RP-DDK. 17.TÚRA 2016.NOV.24.
ZSELICKISFALUD-GÁLOSFA
" Azért indulok el mindig egy nagy útra,hogy bennem is elinduljon valami."
Dr. Cholnoky Jenő földrajztudós
Enyészet havának huszonnegyedik napján újra bakancsot rántottunk és folytattuk szűkebb pátriánk,Somogyország megismerését a RP-DDK soron következő szakaszának bejárásával. A mai nap a Zselic szívében vándoroltunk több mint 26 km-en közepes szintemelkedéssel. Csodásnál csodásabb helyszíneket kerestünk fel a Somogy turista központjának számító területen. Többek közt eljutottunk Kardosfa-pusztára ,a Zselici Csillagparkba és Ropoly-pusztára is.A mi nap a Zselic kincseiről,csodás erdeiről és nem utolsó sorban a mélyutakról fog szólni.
![]() |
Zselici Csillagda madártávlatból |
Az időjósok mára is az elmúlt napok,csöndes ,nyugodt őszi időjárását jósolták tavaszt idéző kellemes hőmérséklettel. Az előrejelzés teljesen be is jött,sőt a húzósabb emelkedőket követően volt ahol pólóra is lehetett(kellett) vetkezni. Így a körülményekre semmi panaszunk nem lehetett,ennek megfelelően kiváló túranapon vagyunk túl.
Vacilláltunk,hogy reggel melyik autóbusszal menjünk Zselickisfaludra,végül is volt menyasszonyom hathatós érvei előtt meghajolva a fél nyolckor induló járatra "szavaztunk". Ennek a legfőbb előnye az volt,hogy nem kellett kora hajnalban kelni,ráértünk "csak" háromnegyed hatkor ébresztőt fújni. A nyüzsgő reggeli életét élő "Kapozsváron" a vasúti felüljáró alatti parkolóban hagytuk a kocsit,majd a pár méterre lévő megállóban szálltunk fel a járatunkra. A buszon nagyvárosi érzés kerített hatalmába,mert a hangszórókban bemondták a soron következő megálló nevét. Ilyet ritkán tapasztalhatunk vidéki járatokon. A dolog szépséghibája egyedül az volt,hogy a rossz állapotú busz zümmögésétől,csattogásától csak érteni nem lehetett. Mindegy a szándék a fontos,mert mint a mondásból tudjuk : " a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve"
![]() |
Kaposvár reggel |
Jó félórás buszozás után érkeztünk meg a múltkor már megismert Zselickisfaludra,ahol a múltkorival ellentétben most a buszmegállóban sikerült leszállnunk.A kellemesen meleg buszból kicsit didergősen szálltunk ki a csípős zselici reggelbe és a közelben lévő bót-kocsma kombó bolti részében ( az ívó már évek óta nem működök) magunkra kaptunk egy-egy folyékony télikabátot.Ebben a vegyesben is csak a szörnyű kategóriába sorolható féldekások kaphatóak,a falura jó lesz mottó jegyében.
![]() |
Szörnyűségek |
Miután a keserűk kicsit átmelegítették szívünk-lelkünk belevágtunk a mai etapba. Előbb elandalogtunk a falu központjáig,ahol kedvesem a reggel első fényeiben készített pár felvételt a ref.templomról,a Faluházról és a Hősök Emlékművéről,ahol egy főhajtás erejéig tisztelegtünk.
![]() |
Szilvásszentmárton Zselickisfaludról |
A központból aztán DNy-ra haladtunk tovább,rendezett porták közt a
![]() |
Szigorúan védett objektum |
A Vándor Turistaház a Kaposvári Természetbarátok Turista Egyesületének a tulajdona,melyet 1985-ben vásárolt meg az Egyesület. Az eredetileg erdészháznak készült épület később volt csendőrőrs,börtön,kultúrház ,mozi és más funkciókat is ellátott. Hányatott sorsa a tulajdonos váltással szűnt meg, az Egyesület helyreállította , felújította, vizes blokkot alakított ki,a kertben pedig pihenőhelyeket és sátrazási lehetőséget létesített.
![]() |
A nap első mélyútja |
Pár lépés múlva egy kereszteződésnél kezdődött a
![]() |
Elhagyatva |
Elérve a gerincet a komoly tempónak és az emelkedőnek köszönhetően a reggel felvett polárpulcsik lekéredzkedtek és a hátitagyóban kellett tovább cipelnünk őket egész nap.A gerincútról szép panoráma tárul elénk a Zselic vonulatáról,néha még a Mecsek is fel-fel tűnik,de a mai párás reggelen nekünk ehhez nem volt szerencsénk. Pár száz lépés gerincvándorlást követően elértük a Tergócsi-erdő első fáit,mely egyben a Zselici Tájvédelmi Körzet határa is,mely 1976 óta védett terület.
![]() |
Első lépések a Zselici Tájvédelmi Körzetben |
A terület határától kezdődik az alig 2km-es Lobokai Tanösvény,mely a Zselic történetével,növény és állatvilágával ismeret mg bennünk informatív táblák során. A Tanösvény könnyen követhető,hisz a
![]() |
Ezüsthársas |
Az Esterházy herceg birtokán a millennium évében ,1896-ban 400 ezüsthársat ültettek el a Honfoglalás emlékére. Mára ezekből a fákból nagyjából 70 él még.
![]() |
Vadgesztenye sor |
Ezután a szintén herceg Esterházy által ültetett vadgesztenyés soron sétáltunk,míg elértük a Kardosfára vezető aszfaltos utat,ahol D-i irányt vettünk fel.A vékony aszfaltcsíkon hangulatos őszre jellemző erdőben már csak fél kilométer volt hátra,hogy elérjük az egykori Kardosfa falu területét,mely ma a színvonalas hoteljéről a legismertebb. Olvasgattuk a táblákat,melyeken a falu és a Turisztikai Központ történetét ismerhettük meg,fényképeztünk ,sétáltunk a hotel arborétumra emlékeztető lenyűgöző parkjában,aztán amilyen gyorsan jöttünk tovább is álltunk.
![]() |
Hotel Kardosfa |
Kardosfáról írásos feljegyzést először a XI.sz.-ból, I.László adománylevelében olvashatunk,Karán-puszta alakban,amikor is a Zselici kanászlakok közül egyet itt említenek. A Zselic erdőrengetegeiben ,a mára már teljesen eltűnő makkoltató állattartást folytatták,a disznók őrzői ilyen kicsi településeken éltek. Aztán ezek a puszták az állattartás ezen ágának megszűntével elnéptelenedtek,ma(kevés kivételtől eltekintve)már csak a nevüket ,emléküket ismerjük,melyek elsősorban szájhagyomány útján maradtak fenn. A középkorból Kardosfáról sem maradt fenn jóformán írásos emlék,sorsát bizonyítottan csak a XVIII.sz. húszas éveitől ismerjük. Ekkor került az Esterházyak birtokába, kik a kitűnő vadászhelyen megépítették a Zselic első vadászházát.A település aztán vadászati és erdészeti irányító központtá fejlődött,így 1850-től a vadászházzal szemben erdőmesteri,fővadászi és erdőgondnoki lakásokat építettek.Ekkor majd harmincan laktak a faluban,de később a település elnéptelenedett,de az épületek betöltötték korábbi funkciójukat. Az erdőgondnoki lakást a SEFAG Zrt 1982-től vadászházzá alakította át,ahol 21 szobában fogadták a vendégeket és a vadászokat. Ezt a funkciót 2006 tavaszáig látta el,amikor hozzá láttak a Hotel Kardosfa *** Ökoturisztikai és Konferenciaközpont építéséhez,azóta ebben az új,50 fős épületben fogadják a Zselic rengetegébe érkező pihenni vagy vadászni érkező vendégeket. A hotel szorosan együtt működik a közelben található Zselici Csillagparkkal.
![]() |
Szponzorált útjelző |
Kardosfán a
![]() |
Zselici Csillagpark |
Egy darabig még a hotel kerítése mellett siettünk tovább,majd egy jobbról nyílt kaszáló mellett haladtunk,közben elhagytuk a Dugáskúti körtúra leágazását,melynek óriási ,egyedi jelzéseit már messziről észre lehet venni. Jó ezer lépés megtétele után egy időre elhagytuk a RP-DDK útvonalát és egy meredek bekötőúton felkaptattunk a Zselic legújabb büszkeségéhez a Csillagparkhoz és a Kilátóhoz.
![]() |
A 25m magas messzelátó |
A Zselici Csillagpark komplexuma 2015-ben nyílt meg az érdeklődők előtt. Hazánkban a Zselic azon kevés területek egyike,ahol a fényszennyezettség elenyésző,ezért a csillagos égbolt látványát a fények alig zavarják. Erre tekintettel 2009-ben Európában először,a skóciai Galloway Forest Parkkal közösen a Zselici Tájvédelmi Központ elnyerte a "Nemzetközi csillagoségbolt-park" címet.A cím elnyerésekor a világon mindössze 4 ilyen park volt található,mely jól mutatja a cím jelentőségét.A Csillagpark létrehozását a SEFAG Zrt végezte,a munkálatokra az Új Széchenyi terv keretében vissza nem térítendő támogatás felhasználásával. A munkálatok során utakat újítottak fel,megépült a látogatóközpont (ahol Planetárium is található),a csillagvizsgáló és egy 25 m .magas faszerkezetű kilátó.A minden igényt kielégítő komplexum felejthetetlen élményekkel gazdagítja a látogatókat,kik egész évben felkereshetik az épületet.
A rövid,de fogós emelkedő után lihegve értük el a Csillagpark és Csillagvizsgáló impozáns,modern épületegyüttesét. Eredeti terveinkben az szerepelt,hogy megnézzük a kiállítást és befizetünk egy vezetésre is. Aztán menet közben módosítottunk,mert a vezetés eleve két órás program és a mostani rövid napokon ez nem fért volna bele ,ráadásul negyed tíz környékén érkeztünk ide és ilyenkor még zárva vannak a téli időszakban. Mivel a személyzet már ott volt,úgy gondoltuk azért iszunk egy coffett a büfében,de ez nagyon hiú ábránd volt,mivel még ránk sem hederítettek trécselés közben. Úgy tettek mintha nem vettek volna észre.Hiába,a szemlélet nem igen akar változni....
![]() |
A kilátó belseje |
Így maradt a séta az épület előtti parkban,majd következett a nap csúcspontja a tavaly átadott kilátó megmászása. Az ötemeletes ,egyedi kialakítású kilátót csigalépcsőn lehet bevenni,a tériszonyosoknak (nekem is) ez egy külön próba.Viszont megéri felkapaszkodni rá,mert lélegzetelállító panoráma tárul elénk a Zselicről ,a Mecsekről és a Balaton -felvidékről. Megfelelő idő esetén a kilátóból a Tárta és a Schneeberg látványa helyett be kell érnünk a Horvátországi Papuk hegység csúcsaival.
![]() |
Párás látkép a kilátóból |
Sajnos ezt a panorámát a mai párás,ködös időben csak leírásokból volt szerencsénk megismerni,így be kellett érnünk a Zselic vonulataival és a Mecsek homályos körvonalaival.Ilyen a mi formánk,de ez a látvány is megkapó és emlékezetes marad. Miután kedvenc feleségem kiélte fotós és videós szenvedélyét leereszkedtünk a csigalépcsőkön és az egyik pihenőpadnál frissítettünk,ettünk egy csúcsbanánt és a közelgő Advent aktualitását megtartva egy csúcsszaloncukrot, majd visszatértünk a
![]() |
A Ropolyi-árok völgye |
Jó pár száz lépés törtetés után állunk leesett,mert egy csodálatos erdők és dombok közé szorult keskeny völgy tárult elénk az egyik kanyarból kilépve. A szemünk a Ropoly-völgyi Horgásztó gondozott tükrén akadt meg először,majd sorba következett az egykori falura emlékeztető harangláb és a hosszú,keskeny völgy. Magnific!
![]() |
Mementó |
Leérve a völgytalphoz újra elhagytuk a mozgalom útvonalát és egy rövid kitérőt tettünk a tónál kialakított pihenőhelyhez. A tavat a Ropolyi-árokból (egyes források Berki-patakként említik) kialakított egykori vaddisznódagonya kotrásával és fejlesztésével építették ki,mely mára közkedvelt kiránduló és pihenő hely lett.
![]() |
Gémeskút jelzéssel |
Rövid fotózást követően aztán a réten battyogtunk tovább ÉK-i irányba.egy majorsági épületig,ahol jobbra kanyarodtunk és a Ropolyi-árok hídján átkelve elértük a DDP
![]() |
Ropoly-puszta |
A két jelzés mellett elhaladtunk a Sefag által létesített és üzemeltetett favágó tanpálya mellett,mely már több országos favágóversenynek is helyet adott,melyre egy óriás kopjafa is emlékeztet. Érdekes volt látni a már tévéből ismert ördögi szerkezeteket.A tanpályát elhagyva újból elhagytuk a RP-DDK
![]() |
Favágó Tanpálya |
![]() |
Emlékoszlop |
Ropoly ma a vadban gazdag erdőrezervátumáról ismert a vadászok és a természetszeretők körében.A Zselic gyöngyszemének tartott területen elsősorban ezüsthársas-bükkös erdő található,de jellemző még az illír gyertyános-tölgyes társulás is. A védett terület köze 230 ha-n fekszik,ebből 56 ha a magterület,amit a védőzóna vesz körbe. A Zselic többi hasonló sorsú településéhez hasonlóan Ropoly sem volt mindig kihalt,elhagyott. Ahogy a többi állattartó falu,úgy Ropoly is először a törökdúlás idején néptelenedett el,majd a visszatelepült lakosok végleg a XX.sz. urbanizációja során hagyták el.Pedig Ropoly már a X.sz-ban is létezett,ekkor I. Szent István itt adományozott birtokot az őt támogató német Rupel lovagnak. Ekkor a közeli dombon egy jelentős földvár is állt,de ez később megsemmisült.Az egykori településen ma elegáns vadászház áll.Ugyancsak Ropolypusztán rendeznek időről-időre fakitermelő és favágó versenyeket a SEFAg Zrt által kialakított és fenntartott pályán.Ugyancsak Ropolypusztáról érhetjük el a kalandos történetű Dugás-kút foglalatát és az Olasztemetőt,valamint az egykori Ropolyi-földvár csekély maradványait. Érdemes megemlíteni,hogy Somogy ezen része a XIX.sz-ban kedvelt búvó helye volt a somogyi szegénylegényeknek-betyároknak. Többek közt a leghíresebb somogyi betyárok közül itt bujkáltak a Patkó-fivérek is Tóth István és Tóth János,de a köznyelv őket egy személynek mossa össze,kit Patkó Bandiként emlegetnek.
![]() |
Ropolyi Kastély |
Az út vonalvezetése elég meredeken emelkedett,de mivel aszfaltos burkolaton vándoroltunk,ezért a körülményekhez képest gyors tempóban tudtunk haladni. Majd kilométernyi kapaszkodás után a
![]() |
Erdei kereszteződés |
![]() |
Növendék erdőben |
A Régi Postakocsi út Kaposvártól az 1950-ig Somogyhoz tartozó Szigetvárig vezetett 36 km-en keresztül a Zselic rengetegében.A mai fogalmak szerinti sáros-kátyus szekérút már az I.Katonai felmérés(1763-87) térképén is nyomon követhető.A valamikori fontos országút a 67-es szilárd burkolatú út megépültével már több mint egy évszázada jelentőségét vesztette,de mind a mai napig járható,szekérút formájában,de több helyen szilárd burkolatot is kapott. Az út északi részén több kilométerkő is ránk maradt és pusztuló félben dacol az idővel.
![]() |
A régi Postakocsi út |
Az egykori főúton jó két km. hosszan hullámvasútaztunk vadregényes tájakon,közben az elmúlt évszázadok szegénylegényei,betyárjai jártak eszünkbe,kiknek kedvenc vadászterülete volt ez a rengeteg. Kerestük,sasoltuk a még megmaradt ,pusztuló kilométerköveket,de csak egyet sikerült meglelnünk belőlük. Közben valahol elértük mai túránk legmagasabb pontját(284 tfsz) és ennek tiszteletére lenyomtunk egy csúcscsokit és ittunk rá egy kevés üccsit és wassert.
![]() |
Dacolva az idővel |
Jó fél órás gerincvándorlás után valahol a Gesztenyés területén elértünk egy erdei pihenőt ahonnét a
![]() |
Pihenő a kereszteződésben |
![]() |
Itt még medre sincs a pataknak |
Nagyjából ezerötszáz lépés múlva elértük a még itt csak csermelyként folydogáló Zselickislaki-patak folyását,melynek ingoványos-vízenyős medrén száraz lábbal bajos az átkelés.A kalandos átkelés után a
![]() |
Átkelés után |
Az út eleje rendkívül ingoványos,cuppogós részen vezet,de az ösvény később kiszélesedik és szárazabb lesz. Sajnos a forrás kis foglalata egy deszkatámfallal van körülvéve, megakadályozandó a földomlást,így rendkívül nehezen vehető észre. Elsőre nekünk sem sikerült,csak itthon a képeket nézegetve fedeztük fel a foglalatot. Egyébként a forrás nagyon szép,vadregényes környezetben,szurdokok közt található,megéri felkeresni.
![]() |
Pölöskei(Gesztenye)forrás |
Visszatérve a
![]() |
Ez a nap sem telt el dzsindzsa nélkül |
Nagyjából 400m-es emelkedőt kellet legyűrnünk,de milyen 400 m-t! Na itt kellett pólóra vetkőzni mikor elértük a gerincet,ahol balra fordultunk. Mielőtt folytattuk volna az utat az itt található új építésű pihenőnél fújtunk egyet,frissítettünk. A pihenőnél csatlakozott a RP-DDK
![]() |
Oda fel! |
Újabb kilométernyi gerincvándorlásba kezdtünk É-i irányba a már vegyes társulású erdőben,mikor a
![]() |
Ismerkedés a Zselic agyagával |
![]() |
Kecskeháti Vadászház |
A Zselic-patak hídját felújítják ,így a régi le van zárva,de a gyalogosoknak egy ideiglenes fahídon meghagyták az átkelés lehetőségét. A patak túloldalán egy rövid emelkedőn kapaszkodtunk ki a völgyből és értük el a forgalmas 67-es utat,ahol az egy héttel ezelőtti túránk és Cipő slágere jutott eszünkbe.
Itt ahogy a dal mondja " a 67-es út ,mellett az árokparton..." folytattuk tovább pár száz méteren, Simonfa határáig.
![]() |
Zselic-patak |
![]() |
"67-es út mellett..." |
Simonfán a "Zselic szívében" előbb leereszkedtünk a Csurgó-patak duzzasztásával kialakított Dísztóhoz,ahol egy hosszabb pihenőt iktattunk be a kellemes déli melegben. Megettük a hazulról hozott ellátmányt,frissítettünk és pihiztünk is egy keveset,majd újra felpattantunk az "Apostolok lovára" és tovább álltunk.
![]() |
Pihenő Simonfán |
Simonfát 1421-ben fedezhetjük fel írásos alakban egy oklevélben,melyben Zsigmond király a Tamási Családnak adományozta a környéket.A török korban sem néptelenedett el,ekkor a Szigetvári-vár tartozékaként tarják számon. A török kiűzését követően előbb Guary Gábor birtoka volt,majd később a Hunyadi Családé és 1776-tól pedig a Somssich Család volt a fő tulajdonos.A majd teljesen katolikus vallású falunak a a XX.sz elején 700 lakosa volt,mely mára 300 körülire apadt.
![]() |
Disztó Simonfa |
Testi és lelki feltöltődés után belevágtunk mai túránk utolsó szűk hét kilométerébe. Előbb a tó gátján elsétáltunk a Díszparkig,majd a falu főutcáján koptattuk bakancsaink talpát. Elértünk egy kereszteződést,ahol a
![]() |
Néma főhajtás |
A központtól az enyhén emelkedő Ady Endre utcán folytattuk vándorlásunk K-i irányba a község intézményei mellett.Jó fél km megtételét követően az emelkedő szigorodni kezdett,de nekünk balra ki kellett térnünk ,mert megérkeztünk a simonfai ellenőrzőponthoz,mely a Meteor turistaháznál található egy domb tetején,rögtön a róm.kat.templom alatt.
![]() |
Róm.kat.templom és egy Pieta Simonfán |
Simonfán a Meteor kulcsos turistaház a kaposvári Meteor Természetbarát Turista Egyesület tulajdona. A kulcsosház egy egykori iskolaépületből lett kialakítva ,mely egész évben nyitva tart. A turistaház a RP-DDK útvonalán fekszik,így annak bélyegző helye is egyben. A házat több zselici turistaútvonal is érinti,valamint kiindulópontja több országos jelentőségű teljesítménytúrának is(pl Zselic40 éjszakai) . A ház udvarán található kopjafán a hazai természetjárás és természetfilm készítés ikonikus alakjának,Rockenbauer Pálnak a kopjafája is megtalálható. Ugyancsak áll egy kopjafa a kert alsó részén,mely a Meteor Egyesület elhunyt tagjainak állít emléket. A háztól pár méterre található az Egyesület másik kulcsosháza a Zselic Turistaház,melyet egy a XX.sz fordulóján épült parasztházból alakítottak ki. A lejtős kert végében egy forrás is fakad.
![]() |
Meteor th. Simonfa |
A nehézkes bejutás után először "Rocki" kopjafájánál emlékeztünk meg minden természetjáró példaképéről,majd fotóztunk és elkészítettük az igazoló pecséteket. Kíváncsiságból belenéztem a villanyóraszekrénybe,ahol a régebbi igazolásul szolgáló matricák szoktak lenni. Szerencsémre találtam még pont 2 db-ot,így ereklyeként azt is benyaltuk a füzeteinkbe. Eztán egy rövid főhajtás erejéig lementünk a kert aljában lévő kopjafához,ahol a Meteor elhunyt tagjainak emléket állító kopjafa van.
![]() |
Rockenbauar kopjafa |
Dolgunk végeztével felkerekedtünk és a róm.kat.templom és egy Somogyban oly kedvelt Pieta-szobor mellett elhaladva visszatértünk a
![]() |
Néma főhajtás |
Elhagyva az utolsó portákat útvonalunk DK-nek fordult és egy meredek ,sötét mélyútban,több méter magas löszfalak közt kapaszkodott a Nagy-hegy platója felé. Egy karámnál és magtárnál értük el a hegy gerincét,ahonnét szép panoráma tárult elénk. Egy újabb Pieta- szobor és egy újabb kutyás kaland után sebes léptekkel haladtunk a telep mellett,melynek végénél jelzéseink jobbra fordultak és a telep kerítése mellett haladtak tovább.
![]() |
Romantikus és.. |
![]() |
vadregényes |
Elérve egy aszfaltos,keskeny utat a
![]() |
Kuvasz a pietanal |
![]() |
Erdei aszfalton |
Az aszfaltcsík megszűnését követően szekérutakon és ösvényeken törtettünk több mint 3 kilométert a Konkolyos és a Vörösalma -erdő hangulatos ,őszi erdeiben. Utunk során egyik mélyútból a másikba estünk,hol fönek,hol lenek haladtunk ezeken a romantikus és vadregényes ,néhol több méter magas "szurdokokban".
![]() |
Ösvény a mélyútban |
![]() |
Sipos -hegy platója |
Mikor elértük a Sipos-hegy első zártkertjeit a
![]() |
A nap utolsó mélyútja |
A kereszttől újabb mélyút következett,melynek zuzalékos burkolata egy idő után betonra váltott. Pillanatokon belül elértük Gálosfa temetőjét,mely a meredek löszfal tetején volt,innét még pár lépés és máris beértünk a faluba a róm kat templomnál,majd elhaladtunk az egykor sokkal szebb napokat látott Festetics-kastély mellett és máris megérkeztünk a buszfordulóba,ahol már bent állt a járat,de még volt az indulásig 9 perc.
![]() |
Róm.kat.templom és a.. |
A Festetics -kastély a XVIII.sz-ban(1760 környékén) épült késő barokk stílusban,majd a következő évszázadban átalakították.Az 1990-es években felújították,vonzó kastélyszállót alakítottak ki,de a vállalkozás nem bizonyult sikeresnek,így a csőd után idősek otthonaként funkcionált egy ideig. Ma állítólag felújítás alatt áll az elhagyott, jobb sorsra érdemes kastély,mely Műemléki Védelem alatt áll és jelenleg Faluházként funkcionál.
![]() |
Festetics Kastély Gálosfán |
Mivel idő milliomosok voltunk ,ezért kedvesem még beugrott a szomszédos nemzeti dohányoshoz egy Mirindáért és egy Pepsiért,melyek kimondottan jól estek,én pedig rövid diskurzust folytattam a várakozókkal az élet és a falu nagy dolgairól.
A buszon bőven volt időnk összegezni mai túránk,mivel minden útba eső zsáktelepülésre bementünk. A mai nap a Zselic szívében ,a Tájvédelmi Körzetben tettünk meg a kitérőkkel együtt több mint 26 km-t és felfele 639m,míg lefele 644 m szintet teljesítettünk. Ma alaposan megváltozott a véleményünk a Zselicről,ez a szakasz teljesen lenyűgözött,felejthetetlen lesz számunkra,csodás túranapon vagyunk túl.
![]() |
Frissítés a buszváróban |
Kaposváron még egy rövid beszélgetésre összefutottunk Hevesi Zoltán túratársunkkal,barátunkkal ,kinek blogjából sok hasznos információt merítünk útjaink tervezésekor. Ezután pótoltuk folyadék és energia veszteségeink,majd haza felé fordítottuk az autó kormányát,ahol már várt a jól megérdemelt jutalom. Előbb szomjunkat egy pohár Borsodival oltottuk,amit egy üveg BB Rosé Sec pezsgővel kísértünk el.
![]() |
Jutalom |
Még több kép a szakaszról: https://goo.gl/photos/fzTWN6MbcLBW9Pap8
Kisfilmek a mai napról: Összegzés 1
Összegzés 2
Zselici Csillagpark -Kilátó 1
Zselici Csillagpark -Kilátó 2
Térkép és szintrajz: