2017. október 14., szombat


  OKT. 29. TÚRA   2017.10.09.

          DOBOGÓKŐ Th.-BÉCSI ÚT(218-as busz)


         " Az ember nem azért turista,mert az erdőt járja,
                           hiszen a vaddisznó is járja-mégsem turista,
                           hanem azért,hogy maradandó,a közt szolgáló
                           turistalétesítményeket hozzon létre"
                                                                                    Dt.Téry Ödön (1856-1917)
                         
     
                Végre úgy alakultak dolgaink,hogy a napi taposómalomból kicsit ki tudtunk szakadni és sikerült két napot szabaddá tennünk,hogy folytassuk az OKT bejárásunkat,melyet 2016 januárjában szakítottunk meg. Azóta sok minden történt túrázás fronton, befejeztük a RP-DDK-t, és  Balaton Körtúrát , elkezdtük és be is fejeztük szűkebb pátriánk túramozgalmát a Fejérkőtöl-Tündérvölgyig érdekes,ismeretlen útvonalát. Valamint belefogtunk a Balaton-Felvidéki Kéktúra ,teljesítésébe melynek  nagyjából a felénél járunk. Az egynapos túrák alatt mindvégig fájt a szívünk,hogy a nagy kedvenc OKT-t nem tudjuk folytatni,de sajnos soha nem volt időnk ,hogy legalább két napot egybefüggően a túrázásra tudjunk fordítani,de most eljött az idő,így Magvető havának kilencedik és tizedik napján bakancsot  húztunk és folytattuk vándorlásunk a nagy kék sávon.

                                  
                                     Erre a kettő napra a hazai turistáskodás bölcsőjének számító Dobogókő környéki etapokat terveztük be. Mivel sem erőnlétünk sem kedvesem gerincproblémái nem tolerálták volna a nagy igénybevételt,így mindkét napra a látszólag könnyebb útvonalat választottuk és mindkétszer Dobogókőröl indulva teljesítettük a mozgalom XV. és XVI. szakaszát. Első nap a Bécsi-útig(Rozália téglagyár) vándoroltunk több mint 23 km-en a Visegrádi-hegységben és a  Pilisi-hegységben ,melyeket  az ország legkedveltebb és legkiépítettebb bakancsos terepei közt tartanak számon. Ez a két nap a sziklás,köves lejtmenetekről és a hidakról fog szólni.



Panoráma a Pilisről


                                    Az időjárás előrejelzések  vegyes időt ígértek,mely be is igazolódott, a két nap alatt volt részünk kellemes napsütésben,borongós ,csepergős hűvös időben ,néha viharos szélben. Összességében azonban soha rosszabb körülményeket. 

                                       A logisztikát úgy szerveztem meg,hogy mindkét nap Pomázról mentünk (volna) fel busszal Dobogókőre,majd a túra végén is ide térünk vissza. Mivel a kinézett autóbusz fél nyolckor indult Pomázról,így az első kakasszó már talpon talált bennünket és gyors készülődést követően már hajnali öt után pár perccel autóban  ültünk és száguldottunk a cél felé. Számításaim szerint időben oda kellett volna érnünk ,de az útba eső  Nagyfalu ébredezése és szokásos dugói végett a kinézett autóbusz akkor kanyarodott ki az állomásról,mikor mi beálltunk a parkolóba. Hoztuk szokásos formánk. Így agytekervényeim rögtön mozgásba lendültek a B terv elkészítése végett. A következő járat csak egy óra múlva indult,így úgy döntöttünk autóval megyünk fel a csúcsra és majd délután buszozunk .



Dr.Téry Ödön Emlékmű,Dobogókő


                                          Tankoltunk,kávéztunk és útnak indultunk a hegytetőre vezető szerpentines,kissé kopott országúton.A felhőben úszó Dobogókőre a busszal egy időben érkeztünk fel ,következett a parkoló keresés,mely a szűkös hegytetőn nem is olyan egyszerű feladat. Végül egy csendes mellékutcában sikerült free helyet találnunk és már csak a végső szerelvény igazítás volt hátra,hogy belecsaphassunk a lecsóba.

                                               Dobogó-kő a hazai turistáskodás bölcsője,népszerű üdülő és kiránduló hely. Az alig több mint 100 lakost számláló településrész Pilisszentkereszthez tartozik közigazgatásilag. A "központ" a helyiek szerint keveset költ a településrészre ,ezért már többször próbáltak elszakadni tőle,mindez idáig eredménytelenül. Dobogó-kő ( 699m tfsz) a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja,Pest és Komárom-Esztergom megyék határa.Tetejéről az ország egyik legszebb panorámája tárul a szemünk elé,rossz nyelvek szerint időközönként a Magas-Tátra vonulatai is kivehetőek.Itt épült az ország első menedékháza,valamint a szégyenteljes Trianon után a mai Magyarország első sípályája(1923).Dobogókő fontos szakrális hely is,mivel egy ezoterikus nézet szerint itt található a  Föld szívcsakrája,"bolygónk dobogó szíve".A sípálya mellett áll a Zsindelyes Vendégház,mely Makovecz Imre tervei szerint épült és ez hozta meg az építész számára a nemzetközi ismertséget.
                                              
A mai turistaház


                                                A meleg autóból kedvetlenül szálltunk ki a párás,nyirkos zimankóba,de pár lépés múlva ez az érzés elmúlt. Pár perc sétával értük el a Báró Eötvös Loránd menedékház jellegzetes épületét,mely még ebben a korai időpontban zárva volt. Így tovább álltunk a kilátópont és a Téry szobor felé,bár tudtuk,hogy az ország egyik legszebb panorámájában ezúttal nem fogunk gyönyörködni. Bár  a hegytetőn hétágra sütött a nap,de alattunk pár tíz méterrel óriási köd és felhő zárta el a csodát előlünk.



Ilyen" panoráma" fogadott

                                                    Az MTE alapítói( Báró Eötvös Lóránd,Dr.Téry Ödön és Dr Thirring Gusztáv) elhatározták,hogy a fővároshoz közeli,de akkor még nehezen megközelíthető Dobogókőn menedékházat építenek. A boronafalu épület átadására 1898 júniusában került sor és Báró Eötvösről nevezték el. Ebben az épületben ma a Turistamúzeum található,mely azonban igen korlátozottan látogatható.A faház mellet 1906-ban készült el a  sokkal modernebb  és  mai is turistaházként funkcionáló nagyobb kőépület.1910-ben már telefon,nem sokkal később pedig már gáz is volt az épületben,melyet 1932-ben villamosítottak. A II.vh. követő esztelen években feloszlatták a tulajdonos egyesületet,az épületben munkásszállót alakítottak ki,majd  sorsára hagyták.Később a Pannónia Szálloda Vállalat üzemeltette. A  leromlott épületet a rendszerváltáskor újjáalakult MTE visszakapta,majd nemsokára adományokból és pályázati pénzekből felújította.
                                                  


Turistamúzeum

                                                     Fotóztunk párat,majd visszatérve a turistaházhoz örömmel láttuk,hogy időközben kinyitott,így betértünk egy indítóitalra,mely ez alkalommal egy-egy 52°-os,ízletes  Tatra tea volt. A "bemelegítés"után elvégeztük az adminisztrációs teendőinket és beütöttük az indító pecsétjeinket az ítinerjeinkbe, azonban az indulásig volt még teendőnk. Körülnéztünk a Turista Emlékparkban és kötelességünknek eleget téve emlékszalagot kötöttük a Hősök emlékművére,mely azon túratársainknak állít  emléket kik legdrágább kincsüket ,az  életüket adták a bakancsban megismert és szeretett hazájukért az I. és II. vh. vérzivataros éveiben.



Hősök Emlékműve,Dobogókő

                                                    A  I.vh-ban hős turistákra emlékező Hősök Emlékművét 1931,májusában avatta fel József főherceg.Az emlékművet a kommunizmus sötét éveiben Rákosi leromboltatta,sorsára hagyták. Az 1989-ben újjáalakult MTE  felújíttatta ,ekkor került rá a II:vh. áldozatainak emléktáblája.



