2016. április 24., vasárnap


  Veszprém    ,Várhegy-Történelmi  belváros                        2016.március.15.    




Veszprém címere





    „István,Gizella ősi vártán,
mögöttünk völgyhíd,kőszivárvány 
Bakony szeléből –álmodni se mernéd-    
aranyharangszó    hímez,misekelmét
Itt a domb a völgybe,völgy a dombra
kis utcák  szöknek kővadonba
.Tágas terek sikátorok felett,
földszinten fúl hegymászó emelet.
fűzsuttogás a locska Séden.      
                              Kemény Géza :   Veszprémi anziksz







       Veszprémben ,a Királynék városában Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.

        Veszprém megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban,Veszprém megye székhelye, Egyetemi város. A város a Sédpatakot övező öt dombra és azok völgyeibe épült a Veszprémi-fennsíkon. A fennsík  három kistáj találkozásánál terül el. Északról a Bakony,délről a Balaton-felvidék míg keletről  a Mezőföld síksága határolja.  Ez a központi elhelyezkedés határozta meg a város kialakulását és a történelem során betöltött jelentős szerepét a társadalmi-gazdasági életben.

         Veszprém központi fekvésének köszönhetően fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkezik ,megközelítése rendkívül könnyű. Autóval az M7-es autópályáról is elérhető,ekkor Balatonvilágosnál kell letérni a 71-es főútra,majd Balatonfűzfőnél a 72-es főúton érjük el a 8-as főutat,melyen Székesfehérvár és Rábafűzes irányából is elérhetjük .A közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően a 8-as nagy részét átépítették gyorsforgalmi úttá,így a korábbi veszélyes és lassú közlekedés megszűnt és biztonságban,gyorsan közlekedhetünk rajta. Győrből a 82-es főút,míg Tapolca irányából a 77-es főút vezet a városba. Balatonfüreddel és a Balatonnal pedig a 73-as főút köti össze. Vonattal a Székesfehérvár- Szombathely fővonalon vagy a Győr-Veszprém mellékvonalon juthatunk el a városba.


Belváros

           Veszprém mai Újtelep nevű városrészén,  Kr. előtt  az V. évezredben már egy neolitikus telep állt. A rómaiak nagy valószínűséggel nem telepedtek le a területén, bár a környéken(Gyulafirátót,Baláca) több lelet és épületnyom is előkerült.

          Egyes feltevések szerint Veszprém vára már a Honfoglalás előtt is állt, de erre megdönthetetlen bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Géza fejedelem korában már biztos létezett,ezt több forrás is alátámasztja. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak(„szegek”- melyekből a Göcsejben még ma is találunk jó párat) az idők folyamán egyetlen településsé olvadtak egybe. A város neve egyes feltételezések szerint a szláv „bezprem”(dimbes-dombos) szóból ered,más nézetek viszont I.István unokaöccsének (Bezprym lengyel fejedelem)a nevéből eredeztetik .

Belváros

      Államalapítónk, I.Szt. István a városban alapította meg az ország első püspökségét 1001-ben vagy 1002-ben, a Püspökség 1993 óta Érseki székhelyként funkcionál. A kereszténység bevezetéséért vívott harcban I .István a város falai alatt győzte le a lázadó Koppány seregeit 997-ben. A város I. Szt. István feleségének kedvenc tartózkodási helye volt,később évszázadokon át,a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat és viselték a királyné kancellárjának  kitüntető címét.

      A mongol hadak a tatárjárás során nem tudták bevenni a várat, de 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott,de mindkétszer kijavították sőt fejlesztették. Veszprém első virágkorát Vetési Albert reneszánsz műveltségű püspöksége alatt élte.

Káptalani kereszt

      A török hadak folytonos támadásaink köszönhetően a XVI.sz-ban sötét idők jártak a városra.  1552 és 1683 közt a vár és a város tízszer  cserélt gazdát. A vár körüli települések elnéptelenedtek ,a vár lakosságát pedig a reformáció-ellenreformáció vérzivataros évei osztották meg .  A Rákóczi –szabadságharc éveiben a város lakossága a Fejedelem mellé állt,aminek megbosszulásaként  1704-ben Heister császári csapatai kegyetlenül feldúlták a várost.

      A XVIII-XIX. sz. - ban a várost a csendes fejlődés jellemezte,elsősorban gabonapiacának  köszönhetően a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált a lakosság több mint megötszöröződött. A vár mai épületeinek többsége ekkor épült meg. A gyorsabb fejlődésnek az akadálya 1870-ig a városlakóknak a püspökkel szembeni feudális függősége volt,ekkor Veszprém rendezett tanácsú várossá vált és a függősége ezzel megszűnt az egyháztól.

Veszprém madártávlatból

         1872-ben a  Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal  építésekor a püspök és a város vezetői megakadályozták,hogy a vasútvonal a városon haladjon át,így a vasútállomása a várostól több kilométerre épülhetett meg. Ez a döntés súlyos következményekkel járt a városra,kialakulófélben lévő ipara és gabonapiaca hanyatlásnak indult,addigi vezető kereskedelmi szerepe megszűnt.

      Az újabb fellendülés a XX.sz. harmincas évekéig váratott magára,ekkor számottevő hadiipart telepítettek a városba,1930-ban kapta meg a megyei jogú város címet. Hadiiparának köszönhetően a II. vh. alatt a Szövetségesek kedvelt célpontjává vált a város, többször is bombatámadás pusztította épületeit, üzemeit.

    A  nagyszabású iparisítás a kutatóintézetek és az egyetem telepítésével egyidejűleg  az 1950-es években folytatódott,aminek következtében a város hanyatlása megállt és rohamos fejlődésnek indult,ami a rendszerváltás környékén megtorpant,de aztán lassan  újra indult,mára hazánk egyik legfontosabb ipari városává vált,a lakossági vásárlóerőt tekintve a veszprémi kistérség a negyedik az országban.

     1990-es években a Veszprémi Egyetem(Pannon Egyetem) képzési kínálatát átalakították,jelentősen bővítették,ami szintén nagy fontosságú volt a város gazdasági-kulturális életében. A városban működik a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, melynek az elődje a Papnevelő Intézet volt. Az iskola 1711-ben jött létre, melyben jelenleg több mint 250 hallgatót oktatnak hittanári,lelkipásztori és szociális munkás szakon.

    Fejlett a város kulturális élete is,melyet elsősorban az 1814 óta működő,országos jelentőségű színházának köszönhet,mely Petőfi Sándor nevét viseli.


Belváros a székesegyházzal

    A város a történelmi, építészeti látnivalóinak és a rengeteg minőségi fesztivál és rendezvény szervezésének(Gizella-Napok,Veszprémi Nyári Fesztivál etc.) köszönhetően rengeteg látogatót vonz,de az idegenforgalmi lehetőségei még messze nincsenek kiaknázva.

      Veszprém hazánk sporttérképén is vezető szerepet foglal el,melyet elsősorban világszínvonalú kézilabda csapatának köszönhet. A csapat otthona hazánk egyik legmodernebb sportlétesítménye a Veszprém Aréna.

         Mivel a mai napba sok látnivaló felkeresését zsúfoltuk be , ezért már kora reggel megérkeztünk Veszprémbe(7 óra múlt pár perccel). A város nevezetességei közül ma a Várnegyed látnivalóinak megismerését terveztük be. Autóval az Óváros térig mentünk, ahol a ma kihalt parkolóban hagytuk a kocsit. A visszatért téli időjárásban vacogósan szálltunk ki a szálingózó havazásba, ami később intenzív havas esőre váltott , így igencsak rapid városnézés kerekedett.

               Az Óváros tér a mai nevét a rendszerváltozást (1989) követően kapta, azelőtt Vörös Hadsereg terének, korábban Rákóczi térnek illetve Piactérnek hívták,mivel a XX.sz. elejéig itt működött a város legnagyobb piaca. A teret az egyházi banknak  1857-ben eklektikus stílusban épített Városháza uralja. Az épületet az 1990-es években rekonstruálták, megújították megőrizve eredeti jegyeit. A felújítást követően itt rendezkedett be a város Polgármesteri Hivatala

            
A Városháza




                  A tér másik meghatározó épülete  a  ma bankként funkcionáló Pósa-ház,melyet 1793 építettek késő barokk stílusban. A tér többi épülete nagyrészt a XIX. sz.-ban épült melyek elsősorban a szecesszió jegyeit viselik magukon. A műemlékvédelmet élvező emeletes polgárházak földszintjein különböző elegáns üzletek  kaptak helyet.

Pósa-ház

         A tér központi részén található a 2000-ben emelt Milleniumi Emlékmű,mely Lugossy Mária hatalmas térplasztikája. Az egyébként hatásos és impozáns mű nekem tájidegen , a maga modern stílusával. Valahogy nem tudom  hová tenni a történelmi környezetben ,műemlék épületek közt.

Milleniumi Emlékmű

          Macskaköves úton, patinás épületek közt haladtunk tovább  ,közben elhaladtunk a tűzoltóságnak épült Fecskendőház mellett,melynek homlokzatán a következő disztichon olvasható. Érdekesség a versben,ha a kiemelt római számokat összeadjuk ,akkor az épület  építési évet (1814)kapjuk meg végeredményként.
                     „VárosI poLgárok pénzén  épüLe  e ház,
                          Itt  tűzI pusztItás VéDeLeM eszköze áLL.
       Az egyre meredekebbé váló utcán pár lépés múlva elértük a vár déli határát . A várba a déli kapun keresztül juthatunk be,melyet 1936-ban emeltek az I.vh. magyar  halottjainak a tiszteletére és a Hősök kapuja névre keresztelték. A kaput az 1930-as évek második felében építették Pázmándy István tervei alapján, átadására 1939-ben került sor. Az épületet 2012-14 közt felújították, azóta a hozzá tartozó toronyban újra látogatható  a  Vármúzeum érdekes,interaktív kiállítása.


Hősök kapuja

       A  veszprémi vár egy kb. 500m hosszú és 150 m széles dolomitsziklán(Várhegy) áll,ami nagyjából 40m-re emelkedik a környezetéből. A Várnegyed a Várból és a Vár utcából áll. Anonymus feljegyzései szerint a vár már a Honfoglalás előtt is állt,szerinte avar vagy frank erődítés lehetett. A vár mai  alakzatának kiépítése Géza fejedelemhez és I.Szent István királyhoz kapcsolódik. A középkori vár két részből állt , ezeket egy vizes árok választotta el egymástól. Az északi és déli várat összekötő kapu alaprajza ma is látható a Szentháromság tér déli részén. A török időkben a védműveket jelentősen megerősítették valamint újabbakat építettek. A XVIII. sz-ban miután a törököket kiűzték,ezeket vagy elbontották vagy az újonnan épült polgári és egyházi épületekbe foglalták. Eredeti formájában csak a DNy-i bástya maradt meg,mintegy mementóként. A múlt század nyolcvanas éveire a vár egyes épületeinek romlása olyan súlyossá vált, hogy többük életveszélyes állapotúvá vált. A veszélyeztetett  Várnegyed és Várhegy megmentésére vállalkozó országos mentőakció 1980-94 közt valósult meg.

      A várba lépve először a város egyik jelképét kereshetjük fel. A Tűztorony korábbi nevén Vigyázótorony 48 m. magas épülete középkori eredetű.  Alsó hengeres része  IV.Béla uralkodása alatt a XIII. sz. - ban épült egy vártorony részét képezte.  A torony túlélte a török időket  és 1703-ban,mikor I.Lipót elrendelte a magyarországi várak lerombolását,csak azért menekülhetett meg,mert már akkor tűzvédelmi célokat szolgált.181o-.ben a toronyban egy  földrengés okozott károkat. A következő négy évben Tumler Henrik állította helyre a  károkat,a felső részt copf stílusban építette újjá. Csúcsán Magyarország címere kapott helyet,melyet az 1950-es években vörös csillagra cseréltek,amit az 1980-as évek közepén cseréltek vissza az eredeti címerre. A torony minden órában egy helyi zeneszerző verbunkosát játsza. A torony belépti díj ellenében minden nap látogatható 10-18 h közt.


Tűztorony

        Innét patinás klasszicista és barokk épületek közt koptattuk az ódon Vár utca köveit. A szépen rendbe tett épületek ma különböző intézményeknek adnak  helyet(Művészetek Háza,Megyei Bíróság, Megyei Levéltár etc.).

       A következő jelentős műemlék a Szent Imre római katolikus templom(Piarista Templom)melyet a piarista szerzetesek építtettek a már meglévő  rendházuk mellé. A klasszicista templom építése 1823-33 közt tartott. Manapság a templom különböző kiállításoknak is helyet ad. Látogathatósága 10-17 h közt lehetséges, hétfő kivételével.


A Piarista templom

        A Vár utcán tovább haladva újabb intézmények sora mellett haladunk el, ha nyitva van érdemes besétálni az Építőipari Múzeum  udvarába,ahol a Nagy Rondellához jutunk és szemügyre vehetjük a vár épségben megmaradt   délnyugati falait és bástyáját.
 
       Innét már a Vár központi részéhez a Szentháromság térhez érkeztünk. A  teret az 1750-ben állított Szentháromságszobor uralja. A kitűnő helyen álló és a művészeti kivitel végett a szobrot a budavári Szentháromság –szobor párjaként szokták emlegetni. A szobor állítására Padányi Bíró Márton veszprémio püspök adott megrendelést. A szobor elhelyezésének érdekében a püspök két korábbi kanonoki épületet bontatott el. A  barokk szobor elkészítésével  Schmidt Ferenc szobrászművészt bízták meg. Az alkotást a rendszerváltást követően rekonstruálták.

Szent Háromság szobor

       A tér bal oldalának (délről érkezve) meghatározó épülete a   Szent István római katolikus Ferences templom és Kolostor épülete.  Az  egyhajós , eredetileg barokk stílusban épült templom 1720-30 közt készült. Az épületegyüttes 1909-ben leégett,ekkor neoromán stílusban átépítették. A templomhoz kapcsolódik a Szent Ferenc kolostor,melyet a II.vh. követően,a rendek felszámolásakor el kellett hagyniuk a szerzeteseknek. Ezekben a sötét években a patinás épületet raktárként használták. A rendszerváltást követően a ferencesek visszakapták az épületet, azóta idős papok lakhelyéül szolgál.

A Ferences templom

       A tér jobb oldalán előbb  az Érseki Palotát,korábban Püspöki Palota(1993-ig) pillantjuk meg,mely a Vár egyik legfontosabb épülte.  A barokk stílust magán hordozó épület 1765-76 közt épült a híres építész , Fellner Jakab tervei szerint készült és a magyar barokk építészet egyik kimagasló alkotása,melybe beépítették az itt lévő régi épületek maradványait. Miután a régi,gótikus püspöki palota 1704-ben egy tűzvész martaléka lett ,új palotát kellett építeni . Az új rezidencia építése több évig húzódott, majd végül 1765-ben Koller Ignác frissen kinevezett püspök kezdte el építtetni a ma is látható, fenséges palotát. A palotát a XIX.sz elején újították fel először,majd a II.vh-t követően újabb állagmegóvási munkálatok váltak szükségessé. Legutóbbi felújítása 1996-ban fejeződött be. Termeiben több értékes festmény és műtárgy is található. Az épületben működő érseki könyvtár és levéltár az ország egyik legjelentősebb ilyen intézménye. Másfél ezer Mohács előtti oklevelet őriznek itt , de jelentős a későbbi korokból származó gyűjteménye is.  Az Érseki Palota egyes terme  Május1- Október 15 közt idegenvezetővel, belépti díj ellenében látogathatóak.


Érseki Palota


      A Gizella Kápolna , Veszprém legrégebbi épülete az Érseki és a Nagypréposti palota közt helyezkedik el,azokkal teljesen egybeépülve. A valaha kétszintes kápolnában található XIII.sz.-i freskók a legrégebbiek közé tartoznak ,melyeket hazánkban láthatunk. Eredeti védőszentje nem ismert, de kapuja fölött a következőm felirat olvasható:
     „Memoriae Beatea Giseelae Sacrum (Boldog Gizella emlékének szenteltetett)”
        A legenda szerint a kápolnát Gizella királyné alapította, de az csak a XIII.sz. közepén létesült egy korábbi kétszintes épület helyén,melynek falait befoglalták az építésekor. Mai neve a XVIII.sz-tól használatos, a kápolna kétszintes palotakápolna volt , eredeti funkciójáról kétféle elképzelés van. Egyik szerint püspöki míg a  másik szerint királyi/királynéi magánkápolna volt. A hányatott sorsú épület kora gótikus stílusban épült, az alsó szint látogatható, a felső szint felújítása sajnos még nem készült el.

Az Érseki Hivatal,s mellette a Gizella kápolna

        A kápolna északi falához a Nagypréposti palota,ma Érseki Hivatal barokk épülte csatlakozik szorosan. A kétszintes, két házból álló épületet Padányi Bíró Márton nagyprépost(későbbi Veszprémi Püspök) építtette 1741-ben. A munkálatokkal Tierhardt Józsefet bízta meg. Az épület felújítása 1993-ban fejeződött be.

   A Szentháromság-tér északi végén található a  Szent Mihály székesegyház neoromán épülete,melynek alapjai X. századiak és a Veszprémi Érsekség főszékesegyháza. Régészeti leletek tanúsága szerint  már a X. században is templom állt a helyén-. A Pannonhalmi apátság alapítólevele már 1001-ben említést tesz a székesegyházról,melyet feltételezhetően maga Gizella királyné alapított és különös figyelmet szentelt rá,így is elősegítvén,hogy Veszprém a királynék városává váljon . A székesegyház első ábrázolása a magyar királyok (Veszprémben hímezték) koronázási palástján található. A román stílusban épült három hajós templom először torony nélkül készült, majd I.Szt. István halálát követően két tornyot emeltek hozzá.1380-ban egy tűzvész pusztította el,ezt követően gótikus stílusban újjá építették,felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból ma már csak a megmaradt altemplom részleteit figyelhetjük meg. Az épület felsőbb részei a török időkben teljesen elpusztultak. A székesegyházat Csipkerózsika álmából a XVIII.sz. elején támasztották fel,ekkor barokk külsővel újították fel. A XX.sz. eléején (1907-10) aztán Aigner Sándor tervei szerint kapta meg a mai neoromán külsejét. Az eredeti gótikus szentélyt és altemplomot megőrizték a felújítások során. 1981-ben a székesegyházat II. János Pál pápa Basilica minor rangra emelte.2005-ben kezdődtek újabb rekonstrukciós munkák , melyek 2010-től a külső felújítással folytatódtak.


Szent Mihály Székesegyház

     A Bazilika  a északi oldalához kapcsolódnak a Szent György körkápolna X.századi romjai. A kerek kápolna 972 és 1002 közt épült, román stílusban,szentélye eredetileg patkóalakú volt. Itt őrizték Szt. György fejereklyéét ,melyet I.Szent István a bolgárok feletti győzelme emlékéért kapott a Bizánci Császártól.  A legenda szerint  a kápolnában tette szüzességi fogadalmát I. Szent István egyetlen, fiatalon meghalt fia,Szent Imre herceg ,kinek szobra a kápolna előtt áll. A kápolnát 1957-ben tárták fel, ekkor találták meg Vetési Árpád reneszánsz püspök sírját is.

Szent György kápolna romjai

      A kápolna északi oldalán a veszprémi Nagyszeminárum épülte található,mely eredetileg papnevelő intézet volt,de 1952-ben állami tulajdonba került,ma a Pannon Egyetem  egyik épülete működik a falak közt.
        A Vár északi bástyáján  található az első magyar királyi házaspár, Szent István király és Gizella királyné szobra,mely,mára Veszprém szimbólumává  vált. A király halálának 900. évfordulójára emelt szobrot Ispánky József készítette 1938-ban.A szobortól lenyűgöző kilátás tárul elénk a környékről. Jól látszik a viadukt, melyet szintén Államalapító királyunkról neveztek el. Betekinthetünk innét Veszprém Dózsaváros részének kicsiny utcácskáinak és épületeinek életébe,megcsillan a Séd-patak víztükre és megnézhetjük a Szent Benedek hegyet uraló káptalani keresztet is.
Szt.István király és Gizella királyné szobra

      A szobornál be is fejeztük a rapid városnézést, melyet cudar időben és kora reggel tettünk. Sajnos a korai időpontban még minden zárva volt, így csak kívülről ismerhettük meg a nevezetességeket,de így is nagyon érdekes és tanulságos városnézésben volt részünk. Még vissza volt az igazoló pecsét beszerzése is,melyre a Budapesti úti OMV benzinkútnál kerítettünk  sort. Rövid frissítés után tovább álltunk a királynék városából és a Bakony felé vettük az irányt, ahová már télies körülmények közt érkeztünk meg.



  Még több kép Veszprémből: https://goo.gl/photos/wQgtMK6kLdScQgMe8

   

     






       








  ZIRC                Apátság                                                          2016.március 15.   




Zirc címere




           Zircen  a Bakony „fővárosában” Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.

         A festői kisváros a Magas –Bakonyban,a Zirci-medencében terül el egyben hazánk legmagasabban fekvő városa is.  A várost Veszprémből és Győrből a 82-es főúton érhetjük el. Közúton megközelíthetjük még Mór felől a  sz. mellékúton és Pápáról a  sz. mellékúton. Ez utóbbi út végig vezet a Magas –Bakony vadregényes tájain,feledhetetlen élményt nyújtva. Vasúton Győr és Veszprém irányából közelíthető meg, de mivel a szerelvényeknek meg kell mászni a Bakony lejtőit,az átlagsebesség elég alacsony,de ezért az utazót bőven kárpótolja a Veszprém és  Vinye közti szakasz,amikor a vonat  többek közt a Cuha-völgyének vadregényes és romantikus szakaszán kanyarog. Ez a vonalszakasz a magashegyi vasutakra jellemző technológiával épült és több viadukton valamint alagúton is átkel ezen a rövid szakaszon, így  igazi csemegével szolgál   a vonatozás szerelmeseinek.

Havas Zirc

         Zirc a túrázás fellegvára is, rengeteg útvonal indul innét a Bakony számos pontjára ,a hosszútávú útvonalak közül érinti az K.gif jelzése is.,valamint itt kezdődik/végződik a KDP útvonala is,melyet a P.gif sáv mentén járhatunk be., Aki a Cuha –patak lebilincselő völgyét ,szurdokát szeretné bejárni annak szintén innét érdemes elkezdeni a túrát.

      Mivel a környékre a vadban gazdag erdők és a kevés szántóföld volt a jellemző,ezért Géza fejedelemnek és fiának I. Szt. Istvánnak a kedvelt vadászterületévé vált,  fejedelmi illetve királyi vadászterületté nyilvánították. Története több mint 900 éves múltra tekint vissza és szorosan összefügg a ciszterciek apátságával. Első írásos említése 1199-ből származik Siric alakban,  de leletek bizonyítják,hogy a mai város déli részén már előtte is állt egy udvarház,mely a bakonyi Ispánság központja lehetett.1060-ban I.András királyunk bizonyítottan ebben az udvarházban halt meg,majd az általa alapított Tihanyi Apátságba temették el. Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította,az Apátság történetéről majd később.
      A török háborúk éveiben először a szerzetesek,majd Veszprém elestét (1552) követően a falu lakosai is elmenekültek,a terület lakatlanná vált az épületek pusztulásnak indultak. Az újratelepítésre csak a XVIII.sz. elején került sor. Ekkor a sziléziai Heinrichau-i  ciszterci Apátság tulajdonába került a környék. Először  német telepesek érkeztek ,kik életre keltették a halott falut,de 1704-ben a kurucuk felégették. Újabb telepesek érkezésére 1712-25 közt került sor. A ciszterciek új kolostort építettek maguknak és megkezdődött Zirc  újjáalapítása. Először a mai templom készült el, majd ezt követte az Apátság épülete, később az európai hírű könyvtár készült el. Ekkoriban épült a Rákóczi tér és a Kossuth Lajos utca több épülete is,mely közül pár műemléki besorolást kapott.
A Monostor keleti homlokzata

   A XVIII. és XIX.sz fordulójára a város a térség központjává fejlődött, az Apátság függősége közben megszűnt,így az a magyarországi ciszterci rend központjává vált. A Kiegyezést követően a járási hivatalok Zircre költöztek, ami tovább növelte jelentőségét. A környék lakói ekkoriban az erdőgazdálkodásból, a földművelésből és az állattartásból éltek, de a XIX.sz végére meghatározó iparosság is kialakult a településen.

    A XX.sz elején megindult a polgárosodás folyamata,ezekben az években több iskola valamint az Erzsébet Kórház is megépült. A II.vh. véres harcai jobbára elkerülték  a várost,így ezeket az éveket viszonylag békében élték meg a lakók,nem úgy a háború utáni államosítások éveit. Ekkor az erőszakos kitelepítések és a szerzetesek elűzése végett a kialakult mezőváros szétesett.

       Amilyen káros volt ez az időszak ,ugyanolyan jó  hatással volt  a bányászat fejlesztése és új lendületet adott a település urbanizációjának. A Zirctől pát kilométerre lévő Dudari Szénbánya hatalmas fejlesztésének köszönhetően Zirc lakossága is számottevően növekedett,iskolák, intézmények sora épült.  A szénbányászat hatására ezekben az években több kisebb ipari és szolgáltató üzem is megtelepült .


A  székesegyház őszi napsütésben /2014.10.13.

     A település 1984-ben kapott városi rangot,a rendszerváltást követően pedig az Apátságot visszakapták a ciszterciek,így  újra Zirc vált  a  rendjük központjává.


           Ahogy haladtunk Veszprém felől Zirc irányába  és  egyre magasabbra emelkedtünk a Bakonyban, az esőt fokozatosan váltotta fel az intenzív havazás,Zircen már igazi téli körülmények fogadtak bennünket,a fehér hólepel már mindent beborított. Ez elég szokatlan ebben az időpontban,de az elmúlt évek furcsa időjárásának köszönhetően egyáltalán nem meglepő.
        
            
                    A  városba érve a Rákóczi tér melletti parkolóban hagytuk az autót  és legelőször a téren néztünk körbe. Megálltunk  a  bakonyi turisták 0 kilométerkövénél,melyet egy kőbakancs jelképez és egyben ez a KDP kezdő/végpontja is. Az emlékműről egy korábbi túránk képét teszem be, mivel a fényképező objektíve még nagyon párás volt,ezért a mai kép nem sikerült. A téren található még  az OKT emlékoszlop,melyet a túramozgalom születésének 50. évfordulójára emeltek. Itt látható egy  barokk Nepomuki Szent János szobor talapzata,melynek szobor részét 1950-ben az itt állomásozó katonák ledöntötték. Ugyancsak itt lelhető a város leghíresebb szülöttének Reguly Antalnak a  mellszobra és az Országzászló.

0-ás kilométerkő / 2014.10.13.

        A tér nyugati felén találjuk Reguly Antal szülőházában a róla elnevezett Múzeumot és Alkotóházat. A múzeumban megismerkedhetünk a neves kutató, finnugorista nyelvész életével,tudományos kutatásaival   belepillanthatunk utazásainak az útvonalába. Ezenkívül a kiállítás bemutatja a Bakony népművészetét. Az alkotóházban előzetes egyeztetés alapján  egész évben dolgozhatnak az érdeklődők ,elsősorban a népi kismesterségekkel ismerkedhetnek meg és dolgozhatnak bennük  avatott mesterek irányításával.


Országzászló /2014.10.13.

     A tér keleti felét a Ciszterci Apátság épületegyüttese foglalja el,mely Zirc meghatározó épülte és jelképe,története szorosan összefügg a városéval. A monostor a magyarországi ciszterci rend központja,a jelenlegi apát Dékány Sixtus.

         
Az Apátsági templom a kolostor szárnnyal

             Először a középkori monostor történetével foglalkozunk. Az első monostort III: Béla alapította 1182-ben ,ki a franciaországi Clairvaux-ból hozatott ciszterci szerzeteseket,akiknek itt is megadta a Franciaorsdzágban élvezett kiváltságaikat.  A monostor és a templom több évtizeden keresztül épült román stílusban. Az alapító halála után fia,Imre király is támogatta az építkezést , sőt oltárt is alapított. A Zirci monostorban és a többi ciszterci kolostorban az 1242-es tatárjárásig virágzó szerzetesi élet folyt, a mongolok dúlásának sok apátság áldozatul esett, de a vész elmúltával minden apátságban újra indult az élet. A XIV.sz-ra  megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma,így valószínűleg Zircé is. 1480-ban Mátyás király kérésére hét magyarországi monostor felélesztésére a németországi apátok   12 fős konventet és apátot küldtek . A megsegített apátságok egyike Zirc volt. A segítség azonban nem tudta megállítani a hanyatlást, így néhány évtized múlva az apátságok újra a kihalás szélére sodródtak. A Mohácsi-vészt követően,Veszprém is a törökök kezére került 1552-ben,de ekkor a Zirci-apátságban már nem voltak szerzetesek. Az apátság javai,könyvei  és levéltára  megsemmisült,az épületek állaga romlásnak indult. A monostor kihalásával a falu elnéptelenedése is együtt járt és a következő több mint 150 évben Zirc lakatlan volt.  Az első új telepesek 1715-ben az első három szerzetes 1726-ban jelent meg újra Zircen. A XVIII:sz-ban a sziléziai Heirichau ciszterci apátságból költöztek ide szerzetesek ,hogy újra élesszék a monostort.  Az új szerzetesek egy teljesen új monostor és templom építésébe fogtak bele,bár a középkori épületek falai még álltak és helyre állíthatóak lettek volna. Azonban nem tetszett nekik a régebbi építési mód és az akkor divatos barokk stílusban hozzá fogtak egy új épületegyüttes emelésébe. A régi falakat elbontották, a köveket teljes egészében beépítették az újonnan emelt templomba és monostorba. Emlékként csak  az egyik  oszloppillér alsó szakaszát hagyták meg.1912-13-ban Békefi Remindg Zirci apát megbízta Hümpfner Tibor ciszterci atyát a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Az ásatások során feltárták  a káptalanterem és egy dolgozóterem helyét,megkeresték a régi épület sarokpontjait. A teljes feltárásra és a romok konzerválására előbb az I.majd a II.világháború végett nem került sor. Később a magyarországi szerzetesrendek 1950-es feloszlatása késleltette a munkálatokat. A visszaállított ciszterci szerzetes rend  miután visszakapta az apátságot 2007-ben kezdett hozzá  az 1912-óta feltárt keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A hitelesítő ásatások során  új leletek is napvilágra kerültek. Az ásatások kezdete után 2 évvel sikerült a romokat bemutatható állapotba hozni.


A középkori monostor romjai


            A barokk monostor építésébe a már említett Heirchau-i apátság  irányításával és költségén a XVIII.sz.elején kezdték meg . A század közepére felépült az új barokk stílusú  templom és a kolostor,melyekhez jórészt a régi épületek anyagát használták fel.   Az új épületek a  középkori apátságtól nyugatra kaptak helyet,  felszentelésükre  1752-ben került sor,a felszentelést Padányi Bíró Márton veszprémi püspök celebrálta. A kolostorban a magyar származású szerzetesek száma egyre nőtt a század végér a 28 szerzetesből már 11 magyar volt.1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot,majd miután az utolsó Henrichau-i apát is meghalt 1814-ben a zirci apátság önállóvá vált ,ekkortól  lett Zirc a magyarországi ciszterci rend központja. Ekkor Dréta Antalt nevezték ki zirci apáttá.  Ekkortól egyre nagyobb elvárás lett a rend felé, hogy minél nagyobb részt vállaljon  az oktatásban ,melynek maradéktalanul eleget is tettek és a XX.sz elejére több gimnáziumot működtettek országszerte, meghatározóvá váltak a középfokú oktatásban. Dréta utódja Villax Ferdinánd apát 1844-57 közt megépíttette az apátság második emeletét és az egész mai nyugati szárnyat a könyvtárral.    1950-ben mikor betiltották a szerzetesrendeket,a rend tagjai kénytelenek voltak elhagyni a monostort,melyet 1945-ben államosítottak. A rendszervált6ásig különböző intézmények működtek az apátság épületeiben csak a könyvtárat és a templomot hagyták meg eredeti funkciójában. Az első néhány szerzetes 1990-benm térhetett vissza,azóta a tudatos munka révén a rend visszanyerte eredeti dicsőségét,az épültek régi fényükben pompáznak.

    
A monostor udvarán

              A hatalmas kéttornyú templom barokk apátsági templom különleges és lenyűgöző látványosság, védőszentje a rend előírásainak megfelelően Szűz Mária. Fő látványossága a szószék és a szentély faragott stallumai. A belsejét több értékes freskó díszíti,melyeket a kor jeles mesterei készítettek.   A templom renoválása napjainkban fejeződött be.  1982-ben, alapításának 800. évfordulóján a  templom  basilica minor rangot kapott a pápától.
    
Az Apátsági templom kivűlről..

      A  ciszterci monostor  jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó barokkos szárnyát Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte a XVIII.sz-i újjáépítés során.   A monostort a XIX.sz-ban bővítették, ekkor kapta klasszicista jegyeit is,melyet a tetején tümpanon és   az alatta lévő korintoszi oszlopok jeleznek.    A folyamatos állagmegóvásnak és restaurálásnak köszönhetően az épület kiváló állapotban van , ami lehetővé teszi, hogy eredeti rendeltetése mellett két másik, látogatható  intézménynek is helyet adjon :


és belülről.


-          Az egyik a Reguly Antal Műemlékkönyvtár ,melyet az Országos Széchenyi Könyvtár üzemeltet és a második  emeleten kapott helyet.  A kolostor legnagyobb látványossága a könyvtárterem,ahol több mint 65000 nagy értékű és ritka nyomtatványt őriznek.  A középkori nyomatok a kolostorral együtt javarészt elpusztultak, az újjáépítéskor a mai könyvtár első könyveit a sziléziai szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re duzzadt fel a mai szintre, az államosításkor a könyvtár kezelésével szerencsére a Nemzeti Könyvtárat bízták meg,így fenn maradhattak ritka kincsei.  A rendszerváltást követően a tulajdonjog a ciszterciekre szállt vissza,de kezelésével továbbra is az OSzK-t bízták meg.

-            A másik a Bakonyi Természettudományi Múzeum, mely az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma. A Kiállítás a monostor első emeletén kapott helyet 1972-es megnyitásakor.  A múzeum  feladata  a Bakony flórájának ,faunájának és a  geológiájának bemutatása.

A Múzeumszárny

             Az Apátságtól délkeletre található még a Zirci Arborétum 18 ha-os  természetvédelmi  területe,melynek meglátogatását megfelelő körülmények közt mindenképpen ajánlom.  Az arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak. A ligetet a ciszterciek kezdték építeni az 1780-as években és öt kontinensről több mint 110 fa –és cserjefajtát gyűjtöttek az évek során.


Az eredeti kolostorban

            A cudar időben vacogósan jártuk végig a fenti látnivalókat, befejezésképpen még elsétáltunk  a Köztársaság utcán a Gótikus Pillérkötegig,melyet mementóként és egyetlenként hagytak meg a középkori kolostorból. Az oszlopra egy Szent Imre szobrot állítottak az építők.

A meghagyott Pillérköteg

            Ezt követően felkerestük még a középkori templom romjait, melyet a közelmúltban tártak fel és tették látogathatóvá. A romterület az Apátság Köztársasági utcai bejárata felől közelíthető meg.


           Más dolgunk nem maradt, mint beszerezni az  igazolásokat az ítinerjeinkbe ,melyet a vasútállomás várótermében az új típusú  OKT pecséttel teljesítettünk.



          Még több kép Zircről:https://goo.gl/photos/wQgtMK6kLdScQgMe8