9 MEGYE 99 NEVEZETESSÉGE / GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
 |
A mozgalom célja Nyugat-Magyarország felfedezése,valamint a természeti,-néprajzi,-történelmi,- építészeti emlékeinek,nevezetességeinek megismerése,felkeresése. Mind a kilenc Dunántúli-megyéből 10-10 nevezetesség került az igazoló füzetbe,melyek felkeresését bélyegzővel kell igazolni,lehetőleg a helyszínről,ha ez nem lehetséges akkor az adott településről bármilyen pecséttel.
A kírásban minimum 40 nevezetesség felkeresése szerepel ,de minden megyéből legalább 3 helyről kell igazolás. A célunk ,hogy minél több pecsétet szerezzünk be a bejárás alatt.
Ezt a mozgalmat,a terjedelme végett hosszú távra tervezzük és igyekszünk összekötni a pontok felkeresését más túráinkkal illetve kirándulásainkkal. A túramozgalomnak van egy testvér mozgalma ,mely a Keleti-országrész nevezetességeit keresi fel,erről a 10 Megye 100 nevezetessége oldalon találtok majd beszámolókat.
Ezt a mozgalmat nagyon hasznosnak találjuk hazánk átfogó megismerésére kitűnő alkalom,és eljussunk olyan helyekre is ahová nem terveznénk menni. Igyekszünk minél több fotót készíteni,hogy minél több érdekességet tudjunk megmutatni.
Az adott települések és nevezetességek leírását az anyag igen terjedelmes volta végett igyekszem röviden elkészíteni,így sok linket teszek be ,ahol az érdeklődők bővebben olvashatnak az adott helyről.
A beszámolókat nem kronológiai sorrendben ,hanem megyénkét fogom közre adni és egy-egy megyét is több szakaszban fogok bemutatni attól függően épp hol fogunk járni.
Jó szórakozást,kellemes időtöltést és reméljük sikerül felkeltenünk a túrázás és az országjárás iránti kedvet pár olvasónkban!
Győr-Moson-Sopron megye (hiv!!!!!) az ország északnyugati részén található. Északról, a Duna és Szlovákia ,Keletről Komárom-Esztergom megye,nyugatról Ausztria délről Veszprém és Vas megye határolja. A megye főbb tájegységei : Szigetköz, Kisalföld, Rábaköz,Fertő-Hanság medence,Soproni –medence és hegység,Pannonhalmi dombság. Székhelye Győr, legmagasabb pontja a Bakonyban található 669 .m a Kőrishegy közelében. Az ország vizekben leggazdagabb megyéje jelentősebb folyói: Duna,Mosoni-Duna,Rába,Rábca ,Lajta,Marcal. Legjelentősebb állóvize a Fertő-tó. A megye lakossága eléri a 450 000 főt, ennek fele a három nagyvárosban (Győr 129 e,Sopron 62 e,Mosonmagyaróvár 32 e.) él. Hazánk egyik legfejlettebb megyéje, kiváló infrastruktúrával. Itt halad keresztül a Közép –és Nyugat Európát összekötő M1 autópálya, A kettős vágányú,korszerű Bécs-Budapest vasúti fővonal és a Duna fontos vízi útja.
 |
| Győr-Moson-Sopron megye címere |
A megye területe már az őskorban is lakott volt,ezt számos lelet bizonyítja. A római-korban itt húzódott a Birodalom limes-e ,a Duna mentén és erre vezetett az észak-déli irányú Borostyánút is. A Magyar Királyság történelme során a megye mai területe öt vármegye közt oszlott meg, ezek: Győr,Sopron,Moson,Pozsony és Veszprém. A trianoni békediktátum után, 1923-ban Győr,Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit Győr,Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven vonták össze,ennek neve 1945-50 közt Győr-Moson volt. Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson és Sopron megyék egyesültek Győr-Sopron néven. Ez az állapot 1990-ig tartott , amikor a megyét átnevezték Győr-Moson- Sopron megyére.
A megye az ország egyik legfejlettebb régiója és egyik legiparosodottabb területe, melyet kedvező földrajzi fekvésének és az átlagot lényegesen meghaladó infrastruktúrájának köszönhet. Az ipar GDP-ből meghaladó aránya jóval az országos átlagon felül van, meghaladja a 40%-ot. Az utóbbi években az ipar szerkezete átalakult, míg korábban az élelmiszeripar és könnyűipar volt a jelentős,mára az idetelepült multinacionális vállalatoknak köszönhetően a gépipar vette át a vezető szerepet. Legfontosabb ipari cégei: Audi Hungaria Motor Kft, ÉDÁSZ, Rába Futómű Kft.
A Kisalföldnek és jó termőtalajának köszönhetően fejlett mezőgazdasággal rendelkezik,ami jelentős szerepet játszik a megye gazdasági életében. A növénytermesztésre elsősorban a gabonatermesztés jellemző. A soproni és pannonhalmi borvidéknek köszönhetően az ország szőlészeti-borászati térképén is fontos helyet foglal el a megye.
A megye az ország turisztikájában is meghatározó szerepet játszik köszönhetően gazdag történelmi ,kulturális és természeti látnivalóinak. Fő turisztikai attrakciói : Győr,Sopron Fertőd,Nagycenk,Pannonhalma,Fertő- Hanság táj,Szigetköz.
Győrben és Sopronban több országos ,regionális intézmény is található,mindkét város híres egyeteméről (Nyugat Magyarországi, Széchenyi) és a megyében jelentős sportélet is zajlik, Sopronban a kosárlabda,míg Győrben a kézilabda a meghatározó sportág.
Mivel a megye a Soproni régiót leszámítva nem a bakancsos turizmus fellegvára, így nevezetességeinek zömét célzott kirándulás keretében fogjuk megismerni.
Győr Belváros 2016.március.15.
 |
| Győr címere |
Győrben a folyók városában Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.
Győr megyei jogú város Észak-Nyugat Dunántúlon, a Dunántúl második legnépesebb települése,129 000 –en lakják. Győr-Moson-Sopron megye székhelye,Egyetemi város. A város a Kisalföld keleti felében a Mosoni-Duna,a Rába és a Rábca torkolatánál fekszik. Helyzetének köszönhetően már korán fontos szerephez jutott a közlekedésben és kereskedelemben. Ma hazánk egyik legfontosabb gazdasági,ipari,vallási,oktatási kulturális és sport központjává vált.
 |
| A Rába s mögötte a Radó-sziget |
Közlekedési infrastruktúrája az egyik legfejlettebb az országban, országos jelentőségű csomópont. A Budapest-Pozsony- Bécs innovatív tengelyen fekszik, mindhárom fővárosból korszerű autópályán közelíthetjük meg(M1- M19). Sopronnal, Veszprémmel(82 –es főút) ,Székesfehérvárral(81-es főút) és Pápával (83 főút) főútvonal köti össze,ezek közül a Sopronba vezető 85 sz. főutat az utóbbi években fokozatosan gyorsforgalmi úttá fejlesztik.
Fontos vasúti csomópont is, keresztül halad a városon a kétvágányú Bécs-Budapest fővonal,ide fut be a GYSEv Győr-Soproni és a MÁV Győr- Celldömölk és a Győr-Veszprém vonala is.
A városnak Győr-Gönyűnél nemzetközi kikötője van a Dunán ,Győr-Pérnél pedig repülőtér található a közelben.
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.71149&lon=17.66842&tur=1
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.71149&lon=17.66842&tur=1
 |
| Belvárosi pillanatkép |
Győr régi közismert neve Arrabona , mely az első elnevezése volt . Nevét a Rábáról kapta,melyet korábban Arrabo folyónak hívtak . Egyes vélekedések innét eredeztetik mai nevét,míg más történészek a Geur személynévhez kötik, Geur lovag volt az első várispán.
Régészeti leletek bizonysága szerint az ember már az őskorban is élt a környéken,a Radó –sziget melletti ,mederben a mezolitikumból származó csontokat találtak. Ezt követően különböző nomád népek,majd az illirek telepedtek meg a város környékén. Őket a kelták követték , ők adták a nevét is . Kr. előtt az I. században előbb római kereskedők jelentek meg,majd őket követték a katonák és a polgári lakosság is. Mivel a Birodalmat védő limes rendszernek egy fontos erőssége jött létre a Káptalandombon,így az erődítés köré polgár város is települt. A majd 400 éves római uralom során a város fontos gazdasági és kereskedelmi központtá fejlődött. A népvándorlás során a várost germán és hun törzsek támadták, ezért a rómaiak feladták,de lakott maradt. A következőkben lakták szlávok, avarok és frankok.
 |
| A Győri-Bazilika egyik mellékoltáre |
A magyarok is stratégiai fontosságúnak tartották a Honfoglaláskor,így a legkorábbi magyar városok egyikévé vált. Szent István a Káptalandombi várat megerősíttette, az új várat Magyarország nyugati védőbástyájának tekintették. A városban az Államalapító várispánságot és püspökséget szervezett. A város az Árpád-korban is őrizte fontos kereskedelmi szerepét,a hainburgi vámszabályzat is különös jogokkal ruházta fel. Előbb a Tatárjárás éveiben,majd 1270-ben egy cseh támadásban szenvedett súlyos károkat a város,de mindkétszer újjáépítik. 1271-ben V.István hálából,hogy a helybeliek hősies szerepet játszottak a hódítók megállításában,szabad királyi város rangra emeli Győr városát.
A XIII.sz-ban több egyházi építkezés zajlott a városban,ekkor telepedtek le itt a domonkosok,a ferencesek,és a johanniták. Bár az Anjouk korában a korábbi kiváltságaikat a kereskedők elvesztették,de jelentőségüket sikerült megtartani,így a város fejlődése töretlen maradt. A XIV.,majd a XV.sz-ban is több jelentős építkezés zajlott(Püspökvár,Héderváry-kápolna etc.).A vár utolsó megerősítésére a XIV. sz-ban került sor,ezt Nagy Lajos király özvegye, Erzsébet királyné végeztette el. A város fejlődése először 1403-at követően szenvedett törést mikor is Zsigmond nem sorolta a tárnoki városok közé,ennek hatására majd 300 évre Győr jelentősége Sopron és Pozsony mögé süllyedt.
 |
| Szt.László hermája a Héderváry-kápolnában |
A Mohácsi-csatavesztést követően Győr vára I.Ferdinánd pártjára álltak és ekkortól Bécs előretolt bástyájaként funkcionált. A felégetett Káptalan-dombi várat jelentősen megerősítették,felújították,ezzel az akkori Európa legkorszerűbb tégla erődítménye jött létre. Több sikertelen támadás után a török 1594-ben elfoglalja,de csak 1598-ig tudja megtartani,ekkor Pálffy Miklós és von Schwarzenberg csapatai visszafoglalják. A várat ezután annyira megerősítették,hogy a török többé meg sem próbálja elfoglalni.
 |
| Emlékmű,mely a győri vár visszavétele előtt tiszteleg |
Ekkortól újabb ,viszonylagos fejlődés vette kezdetét, az egyházi és polgári építkezések lassan beindultak,ekkor kezdett kialakulni a ma ismert barokk belváros. Buda visszafoglalását (1686)követően a város katonai jelentősége visszaszorult,de gazdasági,kereskedelmi élete virágzásnak indult.
A város virágzásnak indult,jelentőségét mutatja,hogy 1743-ban Mária Teréziától visszakapta szabad királyi városi rangját. A XIX.sz elején(1809) rövid időre Napoleon csapatai foglalják el a várost,a franciáknak köszönheti az akkori városvezetés,hogy rájött ,a korábbi várfalak már csak akadályozzák a város terjeszkedését,ezért a korábbi falakat,bástyákat lebontották és megindult a Belváros terjeszkedése dél és kelet felé.
 |
| Apor Vilmos,vértanú Püspök sírja a Héderváry.kápolnában |
A században Győr kereskedelmi szerepe jelentősen megnőtt,amikor elindult a dunai gőzhajó forgalom,de aztán a Pest-Nagykanizsa vasút elkészültével a fejlődés megállt,sőt visszafordult. A város vezetése ipartelepítéssel próbálta ellensúlyozni ezt a veszteséget. A terv sikeres lett,a század végére Budapest,Pozsony és Temesvár után a legjelentősebb ipari centrummá fejlődött Győr. Ezekben az években lépett a nagyvárosi fejlődés útjára a város.
A XX. sz. elején tovább folyik a nagyléptékű fejlődés, melyet az I.vh vérzivataros esztendei akasztanak meg. A háború éveiben jelentős hadiipart telepítenek a városba, kihasználva annak kedvező adottságait.
A két háború közt a város nagyipari jellege erősödik, ennek nagy lendületet ad,hogy Gömbös Gyula miniszterelnök az 1930-as évek elején a várost jelöli ki első számú célpontjává a hadiipar-fejlesztésnek.
 |
| Gótikus boltozat a Héderváry-kápolnában |
A II. vh. alatt eddigi előnyei, hátrányára lesznek. Iparának és elhelyezkedésének köszönhetően a szövetséges erők kedvelt célpontjává vált Győr. A bombatámadások jelentős emberi és anyagi veszteséget okoztak a városban.
A háború végével az új jelszó a „Győr a romváros élni akar” lett. A romokat eltakarították, új házakat ,gyárakat építettek. A történelmi belváros szinte minden kiemelkedő épületét helyreállították.
A város fejlődése aztán az 1960-as évektől újabb , sosem látott lendületet kapott,újabb városrészek épültek a korra jellemző stílusban,ami sajnos nem használt a városképnek,de ezzel akkoriban nem törődtek. Bár ezekben az években a történelmi városmagot műemléki jelentőségűnek nyilvánították, de kevés figyelem fordult erre a területre. Az első feltárásokra, helyreállításokra az 1980-as években került sor,ennek során tervszerűen helyreállították az eredeti állapotokat. A munka elismeréseként Győr 1989-ben elnyerte a műemlékvédelem Európa Nostra díját.
 |
| Festmények a Kármelita templomból |
A rendszerváltozás Győrött nem okozott olyan súlyos helyzetet ,mint az ország más részein,a régi vállalatok meg tudták őrizni működőképességüket és több új ,nagy múltú és jelentőségű cég is települt ide,melyek közül az Audi autógyár a legnagyobb befektető és foglalkoztató.
Győrben fejlett kulturális élet is zajlik,több országos jelentőségű intézmény is működik :Győri Nemzeti Színház,Győri Balett,Győri Filharmonikusok,Vasakarat Bábszínház. Győr egyben fesztiválváros is,ahol az érdeklődök egész évben vonzó programokat találnak. Győr jelentős iskolaváros is,a számos alap és középfokú oktatás intézmény mellett itt működik a Széchenyi Egyetem is.
A város nagy hagyományokkal és kiváló adottságokkal rendelkezik a sport területén is. Számos országos és nemzetközi hírű egyesület,csapat működik ,ezenkívül jelentős számú ,kiváló eredményeket elérő egyéni sportoló is a városhoz köthető. Jelenleg a legjelentősebb egyesülete a Győri Audi ETO KC női kézilabda csapata,melynek legjelentősebb eredménye a Bajnokok Ligája győzelem. A csapatban számos világsztár játszik,a csapat játékosai adják a nemzeti válogatott gerincét is. A másik jelentős egyesület a Győri ETO futball klub, háromszoros magyar bajnok, sajnos jelenleg egy brókerbotrány hatására a csapat csak vegetál és a negyedik osztályban szerepelhet. A város sok olimpikon felkészülését is elősegítette, közülük a legsikeresebb Kammerer Zoltán kajakozó (3x olimpiai bajnok ) és Borkai Zsolt(1x olimpiai aranyérmes)ki jelenleg a város polgármesteri funkcióját is betölti. A városban több korszerű csarnok és stadion szolgálja a kiváló eredmények elérését.
 |
| Készülődés az ünnepre |
A mai nap zsúfolt programjába a műemlékekben harmadik leggazdagabb magyarországi város számos látnivalójának megismeréséből a Káptalandomb környezetének felkeresését iktattuk be.
Győrbe Veszprém irányából érkeztünk meg, előbb kertvárosi családi házas övezetben,majd a múlt rendszer stílustalan emeletes förmedvényei közt érkeztünk meg a város központjába. A győri vasútállomás sínpárjai fölött a Baross Gábor hídon keltünk át. A híd a Városháza neobarokk környezetét köti össze a Nádorvárossal. A híd eredetileg 1893-ban épült a Vasminiszter, Baross Gábor szorgalmazására. 1945-ben lebombázták, helyreállítására 1948-ban került sor. 1957-ben szélesítették , majd 1980-ban gyalogjárdát építettek a két oldalára. A leromlott állapotú hidat 2014-ben újították fel.
A Városháza előtt a szakadó esőben leparkoltunk , hogy néhány fényképet készítsünk a Városház térről,ahol már javában készülődtek a Nemzeti Ünnepünk emlékműsorára,mely alig egy óra múlva kezdődött,a cudar idő végett csak csekély számú érdeklődőt láttunk . A neobarokk stílusú városháza Hübbner Jenő tervei szerint készült 1896-1900 közt,Zechmeister Károly polgármestersége alatt.. Tornya az egykor a környéken álló tűztorony mintájára készült. Az épület a város egyik legismertebb épülete,egyben a város szimbóluma is. A Városházát többször is javították,felújították,mivel az eltelt idő és a háborúk valamint a megváltozott igények szükségessé tették ezt. A legnagyobb , az egész épületre vonatkozó felújítás 1981-84 közt valósult meg.
 |
| Győri Városháza |
A Szent István út északi oldalán a Városházával szemben áll az 1971-ben épült,a kor stílusában, a Megyeháza. A jellegtelen, otromba üvegpalota a hibái ellenére közkedvelt hely a városiak körében. Jelenleg a Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat mellett, több megyei intézménynek is helyet ad.
 |
| Megyeháza |
Innét a történelmi városközpont felé vettük az irányt , a Rába-part egyik parkolójában álltunk le,a Virág piac közelében.
 |
| Rába kettős híd |
Elsétáltunk a Rába kettős hídig,mely a belvárosi Bécsi kapu teret a Radó-szigeten keresztül az Újváros résszel köti össze. A híd a megyei jogú város egyik legforgalmasabb átkelője 1952-ben épült ,teljes körű felújítására 2009-ben került sor.
 |
| Bécsi-kapu tér |
A déli hídfőnél található a Bécsi kapu tér ,melyen keresztül a történelmi centrumba léphetünk be. A szabálytalan alakú barokk tér,Magyarország egyik legszebb ilyen tere.
A tér központi helyén Győr megye (Tér) nagy szülöttének,Kisfaludy Károlynak az egész alakos bronzszobra áll, fekete gránit talapzaton , Mátrai Lajos György szobrász alkotása 1892-ből.
 |
| Kisfaludy Károly szobra |
A tér déli oldalán a város egyik legjelentősebb barokk épülete áll,a Kármelita templom,melyet Boldogasszony Szeplőtelen Fogantatás Szent István templom néven is ismerünk. A Kármelita kolostorral egy egységet képező templomot mind külsőleg,mind belsőleg Witwer Márton karmelista szerzetes és építész tevei alapján 1716-25 közt építették. Csodálatosan ,gazdagon díszített külső és belső tere teszi a város egyik legjellegzetesebb épületeinek egyikévé. Az egyenes záródású szentélyben tekintélyes méretű és impozáns,gazdagon díszített főoltár található .-A négy mellékoltár képeit egy olasz művész készítette. A templom alatt tekintélyes méretű kripta húzódik. A templom nyitva volt így annak gazdag belső világát is volt szerencsénk megismerni.
 |
| Kármelita templom |
A tér túloldalán a Káptalandomb lejtőjének aljában két barokk lakóház közé ékelődve a várfal belső oldalán egy kapukeret látható,melyen belépve egy alagúton juthatunk a Sforza udvarba,ahol az Újkori Kőtár kapott helyet. Itt találhatók többek közt a vár reneszánsz kapuinak megmaradt elemi valamint egyéb vártörténeti emlékek. A Sforza udvarból a győri vár kazamatáiba juthatunk le,ahol a Római kőtár kapott helyet. Sajnos a korai időpont végett a Várkazamata-Kőtár még nem volt nyitva,így annak meglátogatását ki kellett hagynunk.
 |
| Kapu a Várfal oldalában,mely a Kazamatákba vezet |
A tér északi oldalának barokk és klasszicista épülete már a Káptalandomb lejtőjére épültek,így mi is a Káptalandomb utca meredek macskakövein haladtunk tovább.
A Káptalandomb egy hordalékkúp a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál,Győr legősibb része. Itt található a legrégebbi,Római-kori várfal és várkapu is,egyben ez volt a vár központi része is. Itt épült fel a város két legjelentősebb műemléke a Püspökvár és a Bazilika is.
 |
| A Káptalandombon |
A Püspökvár épületét,mely az ezer éves győri Püspökség székhelye csak egy szempillantás erejéig vettük szemügyre a zárt kapukon keresztül,mert az értékes műemléki együttes kertje egyházi magánterület és csak különleges alkalmakkor,engedéllyel látogatható. A vár római alapjaira először a XIV.sz-ban építettek várfalakat. A vártorony keleti sarkához Dóczi Orbán püspök 1481-86 közt építtette az egy emeletes várkápolnát. A török időkben a várat jelentősen megerősítették, a vár a várkapitányok kezére került. Bár a töröktől 1598-ban visszafoglalták,de a győri Püspökség csak a XVIII.sz . közepén költözhetett vissza eredeti székhelyére. Zichy Ferenc püspök 1743-83 közt restauráltatta és a mai formájára bővítette az épületeket,melyeknek utolsó felújítása 1984-ben fejeződött be. A vár alatti pincehelyiségben lőtték le orosz katonák 1945-ben Apor Vilmos vértanú Püspököt.
 |
| Nagyboldogasszony Bazilika |
Pár lépéssel elértük a város legrégebbi templomának a Szent Lázár templomnak a romjait,mely a város első székesegyháza volt. A Győri Bazilika déli oldalánál az Apor Vilmos püspök tere közepén találhatóak az Árpád-kori, Szent Lázár plébániatemplom, Győr legrégebbi templomának maradványai. A kis templom egyhajós,félköríves szentélyzáródású ,a hajóban ülő pad volt kialakítva kőfalazatból a főfalak előtt .A hajó közepén kőalapzat volt,feltételezhetően itt állt a püspöki trónus. A feltárások után a karzattartó pillérek kerültek elő, a földszint szintje körülbelül 1,5 m mélyen van a jelenlegi térszint alatt,az alapfalak és az oldalfalak körülbelül egy méter magasságban maradtak meg. Ezek a kiásott emlékek láthatóak manapság.
 |
| Szt.Lázár templom romjai |
A Szent Lázár templom történetéről nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre,a következőket sikerült fellelnem. A székesegyház déli oldala mellett lévő templom a XI-XII.sz. –ban épült és a Székesegyház építéséig működött ,elemeit felhasználták annak építéséhez. A reneszánsz korban olasz mérnökök építették ki a város bástyarendszerét és ennek során a meglévő adottságokkal nem igen törődtek és egész épületeket, templomokat bontottak el.. Ennek esett áldozatul a korábban tűzkárt is szenvedett Szent Lázár templom. A romokat a közelmúltban ásták ki ma látható formájában. A munkálatokat az Országos Műemlék Felügyelőség végeztette el.
 |
| Héderváry-kápolna |
A templom mellett,az Udvarbíró ház előtt áll a város legjelentősebb szobrászati alkotása a rokokó Szent Mihály szobor,mely ismeretlen mester alkotása 1764-ből. A szobor felirata egyben készítési évét is jelzi: „Quis Sicut Deus .1764. ( Aki-miként az Isten). A leromlott állagú szobrot 1955-ben állították helyre.
 |
| Szt.Mihály szobor |
Az Apor Vilmos tér leghangsúlyosabb épülete a Nagyboldogasszony bazilika . A Káptalan domb legmagasabb pontján található a város legjelentősebb műemléke, mely eredendően román stílusban épült. A keleti tájolású háromhajós bazilika homlokzata klasszicista stílusú . Az oldalhajók gótikus pillérei közt gótikus ablakkeretek találhatóak. Déli oldalához a gótikus Héderváry-kápolna csatlakozik. A nyugati oldalon a székesegyház eredeti román kori apszisa található. Az impozáns belső teret két oszlopsor osztja három hajóra. A belső kiképzés a XVII.sz-i átalakítást tükrözi, a négyszögletes tartóoszlopok gótikus pilléreket rejtenek magukban. Mindhárom hajó fiókos dongaboltozatú. A déli mellékhajóból jutunk a gótikus Héderváry –kápolnába, ahol hazánk legértékesebb ötvösművészeti remekét és fontos nemzeti ereklyénket a Szent László hermát őrzik. Az aranyozott ezüstből készült fejrészt III.Béla idején Dénes Mester készítette. Ugyanitt található Győr vértanú püspökének, Apor Vilmosnak a sírja is. Az északi oldalon két sekrestye kapott helyet, melyek közül az egyik a Bazilika kincstára,ahol értékes egyházi ereklyéket őriznek.
 |
| Bejárat a Bazilikába |
A székesegyházat maga Szent István király alapította,kinek a nevéhez fűződik a győri Püspökség létrehozása is. Első formájában román stílusban készült a XI.sz-ban. Ebből a korból csak a Bazilika nyugati apszisa maradt ránk. A tatárjárás során a súlyos károkat szenvedett székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, ekkor kapott felmagasított szentélyt és altemplomot. Az 1400-as évek elején a déli, jobb oldali hajó mellé Héderváry János kápolnát építtetett gótikus stílusban,ugyanennek a századnak a végén kezdték meg az egész templom gótizálását, melyet Nagylucsei Orbán püspök fejezett be 1480 környékén. Az elkészült kéttornyú templom a maga idejében rendkívül fényes székesegyháznak számított. Miután a törökök 1529-ben megjelentek a környéken a Bazilika állapota nagyon megromlott,egyik tornya ledőlt. A másik tornyot az 1580-as években egy villámcsapás pusztította el. Ebben az időben a székesegyház egy részét katonai raktárnak használták, A török megszállást(1594) követően a hódítók négy esztendeig erődítésnek használták,súlyos károkat okozva az állagában. A török kiűzését követően a teljesen tönkrement templomot egy olasz építész(Giovanni Battista Rava) tervei szerint kezdték átépíteni kora barokk stílusban. Ez az átalakítás 1639-45 közt zajlott. Jelenlegi tornyát Széchenyi György püspök megbízásából 1680 környékén építették copf stílusban. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be Hefele Menyhért tervei szerint. A XIX.sz elején a torony ledőléssel fenyegetett,ezért 1823-ban klasszicista támfalat emeltek elé. Az 1969-ben kezdett ásatások és régészeti feltárás során állították helyre a templom román kori apszisát. A székesegyházat 1996.szept. 7.-én felkereste II.János Pál Pápa, ahol találkozott az egyházmegye papjaival,s imádkozott Apor Vilmos sírjánál. 1997-ben a Szentatya Bazilika Minor rangra emelte a templomot , az ünnepi szentmisét Giberto Agustino bíboros,pápai legátus celebrálta.
 |
| A bazilika szentélye |
A Bazilika látogatását követően vetettünk még egy pillantást a Boldogasszonykőre, Szervátiusz Tibor kolozsvári magyar szobrászművész márványból készült alkotására. A mű a magyar Millennium emlékműve Győrött , a Bazilika főbejáratával szemben áll,a Püspökvár kerítésénél. A műemléken a következő felirat olvasható: „ Mária,magyarok nagyasszonya ,segítsd meg a magyar népet”
 |
| Boldogasszonykő |
A várból visszasétálva a Demmers Múzeumház teázóban elfogyasztottunk egy teát/kávét,mely igencsak jól esett átfázott/átfagyott csontjainknak. A minőségi hely a várfal egy részében lett kialakítva ,ahol múzeumi ,történeti emlékek közt pihenhetjük ki a városnézés fáradalmait.
 |
| Teázás |
A kocsihoz való vissza térés közben beszereztük még az igazoló pecséteket az ítinerjeinkbe a Klastrom Hotelben.
Az adminisztrációt követően kocsiba pattantunk és következő célpontunk felé vettük az irányt. Győrből sajnos ma csak ennyit tudtunk megismerni,de a város rengeteg látnivalója még megkívánja,hogy a jövőben visszatérjünk egy hosszabb időre is.
Még több kép Győrből: https://goo.gl/photos/QqzHfQUDaq4mxDJn9
LÉBÉNY ÁRPÁD-KORI TEMPLOM 2016.Március.15.
Lébény címere
Lébényben(hív!!!!!) a Hanság síkján , Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna, de mivel vacak-télies volt az idő, ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.
Lébény a Mosoni síkság keleti részén fekszik,Győrtől,Mosonmagyaróvártól és Csornától nagyjából egyforma távolságban. Területe sík, legnagyobb tengerszínt feletti magassága 117m. Déli határában a Rábca folyik. A város közlekedésileg kedvező helyen található, itt halad el az M1 autópálya (Győr és Mosonmagyaróvár közt csak itt van lejáró) valamint a Budapest-Bécs vasúti fővonal is.
Államalapító királyunk szobra
Jelentős számú bakancsos és zarándokturista keresi fel évente, mivel a magyarországi Szent Jakab zarándokútnak(El Camino) a román kori templomnál találhatjuk a vég/induló állomását. Szent Jakab Apostol napján(július 25.) nagyszabású ,kétnapos zarándokünnepet rendeznek,melynek csúcspontja egy szervezett zarándokcsoport érkezése.
Lébény környéke már az őskortól lakott terület volt,története szorosan összefügg az Árpád-korban épített temploméval. Már az újabb kőkorban megtalálták a környéken az ember nyomait,majd a bronz és vaskor időszakából is kerültek elő régészeti leletek,mely bizonyítják az élet létét. A vaskor végén a kelták foglalták el a területet,ők már lakóházakat is emeltek. Kr.után 9-ben Tiberius(később római császár) katonai és polgári települést alapított Quadrata néven a mai Barátföldpuszta területén. A népvándorlás korában a hunok,gótok, longobárdok majd legvégül az avarok váltották egymást a kitűnő adottságú vidéken.
Szt.Jakab zarándokút állomása
Honfoglaláskor Lehel (Lél)törzsének népe már a keresztény avarokat és a közéjük keveredő szlávokat találták Lébény környékén. Később a Győr nemzettséghez tartozó Poth és utódaik kapták tulajdonul a környéket és ők alapítják a Lébényi-apátságot, első okleveles említése 1208-ban történik, Libin alakban.
A Mohácsi-vész után a Bécs ellen vonuló török sereg 1529-ben.felgyújtja a települést és a monostort. Az elpusztult lakosság helyére horvátok és Lutheranus németek is települnek .
Lébény román stílusú templom -keleti oldal
1805-ben francia huszárok jelennek meg Lébényben,majd a Győri ütközet után (1809) a falunak 170 francia eltartását kellett vállalnia.1836-ban eredménytelen jobbágyzendülést jegyeznek a környéken,1841-ben tűzvész pusztít a faluban,mely során jelentős károk keletkeznek a legtöbb épületben. 1848-49-ben a forradalom eszméi mellé állnak a helybéliek,majd 200 férfi harcol a Habsburgok ellen. Az otthon maradottakat kolera tizedeli. 1850-ben Sina János cukorgyárat épített a faluban, mely a századfordulóig adott munkát a környékbelieknek.
A XX.sz.elején nagy fellendülés történik Lébényben, megújítják a szántóföldi növénytermesztést,minőségi állattartást honosítanak meg. A virágzást az I.vh. akasztja meg, mely szintén sok emberi és anyagi áldozatot követelt a falutól. Az I.vh. –s emlékművön több mint 170 frontszolgálatos neve olvasható,kik messze földön áldozták életük a hazáért s az ezeréves határokért.
Evangelikus templom,Lébény
A két vh. közt a kisparaszti termelőket az óriási Wenckheim .birtok hozta nehéz helyzetbe,de az uradalom 1929-ben a válság hatására eladósodott.
A II.vh. újfent nem kímélte a falut,s úlyos veszteségek érték ezekben az esztendőkben is,a háborúban elesettek száma 129 fő. A „Felszabadulást” követően a korábbi nagybirtokot 480 család közt osztották szét, Az ezt követő esztendőkben tartós föllendülés jellemzi Lébényt,mely a mai napig töretlenül tart.
1963-77 közt gimnáziumi oktatás is folyt a településen, ami 2013-ban kapott városi rangot.
A település vezetői felismerve a kedvező adottságaikat a 2000-es években Ipari Parkot létesítettek, közvetlenül az autópálya mellett. A Parkban számos hazai és nemzetközi vállalt létesített ipari,kereskedelmi,logisztikai telephelyet,a Park területét 2009-től bővíteni kellett.
Hősi Emlékmű a központban
Szt.Jakab templom
Lébény országos hírű műemléke a román stílusban épült templom,mely hazánk középkori építészetének egyik legjelentősebb alkotása. A bazilikás felépítésű kéttornyos templom keletelt, háromhajós, hajónként egy vonalra helyezett félkörös szentélyekkel záródik. A nyugati homlokzaton és a déli oldalfalon egy-egy bélletes kapu található, melyeknek oszlopfői levéldíszesek ,az oszlopközöket kitöltő növényi ornamensek a magyarországi román építészet legszebb alkotásainak egyike. A kapuk gazdag díszítettsége éles ellentétben áll a főhomlokzat és az oldalfalak nagy dísztelen felületeivel. A két torony felső szintjein egy-egy kis méretű , két illetve háromosztásos ablak ,az oromfalon pedig egyszerű körablak van. A belső elrendezése világos, áttekinthető. A főhajót a mellékhajóktól pillérek választják el. A templom megőrizte alapvető román formáját, de a hajók dongaboltozata valószínűsíthetően a XVII.sz-ban épült. A szószék ,az oltárok és egyéb berendezései pedig javarészt a XIX.sz-ból valóak. A főoltáron Szt.Jakab szobra látható. Mind a templom,mind a környezete átlagon felüli gondozottságot mutat.
A nyugati homlokzat,s a bélletes főbejárat
Az épület az ország egy legkorábbi nemzetségi monostortemploma. Története a XII-XIII.sz. fordulóján kezdődött, amikor a Geur(Győr) lovagtól származó Poth come(ispán) testvéreivel együtt a bencés szerzeteseknek birtokot adományozott és részükre monostort alapított. Ezt 1208-ban II.András egy oklevélben hagyta jóvá,de ekkor a templom már állhatott ,mert egy 1206-os évszámot találtak a falába vésve. A tatárjárás folyamán a mongol hadak kétszer, majd még ugyanebben az évszázadban a cseh Ottokár király csapatai pusztították az apátság falait. A XVI.sz-ban, a folyamatos török támadások következtében az 1540-es években a szerzetesek elhagyták az itteni birtokaikat és Pannonhalmára költöztek,aminek következtében a kolostor lakatlanná vált. A romos apátságot 1631-ben a jezsuiták kapták meg, akik az épületeket néhány éven belül fel is újították,de a török hadak 1683-ban ismét felégették a templomot. Ebben a pusztításban a tetőzet és az eredeti boltívek beszakadtak. Az újabb helyreállítás folyamán a két torony sátortetőt kapott. Miután II. József feloszlatta a szerzetesrendeket (1773) a jezsuiták elhagyták az épületeket és a kolostor másodjára néptelenedett el. A rend birtokait a Zichy család szerezte meg, akik a templomot a falunak adták ,így az 1830-ban Lébény plébániatemploma lett. Ekkor újabb helyreállításokat végeztek és lebontották a kolostorépületeket csak egy kisebb részt hagytak meg plébániának. Azonban 1841-ben újabb tűzvész pusztított a templomban ,ezután tornyait egyszerű barokkos sisakkal látták el.. A templom a mai formáját a XIX.sz.második felében nyerte el. A belső helyreállítást 1862-65,a külsőt pedig 1872-79 közt végezték el August Ottmar Essenwein német építész tervei szerint. A munkálatokat szintén ő irányította. Ekkor a tornyokat egy szinttel megemelték és a korábbi barokk helyett új toronysisakot kaptak. A helyreállítást követően a lébényi templom lett az ország első restaurált műemléke. Az épületen 2013-ban újabb állagmegóvási és helyreállítási munkálatok folytak.
A déli bélletes,bejárat
Körbesétáltuk, gyönyörködtünk a példásan felújított műemléket,ahol a kora délelőtti időpont ellenére már más látogatók is voltak ,így az nyitva volt. A nagyon kedves idegenvezető hölgy nekünk is megengedte,hogy belülről is megismerhessük a templomot és pár szavas ismertetőt is tartott.
Gótikus beltér
A templom belső láthatóságáért csekély belépti díjat (500 Huf) kell fizetni,mely tartalmazza a vezetés díját is. A belépőket a szomszédos Szent Jakab látogatóközpontban vásárolhatjuk meg. A látogatóközpont a korábbi monostor ,majd plébánia felújított épületében kapott helyet. A központban lehetőségünk van vásárolni különböző szuvenirokat, frissítőket. Ugyancsak itt kapott helyet a Plébániatörténeti kiállítás és az El Camino De Santiago terem is. Az előbbiben egyháztörténeti kiállítás,az utóbbiban egy zarándokmúzeum kapott helyet.
A hajókat elválasztó pillérek egyike
A látogatóközpontban mi is leszurkoltuk a belépti díjakat,vettünk egy kér emléket,kicsi körülnéztünk és kértünk az ítinerjeinkbe egy egyedi Lébényi templomos pecsétet.
Egykor kolostor,ma látogatóközpont
Vetettünk még egy pillantást a város másik nevezetes templomára,a több mint 200 éves Evangélikus templomra és a Trianoni Emlékműre. Örömmel tölt el,hogy megismerhettük az ország egyik legjelentősebb román kori alkotását és ezt a hangulatos Kisalföldi várost.
Trianoni Emlékmű,Lébény
 |
| Lébény címere |
 |
| Államalapító királyunk szobra |
 |
| Szt.Jakab zarándokút állomása |
 |
| Lébény román stílusú templom -keleti oldal |
 |
| Evangelikus templom,Lébény |
 |
| Hősi Emlékmű a központban |
|
| Szt.Jakab templom |
 |
| A nyugati homlokzat,s a bélletes főbejárat |
| A déli bélletes,bejárat |
 |
| Gótikus beltér |
 |
| A hajókat elválasztó pillérek egyike |
 |
| Egykor kolostor,ma látogatóközpont |
 |
| Trianoni Emlékmű,Lébény |
Csorna Premontrei prépostság 2016.március.15.