Emlékezés



                                               Közben jól elszaladt az idő,már majdnem kilenc volt,így sietve kaptuk lábunk a nyakunk közé és indultunk el D-DNy-i irányba. Átkeltünk a parkon,majd a központi parkolón és Dobogókő ligetes,romantikus kiépített ,széles sétányain ereszkedtünk le  jelzéskavalkád mellett. Útvonalunk első pár száz méterén a K.gif , P.gif , S.gif,KC.gif  ,KM+.gif  és a MZ.GIF  jeleket követve  haladtunk, jelzés orgia.



Első lépések


                                                  Az Őzike és Bükkös utcák sarkán aztán elköszöntünk a rengeteg jelzéstől és már csak a jó öreg K.gif-ot kellet figyelnünk. Egy alig észrevehető éles letörésnél aztán elhagytuk Dobogókő ingatlanait és csodaszép ,öreg tölgyesben ereszkedtünk a csúcsról enyhén lejtő sétaúton.



Átkelés a kanyargós -patakon


                                            A fokozatosan lejtő úton pillanatok alatt leértünk a Kanyargós -patak völgyébe,ahol először keltünk át  a patakon és egyben az első fahídon a rengeteg közül,mely a két nap alatt az  utunkba került.Majdnem elrobogtunk az alig észrevehető Hideg-lyuk mellett.Régen a néphagyomány jeget sejtett a már eltömődött sziklahasadékban,ezzel magyarázták a feláramló hűvösebb levegőt.



Hideglyuk

                                                 Innét valóságos montánbükkök közt értül el a vadregényes és egyben romantikus Zsivány-sziklák folyosóit,melyekhez előbb fel kell kapaszkodnunk,hogy egyáltalán láthassuk őket,majd le kell ereszkednünk a rejtek adó folyosókra. Élveztük a lebilincselő látványt,elmerengtünk a legendákon,fényképezkedtünk ,röpült az idő.



Zsivány-sziklák

                                                   A 25-30 m magas Zsivány-sziklák a régmúltban vulkáni tevékenység során kerültek a felszínre.A mondák szerint IV.Béal itt rejtette el kincseit a tatárok elől, menekülés közben. A későbbiekben haramiák búvóhelye volt.
                                           
A Zsivány-sziklák alulról

                                                Tudtunk volna még barangolni,csodálkozni,de messze volt még a mai nap vége így szedelőzködtünk. Kijőve a sziklák közül  találkoztunk egy roppantul siető kékezővel,akivel még szót sem sikerült váltanunk.



Valahol a Kakas-hegyen

                                                 

                                          Elhagyva a sziklákat a K.gif -ok hol lankásabban,hol meredekebben ereszkedtek ,a bükkösöket vegyes erdő váltotta és hamarosan feltűntek a fák közt Kakas-hegy erdészeti és üdülő -házai. Innét pillanatok alatt elértük a Dobogókői országutat,melyen átvágva újra vegyes erdőben szintezve haladtunk tovább Pilisszentkereszt határáig. Elérve a házakat az eddigi murvás utat szilárd burkolat váltotta ami egyúttal meredekebb is lett.
                                                  


A Dobogókői országút




                                                   Pilisszentkereszt népszerű kirándulóhely és túrák kiindulási pontja,Pilis és Dobogókő alatt fekszik. Határában a római időkben hadi út vezetett,de településnek nem találták nyomait. Benépesülése a Honfoglalást követően kezdődik,határában találhatók a III:Béla által alapított Apátság romjai. Az apátságot a király a ciszterci rendnek adományozta. Ebben a templomban temették el a meggyilkolt Gertrúdis királyné hamvait. Az eseményeknek a Bánk Bán állít emléket.A monostor és a hozzá tartozó település a törökdúlás idején elpusztul és csak a XVIII.sz elején(Mária Terézia korában) népesül be újra német és szlovák telepesekkel. Ma nagyobb arányban a szlovák nemzetiség lakja.


                                                  
Bélyegzés Piliszentkereszten


                                                        Takaros,gondozott ingatlanok közt pillanatokon belül elértük Pilisszentkereszt központját,ahol ellenőrzőpont is található. Mi az Italdiszkont ablakában lévő stemplivel igazoltuk ittjártunk,kicsit nézelődtünk a falu központjában majd ahogy jöttünk, el is hagytuk a falut pár perc alatt.




Pilisszentkereszt,központ

                                                          A falu szélén még egyszer átkeltünk a Kanyargós-patak fölött,majd egy ösvényen elértük a Kovácsi-(Dera) patak áttörését,melyet  Szurdok néven ismerünk. Látványos,vadregényes úton haladtunk ,többször átkeltünk a patak fölé épített fahidakon,bürükön. Az utat kísérő táblákról megismerhettük a Pilis és a Visegrádi-hegység kialakulását,a Szurdok létrejöttét,élővilágát.




Átkelés a Szurdokban

                                                        A hatalmas sziklák közt kanyargó völgyben még a nyáron is hűvös marad a hőmérséklet,mivel a napfény kevésbé hatol be. ennek köszönhetően,több ritka árnyékot kedvelő növény is található itt.



A Szurdok

                                                       A 600 m körüli hosszúságú útvonal minden méterét élveztük,az emlékek mélyen beégtek agytekervényeinkbe. A nézelődés,rengeteg fotó jelentősen lelassította haladásunk ,épphogy csak vánszorogtunk ezen a szakaszon. Elérve a Szurdok alsó kijáratát egy pihenőhelyhez értünk a Kovacsina ligetes szélén. Itt frissítettünk ,szerelvényt igazítottunk,majd folytattuk baktatásunk a K.gif -ok mentén,a Hosszú-hegy oldalában.



Visszatekintés a Hosszú-hegyről

                                                       Átkelve a Dera-patakon az utunk vegyes erdőben kezdett emelkedni erdészeti dózerúton. Hosszú vándorlásba kezdtünk zárt erdőben,elérve egy oldalazó utat az erdő kinyílt előttünk és szép kilátás tárult elénk a Pilisről és a Visegrédi-hegységről. Előttünk fel-fel tűntek a varázslatos Csobánka házai és a mögöttük tornyosuló Kevélyek,valamint az Oszoly hófehér sziklafala.
                                                    


Előttünk Csobánka





                                                      Csobánka feltételezhetően már a Római-korban lakott terület volt,első írásos említése a XII.sz második felében történik.A török időkben elnéptelenedik  és csak 1690 környékén népesül be újra szerb telepesekkel.A faluba a XVIII.szban  számos sváb és szlovák telepes is érkezett.    


                                                   
Sarlós Boldogasszony kápolna


                                    Mikor kézzel fogható közelségbe kerültek Csobánka házai elértük a Z.gif -ot és a két jelzés Ny-nak kanyarodva erős kaptatón kapaszkodott fel a Szentkúthoz és a fölötte található Sarlós Boldogasszony kápolnához.


                       
Szentkút





                                       A kegyhelyként és csodatévőként ismert Szentkúthoz több legenda is kötődik,melyek csodás gyógyulásokról szólnak. Az eredeti kápolnát Ledner Mária építtette hálából,hogy vissza nyerte a látását. A ma álló kápolnát 1938-ban szentelték fel.


                                                        Először körbenéztünk a csodatévő helyen,fotóztunk,megkóstoltam a gyógyító vizet,majd fél egy lévén pótoltuk energiaveszteségeink,ettünk egy "csodacsokit",kicsit pihentünk,mert tudtuk,hogy a következő 5 kilométer mai útvonalunk legmegterhelőbb szakasza lesz.



Csobánka a fehér sziklákkal


                                                        Szedelőzködés után egy alig 400 m-es szakasz következett,de micsoda szakasz.Rögtön egy erős emelkedővel kezdett,ami aztán csak durvult. Mikor már szemünk gúvadt,tüdőnk a zsebünkbe került, elértük a Hosszú-hegy oldalában futó szekérutat,melynél elköszöntünk a Z.gif  sávtól,míg a -K.gif ek balra ,Dnek fordultak.  



Magányos tölgy a Méhlegelőn

                                                         Az erdő egyre ritkult, a táj egyre jobban kibontakozott előttünk,csodás látképet nyújtva Csobánkáról ,a Pilis és a Visegrádi-hegység csúcsairól. Poros földúton szintezve haladtunk majd két kilométernyit ,mígnem elértük a Csobánkai-nyerget.



Pihenő  a Kevély-nyereg előtt


                                                          Innét az egykori laktanya újjá épülő kerítése mellett  kapaszkodtunk kellemes emelkedőn a Csobánkai Tanösvény táblái mellett DK-i irányba. A felhagyott Murvabányánál aztán a K.gif-ok Knek fordultak és újra vegyes erdőben szinteztünk tovább.Jó hétszáz lépés múlva értük el a S.gif jelzést,mely a Kis-Kevély csúcsára tart. Újabb pár száz lépést követően jelzéseink Dnek fordultak és egy újabb feketeleves következett. Erős,húzós kaptató jött,ráadásul a Kevélyekre jellemző sziklás,mészköves talajon. 



Kevély-nyereg ep.

                                                            Lihegve értük el az egykori Kevély-nyergi menedékház megmaradt köveiből emelt pihenőpadot,melyre kitikkadva "rogytam"le,elsősorban egy fotó kedvéért. Innét pár lépéssel elértük a volt th.helyén épült pihenőhelyet,ahol az OKT ellenőrzőpontja is található.

                                                   
Panoráma a Kevély-nyeregből




            A padokra ülve először fújtunk egyet,majd ettünk egy csúcscsokit,frissítettünk és beütöttük az igazoló pecséteket az ítinerjeinkbe.Kicsit eljátszottunk a gondolattal,hogy felmegyünk a Nagy-Kevélyre,de az idő szűkössége végett lemondtunk erről a tervről.



Lefele a nyaktörő úton

                                                             A turistaút csomópontból (aK.gif a P.gif a S.gif és a K3.gif találkozik itt) aDK-i irányba a nehezen járható,sziklás,apró köves Rédlinger Adolf úton ereszkedtünk . Vegyes erdőbe értünk,jobbról ha engedték a fák szép kilátás tárult elénk a Solymári-völgyről és a mögötte magasodó Budai-hegységről. A párás levegőben jól kivetőek voltak a Hármashatár-hegy jellegzetes antennái,tornyai.

                                               
Nagy-Kevélyi Kőfülke




        A sziklás,gördülő köveken fokozott odafigyeléssel lehet csak haladni,így tempónk is ennek megfelelően belassult. Pár száz méter múlva elértük a fölénk tornyosuló Nagy-Kevélyi Kőfülke jellegzetes nyílását.Ezen a szakaszon találkoztunk egy iskolás csoporttal kik felfele tartottak .Nagy kár,hogy a köszönés fogalmát nem ismerik-még a tanárnők sem! Milyen lesz ez a korosztály?
Teve- szikla


                                                     Idővel a sziklák kezdtek elfogyni,a kövek sem gurultak ,a lejtő is megszelídült,ekkor már a Magas -erdőben lépkedtünk előbb DNy-i,majd D-i irányba egy földúton. Lassan az erdő is elmaradt mögöttünk, feltűntek Pilisborosjenő épületei  és egy újabb csodáshoz a Teve-sziklához értünk.




Pilisborosjenő a távolban


                                                       A dolomit szirt kipreparálódott tevére hajazó formája érdekes ,lenyűgöző látványt nyújt és csábít a bámészkodásra. Kedvesem itt (is)kimondottan élvezte a fotózást és ez a hely mutatkozott alkalmasnak,hogy egy videót is készítsen ,így itt is jó fél órát időztünk el mielőtt átvágtunk a fennsíkon és a Vendel-hegy fenyvesébe értünk volna.




Vendel-hegyi Kálvária

                                                     Pilisborosjenő környéke már az Őskorban is lakott volt,leleteket találtak a Római-korból is. A Honfoglalás környékén a Jenő törzsből telepedtek le ide őseink,erre utal a falu neve is.A török korban elnéptelenedik és a XVIII.sz.folyamán sváb telepesek népesítik be újra.A főváros közelségének köszönhetően mára fejlett településsé vált.

                                                      Hangulatos fenyvesben oldalazva értük el a település Kálváriáját,mely a Vendel-hegy oldalában lett kiépítve. Itt már a falu első,impozáns házait is elértük,csak kapkodtuk a sok csilli-villi palota láttán.
                                      

               
Szegények lakja

                                                      Pilisborosjenőt csak a szélső utcákon érinti az OKT,de itt is jól látszik a falu jóléte, gazdagsága.A DK-nek tartó K.gif  jelzéseink ,az erdő utcánál élesen DNynak kanyarodtak és erős kaptatóba kezdtek a Köves-bérc oldalában. Elérve a falu utolsó házait aztán az emelkedő enyhült ,de még jó pár száz méteren kitartott,míg elértük a gerincet és vegyes erdőben szinteztünk a nem oly régen még kopár hegytetőn. 
Őszi hangulatban


                                                       A hegyen folyó intenzív bányászat felhagyásával,a hegy egyre jobban vissza erdősül mely a korábbi legendás panorámát eltakarja,ráadásul a korábban itt álló kilátó is használhatatlan lett .Hangulatos helyen vezetett az ösvény,mely pár száz méter múlva meredek,sziklás-köves lejtőbe ment át. 


A Köves-bérc gerincén


                                                        Kezdődött megint a lassú totyogás,minden lépésre figyelni kellett.Lassan elértük az erdő szélét ,újra beértünk Pilisborosjenőre.A sziklás ösvény a rendkívül meredek Kövesbérci útra váltott. Itt már tempósabb léptekkel vesztettünk a magasságból és hamarosan leértünk a Solymári medencében futó igen forgalmas Bécsi útra(10-es főút).




Lejtmenetben

                                                         A főúton csak jó pár perces várakozást követően sikerült csak átkelnünk és egy földúton  pillanatok alatt elértük az Arany-hegyi-patak folyását. A közelmúltig itt haladt az OKT nyomvonala,de most pár száz méterrel odébb vitték és az Budapest-Esztergom vasút melletti ösvényen haladhatunk Rozália-téglagyár felé.



Arany-.hegyi-patak

                                                       Az Óbuda-Esztergom vasútvonalat 1895-ben adták át a forgalomnak,eredetileg HÉV-ként üzemelt.A HÉV a nagy gazdasági világválság alatt 1931-ben került a MÁV tulajdonába.A vasútvonal nagyban hozzájárult és járul a környék gazdasági fejlődéséhez. Legutóbbi felújítása 2015-ben fejeződött be,ekkor részben villamosították a pályát.


                                                        Itt már a finisben jártunk,így igencsak megszaporáztuk a lépteinket,így percek alatt elértük mai utolsó ellenőrzőpontunkat,ahonnét kiloholtunk a Bécsi-útra és szerencsénkre épp jött egy 218-as.Intettem neki,hogy vele szeretnénk menni,így az utolsó száz métert futva tettük meg a megállóig,ahol lihegve ugrottunk fel a buszra. Nagyon rendes sofőrrel találkoztunk!



Közel a cél

                                                         A 218-as a Szentlélek-térig repített bennünket,ahonnét a következő HÉV járattal Pomázig utaztunk,ahol nem várt ránk az autónk. Még fel kellett érte menni Dobogókőre,de a következő járat majd 50 perc múlva indult.

                                                      Így mit volt tenni,beültünk az állomás kulturáltabb kricsmijébe,de még ez is alulról feszegette a tűréshatárunkat. Szokás szerint én húztam a rövidebbet,így nekem egy 0/0°-os Borsodi jutott,míg Első egy citromos Gösser-el öblítette le az út porát.

                                                         Sörözés közben értékeltük a mai napot,melynek során kicsivel több mint 23 km-t tettünk meg,míg felfele 427m-t teljesítettünk,lefele pedig 985m-t ereszkedtünk. Nagyon szép ,eddig nem ismert helyeket ismertünk,tartalmas szép túra napon vagyunk túl.

                                                         Lassan eljött a busz indulásának ideje,így kikecmeregtünk a kellemes melegből a kora esti szürkületbe és csípős időbe. Már sötétedett mire az autóbusz a hegytetőre ért,így nem maradt más hátra,mind autóba pattanni és szállásunk felé hajtani. Útközben még pótoltuk energia veszteségeink,majd a szálláson egy üveg BB Sec pezsgővel jutalmaztuk meg magunkat.


Jutalom



     Több kép a túráról:
                            https://photos.app.goo.gl/FSWo6Mc5ooYyexUS2

    Videók:
                          https://www.youtube.com/watch?v=msrA-O6zJfk                

    Térkép és szintrajz: