeHegyesTu?authkey=Gv1sRgCJ37xcmF47CmPw
https://goo.gl/photos/axzyuEXCcafhsdh78
 |
| XIX.sz-i,felújított présház |
A hegyen a nagyfokú bazalt bányászatot 1930-ban kezdték ,melyet az erőteljes tiltakozások hatására 1970-ben állítottak le.A bányatevékenység közben a hegy felét elhordták.
 |
| Már aszfalton |
A bezárást követően a hegy természetvédelmi kezelésbe került,de a területet nagyban elhanyagolták,senki nem törődött a sorsával.Az elhanyagoltságnak aztán 1996-97 ben vetettek véget,amikor is rendbe tették. 1998-ban az egyik volt bányaépületben állandó kiállítást rendeztek be ,ahol bemutatják a kőbányászatot és a Balaton-felvidék valamint a Hegyestű történetét, kialakulását .
 |
| Fogadóépület |
A bányaudvarban szabadtéri kiállítás keretében a Káli-medence jellegzetes kőzeteinek egy-egy tömbjét valamint a vulkanizmus,s a tanúhegyek történetét kialakulását mutatják be szemléletes táblákon.
 |
| Balaton-feevidéki kőzetek |
A felső bányaudvaron igényes panoráma asztal segítségével azonosíthatjuk be a Káli-medence hegyeit,tavait és településeit.Megfelelő körülmények esetén innét tárul elénk a legteljesebb és leglenyűgözőbb kilátás a tájegységről.
 |
| Az alsó- bányaudvaron |
A hegy alig pár négyzetméteres csúcsán pedig a Balaton és a déli-part látványában gyönyörködhetünk az előbb említett panorámán felül. Sajnos a csúcson balesetvédelmi szempontból épített kerítés erősen korlátozza a kilátást,így a legtökéletesebb panorámában a felső-bányaudvarból gyönyörködhetünk.
 |
| Korlátozott panoráma |
A parkolóban pedig a Dunántúl jellegzetes kőzeteivel ismerkedhetünk meg,szintén szabadtéri kiállítás keretében.
 |
| Jellegzetes kőzetek közt |
Mi Zánkafürdő felől érkeztünk a Hegyes-tűre,a Kis-hegy és a Tagyon-hegy érintésével. Az egykori gyermekváros 120 m-es szintjéről előbb jelzetlen utakon haladtunk,majd a Tagyon -hegyen csatlakoztunk a Balaton-felvidéki kéktúra jelzéseihez és jutottunk el a hegy 338 m-es csúcsára.
 |
| Panoráma asztal |
A téli szezonban a beltéri kiállítás zárva tart,de a szabadtéri bemutatóhely ekkor is látogatható.Így megspóroltuk a nem annyira borsos belépti díjat(650 Huf).
 |
| Ködbe burkolózó Balaton |
Előbb a parkolóban kiállított kőzeteket vizsgálgattuk meg,majd egy rövid lépcsősoron feljutottunk az alsó-bányaudvarba. Itt elkészítettük az igazoló fotókat körbenéztünk,majd egy újabb rövid lépcsősoron felkapaszkodtunk a felső-bányaudvarba,ahol csodás panoráma várt-volna bennünk. Azért a korlátozott látótávolság ellenére is fotóztunk párat,nézelődtünk .
 |
| Feltételezett várfal maradvány |
Ezt követően egy hosszabb és meredekebb lépcsősoron felkaptattunk a Hegyes-tű 338 m-es csúcsára,ahol újra fotózás és nézelődés következett. A panorámát jórészt emlékeinkből idéztük fel a mostoha időjárásnak köszönhetően.
 |
| Várfalakon? |
A csúcson megettünk egy csúcsbanánt és ereszkedés közben még tettünk egy rövid kitérőt az egykori várfalakhoz,ahol még bolyongtunk és fotóztunk egy keveset.
 |
| A megsebzett hegy a felső bányaudvarból |
Mivel igazoló pecsétjeinket már Zánkafürdőn beüttettük az ítinerjeinkbe, így nem maradt más hátra ,mint folytatni a túrát a Fülöp-hegy irányába.
 |
| Búcsú Hegyes-tűtől |
Még több kép Hegyes-tűről: https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9Megye99NevezetessegeHegyesTu?authkey=Gv1sRgCJ37xcmF47CmPw
https://goo.gl/photos/axzyuEXCcafhsdh78
Veszprém ,Várhegy-Történelmi belváros 2016.március.15.
 |
| Veszprém címere |
„István,Gizella ősi vártán,
mögöttünk völgyhíd,kőszivárvány
Bakony szeléből –álmodni se mernéd-
aranyharangszó hímez,misekelmét
Itt a domb a völgybe,völgy a dombra
kis utcák szöknek kővadonba
.Tágas terek sikátorok felett,
földszinten fúl hegymászó emelet.
fűzsuttogás a locska Séden.
Kemény Géza : Veszprémi anziksz
Veszprémben ,a Királynék városában Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.
Veszprém megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban,Veszprém megye székhelye, Egyetemi város. A város a Sédpatakot övező öt dombra és azok völgyeibe épült a Veszprémi-fennsíkon. A fennsík három kistáj találkozásánál terül el. Északról a Bakony,délről a Balaton-felvidék míg keletről a Mezőföld síksága határolja. Ez a központi elhelyezkedés határozta meg a város kialakulását és a történelem során betöltött jelentős szerepét a társadalmi-gazdasági életben.
Veszprém központi fekvésének köszönhetően fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkezik ,megközelítése rendkívül könnyű. Autóval az M7-es autópályáról is elérhető,ekkor Balatonvilágosnál kell letérni a 71-es főútra,majd Balatonfűzfőnél a 72-es főúton érjük el a 8-as főutat,melyen Székesfehérvár és Rábafűzes irányából is elérhetjük .A közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően a 8-as nagy részét átépítették gyorsforgalmi úttá,így a korábbi veszélyes és lassú közlekedés megszűnt és biztonságban,gyorsan közlekedhetünk rajta. Győrből a 82-es főút,míg Tapolca irányából a 77-es főút vezet a városba. Balatonfüreddel és a Balatonnal pedig a 73-as főút köti össze. Vonattal a Székesfehérvár- Szombathely fővonalon vagy a Győr-Veszprém mellékvonalon juthatunk el a városba.
 |
| Belváros |
Veszprém mai Újtelep nevű városrészén, Kr. előtt az V. évezredben már egy neolitikus telep állt. A rómaiak nagy valószínűséggel nem telepedtek le a területén, bár a környéken(Gyulafirátót,Baláca) több lelet és épületnyom is előkerült.
Egyes feltevések szerint Veszprém vára már a Honfoglalás előtt is állt, de erre megdönthetetlen bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Géza fejedelem korában már biztos létezett,ezt több forrás is alátámasztja. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak(„szegek”- melyekből a Göcsejben még ma is találunk jó párat) az idők folyamán egyetlen településsé olvadtak egybe. A város neve egyes feltételezések szerint a szláv „bezprem”(dimbes-dombos) szóból ered,más nézetek viszont I.István unokaöccsének (Bezprym lengyel fejedelem)a nevéből eredeztetik .
 |
| Belváros |
Államalapítónk, I.Szt. István a városban alapította meg az ország első püspökségét 1001-ben vagy 1002-ben, a Püspökség 1993 óta Érseki székhelyként funkcionál. A kereszténység bevezetéséért vívott harcban I .István a város falai alatt győzte le a lázadó Koppány seregeit 997-ben. A város I. Szt. István feleségének kedvenc tartózkodási helye volt,később évszázadokon át,a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat és viselték a királyné kancellárjának kitüntető címét.
A mongol hadak a tatárjárás során nem tudták bevenni a várat, de 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott,de mindkétszer kijavították sőt fejlesztették. Veszprém első virágkorát Vetési Albert reneszánsz műveltségű püspöksége alatt élte.
 |
| Káptalani kereszt |
A török hadak folytonos támadásaink köszönhetően a XVI.sz-ban sötét idők jártak a városra. 1552 és 1683 közt a vár és a város tízszer cserélt gazdát. A vár körüli települések elnéptelenedtek ,a vár lakosságát pedig a reformáció-ellenreformáció vérzivataros évei osztották meg . A Rákóczi –szabadságharc éveiben a város lakossága a Fejedelem mellé állt,aminek megbosszulásaként 1704-ben Heister császári csapatai kegyetlenül feldúlták a várost.
A XVIII-XIX. sz. - ban a várost a csendes fejlődés jellemezte,elsősorban gabonapiacának köszönhetően a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált a lakosság több mint megötszöröződött. A vár mai épületeinek többsége ekkor épült meg. A gyorsabb fejlődésnek az akadálya 1870-ig a városlakóknak a püspökkel szembeni feudális függősége volt,ekkor Veszprém rendezett tanácsú várossá vált és a függősége ezzel megszűnt az egyháztól.
 |
| Veszprém madártávlatból |
1872-ben a Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal építésekor a püspök és a város vezetői megakadályozták,hogy a vasútvonal a városon haladjon át,így a vasútállomása a várostól több kilométerre épülhetett meg. Ez a döntés súlyos következményekkel járt a városra,kialakulófélben lévő ipara és gabonapiaca hanyatlásnak indult,addigi vezető kereskedelmi szerepe megszűnt.
Az újabb fellendülés a XX.sz. harmincas évekéig váratott magára,ekkor számottevő hadiipart telepítettek a városba,1930-ban kapta meg a megyei jogú város címet. Hadiiparának köszönhetően a II. vh. alatt a Szövetségesek kedvelt célpontjává vált a város, többször is bombatámadás pusztította épületeit, üzemeit.
A nagyszabású iparisítás a kutatóintézetek és az egyetem telepítésével egyidejűleg az 1950-es években folytatódott,aminek következtében a város hanyatlása megállt és rohamos fejlődésnek indult,ami a rendszerváltás környékén megtorpant,de aztán lassan újra indult,mára hazánk egyik legfontosabb ipari városává vált,a lakossági vásárlóerőt tekintve a veszprémi kistérség a negyedik az országban.
1990-es években a Veszprémi Egyetem(Pannon Egyetem) képzési kínálatát átalakították,jelentősen bővítették,ami szintén nagy fontosságú volt a város gazdasági-kulturális életében. A városban működik a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, melynek az elődje a Papnevelő Intézet volt. Az iskola 1711-ben jött létre, melyben jelenleg több mint 250 hallgatót oktatnak hittanári,lelkipásztori és szociális munkás szakon.
Fejlett a város kulturális élete is,melyet elsősorban az 1814 óta működő,országos jelentőségű színházának köszönhet,mely Petőfi Sándor nevét viseli.
 |
| Belváros a székesegyházzal |
A város a történelmi, építészeti látnivalóinak és a rengeteg minőségi fesztivál és rendezvény szervezésének(Gizella-Napok,Veszprémi Nyári Fesztivál etc.) köszönhetően rengeteg látogatót vonz,de az idegenforgalmi lehetőségei még messze nincsenek kiaknázva.
Veszprém hazánk sporttérképén is vezető szerepet foglal el,melyet elsősorban világszínvonalú kézilabda csapatának köszönhet. A csapat otthona hazánk egyik legmodernebb sportlétesítménye a Veszprém Aréna.
Mivel a mai napba sok látnivaló felkeresését zsúfoltuk be , ezért már kora reggel megérkeztünk Veszprémbe(7 óra múlt pár perccel). A város nevezetességei közül ma a Várnegyed látnivalóinak megismerését terveztük be. Autóval az Óváros térig mentünk, ahol a ma kihalt parkolóban hagytuk a kocsit. A visszatért téli időjárásban vacogósan szálltunk ki a szálingózó havazásba, ami később intenzív havas esőre váltott , így igencsak rapid városnézés kerekedett.
Az Óváros tér a mai nevét a rendszerváltozást (1989) követően kapta, azelőtt Vörös Hadsereg terének, korábban Rákóczi térnek illetve Piactérnek hívták,mivel a XX.sz. elejéig itt működött a város legnagyobb piaca. A teret az egyházi banknak 1857-ben eklektikus stílusban épített Városháza uralja. Az épületet az 1990-es években rekonstruálták, megújították megőrizve eredeti jegyeit. A felújítást követően itt rendezkedett be a város Polgármesteri Hivatala
 |
| A Városháza |
A tér másik meghatározó épülete a ma bankként funkcionáló Pósa-ház,melyet 1793 építettek késő barokk stílusban. A tér többi épülete nagyrészt a XIX. sz.-ban épült melyek elsősorban a szecesszió jegyeit viselik magukon. A műemlékvédelmet élvező emeletes polgárházak földszintjein különböző elegáns üzletek kaptak helyet.
 |
| Pósa-ház |
A tér központi részén található a 2000-ben emelt Milleniumi Emlékmű,mely Lugossy Mária hatalmas térplasztikája. Az egyébként hatásos és impozáns mű nekem tájidegen , a maga modern stílusával. Valahogy nem tudom hová tenni a történelmi környezetben ,műemlék épületek közt.
 |
| Milleniumi Emlékmű |
Macskaköves úton, patinás épületek közt haladtunk tovább ,közben elhaladtunk a tűzoltóságnak épült Fecskendőház mellett,melynek homlokzatán a következő disztichon olvasható. Érdekesség a versben,ha a kiemelt római számokat összeadjuk ,akkor az épület építési évet (1814)kapjuk meg végeredményként.
„VárosI poLgárok pénzén épüLe e ház,
Itt tűzI pusztItás VéDeLeM eszköze áLL.”
Az egyre meredekebbé váló utcán pár lépés múlva elértük a vár déli határát . A várba a déli kapun keresztül juthatunk be,melyet 1936-ban emeltek az I.vh. magyar halottjainak a tiszteletére és a Hősök kapuja névre keresztelték. A kaput az 1930-as évek második felében építették Pázmándy István tervei alapján, átadására 1939-ben került sor. Az épületet 2012-14 közt felújították, azóta a hozzá tartozó toronyban újra látogatható a Vármúzeum érdekes,interaktív kiállítása.
 |
| Hősök kapuja |
A veszprémi vár egy kb. 500m hosszú és 150 m széles dolomitsziklán(Várhegy) áll,ami nagyjából 40m-re emelkedik a környezetéből. A Várnegyed a Várból és a Vár utcából áll. Anonymus feljegyzései szerint a vár már a Honfoglalás előtt is állt,szerinte avar vagy frank erődítés lehetett. A vár mai alakzatának kiépítése Géza fejedelemhez és I.Szent István királyhoz kapcsolódik. A középkori vár két részből állt , ezeket egy vizes árok választotta el egymástól. Az északi és déli várat összekötő kapu alaprajza ma is látható a Szentháromság tér déli részén. A török időkben a védműveket jelentősen megerősítették valamint újabbakat építettek. A XVIII. sz-ban miután a törököket kiűzték,ezeket vagy elbontották vagy az újonnan épült polgári és egyházi épületekbe foglalták. Eredeti formájában csak a DNy-i bástya maradt meg,mintegy mementóként. A múlt század nyolcvanas éveire a vár egyes épületeinek romlása olyan súlyossá vált, hogy többük életveszélyes állapotúvá vált. A veszélyeztetett Várnegyed és Várhegy megmentésére vállalkozó országos mentőakció 1980-94 közt valósult meg.
A várba lépve először a város egyik jelképét kereshetjük fel. A Tűztorony korábbi nevén Vigyázótorony 48 m. magas épülete középkori eredetű. Alsó hengeres része IV.Béla uralkodása alatt a XIII. sz. - ban épült egy vártorony részét képezte. A torony túlélte a török időket és 1703-ban,mikor I.Lipót elrendelte a magyarországi várak lerombolását,csak azért menekülhetett meg,mert már akkor tűzvédelmi célokat szolgált.181o-.ben a toronyban egy földrengés okozott károkat. A következő négy évben Tumler Henrik állította helyre a károkat,a felső részt copf stílusban építette újjá. Csúcsán Magyarország címere kapott helyet,melyet az 1950-es években vörös csillagra cseréltek,amit az 1980-as évek közepén cseréltek vissza az eredeti címerre. A torony minden órában egy helyi zeneszerző verbunkosát játsza. A torony belépti díj ellenében minden nap látogatható 10-18 h közt.
 |
| Tűztorony |
Innét patinás klasszicista és barokk épületek közt koptattuk az ódon Vár utca köveit. A szépen rendbe tett épületek ma különböző intézményeknek adnak helyet(Művészetek Háza,Megyei Bíróság, Megyei Levéltár etc.).
A következő jelentős műemlék a Szent Imre római katolikus templom(Piarista Templom)melyet a piarista szerzetesek építtettek a már meglévő rendházuk mellé. A klasszicista templom építése 1823-33 közt tartott. Manapság a templom különböző kiállításoknak is helyet ad. Látogathatósága 10-17 h közt lehetséges, hétfő kivételével.
 |
| A Piarista templom |
A Vár utcán tovább haladva újabb intézmények sora mellett haladunk el, ha nyitva van érdemes besétálni az Építőipari Múzeum udvarába,ahol a Nagy Rondellához jutunk és szemügyre vehetjük a vár épségben megmaradt délnyugati falait és bástyáját.
Innét már a Vár központi részéhez a Szentháromság térhez érkeztünk. A teret az 1750-ben állított Szentháromságszobor uralja. A kitűnő helyen álló és a művészeti kivitel végett a szobrot a budavári Szentháromság –szobor párjaként szokták emlegetni. A szobor állítására Padányi Bíró Márton veszprémio püspök adott megrendelést. A szobor elhelyezésének érdekében a püspök két korábbi kanonoki épületet bontatott el. A barokk szobor elkészítésével Schmidt Ferenc szobrászművészt bízták meg. Az alkotást a rendszerváltást követően rekonstruálták.
 |
| Szent Háromság szobor |
A tér bal oldalának (délről érkezve) meghatározó épülete a Szent István római katolikus Ferences templom és Kolostor épülete. Az egyhajós , eredetileg barokk stílusban épült templom 1720-30 közt készült. Az épületegyüttes 1909-ben leégett,ekkor neoromán stílusban átépítették. A templomhoz kapcsolódik a Szent Ferenc kolostor,melyet a II.vh. követően,a rendek felszámolásakor el kellett hagyniuk a szerzeteseknek. Ezekben a sötét években a patinás épületet raktárként használták. A rendszerváltást követően a ferencesek visszakapták az épületet, azóta idős papok lakhelyéül szolgál.
 |
| A Ferences templom |
A tér jobb oldalán előbb az Érseki Palotát,korábban Püspöki Palota(1993-ig) pillantjuk meg,mely a Vár egyik legfontosabb épülte. A barokk stílust magán hordozó épület 1765-76 közt épült a híres építész , Fellner Jakab tervei szerint készült és a magyar barokk építészet egyik kimagasló alkotása,melybe beépítették az itt lévő régi épületek maradványait. Miután a régi,gótikus püspöki palota 1704-ben egy tűzvész martaléka lett ,új palotát kellett építeni . Az új rezidencia építése több évig húzódott, majd végül 1765-ben Koller Ignác frissen kinevezett püspök kezdte el építtetni a ma is látható, fenséges palotát. A palotát a XIX.sz elején újították fel először,majd a II.vh-t követően újabb állagmegóvási munkálatok váltak szükségessé. Legutóbbi felújítása 1996-ban fejeződött be. Termeiben több értékes festmény és műtárgy is található. Az épületben működő érseki könyvtár és levéltár az ország egyik legjelentősebb ilyen intézménye. Másfél ezer Mohács előtti oklevelet őriznek itt , de jelentős a későbbi korokból származó gyűjteménye is. Az Érseki Palota egyes terme Május1- Október 15 közt idegenvezetővel, belépti díj ellenében látogathatóak.
 |
| Érseki Palota |
A Gizella Kápolna , Veszprém legrégebbi épülete az Érseki és a Nagypréposti palota közt helyezkedik el,azokkal teljesen egybeépülve. A valaha kétszintes kápolnában található XIII.sz.-i freskók a legrégebbiek közé tartoznak ,melyeket hazánkban láthatunk. Eredeti védőszentje nem ismert, de kapuja fölött a következőm felirat olvasható:
„Memoriae Beatea Giseelae Sacrum (Boldog Gizella emlékének szenteltetett)”
A legenda szerint a kápolnát Gizella királyné alapította, de az csak a XIII.sz. közepén létesült egy korábbi kétszintes épület helyén,melynek falait befoglalták az építésekor. Mai neve a XVIII.sz-tól használatos, a kápolna kétszintes palotakápolna volt , eredeti funkciójáról kétféle elképzelés van. Egyik szerint püspöki míg a másik szerint királyi/királynéi magánkápolna volt. A hányatott sorsú épület kora gótikus stílusban épült, az alsó szint látogatható, a felső szint felújítása sajnos még nem készült el.
 |
| Az Érseki Hivatal,s mellette a Gizella kápolna |
A kápolna északi falához a Nagypréposti palota,ma Érseki Hivatal barokk épülte csatlakozik szorosan. A kétszintes, két házból álló épületet Padányi Bíró Márton nagyprépost(későbbi Veszprémi Püspök) építtette 1741-ben. A munkálatokkal Tierhardt Józsefet bízta meg. Az épület felújítása 1993-ban fejeződött be.
A Szentháromság-tér északi végén található a Szent Mihály székesegyház neoromán épülete,melynek alapjai X. századiak és a Veszprémi Érsekség főszékesegyháza. Régészeti leletek tanúsága szerint már a X. században is templom állt a helyén-. A Pannonhalmi apátság alapítólevele már 1001-ben említést tesz a székesegyházról,melyet feltételezhetően maga Gizella királyné alapított és különös figyelmet szentelt rá,így is elősegítvén,hogy Veszprém a királynék városává váljon . A székesegyház első ábrázolása a magyar királyok (Veszprémben hímezték) koronázási palástján található. A román stílusban épült három hajós templom először torony nélkül készült, majd I.Szt. István halálát követően két tornyot emeltek hozzá.1380-ban egy tűzvész pusztította el,ezt követően gótikus stílusban újjá építették,felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból ma már csak a megmaradt altemplom részleteit figyelhetjük meg. Az épület felsőbb részei a török időkben teljesen elpusztultak. A székesegyházat Csipkerózsika álmából a XVIII.sz. elején támasztották fel,ekkor barokk külsővel újították fel. A XX.sz. eléején (1907-10) aztán Aigner Sándor tervei szerint kapta meg a mai neoromán külsejét. Az eredeti gótikus szentélyt és altemplomot megőrizték a felújítások során. 1981-ben a székesegyházat II. János Pál pápa Basilica minor rangra emelte.2005-ben kezdődtek újabb rekonstrukciós munkák , melyek 2010-től a külső felújítással folytatódtak.
 |
| Szent Mihály Székesegyház |
A Bazilika a északi oldalához kapcsolódnak a Szent György körkápolna X.századi romjai. A kerek kápolna 972 és 1002 közt épült, román stílusban,szentélye eredetileg patkóalakú volt. Itt őrizték Szt. György fejereklyéét ,melyet I.Szent István a bolgárok feletti győzelme emlékéért kapott a Bizánci Császártól. A legenda szerint a kápolnában tette szüzességi fogadalmát I. Szent István egyetlen, fiatalon meghalt fia,Szent Imre herceg ,kinek szobra a kápolna előtt áll. A kápolnát 1957-ben tárták fel, ekkor találták meg Vetési Árpád reneszánsz püspök sírját is.
 |
| Szent György kápolna romjai |
A kápolna északi oldalán a veszprémi Nagyszeminárum épülte található,mely eredetileg papnevelő intézet volt,de 1952-ben állami tulajdonba került,ma a Pannon Egyetem egyik épülete működik a falak közt.
A Vár északi bástyáján található az első magyar királyi házaspár, Szent István király és Gizella királyné szobra,mely,mára Veszprém szimbólumává vált. A király halálának 900. évfordulójára emelt szobrot Ispánky József készítette 1938-ban.A szobortól lenyűgöző kilátás tárul elénk a környékről. Jól látszik a viadukt, melyet szintén Államalapító királyunkról neveztek el. Betekinthetünk innét Veszprém Dózsaváros részének kicsiny utcácskáinak és épületeinek életébe,megcsillan a Séd-patak víztükre és megnézhetjük a Szent Benedek hegyet uraló káptalani keresztet is.
 |
| Szt.István király és Gizella királyné szobra |
A szobornál be is fejeztük a rapid városnézést, melyet cudar időben és kora reggel tettünk. Sajnos a korai időpontban még minden zárva volt, így csak kívülről ismerhettük meg a nevezetességeket,de így is nagyon érdekes és tanulságos városnézésben volt részünk. Még vissza volt az igazoló pecsét beszerzése is,melyre a Budapesti úti OMV benzinkútnál kerítettünk sort. Rövid frissítés után tovább álltunk a királynék városából és a Bakony felé vettük az irányt, ahová már télies körülmények közt érkeztünk meg.
Még több kép Veszprémből: https://goo.gl/photos/wQgtMK6kLdScQgMe8
Még több kép Veszprémből: https://goo.gl/photos/wQgtMK6kLdScQgMe8
ZIRC Apátság 2016.március 15.
 |
| Zirc címere |
Zircen a Bakony „fővárosában” Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.
A festői kisváros a Magas –Bakonyban,a Zirci-medencében terül el egyben hazánk legmagasabban fekvő városa is. A várost Veszprémből és Győrből a 82-es főúton érhetjük el. Közúton megközelíthetjük még Mór felől a sz. mellékúton és Pápáról a sz. mellékúton. Ez utóbbi út végig vezet a Magas –Bakony vadregényes tájain,feledhetetlen élményt nyújtva. Vasúton Győr és Veszprém irányából közelíthető meg, de mivel a szerelvényeknek meg kell mászni a Bakony lejtőit,az átlagsebesség elég alacsony,de ezért az utazót bőven kárpótolja a Veszprém és Vinye közti szakasz,amikor a vonat többek közt a Cuha-völgyének vadregényes és romantikus szakaszán kanyarog. Ez a vonalszakasz a magashegyi vasutakra jellemző technológiával épült és több viadukton valamint alagúton is átkel ezen a rövid szakaszon, így igazi csemegével szolgál a vonatozás szerelmeseinek.
 |
| Havas Zirc |
Zirc a túrázás fellegvára is, rengeteg útvonal indul innét a Bakony számos pontjára ,a hosszútávú útvonalak közül érinti az 
jelzése is.,valamint itt kezdődik/végződik a KDP útvonala is,melyet a 
sáv mentén járhatunk be., Aki a Cuha –patak lebilincselő völgyét ,szurdokát szeretné bejárni annak szintén innét érdemes elkezdeni a túrát.
jelzése is.,valamint itt kezdődik/végződik a KDP útvonala is,melyet a 
sáv mentén járhatunk be., Aki a Cuha –patak lebilincselő völgyét ,szurdokát szeretné bejárni annak szintén innét érdemes elkezdeni a túrát.
Mivel a környékre a vadban gazdag erdők és a kevés szántóföld volt a jellemző,ezért Géza fejedelemnek és fiának I. Szt. Istvánnak a kedvelt vadászterületévé vált, fejedelmi illetve királyi vadászterületté nyilvánították. Története több mint 900 éves múltra tekint vissza és szorosan összefügg a ciszterciek apátságával. Első írásos említése 1199-ből származik Siric alakban, de leletek bizonyítják,hogy a mai város déli részén már előtte is állt egy udvarház,mely a bakonyi Ispánság központja lehetett.1060-ban I.András királyunk bizonyítottan ebben az udvarházban halt meg,majd az általa alapított Tihanyi Apátságba temették el. Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította,az Apátság történetéről majd később.
A török háborúk éveiben először a szerzetesek,majd Veszprém elestét (1552) követően a falu lakosai is elmenekültek,a terület lakatlanná vált az épületek pusztulásnak indultak. Az újratelepítésre csak a XVIII.sz. elején került sor. Ekkor a sziléziai Heinrichau-i ciszterci Apátság tulajdonába került a környék. Először német telepesek érkeztek ,kik életre keltették a halott falut,de 1704-ben a kurucuk felégették. Újabb telepesek érkezésére 1712-25 közt került sor. A ciszterciek új kolostort építettek maguknak és megkezdődött Zirc újjáalapítása. Először a mai templom készült el, majd ezt követte az Apátság épülete, később az európai hírű könyvtár készült el. Ekkoriban épült a Rákóczi tér és a Kossuth Lajos utca több épülete is,mely közül pár műemléki besorolást kapott.
 |
| A Monostor keleti homlokzata |
A XVIII. és XIX.sz fordulójára a város a térség központjává fejlődött, az Apátság függősége közben megszűnt,így az a magyarországi ciszterci rend központjává vált. A Kiegyezést követően a járási hivatalok Zircre költöztek, ami tovább növelte jelentőségét. A környék lakói ekkoriban az erdőgazdálkodásból, a földművelésből és az állattartásból éltek, de a XIX.sz végére meghatározó iparosság is kialakult a településen.
A XX.sz elején megindult a polgárosodás folyamata,ezekben az években több iskola valamint az Erzsébet Kórház is megépült. A II.vh. véres harcai jobbára elkerülték a várost,így ezeket az éveket viszonylag békében élték meg a lakók,nem úgy a háború utáni államosítások éveit. Ekkor az erőszakos kitelepítések és a szerzetesek elűzése végett a kialakult mezőváros szétesett.
Amilyen káros volt ez az időszak ,ugyanolyan jó hatással volt a bányászat fejlesztése és új lendületet adott a település urbanizációjának. A Zirctől pát kilométerre lévő Dudari Szénbánya hatalmas fejlesztésének köszönhetően Zirc lakossága is számottevően növekedett,iskolák, intézmények sora épült. A szénbányászat hatására ezekben az években több kisebb ipari és szolgáltató üzem is megtelepült .
 |
| A székesegyház őszi napsütésben /2014.10.13. |
A település 1984-ben kapott városi rangot,a rendszerváltást követően pedig az Apátságot visszakapták a ciszterciek,így újra Zirc vált a rendjük központjává.
Ahogy haladtunk Veszprém felől Zirc irányába és egyre magasabbra emelkedtünk a Bakonyban, az esőt fokozatosan váltotta fel az intenzív havazás,Zircen már igazi téli körülmények fogadtak bennünket,a fehér hólepel már mindent beborított. Ez elég szokatlan ebben az időpontban,de az elmúlt évek furcsa időjárásának köszönhetően egyáltalán nem meglepő.
A városba érve a Rákóczi tér melletti parkolóban hagytuk az autót és legelőször a téren néztünk körbe. Megálltunk a bakonyi turisták 0 kilométerkövénél,melyet egy kőbakancs jelképez és egyben ez a KDP kezdő/végpontja is. Az emlékműről egy korábbi túránk képét teszem be, mivel a fényképező objektíve még nagyon párás volt,ezért a mai kép nem sikerült. A téren található még az OKT emlékoszlop,melyet a túramozgalom születésének 50. évfordulójára emeltek. Itt látható egy barokk Nepomuki Szent János szobor talapzata,melynek szobor részét 1950-ben az itt állomásozó katonák ledöntötték. Ugyancsak itt lelhető a város leghíresebb szülöttének Reguly Antalnak a mellszobra és az Országzászló.
 |
| 0-ás kilométerkő / 2014.10.13. |
A tér nyugati felén találjuk Reguly Antal szülőházában a róla elnevezett Múzeumot és Alkotóházat. A múzeumban megismerkedhetünk a neves kutató, finnugorista nyelvész életével,tudományos kutatásaival belepillanthatunk utazásainak az útvonalába. Ezenkívül a kiállítás bemutatja a Bakony népművészetét. Az alkotóházban előzetes egyeztetés alapján egész évben dolgozhatnak az érdeklődők ,elsősorban a népi kismesterségekkel ismerkedhetnek meg és dolgozhatnak bennük avatott mesterek irányításával.
 |
| Országzászló /2014.10.13. |
A tér keleti felét a Ciszterci Apátság épületegyüttese foglalja el,mely Zirc meghatározó épülte és jelképe,története szorosan összefügg a városéval. A monostor a magyarországi ciszterci rend központja,a jelenlegi apát Dékány Sixtus.
 |
| Az Apátsági templom a kolostor szárnnyal |
Először a középkori monostor történetével foglalkozunk. Az első monostort III: Béla alapította 1182-ben ,ki a franciaországi Clairvaux-ból hozatott ciszterci szerzeteseket,akiknek itt is megadta a Franciaorsdzágban élvezett kiváltságaikat. A monostor és a templom több évtizeden keresztül épült román stílusban. Az alapító halála után fia,Imre király is támogatta az építkezést , sőt oltárt is alapított. A Zirci monostorban és a többi ciszterci kolostorban az 1242-es tatárjárásig virágzó szerzetesi élet folyt, a mongolok dúlásának sok apátság áldozatul esett, de a vész elmúltával minden apátságban újra indult az élet. A XIV.sz-ra megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma,így valószínűleg Zircé is. 1480-ban Mátyás király kérésére hét magyarországi monostor felélesztésére a németországi apátok 12 fős konventet és apátot küldtek . A megsegített apátságok egyike Zirc volt. A segítség azonban nem tudta megállítani a hanyatlást, így néhány évtized múlva az apátságok újra a kihalás szélére sodródtak. A Mohácsi-vészt követően,Veszprém is a törökök kezére került 1552-ben,de ekkor a Zirci-apátságban már nem voltak szerzetesek. Az apátság javai,könyvei és levéltára megsemmisült,az épületek állaga romlásnak indult. A monostor kihalásával a falu elnéptelenedése is együtt járt és a következő több mint 150 évben Zirc lakatlan volt. Az első új telepesek 1715-ben az első három szerzetes 1726-ban jelent meg újra Zircen. A XVIII:sz-ban a sziléziai Heirichau ciszterci apátságból költöztek ide szerzetesek ,hogy újra élesszék a monostort. Az új szerzetesek egy teljesen új monostor és templom építésébe fogtak bele,bár a középkori épületek falai még álltak és helyre állíthatóak lettek volna. Azonban nem tetszett nekik a régebbi építési mód és az akkor divatos barokk stílusban hozzá fogtak egy új épületegyüttes emelésébe. A régi falakat elbontották, a köveket teljes egészében beépítették az újonnan emelt templomba és monostorba. Emlékként csak az egyik oszloppillér alsó szakaszát hagyták meg.1912-13-ban Békefi Remindg Zirci apát megbízta Hümpfner Tibor ciszterci atyát a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Az ásatások során feltárták a káptalanterem és egy dolgozóterem helyét,megkeresték a régi épület sarokpontjait. A teljes feltárásra és a romok konzerválására előbb az I.majd a II.világháború végett nem került sor. Később a magyarországi szerzetesrendek 1950-es feloszlatása késleltette a munkálatokat. A visszaállított ciszterci szerzetes rend miután visszakapta az apátságot 2007-ben kezdett hozzá az 1912-óta feltárt keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A hitelesítő ásatások során új leletek is napvilágra kerültek. Az ásatások kezdete után 2 évvel sikerült a romokat bemutatható állapotba hozni.
 |
| A középkori monostor romjai |
A barokk monostor építésébe a már említett Heirchau-i apátság irányításával és költségén a XVIII.sz.elején kezdték meg . A század közepére felépült az új barokk stílusú templom és a kolostor,melyekhez jórészt a régi épületek anyagát használták fel. Az új épületek a középkori apátságtól nyugatra kaptak helyet, felszentelésükre 1752-ben került sor,a felszentelést Padányi Bíró Márton veszprémi püspök celebrálta. A kolostorban a magyar származású szerzetesek száma egyre nőtt a század végér a 28 szerzetesből már 11 magyar volt.1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot,majd miután az utolsó Henrichau-i apát is meghalt 1814-ben a zirci apátság önállóvá vált ,ekkortól lett Zirc a magyarországi ciszterci rend központja. Ekkor Dréta Antalt nevezték ki zirci apáttá. Ekkortól egyre nagyobb elvárás lett a rend felé, hogy minél nagyobb részt vállaljon az oktatásban ,melynek maradéktalanul eleget is tettek és a XX.sz elejére több gimnáziumot működtettek országszerte, meghatározóvá váltak a középfokú oktatásban. Dréta utódja Villax Ferdinánd apát 1844-57 közt megépíttette az apátság második emeletét és az egész mai nyugati szárnyat a könyvtárral. 1950-ben mikor betiltották a szerzetesrendeket,a rend tagjai kénytelenek voltak elhagyni a monostort,melyet 1945-ben államosítottak. A rendszervált6ásig különböző intézmények működtek az apátság épületeiben csak a könyvtárat és a templomot hagyták meg eredeti funkciójában. Az első néhány szerzetes 1990-benm térhetett vissza,azóta a tudatos munka révén a rend visszanyerte eredeti dicsőségét,az épültek régi fényükben pompáznak.
|
| A monostor udvarán |
A hatalmas kéttornyú templom barokk apátsági templom különleges és lenyűgöző látványosság, védőszentje a rend előírásainak megfelelően Szűz Mária. Fő látványossága a szószék és a szentély faragott stallumai. A belsejét több értékes freskó díszíti,melyeket a kor jeles mesterei készítettek. A templom renoválása napjainkban fejeződött be. 1982-ben, alapításának 800. évfordulóján a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
 |
| Az Apátsági templom kivűlről.. |
A ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó barokkos szárnyát Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte a XVIII.sz-i újjáépítés során. A monostort a XIX.sz-ban bővítették, ekkor kapta klasszicista jegyeit is,melyet a tetején tümpanon és az alatta lévő korintoszi oszlopok jeleznek. A folyamatos állagmegóvásnak és restaurálásnak köszönhetően az épület kiváló állapotban van , ami lehetővé teszi, hogy eredeti rendeltetése mellett két másik, látogatható intézménynek is helyet adjon :
 |
| és belülről. |
- Az egyik a Reguly Antal Műemlékkönyvtár ,melyet az Országos Széchenyi Könyvtár üzemeltet és a második emeleten kapott helyet. A kolostor legnagyobb látványossága a könyvtárterem,ahol több mint 65000 nagy értékű és ritka nyomtatványt őriznek. A középkori nyomatok a kolostorral együtt javarészt elpusztultak, az újjáépítéskor a mai könyvtár első könyveit a sziléziai szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re duzzadt fel a mai szintre, az államosításkor a könyvtár kezelésével szerencsére a Nemzeti Könyvtárat bízták meg,így fenn maradhattak ritka kincsei. A rendszerváltást követően a tulajdonjog a ciszterciekre szállt vissza,de kezelésével továbbra is az OSzK-t bízták meg.
- A másik a Bakonyi Természettudományi Múzeum, mely az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma. A Kiállítás a monostor első emeletén kapott helyet 1972-es megnyitásakor. A múzeum feladata a Bakony flórájának ,faunájának és a geológiájának bemutatása.
 |
| A Múzeumszárny |
Az Apátságtól délkeletre található még a Zirci Arborétum 18 ha-os természetvédelmi területe,melynek meglátogatását megfelelő körülmények közt mindenképpen ajánlom. Az arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak. A ligetet a ciszterciek kezdték építeni az 1780-as években és öt kontinensről több mint 110 fa –és cserjefajtát gyűjtöttek az évek során.
 |
| Az eredeti kolostorban |
A cudar időben vacogósan jártuk végig a fenti látnivalókat, befejezésképpen még elsétáltunk a Köztársaság utcán a Gótikus Pillérkötegig,melyet mementóként és egyetlenként hagytak meg a középkori kolostorból. Az oszlopra egy Szent Imre szobrot állítottak az építők.
 |
| A meghagyott Pillérköteg |
Ezt követően felkerestük még a középkori templom romjait, melyet a közelmúltban tártak fel és tették látogathatóvá. A romterület az Apátság Köztársasági utcai bejárata felől közelíthető meg.
Más dolgunk nem maradt, mint beszerezni az igazolásokat az ítinerjeinkbe ,melyet a vasútállomás várótermében az új típusú OKT pecséttel teljesítettünk.
Még több kép Zircről:https://goo.gl/photos/wQgtMK6kLdScQgMe8
Még több kép Zircről:https://goo.gl/photos/wQgtMK6kLdScQgMe8
FELSŐŐRS PRÉPOSTSÁGI TEMPLOM 2016.MÁJUS 20.
 |
| Felsőörs címere |
Felsőörsön,a Balaton-Felvidék egyik ékkövén Ígéret havának huszadik napján jártunk,miután befejeztük aznapi túránk Balatonfűzfő és Alsóőrs között a Balaton körtúra keretében.
Felsőörs,ez a festői tájon fekvő,gazdag történelemmel és épített örökségekkel rendelkező település a Balaton -felvidéken a tóparttól mindössze négy kilométerre található.A település tájképét a mai napig a szőlő és gyümölcsöskertek határozzák meg,lakói is elsősorban szőlő és gyümölcs termesztésből,valamint borkészítésből élnek. Felsőörsre gazdag történelme, nevezetességei és a környék természeti kincsei sok kirándulót vonzanak,ezenkívül a bakancsos turisták között is kedvelt célpont.
Közlekedési infrastruktúrája rendkívül egyszerű két mellékúton érhetjük el. Balatonalmádi-Káptalanfüred irányából a 7218 sz. ,míg Alsóőrs és Veszprém felől a 7219 sz. útvonal vezet a községbe. Felsőörs a környék településeiről több gyalogos turistaútvonalon is elérhető.
 |
| A központ |
Felsőőrs környéke már ősidők óta lakott terület. Első régészeti leletei Kr. előtt az 5-6.-ik évezredből származnak.A Római Birodalom idején a környéken Kr.után I-IV.sz. idején rómaiak laktak a környéken,kik fejlett szőlőkultúrát honosítottak meg. A Honfoglalás idején már bizonyítottan lakott hely Felsőörs,első írásos említése 1082-ben történik egy királyi oklevélben.
Nevét az évszázadok alatt több alakban is használták: Superior villa Wrs, Kwagowrs majd 1616-tól Felső Őrs. Ezek az alakok abból adódtak,hogy a középkorban Balatonalmádi és Palóznak közt feküdt az "Őrs" nevű irályi birtok,mely már a XIII.sz-ban három részre vált (ma -Alsóőrs,Felsőörs és Lovas). Eleinte a Felső jelző helyet gyakran olvashatunk "Kővágó" illetve "Vágó" előtagokat,melyek a határában működő kőfejtőkre utal.,
1269-ből datálódó írás szerint a helységben ekkor már állott egy kőből épült palota.,melynek helyét "Miske palotája" néven ismerjük ma is.A XIV. sz. elején a bakonybéli apát is rendelkezett komoly szőlőültetvényekkel a környéken,melyeknek a jobbágyai az őket folyamatosan zaklató Csák nembéli Márk fia István és rokonai a Cseszneki család támadásai végett elmenekültek. Így az apát 1301-ben eladta a környékbeli birtokait.
Legrégebbi a birtokosai az Őrsi,későbbi nevükön a Batthyány és Fajsz Ányos Család tagjai lettek.Ezek a családok alapították a Prépostságot Mária Magdolna tiszteletére. A Prépostság pontos alapításának évét nem ismerjük,feltehetően a XII.sz. végén történt,kegyurai folyamatosan a Batthyányok voltak.
 |
| Prépostsági Templom |
A Tatárjárás folyamán jelentős pusztítást nem jegyeztek fel,annál többet a török hódoltság idején.A folyamatos támadások végett 1546-ban a település lakatlan,majd később hol a törökök,hol a magyarok égették fel.,vagy fosztották ki.. Miután a török kiűzését követően normalizálódott a helyzet 1711-ben lakóit pestisjárvány tizedeli meg.
A népesedés és a gazdaság az 1720-as éveket követően kezdet el lassan növekedni,de ekkor az időközben reformátussá vált lakókat az ellenreformáció során többször támadták a mindenkori Prépost emberei. A harcok során elpusztult Prépostsági templomot Padányi Bíró Márton 1736-ban hozatja helyre,melyet a reformátusok önként adtak át. Ezt követően a két felekezet viszonylagos békében élt egymás mellett,melynek eredményeként a falu folyamatosan fejlődött.
 |
| Ref.templom |
Felsőörs a XIX. és XX.sz-elején folyamatosan fejlődött,népessége nőtt. E fejlődésben nagy szerepe volt Veszprém és a Balaton part közelségének,melyeknek piacai kitűnő felvevőhelynek bizonyult a helyi gazdák számára. A szőlő-gyümölcstermesztés mellett a fejlődés további rugója volt a működő kőbánya.
 |
| A prépostság pincéje |
A XX.sz-ban a környéken (Veszprém,B.fűzfő)nagyfokú iparosítás zajlott,melynek eredményeként a foglalkoztatás átrendeződött sokan jártak környező települések ipari üzemeibe dolgozni.
A II.vh-t követő parcellázások során sok nem helybéli szerzett üdülő és zártkerti telket,melynek köszönhetően jelentős építkezések indultak meg. Ez a folyamat ma is érzékelhető a Felsőörsön ingatlannal rendelkező tulajdonosok nagy része nem helybéli állandó lakos.
Felsőörsre Káptalanfüred irányából,az Öreg-hegy szőlői,hétvégi háza közt érkeztünk meg. A faluba érve rendezett,felújított porták ,melyek nagy részének tulajdonosa csak nyaralónak használja az ingatlanát ,közt haladtunk és percek alatt elértük a település központi részét.
A Református Egyházközösség Temolománál álltunk meg először. A reformáció terjedésével a felsőörsi lakók többsége is áttért az új vallásra. Mivel hívek híján kihasználatlan maradt a Mária Magdolna templom,így a Kálvinisták birtokba vették és több mint 150 évig használták. Közben a kegyúr által kinevezett prépostok folyamatosan ,nem egyszer erőszakos eszközökkel próbálták visszaszerezni,de az új vallás hívei egészen a XVIII.sz-ig sikeresen álltak ellen. Amikor Padányi Bíró Márton lett a Prépost 1729-ben minden eszközt bevetett,hogy visszaszerezze a katolikusoknak a templomot és "fáradságát" 1736-ban siker koronázta,ekkor a reformátusok "önként és dalolva "adták vissza .Ezt követően a reformátusokat tovább üldözték,volt,hogy a falu egyik házának csűrjében tartották az Isten tiszteleteket. Kialakult a két felekezeti iskola is,melyek nagyon sokáig külön működtek.1739-re valamennyire normalizálódott a helyzet és a reformátusok belefoghattak új templomuk építésébe.Ekkor nemes Mórocza Gergely és nemes Tóthy Ferenc a gyülekezetnek ajándékozta azt a telket ahol a jelenlegi Parókia áll. Ezen a telken építették meg első kicsiny kőtemplomukat.A XIX.sz negyvenes éveire a két felekezet kibékül,alkalmanként együtt is ünnepelnek. Ezután a Parókia melletti telket megkapja a gyülekezet és ezen kezdik meg,immár nagyobb templomuk építését,melyet 1887-ben fejeznek be. A jelenlegi Parókiát 1904-ben építik fel.
Innét a szomszédos telken álló Hősi Emlékműhöz sétáltunk,ahol egy néma főhajtással emlékeztünk meg azon felsőörsi hősökről ,kik legdrágább kincsüket,az életüket áldozták a Szabadságért és a Hazáért.
Ezt követően a falu leghíresebb nevezetességét a Prépostsági templomot kerestük fel.
Felsőörsre Káptalanfüred irányából,az Öreg-hegy szőlői,hétvégi háza közt érkeztünk meg. A faluba érve rendezett,felújított porták ,melyek nagy részének tulajdonosa csak nyaralónak használja az ingatlanát ,közt haladtunk és percek alatt elértük a település központi részét.
 |
| Ref.templom |
A Református Egyházközösség Temolománál álltunk meg először. A reformáció terjedésével a felsőörsi lakók többsége is áttért az új vallásra. Mivel hívek híján kihasználatlan maradt a Mária Magdolna templom,így a Kálvinisták birtokba vették és több mint 150 évig használták. Közben a kegyúr által kinevezett prépostok folyamatosan ,nem egyszer erőszakos eszközökkel próbálták visszaszerezni,de az új vallás hívei egészen a XVIII.sz-ig sikeresen álltak ellen. Amikor Padányi Bíró Márton lett a Prépost 1729-ben minden eszközt bevetett,hogy visszaszerezze a katolikusoknak a templomot és "fáradságát" 1736-ban siker koronázta,ekkor a reformátusok "önként és dalolva "adták vissza .Ezt követően a reformátusokat tovább üldözték,volt,hogy a falu egyik házának csűrjében tartották az Isten tiszteleteket. Kialakult a két felekezeti iskola is,melyek nagyon sokáig külön működtek.1739-re valamennyire normalizálódott a helyzet és a reformátusok belefoghattak új templomuk építésébe.Ekkor nemes Mórocza Gergely és nemes Tóthy Ferenc a gyülekezetnek ajándékozta azt a telket ahol a jelenlegi Parókia áll. Ezen a telken építették meg első kicsiny kőtemplomukat.A XIX.sz negyvenes éveire a két felekezet kibékül,alkalmanként együtt is ünnepelnek. Ezután a Parókia melletti telket megkapja a gyülekezet és ezen kezdik meg,immár nagyobb templomuk építését,melyet 1887-ben fejeznek be. A jelenlegi Parókiát 1904-ben építik fel.
 |
| A református Parókia |
Innét a szomszédos telken álló Hősi Emlékműhöz sétáltunk,ahol egy néma főhajtással emlékeztünk meg azon felsőörsi hősökről ,kik legdrágább kincsüket,az életüket áldozták a Szabadságért és a Hazáért.
 |
| Hősi Emlékmű |
Ezt követően a falu leghíresebb nevezetességét a Prépostsági templomot kerestük fel.
A Balaton környék legjelentősebb román-kori emléke ,a Felsőörsön található egykori Prépostsági templom. Az épületre először ránézve spanyolos,móros beütés jut eszünkbe,melyet valószínűleg építőanyaga(kváderkövek) vált ki a nézelődőből. A templom nyugati homlokzatos, háromhajós . Az eredeti főhajót a keleti végén félköríves szentély,apszis zárja le. Eredeti még a két egyenes záródású mellékhajója is,melyeken 3-3- ikerablak fedezhető fel. A prépostsági templom gazdagon díszített félköríves,bélletes kapuival,az egész épületen végigfutó fűrészfogas és félköríves párkányzatával ,Herkulecsomóra kötött oszlopaival a hazai Román-kori építészetünk világhíres alkotása. A templom főbejárata a nyugati homlokzaton lévő timpanonos oromzatú bélletes kapu,mely a templom legfőbb díszeinek egyike. A bejárat fölött az áldást osztó Püspök és az alapító kegyúr,valamint annak felesége látható. A kapu fölött az övpárkányra ültetett három háromszög oromzatú ,hurokcsomóval összekapcsolt,faloszlopokkal tagolt ablak látható. Ezt a függőleges tengelyre épülő nyílásrendszert a főpárkány zárja le, a fölötte látható nyolcszög alaprajzú felépítmény már a gótikus átépítés jegyeit mutatja. A templom hajója bár oldalfalaiban román,de architektúrája végett barokk jegyeket mutat. Az oldalfolyosóban egy sokleveles oszlopboltozat és egy román kori körablak mérművének töredéke látható. A karzaton lévő díszes orgonán ,kihasználva a templom legendás akusztikáját rendszeresen tartanak hangversenyeket. A templomot ma is rendszeresen használják szertartások végzésére. Az épület kiemelt jellegének megfelelően kitűnő állapotban található,bár néhol vakolat hullás,lepergés tapasztalható,egyébként gondozott,rendezett. A környezet példaértékűen karbantartott,tiszta.
 |
| A templom bélletes kapuja |
A felsőörsi prépostságot az Őrsi család alapította a XII.sz.végén és rögtön megkezdték a román stílusú templom építését is,melyet a XIII.sz elején fejeztek be. Oklevelek említik,hogy a templom Szent Mihály oltárát Bertalan veszprémi püspök szentelte fel,és ezen írásban említik a feltételezhető alapítókat Miske ispánt és feleségét Margit asszonyt. Az első építési fázisban elkészült templomot már a tatárjárást követően fejezték be,valószínűleg az 1250-60-as években. A templomot a XIV.sz-ban gótikus jegyekkel átépítették.1500 környékén újabb átalakításokra került sor,ekkor kapta a templombelső a terazzo padlót is. A mohácsi-vészt követően a Veszprémet is érintő pártharcok során a templomot kifosztották,feldúlták. Mikor a török 1552-ben elfoglalta Veszprémet Felsőörs is erre a sorsra jutott és ekkor pusztította tűzvész is a templomot. A tűz nyomai ma is felfedezhetőek a torony északi és déli falán. Veszprém elfoglalásakor az oszmánok megölték Rezy Gyula prépostot,a kanonokok pedig elmenekültek,így megszűnt a katolikus egyház tényleges jelenléte Felsőörsön. A környék kegyurai a Battyhányak ugyan neveztek ki prépostokat,de azok a templomot és a javaikat nem tudták birtokba venni,mivel a környék időközben kálvinistává vált urai ebben megakadályozták őket. A templom gondozás nélkül állt, állaga folyamatosan romlott. Padányi Bíró Márton Prépost(később veszprémi Püspök) 1731-ben látott hozzá,hogy a Prépostság jogait és javait visszaszerezze. Ennek eredményeként 1736-ban a reformátusok "önként "visszaadták azokat. Az akkor már püspök Padányi még ebben az évben hozzálátott a templom helyreállításához. A munkálatokat 1745-ben fejezték,ekkor a templom barokkos belsőt kapott. A templom a XIXsz folyamán többször is tatarozáson esett át.1943-ban a Műemlékek Országos Bizottsága fogott hozzá a templom tudományos feltárásához és helyreállításához,de a munkák a II.vh. harcai végett megszakadtak. A kutatásokat és a szakszerű felújítást 1962-68 közt az Országos Műemléki Felügyelőség fejezte be.
 |
| A templom nyugati homlokzata |
Sajnos a templomot csak kívülről tudtuk megnézni,mert egy papírfecni kiírása szerint 10-17 óra közt látogatható,de mi ezt kevéssel lekéstük. A kiírt telefontszámot senki nem vette fel,így a templom értékes belsejének megismerését el kellett halasztanunk.
 |
| A Prépostsági Kúria barokk épülete |
Vetettünk még egy-két pillantást a Préposti Kúria épületére,melyet Padányi Bíró Márton parancsára 1732-ben kezdtek építeni.A kúriában hét barokk boltozatos szoba található,pince ,konyha és tálaló.Az épület legszebb része a kőkeretes kapu,amely fölött a falu kegyurainak,a Batthyány-ak címere látható.
 |
| Batthyány címer |
Ezzel be is fejeztük Felsőörs megismerését és már csak az igazoló pecsétek beszerzése volt hátra. Ennek helyszínéül a nemrég nyílott Kisoroszlán Éttermet választottuk egy hideg üdítő és serital mellett.
Még több kép Felsőőrsről: https://goo.gl/photos/ogzTNBgufTRgkdui9
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése