Fertőrákos              Kőfejtő                              2016.március.15.

   

Fertőrákos címere

                 

                     Fertőrákoson   a világörökség részén ,  Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna,de mivel vacak-télies volt az idő,ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk eljutni.

                       Fertőrákos a Fertő-tó partján Soprontól alig 10 km-re  Ausztria határán található. Történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a magyarországi falvak közül. Szép természeti környezetben fekszik,s rengeteg épülete műemlék. A  világörökségi Fertő-táj egyik jelentős helyszíne.

Rk.templom,sekrestye bejárata

       Közúton   autóval vagy busszal Sopron irányából a 8526 sz.mellékúton,míg sz Ausztriában található Szentmargitbányáról(St.Margarethen) az L210 sz.úton érhetjük.  Lehetőségünk van hajóval is érkezni Auszriából, Fertőmeggyes (Mörbisch am See)illetve Illmitz(Illmic) irányából a községbe. A falut érinti a Fertő-tavat körülölelő kerékpárút is,melynek révén rengeteg kerékpáros turista is felkeresi. Vasútállomása nincs.


    http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.69809&lon=16.68686&layer=C&tur=1

         Már a rómaiak előtt is lakott hely volt a környék ,a római hódoltság alatt népes helység volt,a Borostyánút is érintette. Ebből a korból rengeteg régészeti lelet került elő az ásatások során.

         Az Államalapítást követően már nemsokára,1002-ben említik,mint a győri Püspökség birtoka.Nevével először 1199-ben találkozunk Racus alakban,nevét valószínűleg a területén folyó Rák-patakról kapta. A patakot pedig a benne élő sok rák végett nevezték el így. 1241-ben szentelik fel első templomát,mely a Boldogságos Szűz titulust kapta.A fertői vám jogának gyakorlásáért folyamatos ellentét volt Sopron városa és a falut birtokló Győri Püspökség közt. E viszály keretében a soproniak 1311-ben lerombolták a faluban található püspöki kastélyt.

           Okirat már 1376-ban említi Racus várát,de volt a falu határában egy másik vár is,melyet Macskakő néven ismertek. Ezt először 1443.ban említik ,amikor a husziták elfoglalják a területet. Őket Hunyadi Mátyás zavarja el  és 1464-ben le is romboltatja ezt a várat.Miután a terület birtokosa Paksi Balázs győri püspök Mohácsnál életét veszti,hivatalát 1535.ig nem töltik  be, Ezekben az években komoly harcok dúlnak a területért .

Fertőrákos ,utca részlet

          1582-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kap Rákos,ekkor  vették fallal körül.. Az 1500-as évek második felétől erősödő török veszély végett megnőtt a szerepe,majd miután a török elfoglalja Győrt(1594),a Püspök ide tette át székhelyét,melynek következtében újabb kiváltságokat is kapott.Amikor a török 1683-ban utoljára vonult Bécs ellen,a falut is kirabolták,felgyújtották,lakóit pedig vagy megölték vagy rabságba vetették.

            A XVIII.sz-i újratelepüléskor lakói jobbára német ajkúak lettek,kik Ausztriából települtek át,kik ezért hét évi adómentességet kaptak. A kuruc harcok is többször sújtották ,de a Rákóczi szabadságharc leverését követően nyugodt évek következtek,az ekkor tapasztalható fejlődést csak egy-egy járvány törte meg. 1743-ban  a győri püspöki székbe Gróüf Zichy Ferenc került,Ő alakíttatta ki a Püspöki Palota mai arculatát. A település tovább fejlődött,melynek egyik mozgatórugója a híres kőbánya volt.,

             A XX.sz. elején a Rákos névhez hozzácsatolták a Fertő előtagot. A Trianoni békediktátumot követő 1921-es népszavazáson a lakók 61%-a Ausztriára voksolt,de a népszavazást a soproni szavazatok döntötték el.A II.vh. utáni kitelepítések során a német ajkúak többségét elhurcolták,helyükre Felvidékről költöztettek ide magyar családokat.A korábban mezőgazdaságból és szőlőtermelésből élő település gazdasága átalakult.

            A szocialista korszakban,az osztrák határ közelsége végett viszonylagos elszigeteltségben éltek,de a Vasfüggöny megszűntét követően az idegenforgalomban jelentős növekedés következett be,ami jótékonyan hatott a fejlődésére,lakói ma jobbára ezt kihasználva gyarapodnak.

            Fertőrákosra Balf irányából érkeztünk és először a Püspöki Kastélynál álltunk meg,hogy megismerkedjünk  vele,de sajnos ünnepnap révén a bejárat zárva volt,így csak a homlokzatát sikerült megnéznünk. Az épület belsejéről egy korábbi kirándulásunk képét teszem be. Utolsó nagy építtetőjéről szokták Zichy Kastélynak is hívni a rokokó homlokzatú épületegyüttest,mely elsősorban a győri püspökök nyári rezidenciája volt,de Győr török hódoltsága alatt itt székelt a Püspökség is.

             Az épület elődje még az Árpád -korban épült,de ennek maradványai nem kerültek elő. Mint említettem ezt a soproniak lerombolták ,de részben a város jóvátételéből újra építették. Ebben a régi épületben volt az akkori győri püspök(Nagylucsei Dóczi Orbán)vendége Mátyás király . A török dúlás első éveiben kétszer is lerombolja a török(1529,1532),ekkor sokáig használaton kívül állt,romos állapotba kerül.

Püspöki Kastély

           Az 1580-as években Draskovich György püspök teljesen felújíttatja,bővítteti.Ezt követően az épületet Széchenyi György a XVII:sz utolsó harmadától építteti át jelentősen,az Ő korában nem csak nyári rezidencia volt,de innét irányította Sopron rekatolizálását . Ekkor járt a kastélyban I.Lipót király.Az 1683-as török támadás sérüléseit Keresztély Ágost állíttatja helyre. A kastély mai megjelenése,külső és belső díszítése a nagy építtető Gróf Zichy Ferenc püspöksége alatt készül el.Simor János püspök a kastélyban rendeztette be hazánk első üvegfestő műhelyét,mely 1860-67 közt üzemelt.

A Püspöki Kastély belső udvara  (2012.05.01)

            A kastély a II.vh alatt jelentősen megrongálódott. Az államosítást követően működött itt téesz iroda,pincészet,gépállomás,mozi és könyvtár is.Állaga az 1966-os részleges helyreállítás ellenére folyamatosan romlott. A kastély jelenleg a Magyar Állam tulajdonából ki nem adható kiemelt műemlék,kezelését a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága végzi.

         A Kastélytól az Urunk mennybemenetele római katolikus templomhoz mentünk,melyre sajnos ugyancsak kívülről tudtunk pár pillantást vetni. A templom mai külsejét a nagy építtető püspöknek,Gróf Zichy Ferencnek köszönheti,ki a XVIII.sz.második felében barokk stílusban készíttette . A templom tornya középkori eredetű,ezt építették át a felújítás során.

Rk.templom,Fertőrákos

        A templomtól a község legvonzóbb látnivalójához mentünk,közben vetettünk egy pillantást a település másik nevezetességére a Pellengérre,melyről a fotó sajnos nagyon rossz minőségű lett,így segítségül hívtam a barátom a Google-t és segítségével a világhálóról töltök fel egy felvételt.

Pellengér(2012.05.01.)

         A pellengér.másképpen szégyenfa,pölöngér etc. ,középkori elterjedt megszégyenítő büntetési eszköz.A legtöbb kőből készült dobogóból és a rajta elhelyezett oszlopból állt,melyhez hozzákötözték az elítéltet. Magyarországon II.József tiltotta be ezt a büntetési formát,napjainkra elég kevés maradt fent ebből a megszégyenítő eszközből.

            A  Fertőrákosi-kőfejtő monumentális alakzata első ránézésre az egyiptomi sziklatemplomokat juttatja az utazó eszébe.A faluban két kőfejtő található,közülük a község északi részén található püspöki kőfejtő az ismertebb,melyet évente majd kétszázezer látogató keres fel.A hatalmas barlangszerű termek kiváló akusztikáját kihasználva barlangszínházat alakítottak ki,melynek előadásait rendre sok vendég tekinti meg.

Kőfejtő a távolból

          Az egykori Pannon-tenger helyén hozzávetőlegesen 12 millió éve ,a miocénban képződött a lithothamnium.gumós lajtamészkő,ami  a bánya anyagát képezi. A bányászatot leletek szerint a rómaiak kezdték,az itt bányászott kövekből emelték  Scarbantia(Soperron) falait. A XIII.sz.-ban a bencés szerzetesek folytattak komoly kitermelést amikor a Lébényi monostorukat építették. A kőfejtő virágzása és az iparszerű termelés 1857-ben indult meg,amikor a Bécsi Építőtársaság kibérelte a bányát. 1944-ben zsidó foglyokat dolgoztató kényszermunkatábor működött itt,majd végül a bányát 1948-ban zárták be . Azóta turisztikai és kulturális célokat szolgál melyeket folyamatosan fejlesztenek. A Barlangszínházat 1970-ben alapította Várady György.azóta nyaranta nívós , nagysikerű opera -és színházi előadásokat,koncerteket tartanak.A színházat először 1985-ben korszerűsítették,ekkor a nézőtérre padlófűtést és új széksorokat építettek.A színpad pedig új technikát kapott.  Legutolsó felújítását követően a teljesen átalakult kőfejtő 2015 nyarán nyílt meg. Ekkor  a Barlangszínház körszerű fény-és hangtechnikát kapott,a nézőteret  is tovább korszerűsítették. Ekkor adták át  a korszerű,impozáns fogadóépületet is . A kőfejtő belsejében témaparkot alakítottak ki mely bemutatja kialakulásának történetét,a kőzeteket,a Pannon- tenger körülményeit. A kőfejtőben több mozifilmet is forgattak,melyek közül a"Kőszívű ember fiai"  a legemlékezetesebb.

Felújított útvonalak 

             A kőfejtő üregei,alagútjai,barlangjai szabadon látogathatóak ,de ha kedvünk van felkapaszkodhatunk a tetejére is,ahonnét csodálatos panoráma tárul a szemünk elő a Fertő-tájról és a Fertő-tóról. Ha kedvünk és időnk engedi végigjárhatjuk  a Szikla Benge Tanösvényt,mely a környék jellegzetes élővilágába enged bepillantást.

                A kőfejtőbe nem a legolcsóbba bejutás 1800 Huf/fő (2016),de ezért felejthetetlen élménnyel leszünk gazdagabbak. Sajnos mi ebből kimaradtunk,mert az idén március 27.én nyitnak,így csak kívülről tudtunk pár képet készíteni,így a megújult kőfejtő megismerésére várnunk kell,addig régebbi emlékeinkre kell hagyatkoznunk.

Az új bejárat

              Mivel az ítinerjeinkbe igazoló pecsétet kellet szereznünk,ezért betértünk a kőfejtő szomszédságában
lévő étterembe(büfébe) egy finom pressora és egyúttal elvégeztük az adminisztrációt is.

A Mthrász szentélynél  (2012.05.01.)

           Közben pár szóval megemlékeztünk még a település másik nevezetességéről a Mithrász -szentélyről,mely a Fertőmeggyesre vezető út mellet,közvetlenül a határvonalnál  található. Ez a környék egyik legértékesebb római-kori emléke és a Mithrász perzsa napistent tisztelőknek volt a szakrális helyszíne. E vallási közösségben a társadalom minden rétege képviseltette magát,de különösen a katonák körében volt kedvelt. A IV.sz-ban ez  a vallási kultusz hanyatlásnak indult,a szentélyt elhagyták és a környezet teljesen elfedte az évszázadok során.  1866-ban fedezték fel újra  és mentették ki a leleteket és végeztek állagmegóvási munkákat. Aztán a II.vh-vt követő hidegháború során a terület a szigorúan őrzött határsávba került,még a szakemberek sem látogathatták. Ennek következtében állapota tejesen leromlott és csak a rendszerváltást követően 1990-ben kerülhetett sor az újabb ásatásokra és a szentély helyreállítására,1992 óta látogatható. Mivel elég cudar idő volt,így e helyszín meglátogatását kihagytuk és egy régebbi látogatásunk képeit osztom meg.

A Szentélyben (2012.05.01.)

         Fertőrákossal kapcsolatban mindenképpen meg kell említeni a Páneurópai pikniket,mely a faluhoz tartozó Piuszpusztán tartott békedemonstráció volt 1989.aug.19.-én. A piknik fontos előzménye volt a Vasfüggöny átvágásának,Németország újbóli egyesülésének és az Európai Uniókeleti kibővítésének. A piknik folyamán pár órára szimbolikusan megnyitották a határt és ezt kihasználva nagyjából 600 NDK-s menekült használta ki,hogy nyugatra távozzon. Aztán alig egy hónap elteltével hazánk több ezer itt lévő keletnémet menekültet engedett át a szabad világba.

A Páneurópai Emlékmű (2012.05.01.)

       Közben elfogytak italaink és elbúcsúztunk a a falutól és rengeteg nevezetességétől , műemlékétől.


Több kép:https://goo.gl/photos/tHQusR9xqtLXGerA8