OKT 40.és 41. TÚRA 2020.06.19-20.TERÉNY -NÓGRÁDSIPEK ;BABLEVES CSÁRDA-HOLLÓKŐ
TOVÁBB " A NAGY-GÖCSEJBEN"
" Amit tudsz nagy érték, az ősök hagyománya...... Becsüld meg,erősödj meg benne, mert ha többre akarsz menni, csak erre építhetsz" Kodály Zoltán
 |
| bevetésre készen |
 |
| a Hollókői vár |
 |
| Hollókő jelképe,az egyik ördögfióka |
Napisten havának 19. és 20. napján újabb csodákat éltünk át Görbeországban,amit ezúttal el is neveztünk "Nagy-Göcsejnek". Hisz a Cserhát és a Göcsej nagyon sokban hasonlítanak egymásra. Itt is, ott hegyre föl,hegyre le caplatunk miközben rendszerint nem ússzuk meg dagonyázás nélkül a méretes sártengerekben.Csak a méretek mások,a Cserhátban nagyobbak, sokkal nagyobbak. A vendégszerető emberek is nagyban hasonlítanak egymásra,hagyományaikat tisztelik,ápolják,büszkék rájuk.
 |
| az Ipoly Balassagyarmatnál |
 |
| " A Palóc" mesemondó |
 |
| Madách Imre |
Lassan azt is felfogja az agyunk miért is a Cserháton kanyarog a leghosszabban " a nagy kék út." Ez a hétvége igazán "másfélmilliósra" sikeredett. Küzdöttünk az elemekkel,volt,hogy kerestük a jó utat,rengeteget beszélgettünk vendégszerető "Jó palócokkal",helyi specialitásokat kóstoltunk.Szállásunk talán a legrendezettebb,legszebb cserháti faluban Rimócon volt ,ahol aztán végképp a kultikus filmben érezhettük magunkat.
 |
| Piros Csizma vendégház |
Most is hajnalban kellet indulnunk,hogy időben odaérjünk Civitas Fortissimába ,ahonnét buszunk 9 órakor indult. Szerencsénk volt,mivel gyenge forgalmat fogtunk ki,így volt egy kis időnk megismerkedni Nógrád Vármegye egykori székhelynek nevezetességeivel. Ez azonban egy másik történet.
 |
| Nógrád vármegye Vármegyeháza |
 |
| Civitas Fortissima Emlékmű |
Reggel kilenckor vígan fütyörészve szálltunk fel a buszra,mely majd egy óra alatt ért el az alig 20km-re lévő Terénybe. Közben persze bejártuk a környék összes apró települését, még egy hasonlóság a Göcsejjel. Ott is így közlekednek a tömegközlekedési járatok,falunézősen,ráérősen.Így alig pár perccel tíz előtt értünk az indulási pontunkhoz. Csepergős,szeles ,őszi idő fogadott miközben lekecmeregtünk a járatról,de ez szerencsére gyorsan elmúlt-elfújta a szél-így kellemes túraidőben tudtuk megtenni a mai távot.
 |
| Terény,evangelikus templom |
 |
| Bócsa stadion Terényben |
Rövid szerelvényigazítást követően nézelődtünk a most is csendes faluban,csak az "Asszony Bosszantó" nevű műintézményben volt némi élet. Beizzítottuk "magyar királyi turistalábainkat" és belecsaptunk a lecsóba. Elrongyoltunk a hazánkban nem olyan sűrűen előforduló "Bócsa stadion" mellett és autentikus nógrádi házak közt megkezdtük mai első hegyünk megmászását. Közben egy villanykarónál egy kis folyékony bélést,serkentőt vettünk magunkhoz ,őrségi almapálesz formájában.
 |
| Indulási csendélet |
Innét nem szokványos helyen emelkedtünk tovább, hisz a megváltozott túraútvonal most a Hrabina oldalában található temető sírjai közt vezet. Jöttek sorba az emelkedők, Hrabina,Öreg szőlő,Hársas-hegy,Dobrák. Közben vízmosta szekérutakon,meredek emelkedőkön kapaszkodtunk. Az elmúlt napok rengeteg esőjének ellenére ezt a szakaszt megúsztuk dagonya nélkül,úgy látszik az erős szél jótékony hatással volt ezekre.
 |
| turistaút a temetőben |
 |
| akadály kapaszkodás közben a Dobra-hegyen |
A Dobrák tetején aztán földbe gyökerezett a lábunk,olyan csodás panoráma tárult elénk délre és keletre. Előttünk a Cserhát dombjai,települései és a látképet az őrt álló Szanda-hegylánca zárta le. Még egy emelkedő és felértünk a gerincre,ahol rengeteg szamócát találtunk,amiből jól be is lakmároztunk. Széles szekérúton rongyoltunk le a Bodó-völgybe és máris Cserhátsurány aszfaltját koptattuk.
 |
| panoráma a Dobra-hegyről |
 |
| a Szanda-hegylánc őrként zárja le a látképet |
 |
| Cserhátsurány fölött |
Mai első pöcsétünket a Flamingó Presszó teraszán szereztük be. Fentük a fogunkat,hogy itt frissítünk,de a helyi szellemi élet központja csak de.10-ig van nyitva,aztán csak du nyit újra. Másik műintézményt nem akartunk keresni,így sajátból oldottuk meg a folyadékpótlást. Fújtunk egyet,közben számba vettük a falu történetét,látnivalóit.
 |
| ereszkedés a Bodó-völgybe |
 |
| Cserhátsurány,Szent István király templom |
Cserhátsurány középkori település,már a 14. sz.-ban említik. Ekkor a Surány és a Csór nemzettség birtoka,később Szanda vár tartozéka. A török hódoltság alatt a budai pasa fősolymászának a birtoka volt. A török kiűzését követően a Lónyayak,majd a szandai Sréter család birtoka. Ők építették az evangélikus templomot is ,mely műemlék. Sréter János részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is,a Fejedelem dandártábornoka volt. Nevezetességei közül meg kell említeni a Jánossy-kastélyt,mely 1602-ben egy erőd helyre épült. Jelenleg magántulajdonban van,nem látogatható,ránézésre elhanyagolt állapotú. Ezenkívül még itt található a Simonyi,a Sréter és a Majláth kastély is. Mind a katolikus,mind az evangélikus templom műemlék.
 |
| Jánossy kastély |
Dombmászással hagytuk el a falut. A Nagy-patak után a Káponkánál iszonyatos dagonya fogadott. Újabban már nem keresgéljük az ilyen helyeken a kerülőutat. Már tudjuk,hogy úgysem járunk jobban,így toronyiránt átvágunk ezeken.
 |
| mai első dagonyánk |
 |
| a cserhátsurányi Káponka |
Az Öreg Hárs után a hatalmas gabonatábla mellett elbizonytalanodtam.Az okosbunkófónom lemerült,arra volt rátöltve
a HeyJoe.hu-n megtervezett útvonal. Térkép volt nálunk,de úgy voltam vele mint
Provolone úr,tudtam,de nem hittem el,hogy a Káponkától másfél km-en egy jel sincs.Vissza is mentem félútról a kereszteződésig, elmentem pár száz m-t az erdőben,aztán vissza.
 |
| visszatekintés a jeltelen útról |
 |
| a Hegyes-hegy gerincén |
Zavarodottságomban telefonos segítséget kértem barátomtól az egyik legtapasztaltabb "kékezőtől" CsG-től. Állítom,több ilyen nehezítés is ráférne az OKT-ra. Nehogy már folyton Bergendyt énekeljünk-"
sajtból van a Hold....".
 |
| magasleseskedés |
 |
| ereszkedés a Cserepes-erdőben |
Ezután a kis intermezzó után hamar felkapaszkodtunk a Hegyes-hegy gerincre,ahol már tempósabban tudtunk haladni. A csúcson betoltunk egy csúcscsokit,hisz ma már nem törtünk magasabbra. Egy északi tisztáson lévő magaslesnél frissítettünk. Első menyasszonyom felmászott az ingatag építményre,engem legendás tériszonyom a földön maradásra parancsolt. A mászás célja egy kis Tátra nézés volt,melyből ma csak az Alacsonyabbik mutatta meg kiemelkedő csúcsait.
 |
| vaj'h merre |
 |
| fogadtatás Nógrádsipeken |
Innét mocsarat kerülve,vadszedresen keresztül ereszkedtünk le mai célunkba, Nógrádsipekbe. Hosszú utcákon,rendezett,jellegzetes porták közt értük el a falu központját. A bélyegzőnek helyet adó Coop már zárva volt(14-kor zár) ,így a buszindulásig visszalevő bő félórát a faluval való ismerkedésre használtuk fel.
 |
| jellegzetes nógrádi ház |
 |
| Hősi Emlékmű,Nógrádsipek |
Szécsény környéke a Kacsics nemzetség tulajdona volt,így a zsáktelepülés Sipek is az ő hűbérbirtokuk lett.Oklevelek a 13.sz.közepén említik először a falut. A közeli Pusztavár-hegyen a Kacsics család erős kővárat épített. A Kacsics család szécsényi ága Szécsényi néven volt ismert. Szécsényi László főispán fiú örökös nélkül halt meg,így a hatalmas birtokait lányainak férjei örökölték. Lossonczy Albert és Országh János közösen birtokolták a környéket.Az oszmán hódoltság alatt sokat szenvedett a falu,hosszú ideig a kettős adóztatás terheit nyögte.ennek következtében aztán el is néptelenedett Sipek,csak a török kiűzését követően telepedtek meg itt a Balás család tagjai,akiknek lassacskán a tulajdonukba került a falu.Az évek múlásával volt itt birtokuk a Grassalkovich-oknak,a Dr. Gross családnak és 20.sz elejétől a Deutsch családnak is. Ugyanekkor szerezte meg a falu központjában lévő kúriát jelentős birtokokkal a Nagy Család. Nevezetességei közül a már említett Nagy kúria és a róm.kat.templom érdemel említést.
 |
| Nagy -kúria ,Nógrádsipek |
Leróttuk a kegyeletünk a helyi hősök előtt,majd a templomot kerestük fel. Szerencsénk volt,mivel a Plébános Úr hittanórát tartott és azt megszakítva bemutatta nekünk a templomot ,mesélt a falu és a környék történelméről,tudnivalóiról. Az ízes tájszólással beszélő Atya előadásának a buszunk érkezése vetett véget.Ekkor sajnáltuk csak igazán,hogy nem találtunk a faluban szállást. Még órákig elhallgattuk volna a nagy tudású Atya meséit,történeteit.
 |
| a ferde Tűztorony a fejedelmi Városban |
Alig fertályóra alatt ért járatunk a fejedelmi Városba és mivel volt bőven időnk a balassagyarmati járatig,így ennek a nagy múltú településnek a főbb nevezetességeivel is megismerkedtünk. Ez azonban szintén egy másik történet.
 |
| Róm.Kat.templom ,Szécsény |
 |
| Forgách kastély |
Szállást a kéken akartam foglalni,de ez nem akart sikerülni,így Rimócra a Cserhát talán legszebb,leggondozottabb településre esett a választás. A település híres róla,hogy itt még a fiatalok is ápolják a hagyományokat,nem szégyellik a népviseletüket sem.
 |
| a Piros Csizma |
 |
| Szent Miklós templom |
 |
| Hősi Emlékmű,Rimóc |
A Piros Csizma Vendégházban szálltunk meg,melyet az önkormányzat üzemeltet. Egy régi nógrádias parasztház lett felújítva a mai kor követelményei szerint. Az este Rimócé volt,ismerkedtünk a falu nevezetességeivel.Az este 8 órai Szentmisén is részt vettünk,amin több asszony is helyi népviseletben volt.
 |
| beszédes palóc hétköznapi népviseletek(a képeken szereplők engedélyével) |
A misét követően csodálatos beszélgetéseket folytattunk az ízes tájszólást használó hölgyekkel,urakkal. Csodálatos élmény volt,mintha a "Másfélmillióba" csöppentünk volna. Igazi euforikus kék érzés kerített a hatalmába bennünket. A rimóci történet sem tartozik mostani témánkhoz,így erről talán majd máskor egy másik cikkben mesélek bővebben. Este még megkoronáztuk a napot egy flaska vörössel,mely jutalom gyanánt is szolgált.
 |
| házi oltár |
 |
| jutalom a nap végén |
A szombat aztán az orkános jelenetek napja volt. Reggel 6-kor hatalmas esőre ébredtünk. Eredetileg Nógrádsipekről a Bableves Csárdáig terveztünk menni,de látva az eget,ingatag kategória lett. Sorba jöttek a B,C stb. tervek,de ugye túrázni akkor kell amikor jól esik.
 |
| Bableves Csárda |
 |
| erre indulunk majd a Tepkére |
Így a biztonság kedvéért a kocsit Hollókőn parkoltuk le és innét buszoztunk ki a Bableveshez. A
menetrendek.hu -t böngészve úgy vettük észre,ha végig megyünk ,ide könnyebb lesz vissza tömegközlekedni, Aztán ha úgy alakul,itt meg is szakíthatjuk a túrát,nem árulok el titkot,így lett.
 |
| Alsó-szurdok |
 |
| füstölög a Tepke |
A Bableves az OKT egyik ikonikus helyszíne,itt szinte kötelező megkóstolni a számtalan bableves valamelyikét. A közelmúltban azonban az étterem régi jó híre a kritikák,társaink tapasztalatai alapján mintha kissé megkopott volna.Most reggel még zárva volt,de legközelebb mindenképpen leteszteljük a helyet,hogy valós képet láthassunk.
 |
| Tours-i Szent Márton kápolna,Alsótold |
 |
| indul a dagonya a szakadó esőben |
Beütöttük ítinerjeinkbe az indító pecséteket,az esőből még a füzetekbe is jutott,így jól elmosódott lenyomatokat produkáltunk. Belestünk a saras erdőbe,mely az emelkedőt rejti,ahol legközelebb felkapaszkodunk a Tepkére.
 |
| kiskapu,nagykapu |
 |
| Ajjaj |
 |
| Csúszkálás a kapaszkodón |
A Csárda után az Alsó-szurdok vadregényes,látványos részén a régi kockaköves úton mintha csillapodott volna. Azonban ez csak hiú ábránd maradt,mert a Bézma oldalában rettentően rákezdett. Alsótoldig nem is volt baj,mert hamarosan aszfaltra váltottunk. Még élveztük is a hatalmas esőben a trappolást.
 |
| emelkedünk,emelkedünk |
 |
| végre a gerincen |
Megismerkedtünk a falu útba eső nevezetességeivel,közben dióhéjban felvillantottuk történelmének jelentős pillanatait.
 |
| távolba nézés valahol a Szár-hegyen |
A mondák szerint Alsótoldról származott a legendás, nagyerejű vitéz Toldi Miklós,akit a nógrádi és bihari nép Mátyás király korára tesz. Azonban a nemes,tanult vitéz írások szerint korábban I. Károly és I. (Nagy)Lajos korában élt.Katonai szolgálatai során többször kitüntette magát,folyamatosan a király szűkebb környezetéhez tartozott. Később több vármegyében is ispánságig vitte. A legendás vitéz alakját a néphagyomány mellett Ilosvai Selymes Péter és Arany János őrizték meg műveikben.A falut először a 13.sz.közepén említik oklevelek,melyek azt is tanúsítják ,hogy a környék a Toldi család tulajdona volt. Arra azonban nincs bizonyíték,hogy Toldi Miklós itt született volna.A török időkben a falu elpusztul és csak az 1700-as években népesül be újból. Ekkortól több nemesi család rendelkezik itt birtokokkal,melyek közül a Mészáros és a Gonda család volt.
 |
| föl,föl az ördögszántáson |
A közelmúltig az OKT a Csárdától Felsőtoldig aszfalton vezetett,de a mostani nyomvonal sokkal izgalmasabb. Alsótoldon vettünk egy jobbost és pár lépéssel egy hatalmas dagonyán átgázolva máris a Zsúnyi-patak ingoványos völgyében találtuk magunkat. A hatalmas esőnek köszönhetően hatalmas saraskodás vette kezdetét.
 |
| festői gerincút |
A szántók közt kilós sarak ragadtak a bakancsokra,melyek hamarosan huszonkét kilóssá váltak. Mindnyájan tudjátok milyen így menni,legalább másfélszer több erőt vesz ki belőlünk minden lépés. Ha a füves részen mentünk az sem volt jobb,hisz rövid túragatyában fittipaldiztunk ,így a víz a lábszárunkról szépen befolyt a bakancsba,így a szokásostól eltérően áztunk el belülről.
 |
| a "kék út" |
Ahogy átkeltünk a Szekerce patak fölött egy darabig folytatódott a dogonyáskodás ,de aztán jött a java. Kaptatás a Háló-hegy oldalában az andezit(bazalt)"utcán" a néhol méretes kövek közt. Ez még rendes időben is szuszogtató lehet,de most ráadásul még a víz is zubogott lefele.Ha a sziklákon lévő "folyómederben" mentünk akkor ott,ha kint a bozótosban akkor ott csúszott a baki. Kis túlzással egyet előre léptünk egyet visszacsúsztunk.
 |
| Szár-hegy,435m |
Rendesen fogyott az erő ,igazi felüdülés volt elérni a gerincet,ahol aztán már tempósabban lehetett haladni a Szár-hegy csúcsa felé. Útközben volt még egy-két izgalmasabb,csúszkálós ereszkedés. Hiába volt rajunk orkánkabát,azért a hatalmas esőben csak be-be szivárgott a víz alája.A megpróbáltatásokat igyekeztünk a tisztásokon elénk táruló csodás Görbeországi táj panorámáival feledtetni.
 |
| Gomb-hegyi rét |
 |
| közeledik a vár |
Nagy kövek gördültek le ahogy elértük a Gomb-hegyi rétet és elénk tárult a Hollókői-vár morózus tömbje.Mire a padokhoz értünk az eső is alább hagyott,sőt el is állt,így átcseréltük csuromvizes pólóinkat a vízhatlan hátitatyóban lévő szárazakra. Egész más érzés volt,ahogy a komfortzónánk megváltozott.
 |
| ideértünk |
 |
| öröm az esőben |
Gyors tanácskozás után úgy döntöttünk,mivel az eső lába továbbra is lógott,meg a szokásostól több erőt is vett ki belőlünk ez a rövid szakasz,hogy megszakítjuk a túrát és a következő alkalomra tervezett hollókői vár és település látogatást most ejtjük meg. Így a maradék napot ezzel töltöttük.
 |
| selfie a várral |
 |
| a Hollókői vár |
A rétről a csúszós füves meredek lejtőn rongyoltunk le a vár szintjére,de ott meglepetésünkre egy villanypásztor állta az utunkat. Bujkálás,átlépés következett kinek-kinek vérmérséklete és magassága szerint.
 |
| indul a várbevétel |
 |
| Görbeország |
Szokás szerint most is rengetegen tartottak a várba. Voltak köztük körömcipőshúszcentiskörműplazacicák ugyanúgy mint öltönyösuriemberekszandálban. Mi igazi csodabogaraknak számítottunk.
 |
| panoráma a várból |
 |
| az Öregtorony hatalmas tömbje |
A hollókői vár egy kiugró sziklaszirten,egy szakadék szélén áll,ahonnan könnyű volt a cserháti völgyeket szemmel tartani. A vár valószínűleg már a Tatárjárás előtt is funkcionált. Az Öregtorony alsó szintjeit ekkor építtették a Kacsics nemzettség tagjai. A Tatárjárást követően fokozatosan bővítették,erősítették. A Kacsicsok a belviszályban két részre szakadtak,voltak köztük királyhívek,de a hollókői várat birtokló ág a lázadó Csák Mátét támogatta. Ennek bukásakor Anjou Károly a család hozzá hű tagjának,Szécsényi Tamásnak adományozta.Azonban a várat csak több ostrom után tudta csak birtokba venni. A várat az új tulajdonosa és annak leszármazottai tovább bővítették,fejlesztették. Zaklatott évek jöttek,hol családi belviszályok,hol a huszita csatározások jellemezték történetét. Miután a Szécsényi Család fiú ágon kihalt, házasságuk révén a Losonczi és az Országh család birtoka lett. Ők bővítették,tették lakhatóvá a palotaszárnyat. Miután a török elfoglalta Nógrád várát,a Habsburgok betagolták a királyi végvárrendszerbe. A várat Ali budai pasa 1552-es hadjáratakor puskalövés nélkül elfoglalta,a védők ellenállás nélkül elmenekültek.
 |
| letekintés a Cserhátra |
 |
| az Öregtorony a palotaszintről |
Eztán többször gazdát cserélt,katonai jelentőségét fokozatosan elvesztette. 1701-ben I.Lipót a kurucoktól való félelmében Hollókő felrobbantását is elrendelte,de valami csoda folytán erre nem került sor.A Rákóczi szabadságharc alatt sem játszott jelentős szerepet,az akkori várrombolást is megúszta,de az idő vasfoga megviselte,így egyre rosszabb állapotban említik eztán.Bár a századok során sok kövét elhordták a környékbeli lakosok, mégis Nógrád legépebben maradt,az eredeti középkori jellegeket megőrző várat láthatunk ma is. Régészeti feltárása,felújítása az 1960-as években kezdődött meg,melyek máig tartanak.A vár környéke 1977 óta tájvédelmi körzet.
 |
| Lovagterem |
 |
| várbelső panoráma |
Majd két órás vártúra,panoráma kukkolás következett. Beugrott,hogy a szakadó esőben nem toltunk be csúcscsokit,így ma várcsokit nassoltunk.Leereszkedtünk a parkolóban lévő autónkhoz ahol száraz zoknit,cipőt váltottunk és következett a városnézés az Unesco világörökségi listáján szereplő palóc településen.
 |
| útban az Öregtoronyba |
 |
| kilátás a gyilokjáróról |
Hollókőt a Világörökség Bizottság 1987-ben vette fel az Unesco Világörökség listájára,az első hazai értékek között. A kritériumoknak a falu azzal tesz eleget,hogy a 17-18.sz-ban kialakult faluképet a mai napig megtartotta, a falusi életet sikerült eredeti állapotában megőriznie,máig élő falu és nem vált egy szabadtéri skanzenné. A falu története a fölé magasodó várral szorosan összefügg.
 |
| Hollókő ,Ófalu |
A legenda szerint Kacsics András elraboltatta a szomszédos földesúr szépséges feleségét,akinek hetedhét országban nem akadt párja és az épülő várába záratta. Az elrabolt úrhölgy boszorkány dajkája azonban szövetkezett az ördöggel. Csalfasággal,széptevéssel rávette,hogy a fiait változtassa hollóvá,akik kőről -kőre lebontják az épülő várat mindaddig amíg a szépség kiszabadul. Az ördögfiókákba azért jószívűség is lakott,így a köveket nem szerteszét dobálták,hanem a közeli szirten egy új várat raktak belőle. Ez lett Hollókő,az alatta elterülő falu pedig a várról kapta a nevét. A falu történetét a vár határozta meg,a vár jelentőségének csökkenésével alakult ki a mai is látható település szerkezet. Az ősi palóc építészetet alapozás nélküli,fából készült,zsúptetős házak jellemezték. Ezért a falu többször porig égett.A 20.sz. eleji óriás tűzvész után modernebb technológiát alkalmaztak.Az Ófalu 1910-ben nyerte el mai formáját.
 |
| Fazekasház |
Már többször jártunk Hollókőn,de ma is megtaláltuk a minket érdeklő értékeit,bár itt is kezd gyökeret ereszteni az igénytelenség. Az Ófalu majd minden házában a múltat bemutató tematikus kiállítások,népi hagyományos kézműves termékeket árusító piciny üzletek találhatóak.
 |
| az Oskolamester háza |
Élmény sétálni a Postamúzeum,Oskolamester háza,Fazekasház etc közt. Egyik ámulatból a másikba esni. Aztán a piciny fatornyos kat.templom,mely a Másfélmillióban" is meghatározó szerepet játszott.
 |
| Tours-i Szent Márton templom |
Mivel a Bableves Csárdát elvetettük,így a Kemencés Vendégházban pótoltuk energia szükségleteinket. A népi építészet,népviselet,helyi hagyományok mellett a gasztronómia is a Világörökség részét képezi,így kár kihagyni itteni látogatásunkkor valamelyik autentikus hely felkeresését. Ha már itt jártunk evidens,hogy tájjellegű étkeket választottunk. Mindketten Palóc levest kértünk,persze,hogy cippodromban. "Fojtásnak" egy-egy sztrapacska(haluska brindzová) következett. Degeszre tömtük magunkat,így utólag tudjuk,elég lett volna csak egy-egy levest rendelni,hisz olyan bőségesek az adagok.
 |
| Palócleves cipóban |
Nem is vettük észre az idő múlását,mire az óráinkra pillantottunk majd ötöt mutattak a mutatók. Így visszacihelődtünk a parkolóba és a "Nyergelj,Fordulj" jelszót kiadva hazafele vettük az irányt. Itthon aztán jó lokálpatriótaként egy üveg BB ezüst Cuvée-vel jutalmaztuk meg magunkat ,e kettő csodás nap megkoronázásaként.
 |
| Egészségetekre! |
