OKT. 30. TÚRA 2017.10.10.
DOBOGÓKŐ Th.- VISEGRÁD Rév
" A kősziklákat mindig irigyeltem,
kik állnak büszkén,mozdulatlanul,
állják a villámot,ha rájok sújt,
s a harmat csöppjét,ha fejökre hull"
Reményik Sándor:Sziklák 1.vsz.
 |
| A Visegrádi-hegység |
A Visegrádi -hegység a Dunakanyarban található vulkanikus eredetű hegyvonulat,földrajzilag az Északi-középhegységhez tartozik.,gazdaságilag és geopolitikailag azonban a Dunántúli-középhegységhez sorolják. A Pilistől a Dera-és Szentléleki patak völgyei választják el.A hegység "központja" és egyben legmagasabb csúcsa a Dobogó-kő(699m tfsz),ami egyben a magyar turistaság bölcsője,s egyik központja napjainkban is. Népszerű turista célpontok még a hegységben: Prédikálószék (639m tfsz),Rám-szakadék,Dera-patak Szurdoka,Vadálló-kövek,Holdvilágárok,Visegrád a Fellegvárral.
A mai napra a tegnapihoz hasonló időt ígértek a tótumfaktumok,de ez nem jött be. Igaz reggel sütött a nap egy rövid ideig,de a nap túlnyomó része borús volt,ráadásul csípős,viharos szél is fújt,ami jelentősen rontotta hőérzetünk. Pár percre még csepergésben is volt részünk,de ez elhanyagolható.
 |
| A Dunakanyar,a Prédikálószékkel és a Szt.Mihály-heggyel |
Hogy a tegnapi malőrt elkerüljük,ezért a szállásunkról jóval korábban indultunk,hogy elérjük a Pomázról induló fél nyolcas járatot. Oda is értünk hét tízre,de a zsúfolt állomás környékén a parkoló keresés nehézkes volt,de megoldódott,bő negyed órával a busz indulása előtt már a megállóban toporogtunk. Ez a toporgás egészen 7,50ig tartott,mert az előző fordulóból egy baleset végett ekkor ért vissza a busz.A késést a sofőr aztán irdatlan tempóval igyekezett behozni ,csak úgy dülöngéltünk jobbra-balra az ülésben a szerpentines úton.
 |
| Ködös panoráma,Dobogókőről |
A tempónak köszönhetően negyed kilenc előtt 1-2 perccel értünk fel Dobogókőre,ahol a tegnapihoz hasonló idő fogadott,bár ma nem volt annyira felhős ,így a kilátópontról már a Duna kéklő csíkja is felsejlett,bár ez a "látkép" semmivel nem volt élvezhetőbb,mint a tegnapi,innét megfelelő körülmények közt csodákat látni.
 |
| Első lépések |
A mai napra is hagytunk egy megemlékezést,ezúttal a hazai turistaság megalapítójának,Dr.Téry Ödönnek a szobránál helyeztük az emlékezés szalagját. A rövid főhajtást követően elsétáltunk a turistaházhoz,ami még nem volt nyitva,így indító italok nélkül maradtunk,de az indító pecséteket azért nem felejtettük el benyomni az ítinerjeinkbe. Így nem maradt más hátra,mint szerelvényt igazítani és belecsapni a lecsóba.
 |
| Emlékezés |
Dr. Téry Ödön, a magyar turistaság alapítója (1856-1917) Erdélyben (Óbéda) született. Orvosi diplomájának megszerzését követően Selmecbányán dolgozott,mint bányászorvos. 1884-ben családjával visszaköltözött Budapestre,ahol a közegészségügyben helyezkedett el.. Pályája kibontakozott,miniszteri tanácsos és fővárosi tisztiorvos lett.Azonban tisztségéből 1912-ben felmentették és a háborús egészségügyi intézkedések körében foglalkoztatták tovább. A Dunántúli fogolytáborok felülvizsgálata közben súlyosan meghűlt,amit csak fokoztak a világháborús izgalmak(család etc.),így állapota fokozatosan romlott és 1917 szeptemberében elhunyt.Szabadidejében intenzíven foglakozott a magyarországi turistamozgalom szervezésével. Gyakorlott túrázó volt,bejárta a Pilist,Börzsönyt,Visegrádi -hegységet,majd a tátrai hegyek csúcsait hódította meg.Több csúcsot a Magas-Tátrában Ő mászott meg először ,ahol számos hely őrzi a nevét(Téry menedékház,Téry csúcs stb.) ma is.
 |
| Nimród Hotel (volt) |
A mai túra indulásánál a tegnapihoz hasonlóan jelzés orgia(
, 
, 
, 
, 
,
) fogadott bennünket,de ezek a jelek pár száz lépést követően sorra eltűntek és csak a jó öreg maradt,hogy mutassa az annyit. |
| Zsindelyesház és Jurtafalu |
Először a nemrég leégett Nimród Hotel üszkös romjai mellett haladtunk el,majd rövid erdei sétát követően elértük a Makovecz Imre által tervezett Zsindelyes házat,mely köré mára valóságos jurta falut építettek.
 |
| egy jurta közelről |
Itt található a mai Magyarország első sípályája (1923),ami mára elég elhanyagolt állapotba került,a fejlesztések és a tőke elkerülték,így lemaradt a fejlődésben ,pedig a főváros közelsége végett ideális téli sportközpont lehetne.
 |
| Jobb sorsra érdemes felvonó |
A sípálya keleti sarkánál legendás kilátás tárul a szemünk elé a Visegrádi-hegységről és a Dunáról,de ezt ma elég korlátozottan élvezhettük,bár lényegesen javultak a látási körülmények.
 |
| Panoráma a sípályáról |
A kilátópontról visszatértünk a
jelzésekhez és széles,helyenként frissen murvázott laposan ereszkedő sétaúton haladtunk a Kerek-bükk oldalában. A sétaút elkezdett ösvénnyé szűkülni és továbbra is mérsékelt lejtőn haladtunk az Öreg-vágás-hegy gerincén ,hátán. |
| Ereszkedés az Ispán-hegyről |
Elérve egy erdészeti műutat a jelzések átvágtak az aszfaltcsíkon és erős,szerpentines lejtésbe kezdtek az Ispán-hegy oldalában köves,sziklás talajon,ami kissé megfogott bennünket. Megjelentek a koros,méretes bükkök is köszönhetően a vizesebb környéknek,hisz közeledtünk a Bükkös-patak völgyének irányába.
 |
| Ererszkedés a Bükkös-patak felé |
Lassan megenyhült a lejtő a talaj is normalizálódott,így újra tempósabb haladást tudott Első diktálni és hamarosan elértük a Bükkös-patak folyását és haladtunk annak folyásirányába, K felé. Hangulatos helyen fogyasztottuk a métereket és már csak az tűnt fel,hogy elértük a Sikárosi-rét Ny-i szélét..
 |
| A Sikárosi-rét |
A Bükkös-patak első keresztezésénél csatlakoztak hozzánk a
jelzések,melyek Dömös felől érkeznek ide. A ligetes,szép körpanorámát nyújtó Sikárosi-rétet a két jelzés együtt szeli át DK-i irányba,miközben elhalad az egykor lakott Bükki puszta maradványai mellett. Mi most nem tértünk ki a még látható romokhoz,hanem a kellemes talajon igyekeztünk minél erősebb tempót diktálni,hisz még sok volt hátra. |
| A Visegrádi-hegység a Sikárostól |
Percek alatt átértünk a nyugalmat árasztó Sikárosi-rét DK-i sarkára,ahol elköszöntünk az imént hozzánk csatlakozó
-októl,míg a mi jelzéseink ÉK-nek fordultak és a rét melletti erdőszélen folytattuk menetelésünk. A Szilágyi Bernát forrás mellett figyelmetlenségből elrohantunk,a tempós haladásból egy szemből érkező kékező pár zökkentett ki bennünket. Váltottunk pár szót a fiatal váciakkal,kik a nagy Kék út elején tartanak.Sok sikert kívánva búcsúztunk el egymástól,jó ötperces diskurzust követően. |
| Sikárosi eh. |
Innét már pár perc alatt elértük a Sikárosi-erdészházat,ahol elérkeztünk mai első igazolópontunkhoz. Nem ismertük még eddig ezt a lebilincselő környezetben található erdészházat,így ide terveztünk volna egy pihenőt,frissítést,de mivel itt nincs pihenőpad,így a frissítést állva ejtettük meg,mint a lovak.Benyomtuk a viseltes bélyegzőket az ellenőrzőkönyveinkbe,majd pár pillanatnyi ténfergést követően újra elindultunk.
 |
| Átkelés a Bükkös-patakon |
Nagy igyekezetemben nem vettem észre,.hogy a jelzések az erdészház kerítésénél jobbra hívnak,így szépen felgyalogoltunk az erdészeti műútig és csak ott tűnt fel,hogy nincsenek meg a jelzések,így visszaereszkedtünk ,megkerestük a
jelzéseket,megkerültük az erdészházat és ripsz-ropsz átkeltünk a Bükkös-patak turisták által épített hevenyészett hídján(amit az első áradás elmos) és máris az árnyas,vadregényes Bükkös-patak völgyében találtuk magunkat.Az átkelés után pár lépéssel elértük a kissé elhanyagoltnak tűnő Lenkó Emlékművet,néma főhajtás után kellemes séta közben haladtunk a romantikus völgyben,miközben többször átkeltünk a patak fölött,hol épített hídon ,hol csak a mederben,hol sziklákon,köveken átugrálva. Tetszett ez a szakasz.
 |
| Lenkó Emlékmű |
Lenkó Ede esztergályos, Természetbarátok Asztaltársaságának elnöke,1917 szilveszterén egy téli túra közben kapott szívszélhűdést,helyén emlékoszlop áll.Az emlékművet a Vasas természetjárói 1959-ben felújították.Azóta azonban az állapota folyamatosan romlik.
 |
| A Bükkös-patak völgyében |
A nagy nézelődés közepette,majd elszáguldtunk a Kárpát -forrás mellet,de életem párjának sasszeme észrevette a foglalást,így következett a forrás ceremónia:fényképezés,kóstolás.
 |
| Kárpát-forrás |
A szokásos procedúra után még pár percig élveztük a hangulatos völgy vendégszeretetét,majd kiléptünk az erdészeti műútra,melyet egy kint felejtett(szerintem) éleslövészet táblánál kereszteztünk és egy vízmosáson átkelve elkezdtünk emelkedni az Öreg-nyílás völgyének ösvényén.
 |
| Híd a Bükkös-patakon |
Az ösvény,hol lankásabban,hol meredekebben vegyes erdőben emelkedett,de végig jól lehetett haladni. Egyszer pár lépés erejéig még koptattuk az erdészeti út aszfaltját,de aztán végleg elnyelt bennünket az erdő és csak Pilisszentlászló üdülőtelepénél,a Kis Rigó vendéglőnél léptünk ki belőle.
 |
| Az Öreg-nyílás völgyében |
A minden oldalról hegyekkel körülvett,romantikus helyen található Pilisszentlászló népszerű kiránduló hely,innét könnyen elérhető a Visegrádi-hegység összes látnivalója,nevezetessége.A település valószínűsíthetően már az Őskorban is lakott lehetett. Az Államalapítást követően királyaink vadászni jártak a környékre,1291-ben III. Endre vadászházat épített a jelenlegi templomdombon,amit később a Pálosoknak adományozott,akik kolostort építettek belőle.A török hódoltság idején a falu és a kolostor elpusztult és csak a XVIII.sz elején népesül be újra,ekkor szlovák telepesek érkeznek.Napjainkban is jelentős szlovák kisebbség él a faluban.
 |
| Kis Rigó |
Jól kipirosodva érkeztünk meg a következő ellenőrzőpontunkhoz. Évekkel ezelőtt egy másik túránk során(a Prédikálószékre mentünk fel)már jártunk itt,így már reggel óta gyúrtunk a finom falatokra,italokra. Aztán megint koppantunk,hoztuk szokásos formánk,ma felújítás miatt zárva voltak. Így frissítésnek maradt a hazulról hozott cucc. Bélyegzés után,kicsit kerestük a hogyan továbbot -itt elfelejtették jelezni a továbbhaladást,de az ismerős helynek köszönhetően leküzdöttük ezt az akadályt és a Kis-Rigó kerítése mellett egy fenyvesben ereszkedtünk le a faluba,közben az elveszett jelek is meglettek.
 |
| Szűz Mária bemutatása kápolna |
Meredek szerpentinen értünk le a falu központjába,ahol a Szűz Mária bemutatása Kápolna,a Polgármesteri Hivatal,az Iskola és egyéb intézmények (bolt,kocsma etc) is találhatóak. Vetettünk pár pillantást a központra,fotóztunk.. Mivel a pecsétet már beszereztük,így a faluban található többi bélyegzőt nem kerestük,hanem sietve tovább álltunk,mert a következő 3 km-en a mai leghúzósabb szakasz várt ránk.
 |
| Irány a Rózsa-hegy |
A központból a
jelzések pár száz lépés erejéig É-nak tartottak,aztán csatlakoztak hozzá a jelek is.Amikor a két jelzés találkozott ,útvonalunk ÉK irányába kanyarodott és rögtön egy meredek emelkedővel nyitott. Előbb házak közt,betonos úton kaptattunk,majd egy szűk ösvényen betértünk a Rózsa-hegy oldalában meredeken emelkedő régi ,sötét mélyútba. Izmos emelkedő következett,fújtattunk rendesen . |
| Szarvas-szérün |
Talán 10-15 percet kaptattunk az erős emelkedőn,mikor az kezdett megenyhülni és onnét elviselhető emelkedőn oldalaztunk vegyes erdőben. Itt már röpültek a méterek és itt találkoztunk egy magányos kékezővel. Kölcsönös üdvözlés után szóba elegyedtünk,eldiskuráltunk közös utunkról,hobbinkról. A középkorú Úr Soltról járja a nagy KÉK sávot és nagyjából a felénél tart a Kék Körnek. További sikeres túrákat kívántunk egymásnak és illa- berek,mindenki tovább állt.
 |
| Pap-réri eh. |
A mi ösvényünk egyre jobban kezdett megszelídülni és nemsokára kiléptünk a Szarvas-szérű rétjén vezető erdészeti műútra. Pár száz méteres aszfaltkoptatás következett,majd jelzéseink újra az erdőbe tértek és a műúttal párhuzamosan a Szent László-hegy vállán átbukva a Pap-Rétre ereszkedtek le.
 |
| Igazolás közben |
Előbb a Pap-réti erdészháznál lévő pecséttel elvégeztük az igazolást,majd beszélgettünk egy kedves fiatal hölggyel ki a kutyusával futott. Pár perc múlva áttértünk a Pap-rét pihenőpadjaihoz,ahol pótoltuk energiaveszteségeink a hazulról hozott szendókkal,frissítettünk ettünk egy csúcscsokit,majd mivel elég hűvös,viharos szél fújt,gyorsan tovább is álltunk.
 |
| A Palócki-rétnél |
A Pap-rétről jelzéseink nagyjából K felé haladtak tovább,most már csak rövidebb emelkedők vártak ránk a visszalévő távon. Jó ezer lépéssel elértük a Palócki-rétet,melynek túlsó végén a
-ok elköszöntek a mi jelzéseinktől. |
| Úrasztal-oldal ösvényén |
Oldalazó,hullámvasútazó ösvényen értünk el az Ötszögű-rétet,ahonnét jelentősen megnehezedett a haladásunk útvonala. Ösvényünk innét a Úrasztal -oldal veszélyes ösvényén oldalazott É-ÉNy-i irányba. A talaj sziklás,csúszós volt,jobbról pedig meredek,mély szakadék kísért bennünket. Tériszonyosoknak össze kell szedni magukat,szerencsére az én tériszonyom most nem jött elő. Minden lépést nagyon meg kell nézni a biztonság kedvéért.
 |
| Kilátás az Úrasztal-oldalról |
Az ösvény mellett hatalmas bükkök tették hangulatossá a haladást,míg jobbra ahol a viszonyok engedték csodás kilátás nyílt Vácra,a Börzsönyre,a Naszályra és a Duna kéklő szalagjára. Nagyon tetszett ez a szakasz,igazán élvezetes gerincvándorlás volt.
 |
| Vízverés-nyereg |
A Palócki-réttől jó 35-40 perc,köszönhetően a látványos szakasznak, alatt értük el a tágas Vízverés-nyerget.Itt most csak pár felvétel erejéig időztünk,majd egy létrán átmászva vegyes erdőben kapaszkodtunk a Hajlékos-bérc gerincének irányába.Mielőtt a gerincet elértük újabb létra mászás következett,majd a gerincen hullámvasútaztunk. Ahol balra kinyílt az erdő kicsi ízelítőt kaptunk a hamarosan ránk váró csodából,de addig még volt pár méter.
 |
| Létrán |
 |
| Kapaszkodás közben |
Csodás bükkösben oldalaztunk,majd egy meredek ösvényen leereszkedtünk egy dózerútra,melyen megkerültük a Kék-Kúti-völgy zárlatát,és egy sziklás,köves gerincösvényre léptünk a fák közé.Ekkor már a Barát-halom(526m tfsz) gerincén koptattunk bakancsaink talpát. Aztán egyszer csak kinyílt az erdő és a csoda a szemünk elé tárult. Megérkeztünk a Moli-pihenőhöz!
 |
| Ereszkedés a Hajlékos-bércről |
A neves turista,Molnár Lajos emlékét őrző kőpadra az ámulattól valósággal úgy zuhantunk le.Lebilincselő látvány tárult elénk a Dunakanyarról,a Prédikálószékről , a Szent Mihály-hegyről.Jó negyedórás nézelődés,fényképezés,csúcscsokizás következett,majd fájó szívvel álltunk tovább,de tudtuk lesz még ilyen csoda-nem is olyan sokára.
 |
| Moli-pihenő |
|
| A Dunakanyar |
A Barát-halomtól megint egy olyan tipikus szakasz következett,amely bár roppant meredek,de a felfele kaptatás jobban esik mint a lejtmenet.Folyton fékezni kell,minden terhelés a térdre nehezedik-fárasztó. Nyaktörő,sziklás ,nehezen járható,meredek ösvényen ereszkedtünk az 500m-re lévő Borjúfőig,amelynek sziklaormáról még megkapóbb panoráma tárult elénk.Itt már kibontakozott a Dunakanyar és láthatóvá vált Nagymaros és Visegrád is.A nap csúcspontja volt!
 |
| Borjúfő |
 |
| Panoráma a sziklaoromról |
Újabb negyedórás ámulás következett,majd jött az újabb meredek ereszkedés a Sóstó-rétig,ahol megenyhült a lejtő melyen tempós haladás után végre újra emelkedő kezdődött a Sós-hegy (432m tfsz) felé.
 |
| Sóstó-rét |
Itt értünk utol két túrázót,kik Pilisszentlászló felől tartottak Visegrádra. Pár szót váltottunk velük és már ripsz-ropsz fel is értünk a Fekete-hegy rétjére,ahol sok kiépített pihenőhely várja a közeli Visegrádról felruccanó kirándulókat.
 |
| Fekete-hegy rétje |
A réten a
jelzések nehezen követhetőek,de a Nagy-Villám tetején álló Zsitvay -kilátó remek tájékozódási pont. Mi a Bob és a sípálya felől közelítettük meg a nagy parkolót és innét a 
-ön aszfaltúton kaptattunk fel a Nagy-Villám csúcsára,az OKT pecsételőhelyéig. |
| Nagy-Villám bobpálya |
 |
| Nagy-Villám a távolból |
A Nagy -Villám(377m tfsz) csúcsa a Visegrádi Fellegvártól K-i irányba magasodik. Környékén több aktív sportolásra hívogató (Kalandpark,Bobpálya,sípálya) létesítmény található. A csúcson található a Zsitvay Kilátó. A kilátót a MTSz fennállásának 20.évfordulójára ,1933-ban építették. Eredetileg Jubileum Kilátó néven ismerték,de 1935-ben a korábbi igazságügyi miniszterről,az MTSZ egykori elnökéről Zsitvay Tiborról nevezték el,aki kezdeményezte és anyagilag is támogatta az építését.A kilátót 1965-ben újították fel,2005-től műemlék. A kilátószintről feledhetetlen körpanoráma tárul a nézelődő elé többek közt a Dunakanyarról,a Mátráról vagy a Pilisről.
 |
| A Nagy-Villám csúcsán |
Közben elhaladtunk az egykori turistaházból kialakított Nagy-Villám Étterem (szintén található pecsét) és a Kalandpark mellett. Szuszogtató emelkedőn értük el a csúcsot,ahol a pecsét a Zsitvay kilátó bejáratánál található. Fórumokon sokat olvastam már,hogy a kiírt nyitvatartási időt az üzemeltető elég szabadon értelmezik,így semmi jóra nem számítottunk.
 |
| Zsitvay kilátó |
A kilátó most is zárva volt,pedig bőven a kiírt nyitvatartási időben érkeztünk,így egy feledhetetlen körpanorámával lettünk szegényebbek. Sebaj,azért nem dőlünk a kardunkba! Így fotózás,bélyegzés és a közeli padon egy frissítés és pihizés következett,aminek egy pár perces csepergés vetett véget.
 |
| Feljárat a várhoz |
Gyors szedelőzködés után a
-ön leereszkedtünk a nagy parkolóig,ahol megkerestük a nemrég elhagyott jelzéseket,melyek Ny-i irányba hagyják el a Nagy-Villám nyerget és szintező,oldalazó ösvényen,óriás bükkök közt ereszkednek le a Várhegyig,amelynek vállára egy kiépített falépcsőn juthatunk fel. |
| A Fellegvár keleti kaputornya |
 |
| Nyaktörő lejtmenet |
A Várhegy tetején már a vaskorban létezett egy erődített település,melynek helyére a Tatárjárást követően IV.Béla felesége,Mária királyné építette fel a visegrádi várat.Fénykorát a vár Károly Róbert alatt érte el,aki megerősítette,kibővítette és palotaszárnyakat építtetett.Mátyás király az uralkodása alatt jelentősen felújíttatta ,megerősítette,az akkor már a Fellegvárban őrzött koronázási jelvények biztonsága végett.A török időkben a vár jelentős károkat szenvedett,1544-ben török kézre került.Többször cserélt gazdát,a súlyos harcok végett olyan rossz állapotba került,hogy katonai célra már alkalmatlan lett és el is hagyták. Régészeti feltárását és a vár rekonstrukcióját már 1871-ben elkezdték,ami több szakaszban azóta is folyik.
Rövid fotózás és nézelődés után átvágtunk a Fellegvár parkolóján és folytattuk utunk a
-ok mentén,melyek újra erdőben ereszkedtek meredeken lefele az igen sziklás,köves úton a Várhegyről. Néhol ki -ki lehetett kukucskálni a fák közt ,ahol a Duna kék medre csillogott. |
| Kálvára kápolna |
Nagyon lassan haladtunk a nehezen járható ösvényen,jó 20 percbe tellett míg elértük a sziklához támaszkodó,1770-ben épült Kálvária-kápolnát. Innét kicsit könnyebbé vált a haladás az 1961-ben újjáépített Kálvária stációi mentén. Itt már kiépített lépcsők segítették a gyorsabb haladást.
 |
| Visegrád a Kálváriától.. |
A stációk végén elköszöntünk a
-tól és egy lépcsősoron ereszkedtünk le Visegrád Óvárosi részébe,ahol egy sikátoron keresztül értünk a rk .templomhoz és a Fő utcához. Leértünk! |
| és a Viktorin sétányról |
A Fő utcán újra felbukkantak a jelzések ,így gyorsabb tempóra tudtunk kapcsolni. Idővel jól álltunk a következő járat csak bő 40 perc múlva indult Szentendre irányába,így beültünk az egyik patinás cukrászdába egy finom ristrettora és egy krémesre..
 |
| Visegrád,Fő utca |
Visegrád neve magas várat,fellegvárat jelent,a település a Duna jobb partján,a Dunakanyarban helyezkedik el.A város régészeti jelentősége kiemelkedő,a középkorban a magyar királyok egyik legfontosabb rezidenciája volt.A környék már az újkőkor idején is lakott volt.Laktak itt kelták,germánok,rómaiak,avarok,majd a magyarok.A város stratégiai szerepe végett már a rómaiak is építettek itt erődöt a Sibrik-dombon.Első latin nyelvű említése 1009-ben történik.Mivel a korábbi vár elpusztult,így a tatárjárást követően új,erősebb Fellegvárat emeltek. Nemzetközi jelentőségűvé az Anjouk korában lett a város,Károly Róbert 1320 környékén kezdte el a királyi palota építését.Pár év alatta a királyok kedvenc rezidenciája és királyi székhely lett. 1335-ben tartották a híres Visegrádi Királytalálkozót,melyen közép Európa uralkodói elhatározták a Habsburgoktól való függetlenedést.Nagy Lajos királyt itt kereste fel a lengyel küldöttség és ajánlotta fel részére a lengyel koronát. Ekkortól kezdve a Szent Korona mellett a lengyel Koronát is itt őrizték.A város a következő fénykorát Mátyás Király alatt élte meg,aki nagyszabású fejlesztésekkel tette Európa egyik vezető településévé.A török beözönlésével nagyszabású hanyatlás kezdődött Visegrád életében,többszöri ostrom közben cserélődött a tulajdonos.A város és a vár az értük folyó csatározások alatt a teljesen elpusztult,lakhatatlanná vált.A XVIII.sz elején érkeztek új telepesek Dél-Németországból.A település újbóli fellendülése a Dunai-gőzhajózás megindulásával kezdődött.Ma Visegrád az ország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjává vált.
 |
| Ristretto i dolce |
Jó 20 perces ejtőzést követően lesétáltunk a pár méterre lévő 11-e főút alatt átbujó aluljáróig,hogy azon átkelve a Visegrádi kompnál be tudjuk ütni ítinerjeinke az utolsó dunántúli pecséteket. Legközelebb már a Dunán "túl" fogunk barangolni a Börzsönyben.
 |
| Irány a Duna |
Az adminisztráció végeztével sajgó lábakkal újra átkeltünk az aluljárón,s a buszmegállóban vártuk be a hamarosan érkező járatot,melyen Szentendréig mentünk,ahol átszálltunk a HÉV-re és két megállót utazva Pomázon bezárult a kör.
 |
| A Fellegvár a Duna-partról |
 |
| Az utolsó pecsét a Dunántúlon |
Kocsiba pattantunk és a Nagyfalun keresztül hazafelé vettük az irányt. Útközben pótoltuk még energiaveszteségeinket és értékeltük a mai napot. Ma nagyon szép helyeke túráztunk a Visegrádi-hegységben,felejthetetlen panorámákkal lettünk gazdagabbak.Megtettünk 26 km-t,míg felfele teljesítettünk 515 m-t,míg lefele 1105 m-t ereszkedtünk.Nagyon tartalmas ,emlékezetes,felejthetetlen túranapon vagyunk túl.
 |
| Nagymaros,legközelebb onnét folytatjuk |
Hazaérve ma egy üveg Törley Charmant Doux pezsgővel jutalmaztuk meg magunkat.
 |
| Jutalom |
Még több kép a mai napról:
https://photos.app.goo.gl/KeidpmeTP2PAnpHz2
Videók:
https://www.youtube.com/watch?v=HfqB1Dqtg3Y
Térkép és szintrajz:
Jó ez a térkép,honnan van?
VálaszTörlés