Részlet Berzsenyi Dániel:Búcsúzás Kemenes-Aljától c. verséből
A Sümeg-Sárvár szakaszból visszamaradt részből a fenti etapot teljesítettük,az újabban jól bevált logisztika szerint. Mai túránk a Kemenes-Alja(Hát) , Vasi-Hegyhát határán kezdtük és kb 25 km-t megtéve nem messze a Ság-hegytől fejeztük be.
Negyed 9-re értünk Hosszúperesztegre és gyors készülődés,bélyegzés után neki láttunk a túrának. Társaink ugyanilyen gyorsan elviharoztak a végcél felé,hogy ellenkező irányba tegyék meg a szakaszt.
A pecsét a gótikus római-kat.templom falán rendben megvolt,most volt időnk és lehetőségünk benézni a templom belsejébe is
 |
| Rk.templom belseje |
.Gyors vizitálás után elindultunk a kéken észak felé. Átkeltünk a Kodó patak hídján.A vízfolyást a helyiek Peresztegnek hívják,állítólag innen a falu neve. A patak déli partján megcsodáltuk a beüvegezett kegyhelyet
 |
| Kis oltár a hídon |
,majd a forgalmas 8-as úton átkelve tovább haladtunk a falu főutcáján. A Felsőfalun tovább haladva nemsokára egy újabb kereszthez értünk ,itt jobbra kanyarodva ,pár száz m.után újabb keresztnél balra, ÉNy-nak fordultunk a Káldi úti dűlő végtelen földútjára.
 |
| Út a semmibe |
A mai reggel ködös volt a látóhatár,de így is szörnyű volt végignézni a nyílegyenes,vége nincs léniának.
Egy darabig jobbról bokrok,balról szántó kísérte az utat,majd mindkét oldalt megművelt földek közt haladtunk.Kb 2 km megtétele után elértünk egy a mezőn álló magányos kereszthez
 |
| Magányos kereszt a mezőn |
,kicsit megpihentünk,mert a terep lehetőséget adott a tempós haladásra. Folytattuk a nyílegyenes utat ,addig mígnem elértük az első magaslest,ahol egy útkereszteződés is van.Mivel jel sehol nem volt,ezért segédeszközt kellett igénybe vennünk és rájöttünk,hogy a majd a harmadik magaslesnél tér ki a
kék jobbra.
A magasles után jobb oldali szántókat felváltotta a Tomaji-erdő bozótos széle,a jelzettség továbbra is nagyon gyenge,de mivel keresztező utak nem igen vannak ezen a részen egy kis odafigyeléssel nem lehet eltévedni.A harmadik magasles után jobbra,Keletnek fordultunk és beértünk a Tomaji -erdő makadám útjára,mely továbbra is tempós haladást engedett.Ahogy beértünk az erdőbe a jelek is megjöttek és rendszeres időközönként megismételve vezettek tovább. Néhol fiatal,néhol öreg tölgyes erdőben haladtunk.Egy kaptató után elértük túránk eddigi legmagasabb pontját ,egy öreg tölgymatuzsálemnél.
 |
| Öreg tölgy |
Innét egy tempós lejtőn elértük a Tacskándi-patak hídját
 |
| Kicsit csepereg.... |
,melyen átkelve balra visz tovább az OKT nyom vonala.Egy darabig balról a patak ,jobbról szántók(jelenleg kukorica) kíséri utunk.Pár száz méter után elhagyjuk a patakot és végig szántók,majd jobbról egy bokros rész mellet haladunk az egykori Peresztegtacskánd majorig(semmi nem emlékeztet rá)ahol egy újabb magasles a tájékozódási pont(jel sehol). Innét a bal oldali cserjés,bokros rész mellett haladunk tovább ,É:ÉK felé egészen egy útkereszteződésig,melyet e Mária út útjelzőjéről
 |
| Útjelző az akácosban... |
ismerni fel,itt jobbra az Tacskándi-erdő mélyútjára kanyarodtunk egy húzós emelkedőn értük el az Új-hegyre vezető földutat. Az útelágazás után újból jól,rendszeresen vezetnek a jelek bennünk.
Innét Káldig végig erdőben haladunk hol ritkás részen ,hol pedig ember magasságú dzsindzsásban,csalánosban. Elhaladtunk egy méhészet mellet majd beértünk Káldra.
Káldig az útviszonyok elég nehezek voltak sok saras,pocsolyás részen kellett átkelni,néhol csak az erdőben találva kerülőt.
A Rákóczi utcán végig haladva megnéztük az iskola falán található bélyegzőt,rendben megvolt,de mi nem ezt választottuk,hanem balra kanyarodtunk és a főutcán található kocsmában,ami az egykor szebb napokat látott Hubertusz Vendéglővel szemben található,
 |
| Szebb napokat is láthatott |
 |
| Felhívás pihenésre |
bélyegeztünk,ahol egyúttal frissítettünk is egyet.Megettünk egy szendvicset megittunk egy jó Sopronit,elbeszélgettünk a tulajjal és a vendégekkel ,összegeztük a túra eddigi szakaszát,Hosszúperesztegtől idáig 2 óra 11 perc alatt megtettünk 10,2km-t "másztunk" 120 m-t ,"ereszkedtünk" 96-ot. A kb 5 km/h átlaggal nagyon meg voltunk elégedve,igaz nyomtuk ezerrel,kicsit éreztük is.
Káldot
http://www.kald.hu/hu/bemutatkozas szintén a XIII.ik sz.közepén említik először,jelenleg sok más magyar településhez hasonlóan álmosan éli az életét. Pár perc erejéig elmentünk a központot képező templomhoz
 |
| Káld főtere a rk.templommal |
,néma főhajtással emlékeztünk a helyi hősök emlékének és nekiláttunk a túra második szakaszának.
A
kék a kocsmánál balra kanyarodik és párhuzamosan a már megtett úttal visz visszafelé.Nemsokára jobbról elhagyjuk a temetőt és egy balos kanyar után elérjük a futballpályát ,melynél balra kanyarodva elérjük a Farkas-erdőt
 |
| Vadí új információs tábla a Farkas-erdő bejáratánál... |
 |
| és a vadi új kapu |
,mely rengeteg érdekességet és szépet ígért.
" Vas megye legnagyobb összefüggő erdőtömbje 1252-ben a Farkas-család tulajdonában volt – innen eredeztethető az erdő ma is használatos elnevezése. 1875-ben az erdő Habsburg-Estei Mária Terézia (1849-1919) főhercegnő tulajdonába került, aki osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, házassága révén pedig Bajorország királynéja volt. 1868-ban kötött házasságot ugyanis Lajos bajor herceggel. Mária Terézia gazdag hozományt vitt ebbe a házasságba. Jelentős pénzvagyon és külföldi ingatlan mellett a sárvári vár és uradalom, és egy pornóapáti malomüzem is a házaspár tulajdonába került.
Az ő emléküket őrzik ma a Farkas-erdőben található „Lajos bükkök”, melyek Lajos bajor herceg kedvenc pihenőhelyén állnak, továbbá a Mária Terézia forrás. Itt találhatók továbbá a Banyafák, és Scherg Lőrinc sírja. A terület Vas megye első védett helyi természeti értéke, a Mária Terézia-forrást és a közvetlen környezetét 1942-ben nyilvánították védetté."
Forrás:internet
Az erdőbe beérve rögtön szembe tűnt az új építésű pihenőhely,ami mint később kiderült nem egyedüli,mert végig az erdőben sok új pihenőhely ,tanösvény,szalonnasütő stb. épült az utóbbi időben. A jeleket újra festették,felújították,könnyebbé téve a tájékozódást.
 |
| Elegáns,új pihenő |
Ennek a beruházásnak az ünnepélyes átadása,mint egy erdésztől megtudtuk,jövő kedden(10.07) lesz.Öröm volt nézni ezeket az új dolgokat ,tudva,hogy ez az erdőn járókat és turistákat fogja szolgálni. Bár minél több helyen lennének ilyen beruházások.
A széles,egyenes makadám út tempós haladást tett lehetővé továbbra is,kb 7-800 m után , elhagyva a gázvezeték nyomvonalát,leküzdve egy kisebb emelkedőt egy jobb kanyar után elértük a gáznyomásfokozó állomást és ereszkedni kezdtünk tovább a csodálatos tölgy erdőben.Ezen a szakaszon találkoztunk a barátainkkal
 |
| Találkozás barátainkkal |
,akik szemből haladtak a kéken. Egy gyors tapasztalat és kulcs csere után haladtunk tovább.Nemsokára elértük az újonnan kialakított irtást,mely a Lajos-bükkökhöz
 |
| Érdemes kitérni |
 |
| Holtukban is lebilincselőek |
 |
| Összeállításra várva |
vezetett.Az erdő e nevezetességét eddig nem volt egyszerű megtalálni,mivel dzsumbuj takarta.Köszönjük.
Miután megcsodáltuk a 2005-ben kidőlt öreg bükköket,folytattuk a kavicsos erdészeti szállító úton a haladást,kicsit emelkedett az út,érdekes befelé lejtő(mint egy sípálya)kanyarok után elértünk egy újabb erdőrészt az Avast. Itt a kék jobbra fordul és az úttól nem messze a szintén kidőlt(1995) Avasi öreg tölgyhöz
 |
| Az öreg tölgynél |
 |
| Hasznos információk |
vezet. Érdekes,lenyűgöző látvány ez a még holtában is impozáns őstölgy.Úgy tudni kb 250 éves volt kidőlésekor. Az út innét egy kerítés mellett halad,végig emelkedve,többnyire tölgyeben hol fiatalos,hol öregebb részeken. Mindig lenyűgöz a tölgy erdő látványa,tisztasága igazi élvezet járni benne.
A tölgyesben kanyarog tovább a túra ,elhalad egy valamikori kavicsnyerő
 |
| Egykori kavicsbánya |
hely mellett,majd beér egy vegyes erdőbe hol a bükk az uralkodó,de találkozni cserrel,akáccal sőt egy rövid részen fenyvessel is.Hol erdei úton,hol nyiladékon vezet az útvonal,mígnem egy balos kanyar után kiér a nemrég elhagyott makadám útra,melyen idáig a K+ on lehet jönni alternatív útvonal gyanánt.Innét egy pár száz m-es lejtőn ,a Csíkászó -patak hídján átkelve érjük el a következő ellenőrző pontot az impozáns Hidegkúti Erdészház és Konferencia Központ épületét.
 |
| Belül luxus |
Az épület környezete is lebilincselő,igazi kiránduló hely magaslesekkel,kilátókkal,füves részekkel és még ki tudja mivel nem. Igazi luxust sugall a környezet. A bélyegző az erdészház kerítésén található. Leültünk az új padok egyikére megettük a csúcscsokit,ittunk egy keveset,összegeztük a Káldtól idáig megtett útszakaszt,melyet 1 óra 25 perc alatt teljesítettünk,megtéve 6,5km-t felfele haladva 74,lefele pedig 67 m-t.
Szedelőzködés után nekiindultunk mai túránk legszörnyűbbnek ígérkező részének, a több mint 4,5 km-nyi nyílegyenes aszfalt útnak
 |
| Nem volt unalmas |
. Szerencse,hogy végig erdőben halad,így jelentősen csökkenti a monoton haladást.Először az Őserdőnek nevezett részen haladtunk,majd a 100 éves kocsányos tölgyek közt vitt az út. Jó 2700 m gyaloglás után elértük a letérést a ma már szintén kidőlt Banya-fák kirándulóhelyhez
 |
| A Banya fáknál |
 |
| Más helyeken is lehetne ennyi információs tábla... |
. Körülnézés után tovább az aszfalton a valamikori főerdész Scherg Lőrinc és felesége sírjához
 |
| Néma emlékezés |
 |
| Akinek az erdő a létét köszönheti |
,kinek megadatott,hogy szeretett,az általa tervezett és nevelt ,erdejében aludja örök álmát. Valami elképesztő szépet hozott létre az utókornak,az erdőben látszik a szakértelme , precizitása és ,hogy imádta a szakmáját.
Visszatérve a K- ra,jó fél km trapollás után elértük a Rózsáskerti Erdészház
 |
| Felújításra várva |
pecsételőpontot.Gyors bélyegzés a kerítés sarkán ,összegeztük ezt a szakasz,melyet 56 perc alatt tettünk meg leküzdve 4,7km-t,gyakorlatilag emelkedő és lejtő nélkül.
Elgondolkodtam,hogy ebben a nagy fejlesztésben vajon miért nem jutott pénz ennek az épületnek is a felújítására,csinosítására?
Ezután elhagytuk a Farkas-erdőt és kb 1 km után kiértünk a 84-es főútra.Szerencsénkre nem volt éppen forgalom,így gyorsan átkeltünk rajta és megkezdtünk a sárdagasztást a futballpályáig,ahol elértük Gércét. Szörnyű egy rész volt.
Általában a katolikus felekezetek egy temetőt szoktak használni,de ebben a faluban másképp van
 |
| Ilyet is kevés helyen látni |
.Vajon miért? Elfelejtettem,de legközelebb megkérdem.
 |
| Őszi színek |
Egy meredek utcán leértünk a fő utcára,melyen balra kanyarodva elértük mai túránk végcélját a Kismackó
 |
| A kismackóban |
boltot és kocsmát,ahol a nagyon kedves tulajdonos hölgytől ,már belépve adta a bélyegzőt,megtudtunk egy s mást a faluról,környékről sőt a végén még egy Gérce képeslapot is kaptunk ajándékba. Mindenkinek ajánlom a helyet,sőt kedvezményes szállás is foglalható náluk.
Megittunk egy sört,összegeztük az utolsó etapot is ,amit 34 perc alatt tettünk meg legyűrve 21 m emelkedőt és 33m lejtőt 1,5 km alatt. (lassú!)
Elköszöntünk és leszaladtunk még a egykori Zalabér-Batyk-Sárvár megszüntetett vasútvonal(melyet az 1970-es években,a forgalmat a közútra kampány hevében számoltak föl) hídjához
 |
| Jó 40 éve még a vonat járt erre |
. Megmásztuk az egykor szebb napokat látott műtárgyat,de sajnos a mai párás nap nem a legideálisabb volt a kilátás.
 |
| Távolban a Somló |
Szép napokon csodás a kilátás a Ság-hegyre,Somlóra is.
Nem maradt más hátra,kocsiba pattanni és visszamenni a barátainkért Hosszúperesztegre.
Laci és Gyöngyi,szokás szerint,a mai nap is gyorsabbak voltak nálunk a több mint 24 km-es távot 4 óra 50 perc alatt nyomták le,kb 5km/h átlaggal. Gratulálunk nekik innen is!
Vegyes érzelmekkel zártuk a mai túrát Káldig nagyon rossz jelzettség mellett halad a túra és rengeteg gazos,saras(ez az időjárás hibája) részen. A táj is unalmas.leszámítva az erdei részeket. A nyílegyenes mezei rész nyáron tűző melegben nagyon kínzó lehet.
Dátum: 2014-10-01
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése