IN MEMORIAM ROCKENBAUER PÁL
EMLÉKTÚRA A KELETI-MECSEKBEN
2017.11.24.
"Szerintem az a legboldogabb ember a világon,akinek olyan a foglakozása,
amit szeret,és ha a foglalkozása űzése közben olyan csodás tájakra is eljuthat,
amilyenekre nekem sikerült eljutnom."
Rockenbauer Pál:Csipetnyi Antarktisz (részlet a könyvből)
forrás:az Internet -turistamagazin .hu / mtsz.org,
A kép történetéhez bemásolom Kunos Gábor levelének egy részét...."amelynek egy kópiáját én kaptam archiválás céljából és adtam át publikálásra pl.a Turista Magazinnak.Hogy ez is ismert legyen a felvételt dr.Pászti Gyula készítette a ... még egymillió lépés című filmsorozat Zengővárkony környékén történt forgatásán. Dr.Pászti Gyula a Budapesti Túravezetők Klubjának első elnöke volt,amelynek örökös tagjai lettek Rockenbauer Pál és filmes társai.A kiváló természetfilmes halála után a klub felvette a nevét."..... Köszönöm az információkat,melyeket eddig nem volt szerencsénk ismerni!
Már 30 esztendeje történt ,hogy a mai napon a hazai természetjárók egyik nagy példaképe Rockenbauer Pál utoljára húzott bakancsot,hogy az általa oly nagyon szeretett természetben magányosan barangoljon.Ezen a túrán, a Naszály lábánál érte az értelmetlen Halál.Utolsó kívánságának megfelelően családja a Zengő lábánál található zengővárkonyi szelídgesztenyésben helyezte örök nyugalomra. Mind halálának helyszíne,mind a vörösmárvány kőtömbbel fedett sírja zarándokhellyé vált a természetbarátok,túrázók között.
forrás :az Internet-comment.blog.hu
Rockenbauer Pál ,a világcsavargó, a magyar természetjárás lelkes népszerűsítője ,televíziós szerkesztő,a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője ,a kéktúrázás Apostola 1933-ban Budapesten született.Földrajz-biológus szakon szerzett diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Első és egyetlen munkahelye a Magyar Televízióban volt,ahol földrajzi témájú dokumentumfilmeket szerkesztett,rendezett. 1970-ben elvégzett egy hegymászó tanfolyamot,melyet filmforgatásai közben kiválóan tudott kamatoztatni. Filmezett a Földközi-tenger országaiban,Indiában,Nepálban,az Antarktiszon,Észak- és Dél Amerikában,Óceániban és Afrikában. Feljutott többek közt a Mauna- Kea,a Kilimandzsáró, a Kommunizmus -csúcs, a Kriván és a Fehér -tavi csúcs legmagasabb pontjára is. Filmjei a teljesség igénye nélkül: Magyarok az Antarktiszon,Jöjj nézd a Kilimandzsárót,Magyar búvárok kubai vizeken,A Napsugár nyomában. Legismertebb filmjei azonban az Országos Kéktúrát bemutató Másfél millió lépés Magyarországon és a Nyugat és a Dél Dunántúlt megismertető ...És még egymillió lépés Magyarországon. Ez utóbbi vetítését sajnos már nem érhette meg. Emlékezetét több kopjafa,turistaház őrzi az Országos Kék Kör mentén,de az általa bejárt útvonalon kialakított Dél-Dunántúli Kéktúrát is róla nevezték el 1989-ben.
Már régóta terveztük,hogy felkeressük Rocki sírját,aztán ez a szomorú évforduló tette alkalmassá,hogy meg is valósítsuk. Halálának napján több szervezet is rendez emléktúrákat mind a sírjához,mink a Naszály oldalában. Vacilláltunk melyikre is menjünk,de az élet felülírta elképzeléseinket,egy előre nem látott családi esemény jött közbe 26.ára. Így úgy döntöttünk,hogy Enyészet havának huszonnegyedik napján bakancsot húzunk és egy emléktúra keretében felkeressük a hazai természetjárás apostolának a végső nyughelyét,hogy elhelyezhessük a megemlékezés szalagját és koszorúját. A túrát Pécsváradról indítottuk,elgyalogoltunk a Keleti-Mecsek elzárt varázslatos ékkövébe, a Réka-völgybe. Innét Püspökszentlászló volt a cél,majd felkapaszkodtunk a Mecsek legmagasabb csúcsára a Zengőre,ahonnét leereszkedtünk Pécsváradra.Ez nagyjából 17 km-t jelentett,mely alatt viszont sikerült jelentős szintkülönbséget összehozni(670m).Városnézés után átautóztunk Zengővárkonyba a szelídgesztenyésbe,ahol leróttuk kegyeletünk példaképünk előtt.
 |
| Pécsvárad,Nagyboldogasszony róm kat.temp. |
Ma mintha a Mediterránumban jártunk volna, a Dél-Dunántúlra szép,kora tavaszias időt ígértek,ami teljesen be is igazolódott,bár a levegő elég párás volt,így a szép panorámaképek ma is fuccsba mentek. Összességében azonban egy szavunk sem lehet,mert ilyenkor már nagy szerencse szép,napsütéses körülményeket kifogni.Ráadásul itthon egész nap nyirkos,ködös volt a levegő.
 |
| Pécsvárad,vár |
Szeretem ezeket az egynapos,viszonylag távoli túrákat,ilyenkor korán lehet/kell kelni és az valami jó érzés,ezért a kakas ma is 4,20kor kukorékolt,cihelődés,kávézás után negyed hatkor röffentettem a motort és indultunk tejfehér ködben. Sásdon meg kellett itatnunk a lovakat.,mi is bepusziltunk még egy kávét,majd Mánfánál elvágták a ködöt ,fényes napsütés fogadott,a napsütéssel kedvünk skálája is nagyot ugrott. Pécsen már a reggeli csúcsban autóztunk,majd negyed nyolc környékén parkoltunk le Pécsvárad főterén ,a Szentháromság szobornál.
 |
| Pécsvárad,szentháromság szobor |
Pécsvárad a Keleti -Mecsek központja,a hegység legmagasabb pontjának, a Zengőnek a lábainál. A Pécsváradi bencés kolostort I.Szent István alapította,első apátja Asztrik volt,aki a Szent Koronát hozta el az Államalapító királynak.1333-tól városként,1439-től mezővárosként említik.A török hódoltság idején török közigazgatási székhely,a város ezekben az években hanyatlásnak indult,megmaradt lakói a kálvinista vallást vették fel. 1689-ben az akkori pécsváradi apát katolikus németeket telepített a városba. 1849-ben vált járási székhellyé,mely rangot egészen 1966-ig megtartotta. 2013-ban vált újra járási székhellyé.A kitelepítések során a német ajkú lakosság döntő többségét elűzték lakóhelyéről.Helyettük Felvidékről telepítettek ide magyar anyanyelvű családokat. 1993-ban újból városi rangra emelték.A várost érintette az 1912-ben átadott Pécs-Bátaszéki vasútvonal ,melyen 2009-ben szűnt meg végleg a forgalom.
 |
| Pécsvárad |
Gyors szerelvényigazítás,rövid fotózás és máris megtettük az első lépéseket a 
(Pécsvárad-Kárász) mentén,mely mai túránk gerincét fogja képezni. Elhaladtunk a Városháza impozáns épülete mellett,majd a Tavasz utcán értünk ki a meredeken emelkedő Vár utcára. A város nevezetességeivel most nem foglalkoztunk,mivel a városnézést visszaérkezésünk utánra terveztük. A város történelmi nevezetességeinél csatlakoztak hozzánk a Magyar Zarándokút 
jelzései,melyekkel mai túránkon elég sok helyen fogunk találkozni.
 |
| Díszes zarándokútjelző |
A Magyar Zarándokút Esztergomtól szeli át észak-déli irányba az országot Máriagyüdig,miközben érinti hazánk szent helyeit.Az útvonal hossza 430 km körül mozog,de a szükséges kitérőkkel eléri a 600 km-t. Végig jelzett útvonalon halad,mely az út nagy részén egyéb jelzett turistautakra épül,20-35 km-enként pedig működő zarándokszállások várják az utazókat. Az út végigjárásához zarándokútlevél kiváltása szükséges. Részletek
 |
| Csinger 2 kút |
A Kossuth téren átvágva,a Zengő utcán emelkedtünk tovább,elértük a kovácsoltvas felhúzó szerkezettel ellátott Csinger kutakat,melyek most nem működtek,mivel már leeresztették (téliesítették) őket. Így elmaradt a szokásos forrásprocedúra.
 |
| Felhagyott bánya |
Innét kisebbségek által lakott részen emelkedtünk tovább,elhagytunk egy felhagyott bányát és máris beléptünk a Sajgó vegyes erdejébe. A késő őszi erdő fáiról már eltűntek az ezer színben pompázó levelek,melyek most sárga és vastag avarszőnyeget képeznek, beborítva az egész erdőt,melyből már hiányzik az énekes madarak csicsergése és csak-egy ragadozó madár vijjogását hallani.
 |
| A Sajgó erdejében |
ÉNy-i irányba kellemes emelkedőn kapaszkodtunk a vegyes erdőben,mely egy idő után cseres,tölgyesbe majd tölgyes-bükkösbe váltott. Utunkat jobb oldalról a meredek falu Csinger-gödör kísérte. Jó két km megtételét követően turistaút kereszteződésbe érkeztünk és időlegesen elköszöntünk a és a jelzésektől és a 
jelzések mentén K-nek fordultunk és egy széles ,saras ösvényen haladtunk tovább. Az ösvényünk innét ereszkedni kezdett és egy vadkanos kaland után hamarosan leértünk egy erdészeti aszfaltútra. Ilyen közelről még nem láttunk vadkant,talán 10 méterre keresztezte kényelmesen cammogva utunkat ,fittyet sem vetve ránk. Persze mire a gép előkerült,a disznó már árkon -bokron túl volt.
 |
| Útkereszteződésben |
 |
| Menedékház a Zengő lábainál |
Az aszfalton hullámvasútaztunk pár száz métert,majd újra az erdőbe tértünk,ahol egy tisztásnál csatlakozott hozzánk a Szent Márton út a 
jelzéseivel,erről a zarándokúttal bővebben ebben a túrabeszámolómban foglalkoztam. Sáros ,lejtős szekérúton ereszkedtünk tovább,balról egy az Öreg(Halász) patak irányába igyekvő csermely vágta szurdok követett bennünket.Pár száz lépés megtételét követően fenyvesek tűntek fel ,a táj kiszélesedett és leértünk a Kelet-Mecsek egyik eldugott ékkövéhez a Réka Völgyhöz.
 |
| Szerpentin a Zengő oldalában |
A vadregényes Réka-völgy felső részéhez érkeztünk meg,a kulcsosházként funkcionáló Réka kunyhóhoz,mely igazán romantikus, csendes helyen három patak találkozásánál várja a csendre,nyugalomra vágyókat. A kunyhót max 10-12 fő veheti igénybe igen méltányos áron,ahol igazi tanyasi élet várja az érkezőket. Villany,térerő nincs,víz a közeli Etelka forrásból,gyertya, sparhelt, petróleumláma, mosdás a patakban vagy max lavórban Ezen az idilli helyen lévő kunyhóban igazi feltöltődés lehet eltölteni pár napot, kiszakadva napi taposómalom idegőrléséből és kellően lelassulni legalább egy pár napra. Bakancslistás lett a hely.
 |
| Érkezés a Réka-völgybe |
Földbe gyökerezett lábakkal álltunk egy ideig, élveztük a helyet.Egy holló károgása zökkentett vissza a valóságba bennünket,fotóztunk,kicsit frissítettünk,majd a turistaút kereszteződésként is funkcionáló helytől a 
és a jelzések mentén folytattuk a vándorlásunka.t.
 |
| Réka kunyhó |
Először a Réka kunyhótól pár tíz méterre lévő Etelka-forrást vizuáltuk meg,jött a forrásprocedúra ,majd fahidakon keltünk át az Öreg(Halász)patakon és meredek emelkedésbe kezdtünk a Réka-völgy meredeken lezuhanó oldalába.
 |
| Öreg(Halász)patak |
 |
| Etelka forrás |
A Réka-völgy méltó társa a Kelet-Mecsek másik két lebilincselő szurdokának(Hídasi-völgy,Óbányai-völgy),de mégis más. Nincsenek látványos vízesései,zúgói,de vadságával ,romantikusságával méltán sorakozik fel azok mellé,egyszer látni kell. A völgy oldalában vezető ösvény meredeken emelkedik,oldalaz,néhol csak egy-másfél láb szélességű,a haladás itt fokozott figyelmet igényel.Télen havas,jeges viszonyok között nagyon nehezen járható szakasz. Nekem most is sikerült egyet perecelnem,nem figyeltem és egy gyökérre léptem és a rajta lévő falevélen kicsúszott a bakancsom. Alapesetben meg kellett volna fogni ezt a csúszást,de aki nem figyel az megismerkedik az édesanyafölddel,mely most jó sáros is volt.
 |
| A Réka-völgy oldalában |
 |
| Cseles |
Egy idő után az ösvény elkanyarodott a völgytől,az emelkedő is mérsékelődött ,utunk innét szép szál bükkök közt folytatódott a Bodzás- völgy gerincén. Jó ezer lépés megtételét követően újból kiértünk az erdészeti útra,itt a jelzések időszakosan elköszöntek tőlünk. A tisztáson egy esőbeálló és a egy emlékkő(Zengő vándortábor) található. Innét az országúton ereszkedtünk tovább,követve a jelzéseket,melyek majd egy km megtételét követően betértek az erdőbe és becsatlakoztak a jelzésekbe.
 |
| Vadregényes |
 |
| A Bodzás-völgy gerincén |
Az ösvény innét meredek ereszkedésbe kezdett elrongyoltunk a Korsoma -rét és a Korsoma -forrás mellett és máris feltűnt a püspökszentlászlói püspöki arborétum kerítése,mely mellett ereszkedtünk,kanyarogtunk egy ideig,aztán a Püspöki Kastély sarkánál elköszöntünk az imént feltűnt jelzésektől és -ek mentén beléptünk Püspökszentlászlóra.
 |
| Emlékkő a Zengő derekán |
 |
| Egy kis pantomimes romantika |
Püspökszentlászló romantikus helyen, a Zengő-hegy északi oldalában egy szűk völgyben található,Hosszúhetényhez tartozik Felújított házait hétvégi nyaralónak,falusi turizmus céljaira használják.Nevét a hagyomány szerint Szent László királyról kapta ,ki szívesen vadászgatott erre és egyszer egy vihar elől egy itt lévő barlangban húzta meg magát. Évszázadokon keresztül a pécsi püspök birtokaként volt ismert,aki nyári rezidenciát is rendeztetett be a faluban.A Püspöki Kastélyként ismert nyári rezidenciát 1797-ben Esterházy László Pál pécsi püspök építtette.1955-ben ebben a kastélyban tartották fogva Mindszenty Józsefet,majd később itt raboskodott Grósz József érsek is. A Püspöki Kastély és a Szent László Templom teljes körű felújítása 2015-ben fejeződött be ,azóta a kastély turisták számára is látogatható.A kastély éke a mellette található arborétum,melyet szintén Esterházy püspök alapított és utódja Hettyei Sámuel fejlesztett tovább.
 |
| A Püspöki Kastély távolról... |
 |
| és közelről |
Elérve
a pécsi Püspök nyári rezidenciáját,rögtön méreg fogadott bennünket,mivel a látogatóközpontnál tudatosult,hogy a kastély csak Október 31.ig látogatható. Kicsit fortyogtam,hisz jövetelünk egyik célja a kastély megnézése lett volna. Sebaj,ez legyen a legnagyobb baj,de a csodás helyszínen lévő üdülőfaluba így is bőven megérte leereszkedni.
 |
| Szt.László király szobra |
Így felkapaszkodtunk a meredek domboldalon lévő Szent László szoborhoz,majd a temető régi és újabb sírjai közt a Hettyei-forráshoz ereszkedtünk le,ahol a szokásos forrásprocedúra következett egy kis pihenéssel,frissítéssel és egy forráscsokival.
 |
| Hetyei-forrásnál |
Közben a forráshoz ért egy helybeli házaspár ,kik a szomszédos Óbányára ruccantak át gyalog ,majd vissza. Kicsit elbeszélgettünk velük,látszott rajtuk,hogy élvezik az idilli helyen az életet. Szívből irigylem Őket,szívesen laknánk mi is ilyen helyen.
 |
| Püspökszentlászló,Szt.László templom |
 |
| Az arborétum |
 |
| Játék a tóban |
Pihenés után szedelőzködtünk és betértünk a Kastélyhoz,mert kívülről szerencsére látogatható,a kapu mindig nyitva . Sétáltunk a most már téliesített,de így is szép arborétumban, körbejártuk a szépen felújított kastélyt és a Szent László templomot,kedvenc feleségem bőszen fotózott. Fejet hajtottunk Mindszenti bíboros emléktáblája előtt,majd megkerestük a Zarándokút
jelzéseit,hisz innét egy darabig őket követtük.
 |
| A Kastély az arborétumból |
Az arborétumban nincsenek a jelzések felfestve,így azokat egy kapun kilépve találtuk meg először.Száraz lábbal átkeltünk a most csak csordogáló Husszúhetényi-vízfolyás medrén és csodaszép montánbükkök közt emelkedtünk a patak szurdokát követve egyre magasabbra.Csodálatos ősbükkösben jártunk,élveztük is minden pillanatát. Mai túránk legszebb részén jártunk.
 |
| Átkelés a Hosszúhetényi-vízfolyáson |
Nagyjából ezer lépés múlva egy kidőlt óriás bükkhöz érkeztünk,ezen átmászva leereszkedtünk a Zarándok-kút nevet viselő forráscsoport keskeny völgyébe,ahol következett a szokásos forrásprocedúra.
 |
| Itt megy tovább az ösvény |
A Zarándok- kutat 2008-ban újították fel,ekkor szüntették meg az addigi több kifolyást. A forrástól jobbra van egy másik forrásmező,a József-forrás,de ennek nincs kiépített foglalata. Ugyancsak nincs foglalata a Zarándok-kúttól balra található ,időszakos Mária-forrásnak sem.
 |
| Zarándok -kút |
A zarándokút
jelzéseihez a forrásnál hozzánk csatlakozó
jelzések mentén felkapaszkodtunk a sűrű erdő mélyén megbúvó Mária kápolnához.
 |
| Mária -kápolna a rengetegben |
Mária-kápolna,Pieta-kápolna avagy Fájdalmas Anyának,Zengő Csillagának búcsújáró helye.Egykor a kápolna helyén egy faragott Mária szobor állott,melyet bencés szerzetesek emeltek.Miután ez elsorvadt, egy mázaszászvári illetékességű személyt (Kiss György) kértek fel egy Mária szobor készítésére. A Pieta-szobor fehér mészkőből készült és ezt a szobrot helyezték el az 1907-ben épült kápolnában.A szobrot Zengői Máriának vagy Zengő Csillagának is nevezik.A kápolna minden év májusának és szeptemberének második vasárnapján búcsújáró hely is egyben.
 |
| Hányattatott sorsú Mária kép |
A világ zajától távol eső szerény kegyhely igazán vonzó azok számára akik csendben magányosan szeretnének elmélkedni a Szűzanya oltalma alatt. Rövid elmélkedés után tovább álltunk és a hatalmas bükkök alatt folytattuk a kaptatást a Zengő oldalában,bár az emelkedő itt lényegesen szelídebb arcát mutatta.
 |
| Bükkösben |
Jó ezer lépés múlva egy kereszteződésnél újból elértük a
jelzést és itt a
meg is szűnt,idáig vezették a vándort..A csomóponttól már csak egy km volt hátra túránk mai csúcspontjáig a Zengő csúcsáig. Egy km,de milyen egy kilométer! Ezen a szakaszon 182 m szintemelkedés várt ránk,ami ugye testvérek közt is átlag 18%-os . Viszont az első ötszáz m nagyon lankásan emelkedett,a feketeleves a táv második 500 méterén jött el,itt a szintemelkedés 130 m körül volt. Fel lehetett kötni a szennyest.
 |
| Indul a csúcshódítás |
Úgyhogy szívünk hamarosan torkunkba dobogott,levegőkészletünk a nullához közeledett,de megoldottuk a feladatot és lihegve,szuszogva értük el a Zengő 682, tfsz csúcsát. Újfent sikerült a csúcshódítás,eufória kerített hatalmába bennünket.
 |
| Elfogyott a levegő |
 |
| Csúcsközelben |
A Zengő(682m tfsz) a Mecsek legmagasabb pontja,a Kelet-Mecsek legkevésbé bolygatott részén fekszik.Nevét a népmonda szerint a hegy belsejében rekedt kincskeresők kiabálásáról kapta. A hegy oldalában található a híres zengővárkonyi szelídgesztenyés,ahol Rockenbauer Pál sírja is található.A Zengő csúcsán egy 1984-ben épített földmérő torony található,melyet később kilátóként is használhattak a turisták.Jelenleg a kilátó használatát életveszélyre figyelmeztető tábla tiltja.A kilátó közelében találhatóak Zengővár(Miklós vár) romjai.A várhoz és a Magyaregregyhez közeli Máré várhoz kötődik Máré vitéz és Miklós vitéz tragikus legendája . Máré vitéz miközben háborúban csatázott,ifjú felesége megcsalta a közeli vár gazdájával ,Miklós vitézzel. A szerelmi kalandból egy leánygyermek is született. Máré vitéz már a lány serdülésekör tért haza és haragjában mindkét várat földig romboltatta. Mindenkit betemettek a romok,melyek alatt a legenda szerint mesés kincs is található.A vétlen lánynak azonban a nép ajka különös túlélést biztosított: száz évente egyszer valakinek esélye adódik,hogy kiszabadítsa,akinek meg kell csókolnia háromszor a szörnyekké váló lányt és akkor a lány keze mellé a kincs is az övé lesz. A vár helyszíne a legendák végett a kincskeresők kedvelt helye volt,első tudományos felmérése 1992-ben Nováki Gyula nevéhez fűződik.Több XIII.sz. edénytöredék is előkerült,de régészek szerint a vár alapjai egy római őrtoronyra épülhettek.Meg kell még említeni,hogy az akkori kormányzat 2000 környékén egy NATO lokátorállomást szándékozott telepíteni a csúcsra,melyet a hely értékeinek megóvására létrejött környezetvédő ,Zengő Koalíciónak sikerült megakadályozni.
 |
| A Zengő távolból |
 |
| A Zengő vár romjai |
Először a Zengő-vár csekély maradványait kaptuk lencsevégre,majd következett a csúcsfotózás a geodéziai mérőtoronynál. Mivel leírások szerint pazar a kilátás a toronyból,ezért kacérkodtunk,hogy felmászunk,de hallgattunk a kiírásra,hogy életveszélyes felmászni a toronyba. Bár én különben sem hiszem,hogy felmentem volna,mert ugye a majré a kilátóknál mindig velem van.
 |
| Torony a Zengőn |
 |
| Tépett zászló |
Miután kifújtuk és kifotóztuk magunkat megettünk egy szendót a hazulról hozottból,frissítettünk ,ettünk egy csúcscsokit és már indulni készültünk mikor földmérők és statikusok érkeztek fel a csúcsra. Miután kaptak már levegőt váltottunk pár szót velük. Tőlük hallottuk az örvendetes hírt,hogy tervbe van véve a torony átalakítása,mely után a Csóványosihoz hasonló kilátót élvezhetnek a túrázók a Zengőn is.
 |
| A Csúcson |
Miután elköszöntünk a-ok mentén megkezdtük az ereszkedést a Zengőről DK-i irányba Pécsvárad felé. Ez az út sokkal jobb vonalvezetésű,nem annyira meredek ,mint amin mi vettük be a csúcsot. Egy széles jól járható ösvényen vesztettük a métereket és hamarosan elértük a Viki esőbeálló düledező romjait.
 |
| Tájkép a Viki esőbeállótól |
Jó ezer lépés múlva egy tisztáson csatlakoztak a jelzések,hogy pár száz méter ereszkedés erejéig velünk tartsanak,ez a közös út alig öt percig tartott és megérkeztünk a kereszteződéshez ahol reggel már jártunk. Itt elköszöntünk az imént hozzánk csatlakozó jelektől és DK-nek fordultunk.
 |
| Széles utakon |
A és a jelzések mellett a reggel már bejárt útvonalon ereszkedtünk le Pécsvárad első épületéig,majd a már ismert utcákon értük el a város temetőjét,ahol az Árpád- kori román stílusú Mindenszentek kápolna található. Itt megszakítottuk a túrát,megnéztük ,fotóztuk a kápolnát,melybe bemenni sajnos nem tudtunk.
 |
| Finisben |
 |
| Érkezés Pécsváradra |
Innét a Nagyboldogasszony Plébánia templomhoz sétáltunk,melyet szintén csak kívülről tudtunk megnézni,majd bóklásztunk a "Pécsváradi várban",mely tulajdonképpen egy erősített monostor volt.
 |
| Mindenszentek templom,Pécsvárad |
 |
| A Nagyboldogasszony templom homlokzata |
A Pécsváradi várként ismert monostor elnevezése félrevezető,mert az épületegyüttes soha nem funkcionált hadi értelemben erősségként.Bár voltak falai és bástyái,de azok funkciója csak a lakosság rablótámadások elleni védelméül szolgált,komolyabb ostromot nem bírtak volna,arra nem is volt példa.A monostort I.(Szent) István alapította 1015ben,első apátja a Szent Koronát hazánkba hozó Asztrik volt,aki itt élte le az életét. II .Géza idején a monostor leégett,de rövidesen újjá építették.A Tatárjárás idején komoly pusztítást végeztek a mongol hadak. A vész elmúltával IV. Béla újíttatta és erősíttette meg kőfalakkal,bástyával.1357-ben Jordán apát fényes palotát emeltetett magának a falakon belül.Az 1400-as években kapott a "vár" fegyveres őrséget,ekkoriban erősítették meg a hatékonyabb védelem érdekélben a falakat.A mohácsi vész után Martinuzzi György barát védhetetlennek tartotta a falakat és a várnaggyal felrobbantatta a védőműveket.A falakat a megszálló oszmánok sem állították helyre.A török kiűzését követően az omladozó apátságot Habsburg Lipót császár a kölni érseknek adományozta.Az érsek parancsára 1729-ben részben helyreállították az épületeket,de a középkori nagy templomot és a kolostort nem,sőt azok használható köveit építették be a felújítás során.Megszüntették és lebontották a feleslegessé váló védőműveket,így ma csak a magas torony látszik,ami egyben védjegye is az egykori erődített pécsváradi kolostornak.A jelenlegi róm kat Nagyboldogasszony -templom 1767-ben épült barokk és rokokó stílus jegyekkel. A temetőben található Mindenszentek tiszteletére felszentelt róm. kat . kápolna román stílusba épült a XI.sz-ban. Később többször átépítették ,gótikus,barokk majd a XIX sz-ban historizáló stílusban.
 |
| Pécsváradi vár kívül, |
 |
| s belül |
A város nevezetességeinek megismerése után vissza sétáltunk a Szentháromság térre ,ahol befejeztük a mai túránkat,de a napnak még nem volt vége,vissza volt még jövetelünk legfőbb célja,tisztelegni Rockenbauer Pál sírjánál, mely a szomszédos Zengővárkony egyik szelídgesztenyésében található.
 |
| A szelídgesztenyésben |
Kocsiba ültünk és hátsó utakon értük el a Zengővárkony határában található pihenőt,ahol 
és jelzések mellett található a szelídgesztenyés,ami Rocki egyik kedvenc helye is volt és kívánságának megfelelően itt alussza örök álmát.
Meghatódva,csendben ballagtunk el a vörösmárvány sírkőig ahol könnyeinkkel küzdve megkoszorúztuk és elhelyeztük az emlékezés szalagját "Pali" sírjánál,közben eldúdoltuk Roki kedvenc nótáját ,képzeletben koccintottunk egy pohár vörösborral,mely kedvenc itala volt.Megható ,felemelő és csendes percek voltak......
A megemlékezés után beautóztunk a dallamos nevű Zengővárkonyba,ahol röviden megismerkedtünk ezzel a kedves kis falucskával.Sajnos minden nevezetessége zárva volt,így csak kívülről volt szerencsénk megismerni őket.
 |
| Zengővárkony,Bormúzeum |
Zengővárkony szintén a Zengő lábainál fekvő település ,határában legendás több száz éves szelídgesztenyés található,bár ősi fái pusztulóban vannak.Területe ősidők óta lakott,itt találta meg Dombay János a "zengővárkonyi madonna" névre keresztelt őskori agyagszobrocskát.A falut I. (Szent) István a Pécsváradi Apátságnak adományozta. A török elől menekülő görögök feljegyzések szerint itt találtak menedéket.A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el,az oszmánok kiűzését követően német ajkú lakosság is megtelepedett itt.A kicsi,gondozott faluban mintaszerű a népi hagyományok ápolása.Több gyűjtemény is helyet kapott a faluban(Tojás múzeum,Szalmagyűjtemény) . A falu melletti egyik szelídgesztenyésben található Rockenbauer Pál sírja.
 |
| Zengővárkony ref.temp. |
A falunézést követően befejeztük ezt a tartalmas és szomorú napot,majd Pécsre autóztunk,ahol tartottunk egy coffé und kuchen szünetet,majd hazafelé vettük az irányt,közben az egyik jól bevált helyen pótoltuk energia veszteségeinket,valamint összegeztük a mai napot.
Mai túránknak egy szomorú esemény adta az alapját,de nagyon tartalmas szép túrát tettünk a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben. A túra során szűk 17 km- t tettünk meg,miközben mind felfele,mind lefele 680 m szintkülönbséget teljesítettünk. A túra során csodás,felejthetetlen helyeken jártunk,miközben feljutottunk a Mecsek legmagasabb pontjára. A nap fénypontjaként eljutottunk példaképünk,a hazai természetjárás egyik legnagyobb ikonjának a sírjához is. Szép,tartalmas nap volt!
forrás:az Internet-masfel.blog.hu
Hazaérve a szokásos jutalom volt hátra,mely ma egy üveg,a túra helyszínéhez illő Villányi Cabernet Sauvignon volt,mely mellesleg Rocki egyik kedvenc itala is volt. Egészségetekre!
 |
| Jutalom,egészségetekre! |
Térkép és szintrajz:
(Pécsvárad-Kárász) mentén,mely mai túránk gerincét fogja képezni. Elhaladtunk a Városháza impozáns épülete mellett,majd a Tavasz utcán értünk ki a meredeken emelkedő Vár utcára. A város nevezetességeivel most nem foglalkoztunk,mivel a városnézést visszaérkezésünk utánra terveztük. A város történelmi nevezetességeinél csatlakoztak hozzánk a Magyar Zarándokút 
jelzései,melyekkel mai túránkon elég sok helyen fogunk találkozni.
és 
és
