Csorna                      Premontrei prépostság               2016.március.15.                   

   

Csorna címere

                    Csornán a Rábaköz fővárosában, Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna, de mivel vacak-télies volt az idő, ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk.

                       Csorna Magyarország ÉNy-i részén található fejlett kisváros. A település a Rábaköz szívében található,fontos közlekedési,kereskedelmi és gazdasági és oktatási  központ. Átmenő forgalma országos szinten is a legleterheltebb települések közé sorolja,ennek a leterheltségnek vetett véget a 2015-ben átadott ,a várost elkerülő gyorsforgalmi úthálózat(M85-M86). 

Pillanatkép a Prépostság udvarán

                          A város a 86-os(Réádics –Mosonmagyaróvár) és a 85-ös (Győr-Sopron ) főútvonalak kereszteződésében fekszik,ez a közlekedésileg frekventált hely,évtizedekig megkeserítette a helyiek életét. A város fontos vasúti csomópont is,érinti a Győr-Sopron és a Hegyeshalom-Szombathely fővonal,illetve a Pápa-Csorna mellékvonal induló/végállomása is. Forgalmas vasútállomásán 9 vonatfogadó vágány található,melyek közül öt peronos ,utasforgalom számára alkalmas.

http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.62341&lon=17.24751&tur=1

                             Csorna területe a feltárt régészeti leletek tanúsága szerint már az őskortól lakott terület volt. A terület többször elnéptelenedett,folyamatos életről Kr. előtt VI-V. sz.tól beszélhetünk. Ekkor a kelták telepedtek le a környéken,kiket a  rómaiak Augustus császár uralkodása alatt igáztak le.  A népvándorlás korában a barbár törzsek többször megtámadták az itt állomásozó rómaiakat,kik megunva a zaklatásokat visszavonultak. A területen  germán,hun majd az avar törzsek váltották egymást.

                                    A Honfoglaláskor a környéket a Dunán átkelő Sur vezér és nemzettsége vette birtokba. Csorna első birtokosai az Osl- nemzettségből kerültek ki. 1180 környékén telepedtek  le a premontreiek és az ajándékba kapott földeken mezőgazdasági termelésbe kezdtek. A város első írásos emléke egy Árpád-kori oklevélben történi 1226-ban Chorna alakban.

                         

Szent Norbert

                                          A törökök első ízben 1542-ben vetődtek el a Rábaközbe és ekkor fel is dúlták a várost,ami később többször megismétlődött. A XVII.sz-tól kezdődően a város és környékének legjelentősebb birtokosai az Esterházy Családból kerültek ki.

               Az első céheket(csizmadia,mészáros,kovács,szűcs,szabó ,takács) 1660 környékén alapították ,majd a XIX sz-ban újabb iparos céhek(asztalos,bognár,esztergályos,kádár,lakatos) alakultak a városban. Miután a török Bécs második támadásakor újból elpusztította  a várost,a megfogyatkozott lakosság pótlására Jány Ferenc prépost 40 német telepest telepített ide. Ekkortól a településen fokozatos fejlődés figyelhető meg.

               A Habsburgok ellen vívott szabadságharcban(1848-49) nagyjából 50 csornai honvéd vett részt. A városban zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája (1849.jún.13-Kmety György)Ebben a csatában fontos szerepet játszott a premontrei rend is,Laky György vezetésével a szerzetesek több szabadcsapatot is szerveztek .

Hősi Emlékmű Csorna központjában

    

                 A XIX.sz-i út és vasútépítés újabb nagyszabású lendületet adott a városnak,ekkor vált a Rábaköz gazdasági központjává. A századfordulón alakultak meg a legfontosabb ipari létesítmények(gőzmalom,téglagyár,gépgyár),ugyancsak ekkor alakult ki a városközpont mai arculata is.

                   Az I.vh. öldöklő küzdelmeiben több mint 200 csornai honvéd áldozta életét a Hazáért,a város kórházát hadikórházzá nyilvánították.

                     A II.vh harcai  újabb súlyos emberáldozatot követeltek a várostól,141 hősi halott,ezenkívül a város zsidó lakosságának csaknem egésze odaveszett.

                        A háború után Csorna fejlődése megtorpant ,intézményeket vesztett el(járási hivatalok,Bíróság)a  Premontrei rendet is feloszlatták(1950).  A mezőgazdaságot nagyüzemi gazdálkodásúvá szervezték,újabb ipari ágazatokat telepítettek a városba.1960-tól újabb lendületet kapott a fejlődés ,nőtt a lakosság lélekszáma.  A települést 1971-ben  újra várossá nyilvánították,aminek hatására soha nem látott virágzás köszöntött be.

                     A rendszerváltozást követően Csorna kereskedelmi szerepe új vállalkozások letelepedésével ,alakulásával erősödött.

Csornai pillanatkép

                       Csornára Győr irányából az új M85-ös gyorsforgalmi úton érkeztünk meg. Az új a várost elkerülő modern csomópont az ismeretlen utazónak komoly fejtörést okozhat,hogy megtalálja a helyes haladási irányt. Még nekem is figyelnem kellett ,pedig nagyon jól ismerem a várost és környékét. A város megismerését mai utunk során ,a legfőbb nevezetesség, a Premontrei Prépostság  felkeresésére korlátoztuk.

                         A Premontrei Prépostság,a város legimpozánsabb épülete,a város szívében ,a 85,86-os főutak közös szakaszán található . A ma is működő rendház és plébániatemplom mellett az épület ad otthont a Csornai Múzeum számára is.

Premontrei Prépostság homlokzata

                           A premontrei rend alapítója Szent Norbert , legfontosabb magyarországi prépostságainak egyike a csornai,melyet az 1180-as években alapították és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel .Az első premontrei szerzetesek Hatvanból jöttek a városba. A XIII.sz-ban a szerzetesek száma megnőtt,ekkor alapították a türjei és rajki prépostságot. A török idők hanyatlását Csorna sem kerülhette el,megszűnt a premontrei élet a monostorban ,a birtokokat 150 évig világi papok kapták meg. Csornán a premontrei élet 1702-ben indult meg újra, osztrák és morva premontrei szerzetesek segítségével.1786-ban II.József feloszlatta a rendet és csak 1802-ben I.Ferenc engedélyezte újbóli,korlátozott működésüket. Elsősorban tanítórendi munkát végezhettek.  1930-tól a rend feloszlatásáig működtettek a városban Hittudományi Főiskolát. A rendszerváltást követően újraindult az élet az Apátságban.

Kegyhely a Székesegyház előterében

                     A középkori monostorépület a templommal együtt a török időkben elpusztult,a prépostsági épületek újjáépítése mai formájukban a XVIII.sz. második felében kezdődött Haubt morva építész tervei szerint barokk stílusban. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. A keleti oldalon található torony  1785-ben készült el.1790-ben az új épületek  leégtek,felújításuk 1802-ben indult meg .A rendház legrégebbi ,keleti szárnya még barokk stílusú,a nyugati szárny 1802-1808 közt készült,míg a déli szárny 1910-ben készült el. A három épületrész az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt monostorudvart vesz körül. A XIX.sz-második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, melynek végéhez a XX.sz-ban háromhajós könyvtárépület épült.

                    A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt székesegyház késő barokk stílusban épült újjá 1804-1808 közt. A templom legféltettebb kincse a Szűz Mária oltáron álló sötét színű Szerecsen Mária nevezetű kegykép.

A Prépostság bejárati kapuja

                    A Csornai Múzeum kiállítótermeiben Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét mutatják be. Ugyanitt mutatják be a Premontrei Prépostság kincseit és a premontrei prépostok portréit .

                     A városba érve újból utolért bennünket a szemerkélő eső is,így igencsak sietősre vettük a városnézést. Először a Múzeum épületébe látogattunk be,de itt nem tudtak bélyegzővel szolgálni,így a Múzeum megtekintésétől is eltekintettünk. A Rendház és a Templom látogatása csak szigorú rend szerint lehetséges,amire a mai nap nem volt lehetőség ,így csak mindkettőt kívülről tudtuk megismerni egy kiadós séta közben.

A Nagyboldogasszony székesegyház a rendházzal

                     Ezt követően egy általam ismert kisvendéglőben kértünk az ítinerjeinkbe egy igazoló stemplit,ami mellé egy folyékony nagykabátot is magunkra vettünk egy stampedli kisüsti formájában. Ebből a melegedésből Laci barátom kimaradt,.mivel a sorsolást követően Ő „vállalta” a vezető szerepet.

                         Ezzel be is fejeztük a városnézést,ami a körülményeket figyelembe véve nem hagyott bennünk mély nyomokat.


   Több kép a városról:  https://goo.gl/photos/qbY5mM9kCh4Q8bg98