Csorna címere
Csornán a Rábaköz fővárosában, Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna, de mivel vacak-télies volt az idő, ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk.
Csorna Magyarország ÉNy-i részén található fejlett kisváros. A település a Rábaköz szívében található,fontos közlekedési,kereskedelmi és gazdasági és oktatási központ. Átmenő forgalma országos szinten is a legleterheltebb települések közé sorolja,ennek a leterheltségnek vetett véget a 2015-ben átadott ,a várost elkerülő gyorsforgalmi úthálózat(M85-M86).
Pillanatkép a Prépostság udvarán
A város a 86-os(Réádics –Mosonmagyaróvár) és a 85-ös (Győr-Sopron ) főútvonalak kereszteződésében fekszik,ez a közlekedésileg frekventált hely,évtizedekig megkeserítette a helyiek életét. A város fontos vasúti csomópont is,érinti a Győr-Sopron és a Hegyeshalom-Szombathely fővonal,illetve a Pápa-Csorna mellékvonal induló/végállomása is. Forgalmas vasútállomásán 9 vonatfogadó vágány található,melyek közül öt peronos ,utasforgalom számára alkalmas.
Szent Norbert
Az első céheket(csizmadia,mészáros,kovács,szűcs,szabó ,takács) 1660 környékén alapították ,majd a XIX sz-ban újabb iparos céhek(asztalos,bognár,esztergályos,kádár,lakatos) alakultak a városban. Miután a török Bécs második támadásakor újból elpusztította a várost,a megfogyatkozott lakosság pótlására Jány Ferenc prépost 40 német telepest telepített ide. Ekkortól a településen fokozatos fejlődés figyelhető meg.
A Habsburgok ellen vívott szabadságharcban(1848-49) nagyjából 50 csornai honvéd vett részt. A városban zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája (1849.jún.13-Kmety György)Ebben a csatában fontos szerepet játszott a premontrei rend is,Laky György vezetésével a szerzetesek több szabadcsapatot is szerveztek .
Hősi Emlékmű Csorna központjában
Az I.vh. öldöklő küzdelmeiben több mint 200 csornai honvéd áldozta életét a Hazáért,a város kórházát hadikórházzá nyilvánították.
A II.vh harcai újabb súlyos emberáldozatot követeltek a várostól,141 hősi halott,ezenkívül a város zsidó lakosságának csaknem egésze odaveszett.
A háború után Csorna fejlődése megtorpant ,intézményeket vesztett el(járási hivatalok,Bíróság)a Premontrei rendet is feloszlatták(1950). A mezőgazdaságot nagyüzemi gazdálkodásúvá szervezték,újabb ipari ágazatokat telepítettek a városba.1960-tól újabb lendületet kapott a fejlődés ,nőtt a lakosság lélekszáma. A települést 1971-ben újra várossá nyilvánították,aminek hatására soha nem látott virágzás köszöntött be.
Csornai pillanatkép
Csornára Győr irányából az új M85-ös gyorsforgalmi úton érkeztünk meg. Az új a várost elkerülő modern csomópont az ismeretlen utazónak komoly fejtörést okozhat,hogy megtalálja a helyes haladási irányt. Még nekem is figyelnem kellett ,pedig nagyon jól ismerem a várost és környékét. A város megismerését mai utunk során ,a legfőbb nevezetesség, a Premontrei Prépostság felkeresésére korlátoztuk.
A Premontrei Prépostság,a város legimpozánsabb épülete,a város szívében ,a 85,86-os főutak közös szakaszán található . A ma is működő rendház és plébániatemplom mellett az épület ad otthont a Csornai Múzeum számára is.
Premontrei Prépostság homlokzata
A premontrei rend alapítója Szent Norbert , legfontosabb magyarországi prépostságainak egyike a csornai,melyet az 1180-as években alapították és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel .Az első premontrei szerzetesek Hatvanból jöttek a városba. A XIII.sz-ban a szerzetesek száma megnőtt,ekkor alapították a türjei és rajki prépostságot. A török idők hanyatlását Csorna sem kerülhette el,megszűnt a premontrei élet a monostorban ,a birtokokat 150 évig világi papok kapták meg. Csornán a premontrei élet 1702-ben indult meg újra, osztrák és morva premontrei szerzetesek segítségével.1786-ban II.József feloszlatta a rendet és csak 1802-ben I.Ferenc engedélyezte újbóli,korlátozott működésüket. Elsősorban tanítórendi munkát végezhettek. 1930-tól a rend feloszlatásáig működtettek a városban Hittudományi Főiskolát. A rendszerváltást követően újraindult az élet az Apátságban.
Kegyhely a Székesegyház előterében
A középkori monostorépület a templommal együtt a török időkben elpusztult,a prépostsági épületek újjáépítése mai formájukban a XVIII.sz. második felében kezdődött Haubt morva építész tervei szerint barokk stílusban. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. A keleti oldalon található torony 1785-ben készült el.1790-ben az új épületek leégtek,felújításuk 1802-ben indult meg .A rendház legrégebbi ,keleti szárnya még barokk stílusú,a nyugati szárny 1802-1808 közt készült,míg a déli szárny 1910-ben készült el. A három épületrész az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt monostorudvart vesz körül. A XIX.sz-második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, melynek végéhez a XX.sz-ban háromhajós könyvtárépület épült.
A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt székesegyház késő barokk stílusban épült újjá 1804-1808 közt. A templom legféltettebb kincse a Szűz Mária oltáron álló sötét színű Szerecsen Mária nevezetű kegykép.
A Prépostság bejárati kapuja
A Csornai Múzeum kiállítótermeiben Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét mutatják be. Ugyanitt mutatják be a Premontrei Prépostság kincseit és a premontrei prépostok portréit .
A városba érve újból utolért bennünket a szemerkélő eső is,így igencsak sietősre vettük a városnézést. Először a Múzeum épületébe látogattunk be,de itt nem tudtak bélyegzővel szolgálni,így a Múzeum megtekintésétől is eltekintettünk. A Rendház és a Templom látogatása csak szigorú rend szerint lehetséges,amire a mai nap nem volt lehetőség ,így csak mindkettőt kívülről tudtuk megismerni egy kiadós séta közben.
A Nagyboldogasszony székesegyház a rendházzal
Ezt követően egy általam ismert kisvendéglőben kértünk az ítinerjeinkbe egy igazoló stemplit,ami mellé egy folyékony nagykabátot is magunkra vettünk egy stampedli kisüsti formájában. Ebből a melegedésből Laci barátom kimaradt,.mivel a sorsolást követően Ő „vállalta” a vezető szerepet.
Ezzel be is fejeztük a városnézést,ami a körülményeket figyelembe véve nem hagyott bennünk mély nyomokat.
Több kép a városról: https://goo.gl/photos/qbY5mM9kCh4Q8bg98
 |
| Csorna címere |
Csornán a Rábaköz fővárosában, Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna, de mivel vacak-télies volt az idő, ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk.
Csorna Magyarország ÉNy-i részén található fejlett kisváros. A település a Rábaköz szívében található,fontos közlekedési,kereskedelmi és gazdasági és oktatási központ. Átmenő forgalma országos szinten is a legleterheltebb települések közé sorolja,ennek a leterheltségnek vetett véget a 2015-ben átadott ,a várost elkerülő gyorsforgalmi úthálózat(M85-M86).
 |
| Pillanatkép a Prépostság udvarán |
A város a 86-os(Réádics –Mosonmagyaróvár) és a 85-ös (Győr-Sopron ) főútvonalak kereszteződésében fekszik,ez a közlekedésileg frekventált hely,évtizedekig megkeserítette a helyiek életét. A város fontos vasúti csomópont is,érinti a Győr-Sopron és a Hegyeshalom-Szombathely fővonal,illetve a Pápa-Csorna mellékvonal induló/végállomása is. Forgalmas vasútállomásán 9 vonatfogadó vágány található,melyek közül öt peronos ,utasforgalom számára alkalmas.
Csorna területe a feltárt régészeti leletek tanúsága szerint már az őskortól lakott terület volt. A terület többször elnéptelenedett,folyamatos életről Kr. előtt VI-V. sz.tól beszélhetünk. Ekkor a kelták telepedtek le a környéken,kiket a rómaiak Augustus császár uralkodása alatt igáztak le. A népvándorlás korában a barbár törzsek többször megtámadták az itt állomásozó rómaiakat,kik megunva a zaklatásokat visszavonultak. A területen germán,hun majd az avar törzsek váltották egymást.
A Honfoglaláskor a környéket a Dunán átkelő Sur vezér és nemzettsége vette birtokba. Csorna első birtokosai az Osl- nemzettségből kerültek ki. 1180 környékén telepedtek le a premontreiek és az ajándékba kapott földeken mezőgazdasági termelésbe kezdtek. A város első írásos emléke egy Árpád-kori oklevélben történi 1226-ban Chorna alakban.
 |
| Szent Norbert |
A törökök első ízben 1542-ben vetődtek el a Rábaközbe és ekkor fel is dúlták a várost,ami később többször megismétlődött. A XVII.sz-tól kezdődően a város és környékének legjelentősebb birtokosai az Esterházy Családból kerültek ki.
Az első céheket(csizmadia,mészáros,kovács,szűcs,szabó ,takács) 1660 környékén alapították ,majd a XIX sz-ban újabb iparos céhek(asztalos,bognár,esztergályos,kádár,lakatos) alakultak a városban. Miután a török Bécs második támadásakor újból elpusztította a várost,a megfogyatkozott lakosság pótlására Jány Ferenc prépost 40 német telepest telepített ide. Ekkortól a településen fokozatos fejlődés figyelhető meg.
A Habsburgok ellen vívott szabadságharcban(1848-49) nagyjából 50 csornai honvéd vett részt. A városban zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája (1849.jún.13-Kmety György)Ebben a csatában fontos szerepet játszott a premontrei rend is,Laky György vezetésével a szerzetesek több szabadcsapatot is szerveztek .
 |
| Hősi Emlékmű Csorna központjában |
A XIX.sz-i út és vasútépítés újabb nagyszabású lendületet adott a városnak,ekkor vált a Rábaköz gazdasági központjává. A századfordulón alakultak meg a legfontosabb ipari létesítmények(gőzmalom,téglagyár,gépgyár),ugyancsak ekkor alakult ki a városközpont mai arculata is.
Az I.vh. öldöklő küzdelmeiben több mint 200 csornai honvéd áldozta életét a Hazáért,a város kórházát hadikórházzá nyilvánították.
A II.vh harcai újabb súlyos emberáldozatot követeltek a várostól,141 hősi halott,ezenkívül a város zsidó lakosságának csaknem egésze odaveszett.
A háború után Csorna fejlődése megtorpant ,intézményeket vesztett el(járási hivatalok,Bíróság)a Premontrei rendet is feloszlatták(1950). A mezőgazdaságot nagyüzemi gazdálkodásúvá szervezték,újabb ipari ágazatokat telepítettek a városba.1960-tól újabb lendületet kapott a fejlődés ,nőtt a lakosság lélekszáma. A települést 1971-ben újra várossá nyilvánították,aminek hatására soha nem látott virágzás köszöntött be.
A rendszerváltozást követően Csorna kereskedelmi szerepe új vállalkozások letelepedésével ,alakulásával erősödött.
 |
| Csornai pillanatkép |
Csornára Győr irányából az új M85-ös gyorsforgalmi úton érkeztünk meg. Az új a várost elkerülő modern csomópont az ismeretlen utazónak komoly fejtörést okozhat,hogy megtalálja a helyes haladási irányt. Még nekem is figyelnem kellett ,pedig nagyon jól ismerem a várost és környékét. A város megismerését mai utunk során ,a legfőbb nevezetesség, a Premontrei Prépostság felkeresésére korlátoztuk.
A Premontrei Prépostság,a város legimpozánsabb épülete,a város szívében ,a 85,86-os főutak közös szakaszán található . A ma is működő rendház és plébániatemplom mellett az épület ad otthont a Csornai Múzeum számára is.
 |
| Premontrei Prépostság homlokzata |
A premontrei rend alapítója Szent Norbert , legfontosabb magyarországi prépostságainak egyike a csornai,melyet az 1180-as években alapították és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel .Az első premontrei szerzetesek Hatvanból jöttek a városba. A XIII.sz-ban a szerzetesek száma megnőtt,ekkor alapították a türjei és rajki prépostságot. A török idők hanyatlását Csorna sem kerülhette el,megszűnt a premontrei élet a monostorban ,a birtokokat 150 évig világi papok kapták meg. Csornán a premontrei élet 1702-ben indult meg újra, osztrák és morva premontrei szerzetesek segítségével.1786-ban II.József feloszlatta a rendet és csak 1802-ben I.Ferenc engedélyezte újbóli,korlátozott működésüket. Elsősorban tanítórendi munkát végezhettek. 1930-tól a rend feloszlatásáig működtettek a városban Hittudományi Főiskolát. A rendszerváltást követően újraindult az élet az Apátságban.
 |
| Kegyhely a Székesegyház előterében |
A középkori monostorépület a templommal együtt a török időkben elpusztult,a prépostsági épületek újjáépítése mai formájukban a XVIII.sz. második felében kezdődött Haubt morva építész tervei szerint barokk stílusban. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. A keleti oldalon található torony 1785-ben készült el.1790-ben az új épületek leégtek,felújításuk 1802-ben indult meg .A rendház legrégebbi ,keleti szárnya még barokk stílusú,a nyugati szárny 1802-1808 közt készült,míg a déli szárny 1910-ben készült el. A három épületrész az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt monostorudvart vesz körül. A XIX.sz-második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, melynek végéhez a XX.sz-ban háromhajós könyvtárépület épült.
A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt székesegyház késő barokk stílusban épült újjá 1804-1808 közt. A templom legféltettebb kincse a Szűz Mária oltáron álló sötét színű Szerecsen Mária nevezetű kegykép.
 |
| A Prépostság bejárati kapuja |
A Csornai Múzeum kiállítótermeiben Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét mutatják be. Ugyanitt mutatják be a Premontrei Prépostság kincseit és a premontrei prépostok portréit .
A városba érve újból utolért bennünket a szemerkélő eső is,így igencsak sietősre vettük a városnézést. Először a Múzeum épületébe látogattunk be,de itt nem tudtak bélyegzővel szolgálni,így a Múzeum megtekintésétől is eltekintettünk. A Rendház és a Templom látogatása csak szigorú rend szerint lehetséges,amire a mai nap nem volt lehetőség ,így csak mindkettőt kívülről tudtuk megismerni egy kiadós séta közben.
 |
| A Nagyboldogasszony székesegyház a rendházzal |
Ezt követően egy általam ismert kisvendéglőben kértünk az ítinerjeinkbe egy igazoló stemplit,ami mellé egy folyékony nagykabátot is magunkra vettünk egy stampedli kisüsti formájában. Ebből a melegedésből Laci barátom kimaradt,.mivel a sorsolást követően Ő „vállalta” a vezető szerepet.
Ezzel be is fejeztük a városnézést,ami a körülményeket figyelembe véve nem hagyott bennünk mély nyomokat.
Több kép a városról: https://goo.gl/photos/qbY5mM9kCh4Q8bg98
Több kép a városról: https://goo.gl/photos/qbY5mM9kCh4Q8bg98
Kapuvár Belváros-templom 2015.március.15.
Kapuváron a Rábaköz szívében, Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna, de mivel vacak-télies volt az idő, ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk.
Kapuvár címere
Kapuvár (hív) a Kisalföld két kistájának a Rábaköznek és a Hanságnak a találkozásánál fekszik,területén a Kis-Rába folyik keresztül ,míg északi határát a Hanság-főcsatorna ,a nyugatit pedig a Répce folyó adja.
A kisváros a Fertő-tótól elterülő vidék központja ,kitűnő infrastruktúrával rendelkezik. A városon halad keresztül a 85-ös főútvonal,mely Győrt és Sopront köti össze. A főútvonalat az utóbbi esztendőkben fejlesztik gyorsforgalmi úttá,melynek átadását követően további lendületet hozhat a város számára. Kapuvár vasútállomása a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút fővonal mellet fekszik,mely szintén könnyű és gyors megközelítését teszi lehetővé vasúton is. Szintén előnyére válik az osztrák határ közelsége,miáltal az ausztriai autópályák is fél óra alatt elérhetőek a városból((pl A4 ,Pandorf 50km).
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.61091&lon=17.01748&tur=1
Kapuvári pillanatkép
Kapuvár neve az egykori nyugati gyepűrendszer megerősített átjárójára,kapujára utal,sokáig egyszerűen Kapunak hívták. A környékről már a csiszolt kőkorszakból is kerültek elő régészeti leletek,amik bizonyítják,hogy már akkor is laktak a környéken. A környéken található földvárak(Földvár,Feketevár) egyes feltételezések szerint illír vagy avar hagyatékok lehetnek,de legkésőbb a XIII.sz-ban építették őket.
A Honfoglalást követően Sur vezér nemzettsége telepedett le és itt alakult ki a nyugati gyepűrendszer megerősített kapuja. Első írásos említését III.István király ajándékozási okiratában találhatjuk . Első név szerint említett várnagya egy Ditrik nevezetű személy volt. 1350-ben I.Lajos adományozott a vár birtokaiból a Kanizsai család tagjainak,majd 1387-ben Zsigmond az egész várat tartozékostul Kanizsai Jánosnak adományozza. 1536-ban házasság révén került Kapuvár térsége Nádasdy Tamás birtokába. 1550-ben már iskolát jegyeznek fel itt,1558-ban pedig mezővárosi rangot kap.
A török idők vérzivataros éveit nem ússza meg a város,várát 1594-ben foglalja el rövid időre a török.
Hősök Parkja
A környék urát,Nádasdy Ferencet a Wesselényi -összeesküvésben viselt szerepéért kivégzik,a környéket ekkor kebelezik be az Esterházyak. A Rákóczi szabadságharc alatt,a várért komoly harcok alakultak ki,majd végül a kurucuk felrobbantották.A vár maradványait az Esterházyak sokadik kastélyukká építtették át.. Ezzel egyidőben a város katonai jelentősége megszűnt a birtokos hercegi család pedig sorra elvette a város lakóinak kiváltságait és egyre nagyobb terhet rótt rájuk. Az elégedetlenség azután 1826-ba parasztfelkelésben csúcsosodott ki. A XIX.sz- második felében jelentős gazdasági fellendülés jellemezte a várost,Báró Berg Gusztáv 1864-ben bérbe vette és sikeresen mintagazdasággá fejlesztette a kapuvári uradalmat.
Séta a Parkban
1871-ben elvesztette mezővárosi rangját,de fejlődése tovább gyorsult. Ekkor épűlt meg a keskeny nyomtávú vasútvonal,mely az addig nehezen elérhető gazdasági majorokat (Mekszikópszta,Tőzeggyár,Földvár etc.)kötötte össze a várossal. A vasút 1978-ig üzemelt. Ugyanekkor épült a város intézményeinek,ipari létesítményeinek is a jelentős része.
A két vh. közt is tovább tartott a térség fejlődése az Esterházyak húsgyárat létesítettek,melynek következtében a fejlett mezőgazdaság mellé az állattenyésztés is felzárkózott.
Emlékmű
Az első TSz. 1949-ben alakult meg,az 1950-60-as években jelentős élelmiszer,könnyű és gépipari központtá vált.. A meghatározó,a mai városképet kialakító építkezések 1970-et követően kezdődtek,ekkor lakótelepek,,színház, stb. épült.
Kapuvár 1969-ben kapta vissza városi rangját.A rendszerváltást követően sem állt meg a környék fejlődése,ezekben az években többek közt Ipari Park ,termálfürdő is épült.
A nagy múltú település nevezetességei,termálfürdője és a változatos rendezvények sok turistát vonzanak a városba.
'56-os Emlékmű a közpintban
Kapuvárra a 85-ös főúton Csorna irányából érkeztünk meg, szemerkélő esőben és csípős kellemetlen szélben.A kisváros megismerését a központ felkeresésére korlátoztuk ebben a cudar időben. Az autóval a város főterén parkoltunk le.
Először az egykori vár helyén épült Esterházy kastélyra vetettünk pár pillantást.Miután a kuruc csapatok a várat felrobbantották.,a környék urai ,az Esterházyak, a XVIII.sz-közepén a romokból egy kastélyt építtettek maguknak. Ez a barokk kinézetű kastély,mely az egykori vár töredékén épült,igénytelen építmény volt. A földszinti dongaboltozatos helyiségeiben uradalmi hivatalnokok az emeletén pedig főtisztviselők laktak. 1843-ban a kastély tetőzete a várost sújtó tűzvészben leégett,a tervek szerint egy szerény klasszicista kastélyt építtetett volna az uradalom,de végül csak a kijavítására került sor.. Amikor 1864-ben Báró Berg Gusztáv az uradalommal együtt bérbe vette ebben a változatlan állapotban találta a kastélyt. A század utolsó negyedében aztán a bérlő jelentős változtatásokat végeztetett az épületen és főúri lakhellyé építtette át. 1945-öt követően államosították az épületet,ezután működött ifjúsági házként,színházként. Ezek a funkciók nem használtak az állagának,a kastély Park értékes fáit kiirtották. A rongálás odáig fajult,hogy le akarták bontani az épületet,melyet a község elöljárósága sikerrel megakadályozott. Ekkor kisebb állagmegóvási munkálatokat végeztek,majd itt helyezték el a gépállomást. 1957-60 közt aztán végre sor kerülhetett az épületek teljes körű felújítására,de az udvari homlokzat értékes, XIX.sz-i részleteit nem állították helyre. Ma az épületben Múzeum,Iskola és a Városháza működik,egy újabb felújítás ráférne az épületre.
Az egykori Kapuvári-vár
A Rábaközi Múzeum az egykori Esterházy kastélyban kapott helyet . Gyűjteménye a térség évezredes múltját,hagyományait mutatja be.
Az egykori várból a Hősök Parkján keresztül haladtunk tovább. A Parkot az I.világháborús Emlékmű uralja,mely Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása és több mint 260 nevet olvashatunk rajta.
I.vh-s Emlékmű
A Hősök Parkjának DNy-i szélén található a Szent Anna templom klasszicista épülettömbje. Kapuvár első temploma a várban lévő várkápolna volt. Ezt követően 1679-ben egy fatemplom épült,ezzel egyidőben alapítják a plébániát is. 1718-ban épül meg az úttal párhuzamosan a város első kőtemploma,mely a rohamosan növekvő lakosság számára rövidesen kicsinek bizonyul. Ezért 1808-ban megépítik a város második kőtemplomát hatalmas világítóablakokkal és erős toronnyal. Az új templomot Szent Anna tiszteletére szentelik fel.1843-ban az addigra már kicsinek bizonyuló templom egy tűzvészben súlyos károkat szenved. Az újjáépítés során átépítik és két mellékhajót építenek hozzá.A kazettás mennyezetet megnyitják hatalmas kupolákat emelnek bele. A kibővítést követően az új templom a Rábaköz legszebb és legnagyobb templomává válik. A templom falán lévő táblán ezt olvashatjuk:
Szt. Anna templom
"Épült klasszicista stílusban,eklektikusan átalakítva.Ezen munkálatokat megszervezte és irányította Dominkovics Sándor esperes-plébános."
A későbbiekben Német János prépost-plébános építteti meg a ma is látható orgonát.Az 1950-es években,mikor a vallást nem szívesen nézték az ország vezetői a kapuvári templom mégis fejlődik,a hívek adományából felújítják,csinosítják.
A templom homlokzata
A templom érdekessége a jobb hajóba beépített Lourdesi-barlang,a bal hajóba pedig 1989 májusában készült Szarkofág oltár,melyen a következő olvasható:
"Mindenszentek tiszteletére a szenvedő lelkekért,a világháború áldozatainak emlékére."
A milleneum évében bronztáblát helyeznek el a templom oldalán a harangok háromszori pusztulásának emlékére.
Pieta a rk.templom mellett
Mivel egy intézményt sem találtunk nyitva ,így csak kívülről tudtuk megismerni azokat. A fázós időben behúzódtunk egy belvárosi cukrászdába,ahol finom helyben sütött süteményekkel és teával/kávéval melegítettük fel átfagyott csontjaink. A kávézóban még elvégeztük az adminisztrációs feladatunk és kértünk az ítinerjeinkbe egy -egy igazoló stemplit,majd nem maradt más hátra mint vissza sétálni az autóhoz és tovább állni az álmos,ünnepi hangulatot egyáltalán nem árasztó kisvárosból következő úticélunk felé.
Több kép Kapuvárról: https://goo.gl/photos/FtGXSXwJakwQepi68
Kapuváron a Rábaköz szívében, Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna, de mivel vacak-télies volt az idő, ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk.
 |
| Kapuvár címere |
Kapuvár (hív) a Kisalföld két kistájának a Rábaköznek és a Hanságnak a találkozásánál fekszik,területén a Kis-Rába folyik keresztül ,míg északi határát a Hanság-főcsatorna ,a nyugatit pedig a Répce folyó adja.
A kisváros a Fertő-tótól elterülő vidék központja ,kitűnő infrastruktúrával rendelkezik. A városon halad keresztül a 85-ös főútvonal,mely Győrt és Sopront köti össze. A főútvonalat az utóbbi esztendőkben fejlesztik gyorsforgalmi úttá,melynek átadását követően további lendületet hozhat a város számára. Kapuvár vasútállomása a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút fővonal mellet fekszik,mely szintén könnyű és gyors megközelítését teszi lehetővé vasúton is. Szintén előnyére válik az osztrák határ közelsége,miáltal az ausztriai autópályák is fél óra alatt elérhetőek a városból((pl A4 ,Pandorf 50km).
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.61091&lon=17.01748&tur=1
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.61091&lon=17.01748&tur=1
 |
| Kapuvári pillanatkép |
Kapuvár neve az egykori nyugati gyepűrendszer megerősített átjárójára,kapujára utal,sokáig egyszerűen Kapunak hívták. A környékről már a csiszolt kőkorszakból is kerültek elő régészeti leletek,amik bizonyítják,hogy már akkor is laktak a környéken. A környéken található földvárak(Földvár,Feketevár) egyes feltételezések szerint illír vagy avar hagyatékok lehetnek,de legkésőbb a XIII.sz-ban építették őket.
A Honfoglalást követően Sur vezér nemzettsége telepedett le és itt alakult ki a nyugati gyepűrendszer megerősített kapuja. Első írásos említését III.István király ajándékozási okiratában találhatjuk . Első név szerint említett várnagya egy Ditrik nevezetű személy volt. 1350-ben I.Lajos adományozott a vár birtokaiból a Kanizsai család tagjainak,majd 1387-ben Zsigmond az egész várat tartozékostul Kanizsai Jánosnak adományozza. 1536-ban házasság révén került Kapuvár térsége Nádasdy Tamás birtokába. 1550-ben már iskolát jegyeznek fel itt,1558-ban pedig mezővárosi rangot kap.
A török idők vérzivataros éveit nem ússza meg a város,várát 1594-ben foglalja el rövid időre a török.
 |
| Hősök Parkja |
A környék urát,Nádasdy Ferencet a Wesselényi -összeesküvésben viselt szerepéért kivégzik,a környéket ekkor kebelezik be az Esterházyak. A Rákóczi szabadságharc alatt,a várért komoly harcok alakultak ki,majd végül a kurucuk felrobbantották.A vár maradványait az Esterházyak sokadik kastélyukká építtették át.. Ezzel egyidőben a város katonai jelentősége megszűnt a birtokos hercegi család pedig sorra elvette a város lakóinak kiváltságait és egyre nagyobb terhet rótt rájuk. Az elégedetlenség azután 1826-ba parasztfelkelésben csúcsosodott ki. A XIX.sz- második felében jelentős gazdasági fellendülés jellemezte a várost,Báró Berg Gusztáv 1864-ben bérbe vette és sikeresen mintagazdasággá fejlesztette a kapuvári uradalmat.
 |
| Séta a Parkban |
1871-ben elvesztette mezővárosi rangját,de fejlődése tovább gyorsult. Ekkor épűlt meg a keskeny nyomtávú vasútvonal,mely az addig nehezen elérhető gazdasági majorokat (Mekszikópszta,Tőzeggyár,Földvár etc.)kötötte össze a várossal. A vasút 1978-ig üzemelt. Ugyanekkor épült a város intézményeinek,ipari létesítményeinek is a jelentős része.
A két vh. közt is tovább tartott a térség fejlődése az Esterházyak húsgyárat létesítettek,melynek következtében a fejlett mezőgazdaság mellé az állattenyésztés is felzárkózott.
 |
| Emlékmű |
Az első TSz. 1949-ben alakult meg,az 1950-60-as években jelentős élelmiszer,könnyű és gépipari központtá vált.. A meghatározó,a mai városképet kialakító építkezések 1970-et követően kezdődtek,ekkor lakótelepek,,színház, stb. épült.
Kapuvár 1969-ben kapta vissza városi rangját.A rendszerváltást követően sem állt meg a környék fejlődése,ezekben az években többek közt Ipari Park ,termálfürdő is épült.
A nagy múltú település nevezetességei,termálfürdője és a változatos rendezvények sok turistát vonzanak a városba.
 |
| '56-os Emlékmű a közpintban |
Kapuvárra a 85-ös főúton Csorna irányából érkeztünk meg, szemerkélő esőben és csípős kellemetlen szélben.A kisváros megismerését a központ felkeresésére korlátoztuk ebben a cudar időben. Az autóval a város főterén parkoltunk le.
Először az egykori vár helyén épült Esterházy kastélyra vetettünk pár pillantást.Miután a kuruc csapatok a várat felrobbantották.,a környék urai ,az Esterházyak, a XVIII.sz-közepén a romokból egy kastélyt építtettek maguknak. Ez a barokk kinézetű kastély,mely az egykori vár töredékén épült,igénytelen építmény volt. A földszinti dongaboltozatos helyiségeiben uradalmi hivatalnokok az emeletén pedig főtisztviselők laktak. 1843-ban a kastély tetőzete a várost sújtó tűzvészben leégett,a tervek szerint egy szerény klasszicista kastélyt építtetett volna az uradalom,de végül csak a kijavítására került sor.. Amikor 1864-ben Báró Berg Gusztáv az uradalommal együtt bérbe vette ebben a változatlan állapotban találta a kastélyt. A század utolsó negyedében aztán a bérlő jelentős változtatásokat végeztetett az épületen és főúri lakhellyé építtette át. 1945-öt követően államosították az épületet,ezután működött ifjúsági házként,színházként. Ezek a funkciók nem használtak az állagának,a kastély Park értékes fáit kiirtották. A rongálás odáig fajult,hogy le akarták bontani az épületet,melyet a község elöljárósága sikerrel megakadályozott. Ekkor kisebb állagmegóvási munkálatokat végeztek,majd itt helyezték el a gépállomást. 1957-60 közt aztán végre sor kerülhetett az épületek teljes körű felújítására,de az udvari homlokzat értékes, XIX.sz-i részleteit nem állították helyre. Ma az épületben Múzeum,Iskola és a Városháza működik,egy újabb felújítás ráférne az épületre.
 |
| Az egykori Kapuvári-vár |
A Rábaközi Múzeum az egykori Esterházy kastélyban kapott helyet . Gyűjteménye a térség évezredes múltját,hagyományait mutatja be.
Az egykori várból a Hősök Parkján keresztül haladtunk tovább. A Parkot az I.világháborús Emlékmű uralja,mely Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása és több mint 260 nevet olvashatunk rajta.
 |
| I.vh-s Emlékmű |
A Hősök Parkjának DNy-i szélén található a Szent Anna templom klasszicista épülettömbje. Kapuvár első temploma a várban lévő várkápolna volt. Ezt követően 1679-ben egy fatemplom épült,ezzel egyidőben alapítják a plébániát is. 1718-ban épül meg az úttal párhuzamosan a város első kőtemploma,mely a rohamosan növekvő lakosság számára rövidesen kicsinek bizonyul. Ezért 1808-ban megépítik a város második kőtemplomát hatalmas világítóablakokkal és erős toronnyal. Az új templomot Szent Anna tiszteletére szentelik fel.1843-ban az addigra már kicsinek bizonyuló templom egy tűzvészben súlyos károkat szenved. Az újjáépítés során átépítik és két mellékhajót építenek hozzá.A kazettás mennyezetet megnyitják hatalmas kupolákat emelnek bele. A kibővítést követően az új templom a Rábaköz legszebb és legnagyobb templomává válik. A templom falán lévő táblán ezt olvashatjuk:
 |
| Szt. Anna templom |
"Épült klasszicista stílusban,eklektikusan átalakítva.Ezen munkálatokat megszervezte és irányította Dominkovics Sándor esperes-plébános."
A későbbiekben Német János prépost-plébános építteti meg a ma is látható orgonát.Az 1950-es években,mikor a vallást nem szívesen nézték az ország vezetői a kapuvári templom mégis fejlődik,a hívek adományából felújítják,csinosítják.
 |
| A templom homlokzata |
A templom érdekessége a jobb hajóba beépített Lourdesi-barlang,a bal hajóba pedig 1989 májusában készült Szarkofág oltár,melyen a következő olvasható:
"Mindenszentek tiszteletére a szenvedő lelkekért,a világháború áldozatainak emlékére."
A milleneum évében bronztáblát helyeznek el a templom oldalán a harangok háromszori pusztulásának emlékére.
 |
| Pieta a rk.templom mellett |
Mivel egy intézményt sem találtunk nyitva ,így csak kívülről tudtuk megismerni azokat. A fázós időben behúzódtunk egy belvárosi cukrászdába,ahol finom helyben sütött süteményekkel és teával/kávéval melegítettük fel átfagyott csontjaink. A kávézóban még elvégeztük az adminisztrációs feladatunk és kértünk az ítinerjeinkbe egy -egy igazoló stemplit,majd nem maradt más hátra mint vissza sétálni az autóhoz és tovább állni az álmos,ünnepi hangulatot egyáltalán nem árasztó kisvárosból következő úticélunk felé.
Több kép Kapuvárról: https://goo.gl/photos/FtGXSXwJakwQepi68
Több kép Kapuvárról: https://goo.gl/photos/FtGXSXwJakwQepi68
Fertőd Esterházy-kastély 2016.március.15.
Fertőd címere
Fertődön a muzsika városában Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna, de mivel vacak-télies volt az idő, ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk.
Fertőd jelképe
Fertőd az ország északnyugati szegletében fekszik a Fertő-Hanság kistájon,az osztrák határtól 7 km-re. A település Győr és Sopron közt fekszik,a 85-ös főúttól mindössze 3 km távolságban,Kapuvár felől Fertőendréden vagy Fertőszentmiklóson kell lefordulni,hogy elérjük autóval. Sopron irányából a 8518.sz. mellékúton is elérhetjük. Ausztria irányába a 8529 sz.mellékúton indulhatunk el,majd az országhatártól a B51 főúton érhetjük el Nezsider (Neusiedl am See) kisvárosát,ahol az A4 -es autópályára térhetünk. Vasútállomása nincs,de Fertőszentmiklóson a GySev fővonalon elérhető. A Fertőszentmiklós és Nezsider közt lévő Fertővidéki Helyiérdekű Vasútnak Fertőd-Fertőszéplakon van állomása.
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.65093&lon=16.86195&tur=1
A Fertő-tó déli oldala,a rengeteg náddal(2012.05.01)
A mai Fertőd a magyarországi közigazgatás átszervezésekor(1950) kapta a nevét,az Árpád -korban még meglévő Villa Ferteud(1234) és Villa Ferteu(1265) település után. A jelenlegi település két addig önálló település összeolvadásából jött létre(Süttör és Eszterháza) 1950.szept.7.én.
A régebbi történelemmel bíró rész ,Süttör már a kőkorban is lakott terület volt, első írásos említése 1313-ban történik Sehter alakban.A középkori jobbágyfalunak a birtokosai gyakran váltogatták egymást (Kanizsaiak,Nádasdyak). Nádasdy Ferenc bukását követően Esterházy Antal veszi kezelésbe és a következő évszázadokban a család kezén is marad. Fényes Elek1851-ben a geográfiai szótárában így ír a faluról:
"Süttör magyar falu,Eszterháza mellett 724 katolikus lakossal"
Eszterháza története a XVIII.sz. második felétől datálódik,ekkor a Fertő zsombékos partján Esterházy Miklós alapította. 1762-ben elképzelései szerint megkezdi az évtizedekkel korábban épített vadászkastély főúri kastéllyá való átalakítását. Az új kastély 1766-ban kerül tető alá,ekkora a környékén egy falu alakult ki,melyet neves egyszerűséggel a családról Eszterházának neveztek el. Egyutcás,városias elrendezésű község lett,ahol eredeti angol ménes és répacukorgyár volt található.
Eszterháza
Fertőd összevonását követően 1972-ben vált nagyközséggé,majd 1995-ben megkapta a városi rangot. A város legfőbb vonzereje és gazdaságának mozgatója a már említett Esterházy- kastély,melyet turisták tömkelege keres fel az év minden szakaszában.
Az Esterházy Kastély díszes kapuja
A fenti nevezetességen kívül sok látogatót vonz még a Fertő-Hansági Nemzeti Park(1994-tő) ,melyet már 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánítottak. A Nemzeti Parkot,a Fertő tó környékét ,a Fertő menti településeket az Unesco 2001-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A Nemzeti Parknál meg kell említeni az osztrák Neusidler See-Seeewinkel Nemzeti Parkot is,mivel a kettő szerves egységet alkot. A Park magyar részét két terület alkotja.
Pusztai-rét a tó nyugati oldalán (2012.05.01.)
- A Fertő-tó Közép Európa harmadik legnagyobb tava és a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője,kéregmozgások és a jégkorszaki szelek hatására jött létre. Sekélysége végett területe tág határok közt mozog,többször kiszáradt,legutóbb 1868-72 közt.A vízben magas a sótartalom.A XX.sz. elején a tó és vele vízrajzilag összefüggő Hanság lecsapolásakor a déli oldal gyors ütemben kezdett elnádasodni,ami mára lelassult.Adottságai végett sok ritka és védett vízimadárnak biztosít életteret.A tó nyugati oldalán lévő pusztai réteken sok védett és ritka növény látható.A keleti vidékén szikes puszták találhatók ,ahol ugyancsak sok ritka és védett növény és állat életere található.
Az elszikesedett keleti part (2012.05.01.)
- A Hanság a szél felszínformáló munkája révén alakult ki a folyók homokos-kavicsos hordalékainak lerakását követően. Területét a Hanság-főcsatorna osztja ketté(Kapuvári-Hany és Lébényi-Hany)
Séta a Kastélyparkban
Fertődre Kapuvár irányából a Süttöri városrészt érintve érkeztünk. Egy rövid pillanatra megálltunk a településrész nevezetességénél a Szent András római katolikus templomnál. A nagyméretű neogótikus templom 1889-ben épült Zatzka Lajos bécsi építész tervei alapján.
Süttör rk.templom
Innét .a város központjába mentünk,ahol a kastély melletti parkolóban könnyedén találtunk parkolóhelyet. Az idő ekkorra már elég szépen helyreállt,az eső elállt,a szél csillapodott a nap pedig kisütött, így kellemes kora tavaszi időben érkeztünk Fertőd jelképéhez a kastélyhoz.
A barokk Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne lévő kiállítás Fertőd fő vonzereje és Magyarország egyik kiemelkedő látnivalója.
Esterházy Kastély
A felségárulás vádjával kivégzett Nádasdy Ferenc birtokait a császári kancelláriától megvásárolta Esterházy Pál,így többek közt a Süttöri birtok is a család kezére került. 1720-ban Esterházy József irányításával épül meg a mai kastély helyén egy U alakú vadászkastély.1762-ben Esterházy(Fényes)Miklós megbízásából a vadászkastélyt teljesen átépítették,ekkor nyerte el mai formáját.Több építész dolgozott rajta,de az épületegyüttes alkotója lényegében a Herceg volt. A jelenlegi épületegyüttes közel húsz év alatt alakult ki,mely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja volt.Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége folytán a XVIII.sz-i Magyarország fő kulturális központja volt,melyet magyar Versailles-ként is szoktak nevezni.A kastély fénykora az 1768-90 -es évek közé esik,az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték,a herceg ekkor mutatta be kastélyát a bécsi arisztokrácia számára.
A barokk Főúr: Esterházy(Fényes)Miklós
Az egyik utolsó magyar barokk főúr és mecénás az egykori vadászkastélyból Európa egyik kulturális és művészeti fellegvárává emelte Eszterházát. E jelző elsősorban az Esterházyak udvari zeneszerzőjének Joseph Haydn-nek köszönhető ki a kastélyban megépülő Operaház karmestere lett. Az Operaházban hetente több előadást tartottak,melyet a herceg bőkezűségének köszönhetően bárki ingyen élvezhetett.Az előadások közül Haydn alkotásai jelentették a csemegét,melyeknek élvezetére az akkori Európa krémje zarándokolt a kastélyba.1773 szeptemberében maga Mária Terézia is meglátogatta az Esterházyak központját. A császári vendég tiszteletére természetesen új Haydn darabok csendültek fel.
Az északi szárny
Miklós herceg halálával(1790) Eszterháza tündérvilága is lassan szertefoszlott ,a hercegi család Kismartonba(Eisenstadt)tette át székhelyét ,s a pompás ,fényűző kastélyt jóformán csak vadászatokra használta.
Joseph Haydn szobra
1902-ben aztán Esterházy IV.Miklós herceg feleségével (gr.Cziráky Margit)visszaköltözött a felújított kastélyba.,s család egészen 1945-ig a kastélyban lakott.
A Főépület a magyar Versailles-on
A II.vh-t követően a kastély berendezéseit széthordták,a falakon belül mezőgazdasági kutató intézet,irodák,raktárak géptároló színek működtek. Az 1950-es évek második felében aztán a nem oda való dolgok kikerültek az épület falai közül és elkezdődött a lassú munka,melynek eredményeként először 1959-ben -Hayd halálának 150. évfordulóján-Múzeum nyílt az épületben.
A déli szárny
A műemlékegyüttes teljes körű felújítását 2000-ben határozta el a magyar kormány .Az első eredmények 2001-ben mutatkoztak meg ,ekkor a kastély kápolnájának felújítása fejeződött be.Ezt követően került sor a díszudvari homlokzatok helyreállítására,majd a kastélypark rendezése következett.A múzeumi szárnyakban gazdagabbak lettek a kiállítások,új tárlatok nyíltak. Megnyílt a Kastélyszálloda és új fogadóterek épültek. Az egyik legimpozánsabb magyarországi barokk-rokokó kastélyra folyamatosan költ a mindenkori kormány,hogy mihamarabb visszanyerhesse eredeti pompáját,fényét.
Korabeli öltözék
Az állam a kastélyban egy lakosztályt tart fenn az Esterházy család számára. Jelenleg a család feje herceg Esterházy Antal.
A kastélyban napjainkban is tartanak jeles kulturális,elsősorban komolyzenei programokat,melyeket az emeleti díszteremben tartanak,évente majd 50-et. Jeles esemény az Eszterházi vigasságok ás a Haydn szeminárium programjai.
Lépcsőfeljárat az emeleti bejárathoz
A kastély körül kialakított parkban igazán felejthetetlen és kikapcsolódó sétát tehetünk az évszázados cserek,tölgyek és az üdezöld díszbokrok közt .A parkot előbb franciaparknak építették meg,majd a XIX.sz-ban a természethez jobban igazodó angolparkká építették át.
Angolpark
A
Látogatásunk során körbejártuk a kastély pompázatos épületét,sétáltunk egyet a parkban. A belső látogatást most kihagytuk,mivel a következő csoport indulására majd félórát kellet volna várni és a látogatás időtartama is elég időigényes,így nem végeztünk volna a tervbe vett programunkkal.
A Kastély hátsó homlokzata a park felől
Ítinerjeinkbe a kastély látogatóközpontjában szereztünk be igazoló bélyegzőt,majd fájó szívvel intettünk búcsút hazán egyik leglátványosabb látnivalójának a csodálatos Esterházy kastélynak.
Több kép Fertődről:https://goo.gl/photos/sssR9JnQ5pcuCiyu7
 |
| Fertőd címere |
Fertődön a muzsika városában Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna, de mivel vacak-télies volt az idő, ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk.
 |
| Fertőd jelképe |
Fertőd az ország északnyugati szegletében fekszik a Fertő-Hanság kistájon,az osztrák határtól 7 km-re. A település Győr és Sopron közt fekszik,a 85-ös főúttól mindössze 3 km távolságban,Kapuvár felől Fertőendréden vagy Fertőszentmiklóson kell lefordulni,hogy elérjük autóval. Sopron irányából a 8518.sz. mellékúton is elérhetjük. Ausztria irányába a 8529 sz.mellékúton indulhatunk el,majd az országhatártól a B51 főúton érhetjük el Nezsider (Neusiedl am See) kisvárosát,ahol az A4 -es autópályára térhetünk. Vasútállomása nincs,de Fertőszentmiklóson a GySev fővonalon elérhető. A Fertőszentmiklós és Nezsider közt lévő Fertővidéki Helyiérdekű Vasútnak Fertőd-Fertőszéplakon van állomása.
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.65093&lon=16.86195&tur=1
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.65093&lon=16.86195&tur=1
 |
| A Fertő-tó déli oldala,a rengeteg náddal(2012.05.01) |
A mai Fertőd a magyarországi közigazgatás átszervezésekor(1950) kapta a nevét,az Árpád -korban még meglévő Villa Ferteud(1234) és Villa Ferteu(1265) település után. A jelenlegi település két addig önálló település összeolvadásából jött létre(Süttör és Eszterháza) 1950.szept.7.én.
A régebbi történelemmel bíró rész ,Süttör már a kőkorban is lakott terület volt, első írásos említése 1313-ban történik Sehter alakban.A középkori jobbágyfalunak a birtokosai gyakran váltogatták egymást (Kanizsaiak,Nádasdyak). Nádasdy Ferenc bukását követően Esterházy Antal veszi kezelésbe és a következő évszázadokban a család kezén is marad. Fényes Elek1851-ben a geográfiai szótárában így ír a faluról:
"Süttör magyar falu,Eszterháza mellett 724 katolikus lakossal"
Eszterháza története a XVIII.sz. második felétől datálódik,ekkor a Fertő zsombékos partján Esterházy Miklós alapította. 1762-ben elképzelései szerint megkezdi az évtizedekkel korábban épített vadászkastély főúri kastéllyá való átalakítását. Az új kastély 1766-ban kerül tető alá,ekkora a környékén egy falu alakult ki,melyet neves egyszerűséggel a családról Eszterházának neveztek el. Egyutcás,városias elrendezésű község lett,ahol eredeti angol ménes és répacukorgyár volt található.
 |
| Eszterháza |
Fertőd összevonását követően 1972-ben vált nagyközséggé,majd 1995-ben megkapta a városi rangot. A város legfőbb vonzereje és gazdaságának mozgatója a már említett Esterházy- kastély,melyet turisták tömkelege keres fel az év minden szakaszában.
 |
| Az Esterházy Kastély díszes kapuja |
A fenti nevezetességen kívül sok látogatót vonz még a Fertő-Hansági Nemzeti Park(1994-tő) ,melyet már 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánítottak. A Nemzeti Parkot,a Fertő tó környékét ,a Fertő menti településeket az Unesco 2001-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A Nemzeti Parknál meg kell említeni az osztrák Neusidler See-Seeewinkel Nemzeti Parkot is,mivel a kettő szerves egységet alkot. A Park magyar részét két terület alkotja.
 |
| Pusztai-rét a tó nyugati oldalán (2012.05.01.) |
- A Fertő-tó Közép Európa harmadik legnagyobb tava és a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője,kéregmozgások és a jégkorszaki szelek hatására jött létre. Sekélysége végett területe tág határok közt mozog,többször kiszáradt,legutóbb 1868-72 közt.A vízben magas a sótartalom.A XX.sz. elején a tó és vele vízrajzilag összefüggő Hanság lecsapolásakor a déli oldal gyors ütemben kezdett elnádasodni,ami mára lelassult.Adottságai végett sok ritka és védett vízimadárnak biztosít életteret.A tó nyugati oldalán lévő pusztai réteken sok védett és ritka növény látható.A keleti vidékén szikes puszták találhatók ,ahol ugyancsak sok ritka és védett növény és állat életere található.
 |
| Az elszikesedett keleti part (2012.05.01.) |
- A Hanság a szél felszínformáló munkája révén alakult ki a folyók homokos-kavicsos hordalékainak lerakását követően. Területét a Hanság-főcsatorna osztja ketté(Kapuvári-Hany és Lébényi-Hany)
 |
| Séta a Kastélyparkban |
Fertődre Kapuvár irányából a Süttöri városrészt érintve érkeztünk. Egy rövid pillanatra megálltunk a településrész nevezetességénél a Szent András római katolikus templomnál. A nagyméretű neogótikus templom 1889-ben épült Zatzka Lajos bécsi építész tervei alapján.
 |
| Süttör rk.templom |
Innét .a város központjába mentünk,ahol a kastély melletti parkolóban könnyedén találtunk parkolóhelyet. Az idő ekkorra már elég szépen helyreállt,az eső elállt,a szél csillapodott a nap pedig kisütött, így kellemes kora tavaszi időben érkeztünk Fertőd jelképéhez a kastélyhoz.
A barokk Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne lévő kiállítás Fertőd fő vonzereje és Magyarország egyik kiemelkedő látnivalója.
 |
| Esterházy Kastély |
A felségárulás vádjával kivégzett Nádasdy Ferenc birtokait a császári kancelláriától megvásárolta Esterházy Pál,így többek közt a Süttöri birtok is a család kezére került. 1720-ban Esterházy József irányításával épül meg a mai kastély helyén egy U alakú vadászkastély.1762-ben Esterházy(Fényes)Miklós megbízásából a vadászkastélyt teljesen átépítették,ekkor nyerte el mai formáját.Több építész dolgozott rajta,de az épületegyüttes alkotója lényegében a Herceg volt. A jelenlegi épületegyüttes közel húsz év alatt alakult ki,mely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja volt.Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége folytán a XVIII.sz-i Magyarország fő kulturális központja volt,melyet magyar Versailles-ként is szoktak nevezni.A kastély fénykora az 1768-90 -es évek közé esik,az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték,a herceg ekkor mutatta be kastélyát a bécsi arisztokrácia számára.
 |
| A barokk Főúr: Esterházy(Fényes)Miklós |
Az egyik utolsó magyar barokk főúr és mecénás az egykori vadászkastélyból Európa egyik kulturális és művészeti fellegvárává emelte Eszterházát. E jelző elsősorban az Esterházyak udvari zeneszerzőjének Joseph Haydn-nek köszönhető ki a kastélyban megépülő Operaház karmestere lett. Az Operaházban hetente több előadást tartottak,melyet a herceg bőkezűségének köszönhetően bárki ingyen élvezhetett.Az előadások közül Haydn alkotásai jelentették a csemegét,melyeknek élvezetére az akkori Európa krémje zarándokolt a kastélyba.1773 szeptemberében maga Mária Terézia is meglátogatta az Esterházyak központját. A császári vendég tiszteletére természetesen új Haydn darabok csendültek fel.
 |
| Az északi szárny |
Miklós herceg halálával(1790) Eszterháza tündérvilága is lassan szertefoszlott ,a hercegi család Kismartonba(Eisenstadt)tette át székhelyét ,s a pompás ,fényűző kastélyt jóformán csak vadászatokra használta.
 |
| Joseph Haydn szobra |
1902-ben aztán Esterházy IV.Miklós herceg feleségével (gr.Cziráky Margit)visszaköltözött a felújított kastélyba.,s család egészen 1945-ig a kastélyban lakott.
 |
| A Főépület a magyar Versailles-on |
A II.vh-t követően a kastély berendezéseit széthordták,a falakon belül mezőgazdasági kutató intézet,irodák,raktárak géptároló színek működtek. Az 1950-es évek második felében aztán a nem oda való dolgok kikerültek az épület falai közül és elkezdődött a lassú munka,melynek eredményeként először 1959-ben -Hayd halálának 150. évfordulóján-Múzeum nyílt az épületben.
 |
| A déli szárny |
A műemlékegyüttes teljes körű felújítását 2000-ben határozta el a magyar kormány .Az első eredmények 2001-ben mutatkoztak meg ,ekkor a kastély kápolnájának felújítása fejeződött be.Ezt követően került sor a díszudvari homlokzatok helyreállítására,majd a kastélypark rendezése következett.A múzeumi szárnyakban gazdagabbak lettek a kiállítások,új tárlatok nyíltak. Megnyílt a Kastélyszálloda és új fogadóterek épültek. Az egyik legimpozánsabb magyarországi barokk-rokokó kastélyra folyamatosan költ a mindenkori kormány,hogy mihamarabb visszanyerhesse eredeti pompáját,fényét.
 |
| Korabeli öltözék |
Az állam a kastélyban egy lakosztályt tart fenn az Esterházy család számára. Jelenleg a család feje herceg Esterházy Antal.
A kastélyban napjainkban is tartanak jeles kulturális,elsősorban komolyzenei programokat,melyeket az emeleti díszteremben tartanak,évente majd 50-et. Jeles esemény az Eszterházi vigasságok ás a Haydn szeminárium programjai.
 |
| Lépcsőfeljárat az emeleti bejárathoz |
A kastély körül kialakított parkban igazán felejthetetlen és kikapcsolódó sétát tehetünk az évszázados cserek,tölgyek és az üdezöld díszbokrok közt .A parkot előbb franciaparknak építették meg,majd a XIX.sz-ban a természethez jobban igazodó angolparkká építették át.
 |
| Angolpark |
A
Látogatásunk során körbejártuk a kastély pompázatos épületét,sétáltunk egyet a parkban. A belső látogatást most kihagytuk,mivel a következő csoport indulására majd félórát kellet volna várni és a látogatás időtartama is elég időigényes,így nem végeztünk volna a tervbe vett programunkkal.
 |
| A Kastély hátsó homlokzata a park felől |
Ítinerjeinkbe a kastély látogatóközpontjában szereztünk be igazoló bélyegzőt,majd fájó szívvel intettünk búcsút hazán egyik leglátványosabb látnivalójának a csodálatos Esterházy kastélynak.
Több kép Fertődről:https://goo.gl/photos/sssR9JnQ5pcuCiyu7
Több kép Fertődről:https://goo.gl/photos/sssR9JnQ5pcuCiyu7
Fertőrákos Kőfejtő 2016.március.15.
Fertőrákos címere
Fertőrákoson a világörökség részén , Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.
Fertőrákos a Fertő-tó partján Soprontól alig 10 km-re Ausztria határán található. Történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a magyarországi falvak közül. Szép természeti környezetben fekszik,s rengeteg épülete műemlék. A világörökségi Fertő-táj egyik jelentős helyszíne.
Rk.templom,sekrestye bejárata
Közúton autóval vagy busszal Sopron irányából a 8526 sz.mellékúton,míg sz Ausztriában található Szentmargitbányáról(St.Margarethen) az L210 sz.úton érhetjük. Lehetőségünk van hajóval is érkezni Auszriából, Fertőmeggyes (Mörbisch am See)illetve Illmitz(Illmic) irányából a községbe. A falut érinti a Fertő-tavat körülölelő kerékpárút is,melynek révén rengeteg kerékpáros turista is felkeresi. Vasútállomása nincs.
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.69809&lon=16.68686&layer=C&tur=1
Már a rómaiak előtt is lakott hely volt a környék ,a római hódoltság alatt népes helység volt,a Borostyánút is érintette. Ebből a korból rengeteg régészeti lelet került elő az ásatások során.
Az Államalapítást követően már nemsokára,1002-ben említik,mint a győri Püspökség birtoka.Nevével először 1199-ben találkozunk Racus alakban,nevét valószínűleg a területén folyó Rák-patakról kapta. A patakot pedig a benne élő sok rák végett nevezték el így. 1241-ben szentelik fel első templomát,mely a Boldogságos Szűz titulust kapta.A fertői vám jogának gyakorlásáért folyamatos ellentét volt Sopron városa és a falut birtokló Győri Püspökség közt. E viszály keretében a soproniak 1311-ben lerombolták a faluban található püspöki kastélyt.
Okirat már 1376-ban említi Racus várát,de volt a falu határában egy másik vár is,melyet Macskakő néven ismertek. Ezt először 1443.ban említik ,amikor a husziták elfoglalják a területet. Őket Hunyadi Mátyás zavarja el és 1464-ben le is romboltatja ezt a várat.Miután a terület birtokosa Paksi Balázs győri püspök Mohácsnál életét veszti,hivatalát 1535.ig nem töltik be, Ezekben az években komoly harcok dúlnak a területért .
Fertőrákos ,utca részlet
1582-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kap Rákos,ekkor vették fallal körül.. Az 1500-as évek második felétől erősödő török veszély végett megnőtt a szerepe,majd miután a török elfoglalja Győrt(1594),a Püspök ide tette át székhelyét,melynek következtében újabb kiváltságokat is kapott.Amikor a török 1683-ban utoljára vonult Bécs ellen,a falut is kirabolták,felgyújtották,lakóit pedig vagy megölték vagy rabságba vetették.
A XVIII.sz-i újratelepüléskor lakói jobbára német ajkúak lettek,kik Ausztriából települtek át,kik ezért hét évi adómentességet kaptak. A kuruc harcok is többször sújtották ,de a Rákóczi szabadságharc leverését követően nyugodt évek következtek,az ekkor tapasztalható fejlődést csak egy-egy járvány törte meg. 1743-ban a győri püspöki székbe Gróüf Zichy Ferenc került,Ő alakíttatta ki a Püspöki Palota mai arculatát. A település tovább fejlődött,melynek egyik mozgatórugója a híres kőbánya volt.,
A XX.sz. elején a Rákos névhez hozzácsatolták a Fertő előtagot. A Trianoni békediktátumot követő 1921-es népszavazáson a lakók 61%-a Ausztriára voksolt,de a népszavazást a soproni szavazatok döntötték el.A II.vh. utáni kitelepítések során a német ajkúak többségét elhurcolták,helyükre Felvidékről költöztettek ide magyar családokat.A korábban mezőgazdaságból és szőlőtermelésből élő település gazdasága átalakult.
A szocialista korszakban,az osztrák határ közelsége végett viszonylagos elszigeteltségben éltek,de a Vasfüggöny megszűntét követően az idegenforgalomban jelentős növekedés következett be,ami jótékonyan hatott a fejlődésére,lakói ma jobbára ezt kihasználva gyarapodnak.
Fertőrákosra Balf irányából érkeztünk és először a Püspöki Kastélynál álltunk meg,hogy megismerkedjünk vele,de sajnos ünnepnap révén a bejárat zárva volt,így csak a homlokzatát sikerült megnéznünk. Az épület belsejéről egy korábbi kirándulásunk képét teszem be. Utolsó nagy építtetőjéről szokták Zichy Kastélynak is hívni a rokokó homlokzatú épületegyüttest,mely elsősorban a győri püspökök nyári rezidenciája volt,de Győr török hódoltsága alatt itt székelt a Püspökség is.
Az épület elődje még az Árpád -korban épült,de ennek maradványai nem kerültek elő. Mint említettem ezt a soproniak lerombolták ,de részben a város jóvátételéből újra építették. Ebben a régi épületben volt az akkori győri püspök(Nagylucsei Dóczi Orbán)vendége Mátyás király . A török dúlás első éveiben kétszer is lerombolja a török(1529,1532),ekkor sokáig használaton kívül állt,romos állapotba kerül.
Püspöki Kastély
Az 1580-as években Draskovich György püspök teljesen felújíttatja,bővítteti.Ezt követően az épületet Széchenyi György a XVII:sz utolsó harmadától építteti át jelentősen,az Ő korában nem csak nyári rezidencia volt,de innét irányította Sopron rekatolizálását . Ekkor járt a kastélyban I.Lipót király.Az 1683-as török támadás sérüléseit Keresztély Ágost állíttatja helyre. A kastély mai megjelenése,külső és belső díszítése a nagy építtető Gróf Zichy Ferenc püspöksége alatt készül el.Simor János püspök a kastélyban rendeztette be hazánk első üvegfestő műhelyét,mely 1860-67 közt üzemelt.
A Püspöki Kastély belső udvara (2012.05.01)
A kastély a II.vh alatt jelentősen megrongálódott. Az államosítást követően működött itt téesz iroda,pincészet,gépállomás,mozi és könyvtár is.Állaga az 1966-os részleges helyreállítás ellenére folyamatosan romlott. A kastély jelenleg a Magyar Állam tulajdonából ki nem adható kiemelt műemlék,kezelését a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága végzi.
A Kastélytól az Urunk mennybemenetele római katolikus templomhoz mentünk,melyre sajnos ugyancsak kívülről tudtunk pár pillantást vetni. A templom mai külsejét a nagy építtető püspöknek,Gróf Zichy Ferencnek köszönheti,ki a XVIII.sz.második felében barokk stílusban készíttette . A templom tornya középkori eredetű,ezt építették át a felújítás során.
Rk.templom,Fertőrákos
A templomtól a község legvonzóbb látnivalójához mentünk,közben vetettünk egy pillantást a település másik nevezetességére a Pellengérre,melyről a fotó sajnos nagyon rossz minőségű lett,így segítségül hívtam a barátom a Google-t és segítségével a világhálóról töltök fel egy felvételt.
Pellengér(2012.05.01.)
A pellengér.másképpen szégyenfa,pölöngér etc. ,középkori elterjedt megszégyenítő büntetési eszköz.A legtöbb kőből készült dobogóból és a rajta elhelyezett oszlopból állt,melyhez hozzákötözték az elítéltet. Magyarországon II.József tiltotta be ezt a büntetési formát,napjainkra elég kevés maradt fent ebből a megszégyenítő eszközből.
A Fertőrákosi-kőfejtő monumentális alakzata első ránézésre az egyiptomi sziklatemplomokat juttatja az utazó eszébe.A faluban két kőfejtő található,közülük a község északi részén található püspöki kőfejtő az ismertebb,melyet évente majd kétszázezer látogató keres fel.A hatalmas barlangszerű termek kiváló akusztikáját kihasználva barlangszínházat alakítottak ki,melynek előadásait rendre sok vendég tekinti meg.
Kőfejtő a távolból
Az egykori Pannon-tenger helyén hozzávetőlegesen 12 millió éve ,a miocénban képződött a lithothamnium.gumós lajtamészkő,ami a bánya anyagát képezi. A bányászatot leletek szerint a rómaiak kezdték,az itt bányászott kövekből emelték Scarbantia(Soperron) falait. A XIII.sz.-ban a bencés szerzetesek folytattak komoly kitermelést amikor a Lébényi monostorukat építették. A kőfejtő virágzása és az iparszerű termelés 1857-ben indult meg,amikor a Bécsi Építőtársaság kibérelte a bányát. 1944-ben zsidó foglyokat dolgoztató kényszermunkatábor működött itt,majd végül a bányát 1948-ban zárták be . Azóta turisztikai és kulturális célokat szolgál melyeket folyamatosan fejlesztenek. A Barlangszínházat 1970-ben alapította Várady György.azóta nyaranta nívós , nagysikerű opera -és színházi előadásokat,koncerteket tartanak.A színházat először 1985-ben korszerűsítették,ekkor a nézőtérre padlófűtést és új széksorokat építettek.A színpad pedig új technikát kapott. Legutolsó felújítását követően a teljesen átalakult kőfejtő 2015 nyarán nyílt meg. Ekkor a Barlangszínház körszerű fény-és hangtechnikát kapott,a nézőteret is tovább korszerűsítették. Ekkor adták át a korszerű,impozáns fogadóépületet is . A kőfejtő belsejében témaparkot alakítottak ki mely bemutatja kialakulásának történetét,a kőzeteket,a Pannon- tenger körülményeit. A kőfejtőben több mozifilmet is forgattak,melyek közül a"Kőszívű ember fiai" a legemlékezetesebb.
Felújított útvonalak
A kőfejtő üregei,alagútjai,barlangjai szabadon látogathatóak ,de ha kedvünk van felkapaszkodhatunk a tetejére is,ahonnét csodálatos panoráma tárul a szemünk elő a Fertő-tájról és a Fertő-tóról. Ha kedvünk és időnk engedi végigjárhatjuk a Szikla Benge Tanösvényt,mely a környék jellegzetes élővilágába enged bepillantást.
A kőfejtőbe nem a legolcsóbba bejutás 1800 Huf/fő (2016),de ezért felejthetetlen élménnyel leszünk gazdagabbak. Sajnos mi ebből kimaradtunk,mert az idén március 27.én nyitnak,így csak kívülről tudtunk pár képet készíteni,így a megújult kőfejtő megismerésére várnunk kell,addig régebbi emlékeinkre kell hagyatkoznunk.
Az új bejárat
Mivel az ítinerjeinkbe igazoló pecsétet kellet szereznünk,ezért betértünk a kőfejtő szomszédságában
lévő étterembe(büfébe) egy finom pressora és egyúttal elvégeztük az adminisztrációt is.
A Mthrász szentélynél (2012.05.01.)
Közben pár szóval megemlékeztünk még a település másik nevezetességéről a Mithrász -szentélyről,mely a Fertőmeggyesre vezető út mellet,közvetlenül a határvonalnál található. Ez a környék egyik legértékesebb római-kori emléke és a Mithrász perzsa napistent tisztelőknek volt a szakrális helyszíne. E vallási közösségben a társadalom minden rétege képviseltette magát,de különösen a katonák körében volt kedvelt. A IV.sz-ban ez a vallási kultusz hanyatlásnak indult,a szentélyt elhagyták és a környezet teljesen elfedte az évszázadok során. 1866-ban fedezték fel újra és mentették ki a leleteket és végeztek állagmegóvási munkákat. Aztán a II.vh-vt követő hidegháború során a terület a szigorúan őrzött határsávba került,még a szakemberek sem látogathatták. Ennek következtében állapota tejesen leromlott és csak a rendszerváltást követően 1990-ben kerülhetett sor az újabb ásatásokra és a szentély helyreállítására,1992 óta látogatható. Mivel elég cudar idő volt,így e helyszín meglátogatását kihagytuk és egy régebbi látogatásunk képeit osztom meg.
A Szentélyben (2012.05.01.)
Fertőrákossal kapcsolatban mindenképpen meg kell említeni a Páneurópai pikniket,mely a faluhoz tartozó Piuszpusztán tartott békedemonstráció volt 1989.aug.19.-én. A piknik fontos előzménye volt a Vasfüggöny átvágásának,Németország újbóli egyesülésének és az Európai Uniókeleti kibővítésének. A piknik folyamán pár órára szimbolikusan megnyitották a határt és ezt kihasználva nagyjából 600 NDK-s menekült használta ki,hogy nyugatra távozzon. Aztán alig egy hónap elteltével hazánk több ezer itt lévő keletnémet menekültet engedett át a szabad világba.
A Páneurópai Emlékmű (2012.05.01.)
Közben elfogytak italaink és elbúcsúztunk a a falutól és rengeteg nevezetességétől , műemlékétől.
Több kép:https://goo.gl/photos/tHQusR9xqtLXGerA8
 |
| Fertőrákos címere |
Fertőrákoson a világörökség részén , Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.
Fertőrákos a Fertő-tó partján Soprontól alig 10 km-re Ausztria határán található. Történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a magyarországi falvak közül. Szép természeti környezetben fekszik,s rengeteg épülete műemlék. A világörökségi Fertő-táj egyik jelentős helyszíne.
 |
| Rk.templom,sekrestye bejárata |
Közúton autóval vagy busszal Sopron irányából a 8526 sz.mellékúton,míg sz Ausztriában található Szentmargitbányáról(St.Margarethen) az L210 sz.úton érhetjük. Lehetőségünk van hajóval is érkezni Auszriából, Fertőmeggyes (Mörbisch am See)illetve Illmitz(Illmic) irányából a községbe. A falut érinti a Fertő-tavat körülölelő kerékpárút is,melynek révén rengeteg kerékpáros turista is felkeresi. Vasútállomása nincs.
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.69809&lon=16.68686&layer=C&tur=1
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.69809&lon=16.68686&layer=C&tur=1
Már a rómaiak előtt is lakott hely volt a környék ,a római hódoltság alatt népes helység volt,a Borostyánút is érintette. Ebből a korból rengeteg régészeti lelet került elő az ásatások során.
Az Államalapítást követően már nemsokára,1002-ben említik,mint a győri Püspökség birtoka.Nevével először 1199-ben találkozunk Racus alakban,nevét valószínűleg a területén folyó Rák-patakról kapta. A patakot pedig a benne élő sok rák végett nevezték el így. 1241-ben szentelik fel első templomát,mely a Boldogságos Szűz titulust kapta.A fertői vám jogának gyakorlásáért folyamatos ellentét volt Sopron városa és a falut birtokló Győri Püspökség közt. E viszály keretében a soproniak 1311-ben lerombolták a faluban található püspöki kastélyt.
Okirat már 1376-ban említi Racus várát,de volt a falu határában egy másik vár is,melyet Macskakő néven ismertek. Ezt először 1443.ban említik ,amikor a husziták elfoglalják a területet. Őket Hunyadi Mátyás zavarja el és 1464-ben le is romboltatja ezt a várat.Miután a terület birtokosa Paksi Balázs győri püspök Mohácsnál életét veszti,hivatalát 1535.ig nem töltik be, Ezekben az években komoly harcok dúlnak a területért .
 |
| Fertőrákos ,utca részlet |
1582-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kap Rákos,ekkor vették fallal körül.. Az 1500-as évek második felétől erősödő török veszély végett megnőtt a szerepe,majd miután a török elfoglalja Győrt(1594),a Püspök ide tette át székhelyét,melynek következtében újabb kiváltságokat is kapott.Amikor a török 1683-ban utoljára vonult Bécs ellen,a falut is kirabolták,felgyújtották,lakóit pedig vagy megölték vagy rabságba vetették.
A XVIII.sz-i újratelepüléskor lakói jobbára német ajkúak lettek,kik Ausztriából települtek át,kik ezért hét évi adómentességet kaptak. A kuruc harcok is többször sújtották ,de a Rákóczi szabadságharc leverését követően nyugodt évek következtek,az ekkor tapasztalható fejlődést csak egy-egy járvány törte meg. 1743-ban a győri püspöki székbe Gróüf Zichy Ferenc került,Ő alakíttatta ki a Püspöki Palota mai arculatát. A település tovább fejlődött,melynek egyik mozgatórugója a híres kőbánya volt.,
A XX.sz. elején a Rákos névhez hozzácsatolták a Fertő előtagot. A Trianoni békediktátumot követő 1921-es népszavazáson a lakók 61%-a Ausztriára voksolt,de a népszavazást a soproni szavazatok döntötték el.A II.vh. utáni kitelepítések során a német ajkúak többségét elhurcolták,helyükre Felvidékről költöztettek ide magyar családokat.A korábban mezőgazdaságból és szőlőtermelésből élő település gazdasága átalakult.
A szocialista korszakban,az osztrák határ közelsége végett viszonylagos elszigeteltségben éltek,de a Vasfüggöny megszűntét követően az idegenforgalomban jelentős növekedés következett be,ami jótékonyan hatott a fejlődésére,lakói ma jobbára ezt kihasználva gyarapodnak.
Fertőrákosra Balf irányából érkeztünk és először a Püspöki Kastélynál álltunk meg,hogy megismerkedjünk vele,de sajnos ünnepnap révén a bejárat zárva volt,így csak a homlokzatát sikerült megnéznünk. Az épület belsejéről egy korábbi kirándulásunk képét teszem be. Utolsó nagy építtetőjéről szokták Zichy Kastélynak is hívni a rokokó homlokzatú épületegyüttest,mely elsősorban a győri püspökök nyári rezidenciája volt,de Győr török hódoltsága alatt itt székelt a Püspökség is.
Az épület elődje még az Árpád -korban épült,de ennek maradványai nem kerültek elő. Mint említettem ezt a soproniak lerombolták ,de részben a város jóvátételéből újra építették. Ebben a régi épületben volt az akkori győri püspök(Nagylucsei Dóczi Orbán)vendége Mátyás király . A török dúlás első éveiben kétszer is lerombolja a török(1529,1532),ekkor sokáig használaton kívül állt,romos állapotba kerül.
 |
| Püspöki Kastély |
Az 1580-as években Draskovich György püspök teljesen felújíttatja,bővítteti.Ezt követően az épületet Széchenyi György a XVII:sz utolsó harmadától építteti át jelentősen,az Ő korában nem csak nyári rezidencia volt,de innét irányította Sopron rekatolizálását . Ekkor járt a kastélyban I.Lipót király.Az 1683-as török támadás sérüléseit Keresztély Ágost állíttatja helyre. A kastély mai megjelenése,külső és belső díszítése a nagy építtető Gróf Zichy Ferenc püspöksége alatt készül el.Simor János püspök a kastélyban rendeztette be hazánk első üvegfestő műhelyét,mely 1860-67 közt üzemelt.
 |
| A Püspöki Kastély belső udvara (2012.05.01) |
A kastély a II.vh alatt jelentősen megrongálódott. Az államosítást követően működött itt téesz iroda,pincészet,gépállomás,mozi és könyvtár is.Állaga az 1966-os részleges helyreállítás ellenére folyamatosan romlott. A kastély jelenleg a Magyar Állam tulajdonából ki nem adható kiemelt műemlék,kezelését a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága végzi.
A Kastélytól az Urunk mennybemenetele római katolikus templomhoz mentünk,melyre sajnos ugyancsak kívülről tudtunk pár pillantást vetni. A templom mai külsejét a nagy építtető püspöknek,Gróf Zichy Ferencnek köszönheti,ki a XVIII.sz.második felében barokk stílusban készíttette . A templom tornya középkori eredetű,ezt építették át a felújítás során.
A templomtól a község legvonzóbb látnivalójához mentünk,közben vetettünk egy pillantást a település másik nevezetességére a Pellengérre,melyről a fotó sajnos nagyon rossz minőségű lett,így segítségül hívtam a barátom a Google-t és segítségével a világhálóról töltök fel egy felvételt.
A pellengér.másképpen szégyenfa,pölöngér etc. ,középkori elterjedt megszégyenítő büntetési eszköz.A legtöbb kőből készült dobogóból és a rajta elhelyezett oszlopból állt,melyhez hozzákötözték az elítéltet. Magyarországon II.József tiltotta be ezt a büntetési formát,napjainkra elég kevés maradt fent ebből a megszégyenítő eszközből.
A Fertőrákosi-kőfejtő monumentális alakzata első ránézésre az egyiptomi sziklatemplomokat juttatja az utazó eszébe.A faluban két kőfejtő található,közülük a község északi részén található püspöki kőfejtő az ismertebb,melyet évente majd kétszázezer látogató keres fel.A hatalmas barlangszerű termek kiváló akusztikáját kihasználva barlangszínházat alakítottak ki,melynek előadásait rendre sok vendég tekinti meg.
Az egykori Pannon-tenger helyén hozzávetőlegesen 12 millió éve ,a miocénban képződött a lithothamnium.gumós lajtamészkő,ami a bánya anyagát képezi. A bányászatot leletek szerint a rómaiak kezdték,az itt bányászott kövekből emelték Scarbantia(Soperron) falait. A XIII.sz.-ban a bencés szerzetesek folytattak komoly kitermelést amikor a Lébényi monostorukat építették. A kőfejtő virágzása és az iparszerű termelés 1857-ben indult meg,amikor a Bécsi Építőtársaság kibérelte a bányát. 1944-ben zsidó foglyokat dolgoztató kényszermunkatábor működött itt,majd végül a bányát 1948-ban zárták be . Azóta turisztikai és kulturális célokat szolgál melyeket folyamatosan fejlesztenek. A Barlangszínházat 1970-ben alapította Várady György.azóta nyaranta nívós , nagysikerű opera -és színházi előadásokat,koncerteket tartanak.A színházat először 1985-ben korszerűsítették,ekkor a nézőtérre padlófűtést és új széksorokat építettek.A színpad pedig új technikát kapott. Legutolsó felújítását követően a teljesen átalakult kőfejtő 2015 nyarán nyílt meg. Ekkor a Barlangszínház körszerű fény-és hangtechnikát kapott,a nézőteret is tovább korszerűsítették. Ekkor adták át a korszerű,impozáns fogadóépületet is . A kőfejtő belsejében témaparkot alakítottak ki mely bemutatja kialakulásának történetét,a kőzeteket,a Pannon- tenger körülményeit. A kőfejtőben több mozifilmet is forgattak,melyek közül a"Kőszívű ember fiai" a legemlékezetesebb.
A kőfejtő üregei,alagútjai,barlangjai szabadon látogathatóak ,de ha kedvünk van felkapaszkodhatunk a tetejére is,ahonnét csodálatos panoráma tárul a szemünk elő a Fertő-tájról és a Fertő-tóról. Ha kedvünk és időnk engedi végigjárhatjuk a Szikla Benge Tanösvényt,mely a környék jellegzetes élővilágába enged bepillantást.
A kőfejtőbe nem a legolcsóbba bejutás 1800 Huf/fő (2016),de ezért felejthetetlen élménnyel leszünk gazdagabbak. Sajnos mi ebből kimaradtunk,mert az idén március 27.én nyitnak,így csak kívülről tudtunk pár képet készíteni,így a megújult kőfejtő megismerésére várnunk kell,addig régebbi emlékeinkre kell hagyatkoznunk.
Mivel az ítinerjeinkbe igazoló pecsétet kellet szereznünk,ezért betértünk a kőfejtő szomszédságában
lévő étterembe(büfébe) egy finom pressora és egyúttal elvégeztük az adminisztrációt is.
Közben pár szóval megemlékeztünk még a település másik nevezetességéről a Mithrász -szentélyről,mely a Fertőmeggyesre vezető út mellet,közvetlenül a határvonalnál található. Ez a környék egyik legértékesebb római-kori emléke és a Mithrász perzsa napistent tisztelőknek volt a szakrális helyszíne. E vallási közösségben a társadalom minden rétege képviseltette magát,de különösen a katonák körében volt kedvelt. A IV.sz-ban ez a vallási kultusz hanyatlásnak indult,a szentélyt elhagyták és a környezet teljesen elfedte az évszázadok során. 1866-ban fedezték fel újra és mentették ki a leleteket és végeztek állagmegóvási munkákat. Aztán a II.vh-vt követő hidegháború során a terület a szigorúan őrzött határsávba került,még a szakemberek sem látogathatták. Ennek következtében állapota tejesen leromlott és csak a rendszerváltást követően 1990-ben kerülhetett sor az újabb ásatásokra és a szentély helyreállítására,1992 óta látogatható. Mivel elég cudar idő volt,így e helyszín meglátogatását kihagytuk és egy régebbi látogatásunk képeit osztom meg.
Fertőrákossal kapcsolatban mindenképpen meg kell említeni a Páneurópai pikniket,mely a faluhoz tartozó Piuszpusztán tartott békedemonstráció volt 1989.aug.19.-én. A piknik fontos előzménye volt a Vasfüggöny átvágásának,Németország újbóli egyesülésének és az Európai Uniókeleti kibővítésének. A piknik folyamán pár órára szimbolikusan megnyitották a határt és ezt kihasználva nagyjából 600 NDK-s menekült használta ki,hogy nyugatra távozzon. Aztán alig egy hónap elteltével hazánk több ezer itt lévő keletnémet menekültet engedett át a szabad világba.
Közben elfogytak italaink és elbúcsúztunk a a falutól és rengeteg nevezetességétől , műemlékétől.
Több kép:https://goo.gl/photos/tHQusR9xqtLXGerA8
 |
| Rk.templom,Fertőrákos |
A templomtól a község legvonzóbb látnivalójához mentünk,közben vetettünk egy pillantást a település másik nevezetességére a Pellengérre,melyről a fotó sajnos nagyon rossz minőségű lett,így segítségül hívtam a barátom a Google-t és segítségével a világhálóról töltök fel egy felvételt.
 |
| Pellengér(2012.05.01.) |
A pellengér.másképpen szégyenfa,pölöngér etc. ,középkori elterjedt megszégyenítő büntetési eszköz.A legtöbb kőből készült dobogóból és a rajta elhelyezett oszlopból állt,melyhez hozzákötözték az elítéltet. Magyarországon II.József tiltotta be ezt a büntetési formát,napjainkra elég kevés maradt fent ebből a megszégyenítő eszközből.
A Fertőrákosi-kőfejtő monumentális alakzata első ránézésre az egyiptomi sziklatemplomokat juttatja az utazó eszébe.A faluban két kőfejtő található,közülük a község északi részén található püspöki kőfejtő az ismertebb,melyet évente majd kétszázezer látogató keres fel.A hatalmas barlangszerű termek kiváló akusztikáját kihasználva barlangszínházat alakítottak ki,melynek előadásait rendre sok vendég tekinti meg.
 |
| Kőfejtő a távolból |
Az egykori Pannon-tenger helyén hozzávetőlegesen 12 millió éve ,a miocénban képződött a lithothamnium.gumós lajtamészkő,ami a bánya anyagát képezi. A bányászatot leletek szerint a rómaiak kezdték,az itt bányászott kövekből emelték Scarbantia(Soperron) falait. A XIII.sz.-ban a bencés szerzetesek folytattak komoly kitermelést amikor a Lébényi monostorukat építették. A kőfejtő virágzása és az iparszerű termelés 1857-ben indult meg,amikor a Bécsi Építőtársaság kibérelte a bányát. 1944-ben zsidó foglyokat dolgoztató kényszermunkatábor működött itt,majd végül a bányát 1948-ban zárták be . Azóta turisztikai és kulturális célokat szolgál melyeket folyamatosan fejlesztenek. A Barlangszínházat 1970-ben alapította Várady György.azóta nyaranta nívós , nagysikerű opera -és színházi előadásokat,koncerteket tartanak.A színházat először 1985-ben korszerűsítették,ekkor a nézőtérre padlófűtést és új széksorokat építettek.A színpad pedig új technikát kapott. Legutolsó felújítását követően a teljesen átalakult kőfejtő 2015 nyarán nyílt meg. Ekkor a Barlangszínház körszerű fény-és hangtechnikát kapott,a nézőteret is tovább korszerűsítették. Ekkor adták át a korszerű,impozáns fogadóépületet is . A kőfejtő belsejében témaparkot alakítottak ki mely bemutatja kialakulásának történetét,a kőzeteket,a Pannon- tenger körülményeit. A kőfejtőben több mozifilmet is forgattak,melyek közül a"Kőszívű ember fiai" a legemlékezetesebb.
 |
| Felújított útvonalak |
A kőfejtő üregei,alagútjai,barlangjai szabadon látogathatóak ,de ha kedvünk van felkapaszkodhatunk a tetejére is,ahonnét csodálatos panoráma tárul a szemünk elő a Fertő-tájról és a Fertő-tóról. Ha kedvünk és időnk engedi végigjárhatjuk a Szikla Benge Tanösvényt,mely a környék jellegzetes élővilágába enged bepillantást.
A kőfejtőbe nem a legolcsóbba bejutás 1800 Huf/fő (2016),de ezért felejthetetlen élménnyel leszünk gazdagabbak. Sajnos mi ebből kimaradtunk,mert az idén március 27.én nyitnak,így csak kívülről tudtunk pár képet készíteni,így a megújult kőfejtő megismerésére várnunk kell,addig régebbi emlékeinkre kell hagyatkoznunk.
 |
| Az új bejárat |
Mivel az ítinerjeinkbe igazoló pecsétet kellet szereznünk,ezért betértünk a kőfejtő szomszédságában
lévő étterembe(büfébe) egy finom pressora és egyúttal elvégeztük az adminisztrációt is.
 |
| A Mthrász szentélynél (2012.05.01.) |
Közben pár szóval megemlékeztünk még a település másik nevezetességéről a Mithrász -szentélyről,mely a Fertőmeggyesre vezető út mellet,közvetlenül a határvonalnál található. Ez a környék egyik legértékesebb római-kori emléke és a Mithrász perzsa napistent tisztelőknek volt a szakrális helyszíne. E vallási közösségben a társadalom minden rétege képviseltette magát,de különösen a katonák körében volt kedvelt. A IV.sz-ban ez a vallási kultusz hanyatlásnak indult,a szentélyt elhagyták és a környezet teljesen elfedte az évszázadok során. 1866-ban fedezték fel újra és mentették ki a leleteket és végeztek állagmegóvási munkákat. Aztán a II.vh-vt követő hidegháború során a terület a szigorúan őrzött határsávba került,még a szakemberek sem látogathatták. Ennek következtében állapota tejesen leromlott és csak a rendszerváltást követően 1990-ben kerülhetett sor az újabb ásatásokra és a szentély helyreállítására,1992 óta látogatható. Mivel elég cudar idő volt,így e helyszín meglátogatását kihagytuk és egy régebbi látogatásunk képeit osztom meg.
 |
| A Szentélyben (2012.05.01.) |
Fertőrákossal kapcsolatban mindenképpen meg kell említeni a Páneurópai pikniket,mely a faluhoz tartozó Piuszpusztán tartott békedemonstráció volt 1989.aug.19.-én. A piknik fontos előzménye volt a Vasfüggöny átvágásának,Németország újbóli egyesülésének és az Európai Uniókeleti kibővítésének. A piknik folyamán pár órára szimbolikusan megnyitották a határt és ezt kihasználva nagyjából 600 NDK-s menekült használta ki,hogy nyugatra távozzon. Aztán alig egy hónap elteltével hazánk több ezer itt lévő keletnémet menekültet engedett át a szabad világba.
 |
| A Páneurópai Emlékmű (2012.05.01.) |
Közben elfogytak italaink és elbúcsúztunk a a falutól és rengeteg nevezetességétől , műemlékétől.
Több kép:https://goo.gl/photos/tHQusR9xqtLXGerA8
Nagycenk Széchenyi kastély 2015.március.15.
"Bármily szerencsétlen helyeztetésű legyen is az ország,bármily láncok által is legyen lebilincselve a nemzet,előbb-utóbb mégis szabadabb létre vív,ha lakosaiban a polgári erény tiszta vére buzog. S viszont akármilyen boldog fekvésű is egy ország ,bármily szabadságokkal bírjanak is lakosai,lassan-lassan mégis rabigába görbed,ha romlott a tiszta erkölcs s polgári erény nem fénylik többé."
Gróf Széchenyi István
Nagycenken a Legnagyobb magyar falujában,Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön jártunk. A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.
Nagycenk címere
Nagycenk Nyugat-Magyarországon a Sopron-Vasi síkságon fekszik,a Soproni-hegység lábánál. Közúton Sopron és Sárvár irányából a 84-es főútvonalon,míg Győr irányából a 85-ös főútvonalon közelíthető meg. Vasúton a Sopron-Szombathely vonalon érhető el,vasútállomása 1865-ben épült.A Győr-Sopron vasútvonalon lévő megállóját(Nagycenk-Hidegség)a múlt század 90-es éveiben megszüntették. A település története az elmúlt két évszázadban összeforrt a Széchenyi családéval.A Széchenyiek örökségét a faluban fellelhető Széchenyi Emlékhelyek őrzik,melyeket évente több tízezer látogató keres fel.
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.59308&lon=16.72119&tur=1
Régészeti leletek alapján bizonyított,hogy már a réz és bronzkorban is lakott volt a terület. A későbbi korokból Halstatti,római ás avar kori leletek is kerültek elő.A község határába római -kori épületek maradványai is kerültek elő.A település nevét először 1291-ben említik egy oklevélben Zenk alakban. A település két egykor önálló faluból olvadt össze,ezek Nagycenk és Kiscenk voltak,melyeknek több neve is ismert.Első birtokosai Czenki Demeter és testvére Lőrinc voltak,majd Osli Gergely szerzett jogot a tulajdonlásra. Később a Kanizsay a Poki,majd az Ember Család birtokolta a környéket.
Szoborpark a kastéllyal szemben
Miután az Ember Család örökös nélkül kihalt a Nádasdyak szerezték meg a két falu tulajdonát. A török időkben német és vallon katonaság sanyargatta a népet és dúlta fel a vidéket. Később a Bethlen Gábor vezette szabadságharcos csapatok sarcolták a lakosságot. Miután Nádasdy Ferencet felségárulás vádjával kivégeztette I.Lipót 1671-ben ,a cenki birtok a császári kincstárra szállt. A Császár az uradalmat szolgálatainak elismeréseként Draskovics Miklósnak adományozta.
Az új birtokos ahhoz,hogy az örökjogot megválthassa elzálogosította Széchenyi György győri püspöknek a megkapott birtokok egy részét(a két Cenket). Az egyezség szerint a Püspöknek és testvérének leszármazottai harmadíziglen birtokolhatták a javakat. Véglegesen a vagyon csak II. Széchenyi György révén szállt a családra 1711-ben és ez tette lehetővé,hogy a család a magyarországi főnemesek közé kerülhessen.
A Széchenyi Kastély bejárata
A Széchenyi Család központi lakóhelyéül választotta a falut,sikeres uradalmat alakítottak ki a környéken,ipari és mezőgazdasági fejlesztéseket hajtottak végre. A falu egészen 1945-ig a család kezén maradt.
Nagycenket és Kiscenket 1893 októberében egyesítették Nagycenk néven,de teljesen a mai napig sem épültek össze. Nagy lökést adott a település fejlődésének az 1895-ben átadott Wiener Neustadt-Nagykanizsa vasútvonal megépítése.
A Trianoni békediktátum után osztrák kézre került a falu,de az 1921-es népszavazáskor a lakók 95%-a Magyarország mellett voksolt,és ezzel érdemelte ki a "Leghűségesebb falu" kitüntető címet.
Nagycenkre Sopron irányából a 84-es főúton értünk kora délután és először a falu legnevezetesebb látnivalójához a Széchenyi Kastély és Széchenyi István Emlékmúzeum épületénél parkoltunk le.
Miután Széchenyi György győri Püspök és testvére Lőrinc meghalt ,annak fia II. Széchenyi György lett az örökös,aki 1697-ben grófi címet szerzett és 1711-ben örökjogon megváltotta a birtokot.Az uradalom székhelyét 1741-ben helyeztette át az akkori Kiscenkre Széchenyi Antal és az Ő irányításával fejeződött be a Kastély építése 1750 környékén. Széchenyi Antal utóda a Nemzeti Múzeumot is alapító Széchenyi Ferenc lett,aki Festetics Juliannát vette feleségül és 1783-ban költözhetett Cenkre. Értékes műgyűjteményt és könyvtárat hozott létre,ezt a gyűjteményt 1802-ben az államnak ajánlotta fel ,így lett nem csak a Nemzeti Múzeum,de közvetve a Széchenyi könyvtár alapítója is.
A Kastély távolból
A Gróf 1791-ben Hefele Menyhérttel készíttetett terveket a kastély átalakítására,de a nagyszabású terveket túl hivalkodónak és drágának tartotta ,ezért csak egyes elemeit valósította meg. Az átépítésekkel a megbízott Ringer József 1800-ra készült el.
Széchenyi Ferenc 1814-ben megosztotta birtokait két fia közt,Nagycenk és Kiscenk Széchenyi Istvánnak jutott,aki külföldi útjainak tapasztalatait felhasználva az uradalomban mintagazdaságot hozott létre.A kastély egyes részeit egy soproni építésszel(Hild Ferdinánd) átépítteti. Ekkor készültek a még idehaza nagyon ritkának számító fürdőszobák és vízöblítéses vécék.A kastélyban sűrű vendégek voltak a reformkor vezető személyiségei(Deák,Eötvös etc.)kik őszintén megcsodálták a modern épületet. A Gróf még Döblingből is utasításokat adott a kastély és a park gondozására. Az épület a Legnagyobb Magyar halálának évében nyerte el végső formáját,amikor fia Béla befejezte a Virágházat.
Kőpad a parkban
A Kastély 1944 decemberében egy angol légitámadás során légnyomásos sérüléseket kapott,melyeket azonnal kijavítottak. Miután eljött a "Felszabadulás" először üdülőként hasznosították,rögtön a háború után.Ekkor történt a Kastély életében az egyik legszörnyűbb tragédia,az itt "üdülő" trógerok 1945 június-júliusában minden kidobáltak a kastélyból és elégették. Ezt követően a Kastély olyan állapotba került,hogy az 1950-es évek második felére szinte már csak a falak álltak.
Mivel az az akkori vezetésnek is szégyen volt,így az 50-es évek végén belekezdtek a felújításba,melynek első ütemében 1961-re tető került az épületre. A felújítás első fázisa 1971-re ért véget és 1973.szept.21.-én megnyílt a Széchenyi István Emlékmúzeum első kiállítása a főépületben. A teljes épületegyüttes renoválására több szakaszban 1976,1985 és 1988-ban került sor.Ezek során a múzeumon túl a kastély keleti részében méntelep üzemelt(ma már nem működik) a nyugati szárnyon az úgynevezett" Vörös kastélyban",pedig Kastélyszállót alakítottak ki,mely a mai nap is működik.
Barokk franciakert a Kastély előtt
A Kastélyhoz a barokkos franciakerten keresztül jutottunk el.Mivel a terület Történelmi Emlékhely szerintem több odafigyelést,törődést érdemelne meg. A nemrég látott fertődi pompához hasonlítva nagyon szegényes. A hely szellemisége,története többet érdemelne.
Sajnos a berendezés nem eredet,máshonnét került ide
Az egyemeletes hófehér épületet homlokzatát egy egyesített Széchenyi-Barkóczi családi címer határozza meg. A fogadóteremben megváltottuk belépőjegyeink(1200huf/fő) ,mivel kíváncsiak voltunk az épületre belülről is és még nem volt szerencsénk járni bent.A jegyváltással együtt beszereztük igazoló pecsétjeinket az ítinerjeinkbe.
Széchenyi egyik kedvenc időtöltése a zongorázgatás volt
Az emlékmúzeum két részből tevődik össze,a földszinti ,összenyíló szobákban,korabeli bútorok és berendezési tárgyak közt mutatják be a Széchenyi család és Széchenyi István történetét ,életlét. Az emeleten a Legnagyobb Magyar munkásságához kötődő kiállítások kaptak helyet.
Az utolsó cipői
A termekben végig követhetjük közéleti munkásságát,gazdasági tevékenységét valamint műszaki alkotásait.Az emeleti rész egyik szárnyában kapott helyet az Országos Műszaki Múzeum állandó, kiállítása: "A magyar ipar Széchenyitől a XX.századig" címmel.
Műszaki Múzeum kiállítása
A kiállítás vezetés nélkül látogatható. Miután körbe jártuk a termeket szerettük volna megnézni a Kastély Parkját is,mely elsősorban Széchenyi Béla munkálkodásának eredménye. A parkban négy világrész számos ritka fafajtáját találhatjuk meg. Mivel azonban időnk véges volt,így erről fájó szívvel lemondtunk.
Elhagyva a Kastélyt vetettünk még pár pillantást a híres ,mára védett és a Világörökség részét képező Hársfasorra,melyet Széchenyi Antal felesége Barkóczy Zsuzsanna ültetett 1754-ben.
A Hársfasor
A 20 méter széles és 2,6 km hosszú fasor eredetileg lovaglóútként funkcionált és telepítésekor 645 hársfát ültettek. A fák száma mára 461-re csökkent,1975-.ben komoly állagmegóvó és rekonstrukciós munka indult megmentésük érdekében.
A Hársfasor végén találjuk Széchenyi Béla és fiatalon elhunyt hitvese,Erdődy Hanna piros gránitból ,bronzdomborművekkel díszített síremlékét. A kislányuk születésekor elhunyt ifjú grófné mellé temették Bélát, 46 évi özvegység után 1918-ban. Sírfeliratukon a következő szomorú sor állít emléket örök szerelmüknek:
" Legyenek olyan boldogok a túlvilágon,amint egymást az életben hőn és hűn szerették."
Ezután elsétáltunk a Széchenyi Múzeumvasúthoz,mely még a mai nap nem üzemelt,ebben az évbenmárcius 26.-án indul az üzemszerű járat.
481-21-es szertartályos gőzmozdony
A 760 mm-es nyomtávolságú vasútvonal a GySEV kezdeményezésére épült meg 1972-ben Fertőboz és Nagycenk közt.A vonalat a GySEV üzemelteti,a szolgálatot gyermekvasutasok látják el. A szerelvények bizonyos esetekben muzeális gőzmozdonnyal üzemelnek.
A Nagycenki végállomásnál kapott helyet a Közlekedési Múzeum kihelyezett -Kisvasút Skanzen - szabadtéri kiállítása. Itt múlt század eleji kisvasúti mozdonyokat és vagonokat mutatnak be. Ez a bemutatóhely is Széchenyi Istvánnak állít emléket,aki a magyar vasútfejlesztésben elévülhetetlen érdemeket szerzett.
10-es (Nádasd) gőzmozdony
Mint általában minden ember mi is nagy szerelmesei vagyunk a vasútnak,így nem is vettük észre az idő múlását annyira belefeledkeztünk a csodálkozásba.
A Skanzentől a nagyközség főterére a Széchenyi térre mentünk,.hogy leróhassuk kegyeletünk a Legnagyobb Magyar szobra előtt.
A Széchenyi szobor a grófot teljes alakban ábrázolja és bronzból készült,egy kőtalapzaton áll. A szobor az egyik leghitelesebb Széchenyi szobor az országban,magát a szobrot a jeles szobrászművész Stróbl Alajos készítette,a kőtalapzatot pedig a híres soproni illetékességű Hild Károly kőfaragómester.A szobor költségeit országos közadakozásból,a község,a vármegye és Széchenyi Béla által felajánlott összegből fedezték. A szobor ünnepélyes leleplezésére 1897,szept.21.én került sor ,Széchenyi István születésnapján. Talapzatán a tőle származó talán leghíresebb idézet olvasható:
" Magyarország nem volt,hanem lesz."
A szobortól vetettünk még pár pillantást a román stílusra emlékeztető,de romantikus háromhajós Szent István Plébániatemplomra. A község középkori templomának mennyezete 1859 karácsonyán leszakadt,így az használhatatlanná vált. Az akkori plébános Tolnay Antal felkeresi Széchenyi Istvánt,aki ekkor már a döblingi gyógyintézet lakója,hogy segítsen egy új templom emelésében. Széchenyi így ír a kérésre adott válaszában:
" ..... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenkre és pedig első királyunk Szent István tiszteletére."
Szt.István templom
A Gróf a tervezéssel magát Ybl Miklóst bízta meg,1860 feb.3.-án Döblingben.
Széchenyi nagyon siettette a tervek elkészültét,de sajnálatos módon azokat halála miatt már nem láthatta. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építésbe 1860 .aug.20.-án kezdtek bele és a felszentelésére 1864.aug.20.-án került sor.
Nagycenk nevezetességeinek számba vételekor nem szabad megfeledkezni,a Széchenyi Mauzóleumról,melyet most nem volt szerencsénk felkeresni,mivel az időnk már eléggé elfogyott és a Mauzóleum már bezárt. Így az erről készült fotókat az internet segítségévek teszem közzé.
Széchenyi Mauzóleum forrás:Internet
A község temetőjének közepén áll a Széchenyi Család temetkezési helyéül szolgáló sírbolt.A mauzóleum két részből áll, a belső ovális alaprajzú barokk kápolnát Barkóczy Zsuzsanna építtette 1778-ban a temető megnyitásakor. Oltárától jobbra nyílik a családi kripta lejárata,mely fölött ez olvasható:
"Voltunk mint ti,lesztek mint mi:por és hamu"
Maga a kripta két részből áll,a kápolna altti ovális tér bal oldalán kapott helyet Széchenyi István és felesége Seilern Crestentia. Az előcsarnok alatt pedig 47 Széchenyi leszármazott(a grófi ágból)alussza örök álmát. Itt láthatjuk Széchenyi Pál kalocsai érsek bebalzsamozott testét egy üvegkoporsóban,valamint ennek a közelében azt a vasládát,melyben Széchenyi István koponyadarabját láthatjuk,melyet a végzetes ,öngyilkos golyó szakított ki.
A Kriptában,balra a Legnagyobb Magyar sírja forrás:Internet
Az előcsarnok téglalap alakú,klasszicista épületét Széchenyi Ferenc építtette 1806-10 közt.
Ezzel a gondolatsorral fejeztük be Nagycenki kirándulásunk,melynek során bepillantást nyerhettünk a Legnagyobb Magyar családjának néhány pillanatába.
Több kép Nagycenkről:https://goo.gl/photos/GGStShcJotJ6MtnH9
"Bármily szerencsétlen helyeztetésű legyen is az ország,bármily láncok által is legyen lebilincselve a nemzet,előbb-utóbb mégis szabadabb létre vív,ha lakosaiban a polgári erény tiszta vére buzog. S viszont akármilyen boldog fekvésű is egy ország ,bármily szabadságokkal bírjanak is lakosai,lassan-lassan mégis rabigába görbed,ha romlott a tiszta erkölcs s polgári erény nem fénylik többé."
Gróf Széchenyi István
 |
| Nagycenk címere |
Nagycenk Nyugat-Magyarországon a Sopron-Vasi síkságon fekszik,a Soproni-hegység lábánál. Közúton Sopron és Sárvár irányából a 84-es főútvonalon,míg Győr irányából a 85-ös főútvonalon közelíthető meg. Vasúton a Sopron-Szombathely vonalon érhető el,vasútállomása 1865-ben épült.A Győr-Sopron vasútvonalon lévő megállóját(Nagycenk-Hidegség)a múlt század 90-es éveiben megszüntették. A település története az elmúlt két évszázadban összeforrt a Széchenyi családéval.A Széchenyiek örökségét a faluban fellelhető Széchenyi Emlékhelyek őrzik,melyeket évente több tízezer látogató keres fel.
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.59308&lon=16.72119&tur=1
Régészeti leletek alapján bizonyított,hogy már a réz és bronzkorban is lakott volt a terület. A későbbi korokból Halstatti,római ás avar kori leletek is kerültek elő.A község határába római -kori épületek maradványai is kerültek elő.A település nevét először 1291-ben említik egy oklevélben Zenk alakban. A település két egykor önálló faluból olvadt össze,ezek Nagycenk és Kiscenk voltak,melyeknek több neve is ismert.Első birtokosai Czenki Demeter és testvére Lőrinc voltak,majd Osli Gergely szerzett jogot a tulajdonlásra. Később a Kanizsay a Poki,majd az Ember Család birtokolta a környéket.
 |
| Szoborpark a kastéllyal szemben |
Miután az Ember Család örökös nélkül kihalt a Nádasdyak szerezték meg a két falu tulajdonát. A török időkben német és vallon katonaság sanyargatta a népet és dúlta fel a vidéket. Később a Bethlen Gábor vezette szabadságharcos csapatok sarcolták a lakosságot. Miután Nádasdy Ferencet felségárulás vádjával kivégeztette I.Lipót 1671-ben ,a cenki birtok a császári kincstárra szállt. A Császár az uradalmat szolgálatainak elismeréseként Draskovics Miklósnak adományozta.
Az új birtokos ahhoz,hogy az örökjogot megválthassa elzálogosította Széchenyi György győri püspöknek a megkapott birtokok egy részét(a két Cenket). Az egyezség szerint a Püspöknek és testvérének leszármazottai harmadíziglen birtokolhatták a javakat. Véglegesen a vagyon csak II. Széchenyi György révén szállt a családra 1711-ben és ez tette lehetővé,hogy a család a magyarországi főnemesek közé kerülhessen.
 |
| A Széchenyi Kastély bejárata |
A Széchenyi Család központi lakóhelyéül választotta a falut,sikeres uradalmat alakítottak ki a környéken,ipari és mezőgazdasági fejlesztéseket hajtottak végre. A falu egészen 1945-ig a család kezén maradt.
Nagycenket és Kiscenket 1893 októberében egyesítették Nagycenk néven,de teljesen a mai napig sem épültek össze. Nagy lökést adott a település fejlődésének az 1895-ben átadott Wiener Neustadt-Nagykanizsa vasútvonal megépítése.
A Trianoni békediktátum után osztrák kézre került a falu,de az 1921-es népszavazáskor a lakók 95%-a Magyarország mellett voksolt,és ezzel érdemelte ki a "Leghűségesebb falu" kitüntető címet.
Nagycenkre Sopron irányából a 84-es főúton értünk kora délután és először a falu legnevezetesebb látnivalójához a Széchenyi Kastély és Széchenyi István Emlékmúzeum épületénél parkoltunk le.
Miután Széchenyi György győri Püspök és testvére Lőrinc meghalt ,annak fia II. Széchenyi György lett az örökös,aki 1697-ben grófi címet szerzett és 1711-ben örökjogon megváltotta a birtokot.Az uradalom székhelyét 1741-ben helyeztette át az akkori Kiscenkre Széchenyi Antal és az Ő irányításával fejeződött be a Kastély építése 1750 környékén. Széchenyi Antal utóda a Nemzeti Múzeumot is alapító Széchenyi Ferenc lett,aki Festetics Juliannát vette feleségül és 1783-ban költözhetett Cenkre. Értékes műgyűjteményt és könyvtárat hozott létre,ezt a gyűjteményt 1802-ben az államnak ajánlotta fel ,így lett nem csak a Nemzeti Múzeum,de közvetve a Széchenyi könyvtár alapítója is.
 |
| A Kastély távolból |
A Gróf 1791-ben Hefele Menyhérttel készíttetett terveket a kastély átalakítására,de a nagyszabású terveket túl hivalkodónak és drágának tartotta ,ezért csak egyes elemeit valósította meg. Az átépítésekkel a megbízott Ringer József 1800-ra készült el.
Széchenyi Ferenc 1814-ben megosztotta birtokait két fia közt,Nagycenk és Kiscenk Széchenyi Istvánnak jutott,aki külföldi útjainak tapasztalatait felhasználva az uradalomban mintagazdaságot hozott létre.A kastély egyes részeit egy soproni építésszel(Hild Ferdinánd) átépítteti. Ekkor készültek a még idehaza nagyon ritkának számító fürdőszobák és vízöblítéses vécék.A kastélyban sűrű vendégek voltak a reformkor vezető személyiségei(Deák,Eötvös etc.)kik őszintén megcsodálták a modern épületet. A Gróf még Döblingből is utasításokat adott a kastély és a park gondozására. Az épület a Legnagyobb Magyar halálának évében nyerte el végső formáját,amikor fia Béla befejezte a Virágházat.
 |
| Kőpad a parkban |
A Kastély 1944 decemberében egy angol légitámadás során légnyomásos sérüléseket kapott,melyeket azonnal kijavítottak. Miután eljött a "Felszabadulás" először üdülőként hasznosították,rögtön a háború után.Ekkor történt a Kastély életében az egyik legszörnyűbb tragédia,az itt "üdülő" trógerok 1945 június-júliusában minden kidobáltak a kastélyból és elégették. Ezt követően a Kastély olyan állapotba került,hogy az 1950-es évek második felére szinte már csak a falak álltak.
Mivel az az akkori vezetésnek is szégyen volt,így az 50-es évek végén belekezdtek a felújításba,melynek első ütemében 1961-re tető került az épületre. A felújítás első fázisa 1971-re ért véget és 1973.szept.21.-én megnyílt a Széchenyi István Emlékmúzeum első kiállítása a főépületben. A teljes épületegyüttes renoválására több szakaszban 1976,1985 és 1988-ban került sor.Ezek során a múzeumon túl a kastély keleti részében méntelep üzemelt(ma már nem működik) a nyugati szárnyon az úgynevezett" Vörös kastélyban",pedig Kastélyszállót alakítottak ki,mely a mai nap is működik.
 |
| Barokk franciakert a Kastély előtt |
A Kastélyhoz a barokkos franciakerten keresztül jutottunk el.Mivel a terület Történelmi Emlékhely szerintem több odafigyelést,törődést érdemelne meg. A nemrég látott fertődi pompához hasonlítva nagyon szegényes. A hely szellemisége,története többet érdemelne.
 |
| Sajnos a berendezés nem eredet,máshonnét került ide |
Az egyemeletes hófehér épületet homlokzatát egy egyesített Széchenyi-Barkóczi családi címer határozza meg. A fogadóteremben megváltottuk belépőjegyeink(1200huf/fő) ,mivel kíváncsiak voltunk az épületre belülről is és még nem volt szerencsénk járni bent.A jegyváltással együtt beszereztük igazoló pecsétjeinket az ítinerjeinkbe.
 |
| Széchenyi egyik kedvenc időtöltése a zongorázgatás volt |
Az emlékmúzeum két részből tevődik össze,a földszinti ,összenyíló szobákban,korabeli bútorok és berendezési tárgyak közt mutatják be a Széchenyi család és Széchenyi István történetét ,életlét. Az emeleten a Legnagyobb Magyar munkásságához kötődő kiállítások kaptak helyet.
 |
| Az utolsó cipői |
A termekben végig követhetjük közéleti munkásságát,gazdasági tevékenységét valamint műszaki alkotásait.Az emeleti rész egyik szárnyában kapott helyet az Országos Műszaki Múzeum állandó, kiállítása: "A magyar ipar Széchenyitől a XX.századig" címmel.
 |
| Műszaki Múzeum kiállítása |
A kiállítás vezetés nélkül látogatható. Miután körbe jártuk a termeket szerettük volna megnézni a Kastély Parkját is,mely elsősorban Széchenyi Béla munkálkodásának eredménye. A parkban négy világrész számos ritka fafajtáját találhatjuk meg. Mivel azonban időnk véges volt,így erről fájó szívvel lemondtunk.
Elhagyva a Kastélyt vetettünk még pár pillantást a híres ,mára védett és a Világörökség részét képező Hársfasorra,melyet Széchenyi Antal felesége Barkóczy Zsuzsanna ültetett 1754-ben.
 |
| A Hársfasor |
A 20 méter széles és 2,6 km hosszú fasor eredetileg lovaglóútként funkcionált és telepítésekor 645 hársfát ültettek. A fák száma mára 461-re csökkent,1975-.ben komoly állagmegóvó és rekonstrukciós munka indult megmentésük érdekében.
A Hársfasor végén találjuk Széchenyi Béla és fiatalon elhunyt hitvese,Erdődy Hanna piros gránitból ,bronzdomborművekkel díszített síremlékét. A kislányuk születésekor elhunyt ifjú grófné mellé temették Bélát, 46 évi özvegység után 1918-ban. Sírfeliratukon a következő szomorú sor állít emléket örök szerelmüknek:
" Legyenek olyan boldogok a túlvilágon,amint egymást az életben hőn és hűn szerették."
Ezután elsétáltunk a Széchenyi Múzeumvasúthoz,mely még a mai nap nem üzemelt,ebben az évbenmárcius 26.-án indul az üzemszerű járat.
 |
| 481-21-es szertartályos gőzmozdony |
A 760 mm-es nyomtávolságú vasútvonal a GySEV kezdeményezésére épült meg 1972-ben Fertőboz és Nagycenk közt.A vonalat a GySEV üzemelteti,a szolgálatot gyermekvasutasok látják el. A szerelvények bizonyos esetekben muzeális gőzmozdonnyal üzemelnek.
A Nagycenki végállomásnál kapott helyet a Közlekedési Múzeum kihelyezett -Kisvasút Skanzen - szabadtéri kiállítása. Itt múlt század eleji kisvasúti mozdonyokat és vagonokat mutatnak be. Ez a bemutatóhely is Széchenyi Istvánnak állít emléket,aki a magyar vasútfejlesztésben elévülhetetlen érdemeket szerzett.
 |
| 10-es (Nádasd) gőzmozdony |
Mint általában minden ember mi is nagy szerelmesei vagyunk a vasútnak,így nem is vettük észre az idő múlását annyira belefeledkeztünk a csodálkozásba.
A Skanzentől a nagyközség főterére a Széchenyi térre mentünk,.hogy leróhassuk kegyeletünk a Legnagyobb Magyar szobra előtt.
A Széchenyi szobor a grófot teljes alakban ábrázolja és bronzból készült,egy kőtalapzaton áll. A szobor az egyik leghitelesebb Széchenyi szobor az országban,magát a szobrot a jeles szobrászművész Stróbl Alajos készítette,a kőtalapzatot pedig a híres soproni illetékességű Hild Károly kőfaragómester.A szobor költségeit országos közadakozásból,a község,a vármegye és Széchenyi Béla által felajánlott összegből fedezték. A szobor ünnepélyes leleplezésére 1897,szept.21.én került sor ,Széchenyi István születésnapján. Talapzatán a tőle származó talán leghíresebb idézet olvasható:
" Magyarország nem volt,hanem lesz."
A szobortól vetettünk még pár pillantást a román stílusra emlékeztető,de romantikus háromhajós Szent István Plébániatemplomra. A község középkori templomának mennyezete 1859 karácsonyán leszakadt,így az használhatatlanná vált. Az akkori plébános Tolnay Antal felkeresi Széchenyi Istvánt,aki ekkor már a döblingi gyógyintézet lakója,hogy segítsen egy új templom emelésében. Széchenyi így ír a kérésre adott válaszában:
" ..... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenkre és pedig első királyunk Szent István tiszteletére."
 |
| Szt.István templom |
A Gróf a tervezéssel magát Ybl Miklóst bízta meg,1860 feb.3.-án Döblingben.
Széchenyi nagyon siettette a tervek elkészültét,de sajnálatos módon azokat halála miatt már nem láthatta. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építésbe 1860 .aug.20.-án kezdtek bele és a felszentelésére 1864.aug.20.-án került sor.
Nagycenk nevezetességeinek számba vételekor nem szabad megfeledkezni,a Széchenyi Mauzóleumról,melyet most nem volt szerencsénk felkeresni,mivel az időnk már eléggé elfogyott és a Mauzóleum már bezárt. Így az erről készült fotókat az internet segítségévek teszem közzé.
 |
| Széchenyi Mauzóleum forrás:Internet |
A község temetőjének közepén áll a Széchenyi Család temetkezési helyéül szolgáló sírbolt.A mauzóleum két részből áll, a belső ovális alaprajzú barokk kápolnát Barkóczy Zsuzsanna építtette 1778-ban a temető megnyitásakor. Oltárától jobbra nyílik a családi kripta lejárata,mely fölött ez olvasható:
"Voltunk mint ti,lesztek mint mi:por és hamu"
Maga a kripta két részből áll,a kápolna altti ovális tér bal oldalán kapott helyet Széchenyi István és felesége Seilern Crestentia. Az előcsarnok alatt pedig 47 Széchenyi leszármazott(a grófi ágból)alussza örök álmát. Itt láthatjuk Széchenyi Pál kalocsai érsek bebalzsamozott testét egy üvegkoporsóban,valamint ennek a közelében azt a vasládát,melyben Széchenyi István koponyadarabját láthatjuk,melyet a végzetes ,öngyilkos golyó szakított ki.
 |
| A Kriptában,balra a Legnagyobb Magyar sírja forrás:Internet |
Az előcsarnok téglalap alakú,klasszicista épületét Széchenyi Ferenc építtette 1806-10 közt.
Ezzel a gondolatsorral fejeztük be Nagycenki kirándulásunk,melynek során bepillantást nyerhettünk a Legnagyobb Magyar családjának néhány pillanatába.
Több kép Nagycenkről:https://goo.gl/photos/GGStShcJotJ6MtnH9
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése