2017. november 26., vasárnap




   IN   MEMORIAM  ROCKENBAUER   PÁL

                    EMLÉKTÚRA  A  KELETI-MECSEKBEN

                                                                               2017.11.24.

                            

            "Szerintem az a legboldogabb ember a világon,akinek olyan a foglakozása,
                                 amit szeret,és ha a foglalkozása űzése közben olyan csodás tájakra is eljuthat,
                                 amilyenekre nekem sikerült eljutnom."
                                                                                              Rockenbauer Pál:Csipetnyi Antarktisz (részlet a könyvből)
            

                                                       forrás:az Internet -turistamagazin .hu  /  mtsz.org,
A kép történetéhez bemásolom Kunos Gábor levelének egy részét...."amelynek egy kópiáját én kaptam archiválás céljából és adtam át publikálásra pl.a Turista Magazinnak.Hogy ez is ismert legyen a felvételt dr.Pászti Gyula készítette a ... még egymillió lépés című filmsorozat Zengővárkony környékén történt forgatásán. Dr.Pászti Gyula a Budapesti Túravezetők Klubjának első elnöke volt,amelynek örökös tagjai lettek Rockenbauer Pál és filmes társai.A kiváló természetfilmes halála után a klub felvette a nevét.".....   Köszönöm az információkat,melyeket eddig nem volt szerencsénk ismerni!

                Már  30 esztendeje történt ,hogy a mai napon a hazai természetjárók egyik nagy példaképe Rockenbauer Pál utoljára húzott bakancsot,hogy az általa oly nagyon szeretett természetben magányosan barangoljon.Ezen a túrán, a Naszály lábánál érte az értelmetlen  Halál.Utolsó kívánságának megfelelően családja a Zengő lábánál található zengővárkonyi szelídgesztenyésben helyezte örök nyugalomra. Mind halálának helyszíne,mind a vörösmárvány kőtömbbel fedett sírja zarándokhellyé vált a természetbarátok,túrázók között.



                                       forrás :az Internet-comment.blog.hu



                                 Rockenbauer Pál ,a világcsavargó, a magyar természetjárás lelkes népszerűsítője ,televíziós szerkesztő,a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője ,a kéktúrázás Apostola 1933-ban Budapesten született.Földrajz-biológus szakon szerzett diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Első és egyetlen munkahelye a Magyar Televízióban volt,ahol földrajzi témájú dokumentumfilmeket szerkesztett,rendezett. 1970-ben elvégzett egy hegymászó tanfolyamot,melyet filmforgatásai közben kiválóan tudott kamatoztatni. Filmezett a Földközi-tenger országaiban,Indiában,Nepálban,az Antarktiszon,Észak- és Dél Amerikában,Óceániban és Afrikában. Feljutott többek közt a Mauna- Kea,a Kilimandzsáró, a Kommunizmus -csúcs, a Kriván és a Fehér -tavi csúcs legmagasabb pontjára is. Filmjei a teljesség igénye nélkül: Magyarok az Antarktiszon,Jöjj nézd a Kilimandzsárót,Magyar búvárok kubai vizeken,A Napsugár nyomában. Legismertebb filmjei azonban az Országos Kéktúrát bemutató  Másfél millió lépés Magyarországon és a Nyugat és  a Dél Dunántúlt megismertető  ...És még egymillió lépés Magyarországon. Ez utóbbi vetítését sajnos már nem érhette meg. Emlékezetét több kopjafa,turistaház őrzi az Országos Kék Kör mentén,de az általa bejárt útvonalon kialakított Dél-Dunántúli Kéktúrát is róla nevezték el 1989-ben. 






                             Már régóta terveztük,hogy felkeressük Rocki sírját,aztán ez a szomorú évforduló tette alkalmassá,hogy meg is valósítsuk. Halálának napján több szervezet is rendez emléktúrákat mind a sírjához,mink  a Naszály oldalában. Vacilláltunk melyikre is menjünk,de az élet felülírta elképzeléseinket,egy előre nem látott családi esemény jött közbe 26.ára. Így úgy döntöttünk,hogy Enyészet havának huszonnegyedik napján bakancsot húzunk és egy emléktúra keretében felkeressük a hazai természetjárás apostolának a végső nyughelyét,hogy elhelyezhessük a megemlékezés szalagját és koszorúját. A túrát Pécsváradról indítottuk,elgyalogoltunk a Keleti-Mecsek  elzárt varázslatos ékkövébe, a Réka-völgybe. Innét Püspökszentlászló volt a cél,majd felkapaszkodtunk a Mecsek legmagasabb csúcsára a Zengőre,ahonnét leereszkedtünk Pécsváradra.Ez nagyjából 17 km-t jelentett,mely alatt viszont sikerült jelentős szintkülönbséget összehozni(670m).Városnézés után átautóztunk Zengővárkonyba a szelídgesztenyésbe,ahol leróttuk kegyeletünk példaképünk előtt.

                                
Pécsvárad,Nagyboldogasszony róm kat.temp.

                                
                               Ma mintha a Mediterránumban jártunk volna,  a Dél-Dunántúlra  szép,kora tavaszias időt ígértek,ami teljesen be is igazolódott,bár a levegő elég párás volt,így a szép panorámaképek ma is fuccsba mentek. Összességében azonban egy szavunk sem lehet,mert ilyenkor már nagy szerencse szép,napsütéses körülményeket kifogni.Ráadásul itthon egész nap nyirkos,ködös volt a levegő.

                              

                                   
Pécsvárad,vár
  



                                         Szeretem ezeket az egynapos,viszonylag távoli túrákat,ilyenkor korán lehet/kell kelni és az valami jó érzés,ezért a kakas ma is 4,20kor kukorékolt,cihelődés,kávézás után negyed hatkor röffentettem a motort és indultunk tejfehér ködben. Sásdon meg kellett itatnunk a lovakat.,mi is bepusziltunk még egy kávét,majd Mánfánál elvágták a ködöt ,fényes napsütés fogadott,a napsütéssel kedvünk skálája is nagyot ugrott. Pécsen már a reggeli csúcsban autóztunk,majd negyed nyolc környékén parkoltunk le Pécsvárad főterén ,a Szentháromság szobornál. 



Pécsvárad,szentháromság  szobor

                             



                            Pécsvárad a Keleti -Mecsek központja,a hegység legmagasabb pontjának, a Zengőnek a lábainál.  A Pécsváradi bencés kolostort I.Szent István alapította,első apátja Asztrik volt,aki a Szent Koronát hozta el az Államalapító királynak.1333-tól városként,1439-től mezővárosként említik.A török hódoltság idején török közigazgatási székhely,a város ezekben az években hanyatlásnak indult,megmaradt lakói a kálvinista vallást vették fel. 1689-ben az akkori pécsváradi apát katolikus németeket telepített a városba. 1849-ben vált járási székhellyé,mely rangot egészen 1966-ig megtartotta. 2013-ban vált újra járási székhellyé.A kitelepítések során a német ajkú lakosság döntő többségét elűzték lakóhelyéről.Helyettük Felvidékről telepítettek ide magyar anyanyelvű  családokat. 1993-ban újból városi rangra emelték.A várost érintette az 1912-ben átadott Pécs-Bátaszéki vasútvonal ,melyen 2009-ben szűnt meg végleg a forgalom.



Pécsvárad

                                   Gyors szerelvényigazítás,rövid fotózás és máris megtettük az első lépéseket a S.gif (Pécsvárad-Kárász) mentén,mely mai túránk gerincét fogja képezni. Elhaladtunk a Városháza impozáns épülete mellett,majd a Tavasz utcán értünk ki a meredeken emelkedő Vár utcára. A város nevezetességeivel most nem foglalkoztunk,mivel a városnézést visszaérkezésünk utánra terveztük. A város történelmi nevezetességeinél csatlakoztak hozzánk a Magyar Zarándokút MZ.GIF jelzései,melyekkel mai túránkon elég sok helyen fogunk találkozni.



Díszes zarándokútjelző 

                                     
                                     A Magyar Zarándokút Esztergomtól szeli át észak-déli irányba az országot Máriagyüdig,miközben érinti hazánk szent helyeit.Az útvonal hossza 430 km körül mozog,de a szükséges kitérőkkel eléri a 600 km-t. Végig jelzett útvonalon halad,mely az út nagy részén egyéb jelzett turistautakra épül,20-35 km-enként pedig működő zarándokszállások várják az utazókat. Az út végigjárásához zarándokútlevél  kiváltása  szükséges. Részletek



Csinger 2 kút

                                          A Kossuth téren átvágva,a Zengő utcán emelkedtünk tovább,elértük a kovácsoltvas felhúzó szerkezettel ellátott Csinger kutakat,melyek most nem működtek,mivel már leeresztették (téliesítették) őket. Így elmaradt a szokásos forrásprocedúra.



Felhagyott bánya

                                       Innét kisebbségek által lakott részen emelkedtünk tovább,elhagytunk egy felhagyott bányát és máris beléptünk a Sajgó vegyes erdejébe. A késő őszi erdő fáiról már eltűntek az ezer színben pompázó levelek,melyek most sárga és vastag avarszőnyeget képeznek,  beborítva az egész erdőt,melyből már hiányzik az énekes madarak csicsergése és csak-egy ragadozó madár vijjogását hallani.



A Sajgó erdejében


                                             ÉNy-i irányba kellemes emelkedőn kapaszkodtunk a vegyes erdőben,mely egy idő után cseres,tölgyesbe majd tölgyes-bükkösbe váltott. Utunkat jobb oldalról a meredek falu Csinger-gödör kísérte. Jó két km megtételét követően turistaút kereszteződésbe érkeztünk és időlegesen elköszöntünk aS.gif és a MZ.GIF jelzésektől és a  Piros kereszt turista jelzésjelzések mentén K-nek fordultunk és egy széles ,saras ösvényen haladtunk tovább. Az ösvényünk innét ereszkedni kezdett és egy vadkanos kaland után hamarosan leértünk egy erdészeti aszfaltútra. Ilyen közelről még nem láttunk vadkant,talán 10 méterre keresztezte kényelmesen cammogva utunkat ,fittyet sem vetve ránk. Persze mire a gép előkerült,a disznó már árkon -bokron túl volt.




Útkereszteződésben



Menedékház a Zengő lábainál



                                               Az aszfalton hullámvasútaztunk pár száz métert,majd újra az erdőbe tértünk,ahol egy tisztásnál csatlakozott hozzánk a Szent Márton út a  jelzéseivel,erről a zarándokúttal bővebben ebben a túrabeszámolómban foglalkoztam. Sáros ,lejtős szekérúton ereszkedtünk tovább,balról egy az Öreg(Halász) patak irányába igyekvő csermely vágta szurdok követett bennünket.Pár száz lépés megtételét követően fenyvesek tűntek fel ,a táj kiszélesedett és leértünk a Kelet-Mecsek egyik eldugott ékkövéhez a Réka Völgyhöz.

                                         
Szerpentin a Zengő oldalában





                                               A  vadregényes Réka-völgy felső részéhez érkeztünk meg,a kulcsosházként funkcionáló Réka kunyhóhoz,mely igazán romantikus, csendes helyen három patak találkozásánál várja a csendre,nyugalomra vágyókat. A kunyhót max 10-12 fő veheti igénybe igen méltányos áron,ahol igazi tanyasi élet várja az érkezőket. Villany,térerő nincs,víz a közeli Etelka forrásból,gyertya, sparhelt, petróleumláma, mosdás a patakban vagy max lavórban Ezen az idilli helyen lévő kunyhóban igazi feltöltődés lehet eltölteni pár napot, kiszakadva  napi taposómalom idegőrléséből és kellően lelassulni legalább egy pár napra. Bakancslistás lett a hely.         



Érkezés a Réka-völgybe

                                                 Földbe gyökerezett lábakkal álltunk egy ideig, élveztük a helyet.Egy holló károgása zökkentett vissza a valóságba bennünket,fotóztunk,kicsit frissítettünk,majd a turistaút kereszteződésként is funkcionáló helytől a K4.gif  és MZ.GIF a jelzések mentén folytattuk a vándorlásunka.t. 



Réka kunyhó

                                                 Először a Réka kunyhótól pár tíz méterre lévő Etelka-forrást vizuáltuk meg,jött a forrásprocedúra ,majd fahidakon keltünk át az Öreg(Halász)patakon és meredek emelkedésbe kezdtünk a Réka-völgy meredeken lezuhanó oldalába.


Öreg(Halász)patak


Etelka forrás


                                                    A Réka-völgy méltó társa a Kelet-Mecsek másik két lebilincselő szurdokának(Hídasi-völgy,Óbányai-völgy),de mégis más. Nincsenek látványos vízesései,zúgói,de vadságával ,romantikusságával méltán sorakozik fel azok mellé,egyszer látni kell. A völgy oldalában vezető ösvény meredeken emelkedik,oldalaz,néhol csak egy-másfél láb szélességű,a haladás itt fokozott figyelmet igényel.Télen havas,jeges viszonyok között nagyon nehezen járható szakasz. Nekem most is sikerült egyet perecelnem,nem figyeltem és egy gyökérre léptem és a rajta lévő falevélen kicsúszott a bakancsom. Alapesetben meg kellett volna fogni ezt a csúszást,de aki nem figyel az megismerkedik az édesanyafölddel,mely most jó sáros is volt.



A Réka-völgy oldalában

Cseles


                                                  Egy idő után az ösvény elkanyarodott a völgytől,az emelkedő is mérsékelődött ,utunk innét szép szál bükkök közt folytatódott a Bodzás- völgy gerincén. Jó ezer lépés megtételét követően újból kiértünk az erdészeti útra,itt a MZ.GIF  jelzések időszakosan elköszöntek  tőlünk. A tisztáson egy esőbeálló és a egy emlékkő(Zengő vándortábor) található. Innét  az országúton ereszkedtünk tovább,követve a K4.gif jelzéseket,melyek majd egy km megtételét követően  betértek az erdőbe és becsatlakoztak a  S.gif jelzésekbe.



Vadregényes

A Bodzás-völgy gerincén

                                                 Az ösvény innét meredek ereszkedésbe kezdett elrongyoltunk a Korsoma -rét és a Korsoma -forrás mellett és máris feltűnt a püspökszentlászlói püspöki arborétum kerítése,mely mellett ereszkedtünk,kanyarogtunk egy ideig,aztán a Püspöki Kastély sarkánál elköszöntünk az imént feltűnt S.gif jelzésektől és K4.gif -ek mentén beléptünk Püspökszentlászlóra.


Emlékkő a Zengő derekán


Egy kis pantomimes romantika



                                            Püspökszentlászló romantikus helyen, a Zengő-hegy  északi oldalában egy szűk völgyben található,Hosszúhetényhez tartozik Felújított házait hétvégi nyaralónak,falusi turizmus céljaira használják.Nevét a hagyomány szerint Szent László királyról kapta ,ki szívesen vadászgatott erre és egyszer egy vihar elől egy itt lévő barlangban húzta meg magát. Évszázadokon keresztül a pécsi püspök birtokaként volt ismert,aki nyári rezidenciát is rendeztetett be a faluban.A Püspöki Kastélyként ismert nyári rezidenciát  1797-ben Esterházy László Pál pécsi püspök építtette.1955-ben ebben a kastélyban tartották fogva Mindszenty Józsefet,majd később itt raboskodott Grósz József érsek is.  A Püspöki Kastély és a Szent László Templom teljes körű felújítása 2015-ben fejeződött be ,azóta a kastély turisták számára is látogatható.A kastély éke a mellette található arborétum,melyet szintén Esterházy püspök alapított és utódja Hettyei Sámuel fejlesztett tovább.




