2016. augusztus 23., kedd




Nagycenk     Széchenyi kastély                             2015.március.15.




                                    "Bármily szerencsétlen helyeztetésű legyen is az ország,bármily láncok által is legyen lebilincselve a nemzet,előbb-utóbb mégis szabadabb létre vív,ha lakosaiban a polgári erény tiszta vére buzog. S viszont akármilyen boldog fekvésű is egy ország ,bármily szabadságokkal bírjanak is lakosai,lassan-lassan mégis rabigába görbed,ha romlott a tiszta erkölcs s polgári erény nem fénylik többé."
                                                                                                                              Gróf Széchenyi István
                                                                                                            





               

                     Nagycenken  a Legnagyobb magyar falujában,Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.


Nagycenk címere



                         Nagycenk Nyugat-Magyarországon a Sopron-Vasi síkságon fekszik,a Soproni-hegység lábánál. Közúton Sopron és Sárvár irányából a 84-es főútvonalon,míg Győr irányából a 85-ös főútvonalon közelíthető meg. Vasúton a Sopron-Szombathely vonalon érhető el,vasútállomása 1865-ben épült.A Győr-Sopron vasútvonalon lévő megállóját(Nagycenk-Hidegség)a múlt század 90-es éveiben megszüntették. A település története az elmúlt két évszázadban összeforrt a Széchenyi családéval.A Széchenyiek örökségét a faluban fellelhető Széchenyi Emlékhelyek őrzik,melyeket évente több tízezer látogató keres fel.

http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.59308&lon=16.72119&tur=1                                
                           Régészeti leletek alapján bizonyított,hogy már a réz és bronzkorban is lakott volt a terület. A későbbi korokból Halstatti,római ás avar kori leletek is kerültek elő.A község határába római -kori épületek maradványai is kerültek elő.A település nevét először 1291-ben említik egy oklevélben Zenk alakban. A település két egykor önálló faluból olvadt össze,ezek Nagycenk és Kiscenk voltak,melyeknek több neve is ismert.Első birtokosai Czenki Demeter és testvére Lőrinc voltak,majd Osli Gergely szerzett jogot a tulajdonlásra. Később a Kanizsay a Poki,majd az Ember Család birtokolta a környéket.  




Szoborpark a kastéllyal szemben

                            Miután az Ember Család örökös nélkül kihalt a Nádasdyak szerezték meg a két falu tulajdonát. A török időkben német és vallon katonaság sanyargatta a népet és dúlta fel a vidéket. Később a Bethlen Gábor vezette szabadságharcos csapatok sarcolták a lakosságot. Miután Nádasdy Ferencet felségárulás vádjával kivégeztette I.Lipót 1671-ben ,a cenki birtok a császári kincstárra szállt. A Császár az uradalmat szolgálatainak elismeréseként Draskovics Miklósnak adományozta.

                               Az új birtokos ahhoz,hogy az  örökjogot megválthassa elzálogosította Széchenyi György győri püspöknek a megkapott birtokok egy részét(a két Cenket).  Az egyezség szerint a Püspöknek és testvérének leszármazottai harmadíziglen birtokolhatták a javakat. Véglegesen a vagyon csak II. Széchenyi György révén szállt a családra 1711-ben és ez tette lehetővé,hogy a család a magyarországi főnemesek közé kerülhessen.



A Széchenyi Kastély bejárata

                                 A Széchenyi Család központi lakóhelyéül választotta a falut,sikeres uradalmat alakítottak ki a környéken,ipari és mezőgazdasági fejlesztéseket hajtottak végre. A falu egészen 1945-ig a család kezén maradt.

                                   Nagycenket és Kiscenket 1893  októberében egyesítették Nagycenk néven,de teljesen a mai napig sem épültek össze. Nagy lökést adott a település fejlődésének az 1895-ben átadott Wiener Neustadt-Nagykanizsa vasútvonal megépítése.

                                     A Trianoni békediktátum után osztrák kézre került a falu,de az 1921-es népszavazáskor a lakók 95%-a Magyarország mellett voksolt,és ezzel érdemelte ki  a "Leghűségesebb falu" kitüntető címet. 


                                      Nagycenkre Sopron irányából a 84-es főúton értünk kora délután és először a falu legnevezetesebb látnivalójához a Széchenyi Kastély és Széchenyi István Emlékmúzeum épületénél parkoltunk le.


                                     Miután Széchenyi György győri Püspök és testvére  Lőrinc meghalt ,annak fia II. Széchenyi György lett az örökös,aki 1697-ben grófi címet szerzett és 1711-ben örökjogon megváltotta a birtokot.Az uradalom székhelyét 1741-ben helyeztette át az akkori Kiscenkre Széchenyi Antal és az Ő irányításával fejeződött be a Kastély építése 1750 környékén. Széchenyi  Antal utóda a Nemzeti Múzeumot is alapító Széchenyi Ferenc lett,aki Festetics Juliannát vette feleségül és 1783-ban költözhetett Cenkre. Értékes műgyűjteményt és könyvtárat hozott létre,ezt a gyűjteményt  1802-ben az államnak ajánlotta fel ,így lett nem csak a Nemzeti Múzeum,de közvetve a Széchenyi könyvtár alapítója is.



A Kastély távolból


                                                  A Gróf 1791-ben Hefele Menyhérttel készíttetett terveket a kastély átalakítására,de a nagyszabású terveket túl hivalkodónak és drágának tartotta ,ezért csak egyes elemeit valósította meg. Az átépítésekkel a megbízott Ringer József 1800-ra készült el.

                                                                    Széchenyi Ferenc 1814-ben megosztotta birtokait két fia közt,Nagycenk és Kiscenk Széchenyi Istvánnak jutott,aki külföldi útjainak tapasztalatait felhasználva az uradalomban mintagazdaságot hozott létre.A kastély egyes részeit egy soproni építésszel(Hild Ferdinánd) átépítteti. Ekkor készültek a még idehaza nagyon ritkának számító fürdőszobák és vízöblítéses vécék.A kastélyban sűrű vendégek voltak a reformkor vezető személyiségei(Deák,Eötvös etc.)kik őszintén megcsodálták a modern épületet. A Gróf még Döblingből is utasításokat adott a kastély és a park gondozására. Az épület a Legnagyobb Magyar halálának évében nyerte el végső formáját,amikor fia Béla befejezte a Virágházat.



Kőpad a parkban


                                                A Kastély 1944 decemberében egy angol légitámadás során légnyomásos sérüléseket kapott,melyeket azonnal kijavítottak. Miután eljött a "Felszabadulás" először üdülőként hasznosították,rögtön a háború után.Ekkor történt a Kastély életében az egyik legszörnyűbb tragédia,az itt "üdülő" trógerok 1945 június-júliusában minden kidobáltak a kastélyból és elégették. Ezt követően a Kastély olyan állapotba került,hogy az  1950-es évek második felére szinte már csak a falak álltak.

                                                        Mivel az az akkori vezetésnek is szégyen volt,így az 50-es évek végén belekezdtek a felújításba,melynek első ütemében 1961-re tető került az épületre. A felújítás első fázisa 1971-re ért véget és 1973.szept.21.-én megnyílt a Széchenyi István Emlékmúzeum első kiállítása a főépületben. A teljes épületegyüttes renoválására több szakaszban 1976,1985 és 1988-ban került sor.Ezek során a múzeumon túl a kastély keleti részében méntelep üzemelt(ma már nem működik) a nyugati szárnyon az úgynevezett" Vörös kastélyban",pedig  Kastélyszállót alakítottak ki,mely a mai nap is működik.



Barokk franciakert a Kastély előtt


                                                            A Kastélyhoz a barokkos franciakerten keresztül jutottunk el.Mivel  a terület Történelmi Emlékhely szerintem több odafigyelést,törődést érdemelne meg. A nemrég látott fertődi pompához hasonlítva nagyon szegényes. A  hely szellemisége,története többet érdemelne. 



Sajnos a berendezés nem eredet,máshonnét került ide


                                           Az egyemeletes hófehér épületet homlokzatát egy egyesített Széchenyi-Barkóczi családi címer határozza meg. A fogadóteremben megváltottuk belépőjegyeink(1200huf/fő) ,mivel kíváncsiak voltunk az épületre belülről is és még nem volt szerencsénk járni bent.A jegyváltással együtt beszereztük igazoló pecsétjeinket az ítinerjeinkbe. 



Széchenyi egyik kedvenc időtöltése a zongorázgatás volt

                                                            Az emlékmúzeum két részből tevődik össze,a földszinti ,összenyíló szobákban,korabeli bútorok és berendezési tárgyak közt mutatják be a Széchenyi család és Széchenyi István történetét ,életlét. Az emeleten a Legnagyobb Magyar munkásságához kötődő  kiállítások kaptak helyet.



Az utolsó  cipői

                                              A termekben végig követhetjük közéleti munkásságát,gazdasági tevékenységét valamint műszaki alkotásait.Az emeleti rész egyik szárnyában kapott helyet az Országos Műszaki Múzeum állandó, kiállítása: "A magyar ipar Széchenyitől a XX.századig" címmel.



Műszaki Múzeum kiállítása


                               A kiállítás vezetés nélkül látogatható. Miután körbe jártuk a termeket szerettük volna megnézni a Kastély Parkját is,mely elsősorban Széchenyi Béla munkálkodásának eredménye. A parkban négy világrész számos ritka fafajtáját találhatjuk meg.  Mivel azonban időnk véges volt,így erről fájó szívvel lemondtunk.


                                      Elhagyva a Kastélyt vetettünk még pár pillantást a híres ,mára védett és a Világörökség részét képező Hársfasorra,melyet Széchenyi Antal felesége Barkóczy Zsuzsanna ültetett 1754-ben.



A Hársfasor

                                     A 20 méter széles és 2,6 km hosszú fasor eredetileg lovaglóútként funkcionált és telepítésekor 645 hársfát ültettek. A fák száma mára 461-re csökkent,1975-.ben komoly állagmegóvó és rekonstrukciós munka indult megmentésük érdekében.

                                               A Hársfasor végén találjuk Széchenyi Béla és fiatalon elhunyt hitvese,Erdődy Hanna piros gránitból ,bronzdomborművekkel díszített síremlékét. A kislányuk születésekor elhunyt ifjú grófné mellé temették  Bélát, 46 évi özvegység után 1918-ban. Sírfeliratukon a következő szomorú sor állít emléket örök szerelmüknek:
                         "  Legyenek olyan boldogok a túlvilágon,amint egymást az életben hőn és hűn szerették."



                                      Ezután elsétáltunk a Széchenyi Múzeumvasúthoz,mely még a mai nap nem üzemelt,ebben az évbenmárcius 26.-án indul az üzemszerű járat.


481-21-es szertartályos gőzmozdony


                                          A 760 mm-es nyomtávolságú vasútvonal a GySEV kezdeményezésére épült meg 1972-ben Fertőboz és Nagycenk közt.A vonalat a GySEV üzemelteti,a szolgálatot gyermekvasutasok látják el. A szerelvények bizonyos esetekben muzeális gőzmozdonnyal üzemelnek.

                                                  A Nagycenki végállomásnál kapott helyet a Közlekedési Múzeum kihelyezett -Kisvasút Skanzen - szabadtéri kiállítása. Itt múlt század eleji kisvasúti mozdonyokat és vagonokat mutatnak be. Ez a bemutatóhely is Széchenyi Istvánnak állít emléket,aki a magyar vasútfejlesztésben elévülhetetlen érdemeket szerzett.



10-es (Nádasd) gőzmozdony

                                                Mint általában minden ember mi is nagy szerelmesei vagyunk a vasútnak,így nem is vettük észre az idő múlását annyira belefeledkeztünk a csodálkozásba.



                                            A Skanzentől a nagyközség főterére a Széchenyi térre mentünk,.hogy leróhassuk kegyeletünk a Legnagyobb Magyar szobra előtt.




                                        A Széchenyi szobor a grófot teljes alakban ábrázolja és bronzból készült,egy kőtalapzaton áll. A szobor az egyik leghitelesebb Széchenyi szobor az országban,magát a szobrot a jeles szobrászművész Stróbl Alajos készítette,a kőtalapzatot pedig a híres soproni illetékességű Hild Károly kőfaragómester.A szobor költségeit országos közadakozásból,a község,a vármegye és Széchenyi Béla által felajánlott összegből fedezték. A szobor ünnepélyes leleplezésére 1897,szept.21.én került sor ,Széchenyi István születésnapján. Talapzatán a tőle származó talán leghíresebb  idézet olvasható:

            " Magyarország nem volt,hanem lesz."



                                              A szobortól vetettünk még pár pillantást a román stílusra emlékeztető,de romantikus háromhajós Szent István Plébániatemplomra.  A község középkori templomának mennyezete 1859 karácsonyán  leszakadt,így az használhatatlanná vált. Az akkori plébános Tolnay Antal felkeresi Széchenyi Istvánt,aki ekkor már a döblingi gyógyintézet lakója,hogy segítsen egy új templom emelésében. Széchenyi így ír a kérésre adott válaszában: 
     " ..... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenkre és pedig első királyunk Szent István tiszteletére."
Szt.István templom

                                             A Gróf a tervezéssel magát Ybl Miklóst bízta meg,1860 feb.3.-án Döblingben.
Széchenyi nagyon siettette a tervek elkészültét,de sajnálatos módon azokat halála miatt  már nem láthatta. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építésbe 1860 .aug.20.-án kezdtek bele és a felszentelésére 1864.aug.20.-án került sor.




                                               Nagycenk nevezetességeinek számba vételekor nem szabad megfeledkezni,a Széchenyi Mauzóleumról,melyet most nem volt szerencsénk felkeresni,mivel az időnk már eléggé elfogyott és a Mauzóleum már bezárt. Így az erről készült fotókat az internet segítségévek teszem közzé.



Széchenyi Mauzóleum forrás:Internet

                                                A község temetőjének közepén áll a Széchenyi Család temetkezési helyéül szolgáló sírbolt.A mauzóleum két részből áll, a belső ovális alaprajzú barokk kápolnát Barkóczy Zsuzsanna építtette 1778-ban a temető megnyitásakor. Oltárától jobbra nyílik a családi kripta lejárata,mely fölött ez olvasható:
         "Voltunk mint ti,lesztek mint mi:por és hamu"

                                       Maga a kripta két részből áll,a kápolna altti ovális tér bal oldalán kapott helyet Széchenyi István és felesége Seilern Crestentia. Az előcsarnok alatt pedig 47 Széchenyi leszármazott(a grófi ágból)alussza örök álmát. Itt láthatjuk Széchenyi Pál kalocsai érsek bebalzsamozott testét egy üvegkoporsóban,valamint ennek a közelében azt a vasládát,melyben Széchenyi István koponyadarabját láthatjuk,melyet a végzetes ,öngyilkos golyó szakított ki.


A Kriptában,balra a Legnagyobb Magyar sírja forrás:Internet

                                             Az előcsarnok téglalap alakú,klasszicista épületét Széchenyi Ferenc építtette 1806-10 közt.



                                     Ezzel a gondolatsorral fejeztük be Nagycenki kirándulásunk,melynek során bepillantást nyerhettünk a Legnagyobb Magyar családjának néhány pillanatába.


Több kép Nagycenkről:https://goo.gl/photos/GGStShcJotJ6MtnH9