OKT 16.TÚRA 2014 OKT.17  ZIRC-KISGYÓN

"Őszbe fordult a Bakony,
balladázó vad Bakony,
a Hold nézi fél-vakon,
köd-hályoggal, fél-vakon.

A fák vének. Komolyak.
Százévesek. Komolyak.
Az erdőn köd gomolyog.
Opálos köd gomolyog."
Részlet Mécs László:Bakonyi látomás c. verséből

     Mivel az időjósok nem konkrétan beszéltek és a mai napra több fajta időt ígértek,ezért úgy döntöttünk,hogy megpróbáljuk a mai napon teljesíteni ezt a szakaszt lesz ami lesz alapon. Mint később kiderült,nem a legjobb döntés volt.

     Zirc felé haladva egyre felhősebb lett az ég,de nyugatról némi halvány világosodás látszott. Ahogy elértük indulópontunk elkezdett csöpörögni,tanakodás után úgy döntöttünk:megyünk. Elindulás után Nagyesztergár és Bakonynána közt egyre jobban esett,de a Római-Fürdőnél elállt és kitartott Jásdig. Kapaszkodva Tés felé aztán rázendített és egész Kisgyónig hol ömlött,hol szakadt. Viszont így megtapasztalhattuk az őszi ,esős túra szépségeit(vannak) és gyötrelmeit. Annyira nem áztunk el ,csak bőrig.Bár fel voltunk készülve vízhatlan cuccokkal,de azért ezekbe is befolyt ,mert a víz mindenhol megtalálja az utat.

   Befejezve a túrát  Kisgyónon,miután átöltöztünk száraz göncbe és elindultunk barátainkért Zircre jött a slusszpoén:Bakonycsernyénél elállt sőt Veszprém körül már a nap is kisütött!


       Reggel 8 előtt pár perccel értünk kiindulási pontunkra,gyors bélyegzés a vasútállomáson,pár szó a már ismert forgalmistával és  a csepergő esőben neki indultunk a mai etapnak,mely cca 27 km volt kb 600 m színtemelkedéssel. Rátérve a Mórra vezető országútra,kereszteztük a vasúti síneket és megkezdtük a hosszú emelkedést Nagyesztergár felé. A faluig majdnem végig emelkedve jutottunk el az országúton,élénk forgalom mellett. Nem ártott figyelni a száguldozó autók és teherkocsik,buszok között,mert azok nem igazán törődnek a magunkfajtákkal. Kiérve a városból ahogy mind feljebb értünk az emelkedőn vissza-vissza nézve Zircre,gyönyörű panoráma tárult elénk.Sajnos nagyon párás,ködös volt a táj,így az elkészült fénykép nem igazán sikerült,nem élvezhető így nem teszem be.
  
    

    Jó félóra alatt értük el az Erdei Ferenc utcát,ahol a K- jobbra tér,de mi a Z- tettünk egy rövid kitérőt a Purgly-kúria lepusztult épületéhez.

Jobb sorsra lenne hívatott

   Nagyesztergárt először a XIII.-ik sz.utolsó harmadában említik az írások,neve szláv eredetű.A település híres szülötte Ányos Pál. Bővebben: http://nagyesztergar.hu/kultura.htm

     Vissza térve az elhagyott Erdei utcára,azon balra kanyarodva elértük a falu szélső házait,ahol a K- jelzései behívtak az erdőbe,ahol előbb ritkás,majd szálas vegyes erdőben,szintezve vezetett a túra vonala hol ritkás,hol sűrűbb jelzések mellett a Szílvásnak nevezett erdőben.

A Szílvásban,de nem szilvafák közt

Rövidesen elértük a Kálista -patakot(ér)

Itt még száraz lábbal tudtunk átkelni

,mely a Gaja felé igyekszik. Átkeltünk rajta és az útvonal végig a patakocska bal partján vezetett ,néhol kicsit eltávolodva tőle. Néhol  mellig érő dzsindzsásban,kidőlt fákat

Akadály

kerülgetve értünk el a helyet ahol a már említett ér a Gajába ömlik ,növelve annak vízbőségét. Továbbra is a már említett viszonyok köz,kimondottan rossz jelzettség mellett(nagyon kell figyelni !) haladtunk az egyre jobban rákezdő esőben. 
  Nemsokára kiértünk egy rétre,melyen szekérúton kapaszkodtunk felfele mígnem a K- balra kanyarodott és egy lejtőn leszaladtunk pár száz métert,majd jobbra fordulva ismét erdős,bokros részen kapaszkodtunk fel Veimpuszta elpusztult területe felé. Elhaladva egy romos magtár

A lepusztult magtár

mellett a kék balra kezd el süllyedni egy vízmosta,jószerivel járhatatlan mélyúton.Itt jó alternatíva lehet,felmászni a kis emelkedőn és az út jobb oldalán a tarvágáson keresztül lemenni a szekérútig.(jel erre úgy sincs,ne is keress!)
   Mi a nehezebbet választottuk,leküzdve az elmosott utat

Erre megyünk? Jajj!

elértünk egy kereszteződéshez,ahol egy egy farakásra szegezett kék nyíl figyelmeztet a helyes irányra. Ezen a szekérúton továbbra is jelek nélkül kell menni DK felé,nagyon figyelve,mert a tar vágás vége fele jobbra az erdőbe hívnak a jelek.
   Előbb kapaszkodni kezdtünk majd szintezve haladtunk a gyönyörű,ősz eleji erdőben(csak eső árnyékolta be kissé hangulatunk) meglepően jó jelzettség mellett. A jelek a néhol sűrű erdőben jószerivel fától-fáig vezettek. Elhaladtunk egy kidőlt óriás fa mellett.

Esőbeállónak is  jó

Ezt a fát már Hörpölin is említi a 2011-es bejárásában,hogy előtte 6 évvel mikor erre járt már akkor is itt volt. Ha jól számolom ez már akkor legalább 9 éve visz színt a túra útvonalába.
   Ezen a néhol a völgy aljáig,néhol a gerincig hullámzó ösvényen értük el a bővizű Perei-ér(Gaja mellékága) kisebb vízesését(szurdokát)

Itt már nem sikerült szárazon átkelni

Festői...

,melyen át kellet kelni,sziklákon,köveken lépdelve és a túloldalt meredeken felkapaszkodva a szálas bükkös gerincére,oldalába,hogy tudjuk folytatni az előbb ÉK,majd DK felé tartó kék útvonalát.
    Ettől a résztől már a Cser-hát

Ezen a részen már rendesen esett

bükkös,tölgyes,cseres oldalában kanyargott a túra ,hol erdőben,hol annak szélén csúszós,sáros ,pocsolyás szekérúton.
     A völgyön keresztül kiértünk egy ösvényre,mely balról az erdő,jobbról a Nagy-rét mellet haladt hol tisztáson,hol dzsindzsás részen. Egy ponton elértük a Gaja patakot,mely ma túránk nagy szakaszát meghatározza. A kis gázló után elkanyarodtunk a pataktól és az eddigi ösvényen,szekérúton elértük a Bakonynánára vezető erdei aszfaltutat. ezen egy jó 800 m-t "szaladtunk ,egyszer átkeltünk a patakon

Első átkelés a Gaján

és elértük a letérést, K+, az ellenőrzőponthoz. Bakonynánára
felkapaszkodva elértük az egykori Római Vendégházat(sajnos már nem üzemel)

Sajna ez is zárva...

A kerítésen megtaláltuk a leírtak szerint a stemplit.
   
   A falu a XIII.-ik sz. utolsó harmadától lakott,legfőbb vonzereje a Gaja-patak szurdoka,vízesése(Római Fürdő),de ideális hely egy-két nap eltöltésére is,a csendnek és a környezetnek köszönhetően. http://www.bakonynana.hu/bemutatkozas.html

    Az adminisztráció elvégzése után frissítettünk egy picit,kocsma híján ,saját készletből, kiértékeltük az eddigi szakaszt ,mely során gyalogoltunk 10,5 km-t miközben emelkedésünk a 190 m-t ,szintvesztésünk pedig 260 m-t tett ki.Mindezt 2 óra 37 perc alatt értük el.

     Ezt követően a K+ jelzésen leereszkedtünk a nemrég elhagyott K- ra,melyen balra kanyarodva egy murvás úton pár perc alatt elértük a szépen felújított Prémalom épületét,

Ma vendégház az egykori malom

mely ma vendégházként üzemel. Kijőve az épület területéről,jobbra kanyarodva átkeltünk egy rozoga fahídon a Gaján és emelkedve ,majd balra kanyarodva folytattuk a kb1,5 km-es utat  a Római Fürdő felé. Ezen a részen egy darabig emelkedik az út,majd süllyedni kezd mind jobban megközelítve a patak szintjét.Néhol elég magasan halad az ösvény a patak fölött,melynek zúgása folyamatosan hallható,néhol ritkás helyen látni a rengeteg zúgó ,kisebb vízesés gyönyörét,de sajnos a vegetáció miatt a fényképezés elég körülményes. Az ösvény itt elég keskeny,néhol meredek szakadék mellett halad,a kövek,sziklák,fagyökerek kiállnak és elég csúszósak.Úgyhogy ezen a szakaszon elengedhetetlen a fokozatos figyelem. Elhaladtunk az életet jelképező ,a meredek domboldalba kapaszkodó fák mellett

Kapaszkodás az életbe

és a keskeny ösvényen hamarosan elértük a Római Fürdő nemrég felújított pihenőhelyét.

Pihenő Római-fürdőnél

   Legutoljára kb 15 éve jártam itt,akkor még nem volt így kiépítve,pedig akkor is rengeteg ember volt . Most senkivel nem találkoztunk,igaz az idő sem kirándulni való volt. Először balra tartottunk elhaladtunk az egyik oldalág romos duzzasztója mellett

Egykori zsilip

,majd leérve a Gaja partra a.Kék omega jelzésen a  bal parton elsétáltunk a vízeséshez és a szurdokhoz. 

A Gaja vízesése Római-fürdőnél I.

..  II.

.... III.

és IV.

A nem ideális körülmények ellenére párat fotóztunk ,visszafele elhaladtunk az Erdész emlékmű mellet,mely az erdőn életüket vesztő embereknek állít örök emléket.

Néma főhajtás

Egy perc néma főhajtással mi is adóztunk az emlékük előtt,majd jobbra megkezdtük a meredek kapaszkodást a K- on.
  A Vadalmás gerincének elérésekor remek panoráma tárult elénk a Tési fennsíkról,a párás idő ellenére elég jó kép készült.

Oda kell felmennünk

   Amilyen meredeken másztunk a gerincig,ugyanolyan meredek ereszkedés várt ránk az agyagos,sáros  szekérúton,mely ebben az időben elég csúszós is volt.Így lassú haladást tett lehetővé.Csúszkálva,térdig sárosan értük el a Kék forrás jelet,mely jobbra,élesen letérve vezet a Vadalmás forráshoz.

   Nemsokára kiértünk egy széles szekérútra,melyről jobbra a Gaja gázlóján átkelve vezet tovább a kék  túra útvonala.

Itt kellett volna átgázolni

Tekintve a magas vízállásnak és mivel már így is át voltunk ázva,úgy döntöttünk nem kelünk át a patakon.Igaz legnagyobb sajnálatunkra kimarad ezen szakasz egyik leglátványosabb része a jásdi Szentkút és kápolna,de majd legközelebbi bejárásunkkor bepótoljuk ezt a látványt.
  Így balra a széles szekérúton mentünk tovább,melyen pár lépés után elértük a cserkész táboroknak helyt adó tisztást és pihenőhelyet.Valamikor a fiaink is voltak ebben a cserkésztáborban,így a hely ismerős volt. Ezután a szekérúton felkapaszkodtunk

Kerülőút

egy gerincre,majd leereszkedve elértük az egykori Vadalmás malom helyén épült kis üdülőtelep házait,

Jásd határában

majd elhaladtunk a Lajkó major épületei előtt,melynek kapuján a harapós kutyákra figyelmeztetnek.  Ezután a Gaja túl partján feltűnt a Szentkút Kápolnájának sziluettje,de a cserjés,fás eltakarta a kilátást,így csak tudtuk merre járunk,de fényképezni nem tudtunk.
    Itt elővigyázatosságból felhívtam Laci barátomékat,tudván,hogy Jásd környékén kell találkoznunk. Szerencsére Ők is ezt az útvonalat választották,így nem kellet visszafelé menni senkinek.Mivel egy kanyarban hívtam így nem láttam ,de beérve a kanyar közepére nagy örömünkre megláttuk egymást.Kár volt a hívásért...
   Gyors kulcs és tapasztalat csere után pár perc alatt elértük Jásd szélső házait és az aszfalton haladva pár ház után a balról lévő vegyesboltot,mely az faluban található két bélyegző közül az egyiket őrzi.

  Jásdhttp://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1sd egy pici bakonyi település a Tési fennsík alatt a Gaja völgyében,már az őskorban is lakott rész volt.
   Betérve az üzletbe először egy sört kértünk ,frissítés gyanánt,majd elbeszélgettünk a rendkívül előzékeny és kedves tulajdonos hölggyel. Tőle tudtuk meg,hogy a mostani időjárásnak és a letérést gyengén jelölésnek köszönhetően mind többen ezt az útvonalat választják. Igazán lehetne kijelölni egy alternatív utat erre.

   Elvégeztük a pecsételést,dumcsiztunk a hölggyel egy picit,kiértékeltük a túra ezen szakaszát melyet 1 óra 6 perc alatt tettünk meg,miközben emelkedtünk 88,süllyedtünk 168 m-t. Az útvonal ezen része 5 és fél km volt.

   Kilépve a boltból húsz méter után jobbra kanyarodva pár lépés után elértük a K- útvonalát,melyen balra kanyarodva kukoricásba értünk. A két tábla közti úton rövidesen elértünk egy rétre ,melyen jobbra fordulva ,újból átkelve egy rozoga hídon ,a Gaja túloldalán

Újabb átkelés a Gaján

megkezdtük a mai nap legnehezebb szakaszát,a meredek kapaszkodást a Tési-erdőben. Előszőr elhaladtunk a Siska -kút mellett majd végig szigorúan emelkedve először vegyes,majd bükkös részen kapaszkodva elértük a Siska forrás elágazóját,

A Siska forrás bemutató táblája

majd kiértünk egy tarvágásra,melynél nem volt igazán jel,de az útvonal egyértelmű volt. Ezen átvágva balra,majd jobbra kanyarodtunk az inkább bokros részen és elértük a makadám utat,mely a nemrég épült kilátóhoz vezet.

Új útjelzők

A kék   rögtön le is tér róla jobbra,meredeken ,dzsindzsás, bokros részen halad felfelé párhuzamosan(!) a makadám úttal. Egy idő után elkanyarodik tőle jobbra folytatva az emelkedést a falu felé.Nemsoká beér egy bükkös,tölgyes részre és a
  PT tanösvénnyel

Tanösvényen Tés előtt

közösen éri el Tés közepén a házakat.

  Kiérve a falu főutcájára,azon balra kanyarodva,rögtön elértük az Erdei Büfét,melynek elértét már nagyon vártuk.Részint ki voltunk éhezve a híres hamburgerükre,valamint most ömlött a legjobban az eső. Belépve az üzletbe,megszabadulva a vizes gönceinktől rendeltünk egy-egy sört és megettük a hozott szenyónk,mivel hambi nem volt.Lenyomtuk a ma megint valóban csúcscsokit. Frissítés közben bélyegeztünk a büfé céges bélyegzőjével,elbeszélgettünk a rendkívül kedves tulajdonos hölggyel.
 Jásdtól másztunk kb 260m-t és ereszkedtünk 40-et kb 3 km alatt,mindez 53 percet vett igénybe. A körülményeket figyelembe véve meg voltunk elégedve.

  Téshttp://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9s nevezetességeit a szélmalmokat sajnos az egyre jobban szakadó esőnek köszönhetően nem volt kedvünk felkeresni,majd legközelebb.

   Kis száradás után,mivel az eső nem akart alább hagyni ezért elindultunk tovább. Az aszfaltos úton gyorsan haladtunk Csőszpuszta felé,az erdőbe való betérést az Y elágazó előtt kihagytuk és az aszfalton haladtunk. Egy néma főhajtás erejéig megálltunk a világháborús emlékmű előtt,

Emlékezés a Hősök előtt

Majd az Alba-Régia Kutatóállomás  http://albaregiabarlangkutato.hu/épületénél pecsételtünk a hivatalos MTSz-es pecséttel is.

Senki nem volt itt,sajnos

  

Legnagyobb sajnálatomra nem volt egy barlangász sem az állomáson,jó lett volna elbeszélgetni velük.

      Visszatérve az országútra pár lépés után, a K- behív az erdőbe futó jó minőségű makadám útra.Ezen a köves úton hullám vasutazva,csodálatos szálas,vegyes erdőben először elértük a Kbarlang jelet,mely a Bakony legnagyobb és legmélyebb barlangjához az Alba Régiához vezet.http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=cave_4422-1 Eredeti terveinkben szerepelt a felkeresése,de mivel továbbra is zuhogott, erről is le kellett mondanunk,így folytattuk a jó minőségű úton a "szaladást" tovább.Elhaladtunk egy tarvágáson,melynek a közepén mementóként,meghagytak egy-két hatalmas ,magányos bükköt.

Hagyásfák,esőben

Jó erős 2 km után,a sáros agyagos úton  elértük a Hamuház épületét,melynek neve a mészégetéshez használatos  hamuzsír égetésre utal. Az épület egykor kulcsosházként is üzemelt,jelenleg elég elhanyagolt állapotban van.

A Hamuház

A Hamuháznál valóságos túristajelzés-csomópont található,itt találkozik ill.indul a  K-,Kbarlang,Kforrás,Krom és a P- jelzésű út.

  A K- jobbra az erdőbe felkapaszkodva levágja a makadámút éles kanyarját egy kőrisesen keresztül,majd kiérve a dózerútra ,azon jobbra térve kb 300 m után balra fordul a Tűzköves-völgy felé előbb egy fiatalos bükkösben

Esőben a bükkösben

majd szálasban folytatódik az út a szakadékos Tűzköves-árok mentén.
  Ezen a részen iszonyúan szakadt az eső ,így minden figyelmünk a lehető leggyorsabb haladás kötötte le a szakadékos,csúszós,agyagos részen,mely végig lejtett ,hol meredeken,hol lankásabban. Pedig ez az útvonal rengeteg szépet tartogat,csodálatos szakadékok,völgyek közt halad. A már lehullott avar ezer színben játszott előttünk,de figyelmünk a legkevésbé erre terjedt ki.
   Egy dzsindzsás ,agyagos,nagyon csúszós részen értünk ki a Kisgyónra vezető aszfaltútra.

      Ezen kb 10 m után jobbra kellett volna letérni,az Erdei  Szentély felé,de jel (pedig nagyon figyeltünk) híján elrobogtunk a kereszteződés mellett. Mire észrevettük,hogy a  P-  és a P+  jelzésen vagyunk,ebben az időben már nem volt kedvünk visszamenni megkeresni a letérést,így választanunk kellet vagy a P- on megyünk egészen Kisgyónig vagy a jelzetlen aszfaltúton leereszkedünk az egykori Kisgyónbányáig, ahol visszatérünk a K-ra. Mi az utóbbit választottuk,az Erdei Szentélyt majd köv.alkalommal keressük fel.
   Laci barátomék ,reggel a K-on mentek erre,így az Erdei Szentély fotóját az Ő galériájából másolom be.

Az Erdei Szentély

 Mi az alternatív úton gyorsan robogtunk végcélunk felé,mind közelebb kerülve a kék útvonalához. Jó km után értünk be az egykor szebb napokat látott Kisgyónbányára,melyre már csak a megkötözött bányász emlékműve és egy vasoszlopon lévő ,eléggé hiányos felírat emlékeztet.

Mementó

Bányász Emlékmű

Innét már csak pár száz m maradt hátra a zuhogó esőben és elértük a Kisgyóni Természetbarát Telepet,ahol a Gyöngyvirág Kulcsosház villanyóra szekrényében megszereztük az első ellenőrző matricánkat.Nem értem itt ,miért ez van.

A célban

  Gyorsan átöltöztünk az autó mellet száraz göncbe(ránk fért) ,majd elindultunk a társainkért,kik már szintén Zirc előtt jártak pár száz méterrel. A kocsiban összegeztük az utolsó szakaszt.

    Kisgyónra Tésről 2 óra 11 perc alatt értünk el.Az út cca 80 m-t emelkedett és kb 300-at ereszkedett,közben megtettünk 8 km-t.

   Sajnos az idő a mai nap nem nekünk kedvezett,de azért egy kellemes,érdekes rengeteg látnivalóval fűszerezett szakaszon vagyunk túl,megtapasztalva a túrázás ezen fajtáját is. Az ilyen-olyan okokból kimaradt látnivalók felkeresését a legközelebbi OKT bejáráskor ejtjük meg.

  Zircre érve Laciék már vártak a jól megérdemelt frissítővel,melyből ma Gyöngyi maradt ki lévén Ő volt a sofőr:

Megérdemelt jutalom

Több kép:https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/OKTZircKisgyonpuszta?authkey=Gv1sRgCNydndmIjcngKQ

 A szakasz bejárásának térképe és a szintrajz :

Dátum: 2014-10-17
Hossz:26.6 km
Szintadatok: +613/-771

       OKT  15. TÚRA 2014 OKT.13.  ZIRC_BAKONYBÉL

   "  Zordon bércek bányászgyermekének

Szeretettel nyújtsatok kezet!"

  

   Idézet:Ősi német bányászdal(Der Bergmannsstand Sei hoch geehret)

   Kihasználva ezt a csodás ősz közepi időt ,hétvégén eldöntöttük,hogy a héten kicsit sűrítünk és két túrát terveztünk be. Mindjárt a hét elején megmásszuk a Bakony legmagasabb csúcsát,majd a hétvégén(reméljük kitart  az idő, még egyet megyünk ,valószínűleg tovább ezen az útvonalon.

    Reggel hazulról csodás időben indultunk,de a kedvünk Balatonvilágos körül kezdett elmenni,mert óriási köd ült a tájon(max 30 m látótávolság),gondoltuk sebaj nem ez lesz az első "ködös"' utunk. Aztán Eplény után lőn csoda: eltűnt(felszállt) a köd.

    Így értünk a zirci vasútállomásra,

A startnál

ahol újabb meglepetés ért,pótolták a már rég eltűnt MTSz-es pecsétet,így már nem kellett a forgalmi irodában kérni az átmeneti stemplit.Azért pár perc erejéig elbeszélgettem a forgalmistával,érdeklődve a Cuha -völgyi vasút menetrendjéről(egy későbbi túra céljából) és egy régi osztálytársamról.Sajnos az utóbbit nem ismeri.

   Gyors cihelődés és barátaink elindultak Bakonybélbe,hogy onnét teljesítsék a mai napot. Negyed kilenckor indultunk el az állomástól,elhaladtunk a bevásárló áruház és az arborétum bejárata mellett.

Elhagytuk az egykori bazilika megmaradt pillérkötegét,majd a mai apátsági épületet

Az apátság épülete

 és megérkeztünk a város főterére a Rákóczi-térre.

    Zircet,a Bakony fővárosát először 1060 -ban említik zirci udvarház néven(Képes Krónika) és állítólag itt halt meg a sebesült  I.András. A város történelmét a ciszterci apátság határozta meg. A kuruc időkben a város teljesen elpusztult,de a XVIII-ik sz első felében német telepesek újra felépítették,azóta folyamatosan fejlődik.

 Bővebben: http://zirc.hu/ 

   Régebbi kirándulásaink alatt már többször jártunk a monostorban és az arborétumban is,így most csak a főtéren található a "Bakonyi turisták 0 km köve" szobrot(egy kőbakkancs)

A Bakony Túristája szobor

néztük meg és elindultunk a mai túránk útvonalán.

   Zircet a főtértől jobbra kanyarodva hagytuk el a Borzavárra tartó Deák F.utcán ,végig emelkedve,mígnem elértünk a Pintér-hegyi Parkerdő bejáratát.

A bejáratnál

Itt elidőztünk egy keveset ,megnéztük a felhagyott bánya bejáratát

Bezárt bánya aknája

a  vadi új esőbeálló,(pihenőhelyet) ,elolvastuk a mész és faszén égetésről szóló információs táblákat és neki kezdtünk a Pintér-hegy megmászásának. Beérve az erdőbe új jelzések mellet haladtunk,végig emelkedve a hegy oldalában.Kereszteztünk pár nyiladékot,köztük az egykori sípálya nyomvonalát. Elhagytunk egy-két szintén új pihenőhelyet ,mígnem elértük eddigi utunk csúcsát és egy  hosszú árok mellet elkezdtünk ereszkedni a cserjés,bokros vegyes erdőben. Az út itt egy tarvágáson vezetett keresztül nagyon ritka jelek mellett,viszont láttunk újfajta jelzéseket is.

A közelmúlt fejlesztéseinek nyoma

   Egy lapályos,mocsaras részen átgázolva,újra egy kicsit szigorúbban emelkedni kezdett az út. Az átkelés után egy kereszteződéshez értünk,itt tapasztaltuk,mint már sok helyütt eddig is,hogy nincs jel a továbbhaladás segítésére,csak sokára felérve az emelkedőn mélyen az erdőben jött meg a K- . Segédeszközzel mi tudtuk az utat,de gondolni kéne azokra is akik nem rendelkeznek ilyenekkel.

   Szép ,szálas erdőben haladtunk először szintben majd kiérve az erdőből egy bokros,cserjés,dzsindzsás fensikra  megpillantottuk Borzavár szélső épületeit.

A dzsungel mögött Borzavár

Leereszkedésünk kitaposott ösvény és a kövekre festett jelek vezették,kiértünk egy rétre,melyen az ösvény az országúttal párhuzamosan halad,majd balra kanyarodva az OKT rátér . Ezen a részen el kellett volna haladnunk pár felhagyott mészégető mellett,de mi nem vettük észre őket,elrobogtunk közöttük.

  A falu http://hu.wikipedia.org/wiki/Borzav%C3%A1r a   nevét valószínűleg az itt nagyban termesztett bodzáról kapta. Rögtön a település elején egy 10%-os emelkedő leküzdése nehezítette az életünk.Felérve a domb tetejére,jobbra található a pecsétnek helyet adó Oázis Presszó,de ez délután nyit ki,így sajna sem szomjunkat oltani egy hideg sörrel,sem bélyegezni nem tudtunk.Az utóbbit a nem messze található Aro bolt falán található stemplivel tettük meg.Ez egy összkomfortos ellenőrző pont,a pecsét mellet sörbontó és hamutál is található.

..De hol a sör?

Bár tudnám ki visz magával üveges sört? (valszeg ezek a bolt vendégeinek vannak,mivel a kocsma zárva).

     Röviden összegeztük az eddigi teljesítményünk Zirctől cca 5 km-t tettünk meg 1 óra 9 perc alatt,ezek során mentünk felfelé 180 , lefelé 144 m-t.

   Innét egy rövid ereszkedés után újra emelkedni kezd az út,mígnem eléri a templomot,mely mellett található a helyi hősök emlékműve,

Rk.templom

melynél szokásunk szerint egy néma főhajtással adóztunk.

  A templomtól balra halad tovább,jól láthatóan a K-,  hogy rövid,de meredek emelkedővel megmássza a Templom dombot egy bokros,gazos részen keresztül.

   Felérve egy fennsíkra jutunk,melyen balra kell fordulni,jel one.  Itt túránk során először pillantjuk meg a mai nap legmagasabb pontjának, a Kőris- hegynek a jelképét,a radar állomás fehér gömbjét.

Oda még fel kell másznunk...

  Ahogy haladunk pár száz métert érdemes visszanézni a falura,érdekes kép az elénk táruló templom torony és a falu látképe.

    Ezen a régi,keskeny,kopott aszfaltúton ereszkedtünk  Ny-nak,mígnem egy jobb kanyar után a K-  elérte a S-  ,hogy azzal együtt vezessenek Szépalmapuszta felé.

   

  Az útvonal először a Zsidó-erdő szélén halad,majd a jelek bevezetnek az erdőbe,de csak 4-5 m-re az országúttól(érdemes elgondolkodni érdemes-e letérni róla). Kb 6-700 m után visszavezetnek az aszfaltra.Innen az út meredeken kezd emelkedni,egy rövid egyenes után még egyszer. A második kapaszkodás után elérjük a karám szélét,itt ritkul az erdő és látszanak már a Szépalmapusztai Hotel épületei.http://szepalma.hu/hu/

A hotel melléképületei

Elérve annak bejáratát érdemes balra kanyarodva betérni pár percre a szálloda felé,megnézni és sétálni a piciny,de csodás Arborétumban

Séta az arborétumban

.megnézni a lenyűgöző épületet

Minden nagyon tücchtig  

,a kis tavat. Látszik,hogy svájci tulajdonosa van a helynek még a fű is élére van vágva. Egy szösszenet ,már elhagyva a szállodát,az aránylag messze lévő karámban,de ugyanolyan rendben lévő, a legelőn két munkás szorgosan gyűjtötte a lócitromot !

    E  rövid kitérő után visszatértünk a K- ra,mely először a karámok mellett ereszkedik egy durva köves úton,ez az egyik legrosszabb burkolat. Az út minőségéért kárpótol a karámban legelésző telivérek és csodálatos panoráma látványa a  Magas Bakonyról .

Panoráma Szépalmapusztáról

A karámok végén balra fordultunk és egy réten keresztül a jelzések bevezettek a fiatalos bükkösbe .

Fiatalosban

   Ezen a szakaszon találkoztunk Laciékkal,gyors kulcs és tapasztalat csere után folytatta ki-ki a maga útját. 

Nemsoká kiérve az erdőből elértük a Kőris-hegyre vezető aszfaltutat,melyen jobbra fordulva értük el a Kuruc-rétet és vele együtt a (Régi)Kisszépalmapusztát.

Az épületeknek már hűlt helye van

A puszta épületeit már mind lebontották és elhordták,így már csak az információs táblák emlékeztetnek arra,hogy nem is oly rég itt még lakott terület volt.

  Egy kicsit fújtunk,mert idáig elég gyorsan szedtük a lábaink és tudtuk,hogy a mai túra legnehezebb szakasza vár ránk,majd neki indultunk megmászni a Kőris-hegyet.

  A K- jobbra térve kezdi meg a dinamikus,meredek kapaszkodást a hegy oldalán.Egy kettétört óriás bükk mellet haladtunk el először egy bokros,majd füves részen

Visszatekintés Zirc felé

kapaszkodtunk egy köves,eső mosta ösvényen ,mígnem elértük az erdőt ahol óriási,öreg bükkök közt vezetett az ösvény mind feljebb. Ez egy ritkás bükkös ,óriás fákkal.körülnézve csodás panoráma tárul elénk a környező csúcsokról.

Kapaszkodás közben

Ennek az erdőnek találó az elnevezése,magáért beszél:Szépalma.

    Egy idő után a meredek kapaszkodás megenyhül és hol szintben hol közepesen emelkedve találkozik az OKT útvonala a KDP P- jelzésével,hogy közösen vezessenek a csúcsra. Az út végig hol csalános

Égig érő montán bükkök közt

,hol avaros

Ez visszasnézve elég húzós volt

részen vezet ,néhol egy-egy komoly emelkedővel,így érve el az utolsó legmeredekebb kapaszkodót,melynek megmászásával elérjük a Vajda Péter kilátót és vele a Kőris-hegy csúcsát.http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91ris-hegy

A Bakony tetején

   Rövid szuszogás után leültünk a pihenőpadra,megettünk egy szendvicset elfogyasztottuk, a ma valóban csúcscsokit. 

   Összegeztük a Borzavártól megtett szakaszt ,6,9 km alatt megmásztunk 383,ereszkedtünk kb.100 m-t,mindezt 2 óra 4 perc alatt.Ezzel a teljesítménnyel elégedettek voltunk.

    Ezután megmásztuk a kilátót ,készítettünk pár képet,

Panoráma a kilátóból I.

sajna párás volt az idő,de azért elfogadhatóak lettek a fotók.

II.

Kőris-hegy jelképe

   Ezután leereszkedtünk a lokátor állomás kapujánál lévő,egy kopott oszlopon található, bélyegzőhelyhez.Az ellenőrzés elvégzése után,rövid tanakodás után úgy döntöttünk,hogy lefele az alternatívaként ajánlkozó útvonalat választjuk. A Kbarlang jelzésen leereszkedünk az Ördög -likhoz,http://www.utirany.hu/index.php?oldal=menu/pages/adatlap&id=83majd a Márvány- völgyön keresztül elérjük a Z- jelen a Százhalom(Kelta Halomsírmező) területét,majd tovább haladva a Barátok Útján a Száraz -Gerence völgyében becsatlakozunk a K- ba.

      Rátérve a választott útvonalra a Kbarlang   jelei ritkásan,kopottan ,de határozottan vezettek célunk felé. Az ösvény meredeken,nehezen járhatón vezetett lefelé,de továbbra is óriás montánbükkök között,

Ereszkedés kövek közt

szinte érintetlen területen. Így értük el az Ördög-lik barlanghoz,

Az Ördög-liknál

melynek a megközelítése sem volt egyszerű ,részint az adottságának,részint a közelmúlt viharainak köszöngetően. Rengeteg kidőlt fa volt ezen a részen, a barlang  előtt lévő infó táblát sem kímélve.

Viharok nyamában

   Rövid nézelődés és fotózás után tovább ereszkedtünk meredeken. sziklás,csúszós részeken,közben egy kidőlt óriás bükkön valósággal úgy kellet átvetődni. Ezután a kidőlt fák teljesen elzárták az ösvényt

Meredeken lefele

és csak egy nagyobbacska kerülővel tudtuk kikerülni őket.Ezután a kerülőnek köszönhetően út és jelzés keresés volt a feladat,miután ráleltünk , ritkán,de jól vezettek a Márvány-völgyben .Ezen a részen a lejtő megenyhült és tempós haladást tett lehetővé,mígnem  elértük az aszfaltutat.melyen balra kellett fordulni. A kereszteződésben szokás szerint one jel.

  6-700 m aszfaltozás után jobbra tért a túra útvonala,a kereszteződésben szokás szerint, megint nem volt jel,csak jó 300 m után egy öreg bükkön jött meg. Ezen az erdei szállító úton ereszkedtünk ,mígnem a Kbarlang   elérte a Barátok utját,melyet Z- jelez. A kereszteződésben jobbra fordulva értük el a  Százhalom mezejét,mely a mi útvonalunktól balra helyezkedik el

Temetőben járunk

. Ez egy ősi kelta halomsírmező,több ezer évesek.http://www.utazzitthon.hu/szazhalom-halomsirmezo-bakonybel.html

  Egy ösvényen betérve a sírok közé fotóztunk párat ,majd a Barátok Útján folytattuk az utunk,több -kevesebb jó jelzettség mellett. A Barátok Útja Bakonybélt kötötte össze Pannonhalmával és mint a neve is mutatja  a szerzetesek használták az apátságok között közlekedésre.

  A túra itt végig erdőben halad,hol szintben hol ereszkedve. Jó 2 km után értük el a K- ot egy nagy jobbos kanyarban,melyre balra fordulva tértünk rá. A kanyar közepén a jelek bevezettek balra ,tovább a Barátok Útján. Az út először erdőben majd  majd bokros,cserjés,csalános

Itt megy tovább az út?

részen ereszkedik hol enyhébben,hol meredekebben lejtve.

   Így értünk ki az aszfaltútra,mely  Bakonybélbe vezet és találkoztunk újra a S- jelű túra úttal.

Innen kanyarogva előbb a Kopasz majd a Köves-hegy mellett haladtunk végcélunk felé, az Öreg-Séd partján

Közeledés a célhoz

. Útközben egy farakó helyen találkoztunk egy ma már nem sűrű fa szállítási móddal. A meredek hegyoldal végett itt gépi erővel nem lehet lehordani a kitermelt fát,úgyhogy a jól bevált lovas lehordást kell alkalmazni ún. láncos megoldással.

A nélkülözhetetlen jóbarátok

Hagyományos szállítás

A csúszka alatt két láncot kötnek át,megakadályozva a meglódulást.A gazdák azt mondják fel is ülnek a fa tetejére,ami nem kis bátorság,de a gyakorlat...

  

  Ezután ripsz ropsz beértünk a faluba,elértük a már jól ismert Gerence Fogadó bélyegzőhelyet.Gyors adminisztráció után számot vetettünk a Kőris-hegyről 2  óra 10 perc alatt értünk le,megtéve 7 km-t ereszkedve 492 m-t ,emelkedő jószerivel nem volt a szakaszban.

   Nem maradt más hátra mint kocsiba pattanni és vissza menni barátainkért,kik már vártak ránk.

  A mai napon egy nagyon szép időben megtett szakaszon vagyunk túl,mely közepesen nehéz ,kalandokban bővelkedő volt.

További képek:https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/OKTZircBakonybel?authkey=Gv1sRgCNqChIGwms7n8QE

  Térkép és szintrajz a szakaszról:

Dátum: 2014-10-13
Hossz:19.6 km
Szintadatok: +621/-736