OKT 16.TÚRA 2014 OKT.17  ZIRC-KISGYÓN

"Őszbe fordult a Bakony,
balladázó vad Bakony,
a Hold nézi fél-vakon,
köd-hályoggal, fél-vakon.

A fák vének. Komolyak.
Százévesek. Komolyak.
Az erdőn köd gomolyog.
Opálos köd gomolyog."
Részlet Mécs László:Bakonyi látomás c. verséből

     Mivel az időjósok nem konkrétan beszéltek és a mai napra több fajta időt ígértek,ezért úgy döntöttünk,hogy megpróbáljuk a mai napon teljesíteni ezt a szakaszt lesz ami lesz alapon. Mint később kiderült,nem a legjobb döntés volt.

     Zirc felé haladva egyre felhősebb lett az ég,de nyugatról némi halvány világosodás látszott. Ahogy elértük indulópontunk elkezdett csöpörögni,tanakodás után úgy döntöttünk:megyünk. Elindulás után Nagyesztergár és Bakonynána közt egyre jobban esett,de a Római-Fürdőnél elállt és kitartott Jásdig. Kapaszkodva Tés felé aztán rázendített és egész Kisgyónig hol ömlött,hol szakadt. Viszont így megtapasztalhattuk az őszi ,esős túra szépségeit(vannak) és gyötrelmeit. Annyira nem áztunk el ,csak bőrig.Bár fel voltunk készülve vízhatlan cuccokkal,de azért ezekbe is befolyt ,mert a víz mindenhol megtalálja az utat.

   Befejezve a túrát  Kisgyónon,miután átöltöztünk száraz göncbe és elindultunk barátainkért Zircre jött a slusszpoén:Bakonycsernyénél elállt sőt Veszprém körül már a nap is kisütött!


       Reggel 8 előtt pár perccel értünk kiindulási pontunkra,gyors bélyegzés a vasútállomáson,pár szó a már ismert forgalmistával és  a csepergő esőben neki indultunk a mai etapnak,mely cca 27 km volt kb 600 m színtemelkedéssel. Rátérve a Mórra vezető országútra,kereszteztük a vasúti síneket és megkezdtük a hosszú emelkedést Nagyesztergár felé. A faluig majdnem végig emelkedve jutottunk el az országúton,élénk forgalom mellett. Nem ártott figyelni a száguldozó autók és teherkocsik,buszok között,mert azok nem igazán törődnek a magunkfajtákkal. Kiérve a városból ahogy mind feljebb értünk az emelkedőn vissza-vissza nézve Zircre,gyönyörű panoráma tárult elénk.Sajnos nagyon párás,ködös volt a táj,így az elkészült fénykép nem igazán sikerült,nem élvezhető így nem teszem be.
  
    

    Jó félóra alatt értük el az Erdei Ferenc utcát,ahol a K- jobbra tér,de mi a Z- tettünk egy rövid kitérőt a Purgly-kúria lepusztult épületéhez.

Jobb sorsra lenne hívatott

   Nagyesztergárt először a XIII.-ik sz.utolsó harmadában említik az írások,neve szláv eredetű.A település híres szülötte Ányos Pál. Bővebben: http://nagyesztergar.hu/kultura.htm

     Vissza térve az elhagyott Erdei utcára,azon balra kanyarodva elértük a falu szélső házait,ahol a K- jelzései behívtak az erdőbe,ahol előbb ritkás,majd szálas vegyes erdőben,szintezve vezetett a túra vonala hol ritkás,hol sűrűbb jelzések mellett a Szílvásnak nevezett erdőben.

A Szílvásban,de nem szilvafák közt

Rövidesen elértük a Kálista -patakot(ér)

Itt még száraz lábbal tudtunk átkelni

,mely a Gaja felé igyekszik. Átkeltünk rajta és az útvonal végig a patakocska bal partján vezetett ,néhol kicsit eltávolodva tőle. Néhol  mellig érő dzsindzsásban,kidőlt fákat

Akadály

kerülgetve értünk el a helyet ahol a már említett ér a Gajába ömlik ,növelve annak vízbőségét. Továbbra is a már említett viszonyok köz,kimondottan rossz jelzettség mellett(nagyon kell figyelni !) haladtunk az egyre jobban rákezdő esőben. 
  Nemsokára kiértünk egy rétre,melyen szekérúton kapaszkodtunk felfele mígnem a K- balra kanyarodott és egy lejtőn leszaladtunk pár száz métert,majd jobbra fordulva ismét erdős,bokros részen kapaszkodtunk fel Veimpuszta elpusztult területe felé. Elhaladva egy romos magtár

A lepusztult magtár

mellett a kék balra kezd el süllyedni egy vízmosta,jószerivel járhatatlan mélyúton.Itt jó alternatíva lehet,felmászni a kis emelkedőn és az út jobb oldalán a tarvágáson keresztül lemenni a szekérútig.(jel erre úgy sincs,ne is keress!)
   Mi a nehezebbet választottuk,leküzdve az elmosott utat

Erre megyünk? Jajj!

elértünk egy kereszteződéshez,ahol egy egy farakásra szegezett kék nyíl figyelmeztet a helyes irányra. Ezen a szekérúton továbbra is jelek nélkül kell menni DK felé,nagyon figyelve,mert a tar vágás vége fele jobbra az erdőbe hívnak a jelek.
   Előbb kapaszkodni kezdtünk majd szintezve haladtunk a gyönyörű,ősz eleji erdőben(csak eső árnyékolta be kissé hangulatunk) meglepően jó jelzettség mellett. A jelek a néhol sűrű erdőben jószerivel fától-fáig vezettek. Elhaladtunk egy kidőlt óriás fa mellett.

Esőbeállónak is  jó

Ezt a fát már Hörpölin is említi a 2011-es bejárásában,hogy előtte 6 évvel mikor erre járt már akkor is itt volt. Ha jól számolom ez már akkor legalább 9 éve visz színt a túra útvonalába.
   Ezen a néhol a völgy aljáig,néhol a gerincig hullámzó ösvényen értük el a bővizű Perei-ér(Gaja mellékága) kisebb vízesését(szurdokát)

Itt már nem sikerült szárazon átkelni

Festői...

,melyen át kellet kelni,sziklákon,köveken lépdelve és a túloldalt meredeken felkapaszkodva a szálas bükkös gerincére,oldalába,hogy tudjuk folytatni az előbb ÉK,majd DK felé tartó kék útvonalát.
    Ettől a résztől már a Cser-hát

Ezen a részen már rendesen esett

bükkös,tölgyes,cseres oldalában kanyargott a túra ,hol erdőben,hol annak szélén csúszós,sáros ,pocsolyás szekérúton.
     A völgyön keresztül kiértünk egy ösvényre,mely balról az erdő,jobbról a Nagy-rét mellet haladt hol tisztáson,hol dzsindzsás részen. Egy ponton elértük a Gaja patakot,mely ma túránk nagy szakaszát meghatározza. A kis gázló után elkanyarodtunk a pataktól és az eddigi ösvényen,szekérúton elértük a Bakonynánára vezető erdei aszfaltutat. ezen egy jó 800 m-t "szaladtunk ,egyszer átkeltünk a patakon

Első átkelés a Gaján

és elértük a letérést, K+, az ellenőrzőponthoz. Bakonynánára
felkapaszkodva elértük az egykori Római Vendégházat(sajnos már nem üzemel)

Sajna ez is zárva...

A kerítésen megtaláltuk a leírtak szerint a stemplit.
   
   A falu a XIII.-ik sz. utolsó harmadától lakott,legfőbb vonzereje a Gaja-patak szurdoka,vízesése(Római Fürdő),de ideális hely egy-két nap eltöltésére is,a csendnek és a környezetnek köszönhetően. http://www.bakonynana.hu/bemutatkozas.html

    Az adminisztráció elvégzése után frissítettünk egy picit,kocsma híján ,saját készletből, kiértékeltük az eddigi szakaszt ,mely során gyalogoltunk 10,5 km-t miközben emelkedésünk a 190 m-t ,szintvesztésünk pedig 260 m-t tett ki.Mindezt 2 óra 37 perc alatt értük el.

     Ezt követően a K+ jelzésen leereszkedtünk a nemrég elhagyott K- ra,melyen balra kanyarodva egy murvás úton pár perc alatt elértük a szépen felújított Prémalom épületét,

Ma vendégház az egykori malom

mely ma vendégházként üzemel. Kijőve az épület területéről,jobbra kanyarodva átkeltünk egy rozoga fahídon a Gaján és emelkedve ,majd balra kanyarodva folytattuk a kb1,5 km-es utat  a Római Fürdő felé. Ezen a részen egy darabig emelkedik az út,majd süllyedni kezd mind jobban megközelítve a patak szintjét.Néhol elég magasan halad az ösvény a patak fölött,melynek zúgása folyamatosan hallható,néhol ritkás helyen látni a rengeteg zúgó ,kisebb vízesés gyönyörét,de sajnos a vegetáció miatt a fényképezés elég körülményes. Az ösvény itt elég keskeny,néhol meredek szakadék mellett halad,a kövek,sziklák,fagyökerek kiállnak és elég csúszósak.Úgyhogy ezen a szakaszon elengedhetetlen a fokozatos figyelem. Elhaladtunk az életet jelképező ,a meredek domboldalba kapaszkodó fák mellett

Kapaszkodás az életbe

és a keskeny ösvényen hamarosan elértük a Római Fürdő nemrég felújított pihenőhelyét.

Pihenő Római-fürdőnél

   Legutoljára kb 15 éve jártam itt,akkor még nem volt így kiépítve,pedig akkor is rengeteg ember volt . Most senkivel nem találkoztunk,igaz az idő sem kirándulni való volt. Először balra tartottunk elhaladtunk az egyik oldalág romos duzzasztója mellett

Egykori zsilip

,majd leérve a Gaja partra a.Kék omega jelzésen a  bal parton elsétáltunk a vízeséshez és a szurdokhoz. 

A Gaja vízesése Római-fürdőnél I.

..  II.

.... III.

és IV.

A nem ideális körülmények ellenére párat fotóztunk ,visszafele elhaladtunk az Erdész emlékmű mellet,mely az erdőn életüket vesztő embereknek állít örök emléket.

Néma főhajtás

Egy perc néma főhajtással mi is adóztunk az emlékük előtt,majd jobbra megkezdtük a meredek kapaszkodást a K- on.
  A Vadalmás gerincének elérésekor remek panoráma tárult elénk a Tési fennsíkról,a párás idő ellenére elég jó kép készült.

Oda kell felmennünk

   Amilyen meredeken másztunk a gerincig,ugyanolyan meredek ereszkedés várt ránk az agyagos,sáros  szekérúton,mely ebben az időben elég csúszós is volt.Így lassú haladást tett lehetővé.Csúszkálva,térdig sárosan értük el a Kék forrás jelet,mely jobbra,élesen letérve vezet a Vadalmás forráshoz.

   Nemsokára kiértünk egy széles szekérútra,melyről jobbra a Gaja gázlóján átkelve vezet tovább a kék  túra útvonala.

Itt kellett volna átgázolni

Tekintve a magas vízállásnak és mivel már így is át voltunk ázva,úgy döntöttünk nem kelünk át a patakon.Igaz legnagyobb sajnálatunkra kimarad ezen szakasz egyik leglátványosabb része a jásdi Szentkút és kápolna,de majd legközelebbi bejárásunkkor bepótoljuk ezt a látványt.
  Így balra a széles szekérúton mentünk tovább,melyen pár lépés után elértük a cserkész táboroknak helyt adó tisztást és pihenőhelyet.Valamikor a fiaink is voltak ebben a cserkésztáborban,így a hely ismerős volt. Ezután a szekérúton felkapaszkodtunk

Kerülőút

egy gerincre,majd leereszkedve elértük az egykori Vadalmás malom helyén épült kis üdülőtelep házait,

Jásd határában

majd elhaladtunk a Lajkó major épületei előtt,melynek kapuján a harapós kutyákra figyelmeztetnek.  Ezután a Gaja túl partján feltűnt a Szentkút Kápolnájának sziluettje,de a cserjés,fás eltakarta a kilátást,így csak tudtuk merre járunk,de fényképezni nem tudtunk.
    Itt elővigyázatosságból felhívtam Laci barátomékat,tudván,hogy Jásd környékén kell találkoznunk. Szerencsére Ők is ezt az útvonalat választották,így nem kellet visszafelé menni senkinek.Mivel egy kanyarban hívtam így nem láttam ,de beérve a kanyar közepére nagy örömünkre megláttuk egymást.Kár volt a hívásért...
   Gyors kulcs és tapasztalat csere után pár perc alatt elértük Jásd szélső házait és az aszfalton haladva pár ház után a balról lévő vegyesboltot,mely az faluban található két bélyegző közül az egyiket őrzi.

  Jásdhttp://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1sd egy pici bakonyi település a Tési fennsík alatt a Gaja völgyében,már az őskorban is lakott rész volt.
   Betérve az üzletbe először egy sört kértünk ,frissítés gyanánt,majd elbeszélgettünk a rendkívül előzékeny és kedves tulajdonos hölggyel. Tőle tudtuk meg,hogy a mostani időjárásnak és a letérést gyengén jelölésnek köszönhetően mind többen ezt az útvonalat választják. Igazán lehetne kijelölni egy alternatív utat erre.

   Elvégeztük a pecsételést,dumcsiztunk a hölggyel egy picit,kiértékeltük a túra ezen szakaszát melyet 1 óra 6 perc alatt tettünk meg,miközben emelkedtünk 88,süllyedtünk 168 m-t. Az útvonal ezen része 5 és fél km volt.

   Kilépve a boltból húsz méter után jobbra kanyarodva pár lépés után elértük a K- útvonalát,melyen balra kanyarodva kukoricásba értünk. A két tábla közti úton rövidesen elértünk egy rétre ,melyen jobbra fordulva ,újból átkelve egy rozoga hídon ,a Gaja túloldalán

Újabb átkelés a Gaján

megkezdtük a mai nap legnehezebb szakaszát,a meredek kapaszkodást a Tési-erdőben. Előszőr elhaladtunk a Siska -kút mellett majd végig szigorúan emelkedve először vegyes,majd bükkös részen kapaszkodva elértük a Siska forrás elágazóját,

A Siska forrás bemutató táblája

majd kiértünk egy tarvágásra,melynél nem volt igazán jel,de az útvonal egyértelmű volt. Ezen átvágva balra,majd jobbra kanyarodtunk az inkább bokros részen és elértük a makadám utat,mely a nemrég épült kilátóhoz vezet.

Új útjelzők

A kék   rögtön le is tér róla jobbra,meredeken ,dzsindzsás, bokros részen halad felfelé párhuzamosan(!) a makadám úttal. Egy idő után elkanyarodik tőle jobbra folytatva az emelkedést a falu felé.Nemsoká beér egy bükkös,tölgyes részre és a
  PT tanösvénnyel

Tanösvényen Tés előtt

közösen éri el Tés közepén a házakat.

  Kiérve a falu főutcájára,azon balra kanyarodva,rögtön elértük az Erdei Büfét,melynek elértét már nagyon vártuk.Részint ki voltunk éhezve a híres hamburgerükre,valamint most ömlött a legjobban az eső. Belépve az üzletbe,megszabadulva a vizes gönceinktől rendeltünk egy-egy sört és megettük a hozott szenyónk,mivel hambi nem volt.Lenyomtuk a ma megint valóban csúcscsokit. Frissítés közben bélyegeztünk a büfé céges bélyegzőjével,elbeszélgettünk a rendkívül kedves tulajdonos hölggyel.
 Jásdtól másztunk kb 260m-t és ereszkedtünk 40-et kb 3 km alatt,mindez 53 percet vett igénybe. A körülményeket figyelembe véve meg voltunk elégedve.

  Téshttp://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9s nevezetességeit a szélmalmokat sajnos az egyre jobban szakadó esőnek köszönhetően nem volt kedvünk felkeresni,majd legközelebb.

   Kis száradás után,mivel az eső nem akart alább hagyni ezért elindultunk tovább. Az aszfaltos úton gyorsan haladtunk Csőszpuszta felé,az erdőbe való betérést az Y elágazó előtt kihagytuk és az aszfalton haladtunk. Egy néma főhajtás erejéig megálltunk a világháborús emlékmű előtt,

Emlékezés a Hősök előtt

Majd az Alba-Régia Kutatóállomás  http://albaregiabarlangkutato.hu/épületénél pecsételtünk a hivatalos MTSz-es pecséttel is.

Senki nem volt itt,sajnos

  

Legnagyobb sajnálatomra nem volt egy barlangász sem az állomáson,jó lett volna elbeszélgetni velük.

      Visszatérve az országútra pár lépés után, a K- behív az erdőbe futó jó minőségű makadám útra.Ezen a köves úton hullám vasutazva,csodálatos szálas,vegyes erdőben először elértük a Kbarlang jelet,mely a Bakony legnagyobb és legmélyebb barlangjához az Alba Régiához vezet.http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=cave_4422-1 Eredeti terveinkben szerepelt a felkeresése,de mivel továbbra is zuhogott, erről is le kellett mondanunk,így folytattuk a jó minőségű úton a "szaladást" tovább.Elhaladtunk egy tarvágáson,melynek a közepén mementóként,meghagytak egy-két hatalmas ,magányos bükköt.

Hagyásfák,esőben

Jó erős 2 km után,a sáros agyagos úton  elértük a Hamuház épületét,melynek neve a mészégetéshez használatos  hamuzsír égetésre utal. Az épület egykor kulcsosházként is üzemelt,jelenleg elég elhanyagolt állapotban van.

A Hamuház

A Hamuháznál valóságos túristajelzés-csomópont található,itt találkozik ill.indul a  K-,Kbarlang,Kforrás,Krom és a P- jelzésű út.

  A K- jobbra az erdőbe felkapaszkodva levágja a makadámút éles kanyarját egy kőrisesen keresztül,majd kiérve a dózerútra ,azon jobbra térve kb 300 m után balra fordul a Tűzköves-völgy felé előbb egy fiatalos bükkösben

Esőben a bükkösben

majd szálasban folytatódik az út a szakadékos Tűzköves-árok mentén.
  Ezen a részen iszonyúan szakadt az eső ,így minden figyelmünk a lehető leggyorsabb haladás kötötte le a szakadékos,csúszós,agyagos részen,mely végig lejtett ,hol meredeken,hol lankásabban. Pedig ez az útvonal rengeteg szépet tartogat,csodálatos szakadékok,völgyek közt halad. A már lehullott avar ezer színben játszott előttünk,de figyelmünk a legkevésbé erre terjedt ki.
   Egy dzsindzsás ,agyagos,nagyon csúszós részen értünk ki a Kisgyónra vezető aszfaltútra.

      Ezen kb 10 m után jobbra kellett volna letérni,az Erdei  Szentély felé,de jel (pedig nagyon figyeltünk) híján elrobogtunk a kereszteződés mellett. Mire észrevettük,hogy a  P-  és a P+  jelzésen vagyunk,ebben az időben már nem volt kedvünk visszamenni megkeresni a letérést,így választanunk kellet vagy a P- on megyünk egészen Kisgyónig vagy a jelzetlen aszfaltúton leereszkedünk az egykori Kisgyónbányáig, ahol visszatérünk a K-ra. Mi az utóbbit választottuk,az Erdei Szentélyt majd köv.alkalommal keressük fel.
   Laci barátomék ,reggel a K-on mentek erre,így az Erdei Szentély fotóját az Ő galériájából másolom be.

Az Erdei Szentély

 Mi az alternatív úton gyorsan robogtunk végcélunk felé,mind közelebb kerülve a kék útvonalához. Jó km után értünk be az egykor szebb napokat látott Kisgyónbányára,melyre már csak a megkötözött bányász emlékműve és egy vasoszlopon lévő ,eléggé hiányos felírat emlékeztet.

Mementó

Bányász Emlékmű

Innét már csak pár száz m maradt hátra a zuhogó esőben és elértük a Kisgyóni Természetbarát Telepet,ahol a Gyöngyvirág Kulcsosház villanyóra szekrényében megszereztük az első ellenőrző matricánkat.Nem értem itt ,miért ez van.

A célban

  Gyorsan átöltöztünk az autó mellet száraz göncbe(ránk fért) ,majd elindultunk a társainkért,kik már szintén Zirc előtt jártak pár száz méterrel. A kocsiban összegeztük az utolsó szakaszt.

    Kisgyónra Tésről 2 óra 11 perc alatt értünk el.Az út cca 80 m-t emelkedett és kb 300-at ereszkedett,közben megtettünk 8 km-t.

   Sajnos az idő a mai nap nem nekünk kedvezett,de azért egy kellemes,érdekes rengeteg látnivalóval fűszerezett szakaszon vagyunk túl,megtapasztalva a túrázás ezen fajtáját is. Az ilyen-olyan okokból kimaradt látnivalók felkeresését a legközelebbi OKT bejáráskor ejtjük meg.

  Zircre érve Laciék már vártak a jól megérdemelt frissítővel,melyből ma Gyöngyi maradt ki lévén Ő volt a sofőr:

Megérdemelt jutalom

Több kép:https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/OKTZircKisgyonpuszta?authkey=Gv1sRgCNydndmIjcngKQ

 A szakasz bejárásának térképe és a szintrajz :

Dátum: 2014-10-17
Hossz:26.6 km
Szintadatok: +613/-771