Celldömölk ; Ság-hegy ,Boldogságos Szűz Mária Római Katolikus Kegytemplom 2015.December 27.
 |
| Celldömölk címere |
 |
| A Kegytemplom |
A túráról és a Ság-hegy történetéről,látnivalóiról ebben a beszámolóban olvashattok részletesen,így a ezekkel ebben az írásban nem foglalkozom.
Celldömölk vasutas város,a Kemenesalja síkján helyezkedik el az ötmillió éves tanúhegy,a Ság-hegy lábánál. Közúton Jánosháza,Pápa és Sárvár felől közelíthető meg a legegyszerűbben. Fontos vasúti csomópont a Budapest-Szombathely és a Győr-Zalaegerszeg/Nagykanizsa kereszteződésében.
A város történetének megismeréséhez öt valamikor önálló települést kell megismernünk. A Celldömölk nevet 1903-ban kapta,mikor Kiscell és Nemesdömölk ezen a néven egyesült. Alsóságot és Izsákfát várossá válásakor,1978-ban csatolták hozzá.. A Kiscelli részen a középkorban létezett Pördömölk nevezetű település,a mai város őse.
 |
| A városalapító szobra |
Pördömölk keletkezését homály fedi,de valószínűleg már a római korban villa állhatott a helyén. A település első írásos említése 1252-ből maradt fent egy birtokperben,akkor "ecclesia Sankta Marie de Demunk" néven említik . A pert a Dömölki Apátság nyerte meg,de ám az Apátság pontos alapításáról nem kerültek elő bizonyítékok.
Az Apátsági templomot feltételezhetően a már említett római kori villa anyagából építettek fel ,román stílusban,majd később a gótika jegyeivel bővítették.A templom szomszédságában épült egy kolostor,mely nyomtalanul elpusztult. A monostor környékén majorság szerű település alakult ki. A pici település fejlődésének a XVI.sz vérzivataros évei(törökdúlás,trónviszály,német zsoldosok túlkapásai) vetettek véget. A lakosság jó része elpusztult vagy elmenekült,a békésebb idők beköszöntével már a korábbi élet nem tért vissza. A szerzetesek is elhagyták a monostort az 1700-as évek végére,így ezentúl Kiscell külterületi lakott részének tekintik.
 |
| Az eredeti Apátság romjai |
A monostor épületét az 1800-as évektől gazdasági épületként használták,később elhanyagolták,csak az utóbbi években állították helyre . Ma látogatható,bár három oldalról kerítés veszi körül,de az északi oldalról könnyen be lehet jutni a romokhoz.
Nemesdömölk első említése 1457-ből származik Kysdemelk és Felsew Demelk alakban. A "nemes" előnevet később kapta, utalva lakóinak társadalmi rangjára. A korabeli összeírások tíz nemesi családot említenek,közölük a legjelentősebb a Dömölky Család .
A török korban többször felégették,sanyargatták a lakosságot. A török kiűzése után a Kemenesalja legjelentősebb települése lett és a Vas megyében élő evangélikusok központjává vált.
 |
| Ev.templ. |
A pezsgő hit élet szükségessé tette egy nagy befogadóképességű templom építését,melyet 1738-ban kezdtek el és 1744-ben szentelték fel. Itt helyezték el a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület könyvtárát és levéltárát is. Ebben a templomban keresztelték meg és házasodott Berzsenyi Dániel is.
A falu a környék kulturális és közigazgatási központja is volt Kiscell felemelkedéséig.
Kiscell, az ellenreformáció idején kialakult Mária-kultusznak köszönheti létezését. Ekkor érkezett ugyan is a Kemenesaljára Koptik Odó bencés rendi szerzetes,kit a pannonhalmi főapát nevezett ki Dömölki Apáttá. Az új Apát magával hozta Marizellből a Szűz Mária kegyszobor másolatát.Az új állomáshelyén azonban csak romokat talál,ezért új helyet keres a kegyszobornak. Először a Ság-hegyen szerette volna elhelyezni,de a kápolna építését Erdődy gróf nem engedte meg,ezért a Pápára vezető országút mellet egy egyházi birtokon lévő dombon emelt egy piciny fakápolnát és hozzá remetelakot.
 |
| Oldal bejáró a kegytemplomba |
Az építkezés során a kút ásásakor súlyosan megsérült egy munkás ,kinek csodás gyógyulását a kegyszobornak tulajdonították és megindult hozzá a zarándoklat.A mind jobban terjedő kultusz hatására gr.Zichy Ferenc győri püspök, a pápa engedélyével a szobor nyilvános kitételét rendelte el.
 |
| Betlehem a templomban |
A rohamosan fejlődő zarándoklat résztvevőinek ellátására kereskedő és vendéglátó helyek létesültek,melyeket elsősorban német letelepülők üzemeltettek. A kialakuló települést Koptik apát Kis Mária Cellként hívta,ami egészen a XIX.sz közepéig fenn maradt és utána váltotta fel Kiscell elnevezés.
 |
| A háttérben a Szentély a kegyszoborral |
Az egyre növekvő zarándoklat nemsokára lehetővé tette egy komoly templom építését,melyet elsősorban a hívők adományából finanszíroztak.A templom építését 1748-ban fejezték be és 50 000 hívő jelenlétében adták Boldogságos Szűz Máriának felajánlva, ekkor helyezték át a kegyszobrot is a Szentélybe. Furcsa mód a templom felszentelésére csak 1780-ban került sor.
 |
| A kórusból |
1760-ban a korábbi fakolostor helyén elkezdték építeni az új kőből készült kolostort,ami egészen az államosításokig látta el feladatát. Ekkortól a város elöljárósága(Tanács) foglalta el és egészen 2010-ig itt intézték a település ügyeit. 2010-ben az új Önkormányzati épület elkészültével visszaadták eredeti tulajdonosának a Pannonhalmi Főapátságnak,azóta ők használják.
 |
| A kolostor felújított épülete |
1768-ban az állam is elismerte a település fontosságát és sóhivatalt telepített ide. A település lakossága közben a királytól vásártartási jogot kért és kapott(II.Lipót),mely értelmében jogosult volt tartani évi négy országos vásárt és egy heti vásárt. Az utóbbit azóta is hagyományosan minden csütörtökön tartják.
A települést elsősorban német nyelvűként tartották számon,fejlődése töretlen volt és egyre jobban elnyomta és átvette Nemesdömölk szerepét. Sorra települtek ide tisztviselők,ügyvédek. Itt nyílt meg a megye első kaszinója,itt alakították ki a megye első olvasó egyletét. A Bach korszaktól járási székhelyként is funkcionált.
Kiscell életében azonban a legnagyobb változást a vasút megjelenése hozta. 1871-ben dübürgött az első szerelvény a Győr-Szombathely vonalon,majd rá egy évre átadták a Székesfehérvár-Szombathely fővonalat is,melyek kereszteződése Kiscellben volt. A fontos vasúti csomópont nagy lendületet adott a város gazdaságának,lakossága a század végére többszörösére emelkedett.
 |
| Pályaudvar |
A XX.sz elején egyesült a két szomszédos település és indult virágzásnak az akkor kialakult Celldömölk.
Ekkortól kórház,téglagyár malom több szálloda épült a vasútállomás folyamatosan fejlődött,rendező pu. épült. Jelentősen hozzájárult a város fejlődéséhez a Ság-hegyen működő bányavállalat is.
Amilyen áldás volt a vasút a városnak, a II. világháborúban ugyanolyan csapás lett. A fontos gócpontot többször bombázták, a támadásokban számtalan civil is áldozatul esett.
 |
| Mozdonypark |
A város gazdaságát a háború után is a bányászat és a vasút határozta meg. 1957-ben a Ság-hegy és hegy szőlőültetvényeinek védelmében a bányászatot beszüntették. Az ott dolgozók munkalehetőségének biztosításaként több ipari üzemet alapítottak ,melyek a rendszerváltást követően a magán tőke bevonásával továbbra is munkahelyeket biztosítanak.
1978-ban hozzácsatolták Alsóság és Izsákfa településeket és várossá nyilvánították.
Alsóság említése először 1272-ből datálódik Sag néven. A királyi birtokú ,nagy lakosságú települést a Garayak kapták meg a XV.sz elején. XIX.sz elejéig mezővárosi rangja volt országos vásártartási joggal. Jelentőségét Kiscell felemelkedésével vesztette el,1978 óta Celldömölk része.
Izsákfa ,a központtól távol eső városrész már a bronzkorban is lakott volt,először 1435-ben említik Isakfalua alakban.A török időkben a falu elnéptelenedett ,csak a XVII .sz. második felében népesült újra. Itt született a híres betyár Savanyú Jóska ,1978 óta Celldömölk része.
Celldömölkre reggel 9 óra környékén érkeztünk ,a még csak ébredező város megismerését a központban kezdtük. Meglátogattuk a Kemeneslajai Művelődési Központot és könyvtár szocreál épületét.
 |
| A Főtéren |
Elsétáltunk a nándorfehérvári diadal emlékére állított Hunyady emlékműhöz,melynek érdekessége,hogy nem a család címere látszik rajta.
 |
| Hunyady Emlékmű |
Áttérve a főút másik oldalára a Szent Háromság szobornál is töltöttünk pár percet,majd körbesétálva a kolostor épületét a Boldogságos Szűz Mária kegytemplom lenyűgöző épülete következett. Sajnos pont akkor kezdődött a szertartás,így csak korlátozottan tudtunk körülnézni ebben a csodás barokk belsejű templomban.
 |
| Szent Háromság szobor |
 |
| A híres kút |
A templomból kilépve felkerestük a Mária-kutat,ezt követően kocsival a vasútállomást vettük célba,ahol elnézelődtünk a most kihalt pályaudvaron.Szereztünk az igazolófüzetünkbe egy pecsétet,majd egy rövid sétát tettünk az állomás mellett kialakított mozdonyparkban,ahol többek közt a magyar mozdonygyártás zászlóshajója egy 150 tonnás 424-es ki van állítva. Kár,hogy a vandálok nem kímélték a kiállított,felújított vasúti kocsikat és mozdonyokat.
 |
| 424 |
Meglátogattuk még a Nemesdömölki városrészben az evangélikus templom impozáns épületét,itt is épp folyt a mise,így itt is csak korlátozottan tudtunk szétnézni.
 |
| Az ev.templ.homlokzata |
Útban a Ság-hegy felé még útba ejtettük Pördömölköt és megnéztük az egykori Apátság,mára felújított épületét.
 |
| Pördömölk-Apátság |
Ezután a Ság-hegy felé vettük az irányt,hogy megismerkedjünk annak történelmével és kincseivel,valamint teljesítsük utazásunk valódi célját és körbetúrázzuk azt. Erről már a leírásom elején említett beszámolóban olvashattok bővebben.
Több kép Celldömölről:https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9Megye99NevezetessegeCelldomolk?authkey=Gv1sRgCPTimd6H04qGwgE
Több kép a túráról és Ság-hegyről: https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/FelASagHegyre2015Dec27?authkey=Gv1sRgCI_dmKKT5qvgXA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése