Csákvár ; Esterházy-kastély           2015.November.07.

Csákvár címere

       

          Csákváron  Enyészet havának hetedik napján  jártunk egy Vértes-hegységbeli barangolásunk alkalmával  baráti társasággal tett kirándulás alkalmával. A mai nap inkább a kirándulásé, szórakozásé volt,mintsem a túrázásé ,de azért egy kis mozgást is cserkésztünk a mai napba,de erről majd máshol.

        Mivel a 9 megye 99 nevezetessége túramozgalom keretében még adósak voltunk a Zámolyi-medencében a Vértes-hegység lábánál található város megismerésével,így a mai napon mindenképpen fel szerettük volna keresni.

Esterházy kastély

       Csákvár közúton Bicske,Oroszlány illetve Székesfehérvár irányából közelíthető meg,vasút nem érinti a várost.

      A település határában található Guba -hegy Báraczházai barlangjából előkerült leletek bizonyítják,hogy a környék már a paleolitikumi ember lakhelye volt. Később kelták,majd a rómaiak telepedtek meg., a  Római-kori neve Floriana volt.

      Honfoglaláskor  Előd fia ,Szabolcs vezér kapta meg a Vértest és környékét,ki várat (Szabolcsvár) építtetett ,ami  később leszármazottaira a Csák nemzettségre szállt és ekkortól lett a neve Csákvár.A terület többször cserélt gazdát,de mindig a Csák-nemzettségen belül maradt a tulajdonjog.

Rk.kat.templom ,Csákvár

      1638-ban  házasság révén gróf Eszterházi Miklós tulajdonába kerül és egészen 1945-ig  Esterházy birtok. Az Esterházyak birtokközpontot létesítettek a községből,kastélyt építtettek és virágzó településsé fejlesztették Csákvárt,mely a Vértes gazdasági központjává fejlődött.

      A II.vh. alatt a környéken súlyos ütközetek zajlottak,köztük nagyon jelentős páncélkos csata is. A front több mint három hónapon keresztül itt húzódott,mely igen jelentős károkat okozott .

II.vh.Emlékmű a kastélyparkban

     A háború után újból lassú fejlődésnek indult,2013-ban kapott városi rangot.

      Említést érdemel még a Csákvári-fazekas kerámia készítése,melynek több évszázados hagyománya van a településen és a Dunántúli-fazekasság egyik meghatározó központja volt, ennek emlékeit ma a Fazekasházban találhatjuk meg,melyet sajnos nem volt időnk felkeresni,így ennek fényképét az internet segítségével teszem közzé.

Fazekeasház,Csákvár(forrás:internet)

     Csákvár mecénásai,az Esterházyak neve (egyes családtagok Esztreházyként írják ) a mai Szlovákia területén található Illésházáról(régi nevén Esterháza )származik. A család őseinek első említése a XII.sz végén történik.A középkorban több néven ismerték őket az Esterházy nevet a XVI.sz.közepén élt Benedek használta először,kinek  fia Ferenc  pozsonyi Alispán volt,kinek fiai Pál,Dániel és Miklós alapították meg az Esterházy család három fő ágát. A szenvedélyes vagyon gyűjtő Miklós alapozta meg az Esterházyak későbbi gazdagságát és fényét. Ő kapott először grófi rangot és nádorispáni kinevezést.  Fiai közül Pál 1687-ben hercegi rangot kapott és így Ő lett a hercegi ág megalapítója,míg a  grófi ágat fiatalabbik fia Ferenc alapította meg.

A kastély főbejárata

     A grófi ág  gesztesi birtokainak Csákvár lett a központja. A kezdeti kisebb birtokközpontok helyére először Esterházy János kezdett kastélyt építtetni Fellner Jakab tervei szerint 1760-65 közt.Először az udvarház készült el,majd 1778-ban fogtak hozzá a kastély építéséhez.Az építéshez a fertődi kastély szolgált mintául és eredetileg barokk-rokokó stílusban készült.

Emléktábla 1873-ból

    Az 1810-1814 közti földrengések következtében megrongálódott, felújítását Charles Moreau francia építész irányította, az épület ekkor kapta meg mai,klasszicista formáját.

Diszkút a főbejárat előtt

     A kastély építéséhez felhasználták a felrobbantott vértesszentkereszti bencés apátság értékes,ritka ornamentális részeit,köveit,ami egy kicsit barbár tettnek tűnik. A grófi család a roppant értékes és gazdag történelmű egykori apátságot kőbányának tekintette és a több száz éves falakat,köveket elhordták épülő új palotáikhoz. A vértesszentkereszti apátság máig nem heverte ki ezt a pusztítást.

Vértesszentkerszt bencés apaátság

      A főúri rezidencia főbejárata  dór oszlopcsarnok mögül nyílik,lenyűgöző látványt nyújt. A cca 365 helyiséges épületben helyet kapott kápolna,színházterem ,könyvtár,képtár,vadászterem . A jelenlegi konyha és étkező eredetileg istálló és lovarda volt.

Ez a része kissé
elhanyagolt

    77 hektáros angol parkját 1799-ben kezdték építeni.A lenyűgöző parkban több száz  fafajta található(fenyők,tölgyek,mammutfenyő,kőris,ezüst hárs etc.),melyek közül nem egy 2-300 éves is.A fasorok,virágtelepek,sétautak közt nem egy épület is helyet kapott(pihenőházak,emlékművek,szökőkút stb .).

A parkban

    A kastély fénykorának és a főúri életnek a második vh. borzalmai vetettek véget. Előbb a német,majd a szovjet megszállók rombolták  fényét. 1950 után a megrongálódott kastélyt felújították és előbb tüdőszanatóriumot,majd később közkórházat alakítottak ki. Jelenleg a székesfehérvári kórház részlegeként működik az egykori főúri rezidencia. Az 1960-as években a parkban orvoslakásokat is építettek.

 

A kastély belülről I.

     A kastély jelenleg nem látogatható,de a portán szívesen beengednek és így mód nyílik részlegesen megismerni az épületet. Az épület jellegéből adódóan belülről csak részleges látogatást tehetünk,de a parkban szabadon sétálhatunk és gyönyörködhetünk.

II.

      Mivel időnk szűkre volt szabva ,így csak egy rövid látogatást és fényképezést tudtunk megejteni. A park bővebb megismerését más alkalomra kellett halasztanunk.

Dór oszlopok

      Az épület homlokzata szépen felújított,gondozott,de  a mellékszárnyak (ebédlő) kissé elhanyagolt állapotban leledzik. Csakúgy a kastély(kórház)belső terei,bár látszik ,hogy gazdáik a kevés fellelhető forrás ellenére igyekeznek minél többet költeni az egykori pompa visszaadására.



   Több kép Csákvárról:  https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/Csakvar2015Nov07?authkey=Gv1sRgCOrOsLbM_4KxTQ