2015. november 16., hétfő



   9  MEGYE    99  NEVEZETESSÉGE  /  ZALA MEGYE





     A 9 Megye  99 Nevezetessége jelvényszerző túramozgalmat a Pest-megyei Természetjáró Szövetség írta ki és koordinálja illetve adja ki a teljesítésért járó díjat.

        A mozgalom célja Nyugat-Magyarország felfedezése,valamint a  természeti,-néprajzi,-történelmi,- építészeti   emlékeinek,nevezetességeinek megismerése,felkeresése. Mind a kilenc Dunántúli-megyéből 10-10 nevezetesség került az igazoló füzetbe,melyek felkeresését bélyegzővel kell igazolni,lehetőleg a helyszínről,ha ez nem lehetséges akkor az adott településről bármilyen pecséttel.

        A kírásban minimum 40 nevezetesség felkeresése szerepel ,de minden megyéből legalább 3 helyről kell igazolás. A célunk ,hogy minél több pecsétet szerezzünk be a bejárás alatt.

       Ezt a mozgalmat,a terjedelme végett hosszú távra tervezzük és igyekszünk összekötni a pontok felkeresését más túráinkkal illetve kirándulásainkkal. A túramozgalomnak van egy testvér mozgalma ,mely a Keleti-országrész nevezetességeit keresi fel,erről a 10 Megye 100 nevezetessége  oldalon találtok majd beszámolókat.

       Ezt a mozgalmat nagyon hasznosnak találjuk hazánk átfogó megismerésére kitűnő alkalom,és eljussunk olyan helyekre is ahová nem terveznénk menni. Igyekszünk minél több fotót készíteni,hogy minél több érdekességet tudjunk megmutatni.  

      Az adott települések és nevezetességek leírását az anyag igen terjedelmes volta végett igyekszem röviden elkészíteni,így sok linket teszek be ,ahol az érdeklődők bővebben olvashatnak az adott helyről.  

       A  beszámolókat nem kronológiai sorrendben ,hanem megyénkét fogom közre adni és egy-egy megyét is több szakaszban fogok bemutatni attól függően épp hol fogunk járni.
         

        Jó szórakozást,kellemes időtöltést és reméljük sikerül felkeltenünk a túrázás és az országjárás iránti kedvet pár olvasónkban!





       Zala megye   a Dunántúl dél.nyugati részén található,területét két nagy tájegység alkotja,a Keszthelyi-fennsík és a Zalai-dombság. Sajátos adottságainak köszönhetően ,gyenge,rossz minőségű termőtalaj,dombos vidék valamint határvidék jellege végett,elmaradott,szegény résznek számított. A nép nyelv el is nevezte a megyét "sötét Zalának",melyet elsősorban a szomszédos megyékben előszeretettel alkalmaztak és alkalmaznak ma is.  Sajátságos adottságainak köszönhetően gazdag néprajzi adottságait napjainkig megőrizte. A leggazdagabb egyedi építészeti ,népművészeti emlékei a Göcsejben alakultak ki. Ennek az emlékeit a Zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban állították ki.
Zala megye címere

       Ipar jóformán csak a két megyei jogú városban ,a megyeszékhelyen (Zalaegerszeg) és Nagykanizsán alakult ki.   A megye gazdasági élete először a Déli-Vasút megépítésével lendült fel,mivel ez a vonal lett az ország egyik legfontosabb hálózata,így rengeteg embert alkalmazott. A XX. sz. 30-as éveitől a sikeres olajfúrásoknak köszönhetően Bázakerettyén épült ki a hazai olajipar egyik központja. A rengeteg olajfúrás melléktermékének  köszönhetően több helyen is termál és gyógyvíz tört fel a mélyből(Lenti,Kehidakustány,Zalakaros stb.),melyek nagy lendületet adtak az idegenforgalomnak és gyógyturizmusnak,legtöbbjük Európa hírű lett.

        A gyógyfürdőknek és a múlt század 70-es éveiben a megyéhez vissza csatolt Balaton nyugati medencéjének és Hévíznek köszönhetően ,mára a megye az ország egyik leglátogatottabb térsége lett.

    A megye területéről a legrégebbi leletek az újkőkorszakból származnak,de éltek a területén a kelták ,és a rómaiak is. Az utóbbiak korában több jelentős hadi út is keresztül haladt rajta. Legjelentősebb római település Valcum(Fenékpuszta) volt.

   A  Honfoglaláskor Bulcsú harka törzsei szállták meg, a királyi vármegyét Szt. István alapította,mely a mainál jóval nagyobb területet foglalt magában. Középkori történelmünkben a végvári vonalának (Sümeg,Tátika,Kanizsa etc.)köszönhetően fontos szerepet játszott.

    A Trianoni békediktátum során területének jelentős részét (Muraköz,Vendvidék etc.) elcsatolták Jugoszláviához. A II. vh. utáni fejlődését sokáig hátráltatta az ország  rendkívül rossz kapcsolata déli szomszédunkkal (ld.Tito a "láncos kutya").



        A megye nevezetességeinek megismerése hosszabb időszakot fog igénybe venni . Részben a  megyében tett túráink,részben célzott kirándulásokkal fogjuk őket megismerni.




       Nagykanizsa,  Múzeum;  Kanizsa vára       2015. Nov.03.   


        Nagykanizsa  megyei jogú város a megye déli részén,fontos kereskedelmi,ipari és közlekedési központ.  Fontos vasúti csomópont áthalad rajta a Déli Vasút,mely Budapestet köti össze Fiuméval és Trieszttel,ezenkívül Pécs és Szombathely irányába is közlekednek vonatok. A települést kettészeli az M7 autópálya is. 
Nagykanizsa címere



        Nagykanizsa  környéke,köszönhetően a terület vízgazdagságának(Mura,Dráva, Kanizsa/Principális/ patak)már az Újkőkorszakban is lakott terület volt. Ebből a korszakból Becsehely környékéről került elő gazdag lelet anyag.

        A kelták és a rómaiak is éltek itt,de számottevő település nem alakult ki,mivel a terület messze esett a fontos hadi és kereskedelmi útvonalaktól.A népvándorlás korában megfordultak itt a keleti-gótok,hunok,longobárdok is. Az avar korban a környék elnéptelenedett és csak a VIII.sz.végén népesült be újra,ekkor a Frank Birodalomhoz tartozott.
Lelet a Múzeumban

      Honfoglaló eleink megjelenésével  gyepű vidék lett és Bulcsú nemzettséghez tartozott. A nemzettség bukásával a Fejedelemhez került,majd Kolon Vármegyéhez tartozva szerveződött Kanizsa környéke. Lakói elsősorban dél-szlávok voltak.
Városháza

     Kanizsa nevének első okleveles említése 1245-ben történik először aterra Knysa formában.Első birtokosai a Kőszegi család tagjai voltak,majd az Osl nemzettség következett. Ez utóbbi család későbbi tagjai felvették a Kanizsai nevet és több évszázadon keresztül birtokolták a közben mezővárossá fejlődött települést és az Európa hírűvé vált várat. 
Felirat hozzáadása

     A török veszedelem közeledtével a vár egyre fontosabb hadi szerepet játszott,folyamatosan erősítették,bővítették. Több sikertelen kísérlet után 1600-ban került oszmán kézre. Ekkortól a török kiűzéséig Kanizsa vilajet központjaként funkcionált.


       A vár felszabadulása után,az erődítményt a földdé tették egyenlővé,a környék földesura Grassics Jakab,majd a gróf Szapáry család és végül Batthyány Lajos lett.  Közben kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően a lakosság létszáma jelentősen megnövekedett. Települtek ide föld és szőlőművesek,de jelentős ipari tevékenységet folytató családok is. Élénk kereskedelmi tevékenység is alakult ki, melyet a nagy számban ide települt zsidó kereskedők mozgattak.
A szépülő Fő utca

     A  XIX.sz közepére a legnépesebb és legpolgáriasabb várossá fejlődött a megyében,köszönhetően az erre haladó Déli-vasút pályájának.  A Kiegyezést követően jelentős fejlődésnek indult a város,igazi ipari fellegvárrá alakult. Országos hírű gépgyár,sörgyár,kefegyár,üveggyár etc. növelte a város ismertségét. Két hatalmas laktanyájának köszönhetően jelentős katona várossá is fejlődött.





Megy a gőzös.. (424)


20-as Honvéd Ezred Emlékszobra


      Az I.vh követően a város határszéli település lett,mely fejlődését gátolta,de ennek ellenére nem roppant össze a város gazdasága. Az 1930-as években felfedezett zalai olajmezők feltárására és kiaknázására létrehozott magyar-amerikai vállalat(MAORT) központja lett,ami újabb löketet adott a fejlődésnek.
Zenepavilon

      A  II.vh. után a diktatúrának köszönhetően a fejlődés megállt és csak az 1960-as években kezdődött meg a lassú fellendülés,mára a település vissza nyerte egykori jelentőségét,amit jól tükröz a megyei jogú város funkció .

   
Erzsébet tér

         Gyerek koromban számtalan szál kötött a városhoz,többek közt családi is. A környéken nőttem fel,így nagyon sok időt töltöttem a városban. Jelenlegi látogatásunk is össze kötöttük egyéb családi ügyeink intézésével . Ma szántunk időt a város pár nevezetességének felkeresésére. Elsősorban a városi Múzeumot és a szebb napokat látott Kanizsa várát mutatom be,de a  város életében meghatározó vasútállomást is felkerestük.
Felirat hozzáadása


          Nagykanizsa mai területén több vár is állt. Közülük a két legjelentősebb Kanizsszeg vára,melyet a XIII.sz közepén építtetett a város akkori ispánja a Kanizsa folyó( ma Principális-csatorna)mocsaras területén. Ez egy lakótornyos palánkvár volt,sorsáról történetéről nem sokat tudunk Kanizsa várának felépültével romba dőlt,megsemmisült.

          Kanizsa várát szintén a Kanizsa -folyó mocsaras,lápos területére építették,mely fekvésének köszönhetően kitűnő védelmi funkciókkal bírt.Az eredetileg főúri székhelynek épült négy tornyos várkastélyt a XIV.sz második felében építtette Kanizsai Miklós a környék akkori ura. A főúri rezidenciában Luxemburgi Zsigmond is megfordult.A mocsárba
A "várkapu" ma
vert cölöpökre épült várat kőből,téglából és mészkőből építették.


        A török veszély közeledtével Nádasdy Tamás nádor ,kinek ekkorra házasság révén(Kanizsai Orsolya) került a birtokába a vár,földből és fából készült  középső és külső várral erősítette meg. Nádasdy halálát követően az özvegy elcserélte a várat,így az az udvar fennhatósága alá került.

       Szigetvár elestével Kanizsa szerepe jelentősen felértékelődött,az utolsó végvárrá vált Stájerország előtt.Ekkoriban jelentős feljlesztéseket,erősítéseket hajtottak végre olasz mérnökök segítségével és nyerte el a vár a végleges formáját.
"Várudvar" ma

        Leghíresebb kapitánya az Európa hírű bajvívó és törökverő Thúry György volt,kinek nevét rettegték az oszmánok.

        Több sikertelen támadás után a várat 1600-ban elfoglalta a török. Ezután a törökök is jelentős erősítéseket hajtottak végre rajta. A város területe jelentősen megnövekedett és kedvező fekvésének köszönhetően vilajeti központ lett.élén Murat pasával.

        Evlija Cselebi török útleíró szerint a város forgalmas,jelentős település volt,melyben több dzsámi,minaret,fürdő iskola etc. mvolt található.

         1690-ben Batthyány II. Ádám felszabadította a várost és ekkor újból az udvar kezébe került. Mivel jelentős stratégiai szerepe volt a várnak ,ezért nehogy kuruc fészekké válhasson I.Lipót (a várromboló) elrendelte a vár teljes lerombolását,a mocsár kiszárítását,  feltöltését.
A "várban"

         A dunántúli megyékből 1500 embert és 1000 szekeret vezényeltek a vár elpusztításához,mely több mint két évig tartott. A felszereléseket vízi úton Szigetvárra szállították.A tombolás oly sikeres lett,hogy mára a várnak híre-hamva sem maradt. A Principális -csatorna kialakításával a megmaradt csekély nyomok is eltűntek,később a vár helyén ipatelep épült számtalan gyárral ,üzemmel.

        A vár a mai Vár utcai ipartelep területén terült el. Legjelentősebb feltárását Méri István végezte,kinek munkája nyomán kirajzolódott a vár feltehető formája. Vörös Gábor szakdolgozatában készített egy animációt a középkori várról,részben felhasználva Mérei kutatási anyagait.
Fénykorában így nézhetett ki

      Mérei szerette volna bizonyítani,hogy a korábbi Kanizsaszegi-földvár kapcsolatban volt a várral,de ez a kísérlete nem járt sikerrel.

       1996-ban az önkormányzat a város és Zala megye vezető cégeinek támogatásával a vár egykori helyén állíttatták a Várkapu Emlékművet,így emlékezve meg az egykori híres erődítményről.

        Igaz,hogy a várból semmi nem látszik,de legalább egy emléktábla őrzi az emlékét. Az emléktábla és emlékpark építéséből sok hasonlóan elpusztult vár települése tanulhatna és áldozhatna múltjának emléke előtt. Többek közt a szomszéd "vár" Kaposvár is ,ahol még egy emléktáblára sem telt,pedig ott több nyom maradt meg......

      Nagykanizsa Miklósfai-városrészében található a Botszentgyörgyi-Romlott vár,ahová most sajnos nem jutottunk el,annak megismerését,bemutatását más időpontra halasztjuk.
Sissy szobra az Erzsébet-téren

        A vár után átmentünk a város központjába ,ahol rövid sétát tettünk és a most épülő sétáló utcán elbattyogtunk a Thúry György Múzeumhoz,mely ma sajna zárva volt,így csak az udvarát tudtuk megnézni.
Városi Múzeum

       A város múzeumát  az egykori híres várkapitányáról az Európa hírű bajvívóról és törökverőről ,a kalandos életű Thúry Györgyről nevezték el,kinek emlékét városszerte több intézmény,emléktábla és szobor őrzi. 
Thúry György szobra


     Az épületet,mely ma többek közt Múzeumnak is helyt ad  a város első földesura Grassics Jakab építtette ,barokk stílusban,állítólag felhasználva az egykori vár megmaradt köveit. Ahogy a város urai váltakoztak,úgy változott az épület gazdája is. A XVIII.sz közepén a Batthyány család kezére került,kik a Kanizsa környéki hercegségi birtokok központjaként,hivatalaként használták.
Barokkos belső

     Később működött itt zsinagóga,majd a Zalai Közlöny szerkesztősége lett.  1968-ban került ide a városi Múzeum gyűjteménye.
A Török-kút a Múzeum kertben

     A mai alkalommal ennyi fért bele a város megismerésébe,remélem  találtok hasznos és érdekes infókat a beszámolóban.


     Még több kép Nagykanizsáról:  https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/Nagykanizsa151103?authkey=Gv1sRgCJ-Nl4v9_of6kwE



  
         Ormándpuszta, Somssich Kastély                2015.Nov.03.





           Ormándpuszta , Zalakomár településrésze,a községtől délre helyezkedik el Zala és Somogy megyék határán. Első említése az 1400-as évek elejéről maradt fent  Ormandhyda alakban ,a Kanizsai Család birtokleveleiben .Későbbi tulajdonosai a Both Család tagjai voltak. A török elpusztította és csak az 1700-as években népesült újra. Ekkor hol majorságként,hol faluként említik.
Zalakomár címere

        A  XVIII.sz. közepén a Gróf Somssich Család lett a földesura és a település az ő tulajdonukba maradt egészen 1945-ig. A XIX.sz. harmincas éveiben lakták legtöbben (cca 200 fő),de saját temploma,tanítója soha nem volt. 

        A  XIX.sz-tól Komárvároshoz tartozott,majd annak 1969-es egyesítésével Kiskomárommal az újonnan létrejött Zalakomárhoz.


A kastély télen (forrás:internet)

         
           Ormándpuszta könnyen megközelíthető, a Zalakomári vasútállomástól bő 2 km-re fekszik. Az autópályáról a zalakomári kijárónál kell lehajtani és Marcali irányába haladva érjük el. Mi a mai nap Nagykanizsára menet szakítottunk fél órát a Somssich Kastély meglátogatására.


Fénykorában(forrás:internet)


          Az ítínerbe az igazoló pecsétet a legegyszerűbb a RP-DDK  bélyegzőjével elvégezni,mely a kastély bejáratánál lévő esőbeálló(buszváró) épületénél található. Mi már az új típusú pecséttel tudtunk bélyegezni,melynek lenyomata a kastélyt ábrázolja.


Esőbeálló a bekötő út mellett

         A Kastély az esőbeállótól jó 10 perces sétára található a mindig hangulatos öreg erdőben,de aki siet vagy nem akar gyalogolni az a Kastély kerítéséig autóval tud menni.


Sétány a kastélyhoz


     Az eklektikus stílusú több ezer négyzetméteres kastélyt Somogy megye egyik leggazdagabb nemesi családja a  Somssich  építtette a XX.sz. elején. A család több jeles politikust,katonát és gazdálkodót adott a megyének és az országnak.

     A kastélyhoz 16 hektáros parkot építettek,aminek a növényei jelentős számban mára védettek lettek. Mivel az épület jelenleg nem látogatható,ezért annak leírását  Bányai János tollából idézem:


Játszótér a parkban(forrás:internet)

         „A 80 kat. hold erdő tisztásán kőcsipkés, tornyos kastély tárul elénk, ez a gyermeküdülő. Somsich Antal gróf építtette 1906 és 1910 között. Az épület különféle stílusjegyek igen szerencsés keveréke. Kovácsoltvas ablakrácsa, lépcsőkorlátja egyaránt mestermű. A 10 méter magas hallban levő falépcső ónémet stílusban készült. Az épületet körülölelő erdő tiszta, ózondús levegője, a táj mérsékelt, erdei klímája főleg a vérszegény, ideges, szívgyenge gyermekekre van kedvező hatással. Az üdülő 40 helyiségből álló egyemeletes épület, amely központi fűtéses, és hideg-meleg vizes zuhanyozókkal ellátott. Az étterem szuterénben található. A hálótermek - emeletes ágyakkal - 10-19 férőhelyesek. Az épületet mintegy 20 kat. hold bekerített park övezi. Egy része jól felszerelt játszótér, ahol a bitumenes sportpálya és a nyári fürdőmedence található. A parkerdő szélén mesterségesen kialakított csónakázótó egy kis szigetet ölel körbe. A szigeten levő pihenőhöz fahíd vezet. Ez a gyermekek kedvelt tartózkodási, szórakozó- és szalonnasütő helye. A tó szomszédságában terül el az üdülő háromholdas konyhakertje, ahonnan friss zöldség, paprika, saláta, málna stb. kerül a kis beutaltak asztalára. Az üdülő bejáratától balra 1 km-es erdei tornapálya kezdődik, amelynek állomásai festői környezetben vannak. A tanév időszakában 120 alsó tagozatos gyermeket fogadnak. A tanítást négy tanulócsoportban végzik. Az oktatáshoz és a tanítási időn kívüli szabadidős foglalkozásokhoz megfelelő szemléltetőeszközök, audiovizuális felszerelések is rendelkezésre állnak. Több mint kétezer kötetes könyvtár, zongora, színes televízió, rádió, hangosfilmvetítő, írásvetítő, magnetofon és sok-sok társasjáték teszi élményszerűvé az üdülést. A gyermekek sokat tartózkodnak a szabadban, a friss erdei levegőn. A környék megismerését szolgálják a különböző kirándulások.”


       A virágzó,nagyúri életet élő gazdasági központban és a kastélyban a XX.sz elején több híres ,országos ismertségű személy fordult meg.


Régmúlt(forrás:internet)

         A Kastély 1945-ös államosítását követően előbb iskolaszanatóriumként,később gyermeküdülőként,majd szanatóriumként működött. A múlt rendszerben rengeteg kis lurkó töltött el itt rövidebb-hosszabb időt,felejthetetlen élményeket szerezve.


Napjainkban

       Az utóbbi években ezen funkciói megszűntek,állaga romlásnak indult. Mostani sorsáról keveset tudni,pár éve eladó volt,ennek már nincs jele. Valószínűleg valami új gazdag megszerezte már ,kedvenc játékszerének.

      A grófi családból az utolsó lakója Somssich Antal agrármérnök ,katonatiszt volt. Harcolt az I.vh-ban,majd országgyűlési képviselő lett. Az 1950-es években kitelepítették,majd nagy "kegyesen" megengedték neki,hogy egykori kastélya cselédlakásában élje az életét.

Fák mögül...

       Szerettünk volna bemenni,de a kerítéshez érve elrettentő táblák és marcona ,acsargó őrkutyák fogadtak bennünket. Bár láttunk mozgást az épület körül,de hiába kiabáltunk nem foglalkoztak velünk. Így csak kívülről tudtunk készíteni pár fényképet,de a park fái végett,ezek csak korlátozottan adják vissza a kastély látképét. Ezért az interneten fellelhető pár képet "hívtam" segítségül,melyekkel kiegészítem a beszámolom.


Idáig,ne tovább

        Sajnos egyre több nagy múltú  kastély jut az Ormádpusztai sorsára és magán kézbe kerülve megszűnik az addigi korlátozott látogathatósága is.




 


           



Hévíz ;  Tófürdő -Belváros

Hévíz-Egregy Árpád-kori templom      2015.Dec.27.



Hévíz címere


     Hévízen  Álom havának huszonhetedik napjának ködös délutánján jártunk,hazafelé tartva egy Vas-megyei túránkból,mellyel korán végeztünk és haza felé tartva szántunk időt Hévíz és Egregy rövid meglátogatására is ,e mozgalom keretében. A városban már nagyon sokszor jártunk egyéb dolgaink és pihenéseink alkalmával,így lesznek fényképek melyek korábbi itt jártunkkor készültek,mert a mai délután elég ködös idő fogadott bennünk és már sötétben fejeztük be a városnézést,így nem minden fotó sikerült.

        Hévíz ,város Zala-megyében,közúton Keszthely ,Zalaegerszeg és Sümeg felől is megközelíthető. Vasútállomása nincs,aki vonattal érkezik Keszthelyről kell kijutnia a sűrű buszjáratok egyikével vagy taxival.de a nagyobb szállodák transzferjáratú mikrobuszokat is üzemeltetnek. Légi kikötője az egykori orosz katonai repülőtéren,Sármelléken van,ahonnét szintén transzfer járatokon juthatunk el a fürdővárosba.


Hévíz-Gyógytó (2014.jan-i felvétel)

       Európai,sőt világhírű ismertségét a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytavának köszönheti,melynek köszönhetően az országban Budapest után itt töltenek el legtöbb vendégéjszakát.A város és a fürdő roppant népszerű Németországban és Ausztriában,ezek az országok "küldik" a legtöbb látogatót,de az utóbbi években rengeteg gazdag orosz turista keresi fel.A város utcáin járva sokszor botlunk oroszul beszélő emberekbe és város szerte egyre több cégéren,étlapon etc. tűnnek fel a cirill betűk is. Ennek köszönhetően Hévíz fejlődését teljesen az idegenforgalomra alapozzák. Jelentős és színvonalas szálloda és vendéglátóipar alakult ki,a jelentős vendégforgalomra sok kapcsolódó szolgáltatás is épül. A fentiek hatására Hévíz az ország egyik legjobb módú települése.

A Héttornyú templom(2014.feb-i felvétel)

        A mai település 1946-ban jött létre Hévízszentandrás és Egregy egyesülésével,1992-ben emelték városi rangra,jelenleg állandó lakósainak száma 5000 körül mozog.

        Hévízszentandrás első említése az 1200-as években történik Szentandrás-Páh alakban,ez utóbbi az évszázadok alatt elkopott és Szentandrás alakban szerepelt ,csak később kapta meg a Hévíz előtagot.Lakossága 1941-ben 900 fő körül mozgott.  A falu mezőgazdasági település volt,lakói a közeli Alsópáhok és Felsőpáhok lakosaihoz hasonlóan elsősorban bőrpáholással foglalkoztak. Mai fogalmaink szerint a Városháza és környékén volt található.

Az egykori Hévízszentandráson(2014.feb-i felvétel)

          Egregy   már a Római-korban is lakott terület volt,ezt régészeti leletek bizonyítják,az itt lakók már akkor fejlett szőlőkultúrával rendelkeztek. Első említése 1020 környékén történik,oklevélben először 1328-ban olvashatunk felőle Villa Egrug alakban,mely az égerfára utal. Legismertebb nevezetessége a XIII.-sz-ban épült temploma. A falu az Oszmán hódítás alatt teljesen elpusztult,s csak a XVIII.sz-ban népesült újra,amikor német telepesek érkeztek az addigra a Festetics családhoz tartozó településre. 


Egregyi panoráma(2014.feb-i felvétel)

          A fürdő fejlődésével egyre több itt gyógyuló,pihenő kereste fel az Árpád-kori templomot és környékét,kiknek kiszolgálására egyre több vendéglátóhely,borozó nyitotta ki kapuit,így a településrész mára a város vigalmi negyedévé amolyan Hévízi-Grinzinggé fejlődött. Az egyre gyarapodó borozókban ízelítőt kaphatunk a környék gasztronómiai kultúrájából és kóstolhatjuk a kitűnőbbnél kitűnőbb egregyi borokat.

          A városba mi Sümeg felől érkeztünk és először Egregyre látogattunk el.A városrész megismerését a Zrínyi és Egregyi utcák kereszteződésében álló a  Jézus Szíve névre keresztelt  templomnál kezdtük .A templomot két részletben építették meg. A haranglábat 1907-ben kezdték építeni  neoromán stílusban,a templomhajót 1994-ben kezdték építeni,melyet 1995-ben szenteltek fel.A templom közelében található több római -kori épület maradványa is.

Egregy-Jézus Szíve templom

          A templomkertben kapott helyet a településrész háborúkban elesett hőseinek az Emléktáblája és helyi sajátosságként az elesettek tiszteletére egy-egy sírkövet is emeltek. Természetesen mi is egy néma főhajtással adóztunk a hősök emléke előtt,kik a hazájukért adták legfőbb kincsük: az életük.


Az Egregyi-Hősök Emlékműve

         Innét a sok-sok borozó közt az Egregy temetőjében álló Árpád-kori templomhoz mentünk. Az egykor önálló településrész román stílusú templomát először 1341-ben említi  okirat. A templomot ekkor Alexandriai Szt. Katalin oltalmába ajánlották.

Egykor Szt.Katalin templom

          A török harcok során jelentős károkat szenvedett ,így az 1700-as évek harmincas éveiben felújították,ekkor kapta külső-belső festését és díszítését. ekkortól fokozatosan temető épült köré és elsősorban temető-kápolnaként használták és használják ma is. Az átépítést követően az új védőszentjévé Szt.Magdolnát választották.

Eredeti díszítések 

          A XIX. és XX.sz-ban többször felújították,renoválták.1964-ben korhű berendezési tárgyakkal látták el,s ennek köszönhetően ma eredeti hangulatban láthatják az érdeklődők.

A templom belső tere


         Már többször jártunk itt, a templomot mindig zárva találtuk,de most nagy szerencsénkre nyitva volt,így a hangulatos belső térről is tudott kedvesem fényképeket készíteni.

Ma Szt.Magdolna templom

       Jó félórát bolyongtunk a templom környékén ,belecsodálkoztunk a környék dimbes-dombos látképébe,majd mi is betértünk a hívogató Borozók egyikébe kicsit átmelegedni.

       Mivel valakinek vezetnie kellett hazafelé így sorsot húztunk,hogy ki lesz aki elfogadja a rendkívül kedves házigazda invitálását és részt vesz egy rögtönzött borkóstolón az Egregyi-nedűkből. A sors első feleségemnek kedvezett,így Ő lett az áldozat. Én pedig nyeltem nagyokat-a szódából és kávéból. Egy előnyöm származott a "vereségből" ,kitérve a borozóból rendkívül vidám útitárs szegődött mellém.


Ez a fehér cuvée nyert a kóstoláson


      A  Borozóban összekötöttük a kellemest a hasznossal,s beszereztük az igazoló stemplit is  a túra ítinerébe Egregyről.Azért,hogy én se maradjak ki a jóból távozáskor magamhoz vettem egy üveg fehér és egy flaska rosé Egregyit.


Egy Borozó a sok közül

      A Karácsonyi Ünnepeknek köszönhetően élénk volt a forgalom,sok itt pihenő kereste fel a vigalmi negyedet ,így majd mindegyik weinstube tárt kapukkal várta őket. Mi a sok borozó közt visszasétáltunk a Jézus Szíve templomig,majd a végtelen Zrínyi utcán a város önkormányzati negyedéig mentünk,de most nem gyalog hanem autóval.

     A Zrínyi,Széchenyi és Kossuth utcák kereszteződését az Önkormányzat épülete és a város legnagyobb római kat. temploma uralja.

      A Szentlélek Római katolikus templom,melyet a köznyelvben Kéktemplomnak is neveznek, hét tornyával és nem szokványos színével már messziről felhívja a figyelmet magára.A hét torony hét ajándékot jelképez. A templomot ,melynek építése során ötvözték a modern és hagyományos építészet jellemzőit 1999-ben szentelte fel Szendi József érsek. Mivel siettünk sajnos a templom belső terének megismerését más időpontra kellett halasztanunk.



Szentlélek róm.kat.templom


     A templommal szemben épült az új Városháza,melyet a Szentlélek templommal együtt avattak fel 1999-ben. Érdekessége,hogy az új épület alapkövét Farkas Bertalan az első magyar űrhajós,Hévíz akkori polgármestere tette le.



Városháza

    A modern,minden igényt kielégítő épületben nem csak a város ügyeit intézik,a falakon belül helyet kapott egy konferencia- és színházterem is.

    A városháza előtt kapott helyet a Nymphae díszkút,mely ott jártunkkor nem üzemelt. 



Díszkút a Városháza előtt

    A Széchenyi utcán egészen a Rákóczi utcáig mentünk,ahol leparkoltunk és a Rákóczi utcából kialakított Sétaló utcán a múlt század elején épült impozáns és elegáns villák ,fagyizók,kávézók és méreg drága butikok,üzletek közt mentünk a még működő Adventi vásárig.



Sétáló utca

     A vásári forgatag a Téli Fürdő előtti téren kapott helyet,itt aki tehette az ihatott egy forralt bort,míg a vezető állásba lévő egy teával kellett beérje.


     Ezzel el is értünk mai városnézésünk csúcspontjához,a Hévízi-gyógytóhoz,melynek köszönheti a város és a környék az ismertségét.


Fürdőház  (2014.jan-i fotó)

    A tó bemutatásához idézem a Vasárnapi Újság 1906. 53-. számában megjelent cikket:

     "Nem a Balaton partján fekszik ugyan, hanem nyugatra a várostól, a Kis-Balaton mocsarai felé nyíló legközelebbi völgyben Hévíz, de azért ez is szorosan a Balaton-vidék természetadta nevezetességeihez tartozik. Ott fekszik a Héviz meleg tava, mely többnyire 32°C. fokos, a hol a túl a dunai középhegység hirtelen végződik.

A meleg tó feneke 36 méter mély tölcsért formál, melyből örvényléssel bugyog a víz színéig a dolomitból fakadó kristálytiszta meleg viz. A Héviz tavából melegvizű csatorna folyik a Kis-Balatonba, oda telepített tropikus tündérrózsák díszlenek vizén. Messzeföldről látogatják e meleg tavat a rheumásak és köszvényesek. A föld népe is sűrűn keres és talál gyógyulást a csatorna meleg vizében; tagjainak bénaságát a fekete korpának tulajdonítja, mely a forrástól összehordott tőzegmaradványból áll. Ebbe a fürdőzők térdig, sőt övig belesülyedve várják a gyógyulást vagy legalább a fájdalmak csillapodását"

      A tó gyógyító hatását már a rómaiak is felismerték. A fürdő élet kialakulásáért  és felvirágoztatásáért a legtöbbet Festetics(I) György tette,aki céltudatosan építtette ki a fürdőtelepet. Az első fürdőházakat 1795-ben tutajokra építették,csak később terjedt el a mai is használatos cölöpökre történő építési mód.


A tavat körülvevő tőzeges mocsár részlete(2014.jan-i fotó)

    A tó és az őt körülvevő 50 hektáros Véderdő Természetvédelmi Terület,bár többször próbálkoztak,de sajnos a Világörökség helyszínévé még nem választották be.

      A tó gyógyító vízét több szálloda is használja,a partján Állami Kórház is működik,mely Hévíz egyik társalapító községéről a Szent András nevet kapta.

      A tavat hangulatos sétányon,erdei környezetben teljesen körül lehet sétálni,de mi most ezzel nem éltünk,mivel már elég sötét és hűvös is volt.
A Tó-fürdő nyári bejárata

      Így még elsétáltunk az autóbusz pályaudvarig,ahol az OKT igazoló pecséttel hitelesítettük túrafüzeteinket,majd vissza térve a kocsihoz ,haza felé vettük az irányt.

      Több fényképet az alábbi két linken találtok:
https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9Megye99NevezetessegeHeviEgregy?authkey=Gv1sRgCIiN_9yamsfgfA

    https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9Megye99NevezetessegeHeviz?authkey=Gv1sRgCIKF4aGm16bwsgE




   

                 

 KESZTHELY      FESTETICS-KASTÉLY,BELVÁROS

                  2015.Április.11. és 2016. Március.15.




             
Keszthely címere



                       Keszthely nevezetességeit két részletben ismertük meg. Először 2015 évben,Szelek Havának tizenegyedik napján jártunk a  Festeticsek városban,de akkor a Festetics kastély felújítás miatt  zárva volt és ezért csak a város egyéb nevezetességeit jártuk körbe.Ezért  idén Kikelet Havának tizenötödik napján újból itt jártunk,hogy a hiányt bepótoljuk. Sajnos az idén is felemásra sikeredett a látogatás,mert záróra előtt 30 perccel érkeztünk és ilyenkor már nem lehet belépőt vásárolni a benti látogatáshoz,így ezzel az élménnyel ezúttal is szegényebbek lettünk.

Keszthely jelképe

                    Keszthely büszkén és joggal viseli a Balaton fővárosa kitüntető címet(bár ez a jelző vitatott,mert a címre Siófok és Balatonfüred is igényt tart).A város a Dunántúlon,Zala megyében,a Balaton nyugati sarkában fekszik. A település a Zala torkolatától északra alakult ki,területe délen sík,északabbra dimbes-dombos. A környékén kitűnő kirándulási és túrázási célpontokat nyújtanak a Zalai-dombság és a Keszthelyi-hegység kedvelt helyei.  Keszthely közlekedési infrastruktúrája rendkívül fejlett,majd minden fajta közlekedési eszközzel jó feltételekkel érhető el. Ez a fejlett infrastruktúra nagyban hozzájárul fejlett gazdaságához és kiemelt idegenforgalmához,melyet tovább lendít a világhírű Hévízi-tófürdő és gyógyfürdő közelsége.

              Keszthely közúton az Budapest irányából két lehetőséggel érhető el,vagy a Balaton északi partján futó 71-es főközlekedési úton,vagy az M7-es autópályáról Balatonszentgyörgynél letérve a 76-os és 71-es főutakon. A Megyeszékhellyel szintén a 76-os főút köti össze,de a városból indul a szlovén határ felé a 75-ös számú főútvonal is. A jó útviszonyoknak és a vasúti ellátottság viszonylagos hiánya végett a város környékének autóbusz hálózata,jóval az országos átlag fölött van.

                Vasúton a Balatonszentgyörgy-Tapolca-Ukk fővonalon fekszik,.így  Budapest,Miskolc és a fontosabb dunántúli nagyvárosok majd  mindegyike közvetlen járattal érhető. A város jellegzetességéből adódóan a nyári idegenforgalmi szezonban az ország több nagyvárosából(Nyíregyháza,Miskolc) illetve Bécsből is indul közvetlen vonatjárat ide.


Vasútállomás

                       A hajózási szezon beköszöntével a Balaton többi jelentős kikötőjéből is elérhető menetrend szerinti hajójárattal.

                                 A várostól nem messze található a Sármelléki Nemzetközi Repülőtér,ahová elsősorban a német és orosz nyelvterületről érkeznek menetrend szerinti és külön járatok hetente több alkalommal is.





                  Kesthely környéke már az ősidők óta lakott terület, bizonyító erejű leletek az újkőkorból kerültek elő,de feltételezések szerint már korábban is  laktak emberek a környéken,de ezeket a lelőhelyeket jelenleg a Balaton borítja.Az első lakott területek a  mai Dobogó-domb és Fenékpuszta területén jöttek létre.Az erre a korra jellemző egy-egy terület időszakos kihalása , de ezt a környéket ez a fontos balatoni átkelőhely végett elkerülte. Az itt lakó ősi népek neveit nem ismerjük az első ismert nép a kelták Kr. előtt a 4. évszázadban érkeztek. Kr. előtt 13 és 8 közt Tiberius római hadvezér csapatai meghódították a Dunántúlt és kialakították Pannónia Provinciát. A fontos hadi és kereskedelmi út,mely Aquincumot kötötte össze Aquileiával Valcumnál(Fenékpuszta) kelt át a Balatonon. Mivel Valcum fontos csomóponttá vált a környéken is megtelepültek a római kereskedők,polgárok. Ennek nyomait ásatások során a mai városközpontban is megtalálták. A Népvándorlás során a barbár seregek támadásai súlyos károkat okoztak a környéken,de lakatlanná ekkor sem vált.  A római katonaság kivonulását követően a környék 433-tól két évtizedre hun fennhatóság alá került. A hunok hatalmának ,rövid római visszahódítást követően,456-ban a keleti gótok vetettek véget,majd 526-tól a longobárdok lettek a környék urai.Az avarok Keszthelyt és környékét nem szállták meg,így az itt  kialakuló kereszténység tovább növekedett,de a várost 630 tájékán az avarok mégis katonai erővel szállták meg. A 8.század végén a frankok űzték el az avarokat,így a Keszthely környéki lakosok hamar átvehették a nyugati keresztény szokásokat..A 9.-ik században Keszthely környékén kialakult az ispáni székhely a Zalavári -Várszigeten,ami később Zala megye névadója és központja lesz.



Keszthely,sétálóutca

                        A Honfoglalást követően Keszthelynek és lakosságának semmilyen említése nem áll rendelkezésre,az első írásos említése 1247-ben történik. Ez az oklevél két templomot említ ,egyet a mai kastély helyén(Szent Márton),egyet pedig a Várkertben feltárt rotundával azonosítanak be(Szent Lőrinc). Így a két templommal rendelkező királyi bírtok a XIII.sz-ra jelentős helységgé fejlődik. E század végén a Marcali család szerezte meg,de Károly Róbert visszaszerezte királyi birtokká, Keszthelyt,amit fia Nagy Lajos Lackfi Istvánnak ajándékoz. Az ő birtoklása alatt komoly gazdasági fellendülés következik be,1385 környékén ferenceseket telepít a városba. A szerzetesek már 1386-ra felépítik a  mai Fő-téri Plébánia templom gótikus épületét.



Lackfi István lovasszobra

                            1397-ben felségárulás vádjával Lackfit Luxemburgi Zsigmond fővesztésre ítéli,ezt követően sűrűn változtak Keszthely urai,ami 1403-ra már mezővárosi ranggal rendelkezett.1430-ban a Nádasd neméli Gersei Pethő család szerzi meg a város tulajdonát és hosszú időre meg is tarja.A század végére Keszthely a környék legjelentősebb települése lett,fejlett gazdaság és jólét alakult ki,de ez az időszak egyáltalán nem volt békés. A városra többször támadtak rabló lovagok és a konkurens családok hadai,de a keszthelyiek is többször támadtak a környező településekre,.Ezekben a harcokban többször felgyújtották a város épületeit a várost kirabolták.

                                 A várost az első török támadást 1532-ben érte,1548-ban a Bécs ellen vonuló mohamedánok kifosztották ,az épületeket felgyújtották. Mivel ebben a támadásban a Pethő-kúria is kiégett ,a család az elhagyott ferences kolostorba költözött.,amit ifj. Gersei Pethő János végvárrá alakíttatott át.A vár ellen többször támadást intézett a török,de az mindvégig magyar kézen maradt,bevenni sohasem tudták.A török kiűzését követően(1686) Keszthely katonai jelentősége megszűnt,a lakók mezőgazdasággal kezdtek foglalkozni. A Rákóczi szabadságharcban a város a Fejedelem mellé állt ,a vár kuruc kézen volt. A szatmári békét követően a Habsburgok a várat lerombolták.


Fő-tér

                                   A város a XVIII:sz-elején több birtokos kezén volt,ezek egyikétől (PethőJános) vásárolta meg a a legnagyobb részt Festetics Kristóf 1739-ben. Ezt követően a kisebb birtokosok részeit is kivásárolta ,így megszerezte Keszthely kizárólagos jogát.Ő és később fia arra törekedtek,hogy a városlakókat megfosszák korábban szerzett jogaiktól ,kiknek 1772-re csak a városi lakásaik maradtak a tulajdonukban.Ennek ellenére a grófi család megjelenése pozitív fordulatot hozott a város életeben. Soha nem látott fejlődést indítottak el a Festeticsek.Hatalmas uradalmat alakítottak ki,mely számos munkaalkalmat kínált a város és a környék lakóinak. Festetics György 1759-ben kórházat,Pál 1772-ben gimnáziumot alapított. A Kastély építésébe is ezekben az években kezdtek bele,de az csak 1880-ra nyeri el mai formáját.

                                     Keszthely és a Festeticsek legjelentősebb alakja Festetics György volt,ki 1791-től lakott a városban. Ő alakította át modern gazdasággá,az elavult uradalmat,megalapította Európa első mezőgazdasági főiskoláját a Georgikont. Fenékpusztán hajóépítő üzemet működtetett,ahol 1797-ben készült el a Balaton mindenkori legnagyobb vitorlása a Phoenix Gálya.  1799-1801-köz megépítteti a Kastély világhírű könyvtárszárnyát.1817-től évente kétszer megrendezi a Helikon Ünnepségeket,melyen a Dunántúl legjelentősebb költőit ,íróit vendégelte meg. Ekkoriban nevezi el Keszhelyt Berzsenyi Dániel "kis magyar Weimarnak".  A mecénás 1819-es halálát követően az ügyek intézését,fia Festetics László veszi át,aki 1839-ben megépítettei a Fenéki-hidat,ezzel elősegítve Somogy és Zala közt a közlekedést. 1829-re már 7000 lakója volt Keszthelynek. A reformkorban ahogy a Balaton frekventált településein,így Keszthelyen is beindult a fürdőélet,mely soha nem látott fejlődést hozott a város számára. 1846-ban Keszthelyen indult el a Balaton első gőzhajója a Kisfaludy.


                                       Az 1848-as szabadságharcban a Georgikon hallgatóiból verbuválódott a 47. honvéd zászlalj,Keszthely pogááraiból pedig az 56.zászlóalj. A szabadságharc bukását követően a város fejlődése lelassult. 

                                                 A Déli-Vasút 1861-es megnyitása egyben a város legsúlyosabb csapása is volt volt,mivel annak nyomvonala elkerülte Keszthelyt. A Buda-Kanizsa közti vonalnak ugyan volt egy Keszthely-külső nevű vasútállomása,de ez a várostól a több mint tíz km-re lévő Balatonszentgyörgyön volt.A vasút azonban létkérdés volt a város számára,mivel ennek hiányában a kereskedelem és az ipar nem tudott beindulni,ezért több elvetett terv után 1888-ban kezdődött el a pálya építés Balatonszentgyörgy és Keszthely közt. A vasútépítés roham tempóban készült,alig pár hónap elteltével már át is adták. A szakasz építését komoly eszközökkel támogatta a Festetics család ,amiért hálából a szakasz két gőzmozdonyát György és Tasziló névre keresztelték el,sőt a már ténylegesen a városban található Keszthely Vasútállomáson a család számára külön várótermet is építettek.Aztán 1903-ban megépült a Keszthely-Tapolca közti szárnyvonal is,melynek következtében a város végérvényesen bekapcsolódott az ország vasúti vérkeringésébe.


Fő-tér II.

                                                             A XIX.sz jelentős iparosításai elkerülték a várost és a város vezetői felismerve lehetőségeiket a város iskola és fürdőváros jellegének fejlesztésében látták a siker kulcsát.1862-ben megépül az első nyaraló, kőszínház nyitja meg kapuit.  A Belváros romantikus és eklektikus stílusban megújul, sorra épülnek az elegáns házak.1865-ben a Georgikon utódaként megnyíija kapuit az állami Mezőgazdasági Tanintézet..1870-et követően sorra nyílnak az óvodák,zárdák,fiú és leány iskolák.majd az Ipariskola is megnyitja a kapuit 1884-ben. 1892-ben épül meg a Gimnázium ,máig használt épülete.1898-ban megalakul a Balaton Múzeum Egyesület. A fentiek hatására a XX.sz elejére Keszthely ismét virágzó város,kedvelt nyaralóhely.

                                                                   Az I.vh-t követően a város töretlen fejlődése megtorpan,ekkor válik a város a "nyugdíjasok városává".1925-ben öt szálloda ,két kávéház,tíz vendéglő és 11 korcsma várja az ide utazókat.Ekkoriban épül többek köz ta Balaton Múzeum új épülete,és a Posta is.

                                                            A II.vh. pusztítása szerencsére nem okozott kárt Keszthely épületeiben,még a Festetics Kastély berendezése és könyvtára is épen maradt.Az 1950-es közigazgatási átszervezéskor Keszthely Veszprém megye rész lett,ahol perifériás szerepben maradt. 1954-ben kapott városi rangot,ám komolyabb fejlesztés nem történ sem az 50-es sem a 60-as években. Ennek köszönhetően a város megőrizhette patinás jellegét. 1970-es években aztán új lakótelepek épültek a városban és több új iskolát is ide telepítettek. Ugyanezekben az években indult meg az idegenforgalom fejlesztése is,melynek első lépcsőjében 1971-ben átadták a Helikon szállodát is,mely akkor a Balaton legmodernebb szállodája volt.A következő években számos vállalati és szakszervezeti üdülő is épült,melyek szintén hozzájárultak a város fejlődéséhez,1979-ben a várost visszacsatolták Zala megyéhez.  A rendszerváltást követően aztán a város gazdasági és idegenforgalmi fejlődése komoly fejlődésnek indult,melynek következtében Keszthely hazánk egyik legismertebb és legvonzóbb településévé vált.


Zsinagóga

                                                                   A város hírességei  közül említést érdemel  Básti Lajos Kossuth díjas színművész,Csík Ferenc olimpiai bajnok gyorsúszó,Goldmark Károly zeneszerző és Szendrey Júlia.



                                             A város Zala megye keleti részének fontos gazdasági központja,bevételeinek nagy részét az idegenforgalom adja. Emellett fejlett a könnyű és élelmiszeripara is.

                             A város a megye és az ország kulturális és oktatási térképén is fontos helyet foglal el. Több középiskola mellett itt működik a Pannon Egyetem Georgikon kara.A település minden évben több jelentős kulturális programnak is helyet ad,melyek egy részét a Festetics Kastély Dísztermébe és  nyáron a Parkjában lévő szabadtéri színpadra szervezik,melyek felejthetetlen élménnyel gazdagítják a látogatókat.



                            E nem éppen rövidre sikerült történeti áttekintés után vegyük sorra Keszthely nevezetességeit,a felsorolás semmiképen sem  fontossági sorrendben készül,teljesen szubjektív és nem is tartalmaz minden helyszínt,csupán az általam fontosaknak tartottakat. A nevezetességek túlnyomó részét még a Balaton-körtúra során ismertük,kivéve a Festetics Kastélyt.Az igazoló pecsétünket az ítinerjeinkbe az idei látogatásunk során a Festetics Kastélyban szereztük be. Keszthely bemutatása a szokásostól kicsit hosszabbra sikeredett,de ez annak tudható be,hogy ebben a városban töltöttem ifjúságom meghatározó éveit,így ez a legkedvesebb városom az országban.


                                           A  Festetics Kastély (Helikon Kastélymúzeum) Keszthely és az ország egyik  kiemelkedő jelentőségű Műemléke. Építése még az 1700-as évek közepén kezdődött,de többszöri átépítés,felújítás után csak 1880 környékén készült el mai formájában.


Festetics Kastély

                                                Miután Keszthely az említett felvásárlás során a Festeticsek tulajdonába került 1739-ben,Festetics Kristóf hozzá fogott a barokk kastély megépítéséhez. A munkálatokat 1745-ben kezdték meg,de még ebben az évszázadban többször átépítették. 1883-87 - Festetics (II:)Tasziló- között neobarokk toronnyal és újabb épületszárnyakkal bővítették.A kastély 101 helyiségből áll,rögtön a bejárat mellet található a család leghíresebb tagjának-Gróf Festetics György-a szobra.


Gróf Festetics György szobra

                                            Mint ahogy említettem a II.vh. nem okozott súlyos károkat sem a városban sem a Festetics Kastély épületében,berendezéseiben.A híres Helikon Könyvtár,melyet szintén György alapított ,megmenekülése annak is köszönhető,hogy a fosztogatásokat megelőzendő a könyvtári szárnyat elfalazták.Aztán a cucualista érában az értékes könyveinek egy részét Budapestre szállították és beolvasztották a Széchenyi könyvtár állományába,az elhurcolt példányokat más kötetekkel pótolták. Bár a Kastély eredeti berendezési tárgyai a háborút javarészt átvészelték,de aztán a kaotikus időkben máig tisztázatlan körülmények közt jelentős részük elkallódott,szétszóródott.A hévízi fürdőkórházba menekített és ott megrongálódott  értékesebb bútorokat később Budapestre ,az Iparművészeti Múzeumba szállították restaurálásra.Ugyancsak ide hurcolták el a Kastélyban maradt más bútorokat.Így  a Kastély legjelentősebb ,XVIII.sz-i francia bútorai máig az Iparművészeti Múzeumban vagy annak raktáraiban kallódnak. Bár a mindenkori kormányok többször megígérték az elhurcolt berendezési tárgyak visszakerülését,de érdemi lépés ezidáig nem történt.A Kastélyt a mindenkori gazdái kiemelt gondossággal ápolják,folyamatosan fejlesztik,gyarapítják.


A Kastély főbejárata

                        A kastélyban 20 termen keresztül mutatják be a fűúri életformát,a kastélyt az elmúlt évszázadokban jelentős számú prominens személy látogatta meg. Vendégek voltak itt a korabeli Európa koronásfői,hercegek és vezető politikusok. Az elmúlt húsz évben meglátogatta a Kastélyt a belga királyi pár,Göncz Árpád,Mádl Ferenc és többek közt Németország,Ausztria,Olaszország,Kína elnökei. 

              A Kastély az ország negyedik legnagyobb  kastélya és egyben a leglátogatottabb.Állandó és időszakos kiállításait évente kétszázezren látogatják,zenei rendezvényeinek évi száma száz körül mozog.A Kastély parkjába,mely Természetvédelmi terület, a díszes főkapun keresztül juthatunk be.


   
Díszes kapu
                               A Kastély nyugati homlokzatával szemben egy csodás franciakertet alakítottak ki,mely mögött tízhektáros angolparkot találhatunk. A számtalan védett és ritka fa és növényfajt tartalmazó park történeti rekonstrukcióját  2015.decemberében fejezték be. A kastélykert hátsó traktusában található a kocsiház,ahol Hintómúzeumot alakítottak ki.


A Kastélypark felújítás közben

                                                A Festetics Kastély leghíresebb része a Helikon könyvtár melyet Festetics György alapított 1799-1801 között.A könyvtár állomány nagyjából 80 ezer kötet tartalmaz,melyet a Festetics Család hozott létre. A gyűjtemény megmaradt részében több régi enciklopédia és régi nyomat található.Ez Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára.

                                       A Festetics Kastélyban ugyanakkor közkönyvtár is helyet kapott.




Kávézó a Kastélyban

                                                            2005 óta látogathatjuk a Balatoni Borok Háza kiállítását,melyet a Kastély 500 éves pincerendszerében alakítottak ki,.

                                                           A Kastélyparkot ketté szelő közút túloldalán található a Kastélymúzeumhoz tartozó Vadászati és Modellvasút kiállítás ,egy új épületben kapott helyet.A nagyszabású vadászati kiállítás az épület alsó szintjén kapott helyet. A lenyűgöző kiállítás félezer egyedből áll,a trófeák a világ minden részét képviselik. A  Történelmi Modellvasút kiállítás az épület tetőterében kapott helyet és itt található Európa egyik legnagyobb (500 négyzetméteres) terepasztala.


                   
                                                      A Kis Szent Teréz Bazilika és Kármelita kolostor neoromán épülete Keszthely keleti részén a Kórházzal szemben található.  A névadójának és az I.vh. hőseinek szentelt templomot hazánk egyik legviharosabb időszakában a szégyenteljes Trianoni békediktátumot követően építették a Magyar Sarutlan Karmelita Rendtartomány szerzetesei.Az építkezés 1927-30 közt zajlott,a munkálatokat Dr. Hász Brokárd tartományfőnök vezette.A II.vh idején ahogy Keszthely úgy a templom sem szenvedett el súlyos károkat. A rendek 1950-es betiltását követően a templom Plébániatemplomként működött,.míg a rendházban középiskola és kollégium kapott helyet.1989-ben II. János Pál Pápa Basilica Minor rangra emelte a templomot ,a rendszerváltást követően a Kármeliták vissza kapták az épületeket.2008  óta a Kármelita Rendtartomány székhelye.


Kis Szent Teréz Bazilika


                                                       A Pethő vagy Goldmark ház a sétálóutcaként funkcionáló Kossuth L. utcán kapott helyet. A Műemlékjellegű épület barokk stílusban épült,de helyén már a XV.sz-ban egy Pethő kúria állt,mai formáját a XVIII.sz-ban nyerte el.Ebben az épületben született a híres zeneszerző Goldmark Károly 1830-ban. Az épület udvarán végigsétálva jutunk el a Zsinagógáig,mely a múlt század vészterhes éveiben a Gettó határa is volt.  A ház nem ,de az udvar látogatható.


Pethő-Goldmark Ház


                                                            A Balaton Kongresszusi Központ és Színház épületét eredetileg 1910 után építették szecessziós stílusban és itt működött az első városi Színház és Mozi az Uránia. 1930-as évek közepén hányatottá vált a sora,ekkor garázsként használták.1964-ben lebontják és a helyére egy betonkockát építenek,melyet Színházként használtak,de ezt az épületet az 1980-as években bezárták. Felújítását követően 2002-ben nyította meg a kapuit a tájba illeszkedő ,modern központ.


Balaton színház

                                                                 
                                                                       A Szentháromság- szobor barokk stílusban készűlt,1770-ben állíttatta Festetics Pál a Fő-térre.Fonadékos rácsozatú szép kőkerítése a múlt században pusztult el,de a Fő-tér rekonstrukciója során korhű állapotba állították vissza.


Szent Háromság szobor

                                                                   Festetics György ülőszobra ugyancsak a Fő-téren kapott helyet. A város életében és fejlődésében meghatározó szerepet betöltő gróf szobrát születésének 250. évfordulóján ,2005-ben avatták fel. Az egész alakos szobrot Farkas Ferenc szobrászművész készítette. Érdekessége a szobornak ,hogy a mecénás mellett helyet lehet foglalni és egy közös fotó erejéig élvezhetjük a gróf társaságát.


A Mecénás ülőszobra

                                                             A Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom és Csornai Kanonokrend Rendháza a  gyönyörűen felújított Fő-tér meghatározó épülete.A gótikus templom Keszthely legrégebbi épülete,1390 környékén készülhetett el. Építtetője Lackfi István volt,kit a kivégzését követően itt helyeztek végső nyugalomra. Ugyancsak itt helyezték el a Festetics család síremlékeit. Keszthely kegyura,a királyi seregek főparancsnoka 1386-ban ferenceseket hív a városba és részükre megépítteti a mai is álló gótikus templomot és kolostort.A Mohácsi vészt követően a török fenyegetések hatására a szerzetesek elhagyják a rendházukat és egy török támadást követően az új tulajdonos Pethő család 1550 környékén erőddé alakíttatja át.Az új végvár a környék védelmét szolgálta,bár a török többször próbálta bevenni,de nem járt sikerrel,így a végvár végig magyar kézen marad.. A török kiűzését követően hadászati szerepe csökkent,a Habsburgok a végvárat a Rákóczi szabadságharcban elfoglalt helye miatt lerombolják. Az elmenekült ferencesek 1723 környékén térnek vissza és rögtön megkezdik templomuk és rendházuk helyreállítását.Azonban a ferencesek rövidesen újra a rendházuk elhagyására kényszerültek,miután II.József  1788-ban feloszlatja a szerzetesrendeket,ezután a katonaság használta. A templomot istállónak ,a kolostort kórháznak használták.1799-ben a templom Festetics György tulajdonába kerül,aki a város plébániatemplomává tette,a kolostort a Premontrei rendnek adta.1878-ban  Festetics(II:)Tasziló újabb átépítésbe kezdett ,ekkor emelték 60 m magas  neogótikus tornyát is.1896-ban a magyarság  1000 éves  évfordulójának  tiszteletér a templomot felújították. A munkálatokat Sztehlo Ottó egyetemi tanár vezette.1904-ben leégett ,majd helyreállították,ekkor kapta jelenlegi berendezéseit. A freskók feltárása  és a templom renoválása 1972-85 közt tartott,melyet az Országos Műemlék Felügyelet végzett. A rendszerváltást követően a Premontrei rend kapta vissza a kolostort.


Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom

A templom gótikus belső tere

                                                                    A Vajda János Gimnázium a kolostor épületéhez épült  Schadl János tervei szerint és 1892-ben avatták fel.  A Gimnáziumot eredetileg Gróf Festetics Pál alapította 1772-ben,mely a Kossuth L.u. 45 alatt működött. A Gimnázium működése 1808-ban a csornai Premontrei Rend vezetése alá került. A Gimnázium jelenlegi épülete helyén a XVII-XIX. sz-ban a ferencesek,majd a premontreiek gazdasági udvara volt.1890-től a gimnáziumot nyolcosztályos főgimnáziummá szervezték. Az új titulus megkövetelte,hogy új,modern épületet kapjon az iskola,ezután került mai helyére.


Vajda Gimnázium

                                                                          Az egykori Ferences Rendház épületét a ferencesek visszatérésüket követően 1723-30 közt építették barokk stílusban. Miután II. József rendelete után újra kénytelenek voltak azt elhagyni a katonaság kórházként használta.A Premontrei Rend 1808-ban kapja meg a Festetics Györgytől .1950-et követően különböző intézmények kapnak helyet itt,majd a rendszerváltást követően újra a Csornai Premontrei Kannonokrend Prépostság kapja vissza. 


A volt Ferences kolostor

                                                               A Balatoni Múzeum épülete 1925-28 közt épült neobarokk stílusban,Györgyi Dénes tervei szerint. A XIX sz. utolsó éveiben a millennium előkészületeikor merült fel egy balatonvidéki múzeum alapítása,de az épület megvalósulására több mint  20 évet kellett várni.A belső munkálatok még tovább húzódtak ,így az első kiállítást 1935-ben nyították meg.1980-86 került sor az épület műszaki korszerűsítésére és felújítására.Jelenleg az új állandó kiállítás korszerű installációvala tárja elénk a Balaton múltját és jelenét.



Balatoni Múzeum

                                                   A     védett feketefenyő sor,ahogy a helyiek hívják az Allé,  feketefenyőkből telepített fasor 6,6 km hosszú és pontosan 600 db fenyőt ültettek egykor. Sajnos mára ebből sok kipusztult,néhol elég hiányos,de még most is impozáns látványt nyújt. A fenyősor a Festetics Kastélyt kötötte össze a Fenékpusztai majorsággal.A fasort az angol származású Hamilton Mária alapította 1880-ban,aki Festetics(II:)Tasziló hitvese volt és egykor lovagló-kocsizó útként funkcionált. A közelmúltban a város nordic Walcing útvonalat alakított ki az árnyas fák közt.


Feketefenyő sor

                                                     A Szendrey Júlia Emlékházat Petőfi hitvesének szülőházában alakították ki. Az Emlékház a keszthelyi Újmajorban,ma Szendrey telep,található.Szendrey Júlia 1828-ban született,az édesapja a Festetics uradalom tiszttartója volt.Szendrey Júlia maga is író és költőnő volt,de neve mégis Petőfi Sándor múzsájaként maradt fenn.A keszthelyi Önkormányzat 2009-ben újíttatta fel a házat,a Pannon Egyetem Georgikon kara pedig vállalta  a Petőfi Irodalmi Múzeum  által létrehozott kiállítás üzemeltetését..

Szendrey Júlia szülőháza


                                       Szubjektív válogatásom Keszthely nevezetességeit nem teljesen mutatja,be több helyszín kimaradt ,ezek megismerését más alkalomra kell halasszuk.



Több kép Keszthelyről:     https://goo.gl/photos/Ucxy3yhtTiu1bDkF6

                                            https://goo.gl/photos/t3E6ensuCyjF2cT89