FK-TV. 3. TÚRA 2017.FEB.28.
BALATONŐSZÖD-BALATONSZEMES
" Ám télutón egy reggelen,
csoda történik a hegyen:
kibújik a hóvirág,
s megrezzen a fán az ág."
Zelk Zoltán: Hóvirág részlet(2.vk..)
Legutolsó túránk óta nem telt el két hét és Jégbontó havának utolsó napján folytattuk és egyben be is fejeztük a Fejérkőtől-Tündérvölgyig túramozgalmat.Ez alkalommal Balatonőszöd és Balatonszemes közt tettünk meg egy jó nagy vargabetűt. A nap folyamán az eltévedésekkel együtt nagyjából harminc kilométert talpaltunk,miközben több mint 500 m szintkülönbséget is letudtunk,eljutottunk Somogy legmagasabb és második legmagasabb pontjára, miközben bejártuk a Külső-Somogyi -dombság völgyében fekvő, un. zsáktelepülés-csoportjának a falvait,melyek a Balaton közelségének ellenére alig ismertek,bár gazdag történelmi és néprajzi értékeik vannak.
Mára a meteorológia kimondottan szép,kora tavaszi időt jósolt,ami be is jött, de a nap végére ígért viharos szél előbb ért ide és már reggel arra ébredtünk,hogy iszonyúan fúj és a a gyakori orkán erejű lökések szinte döngettek mindent. De mint tudjuk,ha menni kell,akkor menni kell,így nem halasztottuk el a túrát. A viharos szél egész nap kitartott,a gerinceken ,nyílt részeken nagyon nehezen volt elviselhető az északi,észak-nyugati orkán erejű szél. Aki érzékeny az ilyen erejű szélmozgásokra,annak az ilyen napok kínszenvedéssel telnek el. Életem párja sajnos szenved ettől ,így szegényemnek igazi szenvedés volt az egész nap,felüdülést csak az erdők,falvak viszonylagos szélcsendje hozott a számára.Bár a hőmérő higanyszála bőven a pozitív tartományban járt,de a hőérzetünk az óriás szél jelentősen csökkentette,így egész nap elkelt a polár aláöltöző,polár mellény softsell kabát szerelés.A FK-TV mozgalom számunkra arról lesz emlékezetes,hogy mindhárom alkalommal a természet más-más erőivel kellett megküzdenünk,bár talán éppen ezek miatt lesz felejthetetlen is egyben.
A Mártír Miniszterelnök szobra |
Mivel már korán világosodik és a táv is elég hosszúnak ígérkezett,így háromnegyed hét környékén parkoltunk le Balatonszemesen,ahonnét autóbusszal hajtattunk át Balatonőszödre,ahol legutóbb abba hagytuk a bejárást. Hét óra környékén szálltunk le a buszról a pici falu főterén ,a már jól ismert Mártirok útjának sarkán. Készítettünk pár hajnalai képet is Nagy Imre Emlékművéről és a központról,majd nagy slunggal berongyoltunk a helyi műintézménybe,ahol mi voltunk az egyetlen látogatók,így gyorsan sorra kerültünk és hozzá jutottunk szokásos bemelegítő kortyainkhoz.
Kisnemesi kúria Balatonőszöd |
Miután kellően átjárta testünk-lelkünk a bevett szíverősítő,ezúttal kedvesem vezényelt indulást,amolyan Donaldosan és a Szabadság utcán megtettük az első lépéseket ,követve a jelzéseket. Lőttünk még pár felvételt az álmos falucskáról és az aszfalton erős tempót diktálva percek alatt el is hagytuk Balatonőszödöt. Átkeltünk a mindig forgalmas M7 autópálya fölött és a falu temetője után tartva a déli irányt földútra váltottunk ,mely egy csihatagoson vezetett keresztül a berekben.Kisebb sárdagasztást követően érkeztünk meg mai első ellenőrző pontunkhoz a és kereszt turistautak kereszteződésébe a Határ-kúti dűlő aljában.
Az M7 fölött |
Sárdagasztás |
A kódok ezen az ellenőrző ponton is jól olvashatóak ,könnyen megtalálhatóak. Fényképeszkedtünk,lejegyeztük a kódokat,majd miután felállítottuk a kidőlt útjelző oszlopot tovább álltunk. Irányváltást követően DK-nek haladtunk tovább jelzések mentén a Határ-kúti dűlő jól járható földútján. Vizenyős ,mocsaras részen keresztül vezetett az utunk,átkeltünk a Büdös-gáti víz fölött és percek múltán már Szólád első házai közt trappoltunk,immár újra szilárd burkolatú úton.
A mai első ellenőrző ponton |
Büdös-gáti-víz |
Szólád Külső-Somogy ÉNy-i részén fekszik,a Balatontól pár kilométerre.A falu régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban is lakott terület volt,később éltek itt többek közt a longobárdok is. Első írásos említése 1229-ből datálódik.A török hódoltság idején Balatonendréd közelségének köszönhetően végig török uralom alatt volt,a lakosság lélekszámáról elég ellentmondásos adatok állnak rendelkezésre. A hódoltságot követően a Hunyadiak birtokába kerül,folyamatosan növekszik a lélekszáma,1913-ra eléri az 1300 főt. Lakói főleg mezőgazdaságból élnek ezekben az időkben.. A II.vh. alatt komoly harci események zajlottal a falu környékén,melyek során a lakosság sokat szenvedett. A fejlődés a háború végével tovább erősödött,a környék vezető településévé nőtte ki magát,bár a lakosság jelentős számban vándorolt el. Napjainkban kb. 500 fő lakik állandó jelleggel a településen. A falu legfőbb nevezetessége az Európa-díjas löszpincesor A pincéket a XIX.sz végén a XX.sz.elején vájták 6-8 m mélyen a löszfalba,eredetileg rejtekhelynek használták. Jelenleg több mint 100-at használnak még.A pincesor felújítását követően 1999-ben megkapták az Európa-díjat és az értékmegőrzésért a Henry Ford díjat is. Említést érdemel még a Nepomuki Szent János Római Katolikus templom barokk épülete ,melynek építkezéséhez a közelben található, egykori Mindszent kolostorrom téglaanyagát is felhasználták. A Református templom impozáns épülete helyi védettség alatt áll,a XIX.sz-ban építették a hívek összefogásával. A templom mellett református óvoda működik.
Szólád-kisnemesi kúria |
Szólád-Rk.templom |
Szólád gondozott,ápolt központját az Őszödi utcán értük el,közben több egykori kisnemesi kúria előtt is elhaladtunk,mely a valamikori szebb időket idézték fel. Vetettünk pát pillantást a róm.kat. templom épületére,majd a ref.templomot csodáltuk és fotóztuk. A kerítésekbe több helyütt felfedezhetünk régi téglákat,melyeket gondos kezek szakértelemmel építettek be.
Háborús Emlékmű Szóládon... |
...s Ref.templom |
Közben megálltunk még az I.és a II. világháborús Emlékműveknél,ahol egy rövid főhajtással mi is tisztelegtünk a helybeli Hősök előtt. Az Emlékművektől pár lépéssel megérkeztünk a Löszpincesorhoz vezető úthoz,ahol ÉK-nek fordultunk és rátértünk a jelzésű turistaútvonalra,melyet jó pár kilométeren fogunk követni Somogy csúcsáig,sőt kicsit azon is túl.
Korhű tégla a kerítésben |
"Hej bicikli..." |
Pár lépés múlva elértünk egy takaros,csinos portát,melynek udvarán több drótszamár is "legelt",melyekről aztán rögtön az eszünkbe villant amikor jó pár éve a Generál tagjai mulattak ,így volt mit dúdolgatni egy darabig. E közjáték után belefogtunk a Kátyai-domb fickós emelkedőjébe,mely egy mélyúton emelkedik a már említett löszpincesor mellett. Ezek a löszpincék hálás témával szolgáltak kedvesemnek,így itt igazán lassan haladtunk észre sem véve a kemény emelkedőt. Vegyes érzések kerítettek hatalmába . Egyrészt öröm volt nézni azt a fejlődést,mely egyes pincéknél látható,ugyanakkor szomorú látni más pincék pusztulását. Vaj'h a pénzitészek miért nem egyformán osztanak támogatást a gazdák közt?? Most sem volt szerencsénk,mivel egyik pincénél sem volt ott a gazda,így most sem tudtuk megkóstolni a messze földön híres szóládi borok valamelyikét.
Turistaút kezdete Somogy csúcsára |
Az Európa-díjas löszpincesor |
Andalogva értük el a pincék határát és innét fokozott tempóra kapcsoltunk,így tüdőnk nem sokára a nadrágunk zsebébe landolt,még szerencse,hogy egy mellékútnál ki tudtunk térni jobbra a szőlők szélére ,ahol szép panoráma tárult elénk a völgy falvairól,.a Külső-Somogyi dombokról és a Balatonról. Az indok a panoráma és a fotózás volt,de az igazi ok a vészes levegőhiánnyal magyarázható.
Látkép a Kátyai-dombról |
E kis kitérő után percek alatt elértük a Kátyai-domb gerincét és elhagytuk a szélvédett mélyutat ,gerincvándorlásba kezdtünk a nyílt ,szélnek igazán kitett fennsíkon. Na itt kezdődött először a hadd el hadd. Közben a nap is elbújt időlegesen,így a hőérzetünk is jelentősen esett. Megmondom őszintén ,nem irigyeltem az első menyasszonyom,pedig a java még vissza volt.
Átkelés a Nezde-patak fölött |
Ahogy elértük Nezde-puszta első portáját az út elkezdett lejteni és ereszkedtünk a Kátyai-völgy irányába. A földút ezen a részen erősen elromlott,sáros,kátyus lett. A saras,dagonyás rész a Nezdei-patak átjárójánál érte el csúcspontját,itt félméteres keréknyomok közt kellett lavírozni,az út mindenhol saras-vizes ,kerülni nem lehet,így aztán torony iránt vágtunk át a legnagyobb dagonyán.
A Nagy Csersznyefánál |
A Nezdei-patak után a jelzések jobbra fordultak és felvették a DK-irányt a völgy kaszálóján a Kátyai-réten. Nos itt aztán küzdhettünk a szembe-oldalszéllel,mely elég sűrűen viharos lökésekké fokozódott. Itt egyet léptünk előre,kettőt hátra. Ha esett volna a hó igazi deltás érzésünk lehetett volna. Így csak maradt a szenvedés .
Nezde-puszta |
Jó kilométeres szeleskedés után " Nagy Cseresznyaenál" végre K-nek fordultak a jelzések és a Csillagó -hegy valamelyest elfogta a szelet,így komfortérzetünk is jelentősen javult. A letéréstől pár lépéssel elértük az egykori Nezde falu szélső házait,ahol gondozott porták mellett haladtunk pár száz méter erejéig,majd balra fordultunk és előbb egy mélyútban ,majd nyílt területen kapaszkodtunk ÉK-i irányban elég húzós Nezde- dombon a Kupa-Koppány vezér Emlékpark irányába.
A Kupa-Koppány Emlékpark |
Nezde faluról először egy 1093-ra hamisított oklevélben olvashatunk, hitelt érdemlő említése Nezda alakban fordul elő 1229-ben,ekkor a fehérvári káptalan birtoka.Oklevelek tanúsága szerint egy besenyő /Nezdei Besenyő János/ lakóhelye volt. A falu a török harcokban elpusztult. Jelenleg Szólád községhez tartozik,elsősorban üdülőfaluként tartják számon,de pár család éven át lakja a nyugodt,csendes helyet.
Baján kagán köve |
Előbb egy elhanyagolt pihenőhelyet értünk el,majd újabb kapaszkodást követően a Szoborpark alsó pontját az Attila szobornál. Innét lassú tempóban emelkedtünk a "Szkíta Golgota" hármas halomján ,mivel a szabadtéri szobrok és az elénk táruló panoráma a kegyetlen szél ellenére is elterelték figyelmünk.Balra a Balaton látképe,jobbra pedig a Külső-Somogyi Dombság szelíd lankái,erdei. Magnific-kár ,hogy az orkánerejű szél elrontotta ezt a csodát. Ide még vissza kell térni!
A Balaton a Nezde dombról |
A Kupa-Koppány vezér Emlékpark (Szkíta Golgota) hármas halom alakú dombja kegyhely ,búcsújáró hely. A falusiak régóta ismerik a helyet és az itt feltételezhető energiának csodatévő hatást tulajdonítanak.Legenda szerint a somogyi herceget,Koppányt itt temették el,s lelke ma is itt bolyong.Pár évvel ezelőtt néhány ember lelkesedéséből kegyhelyet kezdtek kialakítani,melynek során több periódusban kilenc emlékművet hoztak létre.Alulról először Attila hun vezér szobrával találkozhatunk,melyet Csaba királyfi székely kapuja,Baján kagán köve,a Magyar Táltos szobra,Koppány szobra,Babba Mária szobra,Veronika harangláb,a Kettős kereszt és a Mónika kilátó követ.
Babba-mamma |
Érdekes,elgondolkodtató séta volt. A kezdeti lelkesedés szemlátomást alább hagyott a műtárgyak állapotát nézve. A szoborpark felső pontjánál,az Irma keresztnél aztán vissza tértünk a jelzéshez és pár lépéssel elértük a Balatonföldvárról a Fejérkő várához tartó jelzést.
A kereszteződéstől gerincvándorlásba kezdtünk az Erzsébet-erdőben és pár perces erős menet után elértük az Alman-tetői kilátót,melyről újabb szép panoráma tárult elénk .Rövid nézelődést követően tovább álltunk és egy rövid emelkedőt követően elértünk Somogy legmagasabb pontjára az Alman-tetőre.
kilátó az Alman-tető előtt |
Az erdővel borított hegycsúcs(316,4 m) egyben Somogy legmagasabb pontja Szólád-Nezde településtől DK-re található . A csúcson egy tölgyfából faragott rovásírásos kopjafa található,melyet 2009-ben a szántódi szent Kristóf Természetjáró Egyesület állított.
Panoráma Somogy tetejéről |
A kopjafánál egyben túránk következő ellenőrző pontja is található. A kód leolvasását követően rövid fényképeszkedés és frissítés következett,majd megettünk egy csúcscsokit Somogy legmagasabb pontján és máris folytattuk túránk.
Kopjafa az Alman-tetőn |
Somogy csúcsán |
Somogy csúcsától folytattuk eddigi gerincvándorlásunkat déli irányba és jó ezer lépés megtételét követően útelágazásba érkeztünk,elértük a jelzést,mely Kőröshegyről Balatonszemesre tart ,Észak-Somogy lankáit átszelve. A kereszteződésbe Ny-i irányba kanyarodtunk és rövid hullámvasútazást követően a Csillagó-hegy gerincén újból délnek fordultunk egy jól járható földúton.
Pihenő a turistakereszteződésben |
Balról egy óriási szántó,jobbról pedig egy fenyves erdő közt futott a földutunk,melyen pár perc alatt elértük Somogy második legmagasabb pontját a Csillagót.
A Csillagó 313,5 m magas csúcsán egy 26 m magas geodéziai mérőtorony található,melyről legendás panoráma tárul elénk Észak- Somogyról és a Balatonról.
Csillagó |
A mérőtorony oldalán ugyancsak egy ellenőrző kód található,melyet megkerestünk és feljegyeztünk az ítinerjeinkbe. Bár források szerint a torony nincs lezárva ,de az oldalán felfestett felirat másról tanúskodik. Így köszönettel,de kihagytuk a bevételét (bár legendás tériszonyom végett én különben sem mentem volna fel...)
Löszfalak közt |
Rövid szusszanás és szerelvényigazítás után folytattuk túránk a -ok mentén. Sajnos az eddigi kitűnő jelzések ( , ) már a múlté lettek és a -ok hozták múltkori formájukat. A jelek hiánya-ritkasága igazából nem zavart bennünket,az útvonal egyértelmű volt.
Érkezés Kötcsére |
A földút egy keskeny akácosba futott,a fák mögött óriás szántók és szőlők követték egymást. Ahogy az út lejteni kezdett egyre magasabb mélyúttá változott a löszfalak közt,majd egy meredek lejtő végén elértük Kötcse első házait az Újhegyi buszfordulónál.
Ereszkedés a központ felé |
Itt az eddigi földutat szilárd burkolat váltotta fel,mely meredeken zuhant a falu központjának irányába. Az aszfalt és a lejtő lehetővé tette a sebességünk növelését,felvezetőm kocogásra váltott,így nekem sem volt sok választásom,szaporázni kellett lépteim.
1956-os Emlékmű |
Kötcse a Somogyi-dombság északi részén található,a Balatontól alig tíz km-re. Első írásos említése II.Endre korából származik.Ekkoriban a fehérvári káptalan birtoka. A török elnyomás alatt elnéptelenedik. A török kiűzését követően az Antall Család tulajdonába kerül,kik a németországi Hessen tartományból behívott evangelikus telepesekkel népesítik be újra.A XVIII.sz-ban több(12) kisnemesi kúria is épül a faluban,melyek közül több ma is kifogástalan állapotban látható. Érdekesség,hogy az ország politikai térképén fontos helyet foglal el a község. Minden évben mind a jobb,mind a baloldal fontos találkozót szervez ide.
Háborús Emlékmű Kötcse központjában |
Szép és gondozott épületek között "zuhantunk" be a falu központjába ,ahol először az 1956-os Emlékmű esett útba,majd a világháborús emlékművek következtek. Ezek mindegyikénél elidőztünk egy-egy rövid főhajtás erejéig és egykori kisnemesi kúriák közt elsétáltunk az Árpád-házi Szent Erzsébet templomig.
Árpád-házi Szent Erzsébet templom |
Visszatérve a központba betértünk a falu egyetlen műintézményébe és egy Gösser (0/0%) valamint egy üveg Strongbow társaságában fújtunk egyet. Jól esett a kellemes,szélcsendes helyiség megtépázott lelkünknek.
Frissítő |
Jó húsz perces punnyadást követően folytattuk a túrát ,miután átkeltünk a Kötcsét kettő szelő neve sincs erecskén és tovább ereszkedtünk a falu utcáin a völgytalp irányába. Újabb kisnemesi kúriák mellett haladtunk el,majd elérve a Balatonszárszóra tartó országutat,azon Ny-DNy-nak kanyarodtunk és pár perc alatt elértük a Büdös-gáti -víz hídját.Ezt a patakot ma már másodszor kereszteztük. Egy rövid emelkedőt letudva ,a dombtetőn máris elértük Nagycsepely határát,a falu temetőjénél. Itt újabb dolgunk akadt,mivel fel kellett jegyezni a túramozgalom következő pontját,mely egy villanyoszlopon virított már messziről.
A falu végén és a falu elején |
"Kódfejtést"követően egy gyors dombról le-dombra fel után elértük az egykor sokkal szebb napokat látott község központját a helyi műintézménynél és a Szeplőtelen Fogadtatás róm.kat. templom egyaránt lepusztult épületeinél.
Nagycsepely |
Nagycsepely első írásos említése II Béla korából-1138-származik,ekkor a falu telkeiből nagyjából harmincat a dömösi prépostság kap meg. II.András 1229-ben a fehérvári egyháznak adományos jelentős területeket a falu birtokaiból.A XV.sz-ban több mint 120 telket tartanak számon,de a török hódoltság ideje alatt megtizedelődik a lakosság lélekszáma,1549-ben már csak egy telket tartanak számon. A török kiűzését követően kálvinista magyarokat telepítenek a faluba,kik újra felvirágoztatják.Az 1855-ös kolerajárványban a lakosság ötöde elhunyt. Lakóinak száma ekkor elkerülte az 1000 főt. A lakosság elvándorlása a XX.sz. ötvenes éveitől gyorsult fel,jelenlegi lakóinak száma 400 körül mozog.
Nagycsepely központjában |
Innét tettünk egy vargabetűt a faluban, az Ismerd meg Hazádat jelszó alatt, és nagyjából visszatértünk ahhoz a vonalhoz ahol a kódot leolvastuk. Itt egy újabb irányváltást tettek a jelek és É felé fordultunk egy földútra,mely sunyisan emelkedve haladt tovább.
A Csillagó teleki határából |
Jó másfél km-t poroszkáltunk erdősávok és szántók közt,a nyílt részeken kitűnően látszódott a Balaton képe és a Külső-Somogyi dombság lankái,melyeken eddig koptattuk bakancsaink talpát.
Teleki határában a Templom-dűlőnél rövid időre elhagytuk a jelzéseket és a jelzésen a temető melletti dombon az Árpád-kori ,Szent Kereszt felmagasztalása róm.kat. templomhoz kaptattunk fel,ahol a mozgalom következő igazoló pontja is található.
Árpád-kori templom Telekiben |
A falu és a térség leghíresebb látnivalója a település régi temetőjében található,szépen gondozott környezetben. A kódokat könnyen megtaláltuk,elég feltűnő helyre tették ki a szervezők,szerintem kereshettek volna valami más helyet is,ez a megoldás kicsit elrontja a műemlék összképét. Először frissítettünk egy cseppet,majd kedvesem bőszen fotózta a templomot és a környéket,én pedig feljegyeztem a kódokat.Dolgunk végeztével leereszkedtünk a dombról és szó szerint beestünk a kissé lepusztult zsáktelepülésre,mely valamikor szebb napokat láthatott.
A templom szentélye |
Teleki a Külső-Somogyi-dombság területén található zsáktelepülés,első írásos említése 1211-ből datálódik. Ekkor a Tihanyi apátság birtokai közt említik IV.Béla az esztergomi Johannitáknak adományozza,majd a Margit szigeten(Nyulak szigete) élő apácák tulajdonába kerül.Később újból a Tihanyi Apátságé,a török időkben elnéptelenedik.
A Szent András tiszteletére felszentelt román stílusú templomot egy 1271-ben kelt okirat említi először.A fazsindelyes,fatornyos templom szentélye eredeti román stílusban maradt ránt,hajóját a XVIII.sz-ban barokk stílusban átépítették.A sekrestyének csak az alapfalai maradtak fent.A templomot az OMF 1974-ben állíttatta helyre.
Zuhanás a faluba |
Utunk kisebbségi telepen.elputrisodott házak közt vezetett,így óvatossági fokozatba kapcsolva haladtunk,átvágtunk a Kenci-patak hídján és pár perc múlva elértük a kihalt falu lerobbant központját,ahol a helyi Hősi Emlékműnél egy rövid főhajtás erejéig elidőztünk.
Ref.templom Teleki |
Néma főhajtás |
Vetettünk még pár pillantást a nagyon rossz állapotban lévő Református templom omladozó falaira,majd érzékeny búcsút vettünk a - októl és a jelzésekre váltottunk,melyeken további utunkat kellett megtenni a célig. Vagyis csak gondoltuk,hogy a -ok vezetnek majd a végállomásra,de erről majd később.
Miután jelzést váltottunk egy rövid emelkedő után pár perc alatt elhagytuk a települést és először ekkor "vesztek" el a jelek. Miután rövid tanakodás után kisilabizáltuk a hogyan továbbot Ny-i irányba felkaptattunk egy rövid emelkedőn egy vízmüveki tereptárgyig,ahol a telep kerítést megkerülve ,szántók szélén elértünk egy bozótos erdősávot. Nos itt pár száz méter erejéig újra előkerültek a jelzések,hogy aztán egy villanypásztorral védett szántónál újra eltűnjenek.
A Vörös György földeken |
A kerítés mellett előbb északnak,majd nyugatnak haladva elértünk egy széles jól járható földutat,mely a Kata megye óriási szántói közt vezetett. Előttünk a Balaton,balra a Tündérvölgy,jobbra pedig eddigi útvonalunk. Szép táj,csak az erős szél ne lett volna. A földúton É felé kanyarodtunk a földút sztrádára,mely végig laposan emelkedett. Láss csodát pár száz méter múlva újra előkerültek a jelzések.
A megunhatatlan Balcsi |
Vígan bandokoltunk a Kata megye és Vízfolya óriás földjei közt futó úton . Jó kilométer után el kellett volna kanyarodnunk nyugatnak a Mészkemence tető irányába,de a közben újból eltűnő jelzések és a figyelmetlenségem végett már a Vörös György földeken jártunk,mire észbe kaptam,hogy elqrtuk már nem volt értelme visszamenni ,így inkább tovább bandukoltunk É-i irányba a Külső-hegy irányába.
A szántók végén úttalan utakon ,ösvényeken haladtunk É- ÉNy irányba ,mivel már Stallone is megmondta ,hogy lesz valahol egy gázvezeték,amelynek a nyomvonalán visszatérhetünk a jelzésekhez és ezzel együtt elérjük a Tündérvölgyet.
Hoppácska! Sztoj! |
S láss csodát tényleg ott volt a nyomvonal,ezen nyugatnak fordultunk és rongyoltunk lefele a völgytalp irányába. Kényelmesen haladtunk volna,ha utunkat nem állja egy vadkerítés,de szerencsére okos emberek gondoltak ránk és lehetővé tették,hogy megbontsuk a kerítést és vissza is tudjuk zárni. Igen ám ,de ez vaddisznós terület tele dagonyákkal,etetőkkel,így kedvenc párom a szél és egyéb megpróbáltatások végett amúgy is megtépázott türelmét teljesen elvesztette és rendesen levett a tíz körmömről. Így kissé böllenkedve értük el a kerítés másik végét,ahol újabb bontás után kiértünk a vadasból és nemsokára a Tündérvölgy völgytalpát is elértük.
Az utolsó kódnál |
Itt meg is lettek az elvesztett jelzések ,csak a nyomvonal sajnos jó 500 m-re azt utolsó ellenőrző ponton túl érte el őket. Így nem volt más választásunk vissza kellett slattyognunk a jelzésig,ahol az ellenőrző kód található.
M7 autópálya-újból |
Miután lejegyeztük a kódokat,fotóztunk megettük a béke banánt ,sajnálkoztunk egy cseppet,hogy kihagytuk a Mészkemence tetőt,a Barátokat és a Bóbita-forrás szurdokát. Mivel azonban ezeken a helyeken már számtalanszor jártunk és tévedtünk el,abban maradtunk,hogy egye fene...
Innét már más nem volt vissza,minthogy a számtalanszor megjárt útvonalon a ritkás jelek mellett betrappoljunk Balatonszemesre a célba. A Tündérvölgy csodás útvonala a Bagó-hegy és az Avas közt vezet az M7 autópályáig,közben elhagyva a szebb napokat megélt Bagó-dombi campinget.
A campingnél aszfaltra váltottunk és első menyasszonyom a maradék dühét kitöltve(megbosszulva a mai napot) hallgatott Bergendyékre ,én meg alig tudtam követni.
A célban |
Így Balatonszemes leghosszabb utcáján ,a Széchenyin, pillanatok alatt elértük a falu központját,ahol az autót hagytuk és befejeztük ezt a remek mozgalmat,melynek során mélyebben megismerhettük Észak -Somogy rejtett kincseit. Kár,hogy a mozgalom jelenlegi formájában megszűnik,kíváncsian várjuk a folytatást ,az új mozgalmat,ha tehetségünk engedi elsők közt fogjuk teljesíteni. Köszönjük a SzKTE önkénteseinek,hogy létrehozták és gondozzák a mozgalmat és Hevesi Zoltán barátomnak,hogy felhívta rá a figyelmünket. Kocsiba pattanva nem maradt más hátra,mint hazahajtatni és közben összegezni a mai napot,mely során 31 km-t tettünk meg,közben mind felfele,mind lefele több mint 630 m szintet leküzdve ismerhettük meg Észak-Somogy kevésbé ismert falvait ,tájait.
Hazaérve már várt a szokásos jutalom,mely ma egy-egy pohár cseh sör (By Lidl) és egy üveg Demi-Sec BB pezsgő volt. Egészségetekre !
Jutalom |
Több kép a mai napról: https://goo.gl/photos/XzCXux7znA5mb5Aa7
Mozgóképek: A Nezdei Szoborpark
Összegzés
Térkép és szintrajz:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése