9 MEGYE 99 NEVEZETESSÉGE / VAS MEGYE
A 9 Megye 99 Nevezetessége jelvényszerző túramozgalmat a Pest-megyei Természetjáró Szövetség írta ki és koordinálja illetve adja ki a teljesítésért járó díjat.
A mozgalom célja Nyugat-Magyarország felfedezése,valamint a természeti,-néprajzi,-történelmi,- építészeti emlékeinek,nevezetességeinek megismerése,felkeresése. Mind a kilenc Dunántúli-megyéből 10-10 nevezetesség került az igazoló füzetbe,melyek felkeresését bélyegzővel kell igazolni,lehetőleg a helyszínről,ha ez nem lehetséges akkor az adott településről bármilyen pecséttel.
A kírásban minimum 40 nevezetesség felkeresése szerepel ,de minden megyéből legalább 3 helyről kell igazolás. A célunk ,hogy minél több pecsétet szerezzünk be a bejárás alatt.
Ezt a mozgalmat,a terjedelme végett hosszú távra tervezzük és igyekszünk összekötni a pontok felkeresését más túráinkkal illetve kirándulásainkkal. A túramozgalomnak van egy testvér mozgalma ,mely a Keleti-országrész nevezetességeit keresi fel,erről a 10 Megye 100 nevezetessége oldalon találtok majd beszámolókat.
Ezt a mozgalmat nagyon hasznosnak találjuk hazánk átfogó megismerésére kitűnő alkalom,és eljussunk olyan helyekre is ahová nem terveznénk menni. Igyekszünk minél több fotót készíteni,hogy minél több érdekességet tudjunk megmutatni.
Az adott települések és nevezetességek leírását az anyag igen terjedelmes volta végett igyekszem röviden elkészíteni,így sok linket teszek be ,ahol az érdeklődők bővebben olvashatnak az adott helyről.
A beszámolókat nem kronológiai sorrendben ,hanem megyénkét fogom közre adni és egy-egy megyét is több szakaszban fogok bemutatni attól függően épp hol fogunk járni.
Jó szórakozást,kellemes időtöltést és reméljük sikerül felkeltenünk a túrázás és az országjárás iránti kedvet pár olvasónkban!
Vas megye hazánk nyugati részén található dél-nyugatról és nyugatról Szlovéniával és Ausztriával határos,délről ,északról Győr-Moson-Sopron míg keletről Veszprém megyék határolják.Az ország egyik legváltozatosabb vidéke,területének fele része síkság,míg a többi hegyes-dombos.Itt található a Kőszegihegység,a Kemeneshát,a Vasi-soproni síkság egy része és az ország talán legszebb,érintetlen vidéke az Őrség. Időjárása eltér az ország más részeitől,mivel csapadékosabb és hűvösebb.
 |
| Vas megy címere |
Vas megyét régészeti leletek szerint az újkőkorszaktól tekintjük lakott területnek. Fejlett vot a környéken a római-kultúra is(Savári),a Birodalom bukását követően az avarok vették birtokukba egész a Honfoglalásig. A Honfoglalást követően a vidék gyepűvidék lett,lakói elsősorban az ország határainak védelmével voltak megbízva,minek köszönhetően mindnyájuk nemesi rangban és kiváltságokkal látta el hivatalát.Lakói magyar,szlovén,német és horvát nemzetiségűek. A trianoni békediktátum, során jelentős területeket a szerencsésebb államokhoz csatoltak.Az elmúlt rendszerben fekvésének köszönhetően jelentős elzártság jellemezte.Napjainkban fejlett gazdaságának és idegenforgalmának köszönhetően az ország egyik legfejlettebb és leggazdagabb megyéje.
 |
| Vas vármegye egykori pecsétje |
Vas megye nevezetességeit részben az RP-DDK túramozgalom keretében,részben célzott kirándulásokkal keressük fel. A helyszínek végig látogatása előreláthatólag hosszabb ideig fog tartani.
Őriszentpéter Árpád-kori templom 2015. szep.22.
 |
| Őriszentpéter címere |
Őriszentpéterre az Dél-Dunántúli Kéktúra bejárása alatt jutottunk el ezen a szép nyár végi napon. A túráról bővebben ezen az oldalon találtok beszámolót.
