2022. július 23., szombat



TÉLŰZŐ SÉTA   KESZTHELYEN         2022.02.19.







Pedig terveinkben az szerepelt, hogy ,ma is  egy szokásos túrabeszámolóval jelentkezek,de az égiek másként rendezték a dolgokat és egy fergeteges farsangi karneválba toppantunk a Balaton nyugati medencéjének" fővárosában". Délelőtt az unokákkal a Kovácsi-hegyre készülődtünk medvehagyma vadászatra, sztúpa és bazaltutca nézőbe, egy kis Vadlány-lik felfedezéssel. Ahogy Keszthelyre értünk az idő is elszontyolodott, az eső is neki eredt, így gyorsan átterveztük a napot és egy keszthelyi városnézést iktattunk be. Ekkor még fogalmunk sem volt mibe fogunk csöppenni kora délután, bár furcsa volt a télhez képest a sok látogató, akik látszólag céltalanul lődörögtek a város főutcáján, ahol egyébkét a "nagy kék túraút" is vezet. Kicsit kutakodtam az "okos barátomban" és hamar bevillant, hogy a XXI. Keszthelyi karnevál forgatagának részeseivé válunk.



                                                     

A farsangi mulatozás, bálozás már időtlen- idők óta kedvelt szokás Európa szerte, szorosan kapcsolódik a kereszténység kultúrköréhez. Az időszak Január hatodikán, Vízkeresztkor veszi kezdetét és Húshagyó Keddig tart, ekkortól a szigorú böjti napok következnek. A Húshagyó Kedd Február és általában a tél végére esik, ekkor csúcsosodnak ki a farsangi mulatozások, ebben az időben a farsangi felvonulások egyfajta tél temetéssel, télűzéssel is összekapcsolódnak.




Ahogy más előkelő családok, úgy a keszthelyi Festeticsek is a velencei karneválhoz hasonló elegáns bálokon vettek részt ahol legszebb, legdrágább ruhakölteményeikben mulattak, várták a tavasz eljöttét. Ők a városi, falusi mulatságokon nem vettek részt, ezt az akkori udvari protokoll sem engedte meg számukra. A  városi polgárság pedig német mintára látványos utcai felvonulásokat tartott ebben az időszakban, elegáns ruhában, drága velencei maszkokban. A szegényebb falusi lakosság azonban ezeket az úri huncutságokat nem engedhette meg magának, így maszkának öltözve csúfították el magukat és jártak házról-házra. Ilyenkor ettek, ittak, mulatoztak és még a jóravaló emberek ,sőt a fehérnépek is kivetkőzhettek magukból, elfeledhették a viselkedési szabályokat. 





A farsangi népszokások országszerte elterjedtek, de voltak olyanok melyek csak bizonyos régiókban váltak a helyi folklór részeivé. Somogyban, Zalában és a Balaton környékén ilyen volt az asszonyfarsang. Ilyenkor a fehérnépek kimehettek a présházakba, felmehettek a "hegyre" a pincékhez és mulathattak kedvükre. Ilyenkor az asszonynépnek is elnézték az alkoholfogyasztást, ha berúgtak az is bocsánatos bűnnek számított. Ezeket az asszonyfarsangokat szigorúan titokban tartották, az ott történtekről semmi nem derülhetett ki. Férfi ember ezeket a sokszor pajzán szeánszokat nem látogathatta, ha valaki oda tévedt azt a kapatos, kikapós menyecskék megszégyenítették, nem egy esetben meztelenre vetkőztették és úgy zavarták el.





A farsang egyik jelképe a szalagos fánk, melyet csak ebben az időszakban sütöttek, hisz ez bő zsírban készül és ez a szigorú böjti szabályokkal már nem fért össze, ugyanakkor a tésztájába pálinka is került, hisz az is a farsangi mulatság egyik fő jelképe. A maszkázás során a jólét és bőség egyik jelképének számító szalagos fánkot is össze kellett gyűjteniük a maszkáknak. Ezeket egy hatalmas fakanálra, vagy hosszú botra fűzték fel, ami szintén egyértelmű szexuális utalás. Az egyébként szigorú erkölcsi szabályok ilyenkor lazultak és bocsánatos bűn volt egy-egy fenékpaskolás, ne adj isten egy-egy titkos csók is.  ....bár az ilyen esetekből nem egyszer komoly verekedés, sőt gyilkosság is kerekedhetett, amiben jelentős szerepet játszott a mértéktelen alkohol fogyasztás is.





A Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete a Festeticsek városának legszínesebb, legaktívabb civil szerveződése. 1999-ben alakultak meg, jelszavuk pedig: "Tétlen kezeknek az ördög ad munkát!. A hölgyek a fejükbe vették, hogy a  Balatonon a nyári főszezonon kívül is van élet, lehet jelentős tömegeket vonzani szezonon kívüli programokkal is. Ennek keretében már 23 esztendeje szervezi meg az egyesület a színes kavalkádot, mely során hangos dobokkal és minden zaj keltésre alkalmas eszközzel felszerelt álarcos, jelmezes maszkák a város főutcáján végigvonulva űzik el a telet.




 
Ezt színes kavalkádot megalakulásuktól fogva két év kivételével minden esztendőben megrendezték, így az idei volt a XXI. Keszthelyi karnevál. A felvonulásnak csodás díszletet kölcsönöznek a Festetics kastély és a város főutcájának műemlék épületei, a csúcspontot pedig a Fő térre való megérkezés adja. Itt kap helyet a színpad is, ahol minden résztvevő rövid műsorral mutatkozhat be a több ezres nézősereg előtt. A sokadalom jó hangulatáról pedig árusok, mutatványosok gondoskodnak. Kapható itt minden földi jó, forgácsfánk, vattacukor, kürtőskalács, pattogatott kukorica több változatban, sőt még zsíroskenyér is jófajta lilahagymával. Kísérőnek pedig a környékbeli nemes nedűkből kóstolhatunk kedvünkre hidegen, melegen, forralva. Kicsiknek és nem alkoholizálóknak is készülnek forró, meleg italok, hogy ők se maradjanak szomjan. Kézművesek is helyet kapnak termékeik népszerűsítésére, ha kedvünk engedi kedvesünket jó pénzért meglephetjük egy helyben készült vasrózsával vagy egyéb kisebb kovácsoltvas ajándékkal is.



A maskarás felvonulás a Festetics kastély parkjából indul minden esztendőben, megadva ezzel a rendezvény rangját. A menet elején évek óta minden alkalommal gólyalábasok haladnak zászlólengetéssel, hangulatkeltéssel. Őket a már szintén hagyománynak tekinthető szambazenekar, a keszthelyi Boombatucada együttes ütősszekciója követi. A zenekar a városi zeneiskola növendékeiből és tanáraiból áll. A zenészek minden esztendőben más- más maskarába bújnak, idén láthattuk Shrecket ,Törpapát, Jasszer Arafatot, apácákat, indiánokat, a Karib- tenger kalózait, francia katonát, bohócokat, ördögöt és vendégfellépőként busókat is.






A hangkeltőket a díszes korabeli ruhába öltözött hercegi pár követte, kik jelképesen a rendezvény házigazdái is. Őket a Borbarát Hölgyek követték elegáns ruháikban, majd a keszthelyi karnevál jelképévé vált táncoló  Óriás sárkány következett, melyet az ugyancsak túlméretes százlábú követett.
Aztán jöttek a versenyző maskarás csapatok.Idén majd ötven csapat nevezett a télűző felvonulásra. A 1-es számú versenyző aktuálisan a Covid Likvidátor volt. Jöttek mindenféle ötletes jelmezes felvonulók: szuperhősök, kéményseprők, elegáns hölgyek, apácák, fotóstúdió, sparhelt, hűtőszekrény, szörnyek, cigányok, törökök, Ludas Matyi Döbrögivel ,Lego bábuk és számtalan ötletesnél-ötletesebb társuk. A menetet egy mexikói mariachi zenekar zárta, melyből csak a jellegzetes mariachi gitárok, vonósok hiányoztak, így inkább egy mexikói jelmezbe öltözött fúvós bandát láthattunk.






A  menetben mindig máshol tűnt fel Tüsy bohóc, aki ördögi ügyességgel hajtogatta a lufiból készült figurákat és ajándékozta meg a legkisebbeket. A versenyzőket a szakavatott zsűri a Goldmark Károly Művelődési Központ erkélyéről szemlélte meg és pontozta a jelmezek kreativitását, ötletességét. Idén fontos bírálati szempont volt a jelmezek környezettudatos anyagfelhasználása. A díjakat a Fő téri színpadon adták át, de minden résztvevő kapott ajándékot. 





A dörömböléssel, dobolással sípolással, a táncoló sárkánnyal a maszkáknak az idén is sikerült talán elűzni a gonosz telet, hisz a rendezvény közben már az eső is elállt és a nap is ki-ki kandikált egy cseppet, jelét adva, hogy az idén is feltartóztathatatlanul jön a kikelet és a melegebb, barátságosabb időjárás. Hát így csöppenhet egy magunkfajta túrázó egy ilyen farsangi forgatagba, melynek minden percét rettentően élveztük és egyáltalán nem bántuk, hogy a medvehagymázás, túrázás más alkalomra tolódott.



Írta:    Soós Lajos
Fotó:   Soós Margit


forrásként Gyanó Szilvia néprajzkutató, a keszthelyi Balaton Múzeum munkatársának művét használtuk fel.




















































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése