9 MEGYE 99 NEVEZETESSÉGE /  Baranya  Megye

     A 9 Megye  99 Nevezetessége jelvényszerző túramozgalmat a Pest-megyei Természetjáró Szövetség írta ki és koordinálja illetve adja ki a teljesítésért járó díjat.

        A mozgalom célja Nyugat-Magyarország felfedezése,valamint a  természeti,-néprajzi,-történelmi,- építészeti   emlékeinek,nevezetességeinek megismerése,felkeresése. Mind a kilenc Dunántúli-megyéből 10-10 nevezetesség került az igazoló füzetbe,melyek felkeresését bélyegzővel kell igazolni,lehetőleg a helyszínről,ha ez nem lehetséges akkor az adott településről bármilyen pecséttel.

        A kírásban minimum 40 nevezetesség felkeresése szerepel ,de minden megyéből legalább 3 helyről kell igazolás. A célunk ,hogy minél több pecsétet szerezzünk be a bejárás alatt.

       Ezt a mozgalmat,a terjedelme végett hosszú távra tervezzük és igyekszünk összekötni a pontok felkeresését más túráinkkal illetve kirándulásainkkal. A túramozgalomnak van egy testvér mozgalma ,mely a Keleti-országrész nevezetességeit keresi fel,erről a 10 Megye 100 nevezetessége  oldalon találtok majd beszámolókat.

       Ezt a mozgalmat nagyon hasznosnak találjuk hazánk átfogó megismerésére kitűnő alkalom,és eljussunk olyan helyekre is ahová nem terveznénk menni. Igyekszünk minél több fotót készíteni,hogy minél több érdekességet tudjunk megmutatni.  

      Az adott települések és nevezetességek leírását az anyag igen terjedelmes volta végett igyekszem röviden elkészíteni,így sok linket teszek be ,ahol az érdeklődők bővebben olvashatnak az adott helyről.  

       A  beszámolókat nem kronológiai sorrendben ,hanem megyénkét fogom közre adni és egy-egy megyét is több szakaszban fogok bemutatni attól függően épp hol fogunk járni.
         

        Jó szórakozást,kellemes időtöltést és reméljük sikerül felkeltenünk a túrázás és az országjárás iránti kedvet pár olvasónkban!  

      Baranya megye     hazánk legdélebbi  megyéje,a  Dunántúl déli részén terül el. Délről a Dráva ,keletről  a Duna választja el Horvátországtól illetve Bács-Kiskuntól.  Északról és nyugatról Tolna és Somogy határolja. A megye északi  része hegyes,dombos vidék hatalmas erdőségekkel (Mecsek,Villányi-hegység,Zselic,Geresdi .dombság, Völgység) míg a  déli és keleti részén síkság található. Legmagasabb pontja a Keleti-Mecsekben található Zengő csúcsa((682 m),székhelye Pécs. A  Földközi-tenger közelsége  végett a megye éghajlatát   mediterrán hatás  befolyásolja,melynek hatására napsütésben gazdag ,a telek enyhék. A kellemes klímának köszönhetően  a megyében több ,az országban csak ritkán vagy egyáltalán nem előforduló növény is megtelepedett(bánáti bazsarózsa,illatos hunyor). A megye hegységei ásványkincsekben gazdagok(feketeszén,uránérc) ezenkívül  jelentős számban találhatóak termál és ásványvíz források  is.

                       

Baranya címere

       Baranya területe már az őskorban is lakott volt. A Honfoglalásig jórészt szlávok lakták ,az Államalapításkor Szt.István  király vármegyét hozott létre a területen,melynek jelentős része ma Horvátországban illetve Szerbiában található.1541-től a megye teljes területe a Porta fennhatósága alá  tartozott,a Mohácsi szandzsák része volt. A szandszák székhelye ekkor Mohács volt. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól.  A vármegye régi határai  1919-ig álltak fenn. 1919-21 közt a megye háromnegyede szerb megszállás alatt volt, majd a Trianioni –békediktátum során a történelmi vármegye több mint negyedét a Szerb-Horvát-Szlovén králysághoz csatolták. Mai területét az 1950-es megyerendezések során alakították ki.

        Az országban Baranyában a legmagasabb a nemzetiségek aránya, 2001-ben  14% . Jelentős számban élnek cigány,német  és délszláv (szerb,horvát) anyanyelvűek a területén.

  

Baranya vár,egye pecsétje

    A megye jelentős gazdasággal rendelkezik,melynek ,legjelentősebb ágazata évtizedekig  az urán és feketeszén  bányászat volt,de a bányák bezárását  követően  a vezető szerepet a könnyűipar vette át. Legjelentősebb cégei az E-on ,Pécsi Bőrgyár,Pécsi Sörfőzde,dohánygyár (B.A.T:) ,Zsolnay Porcelángyár, Beremendi és Királyegyházai Cementgyár . Sík területein fejlett mezőgazdasági tevékenység folyik,legjellemzőbb a gabonatermesztés. A kellemes klíma végett fejlett szőlőkultúrával is találkozunk a vidéken, két jelentős borvidékkel  a Villányival és a Mecsekaljaival .  A megye az ország idegenforgalmi térképén is fontos szerepet foglal el ,gazdag történelmi és kulturális látnivalói sok látogatót vonzanak. Idegenforgalmilag Pécs, Siklós,Szigetvár,Mohács a legjelentősebbek. Fejlett fürdőkultúrájának (Harkány, Sikonda, Magyarhertelend)köszönhetően a  gyógyturizmusban is kiemelt helyen szerepel.

       A megye székhelye több regionális intézménynek is a központja,kulturális és színházi élete is jelentős.  Pécsen több országos hírű  felsőoktatási intézmény is található.

     A Mecsek és a Villányi hegység természeti kincsei sok bakancsos turistát is vonzanak a megyébe,a kijelölt turistautak átlagon felüliek.

       A megye nevezetességeinek megismerése hosszabb időszakot fog igénybe venni. Részben a megyében tett túráink során, részben célzott kirándulásokkal fogjuk megismerni őket.

  Mecsek    Jakab-hegy  / Cserkút                                       2016.Február.24.

              Jakab-hegyen a Nyugati-Mecsek  legmagasabb pontján  (592 tfsz)  a  RP-DDK vándorlásunk  során Jégbontó havának huszonnegyedik napján jártunk.

 

A Nyugati-Mecsek

           

Mecsek hazánk legdélibb középhegysége,a Dél-Dunántúlon ,Pécstől északra helyezkedik el. Legmagasabb csúcsa a Zengő a maga 682m tszf magasságával,két részre tagolható a Keleti-Mecsekre és a Nyugati-Mecsekre.A hegység majd 500 négyzetkilométeren terül el,és az ország többi részétől különbözve viszonylag gazdag ásványkincsekben(szén,urán mészkő). Ennek köszönhetően fejlett bányaipar alakult ki a környéken. Jó minőségű fekete és barnaszenet bányásztak,valamint hazánkban egyedülállóan a hegység területén működött uránbánya. A bányákat kevés kivételtől eltekintve gazdasági és más okok miatt az 1980-as évektől kezdve fokozatosan bezárták.A klímája mediterrán hatású, a hegységben több olyan növényfaj is él,mely a Kárpát-medencében máshol nem fordul elő. Gazdag az állatvilága is,mintegy 5000 faj található a területén. A hegység kimondottan gazdag barlangokban és forrásokban. A területén Mánfa környékén már az ősember is megtelepedett. A kelták előtt egy eddig ismeretlen népcsoport a Kárpát-medence legnagyobb földvárát építette a Jakab-hegyen. Később lakták a kelták,illírek,majd a Rómaiak alapítottak településeket,melyek közül a legfontosabb Sopianae volt.A honfoglalást követően Szt. István püspökséget alapított Pécsett.A tatárjárást követően több várat is építettek a területén. Az Anjou korban alapította Nagy Lajos Pécs egyetemét.A török korban Pécs  és a környék a Porta fennhatósága alá tartozott.A török kiűzését követően szerbek,bosnyákok majd hesseni németek népesítették be a környéket.Az I.vh után a környék átmenetileg Jugoszláviához került. A II.vh. után a szocialista ipar megteremtése idején az ország egyik legfontosabb bányavidékévé vált.A bányák bezárását követően rendkívüli munkanélküliség rázta meg,mely visszavetette a fejlődésben.  Idegenforgalmilag a Mecsek és környéke az ország frekventáltabb területei közé tartozik.

A Tubes és a Misina

        A  Szent-Jakabról elnevezett Jakab-hegy  Cserkút  határában emelkedik. A hegy tetején található  és a ma életveszélyes állapotban lévő István-kilátó. és  a Zsongor-kői kilátó ,ahonnét  káprázatos és lélegzetelállító panoráma tárul elénk  az alattunk elterülő medencéről.  A Jakab –hegyet csak gyalogosan,kijelölt turistautakon közelíthetjük meg ,melyek mindegyike a varázslatos  Mecsek lenyűgöző és szebbnél-szebb részein jut el a csúcsra. Pár tipp a megközelítésre:

       - Pécs irányából a legegyszerűbben a Remete-rétről érhetjük el a  jelzésen vagy a 24-es busz végállomásától a    -on.

        -Orfű irányából ugyancsak a  -on juthatunk el

       -Cserkút felől   a   vezet fel a hegyre

       -Kővágószőlős  felől pedig  a    a jó választás

       A hegyen végzett mérések  eredményeként indult el a közelben az uránércbányászat Magyarországon.

 

A Keleti-Mecsek és a Zengő

    

A

hegy a földtörténeti ókorban alakult ki ,déli,meredek oldalát vörös homokkő alkotja,melyekből a szél és a víz munkája különleges szirteket,kőtornyokat épített. Ezek a Babás-szerkövek(külön fejezet), a Zsongor-kő és  a Jakab-hegyi Remete-barlang.  a hegy homokkövét már a rómaiak is bányászták és ezt a tevékenységet aztán évszázadokon át folytatták az itt lakók. A vörös homokkőből készült  műtárgyakat ma is lépten-nyomon felfedezhetjük a közelebbi és távolabbi vidéken. A mediterrán hatású sziklás,erdős magaslatot különleges növények és változatos állatvilág  gazdagítja. A hegy és a környéke  a Mecsek legértékesebb természetvédelmi területe.

      A Jakab –hegy és környéke már az ókorban is lakott terület volt. A bronz és vaskorban itt magasodott a Kárpát-medence legnagyobb földvára. A rómaiak is éltek a körzetben ,legjelentősebb településük  az általuk  alapított  Sopianae(Pécs) volt. A népvándorlás korában lakták  az illírek,kelták és legvégül az avarok.  A Honfoglalást követően a magyarok foglalták el a környéket,majd az Államalapítást valamint a kereszténység felvételét követően az egykori földvár közepén Pálos-kolostor alapítottak. Gazdag történelmének és csodás természeti kincseinek köszönhetően a hegyet és környékét folyamatosan karbantartják. Több feltárást is végeztek a  hegyen,az épületek megmaradt romjait konzerválták . A kolostor környékén kiránduló és piknikező központot alakítottak ki,melyet hétvégenként  sok kiránduló és turista keres fel.

Az egykori akna lebetonozott bejárata

       A Jakab-hegy „bevételét” mi a Petőc-akna platójáról kezdtük meg. A Petőc-akna a hazai uránércbányászat egyik élüzeme volt. A  bányaterület több mint 1200m-es mélységben üzemelt. Az ércbányászatot 1997-ben hagyták abba és zárták be a bányát. A lift 57-m-es felépítményét 2000-ben bontották el ,azóta csak egy vékony betoncsík és egy Emlékkő utal a hely korábbi funkciójára.

Petőc-akana afénykorábanforrás:internet

       A  Petőc-aknától a    jelzésen haladtunk  a Jakab-hegy csúcsa felé,hangulatos erdei ösvényeken és szekérutakon egy fiatalos,majd öregebb bükkösben,melyben a csak a Mecsekben élő szúrós csodabogyó bokrai jelentettek változatosságot. Útközben a Pálos-kút szépen rendben tartott foglalatánál kóstoltuk meg a frissen kibuggyanó , jéghideg forrásvizet.

 

Pálos-kút

      Ahogy haladtunk egyre feljebb a talajban egyre jobban látszott a hegyet alkotó vörös-homokkő. Egy-egy tisztáson el-el időztünk és belecsodálkoztunk a Nyugati-Mecsek vonulatainak látképébe. Utunkat egyre több halomsír szegélyezte,melyek az óriási földvár népéhez tartoztak.

 

Halomsír

       A Jakab-hegy keskeny platóján előbb a   jelzést értük el,mely Kővágószőlős felé vezet a Babás-szerköveket érintve. Itt mi is letértünk  ezekhez a csodás természeti képződményekhez,melyekről külön fejezetben írok.

 

Indul a mandula

      Jó másfél órás kitérőt követően értünk vissza a   melyen folytattuk a túránk. A koros bükkösben hamarosan elértük a  Jakab-hegyi  őskori földvár nyugati sáncát,melyet a szekérút szélességében átvágtak. Ezen a „kapun” jutottunk be a vaskori hatalmas földvárba,mely az akkori időkben a Kárpát-medence leghatalmasabb ilyen építményének számított.

       A vár egy bronzkori telep helyén a kora vaskorban épült fel. Építőanyaga föld és kő volt, melyet a keleti átvágásnál nagyon jól megfigyelhetünk.  Az erődítmény jól kivehetően két részre volt tagolva,a nagyobbik 550x 800 m-es,míg a délnyugati részhez kapcsolódó várrész mérete 400x250 m volt.  A várat övező sáncok mérete 6-10 m magas ,csak a déli oldalon alacsonyabb,mivel onnét a természeti adottságok végett nehezen volt támadható.

 

A vár nyugati "kapuja"

     A római hódítás előtt a vár a Dél-Dunántúl legfontosabb hatalmi központja lehetett. Ez a központ egy vaskori királyság centruma lehetett, aminek a kiterjedése az Alpok-Duna-Balaton-Dráva  közti területet foglalhatta el.

    A  várat régebben a keltáknak tulajdonították,de a kutatások bebizonyították,hogy a korai vaskorban egy a hallstatti  kultúrához tartozó népcsoport építette a várat  és alapította a királyságot Kr.előtt 750 környékén.  Később, i.e. 350 körül a kelták vették birtokba és a rómaiak támadásáig szintén egy királyság fővárosaként  használták. A rómaiak a vár nagysága és jól védhetősége miatt  kényszerítették a város elhagyására az itt élőket,majd helyette megalapították Sopianae települését.

A várban

     Az Államalapítást követően Szt. István püspökséget alapított Pécsett,a vár központjában pedig a pálosok egy kolostort építettek.

     A várból először a Jakab-hegyi Remete –barlanghoz tértünk ki, mely a hegy déli letörésénél  lévő kis barlang volt 560m tfsz magasságban .Mivel homokkőben nyílt ezért különlegesnek számít a hazai barlangjaink között.  Az átmenőbarlangnak egy nem járható méretű „ablaka” is volt.

     Szabó Pál Zoltán megfigyelése szerint nem természetes,hanem valószínűleg mesterséges  eredetű  a két bejáratú barlang. A szilárd kötésű  permi vörös homokkőbe vésett üreg 2 m széles ,3 m mély és 1,6 m magas volt. Az üreget sánc övezte,vizsgálatok szerint nem a  remeték készítették,mert sokkal régebbi. A kutató a barlangtól keletre és nyugatra is talált ilyen üregeket,ezért valószínűsíti,hogy a vár  népének az őrhelyei voltak.

 

A Remete-barlang

      Ugyanakkor Cseri Dezső tektonikus kialakulásúnak tartotta ,míg Koch László szerint a természeti erők mellet emberi  kéz beavatkozása is segített a kialakulásában.  A barlang térképének elkészítője Eszterhás István nem látja mesterséges eredetűnek,inkább az képzelhető el,hogy a mennyezetről lehullott köveket emberek hordták ki.

      Hiedelem szerint az a lány aki átbújik rajta,még abban az évben férjhez megy. Egy másik hagyomány szerint pálos szerzetes lakott benne,innét ered az elnevezése.

       A Zsongor-kő egy az évezredek során a természet eróziós munkája alapján létrejött kőtorony a Nyugati-Mecsek legmagasabb pontján,a Jakab-hegy déli letörésénél,Cserkút fölött. A vörös homokkőből formálódott sziklaalakzat a Mecsek egyik leggyönyörűbb helye 540 tfsz magasságban. A Zsongor-kő természetes képződményét 1892-ben a Mecsek Egyesület korláttal látta el,így azóta természetes kilátóként is funkcionál.   A kilátó megfogalmazás nem a legmegfelelőbb,én inkább lelátónak nevezném. Aki ide felkapaszkodik azt a természet bőségesen megjutalmazza az elénk táruló leírhatatlan panorámával.  Ez a hely a Mecsek leggyönyörűbb helye.

 

Zsongor-kő

       A természetes kilátóhoz  mesterséges és természetes homokkő lépcsősoron juthatunk le,melynek néhány lépcsőfoka óriásokra lett „tervezve”. Tériszonyosok csak óvatosan,de nagyon megéri legyőzni….

 

Panoráma a szikláról

      A sziklaalakzatot 1943-ban nyilvánították védetté.

     A monda szerint a nevét törökök elől menekülő Zsongor nevű fiatalemberről kapta. Aki  kedvesével  innen vetette magát a mélybe,inkább a halált ,mint a fogságot választva.

 

A "lelátó"

       A leírhatatlan „lelátástól” feltöltődve  visszatértünk a   jelzéshez és a monumentális várban folytattuk az utunk a következő célpontig.

 

Vörös homokkő sziklák

     

   A Jakab-hegyi pálos kolostor egykori épületének romjai közel 600 m magasan találhatóak a Jakab-hegy platóján a z egykori monumentális földvár középpontjában.

 

A Pálosok címere

        A Jakab-hegyen az egykori vár falain belül az Árpád-korban létrejött egy falu,melynek félköríves templomát és temetőjét sikerült    feltárni. A templom védőszentje Szent Jakab volt és valószínűsíthetően róla kapta a hegy is az elnevezését.    Bertalan pécsi püspök a Mecsekben élő remetéket összegyűjtötte  és a számukra a hegyen, a templom köré kolostort építtetett. A kolostor alapításának éve 1225 volt. A rendház az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend,a pálosok első háza lett. A legkorábbi kolostor nyomai nem kerültek  elő,de a leletek azt bizonyítják,hogy a pálosok a falu kicsi templomát kapták meg. Oklevelek először 1234-ben,majd 1252-ben is említik a Szent Jakab kolostor remetéit. 1334-ben a szerzetesek különböző rabló hordák zaklatásai végett elhagyják  és a hegy lábához,Patacsra költöznek. Azonban a jobb adottságok végett nemsokára visszaköltöztek a hegyre, 1369-től már feljegyzések újból itt említik a kolostort. A költözés ellenére a patacsi Szűz Máriának szentelt rendházuk is fennmaradt.,

 

Pálos kolostor

      A kis templomot ismeretlen időpontban nyugat felé meghosszabbították, majd 1500 környékén az apszisa mögé egy új támpilléres szentélyt emeltek. A szentély elkészültét követően a román kori apszist lebontották a templomot gótikus jegyek alapján átépítették. A szentély déli  oldalára sekrestye került. A  középkori kolostor épületről nagyon hiányosak az adatok. A vizsgálatok  azt mutatják,hogy a középkorban a templom körül nem épült ki szabályos kolostornégyszög.

 

Kút a kerengőben

    A törökök elől menekülve a  szerzetesek 1540 környékén elhagyták az épületet ,így a rendház a következő két évszázadban sorsára hagyva romosodott. A sekrestye és a torony ledőlt a templom nyugati bővítésének falai is összeomlottak,mindössze az északi fal maradt meg. Épségben maradtak viszont a kis román kori templom oldalfalai és a gótikus szentély.

 

Fülkék sora

    1736-ban Fonyó Sándpor pécsi nagyprépost remeték számára helyreállíttatta az épületet. A templom nyugati részét és a megmaradt falmaradványokat felhasználva építették újjá a templomot,mellé sekrestyét és egy lakást is kialakítottak. Később barokkos stílusban folytatták az építkezést, bővítést és emeleti részt is emeltek.

 

A templom megmaradt nyomai

      A kolostor barokk kori virágzása azonban rövid ideig tartott. Miután II.József 1780-ban feloszlatta  a szerzetesrendeket ,a Jakab-hegyi kolostort is elhagyták a remeték. A terület a pécsi püspökség  kezelésébe  került,de 1828-ra teljesen elnéptelenedett. Az építőanyagok egy részét a környékbeliek széthordták , a falak pusztulásnak indultak.

 

Egy bejárat

    

       Egy 1846-ból fennmaradt kép szerint a kolostor falai ekkor még épen álltak. A romokat Gosztonyi Gyula mérte fel 1926-27-ben. Ekkor már az emeleti részek és a kerengő falai leomlottak,de a templom és kolostor külső falai még párkánymagasságig álltak.  A kutató helyreállítási terveket is készített,de az soha nem valósult meg. Nem sokkal később a kolostor még álló falait lerombolták és egy közeli erdészház építéséhez elhordták.

 

A torony jelenleg kilátó

             A II.vh után a pálosok új templom építésébe kezdtek,de a rendek 1951-es feloszlatása után a munkálatok abbamaradtak.  A régészeti feltárások és az első konzerválási munkálatok 1976-ban kezdődtek el Kárpáti Gábor régész irányításával. Ezek a munkák az 1980-as évek közepére megszakadtak.  2006-2007-ben újabb ásatások és romkonzerválási munkák folytak a helyszínen.

 

Az új,félbehagyott épitkezés

         A Jakab-hegyet és ezzel a Mecsek egyik legszebb területét  a vársánc keleti áttörésén keresztül  hagytuk el a Patacsi-mező  irányába.

       

Kilépünk a várból a keleti "kapun"

                        Igazoló pecsétet este szerettünk volna szerezni Cserkúton,de minden zárva volt már mire oda értünk,így ennek beszerzése a következő alkalomra marad,de igazoló fényképeket bőséggel készítettünk,így legrosszabb esetben azokkal igazoljuk a teljesítést.

     Még több kép a Jakab-hegyről:  https://goo.gl/photos/j2jp5vtmyLVrtNzG7

https://goo.gl/photos/Nc7aWpBCex5C4EAg7

https://goo.gl/photos/PpodoPVFNi94udAR8  

Mecsek                Babás –szerkövek  /Kővágószőlős                                       2016.február.24.

           A Babás –szerkövek a Nyugati-Mecsek legszebb területén,a Jakab-hegyen található kőoszlopok  Kővágószőlős felett. A csodálatos természeti képződményeknél Jégbontó havának huszonnegyedik napján jártunk. A területet kizárólag csak gyalogosan érhetjük el ,kijelölt turistaúton. A legegyszerűbben a  –ön  közelíthetjük meg  Kővágószőlős irányából. A túra útvonalvezetése elég veszélyes,ezért kellő felkészültség  ,erő és odafigyelés szükséges a megtételéhez,de egy átlagos állapotú személy bátran neki indulhat,hogy lássa ezeket az egyedülállóan érdekes képződményeket.

 

Lenyűgöző formák,lenyűgöző panoráma

    A Babás-szerkövek  neve a pogány magyarság korából származik,Babba-mama istenasszony emléke lehet. A szerkő jelentése pedig áldozati hely.  A vörös-homokkőoszlopok kialakulását  a víz és a szél eróziós munkájának köszönhetjük . A  geológiai középkorban  a permi homokkőbe kvarc és gránit görgetegek cementálódtak . A lazább anyagokat a szél és a víz elhordta ,ezért az időtálló tömbök furcsa formájú sziklaalakzatokként emelkednek ki a  környezetükből.   Nagyjából  1 km hosszan  nyúlik el ez a sziklasor a Jakab-hegy Dny-i oldalában.

 

A természet munkája

     Egy érdekes monda fűződik ehhez a helyhez:

  Élt a Jakab-hegy oldalában két gazdag család. Ezek mindig és  mindenben vetélkedtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be  hozzájuk. Mindkét helyen elzavarták,bántalmazták őket.”Akkor váljatok kővé,amikor a legboldogabbak akartok lenni!”

  Mindkét családnak volt egy-egy lánya. A lányok egyszerre mentek férjhez  .Az egyik ház násznépe azonban ezúttal megelőzte a másikat,mert előbb ért föl a pálosok kolostorába .Ezek már jöttek visszafelé az esküvőről,mikor a másikak még csak fölfelé tartottak .Éppen ott találkoztak ,ahol a szakadék fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg:   Inkább váljunk kővé,de ki nem térünk. Ebben a pillanatban a koldus átka beteljesedett és az egész násznép kővé változott.

 

Az egyik legnagyobb

     Mi a Babás szerköveket a Jakab-hegy irányából közelítettük meg -ön. A keskeny,meredek ösvényen először a  Sasfészek  nevezetű helyet értük el. A Sasfészek egy elhagyott kőbánya , melynek az anyaga vörös homokkő. Valamikor ezekből a kövekből készítették a lépcsőket,malom –és sírköveket,útszéli kereszteket. A hegy déli végénél  meghúzódó falvak lakói voltak a  „kővágók”.A nevével ellentétben sast  erre nem igen láthatunk,viszont csodás látvány a  rózsaszín sziklaoldal .

 

Sasfészek kőbánya

        A közel egyórás kitérő alatt egyik ámulatból a másikba estünk,nem győztük az állunk a sok csodától visszatenni a helyére. Érdekes volt látni ezeket a futurisztikus kőoszlopokat és a köves talaj végett alacsonyra növő bükk és tölgyfákat,melyek ilyen cudar körülmények közt is dacoltak az elemekkel  és az életben maradás  ösztöne életben tartotta őket .

 

Futurisztikus

       Miután visszatértünk a   jelzésre,folytattuk az utunk a Jakab-hegy többi csodája felé. Igazoló pecsétet csak este szereztünk Kővágószőlős egyik kocsmájában haza felé tartva.   

 Még több kép a Jakab-hegyről: https://goo.gl/photos/Nc7aWpBCex5C4EAg7

  https://goo.gl/photos/PpodoPVFNi94udAR8

ORFŰ                                    2016.február.24.                                       

Orfű címere

       Orfűt,ezt  a sajátságos üdülő és kiránduló helyet Jégbontó havának huszonnegyedik napján ismertük meg,miután végeztünk  az RP- DDK Nyugat-Mecseki  szakaszával. Aránylag még elfogadható időben értünk mai túránk végpontjához ezért úgy döntöttünk,hogy  Árpád-tetőről még átautózunk a mecseki szerpentinen Orfűre,hogy megismerjük ,és egyben teljesítsük a mozgalomnak ezt a pontját .

       Orfű község  ,  a Pécsi járásban,Pécstől mintegy 15 km-re fekszik a Mecseki- hegyhát közepén. Legegyszerűbben Pécs irányából közelíthetjük meg az egyedi  hangulatú és varázslatos vonalvezetésű  ...mellékúton.  Az út vonalvezetése rendkívül alkalmas túraautó és rally versenyek rendezésére, az itt rendezett autóversenyeket rendszeresen több tízezren látogatják. A falu megközelíthető még a 66-os főút felől is, ekkor Oroszlónál kell lekanyarodni és követni a táblákat. Vasútállomása nincs vonaton Pécs illetve Dombóvár felől közelíthetjük meg, ekkor Abaliget V.á.-nál  kell leszállni,ahonnét jó 6 km-re található a község.

      A környéken már a történelmi idők előtt laktak emberek, jelenlétüket több a területen előkerült használati eszköz bizonyítja.  A táj természeti adottságai , a sűrű vadban gazdag erdők,a bővizű halban gazdag patakok  alkalmassá tették a vadászó,gyűjtögető emberek számára a letelepedést. A kora vaskor elején telepedtek le az első ismert népcsoport tagjai, az illyrek,kiket a kelták követtek.

 

Érkezés a faluba

      Természetesen a rómaiak is kihasználták a terület kedvező adottságait és ők is lakták a környéket,kereskedelmi és hadi útjaik nagyjából a ma is használt utak nyomvonalán haladtak.

    A népvándorlás idején a környéket lakták a hunok,a germánok,avarok és a szlávok is,kiket a honfoglaló őseink váltottak fel.

 

 Pillanatkép a faluból

      Orfűt írásos források először a XIV.sz elején említik ,nevét ekkortájt még Orfev,Orfeu,Orfew  alakokban használták. A középkorban a körzet más falvaihoz hasonlóan virágzó település jött létre,mely egészen a török hódoltság idejéig tart. A Mohácsi csatvesztést követően a falu fokozatosan elnéptelenedett.

     Az újjáépítés és az újra népesedés csak lassan indult meg a török kiűzését követően. Az 1700-as évek elején a lerombolt,kihalt falvak helyére elsősorban német jobbágyokat telepítettek. A XVIII.sz. közepére már magyar ajkú telepesek is érkeztek,igaz nagyon elenyésző számban,amit a legjobban egy 1930-as adat érzékeltet. Ekkor a falu lakosságának még 93%-a német volt és a maradék hét százalék vallotta csak magyar anyanyelvűnek magát. A II.vh-t követő,a kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítések hatására mára ez az arány megfordult.

A Mecsek ölelésében

       A falu és környező települése  lakossága a kitelepítéseknek és az elszigeteltségnek köszönhetően nagymértékben lecsökkent ami az 1970-es 80-as évekig tartott. Az ekkor tájt történő fejlesztések (mesterséges tavak kialakítása,utak építése ) az elvándorlást lelassították, a település fokozatosan idegenforgalmi célponttá vált ami  helybelieknek is  munkalehetőséget   nyújt.

        A falu fő vonzerejét  a múlt században épített  mesterséges tavak adják. Ezekre  komplett kiránduló és üdülő szolgáltatások épülnek. Először a tehetősebb pécsi lakosok építettek itt hétvégi házat,nyaralót,majd  fokozatosan nőtt az egyre messzebbről érkező építkezők száma. Mára csínos, divatos üdülőhellyé vált a falu, amely nyaranta több tízezer üdülővendégnek nyújt szórakozást.

 

A Vízfő-patak

       Ez az idegenforgalmi siker adja a falu sajátosságát,mert  az élet itt jószerével áprilistól az ősz közepéig tart,egyébként teljes kihaltság jellemzi.  A szezonban a tavak nyújtotta lehetőségek (fürdés,csónakázás,sárkányhajózás,horgászat) és a rengeteg szervezett program ,különböző fesztiválok ,melyek közül a Fishing on Orfű a legjelentősebb évről-évre több tízezer látogatót vonzanak a településre.  Ezenkívül  a remek sportolási lehetőségek (kerékpározás,túrázás stb) is sok érdeklődőt csábítanak ide,kik rövidebb-hosszabb időt töltenek el a faluban. A környéken több termálvizes fürdési lehetőség is adódik (Magyarhertelend,Sikonda) valamint a szomszédtelepülésen található az országos hírű Abaligeti-cseppkőbarlang és a mellette található Denevér Múzeum.  Ezek a lehetőségek is remek programot kínálnak az ide érkezőknek.

      Orfű  legismertebb nevezetessége az 1960-70-es években kialakított négy mesterséges tó,név szerint az  Orfűi,a Pécsi,a Hermann  Ottó illetve a Kovácsszénájai  tó. A tórendszer mintegy öt kilométer hosszú  , a Vízfő-forrás  bő karsztvize táplálja.

     

         A tórendszer kialakításának terve az 1960-as  évek elején született meg,legfőbb mentora Palkó Sándor volt,aki akkor a Baranya Megyei  Tanács  elnöke  volt.  Emlékét  a Pécsi-tó partján  bronz mellszobor őrzi.. A terv célja a bővizű karsztforrás lehetőségeinek kihasználása ,s ezzel egyidejűleg a tórendszerhez csatlakozó üdülőterületek létrehozása volt a városi munkások javára. E cél érdekében a Mecsekből csordogáló forrásokat egy völgyzáró gáttal fogták fel és egy víztározót hoztak létre az Orfűi-völgyben.

     

      

      Elsőként az Orfűi-tó készült el 1962-re és 11 ha területen terül el. Ez a tórendszer legkisebb tava  ahol fürdeni,  vízisportolni  és horgászni is lehet . A tó medrét 2003-ban kikotorták és 2004-re újra feltöltve  várta a látogatókat. A tó délkeleti végében  Malommúzeum található.

Orfűi-tó

       A tórendszer legnagyobb tava  az 1966-rsa elkészült Pécsi-tó,mely 72 ha-on helyezkedik el. Pillanatnyilag ez a megye legnagyobb vízfelülettel rendelkező állóvize. A tóban szintén megengedett a fürdés és a sportolás valamint a horgászat is. A tónak a  fenti funkciókon kívül árvízvédelmi szerepe is van.

 

A Pécsi-tó partján

      Ezután a 30 ha-os Hermann Ottó tó készült el,mely tájvédelmi funkciókat lát el. A hal és madár-rezervátumként  működő tó számos  hal és madárfaj  mellett több  ritka állatnak is az élőhelye.  A tavon  lehetséges , hogy csónakból figyelhessük meg az  élővilágát. Ezenkívül csak a horgászat engedélyezett.

             A Kovácsszájai –tó  1970-ben készült el és elsősorban a horgászok  igényeit elégíti ki ez a csodás vadregényes víz.

              Orfű másik nevezetessége a Malommúzeum , szintén az 1970-es évek lején jött létre és az őrléstechnikának három fajtáját mutatja be.  A kézi őrlésen kívül kétféle technológiát ismertetnek meg az érdeklődőkkel.

 

Szárazmalom

               Az egyik,az idősebb a járgányos szárazmalom egy olajpréssel ,melyet Mekényesről telepítettek át. A közel kétszáz esztendős malom ma már nem üzemel,csak  berendezései emlékeztetnek a működésére. Legfőbb látványossága az egykoron lóval hajtott hatalmas járgánykerék.

    A másik malom, az eredeti helyén, a Vízfő-patakon,álló  egykori  Nicsiger-   vízimalom, mely ma újból üzemszerűen működik. A malom berendezéseinek felújítása 1994-ben kezdődött és 2001.augusztus 20-.án adták át újra.

Nicsiger malom

   A   Malommúzeum Május 1 és Szeptember 30 közt látogatható,egyéb időpontokban előzetes egyeztetés után juthatunk be.

        Mivel tudatában voltunk Orfű sajátosságának, így csak egy gyors látogatást terveztünk,mert tudtuk,hogy mindent zárva fogunk találni,de ekkora kihaltságra nem számítottunk. A faluban egyetlen nyitva tartó boltot vagy kocsmát sem találtunk. Az intézmények szintén zárva voltak, igaz már munkaidő után érkeztünk a településre.

       Beérve a meredek úton a faluban először  Szent Márton tours-i püspök tiszteletére felszentelt kápolnánál álltunk meg. Az egyszerű kápolna az egykori iskola épülete mellett áll.

 

A falu piciny temploma

     Innét  a falu központja felé autóztunk és először a Malommúzeumnál tettünk egy rövid látogatást. Mivel nem volt nyitva ,így nagyon nagy csend fogadott bennünk. Az épületek kívülről ilyenkor is körbe járhatóak,de most egy fogadóépület készül és egyéb munkák is zajlottak a területen,így a látogatás elég szűkösre sikeredett. Majd máskor.

 

Épülő fogadóépület a Malommúzeumnál

      Ezután az Orfűi-tó partján tettünk egy rövid látogatást, majd átautóztunk a falu másik részébe ahol a kihalt központ is van.  A központ a legnagyobb tó, a Pécsi-tó partja köré épült. Itt találhatóak a falu intézményei ,több vendéglátó-ipari egység  és üdülők ,kempingek sora.   Itt található egy nagyobb ABC is, gondoltuk itt kérünk igazoló pecsétet. Azonban ez a bolt is zárva van szezonon kívül,még szerencse,hogy a tulaj tett-vett az épület körül. Megszólítottuk, beszélgettünk érdeklődtünk pecsételési lehetőség iránt. Közben kiderült, hogy Ő a bolt tulajdonosa és szívesen adott nekünk egy céges stemplit. Köszönet érte.

        Ezután még kicsit bóklásztunk a faluban,ténferegtünk a kihalt  tóparton,aztán ránk esteledett.Így nem maradt más hátra mint haza felé venni az irányt.

 Még több kép Orfűről:https://goo.gl/photos/Jgbii9VphnUEphcc6