A kisváros az Őrség "fővárosa" legjobban itt figyelhető meg a szeres település szerkezet felépítése. Területe 9 szerből áll. Keresztül folyik rajta a Zala folyó,mely innen pár kilométerre ered. Mi a Szala(ahogy errefelé hívják a folyót) csodálatos völgyében érkeztünk be a település Templomszer nevezetű részébe,ahol az Árpád-kori templom található.
 |
| Szt. Péter Árpád-kori templom |
A települést legegyszerűbben autóval közelíthetjük meg Zalalövő vagy Körmend irányából,de a 2000-ben átadott, újjáépült vasútvonalnak köszönhetően Zalaegerszegről vonattal is megközelíthető. Autóbuszok az Őrségben elég ritkán közlekednek,így azzal nehézkes az idejutás.
 |
| A Kisváros főtere |
Őriszentpéter első írásos említése a XIII: sz. 80-as éveiből datálódik. Lakói szabad nemesek voltak ,kik határőrizettel voltak megbízva. A török többször portyázott ezen a vidéken is ,de nem adóztatta az itt élőket,a támadások során sarcot szedett. A lakosság java része ekkoriban tért át a református hitre.
 |
| Az egykori vasútvonal nyomvonalán |
A XVII. sz-ban a környék a Batthyányak birtokába került,ekkortól a lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot,ami nagyon megviselte az egyébként sem gazdag embereket.
Az I. Vh. végén a Szerb-Horvát-Szlovén királyság szerette volna megkaparintani,de a Tianoni-Békeszerződés ezt a települést Magyarországnak ítélte. A falu és környéke gészen a XX.sz.végéig elmaradott volt,változást csak a rendszerváltás ás a Vasfüggöny lebontása hozott. A 1990-es évektől kezdték el felfedezni természeti és építészeti szépségét,érintetlen erdeit. Ekkortól az élénkülő idegenforgalomnak köszönhetően rohamos fejlődésnek indult,mára várossá fejlődött.
 |
| A centrumban |
Az Árpád-kori Erődtemplom 1230 környékén épült román stílusban és védőszentjéről Szt.Péterről nevezték el,később gótikus stílusban bővítették. Az templom rendkívül jó állapotban látogatható ma is. Nekem egy kicsit idegen és elrontják az összképet az nyílászárók és a karzatra vezető külső lépcső.Nem ide illik. Egykori erődítés voltára csak a templom környékén körbefutó árok emlékeztet.
 |
| Várárok |
A török megerősödése után 1550 környékén árokkal,sánccal és bástyákkal erődítménnyé bővítették,majd a Kanizsa elestét követő egyre erősebb török támadások következtében tovább erősítették. Feljegyzések szerint volt idő,mikor 100 fegyveres hajdú védte a környék legerősebb és legjelentősebb castellum a környéken.
 |
| Felirat hozzáadása |
A XVII.sz hatvanas éveiben Köprülü Ahmed seregei elpusztították,katonai szerepe többé nem volt.
Az 1600-as évek elejétől a reformátusok kezére került,kik értékes falfestményeit lefestették. Az ellenreformáció éveiben (1730környékén) környékén kapta vissza a róm.kat.egyház. Ekkor a hívők felújították,de az állag megóvással az utódok nem sokat törődtek,így a XIX.sz.végére romos állapotba került.
1925-ben Schulek János irányításával évek alatt kivűl-belül felújították,1959-ben a tetőzetet is kijavították.
Régészeti feltárását követően 1979-81 közt állították helyre Komjáthy Attila tervei szerint és nyerte el mai formáját.
Először az erődtemplom környékén és a temetőben sétáltunk,fotóztunk,majd becsöngettünk a Plébániára,ahol az Atya rendkívül kedvesen és előzékenyen adott igazoló pecsétet az ítinerünkbe. Sőt egy rögtönzött idegenvezetés keretében bemutatta a templomot és egy rövid előadás keretében beszélt a környék és a templom történetéről is. Belépti díjat nem kért(bár kellene fizetni),így a perselybe dobtunk pénzt .
Az Atya elmondta,hogy közel s távol Ő az egyetlen katolikus pap a környéken(az Őrségben jellemzően a református vallás terjedt el),így beszélt a többi településről és templomaikról,többek közt a Velemériről is ,ami szintén a felkeresendő nevezetességek közt van. Még meg is előlegezte az ellenőrző pecsétet arról a helyszínről is,mert azt a kis templomot legtöbbször zárva találni.
 |
| A templom belseje(forrás:internet) |
Ajánlom mindenkinek az Őrség és Őriszentpéter felkeresését. Az ország egyik legszebb vidékére mindenkinek el kell látogatni. Mi valóságos szerelmesei vagyunk a környéknek,ha tehetjük minden évben legalább egyszer felkeressük. Ha már itt jártok a Szent Péter Erődtemplomot semmi képpen ne hagyjátok ki.
