Boglári Túrázók

BARANGOLÁS SOMLÓ-hegyén az INDEX KÉK-túra fórumtopic felhasználóival 2015.SZEPT.27.

„ A somlói borban a magyar legnemesebb tulajdonságai élnek: . Ez a keleti bölcsesség és nyugati műveltség. . Van benne Ázsia nyugalmából és Európa kíváncsiságából. . legszerencsésebb keverék borban és emberben.

Márai Sándor

Ezt a túrát a legkisebb történelmi borvidékünk bejárására július végén augusztus elején kezdtük el szervezni az Index fórum kék-túra topic olvasói és felhasználói közt. A kezdeti nagy fellángolás után kicsit lanyhult az érdeklődés,de a tervezett résztvevők végül is közös megegyezéssel a mai napot jelölték ki . Célunk a megismerkedésen és személyes beszélgetésen túl e piciny,de értékes hegyünk és környékének megismerése,bejárása volt. Egyúttal teljesíteni szerettük volna az Orbán Imre és a HIT Pajzsa Nemzeti Egylet által kiírt „Öt kápolna a Somlón” túramozgalmat.

A Somló oldala bazaltszikla oszlopokkal

A hét közepén a késő ősziesre fordult időjárás semmi jóval nem kecsegtetett,de szerencsére újból igazuk lett az időjósoknak és vasárnapra egész jóra fordultak a körülmények. Sőt kimondottan túrázásra való idő fogadott bennünket reggel a hegy lábánál. Bár a szél néha fel-fel erősödött,de igazából nem zavart bennünket. A nap folyamán a reggel még elkelt széldzsekik pulcsik az egyre melegedő időnek és a napsütés cirógató melegének köszönhetően egymás után kerültek le. No és a szuszogtató emelkedők és párunknál a megkóstolt ,tüzes somlai nedűk is szerepet játszottak ebben.

A rajt

A táv viszonylagos rövidsége végett és figyelembe véve a tömegközlekedési eszközök érkezését a találkozót de. 10 órára beszéltük meg a Hegykapu Vendéglő előtti parkolóban. Végül a parkolóban fél tíz környékén öten jöttünk össze ,Kakukkata ,Manyesz,Kakukferi,Timetable és jómagam. Ismerkedést követően kellemes beszélgetésbe kezdtünk várva a többieket. Sajnos közben HeyJoe telefonált,hogy sérülés miatt nem tudnak jönni Vándorcsillaggal. Nagyon sajnáltuk,hogy kiestek,szerettünk volna velük is megismerkedni. Közben befutott Ildikó és Mizsó busza,kik Somlóvásárhely felől a

jelzésen indultak felénk,de a jelzés egyszer egy óriás kukorica földbe kanyarodott,így kénytelenek voltak egy csilli-villi ,vadonatúj pincészet lezárt területét megkerülni. Szerencsére észre vettük Őket,így ősi füstjelekkel megdumcsiztuk,hogy majd találkozunk az első keresztútnál. Így hátunkra kapva zsákjaink, belecsaptunk a lecsóba.

A "nagy "csapat

A túra útvonalát Kakukkata tervezte meg(Köszönet érte) ,így az Ő instrukciói alapján az óra mutató járásával ellentétes irányba jártuk be a hegy szövevényes útjait. A közelmúlt óriás beruházásainak köszönhetően a Somlót széltében –hosszában kitűnő minőségű aszfalt és betonutakkal hálózták be,melyek építését szerencsésen ötvözték a Somló adottságaival és környezetével.így a régi nyaktörő,sáros mélyutakat modern ,jól járható felülettel látták el.

Somló egy ősi eredetű szavunk,mely a Bakonyban nagyon népszerű tulajdonnév. Feltételezések szerint köze van a somfához és az e növénnyel borított részeket hegyeket hívták Somlónak,Somlyónak.

A tanúhegy a valamikori Pannon-tenger,majd Panon-tó egyik szigete volt,majd a környékének a feltöltődése folyamán a létrejövő Marcal-medence síkjának magányosan kiemelkedő óriása lett. A Badacsonyra és Szt,György hegyre hasonlító egykori vulkán tömbje már messziről az utazó látképébe kerül és csábítja a megismerésére.

A Somló

Mivel a hegy bazaltja a napfény hatására törmelékesedik ezért bányászatra nem alkalmas,így felületét nem sebesítették meg óriási meddőhányókkal. A vulkáni talaj kitűnő termőtalajt biztosít a szőlőnek,így a területén jött létre hazánk legkisebb borvidéke,melynek hírességét és jelentőségét Tokajhoz szokták hasonlítani. Borai szárazak,testesek,savasak és nem utolsó sorban tüzesek. Legtöbbjükön erőteljesen érződik a hegyre jellemző mandulaillat is. A középkorban messze földön híresek voltak,sőt egyedüliként ezek bírták a tengeri szállítást is akkoriban,így az Újvilágban is nagyon népszerű volt.Aztán vesztett ismertségéből és népszerűségéből,de az utóbbi évtizedek küzdelmeinek köszönhetően lassan kezdi visszanyerni eredeti fényét. A terület legjellemzőbb fajtái a Furmint és a Juhfark,de kitűnő Olaszrizling,Hárslevelű és Tramini is készül . Fontos még tudni,hogy ami innét származik az nem somlói,hanem Somlai,erre a helyi gazdák nagyon kényesek és a tudatlan idegent mindig kijavítják. Végezetül újból Márait idézve: „ a somlói a magyar borok fejedelme.”

Nagyon kevés vörös szőlőt termelnek

E kis kitérő után folytassuk a Hegykapunál. A napi penzumot a

- on kezdtük el és É-ÉNy felé vettük az irányt a jelzések mentén. A már említett beton úton kezdtük meg a kapaszkodást a hegy felé,kellemes,de folyamatosan emelkedve. Végig a Somlóra jellemző kis szőlő parcellák és présházak közt emelkedtünk.

Új építésű,impozáns pince

A présházak váltakozva régi és új építésűek voltak,a régiek általában szépen felújítva,kicsínosítva,de elvétve akadt elhanyagolt állapotú is.

Egykor előkelő lehetett

Magára hagyott,szebb időket látott pince

A nap folyamán elhaladtunk jó pár a békebeli időket idéző főúri,arisztokrata pince,kastélyszerűség mellett is,mely a hegy népszerűségét bizonyítja tehetősebb körök körében is.

Katonás rend

Mivel a szüret kellős közepén jártunk ,ezért lehetőségünk adódott több gazdával is elbeszélgetni,kik nagyon szívélyesen fogadtak bennünk. Legtöbbjük megkínált bennünk egy-egy pohár somlaival. Jobbnál jobb borokkal ismerkedtünk,de volt akinek már nem volt tavalyi bora,az idei meg még nem készült el,így kényszerűségből törkölypálinkával kínált minket.

Molnár Úr törköllyel kínált meg bennünket

Köszönjük a kedvességük,rengeteg érdekes dolgot hallottunk és tanultunk tőlük. Külön meg kell említeni Puchinger Ede bátyánk pincéjét az erdőszélen,kinél hosszabb időt(jó óra) eltöltöttünk. Felejthetetlen eperfahordóban érlelt törköllyel és körtével kényeztetett bennünk és a borai is a legremekebbek közül valók. Bizonyítja,hogy mindnyájan vásároltunk is nála hazahozatalra. Még azt is vállaltuk,hogy a túra jó háromnegyedén végig cipeljük a flaskákat.

Koccintás Ede bátyánkkal

A fent leírtak szerint haladtunk egyre feljebb ,egyre vígabban. Ahogy emelkedtünk a Marcal -medence panorámája is úgy nyílt ki előttünk. A nap ezen szakaszában folyamatosan láttuk a Ság-hegy óriás megsebzett tömbjét,a Keszthelyi-hegység vonulatát,a Balaton-felvidéki tanúhegyeket és a Balaton kékes víztükre is meg-meg csillant a látóhatár szélén.

Jelzésünk a Somogyi-pincénél átváltott É-ÉK-i majd É-i irányba,utunk ezen szakaszát a Gróf-dűlő szőlői közt tettük meg. Elérve a Taposó-kút kereszteződését jelzésünk ÉNy-i váltott,majd pár lépéssel elértük a kút mára bekerített szerkezetét.

A Taposó-kút egykor a hegy ezen részének vízellátását volt hívatott szolgálni,a XIX.sz-ban ásták. A vizet egy óriás kerék segítségével emelték ki majd 80 m. mélyről. A óriási dobot mely hajtotta az elmés szerkezetet lábbal kellett hajtani,innét a kút elnevezése.

A Taposó-kút

A kút után a

jobbra elkanyarodott,mi innét a

jelzésen folytattuk a túrát ami az eddigi irányba tartott. Előbb lefele ereszkedtünk,majd hullámvasútazva haladtunk már a Serétes-dűlő birtokai közt.

Közben tettünk egy rövid kitérőt a

jelzésen az első igazoló pontunkhoz,melyen a kápolna mellett álló kereszt feliratát kellett bejegyeznünk az ítinerünkbe.

Szt.Ilona kápolna kecses tornya a szőlők közt

A Szent Ilona kápolna a Somló DNy-i oldalában,Somlójenő felett áll 230 m tfsz-n. A kápolna első írásos említése 1399-ben történik,valószínűleg a környék Pálosai építették. Arra nem találni feljegyzéseket,hogy az eredeti kápolna meddig állt és mikor pusztult el,feltételezhetően a török hódoltság idején. Az egykori kápolna helye híven élt az emberek képzeletében,ezért a XIX.sz. elején elhatározták újjá építését,melyet a bor egy részének közös eladásából fedeztek.

A kápolna ,kereszttel

A kápolnánál tartottunk egy hosszabb pihenőt,frissítettünk,fotóztuk az elénk táruló panorámát és a piciny templom hófehér épületét és karcsú tornyát.

Panoráma a kápolnától

Szedelőzködés után visszatértünk a

jelzésre,melyen az eddigi irányba haladtunk. Pár száz lépés után elértük újból a

jelzést a Kántor-pincénél és innét jó darabon ezen haladtunk. Pár lépés múlva a jelzés Szabó Gyula pincéjénél jobbra ÉK-nek kanyarodott,itt már a Ragalja-dűlő épületei,szőlői közt koptattuk a beton és aszfalt csíkot.

Az első fickósabb emelkedő

A Várnagy-pincénél a

jobbra DK-i irányba váltott és az eddigi hullámzást intenzív emelkedő váltotta,ahol néhol már a fülünkön kezdtük venni a luftot. ezen a szakaszon már füves dűlő úton,ösvényeken lépkedtünk és már a Somló-vár sziluettje is feltűnt a hegy ormán. Rossz érzés volt felnézni az előttünk tornyosuló „feladatra „.

Oda igyekszünk

Ekkor már az Eszterházy-szőlő ültetvényei közt jártunk,ahol a

ÉK irányába kanyarodott. Kifáradva az emelkedőn,pont jókor pillantottuk meg a már említett Puchinger pincészetet,ahol a szüret utáni teendőkkel foglalkoztak. Úgy döntöttünk,hogy engedünk a csábításnak és hosszabb pihenőt tartunk Ede bátyánknál,erőt gyűjtve a túra legnehezebb szakaszához. Remekül éreztük magunk a kellemes házigazdáknál. Sok érdekes dolgot hallottunk,melyek közül a legérdekesebb:

A Puchinger pince "boszorkánykonyhája"

Megkérdeztem,hogy mi az oka,hogy itt nem hallom a más borvidékekre jellemző gázágyúk puffogtatását,melyek a kéretlen szüretelőktől óvják a termést. A kisöreg csak somolygott és az égre bökött,a kőröző hollókra,sasokra és egyéb ragadozó madarakra,melyeknek kedvenc fészkelő helyük a Somló sziklás rengetege. Minden megvilágosult bennünk,a seregélyek itt nem mernek reszkírozni…..

Puchinger pince

Jó órányi punnyadást követően szedelőzködtünk és fájdalmas képpel neki vágtunk a további emelkedésnek. Pár száz méter múlva egy parkolónál a

-re váltottunk és leereszkedtünk a volt Vámházhoz ,ahol a

jelzésen a Szent Márton kápolnához és forráshoz tartottunk a Váralja-dűlő birtokai közt.

Pihenés közben jól éreztük magunk

A kápolna a mozgalom következő ellenőrző pontja,ahol a templom előtti tér nevét kell feljegyezni az ellenőrző füzetbe.

A Szent Márton kápolna a Somló ÉK-oldalán Doba fölött található 215 m. tfsz-n. Első említését a gótikus eredetű kápolnának egy 1309-es okiratban találjuk. Építői a somlóvásárhelyi apácák voltak,a kápolna eredetileg torony nélkül épült,fatornyát később toldották hozzá.

A fatornyos Szt. Márton kápolna

Az adminisztráció és fényképezés után megkóstoltam még a templom melletti forrás vizét,majd az eddigi úton visszakapaszkodtunk a parkolóhoz,ahonnét a

és a

-ön D-DK-i irányt vettünk fel. Túránk legnehezebb szakasza következett. Aszfaltos folyamatosan emelkedő ,néhol igen meredek úton jutottunk egyre közelebb a hegy tetejéhez. Az útvonal itt végig vegyes erdőben vezetett. Mikor már elfogyott a szufla és kidülledt szemekkel kapkodtunk újabb levegőért,szerencsére feltűnt a Kinizsi-szikla. Így jó alkalom kínálkozott egy kis pihenőre,melyet senki sem bánt.

A forrás régi foglalata

A Kinizsi-szikla érdekes alakjáról kapta a nevét,úgy néz ki mintha valaki ráült volna és ezért van a furcsa mélyedés a felületén. A legenda szerint mikor Kinizsi megkapta Mátyástól Somló-várát,az új szerzeménye felé tartva erre a sziklára leülve pihent meg a fárasztó kapaszkodás során.

Egy kis pihenő a Kinizsi-sziklánál 1-4.

A rövid pihegés után folytattuk a kapaszkodást a még meredekebbé váló hegy oldalában. Jó pár száz lépés múlva elértük a Vaskapu pihenőjét és a

jelzésre térve É-ÉNy-nak vettük az irányt a Somló-várához,itt már szintben haladtunk a hegy É-i orma felé ahol a vár magasodik 367 m tfsz-n egy magányos sziklán.

A meredekség nem látszik

Kapaszkodás az életért

Somló-vára gótikus eredetű,legkorábbi feljegyzése 1352-ből lelhető fel,bár egyes feltételezések szerint korábban is állt erődítés e helyen. Katonailag igazán soha nem játszott jelentős szerepet,mert egy un.szigethegyre épült,minek következtében a fontos útvonalak kikerülték. Talán ennek köszönhetően török kézre is csak három évig került. Igaz a környék lakói és birtokosai a király mellett a török Portának is adóztak.

Somló vára

A várhoz egyetlen jelentősebb hadi esemény fűződik,1543-ban a vár alatt nagy csata dúlt a királyi és szultáni csapatok közt,jelentős emberáldozatot követelve.

Séta a várban

Említést érdemel még a vár sorsában a Rákóczi szabadságharc ideje,mikor Vak Bottyán még rendbe hozatja és hadianyaggal látja el,egy igazi kuruc fészket kiépítve. A szabadságharc szomorú végeztével hadi jelentősége teljesen megszűnik,Sümeg fennhatósága alá kerül,őrség nem vigyázta,csak időnként küldtek ki egy-két pattanytyúst ,hogy az ágyúkat rendbe hozzák. Innét származik egy leltárjegyzék,mely híven mutatja az állapotokat: „ Somlyó várában vagyon,pattanytyús1, álgyú két fontos 1,por egy hordóval,circiter két mázsára való,a ahhoz kívántató mind álgyú,mind ólom glóbus.”, ekkortól állaga folyamatosan tovább romlik.

Tanakodás

Létezése során sok tulajdonos birtokolta,a legjelentősebbek a már említett Kinizsi Pál ,a Szapolyaiak,az egri püspök Bakócz Tamás,majd az Erdődyek,kik elzálogosítják a környék hírhedt zsarnokának a devecseri Csóron Andrásnak. Ezután a zavaros időkben több kézen megfordul,többek közt a rablólovag,irodalmár Liszthy László is uralta.

A szabadságharc bukását követően az Erdődyek szerezték vissza,kik már az állag megóvással egyáltalán nem törődtek,sőt értékes,faragott köveit elhordták a Dobán épülő kastélyukhoz,melyet nemes egyszerűséggel szintén Somlóvárnak neveztek el.

A kastély mely a vár köveiből is épült

Ezután a vár teljesen rommá vált,soha nem költöttek rá . Bízzunk benne,hogy a környék váraihoz hasonlóan (Sümeg,Nagyvázsony) e vár feltárására ,megóvására is találnak az illetékesek forrást. Megérdemelné e csodás helyen fekvő várunk is az állami gondoskodást.

Marcal-medence

Járkáltunk az omladozó falak közt,bejártuk az egykori várat próbáltuk elképzelni a valamikori elhelyezkedését és a helyiségek célját. Megszámoltuk a ráccsal fedett ciszternákat,mely az igazoló füzet várral kapcsolatos kérdése. Fényképeztük az ódon falak közt,kisétáltunk a kilátóként funkcionáló ÉNy-i szirtre,honnét a Somló –hegy alatt elhelyezkedő falvakra látni. A látképet Doba büszkesége az Erdődy kastély(Somlóvár) hófehér épülete uralja. A falvak mögött a Kisalföld és a Kőszegi-hegység(Alpokalja) zárja a látóhatárt.

Kapaszkodás a szirtre

Panoráma a szirtről

Ezután még cca 60m leküzdése várt ránk,hogy felérjünk a Somló csúcsára. Először visszasétáltunk a Vaskapuig,majd onnét előbb DNy-nak,majd DK-nek haladtunk a

-on. A jelzés egy kanyarban elhagyta az addigi jó minőségű szekérutat és egy meredek lépcsőn kapaszkodott a csúcs irányába,hová jól kifáradva,kapkodva a levegőt jutottunk fel.Az utolsó kapaszkodás közben Katáék még megkerestek egy geo ládát,így sikeresen összerakták a kért jelszót,így teljesítették a Somló ezen kihívását is.

Irány a csúcs!

A Somló csúcsa 432 m tszf-n van,a csúcson 1938ban -ban felavatott Szent István kilátóból csodás körpanoráma tárul(na) elénk ha leszurkoljuk a belépti díjat (400 Huf). Azaz csak leszurkolnánk,ha nem épp udvariasan be nem csapnák előttünk az ajtót ,hogy záróra. Ekkor negyed 3 volt és 4-ig van nyitva tartás. A mi kis csapatunkon kívül legalább még tíz ember járt így. Ráadásul lefele a hegyről még további 40-45 emberrel(köztük egy iskolás csoport) találkoztunk kik a kilátó felé igyekeztek. No comment!

432 m

A csúcsra felérve a sikertelen kilátó támadás után leültünk a pihenő padok egyikéhez,ahol megettük a hazulról hozott „tízóraikat”,majd egy csúcscsoki elfogyasztása után körül néztünk a fennsíkon és megoldottuk az ítiner kérdését is,mely a kilátóhoz kapcsolódik.

Szt.István kilátó

A Szt. István kilátó négy szintes épületében eredetileg menedékhely is volt kialakítva,mely ma büféként funkcionál. Egyes vélemények szerint ez a vörös ,likacsos helyi bazaltból épült kilátó hazánk legszebb ilyen jellegű építménye. Van valami ebben az álláspontban. A kilátó oldalfalán emléktábla idézi a rendszerváltás miniszterelnökének emlékét,melyen mindig friss nemzeti szalagos koszorú van.

Elsétáltunk még a csúcs egyik szirtjére épült hatalmas kereszthez,mely a Somló látképét uralja déli irányból. Már a 8-as úton autózva is jól kivehető a sziluettje. A kereszt alatt Szt. István államalapító szobra kapott helyet.

Kereszt a csúcson

Felkerestük még a kilátó 50 éves évfordulóján,1986-ban emelt Emlékművet,majd elmélkedtünk a boldogság padján és elkezdtünk ereszkedni a hegy lába felé.

Emlékmű

Előbb elhaladtunk a Jézus Ösvény(Biblikus Zarándokút) végállomását jelző tábla mellett,a zarándokút Kolontárról indul és négy települést érintve érkezik meg a „Jézus ÉL !” táblához.

Elmélkedés

Ezután egy meredek lépcsős ösvényen ereszkedtünk lefelé a

jelzésen DK-irányba. Előbb egy füves fennsíkon vágtunk át,ahol a lejtő megszelídült,majd a bazaltkövek természetes lépcsőin ereszkedtünk lefelé hol lankásabban,hol meredekebben. A csúszós,sok apró bazaltdarabkán fokozott figyelmet igényelt a haladás. Végül a lejtő egész megszelídült és elértük a Váralja –dűlő szélső parcelláit. Elérve egy újabb betonutat a

jobbra ,Dk-nek fordult. Pár lépéssel elértük utolsó ellenőrző pontunk a Keresztelő Szent János Kápolnát,melynek a tájolására kíváncsi a szervező ,illetve a Szent Margit Kápolnát,melynél a mellette lévő hársfa korát kell feljegyezni az ítinerbe.

Mint egy pampa

Az Óriások-lépcsőjén

A Szt.Margit kápolna a hegy D.i oldalán Somlóvásárhely fölött épült 295 m tfsz-n. Építését a vásárhelyi apácák finanszírozták,feltehetően Mátyás király idejében. Az eredeti kápolna a török vész korában elpusztult és csak 1727-ben építették újra. Később híres búcsújáró hely lett a belsejében található Szent Margit szüzet ábrázoló oltárkép végett.

Szt.Margit kápolna

A kápolna mögött áll a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt Kápolna,melynek homlokzatán ez állt: „Ezen fogadásból épült kápolna keresztelő János tiszteletére fog állani”.

Keresztelő Szt.János kápolna

A kért adatokat feljegyeztük az ellenőrző füzetbe,párat kattintgattunk még Devecser és a Bakony irányába majd tempós ereszkedésbe kezdtünk az eddigi irányba ,most a Kőkép-dűlő parcellái közt haladva.

A villám sújtotta öreg hárs,mely sarjaiban,de tovább él!

Elérve a Fazekas pincét végleg elhagytuk a

jelzést és D-irányba haladtunk tovább a

jelzésen belépve az Arany-hegy szőlői közé.

Arany-hegy

Ekkor előbb sáros dűlőúton haladtunk lefelé,majd elérve a betonutat azon koptattuk bakancsaink talpát. Elhaladtunk a Somlóhegy Alapítvány pincéjének impozáns,valamikori jólétet sugárzó,de elhagyott épülete mellett,majd pár perec elteltével a

jelzésünk Ny-irányba a célegyenesbe fordult.

Kár érte!

A kanyarodás után elrobogtunk még a Csordás-Fodor Pincészet impozáns épülete előtt,majd a Hegykapu Vendéglőnél zártuk a túrát du.3 óra magasságában.

Összegzés a célban

Zárásként beültünk a vendéglőbe ,ettünk egy finomat a hely jellegzetes ételeiből ,aki nem vezetett ihatott még egy pohár tüzes somlait. Közben összegeztük és kiértékeltük a túrát,majd mindenki hazafelé vette az irányt.

Fokhagyma krémleves cipóban

A túra össztávja kitérőkkel 11 km körül volt és közben mind felfele,mind lefele 557m szintet küzdöttünk le.A táv rövidségéhez képest a megtétele jól elhúzódott,de nem is azzal a céllal vágtunk neki,hogy ledaráljuk,hanem inkább szerettünk volna megismerkedni egymással és jókat beszélgetni. Ennek a célnak tökéletesen megfelelt ez a túra,melynek során tökéletes képet kaptunk Somló-hegy értékeiről,mindennapjairól,történelméről. Közben sikeresen végigjártuk az 5 kápolna a Somlót túramozgalmat,ezáltal egy újabb kitűzővel gazdagodva.

Tárkonyos raguleves bográcsban

Rövid távú,de élményekben gazdag túranapon vagyunk túl.

Somlói galuska a hely szelleméhez hűen

Köszönöm mindenkinek a részvételt,kedvesemmel remek ,kedves embereket ismertünk meg és jól éreztük magunk. Búcsúzáskor annyiban maradtunk,hogy máskor,máshol jó lenne megismételni a túrát ,s talán akkor többen is be tudják iktatni programjukba.