2014. szeptember 28., vasárnap

Mentsük meg a Béndeki kápolnát Emléktúra
 2014.szept.27.





  Béndek egy már az ókorban is lakott település a Somogy megyei Hács közelében.A falu 1983-ban teljesen elnéptelenedett,a erózió azóta szinte teljesen megsemmisítette az egykori ,szebb napokat látott falut.(bővebben:http://hacstortenete.hupont.hu/14/bendek )

   2009-től Molnár Zoltán kántor-tanító Úr vezetésével egy kisebb csoport megpróbálja felújítani az egykori kápolnát
A kápolna
és visszaadni valamit a régi dicsőségéből.Sok kitartást és sikert hozzá.

 Ezt a nemes célt karolta fel a balatonboglári Gaál Gaszton cserkészcsapat (http://portal.622gg.hu/online/) és 2012 óta Visnyei Tibor és Csobor Tünde szervezésében emléktúrát szervez a kápolna megsegítésért a túra nevezési díjának felajánlásával. További kitartást és erőt kívánunk nekik a munkájukhoz.

   A túráról a jesitmenyturazoktarsasaga.hu/okt_forum?a=dh&id=1 túra naptárjából értesültünk és határoztuk el,hogy csapatunk megcsinálja ezt a túrát,támogatva e nemes eszmét. Laci barátom és párja,Gyöngyi a 26 km-es gyalogos távot ,én és feleségem,Manyesz a 42 km-es maraton távot választottuk,de kerékpárral. A mi választásunk mint kiderült nem a legszerencsésebb volt,mert köszönhetően a nyár időjárásának,mely az idén egy szerda délelőttre esett,biciklivel szinte lehetetlen volt a mély talajnak,tócsáknak köszönhetően a táv teljesítése. Kb. a táv felén toltuk,cibáltuk a drótszamarat,de megérte.


   Reggel borús,de enyhe idő volt,túrázásra épp alkalmas,de napközben többször megeredt az eső,de nem zavaróan.

   7 óra után pár perccel értünk a boglári vasútállomásra
A start
,a nevezés
A nevezési iroda
után nyeregbe pattanva az Erzsébet utcán haladtunk Ny felé. A Jamai -patakon
Átkelés a Jamai-patakon.....
átkelve ,a Z- jelzésen haladva a Harkály utcán balra fordulva a Berek felé D,DK felé. A berek amúgy is mély talaja most alkalmatlan volt bicózásra,rengeteg helyen tócsák és sártenger
...és a Bereken
kerülgetése  volt szükséges.


  Boglárt elhagyva nem sokára utol értük Laciékat és egy teljesítménytúrázó srácot
Gyalog most könnyebb volt
aki 42 km-en indult,valami fantasztikus sebességgel,kivel többször találkoztunk útközben,mert ahol nehezen ment a kerékpározás ott Ő ütemesebben tudott haladni gyalog mint mi.Üdv neki innét is.

   Kiérve az ordacsehi szemét telepre vezető aszfaltútra,balra kanyarodva legurultunk a lejtőn majd lengyeltótiba vezető országúton balra kanyarodva É felé haladtunk Szőlőskislak felé. Beérve a faluba ez első utcán jobbra fordultunk,elhaladtunk a kat.templom mellett  és a Z- jelet és a szalagozást követve elértük a Gaál kastélyt
A kiprivatizált és azóta elzárt Gaál Kúria
,mely a közelmúltban a BB gondozásában volt,jelenleg magánkézben van és megközelíthetetlen(kár).
   Itt elhagyva az aszfaltos utat ,egyenesen mentünk tovább Dk felé ,szőlő ültetvények,majd később megművelt területek
Út a kukorica táblák közt
közt,ami egy völgyben vitt. ezután beértünk egy erdős részbe ahol a szalagok és jelzések jól vezettek,majd egy mélyúton
Mélyúton Landord felé...
,folyamatosan emelkedve megérkeztünk a Landordi-tetőre
Szőlőtáblák közt a Landord-tetőn
az első ellenőrző pontra,ahol mi voltunk az első "vendégek". A segítőkész személyzet elvégezta a pecsételést,keveset beszélgettünk velük,frissítettünk és mentünk tovább. A fotó elkészítését elfelejtettük róluk,elnézést.
   Az ellenőrző pontról legurulva és az ellenlejtőn felkaptatva a 26-os és 42-es táv ketté vált.Mi jobbra fordultunk és a szőlőősgyöröki szőlőhegyen haladva,hol szőlők közt,hol réten,erdő mellet haladtunk a következő ellenőrző pont,Gyugy kálvária, felé. Az út itt is néhol nehezen járható
Csak óvatosan !
,mély,saras volt. Több helyen csodás panoráma tárult elénk
A völgyben Szőlősgyörök házai
,máshol pedig szőlő telepek közt haladtunk. Láthatóan a gazdák igyekeznek védeni a termést
Automata "szőlőőr"
a kéretlen szüretelők ellen. Az eszköz pont mellettünk durrant el,jó,hogy hozzá vagyunk szokva.
  Gyugyra egy betonos uton gurultunk le,balra fordulva a gyugyi kocsmában frissítettünk egyet és ettünk egy csúcs csokit,habár a legmagasabb pont nem itt volt a túránk során.

   Gyugy(http://www.gyugy.hu/ egy rendezett település nem messze a Balatontól,látszik,hogy gondos gazdái vannak a falunak.További sok sikert Jelenka úrnak és csapatának.
  A kálváriát
Kálvária domb Gyugyon
elérve,azt megmászva érjük el a templomot és a második ellenőrző pontot.Ami egyben a 16 km-es túra induló pontja is
Az öltönyös Úr az ötletgazda
(a képen balra ,öltönyben Molnár Zoltán Úr)így itt pár percet várakozni kell míg sorra kerülünk. A domról legurulva ,balra fordulunk és D felé tartunk.
   Nemsokára elhagyjuk az aszfaltos utat és elérjük a Kacskovics kastélyt
Talán fel újítják a Kacskovics Kastélyt
,amely ma szintén magántulajdon,de látszanak rajta a felújítás nyomai.Pár éve még szörnyű állapotok uralkodtak errefelé.
  Jó fél km után az út élesen balra fordult egy mélyútba
Tökéletes útviszonyok
folytatódott ami meredeken emelkedett egész a gerincig.Sok helyen kevés volt a szufla és le kellet szállni a meredek emelkedőn.A gerincen D felé fordul az út,nemsokára balra fordulunk az erdőbe
Ereszkedés az erdőben
és szintvesztés mellett haladunk tovább.   
  Beértünk egy völgybe amin haladva elértük a Béndekre vivő földutat,melyre balra kanyarodtunk rá. Ezen a részen is elég mély volt  a talaj,rengeteg tócsa és vizes rész nehezítette az utat.
  Elérve Béndeket mi a mélyúton
A kápolna a mélyútból
mentünk tovább,mivel a túra K felé folytatódott. A kerékpárokat lent hagytuk a mélyúton és  megmásztuk a templom dombját. Megkaptuk a bélyegzőt és frissítőt ,körülnéztünk az egykori falu helyén,a kápolnát megnéztük,felmásztunk a tornyába
Most már elfogadható állapotban
Frissítés..
Beltér I.
Beltér II.
Akad még tennivaló
,a temetőben is kódorogtunk egy keveset és indultunk tovább.

   Lemászva a dombról nyeregbe pattantunk és haladtunk egy keveset K felé ,majd É felé vitt a szalagozás.Nemsokára megint le kellett szállni a nyeregből a gazos terep miatt
Útvonal jelzés
,kiértünk egy négyes kereszteződéshez,amin jobbra kellett fordulni. Az ítiner szerint ezen a részen nehezen járható az út,én ezt tovább fokozom,szinte járhatatlan,köszönhetően a nagy esőknek és a környék fa kitermelésének. óriási gépek nyomán szinte járhatatlan volt az út
Csak tolni lehetett,de nehezen..
,ráadásul az agyagos talaj,köszönhetően a csepergő esőnek irtózatosan csúszott,sőt egyfolytában és meredeken emelkedett. Nem túlzok,ha azt mondom a bicót itt úgy kellett ráncigálni,cipelni. Nagy nehezen elértünk az írtás végéhez,ahol balra kellett volna fordulni,de hogy ? Mivel legalább méteres sár takarta az erdészeti kövesutat a kereszteződésben. Így kerülve,az ott hagyott ágakon
Még jó,hogy itt hagyták az ágakat....
átküzdve magunk értünk ki az útra.Ez volt a túra legrosszabb,de egyben legemlékezetesebb része.


   A köves úton haladtunk pár száz métert,mát azt hittük innét könnyebb lesz,de tévedtünk. Elértünk egy kereszteződést az útvonal betért egy földútra,melyen kb 100 m tekerés után,köszönhetően a sárnak megint le kellet szállni hosszú kilométerekre
Most merre?
. Egy vadetető mellett balra fordultunk,sok helyütt itt olyan tócsák voltak,hogy csak mélyen az erdőben lehetett kikerülni őket,szedres ,bökős bozóton keresztül
Ez volt a legjobb.....
,nyomai  láthatóak,majd a beszámoló végén.
  Ezen a szakaszon ért utol bennünk két futó,akik maratont futottak.Egyikük Tarr Imre boglári Úr volt.Gratuláció nekik.
  Elértünk egy bekerített dióshoz
A diós mellett
,melynek, a változatosság végett, a kerítése mellett toltuk tovább a kerékpárokat.
  A diós végén a leírás szerint a bal oldali úton kellett tovább haladni.Igen ám,de két út ment tovább balra.Rövid tanakodás után a helyeset választottuk és folytattuk a tócsák kerülgetését,hol sárban ,hol szárazabb részeken . Kiértünk egy kereszteződéshez,itt balra,majd jobbra fordultunk az első nyiladékon É felé tartottunk,egyenesen csak egy helyen kellett jobbra fordulni egy meredek emelkedőn. A domb tetején egy balos következett és innét mér nyílegyenes volt az út a következő ellenőrző pontig.
 A balos kereszteződéstől a túra útvonala együtt haladt a S- túra úttal
Végre..jó az út
,segítve a tájékozódást. Az útvonal erre már többé-kevésbé járható volt kerékpárral is.Erre már kevesebbszer kellett leszállni a nyeregből.
  Folyamatosan É felé haladtunk a gerincen,hosszú nyiladékok,lőnyilások,magaslesek mellett,mígnem elértük a 4.ik ellenőrző pontot,ahol frissítés is várt bennünk. Megkínáltak a szervezők egy pohár borral is,mely kimondottan jól esett mind kettőnknek.Köszönjük !
  Ennek az ellenőrző helynek a Piros ház
Frissítés a Piros háznál
adott helyt,melyet, a nevéhez méltóan a gróf használt titkos találkái céljára könnyű vérű hölgyekkel.
    Jelenleg vadászházként funkcionál,melyet Tóth Tibor erdész Úr állított helyre.

  A pihenés és frissítés után nyeregbe pattantunk,innét egy rövid rész kivételével jók voltak a körülmények bicózásra, s indultunk tovább. Erre nagyon jól vezettek a szalagozások. 
 Közben Laci barátom hívott,hogy beértek a 26 os távról,megbeszéltük a tapasztaltakat és hol találkkozzunk egy jól megérdemelt sörre.

  Először legurultunk egy erdei részen,majd jobbra s balra fordultunk.Itt az út egy gazos részen
Nehezen ,de lehetett haladni
emelkedett,megint tolás.Közben lefotóztuk a bicókat
"Csata" után I.
Csata után II.
,a rárakódott sárral együtt. A tetőre érve jó minőségű úton ereszkedtünk János-hegy felé.  Az út bal oldalán egy mély szakadék
Szurdok
kísért bennünk. Ez a rész köszönhetően a sok vízmosásnak,sárnak,bozótnak , élvezetes downhill volt
Tépés lefele I.......
....II.
,igazi adrenalin bomba.Sajnos a "száguldásban"elrobogtunk a jobb oldalt található grófi(Jankovich gróf állíttatta) emlékmű mellett.Majd legközelebb.

  Kiértünk a szőlő ültetvényekhez és a magányos körtefához,ahol a Gömbiék vártak a János-hegyi ellenőrző pontnál,lobogó tűzzel.
Ellenőrzés János-hegyen....
A panoráma innét csodálatos
...és kilátás onnét....
,tiszta időben egész Tihanyig és Szigligetig ellátni.Rövid pihenés és fotózás után folytattuk az utunk,szőlők,présházak közt az egykoron lakott János-hegyen.
...Emlékkereszt  ugyanott

   Egész Rózsa pusztáig folyamatosan szőlő ültetvények közt
Üzemi szőlők közt
,jobbára ereszkedve haladunk. Kiérve Kislakra balra fordultunk a Kishegyi utcán ,majd rátértünk a római útra,melyen a Rácz fáig emelkedett az út. Innét legurultunk a szőlők közt a boglári kerékpár útra,melyen gyorsan elértük a célt a Varga Béla Lengyel-Magyar Barátság házát.

   Leadtuk az igazoló füzeteket,megettük a zsíros deszkánk,frissítettünk,számba vettük a sérüléseink

A túra nyomai  I. ....
....  II. 
és III.
. Ezután megkaptuk az okleveleket és kitűzőket
Igazoló füzetek a túra nyomaival
A jól megérdemelt emléklapok a kitüzőkkel
,majd haza felé vettük az irányt.


   Köszönet az ötletgazdáknak és a szervezőknek,közreműködőknek ezt a nehéz,kalandokkal teli túrát,jól esett mind lélekben,mind testben . Igyekszünk jövőre is itt lenni!

OKT 12.túra  2014 szept.23. Nagyvázsony-Városlőd





 " Jártam Kárpát,Alpesek tájait
    Odaát a nagy székely hegyeket,
      Szedtem a havasok virágait,
    Lobogni láttam pásztortüzeket,
    De egy fa se zúg sehol oly szépen,
    Mint szép Bakony-hazám sűrűjében."

   Részlet Nagy Bálint parasztköltő verséből



    Végre eljött ennek is az ideje,hogy bevehessük magunk a Bakony sűrűjébe. A Bakony a Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű része. Először a Déli-Bakonyt járjuk be,mely alacsonyabb,lankásabb csúcsokkal rendelkezik,ezek közül a legmagasabb a Kab-hegy,mely a rajta található bazalttakarónak köszönhetően 599 m. (ha valakit bővebben érdekel a Bakony.http://hu.wikipedia.org/wiki/Bakony )

  Mint ahogy múltkor nagyon jól bejött,úgy ma is a két csapatra válást választottuk és félúton kulcs csere.Elgondolkodtató,hogy két kulcsot vigyünk magunkkal,arra az esetre ha netán valamelyik csapat elkóborolna.

   Reggel fél 9-re értünk Nagyvázsonyba(http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyv%C3%A1zsony), a Kinizsiek várához,melyről már az előzőekben írtam bővebben.
A Kinizsi vár gomolyfelhők alatt
      
Amint a képen látható ,felhős idő fogadott minket élénk széllel kísérve,pedig a meteorológia mást ígért,felnézve Kab-hegyre még szomorúbb kilátások elé néztünk. A  hegy teteje sűrű,gomoly felhőben úszott a tornyokat is alig lehetett kivenni.,de nem lehet minden túra idején szikrázó napsütés. A metsző szél ellen előkerültek a széldzsekik is.
   Először a bélyegzést intéztük el,mivel a pénztár még zárva volt ,így a falon lévő
Most megvolt
(ami első túránk idején nem így volt) régi fém bélyegzővel pecsételtünk,minek kimondottan rossz lenyomata volt.Délután ,mikor visszajöttünk a csapat másik felééért bepótoltuk az új  (veszprémi) és a váras bélyegzővel a hiányt.
  Az előkészületek után neki vágtunk a mai etapnak. A vár jobb oldalán elindultunk északnak a  jelzések mentén. Először a már rég nem működő,ma már romos Csörsze vízimalom épületét
A romos vizimalom
értük el,mely eladó(befektetők figyelem!). Ezután átkeltünk a patakon,melynek hídját a nagy esőzések kikezdték,ezért tábla is figyelmeztetett a veszélyre.Nemsokára elértük a kis ,régi zsidó temetőt .Majd kiérve a 7301-es Veszprém-Tapolca országútra,balra fordultunk,szemben egy kereszttel. Ezen az úton haladtunk kb.- 1 km-t,folyamatos félelem közben,mert nagyon forgalmas ez az út ,rengeteg a kamion,teherautó,melyek egy-két m-re húznak el melletted. Az ember ezen a szakaszon életveszélyben érzi magát. A sok útvonal módosítás közben,erre is tehettek volna egy új útvonalat, a Vázsonyi-séd patak
Látszik az elmúlt idők viharainak a nyoma
jobb oldalán biztos el lehetne jönni a jobbra letérésig.

   Az országútról jobbra való letérés után ,.egy makadám úton haladtunk a Kab-hegy felé,a tornyok jól kivetően vezettek bennünk. Elhaladtunk egy szennyvíztelep mellett,ahol balra tartottunk,egy dűlő uton.Jobbról balról fás ,bokros részek kísérték utunk,néhol átjárhatatlan tócsák,pocsolyák
Úszunk ?
állták utunk.A legtöbbet ki lehetett kerülni valamelyik szélén,de volt ahol a bokrok,fák közt kellet a sűrű aljnövényben kerülni,bujkálni
A" dzsungelben"
,néhol komoly karcolásokat okozó szeder és más bökős bokrok közt.Az út ezen a részen végig,kellemesen emelkedett,lehetőséget adva a tempós haladásra.Felérve egy fennsíkra,azon haladtunk tovább ,a legelőn rengeteg gomba és ősszel virágzó növény színezte az amúgy is pazar látképet.Visszatekintve még látható volt Vázsony vára ,előttünk pedig Kab-hegy
Kab-hegy felhőkben
felhőben úszó látképe.Ezen a részen el kezdett szemerkélni az eső,nem vészesen ,csak éppen zavaróvá téve a közérzetünk.
   A jelzések ezen a részen hagynak némi kívánni hagyót maguk után,elég ritkásak, és öregek,de némi segédeszközzel nem lehet eltévedni. A legzavaróbb mikor elérünk egy sűrű bokros,dzsindzsás részhez nem lehet eldönteni jobbról vagy balról menj-e,de mint az erdőbe beérve tapasztaltuk,tökmindegy,de azért valami jelzés féle lehetne. Igaz bal oldalon a sűrű dzindzsában néhány fán volt egy-két öreg jel,de ezek szinte észrevehetetlenek voltak.
    Beérve a Nagyvázsonyi- erdőbe,mely a középkorban királyi erdő is volt és mivel nagyon gazdag vadban ezért az évszázadok folyamán sok vita volt a közeli települések közt a vadászati és legeltetési jogokért. Az erdőben
Ingoványos szekérút
változatos tájon haladtunk,hol sűrű,hol ritkásabb erdő részeken,itt is rengeteg pocsolyát,kis tavat kerülgetve. Egy-egy részen kifejezetten mocsaras volt az útvonal,ezeken a részeken hiába próbáltunk az erdőbe kitérni,ott is ugyanolyan mély talaj volt.
  A Nagyvázsonyi-erdőben a nyiladékokat kelet-nyugati irányban arab számok ,észak-dél irányban pedig az ábécé nagy betüi jelölik a könnyebb tájékozódás érdekében. Ezeken a nyiladékokon haladtunk,végig emelkedős részen,de a szint emelkedés tempós haladást tett lehetővé.A jelzések az erdei részen elég jók voltak,pontosan vezetve a cél felé.
  Először a H nyiladékon haladtunk,melyre jobbra kanyarodva értünk,kb 700 m-t,majd balra kanyarodva a 6.ik nyiladékon
Tölgyesben
haladtunk észak felé több mint mésfél kilométert,közben kereszteztük egy erdészeti,aszfaltos utat is,melyen a Kab-hegyi kerékpár kör is halad.Az útról elénk magasodik a Kab-hegyet meghatározó rádió adótorony jellegzetes épülete
Egyre közelebb a csúcs
,meghatározva további haladásunk.Innét szigorúbbá vált az emelkedő.melyen haladva egy elkerített részhez érünk,mely mellett haladunk egy darabig,míg egy létrához érünk,melyen átmászva
Egy kis tornagyakorlat
egy őstölgyes erdőbe nem érünk. A kék erre halad,de a kerítésen való átmászást semmi nem jelzi,jó lenne ide valami tájékoztató tábla ,mi is csak előző beszámolók olvasásából tudtuk.A tölgyest elhagyva,átmászva újból a kerítésen ÉK felé haladtunk tovább, egy bükkösben,majd jobbra kanyarodva az E nyíladékon mentünk tovább,megmászva a mai túra legmeredekebb részét,melyről csodálatos kilátás nyílt a Balaton felvidékre,a Balaton csillogását is ki-ki lehetett venni.A távolban még Somló sziluettje is feltűnt.Pazar.  Kár a párás időért ,így fotózni csak korlátozottan lehetett
Panoráma Kab-hegyről
Előttünk Balaton-felvidék
.Az időnk szűkössége és a csepergő eső végett kihagytuk a Kinizsi kilátó felkeresését,majd legközelebb.

  A dombról jó képet lehetett készíteni a tévé adóról
A Tv torony..
és a rádió adóról.
és a Rádió torony
Felérve Kab-hegy 599-m-es csúcsára(bővebben:http://hu.wikipedia.org/wiki/Kab-hegy )elfogyasztottuk a szokásos csúcs csokit és megkerülve rádió adótornyot kiértünk az aszfalt útra,melyen megkezdtük az ereszkedést.
  Jó 1 km-es tempós haladás után elértük a pecsételő pontot,mely jól látható helyen egy fán van
Követendő példa
az út jobb oldalán, a szigorúan őrzött(kamerák) erdészházakkal szemben,melyet óriási kerítés véd a kíváncsi tekintetek elől.Vaj'h milyen titkok lehetnek odabent,hogy így el van zárva,pedig pár éve még kerítés sem volt.
  Idáig megtettünk 10,8 km-t,emelkedtünk 441 m-t és ereszkedtünk 150-et. Mindezt 2 óra 44 perc alatt .


    Innét jó 1400 m után,a 8.-ik nyiladékon balra kell fordulni egy éles bal hajtűkanyar előtt.Nem árt figyelni,könnyű tovább robogni,de kis odafigyeléssel könnyű észrevenni a K- t. Ez a nyiladék az egykori kisvasút nyomvonalán halad .Kiérve az Ajka-Csingerre vezető erdészeti  útra, balra kanyarodunk.
  Itt találkoztunk a csapatunk másik felével,akik Városlődről indulva iszonyú tempót diktálva idáig értek. Kicsit fújtunk együtt,kicseréltük az addigi tapasztalataink rövid frissítés után mindenki ment tovább.
  Ezen az aszfaltos úton kell haladni jó 1200-1300 m-t,mi jelet ezen a részen sehol nem láttunk! Már kezdtünk aggódni mikor megláttunk balra egy fém oszlopon két táblát,melyek egyike a K- Úrkút feliratot viselte.Jobbra letérve egy elkerített részhez érünk
Ösvény az erdőbe
,ez is látszik az aszfaltról. A kerítés mellett,jó jelzettség mellet haladunk az erdőben  ,néhol embermagasságú csalános,dzsindzsás
Ember magasságú gazban
részeken, elhaladunk a Tönkölyös víznyelő mellett,érdemes kitérni,mígnem újfent egy kerítéshez érünk,ami elzárja az utat.A létrán való átmászás után,továbbra is gazos területen haladunk a kerítés túl oldalához.Az újabb létrázás után kiérünk egy mezőre ,ahonnan már látszanak Úrkút első házai. Mellettünk a Csinger patak csörgedezik,mely a sok esőnek köszönhetően bő vizű,így sok helyen elöntötte az utat,sok helyen nehézkes továbbhaladást eredményezve. Beérve a faluba a falu névadó kútjához
A névadó kút
érünk,innét egy rövid,de kaptatós emelkedőn kiérünk a falu főutcájára,melyen balra kanyarodva haladunk a Kék -Túra vendéglő
Ötletes
és  a központ felé,egykori bányászlakások mellett elhaladva. Feltűnik a porták és házak rendezettsége,szorgos emberek laknak errefelé.

   Úrkút életét a múlt században ,az 1917-ben, nyílt mangánbánya határozta meg.Részletek:http://www.urkut.hu/index.php?l1=1&l2=3&l3=20

 A vendéglőben a bélyegzés mellet kicsit pihentünk és frissítettünk egyet.Köszönet az életmentő melegszendvicsnek és söröknek
Frissítés
.Elbeszélgettünk egy kicsit a tulajdonos hölggyel,majd szedelőzködtünk.

  A túránk második részében 5,7 km-t haladtunk,emelkedve 57,süllyedve 196 m-t.Mindezt 1 óra 20 perc alatt.

  A vendéglőből kilépve a mellette lévő meredek utcán felkapaszkodtunk a Csárda-hegyi ,az egykori mangánbánya területén lévő ,geológiai(őskarszt) bemutatóhelyhez.
A Csárda-hegyi őskarsztnál I....
és II.
Nagyon jó,hogy a Kék-túra érinti az ilyen helyeket is Körülnéztünk a bemutatóhelyen,körbe jártuk a tanösvényt(megérte az idő veszteség),majd a folytattuk az utat, mely a szélén hagyja el az Őskarszt területét. Egy lépcsőn felmászva a falu szélén haladtunk tovább,majd egy erdős rész után egy karámnál balra tértünk .Egy hosszú kerítés mellett folytattuk az utunk,régebben itt is az elzárt részen ment a kék,ma kihozták a kerítés mellé ,ahol szintén gazban,dzsindzsában halad az út,viszont jók a jelzések.

   Kiérve egy fennsíkra,előbb jobbra kanyarodunk,majd pár száz m után balra,és egy meredek ereszkedésbe kezdünk az erdőben,elég ritkás jelzések között.Még szerencse,hogy vannak túratársak és egyedi jelekkel
Nálam is mindig van szig.szalag
segítik a következő túrázókat.

  Az út egy csodálatos bükkösön vezet keresztül,köszönhetően az időjárásnak rengeteg akadály nehezíti a haladást(de pont ez teszi élvezetessé a túrát).Hol egy kidőlt fa
Úttorlasz 
,hol mély vízmosás
A viharok nyomában I.
nehezíti a haladást. Leérve egy kereszteződésbe ,eltévedtünk,a K- meredeken jobbra tart,szinte észrevehetetlen a jel,viszont megy egy út jobbra és balra is.Mi először jobbra,majd balra mentünk,mindkétszer rossz irányba,míg harmadik visszatéréskor megláttuk  a jobbra,mélyen lent lévő halvány jelet.
   Miután megtaláltuk a helyes utat ,tempósan folytattuk az ereszkedést a Kislődi-erdő bükköseiben,Mígnem kiértünk egy rétre,melyen átvágva a Güszi-pihenőhöz értünk.Itt balra fordulva a Csollányos völgyben folytattuk az utat,egy kavicsos erdei úton,mely a régi vasút töltése volt. Ezen a szakaszon jobbról-balról dombos erdők kísértek..Az úton több jel is tanúskodott a természet féktelen erejéről.
és II.
   Kb.3-3,5 km után értünk ki az erdészházakhoz és a Sobri Jóska kalandparkhoz.Itt jobbra fordulva átmentünk a szombathelyi vasútvonal alatt,majd egy rövid kaptató után szintén jobbra fordulva elértük a mai utolsó pecsételőhelyet Kislőd vasútállomását.
Az állomás falán a kitelepítési emléktábla
  Itt két jópofa szolgálattevő volt ,akikkel jól elbeszélgettünk az élet folyásáról és tovább indultunk Városlőd felé.

   A szakasz harmadik részét 2 óra 6 perc alatt teljesítettük,köszönhetően az eltévedésnek,útkeresésnek.Az útvonal 7,3 km volt 96m emelkedéssel és 228m szint csökkenéssel.



 Végigmentünk a cigánysoron ,jó 2 km után elértünk a falu központjába,ahol megemlékeztünk a  helyi hősök
Néma főhajtás
és a német kitelepítettek
Emlékezés
emlékműve előtt, egy néma főhajtással.
   Kocsiba pattantunk és vissza mentünk Nagyvázsonyba társainkért,aki már kb 40 perce vártak ránk.

 Összegezve a bakonyi első túránk jól sikerült,szép tájakon,részeken vezetett keresztül.Rengeteg új információt ,érdekességet megismertünk alatta.
  Ezen túra alatt ,köszönhetően a szarvasbőgés idejének,volt szerencsénk látni szarvasbikát a teheneivel,ezenkívül sok  kisebb állatot is (Őz,vaddisznó malacokkal) láttunk.

  Soha rosszabb szakaszt!
Még több kép: https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/OKTNagyvazsonyVaroslod?authkey=Gv1sRgCIqBj4f_naKOaw

 Térkép és szintrajz a szakaszról:

Dátum: 2014-09-23
Hossz:24.1 km
Szintadatok: +603/-556