Több kép Őriszentpéterről: https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9MegyeVasOriszentpeter?authkey=Gv1sRgCPPv8rSlv-bhTQ
Celldömölk ; Ság-hegy ,Boldogságos Szűz Mária Római Katolikus Kegytemplom 2015.December 27.
 |
| Celldömölk címere |
 |
| A Kegytemplom |
A túráról és a Ság-hegy történetéről,látnivalóiról ebben a beszámolóban olvashattok részletesen,így a ezekkel ebben az írásban nem foglalkozom.
Celldömölk vasutas város,a Kemenesalja síkján helyezkedik el az ötmillió éves tanúhegy,a Ság-hegy lábánál. Közúton Jánosháza,Pápa és Sárvár felől közelíthető meg a legegyszerűbben. Fontos vasúti csomópont a Budapest-Szombathely és a Győr-Zalaegerszeg/Nagykanizsa kereszteződésében.
A város történetének megismeréséhez öt valamikor önálló települést kell megismernünk. A Celldömölk nevet 1903-ban kapta,mikor Kiscell és Nemesdömölk ezen a néven egyesült. Alsóságot és Izsákfát várossá válásakor,1978-ban csatolták hozzá.. A Kiscelli részen a középkorban létezett Pördömölk nevezetű település,a mai város őse.
 |
| A városalapító szobra |
Pördömölk keletkezését homály fedi,de valószínűleg már a római korban villa állhatott a helyén. A település első írásos említése 1252-ből maradt fent egy birtokperben,akkor "ecclesia Sankta Marie de Demunk" néven említik . A pert a Dömölki Apátság nyerte meg,de ám az Apátság pontos alapításáról nem kerültek elő bizonyítékok.
Az Apátsági templomot feltételezhetően a már említett római kori villa anyagából építettek fel ,román stílusban,majd később a gótika jegyeivel bővítették.A templom szomszédságában épült egy kolostor,mely nyomtalanul elpusztult. A monostor környékén majorság szerű település alakult ki. A pici település fejlődésének a XVI.sz vérzivataros évei(törökdúlás,trónviszály,német zsoldosok túlkapásai) vetettek véget. A lakosság jó része elpusztult vagy elmenekült,a békésebb idők beköszöntével már a korábbi élet nem tért vissza. A szerzetesek is elhagyták a monostort az 1700-as évek végére,így ezentúl Kiscell külterületi lakott részének tekintik.
 |
| Az eredeti Apátság romjai |
A monostor épületét az 1800-as évektől gazdasági épületként használták,később elhanyagolták,csak az utóbbi években állították helyre . Ma látogatható,bár három oldalról kerítés veszi körül,de az északi oldalról könnyen be lehet jutni a romokhoz.
Nemesdömölk első említése 1457-ből származik Kysdemelk és Felsew Demelk alakban. A "nemes" előnevet később kapta, utalva lakóinak társadalmi rangjára. A korabeli összeírások tíz nemesi családot említenek,közölük a legjelentősebb a Dömölky Család .
A török korban többször felégették,sanyargatták a lakosságot. A török kiűzése után a Kemenesalja legjelentősebb települése lett és a Vas megyében élő evangélikusok központjává vált.
 |
| Ev.templ. |
A pezsgő hit élet szükségessé tette egy nagy befogadóképességű templom építését,melyet 1738-ban kezdtek el és 1744-ben szentelték fel. Itt helyezték el a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület könyvtárát és levéltárát is. Ebben a templomban keresztelték meg és házasodott Berzsenyi Dániel is.
A falu a környék kulturális és közigazgatási központja is volt Kiscell felemelkedéséig.
Kiscell, az ellenreformáció idején kialakult Mária-kultusznak köszönheti létezését. Ekkor érkezett ugyan is a Kemenesaljára Koptik Odó bencés rendi szerzetes,kit a pannonhalmi főapát nevezett ki Dömölki Apáttá. Az új Apát magával hozta Marizellből a Szűz Mária kegyszobor másolatát.Az új állomáshelyén azonban csak romokat talál,ezért új helyet keres a kegyszobornak. Először a Ság-hegyen szerette volna elhelyezni,de a kápolna építését Erdődy gróf nem engedte meg,ezért a Pápára vezető országút mellet egy egyházi birtokon lévő dombon emelt egy piciny fakápolnát és hozzá remetelakot.
 |
| Oldal bejáró a kegytemplomba |
Az építkezés során a kút ásásakor súlyosan megsérült egy munkás ,kinek csodás gyógyulását a kegyszobornak tulajdonították és megindult hozzá a zarándoklat.A mind jobban terjedő kultusz hatására gr.Zichy Ferenc győri püspök, a pápa engedélyével a szobor nyilvános kitételét rendelte el.
 |
| Betlehem a templomban |
A rohamosan fejlődő zarándoklat résztvevőinek ellátására kereskedő és vendéglátó helyek létesültek,melyeket elsősorban német letelepülők üzemeltettek. A kialakuló települést Koptik apát Kis Mária Cellként hívta,ami egészen a XIX.sz közepéig fenn maradt és utána váltotta fel Kiscell elnevezés.
 |
| A háttérben a Szentély a kegyszoborral |
Az egyre növekvő zarándoklat nemsokára lehetővé tette egy komoly templom építését,melyet elsősorban a hívők adományából finanszíroztak.A templom építését 1748-ban fejezték be és 50 000 hívő jelenlétében adták Boldogságos Szűz Máriának felajánlva, ekkor helyezték át a kegyszobrot is a Szentélybe. Furcsa mód a templom felszentelésére csak 1780-ban került sor.
 |
| A kórusból |
1760-ban a korábbi fakolostor helyén elkezdték építeni az új kőből készült kolostort,ami egészen az államosításokig látta el feladatát. Ekkortól a város elöljárósága(Tanács) foglalta el és egészen 2010-ig itt intézték a település ügyeit. 2010-ben az új Önkormányzati épület elkészültével visszaadták eredeti tulajdonosának a Pannonhalmi Főapátságnak,azóta ők használják.
 |
| A kolostor felújított épülete |
1768-ban az állam is elismerte a település fontosságát és sóhivatalt telepített ide. A település lakossága közben a királytól vásártartási jogot kért és kapott(II.Lipót),mely értelmében jogosult volt tartani évi négy országos vásárt és egy heti vásárt. Az utóbbit azóta is hagyományosan minden csütörtökön tartják.
A települést elsősorban német nyelvűként tartották számon,fejlődése töretlen volt és egyre jobban elnyomta és átvette Nemesdömölk szerepét. Sorra települtek ide tisztviselők,ügyvédek. Itt nyílt meg a megye első kaszinója,itt alakították ki a megye első olvasó egyletét. A Bach korszaktól járási székhelyként is funkcionált.
Kiscell életében azonban a legnagyobb változást a vasút megjelenése hozta. 1871-ben dübürgött az első szerelvény a Győr-Szombathely vonalon,majd rá egy évre átadták a Székesfehérvár-Szombathely fővonalat is,melyek kereszteződése Kiscellben volt. A fontos vasúti csomópont nagy lendületet adott a város gazdaságának,lakossága a század végére többszörösére emelkedett.
 |
| Pályaudvar |
A XX.sz elején egyesült a két szomszédos település és indult virágzásnak az akkor kialakult Celldömölk.
Ekkortól kórház,téglagyár malom több szálloda épült a vasútállomás folyamatosan fejlődött,rendező pu. épült. Jelentősen hozzájárult a város fejlődéséhez a Ság-hegyen működő bányavállalat is.
Amilyen áldás volt a vasút a városnak, a II. világháborúban ugyanolyan csapás lett. A fontos gócpontot többször bombázták, a támadásokban számtalan civil is áldozatul esett.
 |
| Mozdonypark |
A város gazdaságát a háború után is a bányászat és a vasút határozta meg. 1957-ben a Ság-hegy és hegy szőlőültetvényeinek védelmében a bányászatot beszüntették. Az ott dolgozók munkalehetőségének biztosításaként több ipari üzemet alapítottak ,melyek a rendszerváltást követően a magán tőke bevonásával továbbra is munkahelyeket biztosítanak.
1978-ban hozzácsatolták Alsóság és Izsákfa településeket és várossá nyilvánították.
Alsóság említése először 1272-ből datálódik Sag néven. A királyi birtokú ,nagy lakosságú települést a Garayak kapták meg a XV.sz elején. XIX.sz elejéig mezővárosi rangja volt országos vásártartási joggal. Jelentőségét Kiscell felemelkedésével vesztette el,1978 óta Celldömölk része.
Izsákfa ,a központtól távol eső városrész már a bronzkorban is lakott volt,először 1435-ben említik Isakfalua alakban.A török időkben a falu elnéptelenedett ,csak a XVII .sz. második felében népesült újra. Itt született a híres betyár Savanyú Jóska ,1978 óta Celldömölk része.
Celldömölkre reggel 9 óra környékén érkeztünk ,a még csak ébredező város megismerését a központban kezdtük. Meglátogattuk a Kemeneslajai Művelődési Központot és könyvtár szocreál épületét.
 |
| A Főtéren |
Elsétáltunk a nándorfehérvári diadal emlékére állított Hunyady emlékműhöz,melynek érdekessége,hogy nem a család címere látszik rajta.
 |
| Hunyady Emlékmű |
Áttérve a főút másik oldalára a Szent Háromság szobornál is töltöttünk pár percet,majd körbesétálva a kolostor épületét a Boldogságos Szűz Mária kegytemplom lenyűgöző épülete következett. Sajnos pont akkor kezdődött a szertartás,így csak korlátozottan tudtunk körülnézni ebben a csodás barokk belsejű templomban.
 |
| Szent Háromság szobor |
 |
| A híres kút |
A templomból kilépve felkerestük a Mária-kutat,ezt követően kocsival a vasútállomást vettük célba,ahol elnézelődtünk a most kihalt pályaudvaron.Szereztünk az igazolófüzetünkbe egy pecsétet,majd egy rövid sétát tettünk az állomás mellett kialakított mozdonyparkban,ahol többek közt a magyar mozdonygyártás zászlóshajója egy 150 tonnás 424-es ki van állítva. Kár,hogy a vandálok nem kímélték a kiállított,felújított vasúti kocsikat és mozdonyokat.
 |
| 424 |
Meglátogattuk még a Nemesdömölki városrészben az evangélikus templom impozáns épületét,itt is épp folyt a mise,így itt is csak korlátozottan tudtunk szétnézni.
 |
| Az ev.templ.homlokzata |
Útban a Ság-hegy felé még útba ejtettük Pördömölköt és megnéztük az egykori Apátság,mára felújított épületét.
 |
| Pördömölk-Apátság |
Ezután a Ság-hegy felé vettük az irányt,hogy megismerkedjünk annak történelmével és kincseivel,valamint teljesítsük utazásunk valódi célját és körbetúrázzuk azt. Erről már a leírásom elején említett beszámolóban olvashattok bővebben.
Több kép Celldömölről:https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9Megye99NevezetessegeCelldomolk?authkey=Gv1sRgCPTimd6H04qGwgE
Több kép a túráról és Ság-hegyről: https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/FelASagHegyre2015Dec27?authkey=Gv1sRgCI_dmKKT5qvgXA
VELEMÉR , ÁRPÁD-KORI TEMPLOM 2016.FEB.02.
 |
| Velemér címere |
Veleméren ,ahogy a helyiek hívják: " a Béke szigetén" ,Jégtörő havának második napján jártunk,amikor a RP-DDK soros szakaszán érintettük a Hetés Ény-i szegletében található ékszerdobozt. A túrán velünk történtekről ebben a beszámolóban olvashattok bővebben.
Ahogy említettem a falu Hetés része,ami egy tájegység a Vendvidék,a Vasi-hegyhát(Őrség) és a Zalai-dombság közé ékelődve.A völgyet ahova Velemér tartozik a reformáció elterjedését követően Zürich -völgyként is szokták emlegetni. A környéket emlegetik még Belső-Őrségként is,a területet ma az Őrségi Nemzeti Park részének tekintik.
 |
| A falu büszkesége ,a Szentháromság templom |
A falut autóval kizárólag Csesztreg és Magyarszombatfa irányából közelíthetjük meg ,egy csekély forgalmú mellékúton. A tömegközlekedés kizárólag az autóbuszra korlátozódik,amelyek elég ritkán érintik.
Velemér középkori történelme szorosan összefügg a gyepük történelmével,ezenkívül a legismertebb nevezetessége,a Szentháromság templom sorsa is jelentősen befolyásolta a falu életét.
 |
| Régi használati tárgyak a Sindümúzeum pajtájában |
A többi környékbeli településhez hasonlóan a Honfoglalást követően,Velemért is határőrök lakták,kik szolgálatuk fejében különböző kiváltságokat és kisnemesi rangot kaptak. Viszont a silány minőségű földön nehéz volt a megélhetés ,ezért a környék mindig elmaradottnak számított.
Velemér első írásos említése a XIII.sz.végén történi,ekkortól több alakban ismert,Szenttrinitas, Velemer,Sancta Trinitas,Velemyr,Zent trinitas. Ma használt alakját az 1700-as évek első felétől használják.
 |
| Falusi vendéglátó Veleméren |
A mélyen vallásos közösséget itt sem kímélték a véres évek eseményei a reformáció-ellenreformáció idején.Lakói az Őrség többi falvához hasonlóan az új vallás hívei lettek és kálvinistákká váltak,mely vallásukat ma is tartják. A településen róm.katolikusok csak elvétve találhatók.
 |
| Felújított téglaépület |
A falu aranykora a XX.sz . elején érkezett el,ekkor több mint 450-en lakták. Ekkor a falu birtokai több mint 120 gazdaságot tartottak el. Az akkori jólét eredményeként az addigi boronafalu építkezést a téglából történő váltotta fel. Az akkor felhúzott ,kúria szerű épületek még ma is büszkén hirdetik az akkori időket. A házak többségét betelepülők vásárolták és újították fel.
 |
| Fazsindellyel fedett hagyományos építésű lakóház a Fő-utcán |
A " Felszabadulást" követően rengeteg embert kitelepítettek,elhurcoltak. Mivel a Jugoszláv határon feküdt a település ezért a fejlődés megakadt,elzárt területté nyilvánították. Ennek és a rossz körülményeknek a hatására a megmaradt lakók egyre nagyobb számban vándoroltak el. Mára az állandó lakosság száma nem éri el a 100 főt,kik elsősorban az idegenforgalomból illetve gazdálkodásból élnek.
 |
| Kúria a falu szélén |
A falu a többi Őrségi,Göcseji településhez hasonlóan elsősorban domboldalra épült ,bár település szerkezete nem hasonlít a szeres településekére, inkább utcás faluképet mutat.
 |
| Velemér látképe a Pap-rétről |
A falut Gödörháza felől értük el ,a Gödörházi -Láprét nedves kaszálói mentén.Velemérbe egy kúria szerű épületnél értünk be,de sajnos erről az épületről több információt nem leltem fel.
 |
| Útközben Velemérbe a Láp-rét nedves kaszálóján |
Ezután a lélekszámhoz képest meglehetősen hosszú falu Fő-utcáján a helyi építészeti sajátosságokat hordozó régi és új házak ,pajták és ólak közt haladtunk hol "fönek" hol "lenek" ahogy az utca vezetése kiadta.Egymást váltották a régi stílust képviselő boronafalu épületek és a már téglából készültek. Többségük szépen rendben tartott,felújított. Elhanyagolt,düledező épületet jóformán nem láttunk.
 |
| Sindümúzeum |
Érintettük a Sindümúzeúmot,mely ma sajna zárva volt,így csak kívülről tudtuk csak körbe járni.Körülnéztünk a felújított épületek közt,melyekben vendégházat is üzemeltetnek a tulajdonosok.Elsétáltunk a porta végén található Csinyálóházhoz majd tovább álltunk.
 |
| Csinyálóház |
Sétánk közben érintettük még a Helytörténeti Gyűjteményt is,mely egy felújított boronafalu épületben kapott helyet.
 |
| Kukorica góré |
Sétánk közben elértünk a Topolya erdő alján található Emlékműhöz,mely a falu világháborúkban elesett áldozatainak és a kitelepítetteknek állít emléket Egy néma főhajtás idejéig mi is elidőztünk itt.
 |
| Néma főhajtás |
Az Emlékműtől 200 m-e található Pap-réten áll a falu ékessége , a román stílusú templom,melyet Szentháromság tiszteletére szenteltek fel,de nevezik Szent Istvánnak is.
Velemér a Honfoglalást követően és az Árpád-kor hajnalán 10 falu központja volt,ezért valószínű,hogy a templom ősének építést maga Szt. István rendelte el. Építésének pontos idejét nem ismerjük a stílus alapján szakértők az 1200-as évek végére teszik.Első írásos említése 1360-ban egy oklevélben történik,melyben megemlítik,hogy Scentrynitas (Szentháromság) néven szentelték fel. Freskóit a híres művész Aquila János festette,ki a Magyar Királyság dél-nyugati részén alkotott. Emlékét a Falumúzeum is őrzi,ahol kiállítást is rendeztek be a tiszteletére.
A reformáció során az Őrség többi településéhez hasonlóan Velemér lakóinak is döntő része az új vallásra tért át,így a templomot 1560 környékén a Kálvinisták vették birtokba és használták. Ekkor az értékes freskókat,díszítéseket lemeszelték,eltüntették.
Az ellenreformáció véres éveiben,bár a lakosság kálvinista maradt,az Király a templomot visszaadta a katolikus egyháznak(1732 kb.),de mivel hívek nélkül maradt az épület rohamos pusztulásnak indult.1808-ban már bizonyosan nem használták semmilyen szertartásra,a tetőzet alaposan tönkre ment,az eső bevert,így a lemeszelt freskókat a víz tovább áztatta,pusztította.A XIX.sz. második felében a rozoga tető leégett,az oltóvíz további súlyos károkat okozott a freskókban. Az épületet teljesen elhanyagolták,környékén dzsumbuj alakult ki,magában a templomban pedig bokrok és fák nőttek.
Gózon Imrének köszönhetjük,hogy a templom és az értékes freskók megmaradtak az utókornak. A Szentgyörgyvölgyön tevékenykedő református tanító 1863-ban vezette el a düledező templomhoz Rómer Flórist,aki felkarolta az épület sorsát. Ekkor a templom szörnyű állapotban leledzett teteje nem volt,belsejében tábortüzek nyomai voltak. A rossz állapotok ellenére Rómert megragadták az épület méretei és a falakat díszítő festmények,megbízta a soproni Storno Ferencet,hogy az épületről és a festményekről készítsen rajzokat. Ugyanakkor minden befolyását kihasználva rávette a szombathelyi Egyházmegye Püspökét(Szenczy Ferenc),hogy fedesse be a templomot,ami 1864-ben el is készült. Rómer Flóris 1874-ben adta közre az épület és a festmények leírását,rajzait. Ebből az írásból van szerencsénk ismerni az akkori állapotokat,amelyek a maiaknál jobbak(elsősorban a freskókra vonatkozik ez a megállapítás) voltak.
A Tanácsköztársaság idején a helyi szegénylegényekből verbuválódott szabadcsapat le akarta bontani a templomot,hogy a kövekből istállót építsen. Szerencsére ez meghiúsult,így az épület túlélte ezt a barbár tervet is.
1940-ben tett látogatást,az akkor már romos,gazzal sűrűn körbenőtt épületnél Pável Ágoston a Vas -megyei Múzeum igazgatója ,aki felkarolta a templom sorsát.
Ezt követően a templomot és a freskókat először 1941-ben,majd ezt követően több szakaszban(1956-66,1967-68,majd legvégül 2003)restaurálták ,felújították. A tetőzetet leszámítva a templom őrzi az eredetileg megalkotott képét és lebilincselő ,bensőséges hangulatát. Napjainkban a legtöbb falikép jól látszik,de sokuk elhalványult ,esetleg teljesen elpusztult.
Meg kell még említeni a fények játékát,melyet a keskeny világító ablakok teremtenek,ezzel is egyedivé téve ezt a gyöngyszemet. Bár a templom keleti tájolású,de kis csalással elérték,hogy a felkelő nap sugarai először az éppen aktuális jeles napot idéző festményre vetüljenek és emeljék ki azokat.
Jelenleg a műemlék templomban évente kétszer van mise,Szentháromság napján és Auguszus 20.-án. Külön kérésre azonban egyéb szertartásokra is igénybe vehető. A templomot egy idős hölgy gondozza,ápolja,aki az esetek többségében megtalálható az épületben. Egyéb esetekben a kiírt telefonszámon érhető el és percek alatt a helyszínre ér. Ma sajnos nem volt ott és mivel az időnk is véges volt,így a templom belső megismerésére nem volt lehetőségünk. A freskók képeit,barátom ,a google segítségével osztom meg.
A lelkészi szolgálatokat az Őriszentpéteri Plébános látja el. Mikor az ősszel Őriszentpéteren jártunk felkerestük a Templomszeren található parókián. Ekkor adott az ítinerjeinkbe igazoló pecsétet és ismertette velünk a templom történetét. Köszönet érte!
Aki az ország ezen szegletébe vetődik mindenképp ajánljuk,hogy keresse fel Velemért és az Árpád-kori templomot,megéri higgyétek el!
Több kép Velemérről és a templomról : https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/Velemer?authkey=Gv1sRgCIai9tmrl-no1wE
https://goo.gl/photos/7ApDXp5upPcT3Hdk6
 |
| Az Árpád-kori templom |
Velemér a Honfoglalást követően és az Árpád-kor hajnalán 10 falu központja volt,ezért valószínű,hogy a templom ősének építést maga Szt. István rendelte el. Építésének pontos idejét nem ismerjük a stílus alapján szakértők az 1200-as évek végére teszik.Első írásos említése 1360-ban egy oklevélben történik,melyben megemlítik,hogy Scentrynitas (Szentháromság) néven szentelték fel. Freskóit a híres művész Aquila János festette,ki a Magyar Királyság dél-nyugati részén alkotott. Emlékét a Falumúzeum is őrzi,ahol kiállítást is rendeztek be a tiszteletére.
 |
| Falumúzeum |
A reformáció során az Őrség többi településéhez hasonlóan Velemér lakóinak is döntő része az új vallásra tért át,így a templomot 1560 környékén a Kálvinisták vették birtokba és használták. Ekkor az értékes freskókat,díszítéseket lemeszelték,eltüntették.
Az ellenreformáció véres éveiben,bár a lakosság kálvinista maradt,az Király a templomot visszaadta a katolikus egyháznak(1732 kb.),de mivel hívek nélkül maradt az épület rohamos pusztulásnak indult.1808-ban már bizonyosan nem használták semmilyen szertartásra,a tetőzet alaposan tönkre ment,az eső bevert,így a lemeszelt freskókat a víz tovább áztatta,pusztította.A XIX.sz. második felében a rozoga tető leégett,az oltóvíz további súlyos károkat okozott a freskókban. Az épületet teljesen elhanyagolták,környékén dzsumbuj alakult ki,magában a templomban pedig bokrok és fák nőttek.
 |
| Emléktábla a templom oldalán |
Gózon Imrének köszönhetjük,hogy a templom és az értékes freskók megmaradtak az utókornak. A Szentgyörgyvölgyön tevékenykedő református tanító 1863-ban vezette el a düledező templomhoz Rómer Flórist,aki felkarolta az épület sorsát. Ekkor a templom szörnyű állapotban leledzett teteje nem volt,belsejében tábortüzek nyomai voltak. A rossz állapotok ellenére Rómert megragadták az épület méretei és a falakat díszítő festmények,megbízta a soproni Storno Ferencet,hogy az épületről és a festményekről készítsen rajzokat. Ugyanakkor minden befolyását kihasználva rávette a szombathelyi Egyházmegye Püspökét(Szenczy Ferenc),hogy fedesse be a templomot,ami 1864-ben el is készült. Rómer Flóris 1874-ben adta közre az épület és a festmények leírását,rajzait. Ebből az írásból van szerencsénk ismerni az akkori állapotokat,amelyek a maiaknál jobbak(elsősorban a freskókra vonatkozik ez a megállapítás) voltak.
 |
| Freskórészlet(forrás:Internet) |
A Tanácsköztársaság idején a helyi szegénylegényekből verbuválódott szabadcsapat le akarta bontani a templomot,hogy a kövekből istállót építsen. Szerencsére ez meghiúsult,így az épület túlélte ezt a barbár tervet is.
1940-ben tett látogatást,az akkor már romos,gazzal sűrűn körbenőtt épületnél Pável Ágoston a Vas -megyei Múzeum igazgatója ,aki felkarolta a templom sorsát.
 |
| A rések a templom szellőzését szolgálják |
Ezt követően a templomot és a freskókat először 1941-ben,majd ezt követően több szakaszban(1956-66,1967-68,majd legvégül 2003)restaurálták ,felújították. A tetőzetet leszámítva a templom őrzi az eredetileg megalkotott képét és lebilincselő ,bensőséges hangulatát. Napjainkban a legtöbb falikép jól látszik,de sokuk elhalványult ,esetleg teljesen elpusztult.
 |
| Freskórészlet(forrás:Internet) |
Meg kell még említeni a fények játékát,melyet a keskeny világító ablakok teremtenek,ezzel is egyedivé téve ezt a gyöngyszemet. Bár a templom keleti tájolású,de kis csalással elérték,hogy a felkelő nap sugarai először az éppen aktuális jeles napot idéző festményre vetüljenek és emeljék ki azokat.
Jelenleg a műemlék templomban évente kétszer van mise,Szentháromság napján és Auguszus 20.-án. Külön kérésre azonban egyéb szertartásokra is igénybe vehető. A templomot egy idős hölgy gondozza,ápolja,aki az esetek többségében megtalálható az épületben. Egyéb esetekben a kiírt telefonszámon érhető el és percek alatt a helyszínre ér. Ma sajnos nem volt ott és mivel az időnk is véges volt,így a templom belső megismerésére nem volt lehetőségünk. A freskók képeit,barátom ,a google segítségével osztom meg.
 |
| Búcsú a templomtól és Velemértől |
A lelkészi szolgálatokat az Őriszentpéteri Plébános látja el. Mikor az ősszel Őriszentpéteren jártunk felkerestük a Templomszeren található parókián. Ekkor adott az ítinerjeinkbe igazoló pecsétet és ismertette velünk a templom történetét. Köszönet érte!
Aki az ország ezen szegletébe vetődik mindenképp ajánljuk,hogy keresse fel Velemért és az Árpád-kori templomot,megéri higgyétek el!
Több kép Velemérről és a templomról : https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/Velemer?authkey=Gv1sRgCIai9tmrl-no1wE
https://goo.gl/photos/7ApDXp5upPcT3Hdk6
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése