2016. február 12., péntek


10 MEGYE  100 NEVEZETESSÉGE/BÁCS-KISKUN MEGYE






 A 10 Megye  100 Nevezetessége jelvényszerző túramozgalmat a Pest-megyei Természetjáró Szövetség írta ki és koordinálja illetve adja ki a teljesítésért járó díjat.

        A mozgalom célja Kelet-Magyarország felfedezése,valamint a  természeti,-néprajzi,-történelmi,- építészeti   emlékeinek,nevezetességeinek megismerése,felkeresése. Mind a tíz a Dunától keletre eső megyében 10-10 nevezetesség került az igazoló füzetbe,melyek felkeresését bélyegzővel kell igazolni,lehetőleg a helyszínről,ha ez nem lehetséges akkor az adott településről bármilyen pecséttel.

        A kírásban minimum 40 nevezetesség felkeresése szerepel ,de minden megyéből legalább 3 helyről kell igazolás. A célunk ,hogy minél több pecsétet szerezzünk be a bejárás alatt.

       Ezt a mozgalmat,a terjedelme végett hosszú távra tervezzük és igyekszünk összekötni a pontok felkeresését más túráinkkal illetve kirándulásainkkal. A túramozgalomnak van egy testvér mozgalma ,mely a Nyugati-országrész nevezetességeit keresi fel,erről a 9 Megye 99 nevezetessége  oldalon találtok majd beszámolókat.

       Ezt a mozgalmat nagyon hasznosnak találjuk hazánk átfogó megismerésére kitűnő alkalom,hogy eljussunk olyan helyekre is ahová nem terveznénk menni. Igyekszünk minél több fotót készíteni,hogy minél több érdekességet tudjunk megmutatni.  

      Az adott települések és nevezetességek leírását az anyag igen terjedelmes volta végett igyekszem röviden elkészíteni,így sok linket teszek be ,ahol az érdeklődők bővebben olvashatnak az adott helyről.  

       A  beszámolókat nem kronológiai sorrendben ,hanem megyénkét fogom közre adni és egy-egy megyét is több szakaszban fogok bemutatni attól függően épp hol fogunk járni.
         

        Jó szórakozást,kellemes időtöltést és reméljük sikerül felkeltenünk a túrázás és az országjárás iránti kedvet pár olvasónkban   








      Bács-Kiskun megye  Magyarország legnagyobb kiterjedésű megyéje,a Duna-Tisza közén helyezkedik el ,székhelye Kecskemét.

      A megye területe sík vidék,legmagasabb pontja az Ólom-hegy(174tfsz) Csávoly közelében.Földrajzilag  három tájegységre bontható: Duna-menti síkság,Duna-Tisza közti homokhátság és a Bácskai-löszhát.Az ország legnapfényesebb területei közé tartozik, a csapadék viszonylag kevés.Területét a  két legnagyobb folyónk(Duna,Tisza) is érinti,de több állóvíz is tagolja ,melyek közül a legjelentősebb a Szelidi-tó és a Vadkerti-tó. Területén több védett tájegység is található ,valamint két Nemzeti Park is (Kiskunsági NP. és Duna-Dráva NP.) is bemutatja a táj természetközeli,eredeti állapotát.

       A megye területe már az őskorban is lakott volt,erre több régészeti lelet a bizonyíték. A Honfoglalás  idejének emlékeit nemcsak leletek,de helységnevek is őrzik(Solt,Tas).A vármegyék alapításakor Pest és Bács vármegyékhez tartozott a területe. Szt. István Kalocsán érsekséget alapított.
  
Bács-Kiskun megye címere

      IV. Béla a tatárok elől menekülő kunokat 1239-ben fogadta be a Duna-Tisza közére,de a beilleszkedés folyamán véres harcok alakultak ki az itt élők s a jövevények közt,melynek a végén a kunok ki is vonultak az országból. Aztán a tatárjárás idején(1241) teljesen elnéptelenedett a két folyó köze,a mongol hadak elvonultával aztán IV.Béla végérvényesen letelepítette a kunokat a területre. Felvették a kereszténységet,falvakat alapítottak s megkezdődött a beilleszkedés hosszú folyamata.

     A török hódoltság idején teljesen a Porta fennhatósága alá került a terület,a felszabadító háborúk során is ez a tájegység szenvedte a legtöbbet. Az elnéptelenedett falvakba városokba először rácokat,majd különböző ígéretekkel az ország más részeiből telepeseket végül pedig német ajkú földműveseket telepítettek.A XIX.sz-ot a homokkal való küzdelem,a vizek szabályozása és a polgárosodás megindulása jellemezte.

    A Trianoni -békediktátum  során Bács vármegye területének jelentős részét elvesztette ,ekkor Baja vette át a megyeközpont szerepét. A II.vh sem kímélte a környéket,véres harcok és fosztogatások jellemezték az időszakot.


,
Jellegzetes tanya a Kiskunságon,Fülöpháza közelében


     Bács-Kiskun megye az 1950-es megyerendezésekkor jött létre,ekkor lett Kecskemét a megyeszékhely.

     Kedvező adottságainak köszönhetően fejlett mezőgazdaság jellemzi a megyét,mely viszonylagos jólétet is nyújt a lakosságnak.A gazdaság fejlődésének fontos motorja a két fontos vasútvonal ami érinti a területét és az M5 autópálya.Ezek hatására fejlett ipar alakult ki,elsősorban a megye északi részén. Többek közt a Mercedes is autógyárat épített,mely jelentős lökést adott a megye fejlettségének.

      A megye városait és nevezetességeit részben az AK teljesítése során,részben célzott kirándulásokkal fogjuk megismerni.






    Kecskemét ,    Belváros;  Nagytemplom   2016.Jan.25.



Kecskemét címere

  
         A Hírös Városban   Fergeteg havának huszonötödik napján jártunk üzleti ügyeink intézése közben,amiknek végeztével maradt még időnk a haza indulásra,így szerét ejtettük a város megismerésének. A megyei jogú város a jelzőjét Petőfi Sándornak köszönheti ki  a következőképp írja:
                    "Hírös Város az Alföldön Kecskemét"

    
A kecskeméti Nagytemplom
              Kecskemét a Duna-Tisza közt helyezkedik el, Bács-Kiskun megye székhelye ,az ország hetedik legnagyobb városa,a megye lakosságának több mint 22 %-a itt él.Létét és fejlettségét rendkívül kedvező fekvésének köszönheti,az ország bármelyik részéből könnyen megközelíthető,itt halad el az M5-ös autópálya,melyen a főváros bő 40 perc alatt elérhető.Az autópályán rövid idő alatt elérhető Szeged és Szerbia is. A városból indulnak a 44,52,54 sz főutak,melyek jelentős nyugat-keleti irányú forgalmat bonyolítanak le. A tervezett M8 autópálya is érinteni fogja. Vasúton Szeged,Budapest fővonalon érhető el,de mellékvonalak is indulnak a városból  Lajosmizse és Kunszentmárton irányába .



Kecskemét vá.



          .Érdemes megemlíteni,hogy a  helyi tömegközlekedést 2014 óta a Mercedes-Benz hybrid autóbuszai bonyolítják le.


   
Bemutató Hybrid busz(forrás: az Internet)
          A város  már a bronzkorban is lakott terület volt,a népvándorlás korában minden jelentős nép érintette(hunok,avarok,szkíták stb.)

         Mivel már a középkorban is fontos utak mellett helyezkedett el,ezért vámszedő és vásártartási jogával hamar kiemelkedett a környező települések közül .Nagy(Anjou) Lajos király korában már mezővárosi ranggal rendelkezett.

        A várost a török időkben palánkkal vették körül,különleges helyzetben volt,mivel közvetlenül a Budai Pasának adózott,később a Szultáni Kincstár birtoka lett,így ezek adtak védelmet a harcok és a földesurak sanyargatása ellen. E védelemnek köszönhetően a környékbeli gazdák egyre nagyobb számban települtek a városba. A város a török időket sikeresen átélte,de a rácok 1707-es kegyetlen támadása során jelentős károkat szenvedett.



 Városháza a műjégpályával

      A Rákóczi szabadságharc elfojtását követően Habsburg kézre került a város és környéke. Ezután un. halmaztelepülésként fejlődik tovább,melynek középpontjában igazi nagyváros kezd kialakulni.Megindul a polgáriasodás,melynek fontos állomása,hogy 1832-ben megváltották a hűbéri terheiket. Ekkortól kezd kialakulni a mára már fejlett homoki kertészkedés és szőlészet.

     A város az elsők között csatlakozott az 1848-as szabadságharc eszméihez,Kossuth itt tartotta a híres hadba hívó beszédét az akkori Vásártéren.

     A város látványos fejlődése az 1870-es évektől indult meg. Az akkor tomboló filoxéria járvány a hegyvidéki szőlők jelentős részét elpusztította,de a lazább talajú város környéki ültetvényekben nem okozott károkat. Szintén 1870-ben kapta meg a Törvényhatósági jogú város címet.


    1911-ben a legnagyobb magyarországi földrengés rázta meg a  területét,mely során jelentős károk keletkeztek . A város látványos fejlődésének a Nagy Gazdasági Világválság vetett véget,majd következtek a II.vh. vészterhes évei,melyek során szintén sokat szenvedett a település.

Belvárosi utcarészlet

    Az 1950-es megyerendezésekkor az ország legnagyobb megyéjének lett a székhelye,ekkor kapta meg fennállása alatt először ezt a közigazgatásilag fontos szerepet.

     A szocializmus éveiben a város gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésen ment keresztül. Jelentős iparai üzemek épültek,melyek telepítése ma is töretlenül folytatódik. Fejlett az élelmiszer-feldolgozó ipara (Konzervgyár,Baromfi-feldolgozó,Fornetti etc.). Egyéb ipari létesítményei közül a legjelentősebbek a Zománc és Kádgyár,Alföldi cipőgyár,Petőfi nyomda stb.   2008-ban itt épített összeszerelő gyárat a Daimler csoport,mely összességében 13000 embernek ad munkát.

     Említést érdemel még a város észak-keleti részén található Katonai Repülőtér,ahol az MH. 59.Szentgyörgyi Dezső repülőbázis található. A bázis a kevés megmaradt harcászati perülőterek egyike,a Magyar Honvédség és a Nato használatában van. Innen látják el a hazai és egyes szomszédos Nato- országok légtérvédelmét. A bázison tartják kétévente a Kecskeméti  Nemzetközi Repülőnapot,mely mindig százezres látogatottságú.Itt található az országban egyedül katonai repülőkórház,mely speciális tevékenységeket is folytat.


Kecskeméti vadászok(forrás:az Internet)

    A város idegenforgalmilag is meghatározó,sok turista ,kiránduló keresi fel nevezetességeit és a közeli Nemzeti Parkot. A Főtéren szinte állandóan rendezvények,vásárok szórakoztatják az ide látogatót.

    
    Dolgaink végeztével a Belvárosba autóztunk,s a Lechner Ödön utcában találtunk parkoló helyet (400huf/h),s onnét kezdtük a város centrumának megismerését.  Mivel a Városháza DK-i sarkánál az egykori Tisztikaszinó közelében parkoltunk,így értelemszerűen először a Városháza D-i.DK-i homlokzata mentén sétáltunk el.


A Városháza a Lechner Ödön utca felől

    A  Lestár téren érintettük az Országzászló Emlékművet ,melyre  a Szózat első sora van felvésve,majd a téren átvágva elértük a Katona József teret,melyet a Bánk Bán írójáról elnevezett színház és az 1738-39-es pestisjárvány emlékére állított barokk Szentháromság szoborcsoport ural.



Városháza az Országzászlóval

    Katona József főügyész,író a reformkor kiemelkedő személyisége volt  Kecskeméten született 1791-ben és itt is halt meg ,fiatalon mindössze 38 éves korában.  Tanulmányai közben kezdett foglalkozni színészettel és írással. Mivel csak kudarc érte,ezért 1815-ben felhagyott a színészkedéssel és letette az ügyvédi vizsgáit.1820-ban a kecskeméti városi alügyészi posztért folyamodott,melyet meg is kapott. 1826-ban  főügyésszé választották,ekkortól felhagyott az irodalommal.1830-ban a mostani Városháza előtt szívrohamban halt meg.

Szentháromság szobor


     Katona fő műve a Bánk-Bán,.mellyel véglegesen  1819-ben  készült el,de színházi bemutatóját a cenzúra nem engedélyezte,így csak nyomtatásban jelenhetett meg. A dráma bemutatására csak az író halálát követően kerülhetett sor. Az ősbemutatót 1833-ban Kassán tartották ,Budán a Nemzeti Színházban először 1839-ben adták elő. A mű jelentőségét mutatja,hogy az 1848-as szabadságharcban a forradalmi napok alatt  a Nemzeti díszelőadásban adta elő(márc 15,22). 1861-ben Erkel Ferenc operát komponált a műből ,melynek szövegkönyvét Egressy Béni írta. A későbbi korokban a Bánk Báb "legelső nemzeti drámává" magasztosult.

      A teret uraló Katona József Színházat a Millenium évében ,1896-ban adták át. Az épületet a bécsi Fellner és Hellner építésziroda tervezte eklektikus stílusban,a díszítőelemek barokk stílusban kerültek az épületre. A színház avatásán részt vett Ferenc József és felesége Sissy is.A színházat 1987-ben újították fel.



Katona József színház

     Itt említem meg Kecskemét másik nagy szülöttét, a legendás komikus színészt Latabár Kálmánt,kinek emlékét szülőházán Emléktábla őrzi. Sajnos az épületbe nem jutottunk be,minden ajtó zárva volt,még a jegykiadás is szünetelt hétfő lévén. Sajnos ez a hétfői szünnap végigkísérte napunk ,mert majd minden  intézményt zárva találtunk. Így csak kívülről tudtuk csak megismerni az épületet.,melynek déli homlokzatával szemközt található a Ruszt József Stúdiószínház .



A színház hátsó bejárata

      A Katona József tér DK.i sarkán látható az országos jelentőségű Magyar Fotográfiai Múzeum,melyet ma szintén csak kívülről volt szerencsénk megismerni.


Ruszt József Stúdiószínház

       A múzeumtól az Erkel Ferenc és Katona József utcákon elsétáltunk az író szülőházáig,mely ma Emlékházként funkcionál,de a már leírt okok miatt csak a szülőház oldalfalán elhelyezett Emléktáblát volt  szerencsénk megismerni.



Katona József szűlőháza

          Dolgunk végezetlenül átsétáltunk a Kálvin térre ahol többek közt a Főposta, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Református Újkollégium épülete található.



Kálvin tér

          A Református Ókollégium ősét 1564-ben alapították Református Iskolaként. A XVII.sz elején Búzás Mihály ref.lelkész munkájának köszönhetően főiskolai rangra emelték.A jelenlegi klasszicista stílusú épületet 1830-ban kezdték építeni. A szabadságharcot követően algimnáziummá süllyesztették és csak 1860-ban kapta vissza a Jogakadémiai státuszát,1924-ben Egyetemes Református Jogakadémia lett,melyet 1949-ben megszüntettek. Jelenleg a Károli Gáspár  Egyetem  Állam és Jogtudományi kara működik a falai közt. Többek közt ennek az Alma Maternek a padjait koptatta Jókai Mór is 1842-44 közt,melyről Emléktábla is található az épület homlokzatán.



Református Ókollégium

         1983-tól az épületben található a Dunamenti Református Egyházkerület egyháztörténeti emlékeit bemutató  Ráday Múzeum is,melyet csak szerettünk volna megnézni. Az épület előtt található Kálvin János egyházalapító szobra .



Kálvin János szobra

         A Kálvin tér harmadik meghatározó nevezetessége. a Református Újkollégium szecessziós stílusú épülete,melyet Mende Valér tervezett és 1911-12-ben építették,felújítására 1976-81 közt került sor. Falain belül előbb Jogakadémia és Gimnázium,majd az 1949-es államosítást követően Zeneiskola működött.1997-ben kapta vissza a Református Egyház azóta Református Ált.Isk. és Ref.Gimnáziumként funkcionál.



Református Újkollégium épülete...


...és árkádos főbejárata



        Az Újkollégiumtól a Főtéren( Szabadság tér)átvágva, a Bartók tiszteletére emelt szobor mellet elsétálva megérkeztünk Kecskemét leghíresebb nevezetességéhez a Cifrapalotához,mely mára a város jelképévé is vált.

Bartók Emlékmű a Fő-téren


       A Cifrapalota épületét 1902-ben szecessziós stílusban Márkus Géza tervezte,melybe először üzletek és bérlakások kaptak helyet. Munkáját a Lechner Ödön által fémjelzett nemzeti felfogás határozta meg.Az épület legfőbb jellemzője a népművészeti motívumokkal díszített majolika borítás. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket a pécsi Zsolnay Porcelángyár készítette.A Cifrapalota falain belül 1983-tól a Kecskeméti Képtár üzemel,2005-től  Múzeumként is funkcionál. 



Cifrapalota

        A Cifrapalotával szemben található az egykori Zsinagóga épülete,melyet Zitterbarth János tervezett  mór és romantikus stílusban,és építését 1868-ban fejezték be.A Zsinagógára eredetileg hagymakupolát építettek,de ez az 1911-es földrengéskor megdőlt,ekkor lótuszbimbó alakúra cserélték. A II.vh. antiszemitizmusának hatására a zsidók java részét deportálták a városból,így eredeti funkciója megszűnt,ezért a város 1966-ban megvásárolta és ekkor építették át jelenlegi formájára.  Jelenleg Tudumány és Technika házaként funkcionál. Falai közt  többek közt konferenciákat,kiállításokat és koncerteket rendeznek.



Az egykori Zsinagóga

        A Főtér ezen részének bemutatásakor említést érdemel még az Evangélikus Templom,melyet Ybl Miklós tervezett és a Mende Valér által tervezett Luther Palota(Evangélikus bérház) épülete,de mi ezeket mai sétánk keretében nem kerestük fel.



Az ev.templ.(forrás:az Internet)


A Luther Palota(forrás:az Internet)


          A Főtéren sétálva érintettük a város 1956-os Emlékművét,ahol egy néma főhajtás erejéig megálltunk.


A Főtér részlete

1956-os Emlékmű


          Ezután az 1684-ben felszentelt Református templom észak-keleti bejáratához mentünk,amit zárva találtunk. Később próbálkoztunk még más bejáratoknál is ,de mind zárva volt és mint megtudtuk csak főszezonban és ünnepnapokkor látogatható a belső tere.



Református templom a Főtéren

         A kecskeméti Szent Miklós templomot a katolikusok és a reformátusok 1540-től közösen használták,de 1564-ben a kálvinistáknak el kellett hagyniuk és ekkor egy fatemplomot építettek maguknak,ami 1678-ban leégett. Ekkor jelölték ki  a mai templom helyét. A kőtemplom építéséhez magától a Fenséges Padisahtól kértek és kaptak engedélyt. A templomot először gót és reneszánsz stílusba építették,de később többször átépítették és bővítették.Ekkor kapta a barokk és copf stílusjegyeket,1684-ben szentelték fel .A templomhoz reneszánsz jegyeket hordozó bazársort is építettek,melynek üzletei ma is funkcionálnak.



A ref.templomhoz épült Bazársor egy részlete

          Sétánk közben tartottunk egy rövid pihenőt és a bazársor egyik kávézójában a Fodor Cukrászdában egy kuchen mit cafe párossal frissültünk fel. A korhű berendezésekkel felszerelt hangulatos cukrászdában kértünk az ítinerünkbe egy igazoló pecsétet,de bélyegző híján ez elmaradt.


A Fodor Cukrászda korhű berendezéseinek részlete

        A rövid intermezzót követően folytattuk sétánk és  a Főtéren keresztül átsétáltunk a Kossuth-téren található Nagytemplomhoz. A templom előtt található Mindszenty József Hercegprímás szobra,a templom homlokzatán pedig azt 1848-49-es szabadságharcban és a véres világháborúkban elesettek Emlékműve,melyeknél egy néma főhajtás idejéig mi is elidőztünk.


Mindszenty Emlékmű

          A város legnagyobb templomát több néven is ismerjük. Szokták Öregtemplomnak is hívni,hivatalosan Urunk Mennybemenetele Társszékesegyház a neve,de a leggyakoribb alak a Nagytemplom . Az épület 1774 és 1799 közt épült Osvald Gáspár piarista szerzetes tervei szerint copf stílusban.A torony 1819-ben leégett és csak 1863-ban készült el mai formájában.



Urunk Mennybemenetele Társszékesegyház

         Tornya a város legmagasabb épülete,a 35 m magasan található tűzfigyelő erkély nyáron látogatható. Óraszerkezete az ország egyik legrégebbi ,ma is működő szerkezete,egyben az ország legnagyobb számlapú toronyórája is.Az órát reggelente egy fél méteres kulccsal kell felhúzni.


A Székesegyház barokk belseje


          A toronyban eredetileg hat harang lakott,de az I.vh. alatt ötöt elvittek hadicélokra,csak a Szentháromság tiszteletére felszentelt nagyharangot hagyták meg.1929-ben négy új harang költözött a toronyba ,melyek közül  kettőt,ágyúöntés céljára a németek  elvittek a II.vh. folyamán. Ezeket a mai napig nem pótolták.


A Nagytemplom főbejárata


       Belseje monumentális,6 oldalkápolnával szegélyezett gazdagon díszített tér.A hárommanuálos ,hatalmas orgona hangversenyek tartására is kiválóan alkalmas.A templom alatt kripta húzódik. A templom 1993 óta a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Társszékesegyháza.



Templombelső a versenyorgonával

      A templom látogatást követően a Kossuth tér másik meghatározó épületéhez a Városházához sétáltunk. 



A Városháza

       A  régi,rozoga Városháza helyett  épült új épületet Lechner Ödön tervezte nemzeti szecessziós stílusban,építése 1893-97 között történt. Az 1911-es pusztító földrengést követően Lechner felügyeletével állították helyre. Homlokzati  burkoló kerámiáját szintén a Zsolnay gyárban készítették népi motívumok felhasználásával.


A Városháza szecessziós főbejárata

        Homlokzatának  középpontjában Árpád Vezér szobrát helyezték el,mely nem nyerte el a korabeli lakosság szimpátiáját. Az oromzati részbe ,a tetőpárkány alá nemzetünk történelmi nagyságainak reliefjei kerültek.Az épületen kívül és belül több helyen szerepel Magyarország és Kecskemét címere.



Beltéri részlet

       A Díszteremben  Székely Bertalan két freskója látható. Az egyiken a Vérszerződést a másikon I.Ferenc József koronázása látható. A két monumentális freskó közt történelmünk nagyjainak egész alakos ábrázolásai kaptak helyet.


Székely Bertalan freskójának(Vérszerződés) részlete(forrás:az Internet)

         A Városházában kezdettektől a helyi önkormányzat működik,de itt tartják a házasságkötéseket is . A homlokzat közepén Harangjáték kapott helyet,mely stílszerűen Kodály Háry szvitjét játssza minden egész órában.

         A Városháza előtti tér központi helyén áll a monumentális Kossuth szobor.mely nemcsak az 1848-49 -es szabadságharcra emlékezteti a nézelődőt,de emléket állít a Turini(Torinó) remete felejthetetlen toborzó beszédének,melyet a város akkori Vásárterén tartott 1848.szept.25.-én.



A Kossuth szobor ,hátérben a Bazársor és a  Ref.templ.

        Az impozáns szobor Telcs Ede szobrászművész alkotása és 1906 júliusában avatták fel. A talapzata Tőry Emil munkája,s rajra a francia forradalom eszméi olvashatók:
                                    "Szabadság,Egyenlőség,Testvériség"


         A szobortól a Református templom dél-keleti ajtajához mentünk,de mint említettem azt is zárva találtuk. A templom körüli bazársoron lévő Kecskeméti Református Egyházközösség könyvesboltjában kértünk egy igazoló pecsétet az ítinerjeinkbe,majd körbe sétáltunk az épület növényekkel gazdagon  benőtt falai mentén.
Református templom oldalról

         Közben érintettük a Psalmus Hungaricus Emlékművet,mely egyszerre állít emléket Kodály Zoltánnak és Kecskeméti Végh Mihály XVI.sz-i protestáns énekszerzőnek és zsoltárfordítónak.A szobor Szemők Zsuzsa alkotása és 2007-ben a Kodály Évben avatták fel.



A Psalmus Hungaricum Emlékmű

            Eztán a Kéttemplom- köz köz hangulatos ,ódon épületei ,üzletei között barangoltunk Kecskemét legimpozánsabb utcáján. Itt található többek közt a Trianon Emlékmű és az országos jelentőségű Kodály Intézet is.

    
A Kéttemplom-köz utcában




            A nemzetközi hírű Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet céljára a megyei Tanács az 1736-ban épült Ferences Kolostor épületét alakíttatta át 1973-75 közt. A munkálatok folyamán mind a műemlékvédelmi szempontokat,mind a modern kor igényeit figyelembe vették. Napjainkban az épületen belül egy kiállítás is helyet kapott,mely Kodály életét és munkásságát mutatja be. Ma ugye hétfő volt,így ezt sem láttuk...



Az egykori Ferences Kolostor(ma Kodály Intézet) bejárata


          A Belváros megismeréséből már nem maradt más hátra mint  Kecskemét legrégebbi épületének a Barátok (Ferencesek) Templomának megismerése.



A Barátok temploma

          A XIII:sz-ban épült gótikus  templomot a város védőszentjének,Szt. Miklósnak a tiszteletére szentelték fel.Érdekesség,hogy a reformáció éveiben közösen használták reformátusok és katolikusok,de a kálvinistáknak 1564-ben el kellett költözniük.1647-től Ferences-rendi szerzetesek használták,ezután épült a szomszédos kolostor is .1678-ban tűzvész rongálta meg,ekkor a korábbi fatorony helyére kőből készültet építtettek, jó száz év elteltével barokk és copf stílusban felújították.Az 1930-as években újból átalakították ekkor emelték a Lourdes-i kápolnát is. A romkertben jól láthatók még az eredeti templom nyomai is.




A templom belseje


A Romkertben


           Kecskemét Belvárosának megismerését itt fejeztük be,ezután vissza tértünk az autóhoz és a város vasútállomásához hajtottunk.  Kecskemét vasútállomása 1853-ban lett kész,1940-ben felújították. Ebben az épületben látta meg a napvilágot a világhírű zeneszerző ,népdalgyűjtő Kodály Zoltán, 1882-ben. Kodály forradalmasította  a zene tanítást,melyet róla elnevezve Kodály módszerként ismerünk.Munkásságát háromszor jutalmazták Kossuth-díjjal. Emlékét az épület falán Emléktábla őrzi. 



Kodály Emléktábla szülőházán

        Vetettünk még egy pillantást a Noszlopy Parkra,ahol a Katona József Múzeum és az író szobra is található,de a hó is elkezdett szállingózni,az időnk is fogyott,így haza felé vettük az irányt a "Hírös Városból".



Katona József megyei Múzeum



    Még több kép Kecskemétről itt :https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/10Megye100NevezetessegeKecskemet?authkey=Gv1sRgCKDdtbyEvPStzAE