2015. december 31., csütörtök




      Celldömölk ;  Ság-hegy  ,Boldogságos Szűz Mária Római Katolikus Kegytemplom    2015.December 27.




Celldömölk címere



        Kemenesalja központjában,Celldömölkön  Álom havának huszonhetedik napján jártunk. A BTHE erre a napra szervezte az évzáró túráját,"Fel a Ság-hegyre" elnevezéssel,melyre mi is beneveztünk,így adódott az alkalom,hogy mélyebben is megismerkedjünk a város történelmével és nevezetességeivel. 


A Kegytemplom

          A túráról és a  Ság-hegy történetéről,látnivalóiról  ebben a beszámolóban olvashattok részletesen,így a ezekkel ebben az írásban nem foglalkozom.

       Celldömölk vasutas város,a Kemenesalja síkján helyezkedik el az ötmillió éves tanúhegy,a  Ság-hegy lábánál. Közúton Jánosháza,Pápa és Sárvár felől közelíthető meg a legegyszerűbben. Fontos vasúti csomópont a Budapest-Szombathely és a Győr-Zalaegerszeg/Nagykanizsa kereszteződésében.

      A város történetének megismeréséhez öt valamikor önálló települést kell megismernünk. A Celldömölk nevet 1903-ban kapta,mikor Kiscell és Nemesdömölk ezen a néven egyesült. Alsóságot és Izsákfát várossá válásakor,1978-ban csatolták hozzá.. A Kiscelli részen a középkorban létezett Pördömölk nevezetű település,a mai város őse.


A városalapító szobra

     Pördömölk keletkezését homály fedi,de valószínűleg már a római korban villa állhatott a helyén. A település első írásos említése 1252-ből maradt fent egy birtokperben,akkor "ecclesia Sankta Marie de Demunk" néven említik . A pert a   Dömölki Apátság nyerte meg,de ám az Apátság pontos alapításáról nem kerültek elő bizonyítékok.

       Az Apátsági templomot feltételezhetően a már említett római kori villa anyagából építettek fel ,román stílusban,majd később a gótika jegyeivel bővítették.A templom szomszédságában épült egy kolostor,mely nyomtalanul elpusztult. A monostor környékén  majorság szerű település alakult ki. A pici település fejlődésének a XVI.sz vérzivataros évei(törökdúlás,trónviszály,német zsoldosok túlkapásai) vetettek véget. A lakosság jó része elpusztult vagy elmenekült,a békésebb idők beköszöntével már a korábbi élet nem tért vissza. A szerzetesek is elhagyták a monostort az 1700-as évek végére,így ezentúl Kiscell külterületi lakott részének tekintik.


Az eredeti Apátság romjai

     A monostor épületét  az 1800-as évektől gazdasági épületként használták,később elhanyagolták,csak az utóbbi években állították helyre . Ma látogatható,bár három oldalról kerítés veszi körül,de az északi oldalról könnyen be lehet jutni a romokhoz.


        Nemesdömölk első említése 1457-ből származik Kysdemelk és Felsew Demelk alakban. A "nemes" előnevet később kapta, utalva lakóinak társadalmi rangjára. A korabeli összeírások tíz nemesi családot említenek,közölük a legjelentősebb a Dömölky Család . 

       A török korban többször felégették,sanyargatták a lakosságot. A török kiűzése után a Kemenesalja legjelentősebb települése lett és a Vas megyében élő evangélikusok központjává vált. 


Ev.templ.

       A pezsgő hit élet szükségessé tette egy nagy befogadóképességű templom építését,melyet 1738-ban kezdtek el és 1744-ben szentelték fel. Itt helyezték el a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület könyvtárát és levéltárát is. Ebben a templomban keresztelték meg és házasodott Berzsenyi Dániel is.

     A falu a környék kulturális és közigazgatási központja is volt Kiscell felemelkedéséig. 


          Kiscell,   az ellenreformáció idején kialakult Mária-kultusznak  köszönheti létezését. Ekkor érkezett ugyan is a Kemenesaljára Koptik Odó bencés rendi szerzetes,kit a pannonhalmi főapát nevezett ki Dömölki Apáttá. Az új Apát magával hozta Marizellből a Szűz Mária kegyszobor másolatát.Az új állomáshelyén azonban csak romokat talál,ezért új helyet keres a kegyszobornak. Először a Ság-hegyen szerette volna elhelyezni,de a kápolna építését Erdődy gróf nem engedte meg,ezért a Pápára vezető országút mellet egy egyházi birtokon lévő dombon emelt egy piciny fakápolnát és hozzá remetelakot.


Oldal bejáró a kegytemplomba

          Az építkezés során a kút ásásakor súlyosan megsérült egy  munkás ,kinek csodás gyógyulását a kegyszobornak tulajdonították és megindult hozzá a zarándoklat.A mind jobban terjedő kultusz hatására gr.Zichy Ferenc győri püspök, a pápa engedélyével a szobor nyilvános kitételét rendelte el. 


Betlehem a templomban

      A rohamosan fejlődő zarándoklat résztvevőinek ellátására  kereskedő és vendéglátó helyek létesültek,melyeket elsősorban német letelepülők üzemeltettek. A kialakuló települést Koptik apát Kis Mária Cellként hívta,ami egészen a XIX.sz közepéig fenn maradt és utána váltotta fel Kiscell elnevezés.


A háttérben a Szentély a kegyszoborral

        Az egyre növekvő zarándoklat nemsokára lehetővé tette egy komoly templom építését,melyet elsősorban a hívők adományából finanszíroztak.A templom építését 1748-ban fejezték be és 50 000 hívő jelenlétében adták  Boldogságos Szűz Máriának felajánlva, ekkor helyezték át a kegyszobrot is a Szentélybe. Furcsa mód a templom  felszentelésére csak 1780-ban került sor.


A kórusból

         1760-ban  a korábbi fakolostor helyén elkezdték építeni az új kőből készült kolostort,ami egészen az államosításokig látta el feladatát. Ekkortól a város elöljárósága(Tanács) foglalta el és egészen 2010-ig itt intézték a település ügyeit. 2010-ben az új Önkormányzati épület elkészültével visszaadták eredeti tulajdonosának a Pannonhalmi Főapátságnak,azóta ők használják. 


A kolostor felújított épülete

       1768-ban az állam is elismerte a település fontosságát és sóhivatalt telepített ide. A település lakossága közben a királytól vásártartási jogot kért és kapott(II.Lipót),mely értelmében jogosult volt tartani évi  négy országos vásárt és egy heti vásárt. Az utóbbit azóta is hagyományosan minden csütörtökön tartják.


      A települést elsősorban német nyelvűként tartották számon,fejlődése töretlen volt és egyre jobban elnyomta és átvette Nemesdömölk szerepét. Sorra települtek ide tisztviselők,ügyvédek. Itt nyílt meg a megye első kaszinója,itt alakították ki a megye első olvasó egyletét. A Bach korszaktól járási székhelyként is funkcionált.

        Kiscell életében azonban a legnagyobb változást a vasút megjelenése hozta. 1871-ben dübürgött az első szerelvény a Győr-Szombathely vonalon,majd rá egy évre átadták a Székesfehérvár-Szombathely fővonalat is,melyek kereszteződése Kiscellben volt. A fontos vasúti csomópont nagy lendületet adott a város gazdaságának,lakossága a század végére többszörösére emelkedett. 


Pályaudvar

       A XX.sz elején egyesült a két szomszédos település és indult virágzásnak az akkor kialakult Celldömölk.

         Ekkortól kórház,téglagyár malom több szálloda épült a vasútállomás folyamatosan fejlődött,rendező pu. épült. Jelentősen hozzájárult a város fejlődéséhez a Ság-hegyen működő bányavállalat is.

         Amilyen áldás volt a vasút a városnak, a II. világháborúban ugyanolyan csapás lett. A fontos gócpontot többször bombázták, a támadásokban számtalan civil is áldozatul esett.


Mozdonypark

         A város gazdaságát a háború után is a bányászat és a vasút határozta meg. 1957-ben a Ság-hegy és hegy szőlőültetvényeinek védelmében a bányászatot beszüntették. Az ott dolgozók munkalehetőségének biztosításaként több ipari üzemet alapítottak ,melyek a rendszerváltást követően a magán tőke bevonásával továbbra is munkahelyeket biztosítanak.

         1978-ban hozzácsatolták Alsóság és Izsákfa településeket és várossá nyilvánították.


        Alsóság említése először 1272-ből datálódik Sag néven. A királyi birtokú ,nagy lakosságú települést a Garayak kapták meg a XV.sz elején. XIX.sz elejéig mezővárosi rangja volt országos vásártartási joggal. Jelentőségét Kiscell felemelkedésével vesztette el,1978 óta Celldömölk része.

         Izsákfa ,a központtól távol eső városrész már a bronzkorban is lakott volt,először 1435-ben említik Isakfalua alakban.A török időkben a falu elnéptelenedett ,csak a XVII .sz. második felében népesült újra. Itt született a híres betyár Savanyú Jóska ,1978 óta Celldömölk része.


        Celldömölkre reggel 9 óra környékén érkeztünk ,a még csak ébredező város megismerését a központban kezdtük. Meglátogattuk a Kemeneslajai Művelődési Központot és könyvtár szocreál épületét.


A Főtéren

       Elsétáltunk a nándorfehérvári diadal emlékére állított Hunyady emlékműhöz,melynek érdekessége,hogy nem a család címere látszik rajta.

Hunyady Emlékmű

       Áttérve a főút másik oldalára a Szent Háromság szobornál is töltöttünk pár percet,majd körbesétálva a kolostor épületét a Boldogságos Szűz Mária kegytemplom lenyűgöző épülete következett. Sajnos pont akkor kezdődött a szertartás,így csak korlátozottan tudtunk körülnézni ebben a csodás barokk belsejű templomban.


Szent Háromság szobor



A híres kút

     A templomból kilépve felkerestük a Mária-kutat,ezt követően kocsival a vasútállomást vettük célba,ahol elnézelődtünk a most kihalt pályaudvaron.Szereztünk az igazolófüzetünkbe egy pecsétet,majd egy rövid sétát tettünk az állomás mellett kialakított mozdonyparkban,ahol többek közt a magyar mozdonygyártás zászlóshajója egy 150 tonnás 424-es ki van állítva. Kár,hogy a vandálok nem kímélték a kiállított,felújított vasúti kocsikat és mozdonyokat.


424

     Meglátogattuk még a Nemesdömölki városrészben az evangélikus templom impozáns épületét,itt is épp folyt a mise,így itt is csak korlátozottan tudtunk szétnézni.


Az ev.templ.homlokzata


      Útban a Ság-hegy felé még útba ejtettük Pördömölköt és megnéztük az egykori Apátság,mára felújított épületét.


Pördömölk-Apátság

     Ezután a Ság-hegy felé vettük az irányt,hogy megismerkedjünk annak történelmével és kincseivel,valamint teljesítsük utazásunk valódi célját és körbetúrázzuk azt. Erről már a leírásom elején említett beszámolóban olvashattok bővebben.

  

     Több kép Celldömölről:https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9Megye99NevezetessegeCelldomolk?authkey=Gv1sRgCPTimd6H04qGwgE


    Több kép a túráról és Ság-hegyről: https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/FelASagHegyre2015Dec27?authkey=Gv1sRgCI_dmKKT5qvgXA



   

2015. december 28., hétfő



  FEL  A  SÁG-HEGYRE    2015.DEC.27.


        "Ság oldalán nagy kürtő füstölög.
               Fekete füst:gyászlobogó,-
               halálra ítélte a Ságot
               a kőfaragó."
                          Erdélyi József: A Ság halála   1928(részlet)

     

       Egy makacs lábsérülés miatt az elmúlt heteket ki kellett hagynom a túrázásból,így kapóra jött a  BTHE által szervezett évzáró természetbarát találkozó,mely a Fel a Ság-hegyre nevet viselte. A rövid túra pont alkalmas volt a túrázás újrakezdésére valamint az  Ünnepek beigli mérgezésének kompenzálására. Sajnos az időjárás nem fogadta kegyeibe a rendezvényt,mert egész nap makacs ,sűrű köd takarta be az egész Dunántúlt ,így a várt panoráma elmaradt,pedig a Kemenesalja síkjából kimagasló tanúhegy csúcsáról megfelelő körülmények esetén feledhetetlen kilátás tárul a szemünk elé.

A megsebzett Ság-hegy- 2013 június

      Az egykori tűzhányóból kialakult Ság tanúhegy a Kemenesalja síkjából emelkedik ki Celldömölk mellett ,csúcsa 279 m. Tanúhegyeink közül a mértéktelen bazaltbányászat(17 millió tonna követ termeltek ki) ezt a hegyet sebezte meg a legjobban,egykori impozáns formáit jelentősen eltorzították.Azonban furcsa mód,pont a bányászatnak köszönhető,hogy az általa kialakított terekben bepillanthatunk a  valamikori vulkán belsejébe.


Gondolkodás a lejövetelen

      A bányászati terekben kialakított Vulkán Tanösvényt végigjárva bepillanthatunk a tűzhányó kialakulásába,működésébe. A leglátványosabb elem az utolsó kitörés kürtőbe szilárdult lávája.A hegy bazaltját már a rómaiak is felhasználták ,Savaria és a Borostyán -út építéséra,azonban a nagyüzemi bányászat a XX.sz elejétől indult el és tartott egészen 1957-ig a bánya kimerüléséig.

Láva folyam

     Különleges élővilágát  tájvédelmi körzetté emelése hivatott őrizni. Jellemző növényei többek közt  a tavaszi hérics ,kövi varjúháj.Talajának köszönhetően kitűnő szőlőtermő terület,a Somlóval alkot egy borvidéket.

Ködbe veszve

    A Ság-hegy nevezetessége még,hogy 1891-ben Eötvös Lóránd az általa kifejlesztett ingát itt próbálta ki a gyakorlatban,mivel a hegy akkor még nem el nem torzított alakja volt erre a legalkalmasabb. Erről a Sághegy Fogadó melletti parkban felállított Emlékmű tanúskodik.


Eötvös inga Emlékmű

     A táv rövidsége és hatalmas köd végett nem indultunk korán negyed tíz környékén érkeztünk a Kemenesalja központjába,Celldömölkre. A tradicionális vasutas várost rövid városnézés keretében ismertük meg, erről majd máshol írok. A központban tett séta után elmentünk a vasútállomásnál található mozdonyparkba,ahol többek közt a valamikori magyar mozdonygyártás   büszkesége ,egy 150 tonnás 424-es  van állítva. Kár,hogy a mozdonyok és kocsik állapotát a vandálok jelentősen rongálták.

Celldömölk Apátság


424

     Ezt követően elmentünk a román kori Apátság romjaihoz,mely a város Pördömölk nevű részében található.


Árpád-kori templomrom  

      A várost a Mesteribe vezető országúton hagytuk el,melyről lekanyarodva közelítettük meg a Ság-hegyet,melyből sajnos semmi nem látszott. Meredek emelkedőt követően értük el a Sághegy Fogadó parkolóját,ahol az autót hagytuk.


Fogadó a hegyen

      A Parkolóból a Sárga sáv turista jelzés és a Sárga háromszög turista jelzés jelzésű útvonalon haladtunk a csúcs irányába.

Lépcsőzés
Meredek lépcsőn haladtunk és először a Sághegyi Múzeumot értük el,mely egy egykori,felújított  bányaépületben kapott helyet. A Múzeum környékén Kőpark van kialakítva,mely hazánk vulkanikus kőzeteit mutatja be.

A kőparkban


Osztályozómű

      Ezután egy egykori osztályozó elhanyagolt épülete mellett haladtunk el,majd újabb lépcsőzést követően felértünk a hegy gerincére,melyet az 1934-ben állított hatalmas Trianon kereszt ural.Az ország legnagyobb ilyen jellegű emlékműve jórészt a környék lakóinak közadakozásából és a bányavállalat támogatásából épült meg.hogy így tiltakozzanak a szégyenteljes trianoni békediktátum ellen.

Trianon kereszt ma a ködben,


és 2013 júniusában

      A BTHE  is a platóra helyezte a túra "irodáját" és frissítőpontját. Mi is elvégeztük az adminisztrációt,átvettük a kitűzőket és az ellátmányt,mely a környék híres sütijéből(medvetalp)gyümölcsből és forralt borból vagy teából állt.

Adminisztráció

"Medvetalp"

           Itt örömmel üdvözöltük egymást a kaposvári túrázók népes csoportjával valamint HeyJoe-val ki az OKT útvonal nyilvántartó honlap kiötlője és kezelője.Üdv Nekik innét is!.Jót beszélgettünk vele az élet és a túrázás dolgairól. Közben megvettük Tőle a Vízkeresők Útja túramozgalom igazoló füzetét. A mozgalmat Ő és Vándorcsillag hozta létre és koordinálja. A füzet megvásárlásával mindenki támogatja a honlap fenntartását. Mindenkinek ajánlom!




Frissítés

       Jó 40 perces beszélgetés után elbúcsúztunk és "meghódítottuk"  a hegy csúcsát. A tetőre mely kb. két négyzetméter egy keskeny és rendkívül meredek ösvény vezet fel. Tiszta időben lenyűgöző látvány tárul elénk,de most csak a rend kedvéért mentünk fel. A lefele út a nyirkos,csúszós és igen meredek ösvénynek köszönhetően kalandosra sikerült. Még a gatyaféket is majd be kellett kapcsolni többször.


Csúcs a ködben

Útban a csúcsra

     Ezt követően a Vulkán Tanösvényen körbejártuk a a valamikori bánya területét. Az igen szemléletes ,jól sikerült táblák sok érdekes információval szolgáltak. Kár,hogy semmit nem lehetett látni,így a lenyűgöző ,kalandos sziklaképződmények is csak korlátozott élményt nyújtottak.


A Ság Vulkánösvényen


"Deresen" a  csipkebogyó

    A Tanösvény bejárja az egykori tűzhányó minden zegét-zugát,levezet a hegy gyomrába és feltárja a  titkait,sétálhatunk a kürtő megszilárdult láváján. Igazán lebilincselő élmény ,csak ajánlani tudom mindenkinek,hogy keresse fel.


Sziklák közt

    A Tanösvény útvonala vissza vezet a fogadó parkolójába,ahol mi is befejeztük a túrát,kocsiba pattantunk és haza felé vettük az irányt.

Panoráma a kürtőben

    Köszönjük a BTHE szervezését,kiváló napon vagyunk túl.

A kürtő 2013 júniusában

    A korlátozott látási viszonyok végett pár képet régebbi túránkból teszek be,amit jelezek is.






 A Ság-hegy turista térképe:



     

2015. december 9., szerda



    Csákvár ; Esterházy-kastély           2015.November.07.



Csákvár címere

       

          Csákváron  Enyészet havának hetedik napján  jártunk egy Vértes-hegységbeli barangolásunk alkalmával  baráti társasággal tett kirándulás alkalmával. A mai nap inkább a kirándulásé, szórakozásé volt,mintsem a túrázásé ,de azért egy kis mozgást is cserkésztünk a mai napba,de erről majd máshol.

        Mivel a 9 megye 99 nevezetessége túramozgalom keretében még adósak voltunk a Zámolyi-medencében a Vértes-hegység lábánál található város megismerésével,így a mai napon mindenképpen fel szerettük volna keresni.

Esterházy kastély

       Csákvár közúton Bicske,Oroszlány illetve Székesfehérvár irányából közelíthető meg,vasút nem érinti a várost.

      A település határában található Guba -hegy Báraczházai barlangjából előkerült leletek bizonyítják,hogy a környék már a paleolitikumi ember lakhelye volt. Később kelták,majd a rómaiak telepedtek meg., a  Római-kori neve Floriana volt.

      Honfoglaláskor  Előd fia ,Szabolcs vezér kapta meg a Vértest és környékét,ki várat (Szabolcsvár) építtetett ,ami  később leszármazottaira a Csák nemzettségre szállt és ekkortól lett a neve Csákvár.A terület többször cserélt gazdát,de mindig a Csák-nemzettségen belül maradt a tulajdonjog.

Rk.kat.templom ,Csákvár

      1638-ban  házasság révén gróf Eszterházi Miklós tulajdonába kerül és egészen 1945-ig  Esterházy birtok. Az Esterházyak birtokközpontot létesítettek a községből,kastélyt építtettek és virágzó településsé fejlesztették Csákvárt,mely a Vértes gazdasági központjává fejlődött.

      A II.vh. alatt a környéken súlyos ütközetek zajlottak,köztük nagyon jelentős páncélkos csata is. A front több mint három hónapon keresztül itt húzódott,mely igen jelentős károkat okozott .


II.vh.Emlékmű a kastélyparkban

     A háború után újból lassú fejlődésnek indult,2013-ban kapott városi rangot.

      Említést érdemel még a Csákvári-fazekas kerámia készítése,melynek több évszázados hagyománya van a településen és a Dunántúli-fazekasság egyik meghatározó központja volt, ennek emlékeit ma a Fazekasházban találhatjuk meg,melyet sajnos nem volt időnk felkeresni,így ennek fényképét az internet segítségével teszem közzé.

Fazekeasház,Csákvár(forrás:internet)


     Csákvár mecénásai,az Esterházyak neve (egyes családtagok Esztreházyként írják ) a mai Szlovákia területén található Illésházáról(régi nevén Esterháza )származik. A család őseinek első említése a XII.sz végén történik.A középkorban több néven ismerték őket az Esterházy nevet a XVI.sz.közepén élt Benedek használta először,kinek  fia Ferenc  pozsonyi Alispán volt,kinek fiai Pál,Dániel és Miklós alapították meg az Esterházy család három fő ágát. A szenvedélyes vagyon gyűjtő Miklós alapozta meg az Esterházyak későbbi gazdagságát és fényét. Ő kapott először grófi rangot és nádorispáni kinevezést.  Fiai közül Pál 1687-ben hercegi rangot kapott és így Ő lett a hercegi ág megalapítója,míg a  grófi ágat fiatalabbik fia Ferenc alapította meg.

A kastély főbejárata

     A grófi ág  gesztesi birtokainak Csákvár lett a központja. A kezdeti kisebb birtokközpontok helyére először Esterházy János kezdett kastélyt építtetni Fellner Jakab tervei szerint 1760-65 közt.Először az udvarház készült el,majd 1778-ban fogtak hozzá a kastély építéséhez.Az építéshez a fertődi kastély szolgált mintául és eredetileg barokk-rokokó stílusban készült.


Emléktábla 1873-ból

    Az 1810-1814 közti földrengések következtében megrongálódott, felújítását Charles Moreau francia építész irányította, az épület ekkor kapta meg mai,klasszicista formáját.

Diszkút a főbejárat előtt

     A kastély építéséhez felhasználták a felrobbantott vértesszentkereszti bencés apátság értékes,ritka ornamentális részeit,köveit,ami egy kicsit barbár tettnek tűnik. A grófi család a roppant értékes és gazdag történelmű egykori apátságot kőbányának tekintette és a több száz éves falakat,köveket elhordták épülő új palotáikhoz. A vértesszentkereszti apátság máig nem heverte ki ezt a pusztítást.

Vértesszentkerszt bencés apaátság

      A főúri rezidencia főbejárata  dór oszlopcsarnok mögül nyílik,lenyűgöző látványt nyújt. A cca 365 helyiséges épületben helyet kapott kápolna,színházterem ,könyvtár,képtár,vadászterem . A jelenlegi konyha és étkező eredetileg istálló és lovarda volt.

Ez a része kissé
elhanyagolt


    77 hektáros angol parkját 1799-ben kezdték építeni.A lenyűgöző parkban több száz  fafajta található(fenyők,tölgyek,mammutfenyő,kőris,ezüst hárs etc.),melyek közül nem egy 2-300 éves is.A fasorok,virágtelepek,sétautak közt nem egy épület is helyet kapott(pihenőházak,emlékművek,szökőkút stb .).

A parkban


    A kastély fénykorának és a főúri életnek a második vh. borzalmai vetettek véget. Előbb a német,majd a szovjet megszállók rombolták  fényét. 1950 után a megrongálódott kastélyt felújították és előbb tüdőszanatóriumot,majd később közkórházat alakítottak ki. Jelenleg a székesfehérvári kórház részlegeként működik az egykori főúri rezidencia. Az 1960-as években a parkban orvoslakásokat is építettek.

 
A kastély belülről I.
     A kastély jelenleg nem látogatható,de a portán szívesen beengednek és így mód nyílik részlegesen megismerni az épületet. Az épület jellegéből adódóan belülről csak részleges látogatást tehetünk,de a parkban szabadon sétálhatunk és gyönyörködhetünk.

II.

      Mivel időnk szűkre volt szabva ,így csak egy rövid látogatást és fényképezést tudtunk megejteni. A park bővebb megismerését más alkalomra kellett halasztanunk.


Dór oszlopok

      Az épület homlokzata szépen felújított,gondozott,de  a mellékszárnyak (ebédlő) kissé elhanyagolt állapotban leledzik. Csakúgy a kastély(kórház)belső terei,bár látszik ,hogy gazdáik a kevés fellelhető forrás ellenére igyekeznek minél többet költeni az egykori pompa visszaadására.



   Több kép Csákvárról:  https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/Csakvar2015Nov07?authkey=Gv1sRgCOrOsLbM_4KxTQ