A Püspöki Kastély távolról...

és közelről


                                        Elérve a pécsi Püspök nyári rezidenciáját,rögtön méreg fogadott bennünket,mivel a látogatóközpontnál tudatosult,hogy a kastély csak Október 31.ig látogatható. Kicsit fortyogtam,hisz jövetelünk egyik célja a kastély megnézése lett volna. Sebaj,ez legyen a legnagyobb baj,de a csodás helyszínen lévő üdülőfaluba így is bőven megérte leereszkedni.


Szt.László király szobra


                                       Így felkapaszkodtunk a meredek domboldalon lévő Szent László szoborhoz,majd a temető régi és újabb sírjai közt a Hettyei-forráshoz ereszkedtünk le,ahol a szokásos forrásprocedúra következett egy kis pihenéssel,frissítéssel és egy forráscsokival.

Hetyei-forrásnál

                                        Közben  a forráshoz ért egy helybeli házaspár ,kik a szomszédos Óbányára ruccantak át gyalog ,majd vissza. Kicsit elbeszélgettünk velük,látszott rajtuk,hogy élvezik az idilli helyen az életet. Szívből irigylem Őket,szívesen laknánk mi is ilyen helyen.



Püspökszentlászló,Szt.László templom

Az arborétum

Játék a tóban


                                           Pihenés után szedelőzködtünk és betértünk a Kastélyhoz,mert kívülről szerencsére látogatható,a kapu mindig nyitva . Sétáltunk a most már téliesített,de így is szép arborétumban, körbejártuk a szépen felújított kastélyt és a Szent László templomot,kedvenc feleségem bőszen fotózott. Fejet hajtottunk Mindszenti bíboros emléktáblája előtt,majd megkerestük a Zarándokút MZ.GIFjelzéseit,hisz innét egy darabig őket követtük.


A Kastély az arborétumból

                                           Az arborétumban nincsenek a jelzések felfestve,így azokat egy kapun kilépve találtuk meg először.Száraz lábbal átkeltünk a most csak csordogáló Husszúhetényi-vízfolyás medrén és csodaszép montánbükkök közt emelkedtünk a patak szurdokát követve egyre magasabbra.Csodálatos ősbükkösben jártunk,élveztük is minden pillanatát. Mai túránk legszebb részén jártunk.



Átkelés a Hosszúhetényi-vízfolyáson

                                           Nagyjából ezer lépés múlva egy kidőlt óriás bükkhöz érkeztünk,ezen átmászva leereszkedtünk  a Zarándok-kút nevet viselő forráscsoport keskeny völgyébe,ahol következett a szokásos forrásprocedúra.


Itt megy tovább az ösvény

                                             A  Zarándok- kutat 2008-ban újították fel,ekkor szüntették meg az addigi több kifolyást. A forrástól jobbra van egy másik forrásmező,a József-forrás,de ennek nincs kiépített foglalata. Ugyancsak nincs foglalata a Zarándok-kúttól balra található ,időszakos Mária-forrásnak sem.


Zarándok -kút


                                            A zarándokút MZ.GIF jelzéseihez a forrásnál hozzánk csatlakozó Sárga O :: forrás turista jelzés jelzések mentén felkapaszkodtunk a  sűrű erdő mélyén megbúvó Mária kápolnához.


Mária -kápolna a rengetegben

                                           Mária-kápolna,Pieta-kápolna avagy Fájdalmas Anyának,Zengő Csillagának búcsújáró helye.Egykor a kápolna helyén egy faragott Mária szobor állott,melyet bencés szerzetesek emeltek.Miután ez elsorvadt, egy mázaszászvári illetékességű személyt (Kiss György) kértek fel egy Mária szobor készítésére. A  Pieta-szobor fehér mészkőből készült és ezt a szobrot helyezték el az 1907-ben épült kápolnában.A szobrot Zengői Máriának vagy Zengő Csillagának is nevezik.A kápolna minden év májusának és szeptemberének második vasárnapján búcsújáró hely is egyben.



Hányattatott sorsú Mária kép

                                                A világ zajától távol eső szerény kegyhely igazán vonzó azok számára akik csendben magányosan szeretnének elmélkedni a Szűzanya oltalma alatt. Rövid elmélkedés után tovább álltunk és a hatalmas bükkök alatt folytattuk a kaptatást a Zengő oldalában,bár az emelkedő itt lényegesen szelídebb arcát mutatta.


Bükkösben

                                                 Jó ezer lépés múlva  egy kereszteződésnél újból elértük a S.gif  jelzést és itt a Sárga O :: forrás turista jelzés meg is szűnt,idáig vezették a vándort..A csomóponttól már csak egy km volt hátra túránk mai csúcspontjáig a Zengő csúcsáig. Egy km,de milyen egy kilométer! Ezen a szakaszon 182 m szintemelkedés várt ránk,ami ugye testvérek közt is átlag 18%-os . Viszont  az első ötszáz m nagyon lankásan emelkedett,a feketeleves a táv második 500 méterén jött el,itt a szintemelkedés 130 m körül volt. Fel lehetett kötni a szennyest.


Indul a csúcshódítás

                                                Úgyhogy szívünk hamarosan torkunkba dobogott,levegőkészletünk a nullához közeledett,de megoldottuk a feladatot és lihegve,szuszogva értük el a Zengő 682, tfsz csúcsát. Újfent sikerült a csúcshódítás,eufória kerített hatalmába bennünket.



                                               
Elfogyott a levegő

Csúcsközelben

                                                  A Zengő(682m tfsz) a Mecsek legmagasabb pontja,a Kelet-Mecsek legkevésbé bolygatott részén fekszik.Nevét a népmonda szerint a hegy belsejében rekedt kincskeresők kiabálásáról kapta. A hegy oldalában található a híres zengővárkonyi szelídgesztenyés,ahol Rockenbauer Pál sírja is található.A Zengő csúcsán egy 1984-ben épített földmérő torony található,melyet később kilátóként is használhattak a turisták.Jelenleg a kilátó használatát életveszélyre figyelmeztető tábla tiltja.A kilátó közelében találhatóak Zengővár(Miklós vár) romjai.A várhoz és a Magyaregregyhez közeli Máré várhoz  kötődik Máré vitéz és Miklós vitéz tragikus legendája . Máré vitéz miközben háborúban csatázott,ifjú felesége megcsalta a közeli vár gazdájával ,Miklós vitézzel. A szerelmi kalandból egy leánygyermek is született. Máré vitéz már a lány serdülésekör tért haza és haragjában mindkét várat földig romboltatta. Mindenkit betemettek a romok,melyek alatt a legenda szerint mesés kincs is található.A vétlen lánynak azonban a nép ajka különös túlélést biztosított: száz évente egyszer valakinek esélye adódik,hogy kiszabadítsa,akinek meg kell csókolnia háromszor a szörnyekké váló lányt és akkor a lány keze mellé a kincs is az övé lesz. A vár helyszíne a legendák végett a kincskeresők kedvelt helye volt,első tudományos felmérése 1992-ben Nováki Gyula nevéhez fűződik.Több XIII.sz. edénytöredék is előkerült,de régészek szerint a vár alapjai egy római őrtoronyra épülhettek.Meg kell még említeni,hogy az akkori kormányzat 2000 környékén egy NATO lokátorállomást szándékozott telepíteni a csúcsra,melyet a  hely értékeinek  megóvására létrejött környezetvédő ,Zengő Koalíciónak  sikerült megakadályozni.



A Zengő távolból



A Zengő vár romjai

                                                Először a Zengő-vár csekély maradványait kaptuk lencsevégre,majd következett a csúcsfotózás a geodéziai mérőtoronynál. Mivel leírások szerint pazar a kilátás a toronyból,ezért kacérkodtunk,hogy felmászunk,de hallgattunk a kiírásra,hogy életveszélyes felmászni a toronyba. Bár én különben sem hiszem,hogy felmentem volna,mert ugye a majré a kilátóknál mindig velem van.



Torony a  Zengőn

Tépett zászló

                
                                                 Miután kifújtuk és kifotóztuk magunkat megettünk egy szendót a hazulról hozottból,frissítettünk ,ettünk egy csúcscsokit és már indulni készültünk mikor földmérők és statikusok érkeztek fel a csúcsra. Miután kaptak már levegőt váltottunk pár szót velük. Tőlük hallottuk az örvendetes hírt,hogy tervbe van véve a torony átalakítása,mely után a Csóványosihoz hasonló kilátót élvezhetnek a túrázók a Zengőn is.




A Csúcson

                                            Miután elköszöntünk aS.gif-ok mentén megkezdtük az ereszkedést a Zengőről DK-i irányba Pécsvárad felé. Ez az út sokkal jobb vonalvezetésű,nem annyira meredek ,mint amin mi vettük be a csúcsot. Egy széles jól járható ösvényen vesztettük a métereket és hamarosan elértük a Viki esőbeálló düledező romjait.


Tájkép a Viki esőbeállótól


                                             Jó ezer lépés múlva egy tisztáson csatlakoztak a  Piros kereszt turista jelzésjelzések,hogy pár száz méter ereszkedés erejéig velünk tartsanak,ez a közös út alig öt percig tartott és megérkeztünk a kereszteződéshez ahol reggel már jártunk. Itt elköszöntünk az imént hozzánk csatlakozó jelektől és DK-nek fordultunk.





Széles utakon


                                              AS.gif  ésMZ.GIF a jelzések mellett a reggel már bejárt útvonalon ereszkedtünk le Pécsvárad első épületéig,majd a már ismert utcákon értük el a város temetőjét,ahol az Árpád- kori román stílusú Mindenszentek kápolna található. Itt megszakítottuk a túrát,megnéztük ,fotóztuk a kápolnát,melybe bemenni sajnos nem tudtunk.



Finisben

Érkezés Pécsváradra

                                               Innét a Nagyboldogasszony Plébánia templomhoz sétáltunk,melyet szintén csak kívülről tudtunk megnézni,majd bóklásztunk a "Pécsváradi várban",mely tulajdonképpen egy erősített monostor volt.



Mindenszentek templom,Pécsvárad

A Nagyboldogasszony templom homlokzata 


                                           A Pécsváradi várként ismert monostor elnevezése félrevezető,mert az épületegyüttes soha nem funkcionált hadi értelemben erősségként.Bár voltak falai és  bástyái,de azok funkciója csak a lakosság rablótámadások elleni védelméül szolgált,komolyabb ostromot nem bírtak volna,arra nem is volt példa.A monostort I.(Szent) István alapította  1015ben,első apátja a Szent Koronát hazánkba hozó Asztrik volt,aki itt élte le az életét. II .Géza idején a monostor leégett,de rövidesen újjá építették.A Tatárjárás idején komoly pusztítást végeztek a mongol hadak. A vész elmúltával IV. Béla újíttatta és erősíttette meg kőfalakkal,bástyával.1357-ben Jordán apát fényes palotát emeltetett magának a falakon belül.Az 1400-as években kapott  a "vár" fegyveres őrséget,ekkoriban erősítették meg a hatékonyabb védelem érdekélben a falakat.A mohácsi vész után Martinuzzi György barát védhetetlennek tartotta a falakat és a várnaggyal felrobbantatta a védőműveket.A falakat a megszálló oszmánok sem állították helyre.A török kiűzését követően az omladozó apátságot Habsburg Lipót császár a kölni érseknek adományozta.Az érsek parancsára 1729-ben részben helyreállították az épületeket,de a középkori nagy templomot és a kolostort nem,sőt azok használható köveit építették be a felújítás során.Megszüntették és lebontották a feleslegessé váló védőműveket,így ma csak a magas torony látszik,ami egyben védjegye is az egykori erődített pécsváradi kolostornak.A jelenlegi róm kat Nagyboldogasszony -templom 1767-ben  épült barokk és rokokó stílus jegyekkel. A temetőben található  Mindenszentek tiszteletére felszentelt róm. kat . kápolna román stílusba épült a XI.sz-ban. Később többször átépítették ,gótikus,barokk majd a XIX sz-ban historizáló stílusban.
Pécsváradi vár kívül,

s belül


                                 A város nevezetességeinek megismerése után vissza sétáltunk a Szentháromság térre ,ahol befejeztük a mai túránkat,de a napnak még nem volt vége,vissza volt még jövetelünk legfőbb célja,tisztelegni Rockenbauer Pál sírjánál, mely a szomszédos Zengővárkony egyik szelídgesztenyésében található.


A szelídgesztenyésben 

                                  Kocsiba ültünk és hátsó utakon értük el  a Zengővárkony határában található pihenőt,ahol  K+.gif ésPiros kereszt turista jelzés jelzések mellett található a szelídgesztenyés,ami Rocki egyik kedvenc helye is volt és kívánságának megfelelően itt alussza örök álmát.




                                   Meghatódva,csendben ballagtunk el a vörösmárvány sírkőig ahol könnyeinkkel küzdve megkoszorúztuk és elhelyeztük az emlékezés szalagját "Pali" sírjánál,közben eldúdoltuk Roki kedvenc nótáját ,képzeletben koccintottunk egy pohár vörösborral,mely kedvenc itala volt.Megható ,felemelő és csendes percek voltak......

                                 



                                     A megemlékezés után beautóztunk a dallamos nevű Zengővárkonyba,ahol röviden megismerkedtünk ezzel a kedves kis falucskával.Sajnos minden nevezetessége zárva volt,így csak kívülről volt szerencsénk megismerni őket.



Zengővárkony,Bormúzeum




                                 Zengővárkony szintén a Zengő lábainál fekvő település  ,határában legendás több száz éves szelídgesztenyés található,bár ősi fái pusztulóban vannak.Területe ősidők óta lakott,itt találta meg Dombay János  a "zengővárkonyi madonna" névre keresztelt őskori agyagszobrocskát.A falut I. (Szent) István a Pécsváradi Apátságnak adományozta. A török elől menekülő görögök feljegyzések szerint  itt találtak menedéket.A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el,az oszmánok kiűzését követően német ajkú lakosság is megtelepedett itt.A kicsi,gondozott faluban mintaszerű a népi hagyományok ápolása.Több gyűjtemény is helyet kapott a faluban(Tojás múzeum,Szalmagyűjtemény) . A falu melletti egyik szelídgesztenyésben található Rockenbauer Pál sírja.


Zengővárkony ref.temp.

                                     A falunézést követően befejeztük ezt a tartalmas és szomorú napot,majd Pécsre autóztunk,ahol tartottunk egy coffé und kuchen szünetet,majd hazafelé vettük az irányt,közben az egyik jól bevált helyen pótoltuk energia veszteségeinket,valamint összegeztük a mai napot.


                                       Mai túránknak egy szomorú esemény adta az alapját,de nagyon tartalmas szép túrát tettünk a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben. A túra során szűk 17 km- t tettünk meg,miközben mind felfele,mind lefele 680 m szintkülönbséget teljesítettünk. A túra során csodás,felejthetetlen helyeken jártunk,miközben feljutottunk a Mecsek legmagasabb pontjára. A nap fénypontjaként eljutottunk példaképünk,a hazai természetjárás egyik legnagyobb ikonjának a sírjához is. Szép,tartalmas nap volt!

                                      
                                                                            forrás:az Internet-masfel.blog.hu




                                        Hazaérve a szokásos jutalom volt hátra,mely ma egy üveg,a túra helyszínéhez illő Villányi Cabernet Sauvignon volt,mely mellesleg Rocki egyik kedvenc itala is volt. Egészségetekre! 



Jutalom,egészségetekre! 


          Még több kép a mai napról:  https://photos.app.goo.gl/Zci8dncbwq7xFdGe2



           
          Térkép és szintrajz: