Dezső Anna:Lesz még tavasz 1-2 vk. 2010,jún.28.
Fergeteg havának huszonegyedik napjának hajnalán megcsodáltuk a holdfogyatkozást,majd felejthetetlen,havas túrán előbb
a Siaréna kiváló minőségű,”vasalt” pályáin aztán a
Keleti-Bakonyban tapostuk a sok helyütt szűz havat. Az időjárás
végig elkényeztetett bennünket,szikrázó napsütésben ,-1 – +1
fok közti hőmérsékleten igazi örömtúrázásban volt részünk.
A túrán a KDP egy újabb szakaszát teljesítettük,fogyasztva a
mozgalom hátra lévő kilométereit.
Testünk
és lelkünk edzésén kívül a téli túrák legnagyobb előnye,hogy
az alapos tisztítás után is maradnak bakancsainkban elbújó
sármaradványok. Nos ezek aztán az ilyen túrákon biztos,hogy
kiáznak belőlük. Így eggyel több okot tudtunk felvonultatni,hogy
indulunk. Terveinkben egy havas kékezés szerepelt,de mivel tudjuk
,hogy az élet egy nagy rendező,így újból bepirosodtunk. Számba
vettük a szóba jöhető szakaszokat és úgy döntöttünk,hogy
mivel sível már annyiszor lesiklottunk az Ámos-hegyről, ideje
lenne már egyszer gyalog is megmászni és lécek helyett ezúttal
bakancsban „leszáguldani”a lejtőkön,aztán újabb
kapaszkodások,ereszkedések után Bakonynánán befejezni a túrát.
 |
| folyékony télikabát |
 |
| Eplény |
Ahogy
múltkori beszámolómban,így a mostaniban is állandó túratársam
rövid,de velős összegzésével kezdem a nap élményeinek
leírását:
"Ma újra látogatást tettünk Hó Királynőnél és Jég Királynál...Víz Hercegkisasszony ma szabin volt,hála ég...Viszont a nadrágom tele lett az eplényi sípályán lefelé. A hangyák nagyobbat lépnek,mint én ott lefelé. Mennyivel könnyebb lejönni sílécen... Legalább azt élvezem... Ott kicsit elszakadt a cérna. Vigasztaltam magam egy finom aszaltszilvás forraltborral. Viszont az,hogy EGY patakon sem kell átkelni,maga a csoda volt. Ja,átkeltünk a Gaja -patakon....és hídon!Jég Király csak néha volt jelen,igaz egy piruettet is dobtam...erre fel is hívom a jégtáncosok figyelmét...tanulhatják a koreográfiát..Hogy minél előbb átjussak a jég birodalmán, bekapcsoltam a rakétákat. Ez annyira jól sikerült,hogy találkoztunk egy futóval(mondjuk ebben az időben nem hogy futni,kimozdulni sem szeretek! ) aki elismerően nyilvánult meg a tempót illetően.D e a szikrázó napsütés,a hó gyémátcsillogása kárpótolt mindenért. Meg hajnali 5-kor a Hold ragyogása.. „
 |
| Enikő pansio |
Teliholdkor
általában hidegebbek a reggelek,ez az idei év első teleholdjakor
sem volt másképp.Ráadásul most egybeesett a vérholddal és egy
teljes holdfogyatkozással is. Ilyet nem mindennap lát az
embergyereke,így mindenképpen hajnalban keltünk volna. A
fényszennyezett városban is csodás látvány volt,ahogy a föld
árnyéka egyre nagyobb darabot harap ki a holdból. Még a hideg sem
tudott eltántorítani,hogy percekig figyeljük ezt a ritka
jelenséget,mielőtt beültünk a már közben jól felmelegedő
autóba. Aztán útközben kevésbé fényszennyezett területeken
többször is megálltunk még megcsodálni. Ennek és az útközbeni
ristrettózásnak,rétesezésnek köszönhetően ezennel pontosan
időzítettük Zircre való érkezésünket. A kiszemelt járat
sofőrje már épp készült becsukni az ajtókat,mikor loholva
odaértünk.
 |
| Ámos-hegyi Parkerdő |
 |
| Óriások ödvözlése |
A
busszal Eplényig hajtattunk,ahol dideregve léptünk ki a hideg
levegőre. No ezen nincs mit csodálkozni,hazai viszonyok közt hegyi
vidékre érkeztünk. A zirci apát tulajdonában lévő területre a
18.sz-ban érkeztek német telepesek. A falu fellendülését az
1929-ben nyitott mangánércbánya indította el,mely az 1970-es évek
végéig működött. Napjainkban az Ámos-hegyen üzemelő Síaréna
tette a falu nevét országosan ismertté.
 |
| érkezés a Síarénába |
Átkeltve
a forgalmas 82-es főúton az Ámos-hegyi Parkerdő Újtelepi
pihenőjénél magunkra öltöttük folyékony
nagykabátjainkat,megigazítottuk cók-mókunkat és belekezdtünk a
kapaszkodásba a hegy tetejének irányába. Utunkat rövidesen meg
kellett szakítanunk,hogy a zárva lépvő Enikő panziónál
beüthessük ítinerjeinkbe a mai első igazoló pecséteket. Széles
sétaúton kapaszkodtunk egyre feljebb,köszöntünk a felettünk
haragosan sercegő óriásoknak,melyek a magasfeszültségű
távvezetéket tartják. Átadtuk a régebbi túráinkon megismert
testvéreik üdvözletét,így már a mérges fogadtatást barátságos
zümmögés váltotta. Kapaszkodás közben a nap is
kisütött.Valóságos fényjátékot varázsolva a havas tájra. Így
ma nagyon hamar előkerültek a naphemük és napkrémek,de ezek
ellenére is délutánra szépen kipirosodtunk,mintha szoliban
töltöttük volna az időnket.
|
| csákányosok fordítója |
Az
elmúlt napoknak köszönhetően a régebbi hó olvadásnak
indult,majd a hideg érkeztével jégpáncéllá fagyott. Még
szerencse,hogy valamennyi utánpótlás is érkezett,így nem a
jégen,hanem a vékony hótakarón kellett baktatnunk. De ha nem jól
léptünk könnyen jött a kicsúszás. Így első Menyasszonyommal
egész nap egymást váltogatva mutattunk be dupla Axeleket és
tripla leszúrt Rittbergereket. Már reggel bekattant a hazai Rock
and Roll apostolának slágere „Napfény a jégen”,melyet egész
nap dúdolgattunk.
 |
| reggeli csemdélet |
Egy
kereszteződésben elgondolkodtunk felmenjünk-e az Ámos-hegyi
kilátóba,de időtakarékossági okokból ezt elvetettük és
pillanatokon belül megérkeztünk az Aréna legújabb attrakciójához
,a nemrég átadott kétüléses sífelvonó alá ,az ősöreg
csákányos felvonó középállomásához. Eplényben egy vidéki
kis sípálya működött kiszolgáltatva a természet
kényének-kedvének,évi pár sínappal. Aztán jó pár éve pár
megszállott befektető mert nagyot álmodni és áldozatos munkával
kialakítottak egy hazai viszonyok közt kiemelkedő sípálya
rendszert. A fejlesztéseknek köszönhetően már nemcsak Holle-Anyó
kegyeiben bízhatnak,hanem korszerű hóágyúikban is,melyek számát
egy romboló hadihajó is megirigyelhetné. A munka meghozta
gyümölcsét,valóságos alpesi centrumot varázsoltak,melyet
rengeteg síző és síelni tanulni vágyó látogat.
 |
| bevetésre készen |
 |
| ezerrel tolják az ágyuk |
Korán
érkeztünk,még zárva volt az Aréna,így kényünkre kedvünkre
szlalomozhattunk a remekül előkészített,széles pályákon.
Mennyire más érzés villámgyorsan lesiklani a hol enyhébben,hol
vadabban lejtő dombokon,mint azokon gyalog lemenni. Túratársam
hiszticskéje elő is jött egy pillanatra,de ezen „atyai”szigorom
gyorsan segített. Rászóltam,hogy ne tottyogj mint lúd a
jégen,erre ugye jött a durcás korszak és a dac. De hatott,mert
vele a bátorság is előkerült. Persze,ha sível megyünk….
Ereszkedés közben a hóágyuk garmadája ontotta ránk a friss
műhavat,így ma még „hóesésben”is sikerült túrázni.
 |
| ereszkedés a sípályán |
 |
| Holle Anyó |
Mire
leértünk a völgyállomáshoz,már a mai napi negybecsű is bőszen
gyülekezett. Már nyitott a Holle-Anyó hütte is,melybe persze,hogy
betértünk egy forralt bor erejéig,a kissé átmelegedünk
indokkal.
 |
| Szent Sólyom |
 |
| melegítő |
Gyorsan
repültek a percek,kissé megkésve folytattuk a túránk a
Malom-völgy keskeny aszfaltcsíkján. Útközben integettünk a
szélvész sebességgel száguldó négy üléses Szent
Sólyomnak,elköszöntünk a sípályáktól,de a hóágyuk dübörgése
még sokáig kísért bennünket. Csodáltuk az alattunk
csillogó,kanyargó Malom-völgyi-patak medrét,az egymást követő
duzzasztott víztározókat. Közben mobil vadászleseken virtuálisan
gyakoroltuk a célbalövés tudományát,aztán csak azt vettük
észre,hogy elhagytuk az aszfaltot és egyre fickósabban emelkedik
alattunk az út.
 |
| befagyott víztározó |
 |
| A Malom-völgyben |
 |
| gyakorlás |
Régi
vasútvonalat kereszteztünk párszor,melynek kevés nyomait csak
szakavatott szemek veszik észre és máris a Köves-kút csepegő
foglalatánál következett a forrás procedúra. Öreg magányos
fánál értünk a fennsíkra,a fát az örök szerelem hatalmas
méretű „bokrai”tették látványossá. Hullámvasútazást
követően erdei utak hálózatán valósággal leestünk Alsóperére
,egy meredek ereszkedéssel.
 |
| Köves-kút |
 |
| matuzsálem |
 |
| fennsíkon |
 |
| átjátszó |
Alsópere
Árpád-kori település,a határában egy pusztatemplom romjai is
láthatóak. A terület tulajdonosai a Nádasdy Család volt,mely a
Dunántúl egyik legjelentősebb,legnagyobb hatalmú főnemesi
famíliájának számított. A 19.sz-ban Nádasdy Ferenc itt
alakította ki a Nádasdyak erdészeti és vadgazdálkodási
központját. Előkelő vadászkastélyt(ma kastélyszálló) és
angolkertet (ma Arborétum) építtetett. Ma a Verga ZRT kezelésében
található a birtok,ahol vendégház,irodák s látogatóközpont is
található.
 |
| érkezés Alsóperére |
 |
| Alsópere |
 |
| igazoló pont |
 |
| hangulatos feszület |
Alsópere
csodáiból most csak ízelítőt kaptunk,a haranglábnál
elhelyezett pecséttel igazoltuk ittjártunkat és elegánsan a
távozás mezejére léptünk.2018-ig nem a mai útvonalon vezetett a
KDP nyomvonala. Addig az Öreg Futóné 575m-es csúcsán haladt
tovább,de a terület tulajdonosának kérésére megváltozott az
útvonal. Ezentúl Alsóperétől északnak tartva kell tovább
haladni. Hosszú 4 km-es aszfaltkoptatás kezdődött végig emelkedő
úton egy hangulatos fasorban. Túratársam rám nézett,mosolyogva
megkérdezte „-mit
is mondtál a sípályán?”
és bekapcsolta az utánégetőket. Nagyobb sebességet tud tartani
,mint ami nekem kényelmes,de most erre nem volt tekintettel,így
bele kellett adnom anyait-apait,hogy tartsam a lépést. De szólni
ugye nem volt alapom,így fogcsikorgatva trappoltam utána. A mai
túrán sem találkoztunk egy „sporttárssal”sem csak az említett
túrafutóval,aki ezen a szakaszon dicsérte meg kedvesem tempóját.
 |
| fasorban |
 |
| aszfaltoskodás |
A
Felsőperei elágazóba zihálva(ki kevésbé,ki jobban) érkeztünk
meg ,hogy egy végső mindent elsöprő rohammal bevegyük az 521m
magas Csengő-hegyet. Ez a végső szakasz már amolyan a tüdőnk
hamar a zsebünkbe kerül fajtából volt való,így a tetőn már
mindenki a haján is vette a levegőt. A kilátóból legendás
kilátás élvezhető. Látni az eplényi sípályarendszert,a zirci
medencét, a Bakony fővárosát,a Magas-Bakony vonulatát,sőt
rossznyelvek szerint a Balaton is fel-fel tűnik néha. Szép ez a
sziklaperemre készült messzelátó,csak őt is elérte a hazai
kilátók jó részének a betegsége. Ugyanis a körülötte lévő
fák koronaszintje már elérte a kilátószint magasságát ,így
vegetációs időszakban igencsak korlátozott kilátást tesz
lehetővé. Bár most is zavaró volt az ágak belógása a képbe.
Ezt már az elején orvosolhatták volna,ha kicsit magasabbra építik…
 |
| pantomineskedés |
 |
| Csengő-hegy |
 |
| magasban |
 |
| kilátás |
 |
| a messzelátó |
Fotóztunk
és mivel ma már nem törünk magasabbra,betoltunk egy csúcscsokit.
Már nem volt más vissza ,mint hogy egy jó 5 km-es ereszkedéssel
leérjünk Bakonynánára,ahol mai túránkat befejezzük.
Süppedős,nemrég szélesíthetett úton értünk a
Csengő-zsombolyhoz. A Tési-fennsíkon nagyjából 200 barlangot
ismernek a szakemberek. Ezek egyike a 134m mély aknabarlang a Csengő
Zsomboly,mely a pár méterre lévő Ördög-lyuk barlang mellett
nyílik. Ez utóbbit már Bél Mátyás is említi. A zsomboly
bejárata erős vasráccsal van lezárva,csak kötélbiztosítással
járható. A nagyközönség számára nem látogatható.
 |
| széles ösvény |
 |
| zsomboly |
 |
| Ördög-lyuk |
„Barlangászás”
után hosszan ereszkedtünk a cseres-tölgyesben erdei
utakon,többször méretes keréknyomokat kerülgetve. A túra végét
már a Bakonynánára vezető erdei vékony aszfaltcsíkon tettük
meg,mely szerpentinezve küzdi le a szintet.
 |
| ereszkedés |
 |
| láthatáron a Tési-fennsík |
 |
| szerpentinezés |
A falu fölött búcsút vettünk a pirostól és a K+-on értük el a település első házait. Száraz lábbal keltünk át a Gaja-patakon,ami a múltkori gázlóskodás után igazi felüdülés volt. Az OKT bélyegzővel igazoltuk a túra megszakítását. Ekkor néztem az órámra és a kiírt menetrendre és tudatosult,hogy a kinézett járatnál eggyel korábbit is elérhetünk. Volt 5 percünk az 500m-re lévő megállóba való érkezéshez. Na itt aztán már kocogásra váltottunk és ma már másodszor értük el uccsó pillanatban,lihegve a buszunkat.
 |
| Gaja híd |
 |
| A Gaja |
 |
| OKT stempli |
 |
| Bakonynána |
Zircre
érve persze most sem maradhattak el a kihagyhatatlan fotók az
Apátságról. Útközben kedvenc veszprémi éttermünkben egy-egy
forró orjalevessel és velővel töltött gombafejekkel pótoltuk
energia szükségletünket.
 |
| Zirc |
Idehaza pedig egy kupica vajdasági
sljivovicával és egy üveg Podmaniczky Fekete rigó cuve-vel
jutalmaztuk meg magunkat. Újabb tartalmas,élvezetes téli túrán
vagyunk túl,mely alatt a Kelet-Bakony eddig nem ismert csodáit is
felfedeztük. A nem túl megerőltető szakasz bejárásátpróbáljátok meg szívből ajánljuk mindenkinek,ha tehetitek ezt a túrát is télen bejárni. Megéri.
 |
| Egszségetekre! |
Írta:Soós
Lajos
Fotó:Soós
Margit
Térkép és szintrajz:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése