2016. május 1., vasárnap


      RP-DDK   10.TÚRA   2016.ÁPR.27.  

                          KERKAKUTAS-ZALALÖVŐ








     A déli szélben lehunyom szemem
És gyöngyvirágok szagát érezem.
Az esti égen violás a szín
És kikeletben járnak álmaim.
A hó alól már dobban boldogan
A föld nagy szíve s csöndesen fogan
A csíra, melyből új élet terem
S bimbók bomolnak majd szűz réteken.
Az örök nap még bágyadtan ragyog,
De tavaszosok már a csillagok
S az éjszakában zizzenő neszek,
Egy új világ susogja már: leszek!
A földre fekszem, hallgatom szívét,
Az égre nézek, kémlelem színét,
Ég, föld között angyali üzenet
Hirdeti a jövendő életet.
Mert boldog ige ez és szent igaz
És örök törvény és áldott vigasz,
Hogy győz az élet, duzzad és dagad
S elönti mind az ócska gátakat!
                                                                                    Juhász Gyula:Tavaszvárás  1924






                     Mai túránk Szelek havának huszonhetedik napjára terveztük be,bízva abban,hogy a naptár szerinti időjárási körülmények közt tudjuk teljesíteni. Aztán már sokadjára tapasztaltuk,hogy ember tervez,Isten végez.A mai nap a körülmények mindennek voltak nevezhetőek csak ideálisnak nem. A tavasz derekának kellemes időjárása helyett kimondottan tél végi körülményekkel kellett szembesülnünk(ezért  is választottam mai mottónknak Juhász Gyula versét).Bár az időjósok egyáltalán nem ígértek mára semmi jót,de mi bizakodtunk ,hogy hátha...    Reggel még nem is volt semmi baj,kellemes körülmények közt vágtunk neki a távnak,de aztán alig egy óra elteltével megérkezett nyugatról az újabb hidegfront,aminek a jeleit érzékelve futottunk az eső elől bele a viharba. Először csak csípős szél kerekedett,majd hol jobban,hol szerényebben szakadt az eső,ami volt,hogy hódara formájában ért földet. Úgyhogy nem a legideálisabb körülményeket fogtuk,de kalandnak és élménynek jó volt.


Szilárd "eső" Csödén

                     A mai nap végleg elhagyjuk az Őrséget,annak peremén  a Hetésben túrázva és a Göcsejbe érkezünk. Ma eltérő távolságot tettünk meg Laciékkal,mivel mi már korábban jártunk a Göcsejben,így ők  Kustánszegről Kerkakutasra  túráztak ,míg mi a Kerkakutas-Zalalövő távolságot tettük meg. Ezen a szakaszon nem számíthattunk különösebb látnivalóra ,nagy szintekre sőt még a környék néprajzába sem tekinthetünk be. Ennek ellensúlyozására az etap majd végig erdőben vezet vagy közel ahhoz vezet,így a csodáslatos tavaszi erdei környezet kíváló alkalom a feltöltődésre,elmélkedésre.

                    
                     A szokásos hajnali indulást követően negyed nyolc előtt tettük ki barátainkat Kustánszegen,hogy belekezdjenek a több mint 30 km-es napi adagjukba. Mi átautóztunk Kerkekutasra,ahol a már ismert bót-kocsma kombó vegyes bolti részén-csak ez működik már- szereztük be az ellenőrzőfüzeteinkbe az indító pecséteket. Még becsókoltunk két féldekást,amihez a bolt készletét csökkentve jutottunk hozzá. Még szerencse,hogy felvettük a folyékony nagykabátot,mert jótékony hatására nem sokára szükségünk lett.

                    Kerkakutas piciny falujának,piciny történelmét ebben a beszámolóban  írtam meg. Kilépve a boltból rögtön az előtte elvezető K.gif  jelzéseket követve tettük meg az első lépéseket. Megcsodáltunk még egy ősöreg Belarusz traktorcsodát és takaros-némelyik újonnan felújított-házak közt pár perc alatt megérkeztünk a Szent István római katolikus templomhoz,mely napjainkban esik át teljes renováláson.


Made In  CCCP



                  Kerkakutas fontos egyházas hely,mivel a környék legnagyobb falva,első torony nélküli temploma 1778-ban épült és Szent István király titulust kapta. 1800-ban a hívők adakozásából új templom építésébe kezdtek,ennek tornya azonban csak 30 év elteltével készült el. 1934-ben átalakították a templom tornyát ,1948-ban lelkészlakást alakítottak ki. Jelenleg a lelkészi szolgálatot a Csesztregen székelő Plébánia látja el.

Szent István templom Kerkakutas

                  Eztán tovább baktattunk az egyre keskenyebb aszfalton,elhaladtunk a falu egykor iskolája és az önkormányzat épülete előtt,majd a temetőnél elfogyott a lábunk alól az aszfalt és egy rövid emelkedőn egy kicsiny gerincre értünk egy kicsiny , takaros tavacskához. A tavacska magánkézben lehet,mert több tábla is figyelmeztet a belépés tilalmára,valószínűleg horgászatra és partyk rendezésére hasznosítják a jelek szerint. 

Tavacska Kerkakutas fölött

                   Innen jó minőségű dózerút vezetett tovább,melyet mázas cseréppel tömörítettek keményre.Jobbról hatalmas művelt szántók kísértek bennünk,melyeken túl feltűntek a közeli Göcsej dimbjei-dombjai.Balról pedig  a csodálatos,hatalmas kiterjedésű mészkerűlő erdei fenyves színezte a látóhatárt. A dózerút olyan alattomosan emelkedett,de kedvesem erős tempót diktált,hisz az égre nézve tudtuk,hogy nem ússzuk meg szárazon a napot.

                Ebben az ingerszegény környezetben vezettek a K.gif  jelzések tovább,változatosságot néhány magasles és egy-pár előttünk felugró ugrifüles jelentett. Ezek jól elszórakoztak velünk,hisz mikor már majd fénykép közelbe értünk hozzájuk odébb ugrottak ,hogy kikerüljenek az optika ideális hatósugarából. Ezt jó párszor megismételték őkelméék,nekem meg Gazsihoz hasonlóan egyfolytában Tersánszky örökbecsű műve járt a fejemben ,bár az elmúlt vasárnap első menyasszonyom nyulat készített vadasan,de az mégsem paprikás .

Ugrifüles

                 Jó pár perc erős menetelés után végre beléptünk a Pankar-erdő vegyes fái közé,ahol továbbra is jó minőségű szekérúton haladtunk,de a cserép "burkolat" időközben megszűnt alattunk. Az út hullámvasútazva haladt tova hol fenyvesek,hol tölgyesek ,s vegyes erdő közt. Egy keskeny völgybe leereszkedve jobbról az erdő szélen egy rogyadozó kút kávája díszelgett,míg balról egy ingoványos lápos rét kisebb-nagyobb víztükrein csillant meg a fény.  


Egykor tán itatásra használták

               A völgyből felkapaszkodva ,egy gerincen a K.gif egy általam nem ismert jelzésű turistaút csatlakozott. Az utunk itt nyugatnak fordult és tekergett tovább ,balról egy vízmosás szurdokszerű árkai tünedeztek fel.


A Pankar-erdőben

              A széles szekérút egy idő után kiért az erdő szélére,jobbról egy hatalmas tisztás tűnt fel. Az út a tisztás szélén az erdő mellett futott tovább,de a jelzések nem az út melletti fákon voltak láthatóak,hanem egyre beljebb az erdőben,így pár tucat lépést követően mi is bementünk az erdőbe és próbáltuk követni a jelzéseket amik elég hektikusan voltak festve a fákon. Némelyikük látszott már messziről,némelyiküket keresni kellett. Jó pár percet tekeregtünk az erdőben,aztán egyszer csak kiléptünk az előbb elhagyott szekérútra a tisztás nyugati végében. Gondolkodóba estünk,hogy ennek vajon mi értelme volt,de választ nem találtunk. Sebaj......

Jön a hadd-el-hadd  


               Így továbbra is a jó minőségű erdészeti úton trappoltunk,kocogtunk sebes léptekkel tova az eső elől.Ezen a szakaszon csodaszép fenyvesek közt haladtunk és mivel lassan kiérünk az Őrségből szomorú szívvel búcsút vetünk a tájra oly jellemző fenyőktől.


Búcsú a fenyvesektől

               Egy jó nagy vargabetűt leírva tekeregtünk az erdőben,ahol a fák egyre jobban hajladoztak,jelezve a közelgő vihart. A vihar előszelében újból kiléptünk az erdőből és egy ösvényen egy szélesebb rétre ereszkedtünk. Ezt a kaszálónak használt rétet középen egy árok osztja ketté,melyen egy magányos fenyő mellett keltünk át.

Érkezés a kihalt faluba

              Ez a gondozott rét jelezte,hogy már az egykori Pusztaszentpéter területén járunk.

               Túráink során már több olyan egykori településre elvetődtünk ,melyek ilyen-olyan okból kifolyólag az idők során elnéptelenedtek,kihaltak és az élet jelei már csak foszlányokban lelhető fel. Ma is egy ilyen faluba vetődtünk el,melynek sorsa egyedi ,a pusztulását elsősorban a szocialista eszme központosítása okozta. Nagyon rossz érzés ilyen falukba érkezni s az egykor virágzó települések romjai közt járni-kelni,mert általában leírhatatlan a környék,csodálatos természeti környezet öleli körül ezeket a kihalt falvakat. Mindig elgondolkodtat.hogy a Lajtún túli boldogabb országokra ez miért nem jellemző? Sok dolog közrejátszik ,de nálunk a "Felszabadulás" utáni erőszakos központosítás különösen sok ilyen kicsi,elzárt település vesztét okozta.

                Pusztaszentpéter már az 1200-as években lakott volt,és elbeszélésekből tudjuk,hogy a török időkben még várral is rendelkezett,de ennek semmilyen nyomát nem találni,bár egykori helybéliek még megtudják mutatni a helyét. A török dúlás után az egykori kulcsos város pusztává sínylődött. A falu és a környező erdők,savanyú földek a Tarányiak birtokában volt,de az egész területet az Esterházyak birtokai vették körül.A Trianoni-békediktátum után nem a Lenti-járáshoz került,mint a többi környező település,hanem a több község összecsatolásával létrejött Zalalövőhöz  csatolták.A falu ekkortól Zalalövő VI.kerülete lett,ami egyben Pusztaszentpéter végének a kezdete is lett.

             A csak földúton megközelíthető telepölés lélekszáma nem érte el a 200 főt,ezért a szocialista "tervezők" eleve nem számoltak vele és a község sem áramot sem utat nem kapott. Az elnéptelenedés fokozatosan gyorsult és 1970-re már csak egy ember maradt az őslakók közül:Devecz Oszkár . Ő egyedül dacolt a mostoha körülményekkel és szinte remeteként -_bár Ő maga tiltakozott e jelző ellen-állattartásból és gazdálkodásból tartotta fenn magát,egészen 2007-es haláláig.  Oszkárról nem sokkal halála előtt  készítettek egy dokumentumfilmet,Remeteidő címen ,amit érdemes végignézni.

           Magányát lényegesen enyhítette,hogy az Ő házában a lakott a RP-DDK igazoló pecsétje és a turisták érkezése mindig színt vitt az életébe és szívesen beszélgetett az ide vetődő emberekkel. Halála előtt Béla és Fáncsi gondozta az idős embert,Ők mai is itt élnek és várják a híreket hozó turistákat.

           Az élet fura fintora,hogy mára lekavicsozták a Csödéről  ide vezető földutat és egy itt futó felsővezetéknek köszönhetően még áram is van az egykori faluban,sőt még a  mobil térerő lefedettsége is kitűnő. Ennek hasznát sajnos már az őslakók nem élvezhetik csupán egy-két "természetet szerető "befektető,kik óriási területeket vásároltak fel fillérekért.


             Átkelve az erdőn újra egy erdősávba vezettek a K.gif  jelzések ,furcsa érzés volt az egykori település csekély emlékét látni. Pár tucat lépést követően újra kiértünk a rétre,mely talán épp gyümölcsös lehetett. Balról fel tűnt egy körbekerített aránylag jó állapotú ház,ami szemmel láthatólag csak időszakosan lakott. 


Pusztaszentpéter...

            Ekkor értünk bele az esőfelhőbe,pedig,hogy iszkoltunk előle,és először kövér cseppekben,majd egyre jobban szakadva kaptuk a nyakunkba az áldást. Kapkodtuk lábaink ahogy csak bírtuk és a nagy sietségben elnéztük a hívó jelet,ami Oszkár egykori házához a pecséthez vezetett és már csak a körülkerített osztrák birtoknál-ami elég visszataszítóan hat a békés nyugodt természetben- eszméltünk ,hogy ezt bizony elqrtuk,sajnáltuk,mert az új tulajok Fáncsi és Béla sok mindent tanultak jótevőjüktől és biztos sok érdekeset meséltek volna az egykori faluról.  

Az osztrák birtok Pusztaszentpéteren

              A körülmények végett úgy döntöttünk nem megyünk vissza,nem akartunk annyira elázni ,bár csak bőrig sikerül-aztán nem számít, és elkezdtünk kikapaszkodni a völgyből. Még egy darabig az egykori falu mellett haladtunk elértünk egy táblát,melyen az Oszkár -tanyára figyelmeztetnek,majd felértünk egy gerincre.


"infó"tábla

             Innét az út is egyre jobb minőségű ,kavicsozott lett,lehet,hogy az osztrák tud többet és elérte ,hogy könnyebben lehessen megközelíteni Pusztaszentpétert?

A "pusztaszentpéteri sztráda"

             Az út jobb oldalán sűrű tölgyes erdő,balról pedig a falu egykori,ma is művelt területei kísértek a sietős trappolásban. Jó tíz percet haladtunk ,közben az eső is csillapult valamelyest ,mikor a K.gif  jobbra ,ÉK-nek fordultak,ekkor már a Pap temetői-oldal  gerincét tapostuk. Talán ha jó száz lépést tettünk és a széles kavicsozott út betért az Út-erdő vegyes fái közé. Közben a gattertelepről egy jól megtermett kuvasz szegődött a nyomunkba és kellő távolságból morogva elkísért bennünket az általa őrzött terület határáig. Félősek jobb ha felkészülnek,de nem fog bántani,mert csak a területét védi.

Fatelep Csöde mellett

          Jó kilométernyit haladtunk ,mikor az eddigi út egy rossz minőségű aszfaltútra váltott és megláttuk Felsőcsöde első portáit. Órámra sandítottam és nagyon meg voltam elégedve,mivel 10 km körüli távot daráltunk le alig két óra alatt. Már kezdtünk örülni,amikor a csepergő eső újra rázendített,de most már nem simán eső volt,hanem hódara formájában kaptuk a nyakunk közé az égi áldást,így a falucska szépen felújított portáit nem igazán volt kedvünk tüzetesebben szemügyre venni.


Első lépések Felső-Csödén


Elhagyott porta Felsőcsödén


          Felvettük a nyúlcipőket ,igyekeztünk minél előbb valami fedett helyet találni,mert ekkor szörnyen esett.  Pár perc múlva el is értünk egy panzióhoz,a faluban az egyetlen,ami zárva volt,de az előterébe sikerült pár percre behúzódnunk,amíg kicsit csillapodott.  Felnéztem a cégérre és megeresztettem egy laza poént,mondom kedvesemnek:-Nem is tudtam,hogy rólad keresztelték el ezt az egységet!   Felnézett a cégérre és olvassa,hogy  Sárkány Panzió ,na az eddigi hódarás förmedvény mellé még pár villám is lecsapott,alig győztem ugrálni. Tudtam,hogy még megiszom a levét ennek.


Az ominózus panzió

            Amíg vártunk az eső csillapodására,frissítettünk ettünk egy csúcscsokit ,mert számításom szerint a mai nap itt voltunk a legmagasabban. Aztán vártunk ,mint a jól lakott napközisek,de hiába . Lesz ami lesz alapon aztán neki indultunk ,alig tettünk meg a panziótól pár lépést,dolgunk akadt,mert az egykori iskola épülete előtti buszmegállóban megláttuk a pecsétet amivel igazolni kellett itt jártunk. A pecsét felirata itt ugyanaz,mint Pusztaszentpéteren és az ilyen gyengébbeknek rakták ki ,mint mi,akik nem találják meg az elhagyott faluban a másikat.


Természetes Iskola-  Felső-Csöde

               Felsőcsöde egy törpefalu,Csöde,egyik településrésze  zsákfalu,autóbuszjárat naponta csak párszor érinti.A település első említése 1342-ből datálódik Chede alakban, és egészen a XIX.sz-ig szeres település volt,lakói elsősorban jobbágyok voltak. Lakossága a XX.sz folyamán jórészt elvándorolt,így mára elöregedett. Több településrésze mára teljesen kihalt,ezek a már említett Pusztaszenrpéter,valamint Pácod és Szentmártoni major. A 2000-es években újból forgalomba helyezett Zalaegesrszeg-Őrihodos vasútvonal átadását követően az idegenforgalom fellendült ezen a szép fekvésű településen,ami élénkítő hatást gyakorolt  a falu gazdaságára. 


             Az adminisztráció végeztével,aztán tovább álltunk és újabb pár tucat lépés megtétele után elértük a Szent-Márton zarándokút jelzését,mely ezen a szakaszon a S.gif  valamint ebben a kereszteződésben indul a K+.gif  jelzésű út,mely Pankaszra tart. Terveinkben  szerepelt,hogy teszünk egy kitérőt  a Zsigray-erdőben található egykori Pálos -kolostor romjaihoz,de a körülmények végett ezt kihagytuk,legalább lesz miért visszatérni.

A Szent Márton-út információs táblála Felső-Csöden

               A Szent Márton zarándokút  Szombathelytől ,ahol Európa legnépszerűbb szentje született a franciaországi Tours-ig tart,ahol Márton Püspökként szolgált.  Szent Márton 316-ban pogány családban született és apját követve, ki légiós volt a Római-Birodalom seregében, katonai pályára lépett. Márton példamutató magatartásával korán kitűnt bajtársai közül,legmeghatóbb cselekedete Galliában,Amiensben történt. Amikor ott állomásoztak különösen kemény tél volt és Márton minden ruháját elajándékozta a szegényeknek,csupán a rajta lévő ruhák maradtak meg. Aztán egy este egy a hidegtől remegő koldusnak ajándékozta fele köpenyét.Másnap álmában Krisztust látta a köpenydarabban,aki így szólt hozzá:

                 "Márton a hittanuló öltöztetett engem ebbe a köpenybe"

             E látomás hatására aztán 22 évesen megkeresztelkedett  és két év múlva egyházi szolgálatba állt.Utazásai során több csodát is tett,imáival holtakat támasztott fel. Miután Tours-ban püspökké lett, eredménytelenül próbálta folytatni addigi szerény életét,ezért hittérítőnek állt.397 novemberében csendesen távozott,temetésére 2000 szerzetes érkezett Toursba. Emlékére alakították ki a Szent Márton zarándokutat,melyet az Európa Tanács 2005-ben Európai Kulturális Útvonallá nyilvánított. 

                     Mi a Szombathely- Kercaszomor közt vezető egyik magyarországi útvonalat érintettük ezen a ponton és tettünk meg együtt pár kilométert Zalalövőig.


                     Az információs tábla olvasása közben csöndesedett valamelyest az eső intenzitása ,így boldogan indultunk tovább az aszfaltos úton,melyen pár  lépést követően a K.gif és S.gif jelzések jobbra DK-nek fordultak és egy réten keresztül leereszkedtek egy neve sincs völgybe.

"Mérets jelzések"

                     
                 A keskeny völgyön átérve a szekérút elkezdett kapaszkodni a Harang-erdő gerince felé,ekkor kedvesem pajkosan rám kacsintott és azt mondja.-Na figyelj ide kisfiú,így megy egy sárkány a hegyre!  . Ezzel a felkiáltással eszeveszett tempóra kapcsolt,rögtön megbántam,hogy beszóltam,de mit lehet tenni,inkább megszakadok,de akkor sem szólok,hogy gyors. Hiába minden akárhogy akartam nem bírtam a tempót,aztán egy lanyhább részen bevárt és csak somolygott....


A  Harang-erdő bükkösében

                 A Harang -erdőben mely egykor egyházi birtok volt ,s innét kapta a nevét,bükkök,cserek közt meneteltünk ,aztán csakhamar beértünk egy csodás ,szálas bükkösbe. Bár a magasság nem indokolja,de a Zalai-tájak klímája végett ezekben a magasságokban is őshonosak a bükkök. A gerincre felérve aztán hol erdőben,hol annak a szélén egy réten haladtunk,a bükköst tölgyes váltotta fel.


Cseperedő tölgyesben

                Egy újabb,rövid emelkedő után ,ritkulni kezdett az erdő és kiléptünk a Pacsa-hegy első művelt parcellái közé. 


            
   
Érkezés Pacsa-hegyre
                  
         Pacsa -hegy Zalalövő déli teleülésrészének,Zalamindszentnek a része,a XIX.sz-ban még Pusztahely néven ismerték. Minden év júniusának utolsó vasárnapján a Pacsa-hegyi búcsút,melynek keretében a hegyen lévő keresztnél szabadtéri misét mutatnak be.


Boronafalu pince I.

                 A Pacsa-hegy jellegzetes Zalai-hegy,azoknak minden sava-borsával. Muzeális boronafalú pincék váltogatták egymást újabb építésű pincékkel,hétvégi házakkal a körülöttük lévő gyümölcsössel és szőlővel,melyek közül nem egy hagyományos gyalogtőkés művelésű. A közös az volt mindegyikükben,hogy példásan gondozottak,rendben tartottak.A présházak közt jó minőségű kaviccsal szórt út kanyargott a gerincen,jól esett erre menetelni. Egy bajom volt,hogy egy pincénél sem volt ott a gazda,így nem volt módom megkóstolni a hegy levét,pedig nagyon fentem rá a fogam. Na úgy látszik ma semmi nem sikerül.


Gyalogtőkéé szőlőművelés

              Elérve a Szent Orbán szoborhoz,melyet a hegy  gazdái állíttatták 2011-ben, találkoztunk Gyöngyivel és Lacival,kik Kustánszegből idáig jutottak és még várt rájuk jó 14 kilométer. Bár már addig is bőrig áztak,az idő ezután sem kímélte Őket,mert végig esett.


Szt.Orbán szobor

             Gyorsan megbeszéltük a tapasztalatokat,szidtuk az időfelelőst és ki-ki indult a maga útjára,nekünk már nem volt sok hátra,de mivel az eső újfent   iszonyúan rákezdett ez sem volt gyerekjáték.


Boronafalu pince II.

               A szobortól az út ereszkedésbe kezdett ,s pár tucat lépést követően elértük a már említett kőkeresztet ami a Pacsa-hegy központját is jelöli. Innét tovább ereszkedtünk a kavicsos dózerúton,aztán a K.gif és S.gif jelzések jobbra egy erdős részre hívtak,hogy azon ereszkedjenek tovább. Minden térképen a kavicsos úton jelölik a RP-DDK útvonalát,nem tudom mikor terelték be az erdőbe.


Kőkereszt Pacsa-hegy központjában

            Pár percig tartott csak az erdei ereszkedés és már láttuk is a végét,hogy újból kiérünk az elhagyott szekérútra. Mielőtt kiléptünk az erdőből találkoztunk két franci zarándokkal,kik Szombathelytől  Tours-ig zarándokoltak a Szent Márton úton. Szóba elegyedtünk velük,én örültem,hogy feleleveníthetem a már kissé megkopott francia tudásom,Ők meg azért voltak boldogok,hogy végre valaki szólt hozzájuk az anyanyelvükön. Pár percet eldiskuráltunk,majd jó utat kívánva egymásnak továbbálltunk.


Francia zarándokok a Szt. Márton-úton

             Kiérve a dózerútra azon csak pár lépést tettünk meg és egy nevetlen kis patakocska-mely sebesen szaladt nagy testvéréhez a közeli  Zalához-hídján beértünk Zalalövő Pörgölin nevű városrészébe. A dózerút aszfaltra váltott,melyen gyors tempót diktálva szeltük a métereket a falusias városrészben.


Érkezés Zalalövő-Pörgölinbe

              A Tűzoltószertár megkopott épületénél szétvált a RP-DDK K.gif   jelzése,a Szent Márton út S.gif jelzésétől és jobbra D-nek kanyarodott. Mivel októberi túránkon Nagyfernekágról a régi jelzésen ereszkedtünk le a városba,ezért azt terveztük,hogy az új nyomvonalon elmegyünk a Borosán-völgyben lévő Szentkúthoz.   Az idő végett elgondolkodtunk,de mivel már jobban nem tudtunk elázni,ezért úgy döntöttünk,hogy GO,az egész nem túl nagy távolság és biztos megéri.


Tűzoltószertár Zalalövő

           Így továbbra is a K.gif -ok mentén haladtunk,az út nemsokára elkezdett emelkedni,mely egy idő után szuszogtató kapaszkodásba ment át. Elhagyva a város utolsó épületeit beértünk a Cserta erdejébe,ahol már szelidült az emelkedő. Pár száz lépést követően elértük a KQ.gif  jelzéseket,melyek a völgybe és a forráshoz ereszkednek le. Alig pár tucat lépéssel elértük az első stációkat a forrás körüli Kálváriánál. Érdekessége ezeknek a stációknak,hogy minden állomását más-más család állíttatta. 
Szentkút  Borosán-völgy  Zalalövő

              A Borosán -völgy vadregényes területe egy szép bükkösben található. Jó vizű forrásánál a község lakói kiépítettek egy szakrális emlékhelyet,hálából,hogy véget ért a világégés.A völgy kedvelt búcsújáró hely volt,minden év júliusában itt tartották a Sarlós-Boldogasszony búcsút,de ősszel is volt egy búcsú,melyet a cigányság tekintett magáénak.


A cigányok emléktáblája a felszentelt forrásnál

               A rendszerváltást követően ,1992-ben egyházi és világi személyek összefogásával felújították,kitisztították a forrás környékét,majd felszentelték a már említett stációkat. 2000 után aztán a hely elhagyatottá vált,vandálok és a természet pusztított a műtárgyak közt.  Azóta újabb összefogással helyreállították őket sőt a forráshoz vezető 45 lépcsőfokot is helyreállították. Így újból kedvelt szakrális hellyé vált.

               
Szabadtéri oltár

                Ideérve megkapott bennünket a hely szelleme,konstatáltuk megérte a kitérőt. Leereszkedtünk a forráshoz,megkóstoltuk az épp csak csörgedező vízét,majd fotózkodtunk,elmélkedtünk kicsit frissítettünk és első menyasszonyom felvetette együnk egy mélységcsokit,olyat még úgy sem ettünk. Mindig mondtam a keresztgyerekeinknek,hogy jó keresztanyjuk van,aki szellemesen nevezte el Őket,no de a mélységcsoki,ez mindent visz.....



Lépcsősor a kegyhjelyhez

               E kis intermezzo után visszakapaszkodtunk a K.gif jelzésekhez,melyeken visszatrappoltunk a kereszteződésbe és onnét ,átkelve a Zala folyó hídján a   K+.gifjelzések mellett beértünk Zalalövő városába.



                  
Átkelés a Zalán


                    Zalalövő már a római korban is fontos település volt. Salla a Borostyánút és a Zala folyó kereszteződésében épült ki és ennek köszönhette fontos szerepét is.Az 1200-as években nyilasok(nyíllövők) laktak ezen a környéken , valószínűleg ennek köszönheti a Lövő elnevezést.A török időkben a környék lakói az akkor mezővárosi ranggal bíró Lövőre menekültek,hogy a nem túl jelentős palánkvár védelmét élvezzék. Ezt az erődítést osztopáni Perneszy András,a környék birtokosa építtette és egyben első várkapitánya is volt.1687-ben zalalövői Csapody István házasság révén jutott a palánkvár és a környék birtokosává,egyben ő volt a vár utolsó kapitány is,mivel 1703-as halálát követően a vár rövidesen romossá vált.

                  1780-ban   település járási székhely volt,de ezt a kiváltságát 1848 után elvesztette. A kiegyezést(1867)követően a Körmend- Muraszombat vasútvonal megépülésével komoly fejlődés volt tapasztalható. Az I.vh-t követően újabb fejlődés jellemezte,ekkor alakították ki a mai területét(1925) több kisebb település hozzácsatolásával. Ekkor épült új temploma,elemi iskolája és mozija.

                  A II.vh után a környék sokáig semmilyen fejlesztést nem kapott, csak az új Zala-híd 1968-as felépítése után mutatkozott némi javulás. 

                     A rendszerváltást követően a gazdaság visszaesett,aminek a Zalalövőt Őrihodossal összekötő vasút újjáépítése (1999) vetett véget. 2000-ben városi rangot kapott és komoly fejlődés vette kezdetét.

   
                    Jól átázva,átfagyva értünk a város centrumába és még nem volt elég,városnézésbe kezdtünk. Előbb a Szabadság téren lévő templomot vettük szemügyre.

                                  A Szent László király Plébániatemplom neogótikus épületét 1924-27 közt építették Metzner József tervei szerint ,az 1925-ben lebontott régi templom helyére.


Szt.László templom Zalalövő


                 Ezt követően a P.gif  jelzésen még eltrappoltunk a város Zalamindszenti részén lévő román kori templomig,melyre már rég kíváncsi voltam,s bár jól esett,de mint említettem már mindegy volt.

                
                A Mindenszentek tiszteletére felszentelt templom az egykori Zalamindszenten található,melyet 1925-ben csatoltak Zalalövőhöz.A keletelt,egyhajós templomot a XII.sz-ban építették román stílusba. A török időkben romossá vált és csak 1747-ben állították helyre.


Mindenszentek templom Zalamindszenten


                Fényképezést követően fénysebességgel visszasiettünk e központba és bár lett volna még nézni való ,de végleg elegünk lett a mai napból és beültünk egy lottózó-kocsma kombóba,hogy bevárjuk Laciékat. Várakozás ás kávézás-igazi retro kávézás volt- közben megfigyeltük a hely jellegzetes arcait, szippantottunk egy kis helyi műveltséget és összegeztük a napunk.

Retro kávézás a lottózóban

                  A mai nap végleg elhagytuk az Őrséget ,az eléggé ingerszegény,látványosságokat nélkülöző szakasz a körülmények következtében emlékezetes marad. Nem is bántuk,hogy hideg volt és esett ,így legalább ez a szakasz is beégett az agyunkba,mert egyébként levés emlék idéződne fel. A kitérőkkel együtt több mint 20 km távolságot áztunk,fáztunk végig,miközben mind fönek,mind lenek kicsivel több mint 400 m szintet tudtunk le.

               A kissé lepukkant krimóban a fűtésen már spóroltak,így az átnedvesedett ruháinkban jobban fáztunk ,mint menet közben. Jót beszélgettünk egymással,lassan telt az idő,míg végre megcsörrent a teló és Laci jelezte,hogy elindultak Kerkakutasból.

            Jó negyed óra múlva érkeztek meg és jól esett az addig már jó meleg kocsiba beülni és haza felé indulni. Hazafelé a megszokott helyen pótoltuk folyadék és energia készleteink.

           Haza érve ma egy  feles grappával és egy különleges Champagn-al jutalmaztuk meg magunk.



Jutalom

    
      Még több kép a túráról:   https://goo.gl/photos/eqkXX45iZ9iMM5YP9

       Kisfilmek a mai napról:    https://goo.gl/photos/GWBfPruCTCftQW7T7
                                                   https://www.youtube.com/watch?v=82aGDO3A7Hg
                                                  https://www.youtube.com/watch?v=uZtkMvgphpQ

        Térkép és szintrajz:



2016. április 24., vasárnap


  Veszprém    ,Várhegy-Történelmi  belváros                        2016.március.15.    




Veszprém címere





    „István,Gizella ősi vártán,
mögöttünk völgyhíd,kőszivárvány 
Bakony szeléből –álmodni se mernéd-    
aranyharangszó    hímez,misekelmét
Itt a domb a völgybe,völgy a dombra
kis utcák  szöknek kővadonba
.Tágas terek sikátorok felett,
földszinten fúl hegymászó emelet.
fűzsuttogás a locska Séden.      
                              Kemény Géza :   Veszprémi anziksz







       Veszprémben ,a Királynék városában Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.

        Veszprém megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban,Veszprém megye székhelye, Egyetemi város. A város a Sédpatakot övező öt dombra és azok völgyeibe épült a Veszprémi-fennsíkon. A fennsík  három kistáj találkozásánál terül el. Északról a Bakony,délről a Balaton-felvidék míg keletről  a Mezőföld síksága határolja.  Ez a központi elhelyezkedés határozta meg a város kialakulását és a történelem során betöltött jelentős szerepét a társadalmi-gazdasági életben.

         Veszprém központi fekvésének köszönhetően fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkezik ,megközelítése rendkívül könnyű. Autóval az M7-es autópályáról is elérhető,ekkor Balatonvilágosnál kell letérni a 71-es főútra,majd Balatonfűzfőnél a 72-es főúton érjük el a 8-as főutat,melyen Székesfehérvár és Rábafűzes irányából is elérhetjük .A közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően a 8-as nagy részét átépítették gyorsforgalmi úttá,így a korábbi veszélyes és lassú közlekedés megszűnt és biztonságban,gyorsan közlekedhetünk rajta. Győrből a 82-es főút,míg Tapolca irányából a 77-es főút vezet a városba. Balatonfüreddel és a Balatonnal pedig a 73-as főút köti össze. Vonattal a Székesfehérvár- Szombathely fővonalon vagy a Győr-Veszprém mellékvonalon juthatunk el a városba.


Belváros

           Veszprém mai Újtelep nevű városrészén,  Kr. előtt  az V. évezredben már egy neolitikus telep állt. A rómaiak nagy valószínűséggel nem telepedtek le a területén, bár a környéken(Gyulafirátót,Baláca) több lelet és épületnyom is előkerült.

          Egyes feltevések szerint Veszprém vára már a Honfoglalás előtt is állt, de erre megdönthetetlen bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Géza fejedelem korában már biztos létezett,ezt több forrás is alátámasztja. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak(„szegek”- melyekből a Göcsejben még ma is találunk jó párat) az idők folyamán egyetlen településsé olvadtak egybe. A város neve egyes feltételezések szerint a szláv „bezprem”(dimbes-dombos) szóból ered,más nézetek viszont I.István unokaöccsének (Bezprym lengyel fejedelem)a nevéből eredeztetik .

Belváros

      Államalapítónk, I.Szt. István a városban alapította meg az ország első püspökségét 1001-ben vagy 1002-ben, a Püspökség 1993 óta Érseki székhelyként funkcionál. A kereszténység bevezetéséért vívott harcban I .István a város falai alatt győzte le a lázadó Koppány seregeit 997-ben. A város I. Szt. István feleségének kedvenc tartózkodási helye volt,később évszázadokon át,a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat és viselték a királyné kancellárjának  kitüntető címét.

      A mongol hadak a tatárjárás során nem tudták bevenni a várat, de 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott,de mindkétszer kijavították sőt fejlesztették. Veszprém első virágkorát Vetési Albert reneszánsz műveltségű püspöksége alatt élte.

Káptalani kereszt

      A török hadak folytonos támadásaink köszönhetően a XVI.sz-ban sötét idők jártak a városra.  1552 és 1683 közt a vár és a város tízszer  cserélt gazdát. A vár körüli települések elnéptelenedtek ,a vár lakosságát pedig a reformáció-ellenreformáció vérzivataros évei osztották meg .  A Rákóczi –szabadságharc éveiben a város lakossága a Fejedelem mellé állt,aminek megbosszulásaként  1704-ben Heister császári csapatai kegyetlenül feldúlták a várost.

      A XVIII-XIX. sz. - ban a várost a csendes fejlődés jellemezte,elsősorban gabonapiacának  köszönhetően a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált a lakosság több mint megötszöröződött. A vár mai épületeinek többsége ekkor épült meg. A gyorsabb fejlődésnek az akadálya 1870-ig a városlakóknak a püspökkel szembeni feudális függősége volt,ekkor Veszprém rendezett tanácsú várossá vált és a függősége ezzel megszűnt az egyháztól.

Veszprém madártávlatból

         1872-ben a  Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal  építésekor a püspök és a város vezetői megakadályozták,hogy a vasútvonal a városon haladjon át,így a vasútállomása a várostól több kilométerre épülhetett meg. Ez a döntés súlyos következményekkel járt a városra,kialakulófélben lévő ipara és gabonapiaca hanyatlásnak indult,addigi vezető kereskedelmi szerepe megszűnt.

      Az újabb fellendülés a XX.sz. harmincas évekéig váratott magára,ekkor számottevő hadiipart telepítettek a városba,1930-ban kapta meg a megyei jogú város címet. Hadiiparának köszönhetően a II. vh. alatt a Szövetségesek kedvelt célpontjává vált a város, többször is bombatámadás pusztította épületeit, üzemeit.

    A  nagyszabású iparisítás a kutatóintézetek és az egyetem telepítésével egyidejűleg  az 1950-es években folytatódott,aminek következtében a város hanyatlása megállt és rohamos fejlődésnek indult,ami a rendszerváltás környékén megtorpant,de aztán lassan  újra indult,mára hazánk egyik legfontosabb ipari városává vált,a lakossági vásárlóerőt tekintve a veszprémi kistérség a negyedik az országban.

     1990-es években a Veszprémi Egyetem(Pannon Egyetem) képzési kínálatát átalakították,jelentősen bővítették,ami szintén nagy fontosságú volt a város gazdasági-kulturális életében. A városban működik a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, melynek az elődje a Papnevelő Intézet volt. Az iskola 1711-ben jött létre, melyben jelenleg több mint 250 hallgatót oktatnak hittanári,lelkipásztori és szociális munkás szakon.

    Fejlett a város kulturális élete is,melyet elsősorban az 1814 óta működő,országos jelentőségű színházának köszönhet,mely Petőfi Sándor nevét viseli.


Belváros a székesegyházzal

    A város a történelmi, építészeti látnivalóinak és a rengeteg minőségi fesztivál és rendezvény szervezésének(Gizella-Napok,Veszprémi Nyári Fesztivál etc.) köszönhetően rengeteg látogatót vonz,de az idegenforgalmi lehetőségei még messze nincsenek kiaknázva.

      Veszprém hazánk sporttérképén is vezető szerepet foglal el,melyet elsősorban világszínvonalú kézilabda csapatának köszönhet. A csapat otthona hazánk egyik legmodernebb sportlétesítménye a Veszprém Aréna.

         Mivel a mai napba sok látnivaló felkeresését zsúfoltuk be , ezért már kora reggel megérkeztünk Veszprémbe(7 óra múlt pár perccel). A város nevezetességei közül ma a Várnegyed látnivalóinak megismerését terveztük be. Autóval az Óváros térig mentünk, ahol a ma kihalt parkolóban hagytuk a kocsit. A visszatért téli időjárásban vacogósan szálltunk ki a szálingózó havazásba, ami később intenzív havas esőre váltott , így igencsak rapid városnézés kerekedett.

               Az Óváros tér a mai nevét a rendszerváltozást (1989) követően kapta, azelőtt Vörös Hadsereg terének, korábban Rákóczi térnek illetve Piactérnek hívták,mivel a XX.sz. elejéig itt működött a város legnagyobb piaca. A teret az egyházi banknak  1857-ben eklektikus stílusban épített Városháza uralja. Az épületet az 1990-es években rekonstruálták, megújították megőrizve eredeti jegyeit. A felújítást követően itt rendezkedett be a város Polgármesteri Hivatala

            
A Városháza




                  A tér másik meghatározó épülete  a  ma bankként funkcionáló Pósa-ház,melyet 1793 építettek késő barokk stílusban. A tér többi épülete nagyrészt a XIX. sz.-ban épült melyek elsősorban a szecesszió jegyeit viselik magukon. A műemlékvédelmet élvező emeletes polgárházak földszintjein különböző elegáns üzletek  kaptak helyet.

Pósa-ház

         A tér központi részén található a 2000-ben emelt Milleniumi Emlékmű,mely Lugossy Mária hatalmas térplasztikája. Az egyébként hatásos és impozáns mű nekem tájidegen , a maga modern stílusával. Valahogy nem tudom  hová tenni a történelmi környezetben ,műemlék épületek közt.

Milleniumi Emlékmű

          Macskaköves úton, patinás épületek közt haladtunk tovább  ,közben elhaladtunk a tűzoltóságnak épült Fecskendőház mellett,melynek homlokzatán a következő disztichon olvasható. Érdekesség a versben,ha a kiemelt római számokat összeadjuk ,akkor az épület  építési évet (1814)kapjuk meg végeredményként.
                     „VárosI poLgárok pénzén  épüLe  e ház,
                          Itt  tűzI pusztItás VéDeLeM eszköze áLL.”
       Az egyre meredekebbé váló utcán pár lépés múlva elértük a vár déli határát . A várba a déli kapun keresztül juthatunk be,melyet 1936-ban emeltek az I.vh. magyar  halottjainak a tiszteletére és a Hősök kapuja névre keresztelték. A kaput az 1930-as évek második felében építették Pázmándy István tervei alapján, átadására 1939-ben került sor. Az épületet 2012-14 közt felújították, azóta a hozzá tartozó toronyban újra látogatható  a  Vármúzeum érdekes,interaktív kiállítása.


Hősök kapuja

       A  veszprémi vár egy kb. 500m hosszú és 150 m széles dolomitsziklán(Várhegy) áll,ami nagyjából 40m-re emelkedik a környezetéből. A Várnegyed a Várból és a Vár utcából áll. Anonymus feljegyzései szerint a vár már a Honfoglalás előtt is állt,szerinte avar vagy frank erődítés lehetett. A vár mai  alakzatának kiépítése Géza fejedelemhez és I.Szent István királyhoz kapcsolódik. A középkori vár két részből állt , ezeket egy vizes árok választotta el egymástól. Az északi és déli várat összekötő kapu alaprajza ma is látható a Szentháromság tér déli részén. A török időkben a védműveket jelentősen megerősítették valamint újabbakat építettek. A XVIII. sz-ban miután a törököket kiűzték,ezeket vagy elbontották vagy az újonnan épült polgári és egyházi épületekbe foglalták. Eredeti formájában csak a DNy-i bástya maradt meg,mintegy mementóként. A múlt század nyolcvanas éveire a vár egyes épületeinek romlása olyan súlyossá vált, hogy többük életveszélyes állapotúvá vált. A veszélyeztetett  Várnegyed és Várhegy megmentésére vállalkozó országos mentőakció 1980-94 közt valósult meg.

      A várba lépve először a város egyik jelképét kereshetjük fel. A Tűztorony korábbi nevén Vigyázótorony 48 m. magas épülete középkori eredetű.  Alsó hengeres része  IV.Béla uralkodása alatt a XIII. sz. - ban épült egy vártorony részét képezte.  A torony túlélte a török időket  és 1703-ban,mikor I.Lipót elrendelte a magyarországi várak lerombolását,csak azért menekülhetett meg,mert már akkor tűzvédelmi célokat szolgált.181o-.ben a toronyban egy  földrengés okozott károkat. A következő négy évben Tumler Henrik állította helyre a  károkat,a felső részt copf stílusban építette újjá. Csúcsán Magyarország címere kapott helyet,melyet az 1950-es években vörös csillagra cseréltek,amit az 1980-as évek közepén cseréltek vissza az eredeti címerre. A torony minden órában egy helyi zeneszerző verbunkosát játsza. A torony belépti díj ellenében minden nap látogatható 10-18 h közt.


Tűztorony

        Innét patinás klasszicista és barokk épületek közt koptattuk az ódon Vár utca köveit. A szépen rendbe tett épületek ma különböző intézményeknek adnak  helyet(Művészetek Háza,Megyei Bíróság, Megyei Levéltár etc.).

       A következő jelentős műemlék a Szent Imre római katolikus templom(Piarista Templom)melyet a piarista szerzetesek építtettek a már meglévő  rendházuk mellé. A klasszicista templom építése 1823-33 közt tartott. Manapság a templom különböző kiállításoknak is helyet ad. Látogathatósága 10-17 h közt lehetséges, hétfő kivételével.


A Piarista templom

        A Vár utcán tovább haladva újabb intézmények sora mellett haladunk el, ha nyitva van érdemes besétálni az Építőipari Múzeum  udvarába,ahol a Nagy Rondellához jutunk és szemügyre vehetjük a vár épségben megmaradt   délnyugati falait és bástyáját.
 
       Innét már a Vár központi részéhez a Szentháromság térhez érkeztünk. A  teret az 1750-ben állított Szentháromságszobor uralja. A kitűnő helyen álló és a művészeti kivitel végett a szobrot a budavári Szentháromság –szobor párjaként szokták emlegetni. A szobor állítására Padányi Bíró Márton veszprémio püspök adott megrendelést. A szobor elhelyezésének érdekében a püspök két korábbi kanonoki épületet bontatott el. A  barokk szobor elkészítésével  Schmidt Ferenc szobrászművészt bízták meg. Az alkotást a rendszerváltást követően rekonstruálták.

Szent Háromság szobor

       A tér bal oldalának (délről érkezve) meghatározó épülete a   Szent István római katolikus Ferences templom és Kolostor épülete.  Az  egyhajós , eredetileg barokk stílusban épült templom 1720-30 közt készült. Az épületegyüttes 1909-ben leégett,ekkor neoromán stílusban átépítették. A templomhoz kapcsolódik a Szent Ferenc kolostor,melyet a II.vh. követően,a rendek felszámolásakor el kellett hagyniuk a szerzeteseknek. Ezekben a sötét években a patinás épületet raktárként használták. A rendszerváltást követően a ferencesek visszakapták az épületet, azóta idős papok lakhelyéül szolgál.

A Ferences templom

       A tér jobb oldalán előbb  az Érseki Palotát,korábban Püspöki Palota(1993-ig) pillantjuk meg,mely a Vár egyik legfontosabb épülte.  A barokk stílust magán hordozó épület 1765-76 közt épült a híres építész , Fellner Jakab tervei szerint készült és a magyar barokk építészet egyik kimagasló alkotása,melybe beépítették az itt lévő régi épületek maradványait. Miután a régi,gótikus püspöki palota 1704-ben egy tűzvész martaléka lett ,új palotát kellett építeni . Az új rezidencia építése több évig húzódott, majd végül 1765-ben Koller Ignác frissen kinevezett püspök kezdte el építtetni a ma is látható, fenséges palotát. A palotát a XIX.sz elején újították fel először,majd a II.vh-t követően újabb állagmegóvási munkálatok váltak szükségessé. Legutóbbi felújítása 1996-ban fejeződött be. Termeiben több értékes festmény és műtárgy is található. Az épületben működő érseki könyvtár és levéltár az ország egyik legjelentősebb ilyen intézménye. Másfél ezer Mohács előtti oklevelet őriznek itt , de jelentős a későbbi korokból származó gyűjteménye is.  Az Érseki Palota egyes terme  Május1- Október 15 közt idegenvezetővel, belépti díj ellenében látogathatóak.


Érseki Palota


      A Gizella Kápolna , Veszprém legrégebbi épülete az Érseki és a Nagypréposti palota közt helyezkedik el,azokkal teljesen egybeépülve. A valaha kétszintes kápolnában található XIII.sz.-i freskók a legrégebbiek közé tartoznak ,melyeket hazánkban láthatunk. Eredeti védőszentje nem ismert, de kapuja fölött a következőm felirat olvasható:
     „Memoriae Beatea Giseelae Sacrum (Boldog Gizella emlékének szenteltetett)”
        A legenda szerint a kápolnát Gizella királyné alapította, de az csak a XIII.sz. közepén létesült egy korábbi kétszintes épület helyén,melynek falait befoglalták az építésekor. Mai neve a XVIII.sz-tól használatos, a kápolna kétszintes palotakápolna volt , eredeti funkciójáról kétféle elképzelés van. Egyik szerint püspöki míg a  másik szerint királyi/királynéi magánkápolna volt. A hányatott sorsú épület kora gótikus stílusban épült, az alsó szint látogatható, a felső szint felújítása sajnos még nem készült el.

Az Érseki Hivatal,s mellette a Gizella kápolna

        A kápolna északi falához a Nagypréposti palota,ma Érseki Hivatal barokk épülte csatlakozik szorosan. A kétszintes, két házból álló épületet Padányi Bíró Márton nagyprépost(későbbi Veszprémi Püspök) építtette 1741-ben. A munkálatokkal Tierhardt Józsefet bízta meg. Az épület felújítása 1993-ban fejeződött be.

   A Szentháromság-tér északi végén található a  Szent Mihály székesegyház neoromán épülete,melynek alapjai X. századiak és a Veszprémi Érsekség főszékesegyháza. Régészeti leletek tanúsága szerint  már a X. században is templom állt a helyén-. A Pannonhalmi apátság alapítólevele már 1001-ben említést tesz a székesegyházról,melyet feltételezhetően maga Gizella királyné alapított és különös figyelmet szentelt rá,így is elősegítvén,hogy Veszprém a királynék városává váljon . A székesegyház első ábrázolása a magyar királyok (Veszprémben hímezték) koronázási palástján található. A román stílusban épült három hajós templom először torony nélkül készült, majd I.Szt. István halálát követően két tornyot emeltek hozzá.1380-ban egy tűzvész pusztította el,ezt követően gótikus stílusban újjá építették,felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból ma már csak a megmaradt altemplom részleteit figyelhetjük meg. Az épület felsőbb részei a török időkben teljesen elpusztultak. A székesegyházat Csipkerózsika álmából a XVIII.sz. elején támasztották fel,ekkor barokk külsővel újították fel. A XX.sz. eléején (1907-10) aztán Aigner Sándor tervei szerint kapta meg a mai neoromán külsejét. Az eredeti gótikus szentélyt és altemplomot megőrizték a felújítások során. 1981-ben a székesegyházat II. János Pál pápa Basilica minor rangra emelte.2005-ben kezdődtek újabb rekonstrukciós munkák , melyek 2010-től a külső felújítással folytatódtak.


Szent Mihály Székesegyház

     A Bazilika  a északi oldalához kapcsolódnak a Szent György körkápolna X.századi romjai. A kerek kápolna 972 és 1002 közt épült, román stílusban,szentélye eredetileg patkóalakú volt. Itt őrizték Szt. György fejereklyéét ,melyet I.Szent István a bolgárok feletti győzelme emlékéért kapott a Bizánci Császártól.  A legenda szerint  a kápolnában tette szüzességi fogadalmát I. Szent István egyetlen, fiatalon meghalt fia,Szent Imre herceg ,kinek szobra a kápolna előtt áll. A kápolnát 1957-ben tárták fel, ekkor találták meg Vetési Árpád reneszánsz püspök sírját is.

Szent György kápolna romjai

      A kápolna északi oldalán a veszprémi Nagyszeminárum épülte található,mely eredetileg papnevelő intézet volt,de 1952-ben állami tulajdonba került,ma a Pannon Egyetem  egyik épülete működik a falak közt.
        A Vár északi bástyáján  található az első magyar királyi házaspár, Szent István király és Gizella királyné szobra,mely,mára Veszprém szimbólumává  vált. A király halálának 900. évfordulójára emelt szobrot Ispánky József készítette 1938-ban.A szobortól lenyűgöző kilátás tárul elénk a környékről. Jól látszik a viadukt, melyet szintén Államalapító királyunkról neveztek el. Betekinthetünk innét Veszprém Dózsaváros részének kicsiny utcácskáinak és épületeinek életébe,megcsillan a Séd-patak víztükre és megnézhetjük a Szent Benedek hegyet uraló káptalani keresztet is.
Szt.István király és Gizella királyné szobra

      A szobornál be is fejeztük a rapid városnézést, melyet cudar időben és kora reggel tettünk. Sajnos a korai időpontban még minden zárva volt, így csak kívülről ismerhettük meg a nevezetességeket,de így is nagyon érdekes és tanulságos városnézésben volt részünk. Még vissza volt az igazoló pecsét beszerzése is,melyre a Budapesti úti OMV benzinkútnál kerítettünk  sort. Rövid frissítés után tovább álltunk a királynék városából és a Bakony felé vettük az irányt, ahová már télies körülmények közt érkeztünk meg.



  Még több kép Veszprémből: https://goo.gl/photos/wQgtMK6kLdScQgMe8

   

     






       








  ZIRC                Apátság                                                          2016.március 15.   




Zirc címere




           Zircen  a Bakony „fővárosában” Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.

         A festői kisváros a Magas –Bakonyban,a Zirci-medencében terül el egyben hazánk legmagasabban fekvő városa is.  A várost Veszprémből és Győrből a 82-es főúton érhetjük el. Közúton megközelíthetjük még Mór felől a  sz. mellékúton és Pápáról a  sz. mellékúton. Ez utóbbi út végig vezet a Magas –Bakony vadregényes tájain,feledhetetlen élményt nyújtva. Vasúton Győr és Veszprém irányából közelíthető meg, de mivel a szerelvényeknek meg kell mászni a Bakony lejtőit,az átlagsebesség elég alacsony,de ezért az utazót bőven kárpótolja a Veszprém és  Vinye közti szakasz,amikor a vonat  többek közt a Cuha-völgyének vadregényes és romantikus szakaszán kanyarog. Ez a vonalszakasz a magashegyi vasutakra jellemző technológiával épült és több viadukton valamint alagúton is átkel ezen a rövid szakaszon, így  igazi csemegével szolgál   a vonatozás szerelmeseinek.

Havas Zirc

         Zirc a túrázás fellegvára is, rengeteg útvonal indul innét a Bakony számos pontjára ,a hosszútávú útvonalak közül érinti az K.gif jelzése is.,valamint itt kezdődik/végződik a KDP útvonala is,melyet a P.gif sáv mentén járhatunk be., Aki a Cuha –patak lebilincselő völgyét ,szurdokát szeretné bejárni annak szintén innét érdemes elkezdeni a túrát.

      Mivel a környékre a vadban gazdag erdők és a kevés szántóföld volt a jellemző,ezért Géza fejedelemnek és fiának I. Szt. Istvánnak a kedvelt vadászterületévé vált,  fejedelmi illetve királyi vadászterületté nyilvánították. Története több mint 900 éves múltra tekint vissza és szorosan összefügg a ciszterciek apátságával. Első írásos említése 1199-ből származik Siric alakban,  de leletek bizonyítják,hogy a mai város déli részén már előtte is állt egy udvarház,mely a bakonyi Ispánság központja lehetett.1060-ban I.András királyunk bizonyítottan ebben az udvarházban halt meg,majd az általa alapított Tihanyi Apátságba temették el. Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította,az Apátság történetéről majd később.
      A török háborúk éveiben először a szerzetesek,majd Veszprém elestét (1552) követően a falu lakosai is elmenekültek,a terület lakatlanná vált az épületek pusztulásnak indultak. Az újratelepítésre csak a XVIII.sz. elején került sor. Ekkor a sziléziai Heinrichau-i  ciszterci Apátság tulajdonába került a környék. Először  német telepesek érkeztek ,kik életre keltették a halott falut,de 1704-ben a kurucuk felégették. Újabb telepesek érkezésére 1712-25 közt került sor. A ciszterciek új kolostort építettek maguknak és megkezdődött Zirc  újjáalapítása. Először a mai templom készült el, majd ezt követte az Apátság épülete, később az európai hírű könyvtár készült el. Ekkoriban épült a Rákóczi tér és a Kossuth Lajos utca több épülete is,mely közül pár műemléki besorolást kapott.
A Monostor keleti homlokzata

   A XVIII. és XIX.sz fordulójára a város a térség központjává fejlődött, az Apátság függősége közben megszűnt,így az a magyarországi ciszterci rend központjává vált. A Kiegyezést követően a járási hivatalok Zircre költöztek, ami tovább növelte jelentőségét. A környék lakói ekkoriban az erdőgazdálkodásból, a földművelésből és az állattartásból éltek, de a XIX.sz végére meghatározó iparosság is kialakult a településen.

    A XX.sz elején megindult a polgárosodás folyamata,ezekben az években több iskola valamint az Erzsébet Kórház is megépült. A II.vh. véres harcai jobbára elkerülték  a várost,így ezeket az éveket viszonylag békében élték meg a lakók,nem úgy a háború utáni államosítások éveit. Ekkor az erőszakos kitelepítések és a szerzetesek elűzése végett a kialakult mezőváros szétesett.

       Amilyen káros volt ez az időszak ,ugyanolyan jó  hatással volt  a bányászat fejlesztése és új lendületet adott a település urbanizációjának. A Zirctől pát kilométerre lévő Dudari Szénbánya hatalmas fejlesztésének köszönhetően Zirc lakossága is számottevően növekedett,iskolák, intézmények sora épült.  A szénbányászat hatására ezekben az években több kisebb ipari és szolgáltató üzem is megtelepült .


A  székesegyház őszi napsütésben /2014.10.13.

     A település 1984-ben kapott városi rangot,a rendszerváltást követően pedig az Apátságot visszakapták a ciszterciek,így  újra Zirc vált  a  rendjük központjává.


           Ahogy haladtunk Veszprém felől Zirc irányába  és  egyre magasabbra emelkedtünk a Bakonyban, az esőt fokozatosan váltotta fel az intenzív havazás,Zircen már igazi téli körülmények fogadtak bennünket,a fehér hólepel már mindent beborított. Ez elég szokatlan ebben az időpontban,de az elmúlt évek furcsa időjárásának köszönhetően egyáltalán nem meglepő.
        
            
                    A  városba érve a Rákóczi tér melletti parkolóban hagytuk az autót  és legelőször a téren néztünk körbe. Megálltunk  a  bakonyi turisták 0 kilométerkövénél,melyet egy kőbakancs jelképez és egyben ez a KDP kezdő/végpontja is. Az emlékműről egy korábbi túránk képét teszem be, mivel a fényképező objektíve még nagyon párás volt,ezért a mai kép nem sikerült. A téren található még  az OKT emlékoszlop,melyet a túramozgalom születésének 50. évfordulójára emeltek. Itt látható egy  barokk Nepomuki Szent János szobor talapzata,melynek szobor részét 1950-ben az itt állomásozó katonák ledöntötték. Ugyancsak itt lelhető a város leghíresebb szülöttének Reguly Antalnak a  mellszobra és az Országzászló.

0-ás kilométerkő / 2014.10.13.

        A tér nyugati felén találjuk Reguly Antal szülőházában a róla elnevezett Múzeumot és Alkotóházat. A múzeumban megismerkedhetünk a neves kutató, finnugorista nyelvész életével,tudományos kutatásaival   belepillanthatunk utazásainak az útvonalába. Ezenkívül a kiállítás bemutatja a Bakony népművészetét. Az alkotóházban előzetes egyeztetés alapján  egész évben dolgozhatnak az érdeklődők ,elsősorban a népi kismesterségekkel ismerkedhetnek meg és dolgozhatnak bennük  avatott mesterek irányításával.


Országzászló /2014.10.13.

     A tér keleti felét a Ciszterci Apátság épületegyüttese foglalja el,mely Zirc meghatározó épülte és jelképe,története szorosan összefügg a városéval. A monostor a magyarországi ciszterci rend központja,a jelenlegi apát Dékány Sixtus.

         
Az Apátsági templom a kolostor szárnnyal

             Először a középkori monostor történetével foglalkozunk. Az első monostort III: Béla alapította 1182-ben ,ki a franciaországi Clairvaux-ból hozatott ciszterci szerzeteseket,akiknek itt is megadta a Franciaorsdzágban élvezett kiváltságaikat.  A monostor és a templom több évtizeden keresztül épült román stílusban. Az alapító halála után fia,Imre király is támogatta az építkezést , sőt oltárt is alapított. A Zirci monostorban és a többi ciszterci kolostorban az 1242-es tatárjárásig virágzó szerzetesi élet folyt, a mongolok dúlásának sok apátság áldozatul esett, de a vész elmúltával minden apátságban újra indult az élet. A XIV.sz-ra  megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma,így valószínűleg Zircé is. 1480-ban Mátyás király kérésére hét magyarországi monostor felélesztésére a németországi apátok   12 fős konventet és apátot küldtek . A megsegített apátságok egyike Zirc volt. A segítség azonban nem tudta megállítani a hanyatlást, így néhány évtized múlva az apátságok újra a kihalás szélére sodródtak. A Mohácsi-vészt követően,Veszprém is a törökök kezére került 1552-ben,de ekkor a Zirci-apátságban már nem voltak szerzetesek. Az apátság javai,könyvei  és levéltára  megsemmisült,az épületek állaga romlásnak indult. A monostor kihalásával a falu elnéptelenedése is együtt járt és a következő több mint 150 évben Zirc lakatlan volt.  Az első új telepesek 1715-ben az első három szerzetes 1726-ban jelent meg újra Zircen. A XVIII:sz-ban a sziléziai Heirichau ciszterci apátságból költöztek ide szerzetesek ,hogy újra élesszék a monostort.  Az új szerzetesek egy teljesen új monostor és templom építésébe fogtak bele,bár a középkori épületek falai még álltak és helyre állíthatóak lettek volna. Azonban nem tetszett nekik a régebbi építési mód és az akkor divatos barokk stílusban hozzá fogtak egy új épületegyüttes emelésébe. A régi falakat elbontották, a köveket teljes egészében beépítették az újonnan emelt templomba és monostorba. Emlékként csak  az egyik  oszloppillér alsó szakaszát hagyták meg.1912-13-ban Békefi Remindg Zirci apát megbízta Hümpfner Tibor ciszterci atyát a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Az ásatások során feltárták  a káptalanterem és egy dolgozóterem helyét,megkeresték a régi épület sarokpontjait. A teljes feltárásra és a romok konzerválására előbb az I.majd a II.világháború végett nem került sor. Később a magyarországi szerzetesrendek 1950-es feloszlatása késleltette a munkálatokat. A visszaállított ciszterci szerzetes rend  miután visszakapta az apátságot 2007-ben kezdett hozzá  az 1912-óta feltárt keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A hitelesítő ásatások során  új leletek is napvilágra kerültek. Az ásatások kezdete után 2 évvel sikerült a romokat bemutatható állapotba hozni.


A középkori monostor romjai


            A barokk monostor építésébe a már említett Heirchau-i apátság  irányításával és költségén a XVIII.sz.elején kezdték meg . A század közepére felépült az új barokk stílusú  templom és a kolostor,melyekhez jórészt a régi épületek anyagát használták fel.   Az új épületek a  középkori apátságtól nyugatra kaptak helyet,  felszentelésükre  1752-ben került sor,a felszentelést Padányi Bíró Márton veszprémi püspök celebrálta. A kolostorban a magyar származású szerzetesek száma egyre nőtt a század végér a 28 szerzetesből már 11 magyar volt.1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot,majd miután az utolsó Henrichau-i apát is meghalt 1814-ben a zirci apátság önállóvá vált ,ekkortól  lett Zirc a magyarországi ciszterci rend központja. Ekkor Dréta Antalt nevezték ki zirci apáttá.  Ekkortól egyre nagyobb elvárás lett a rend felé, hogy minél nagyobb részt vállaljon  az oktatásban ,melynek maradéktalanul eleget is tettek és a XX.sz elejére több gimnáziumot működtettek országszerte, meghatározóvá váltak a középfokú oktatásban. Dréta utódja Villax Ferdinánd apát 1844-57 közt megépíttette az apátság második emeletét és az egész mai nyugati szárnyat a könyvtárral.    1950-ben mikor betiltották a szerzetesrendeket,a rend tagjai kénytelenek voltak elhagyni a monostort,melyet 1945-ben államosítottak. A rendszervált6ásig különböző intézmények működtek az apátság épületeiben csak a könyvtárat és a templomot hagyták meg eredeti funkciójában. Az első néhány szerzetes 1990-benm térhetett vissza,azóta a tudatos munka révén a rend visszanyerte eredeti dicsőségét,az épültek régi fényükben pompáznak.

    
A monostor udvarán

              A hatalmas kéttornyú templom barokk apátsági templom különleges és lenyűgöző látványosság, védőszentje a rend előírásainak megfelelően Szűz Mária. Fő látványossága a szószék és a szentély faragott stallumai. A belsejét több értékes freskó díszíti,melyeket a kor jeles mesterei készítettek.   A templom renoválása napjainkban fejeződött be.  1982-ben, alapításának 800. évfordulóján a  templom  basilica minor rangot kapott a pápától.
    
Az Apátsági templom kivűlről..

      A  ciszterci monostor  jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó barokkos szárnyát Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte a XVIII.sz-i újjáépítés során.   A monostort a XIX.sz-ban bővítették, ekkor kapta klasszicista jegyeit is,melyet a tetején tümpanon és   az alatta lévő korintoszi oszlopok jeleznek.    A folyamatos állagmegóvásnak és restaurálásnak köszönhetően az épület kiváló állapotban van , ami lehetővé teszi, hogy eredeti rendeltetése mellett két másik, látogatható  intézménynek is helyet adjon :


és belülről.


-          Az egyik a Reguly Antal Műemlékkönyvtár ,melyet az Országos Széchenyi Könyvtár üzemeltet és a második  emeleten kapott helyet.  A kolostor legnagyobb látványossága a könyvtárterem,ahol több mint 65000 nagy értékű és ritka nyomtatványt őriznek.  A középkori nyomatok a kolostorral együtt javarészt elpusztultak, az újjáépítéskor a mai könyvtár első könyveit a sziléziai szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re duzzadt fel a mai szintre, az államosításkor a könyvtár kezelésével szerencsére a Nemzeti Könyvtárat bízták meg,így fenn maradhattak ritka kincsei.  A rendszerváltást követően a tulajdonjog a ciszterciekre szállt vissza,de kezelésével továbbra is az OSzK-t bízták meg.

-            A másik a Bakonyi Természettudományi Múzeum, mely az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma. A Kiállítás a monostor első emeletén kapott helyet 1972-es megnyitásakor.  A múzeum  feladata  a Bakony flórájának ,faunájának és a  geológiájának bemutatása.

A Múzeumszárny

             Az Apátságtól délkeletre található még a Zirci Arborétum 18 ha-os  természetvédelmi  területe,melynek meglátogatását megfelelő körülmények közt mindenképpen ajánlom.  Az arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak. A ligetet a ciszterciek kezdték építeni az 1780-as években és öt kontinensről több mint 110 fa –és cserjefajtát gyűjtöttek az évek során.


Az eredeti kolostorban

            A cudar időben vacogósan jártuk végig a fenti látnivalókat, befejezésképpen még elsétáltunk  a Köztársaság utcán a Gótikus Pillérkötegig,melyet mementóként és egyetlenként hagytak meg a középkori kolostorból. Az oszlopra egy Szent Imre szobrot állítottak az építők.

A meghagyott Pillérköteg

            Ezt követően felkerestük még a középkori templom romjait, melyet a közelmúltban tártak fel és tették látogathatóvá. A romterület az Apátság Köztársasági utcai bejárata felől közelíthető meg.


           Más dolgunk nem maradt, mint beszerezni az  igazolásokat az ítinerjeinkbe ,melyet a vasútállomás várótermében az új típusú  OKT pecséttel teljesítettünk.



          Még több kép Zircről:https://goo.gl/photos/wQgtMK6kLdScQgMe8