BALATON-KÖR 9. TÚRA 2016.JAN.19.
BALATONFŰZFŐ V.Á.- SIÓFOK-SZABADIFÜRDŐ V.M.
Akit Isten búval vert meg,
Ezt a partot,ezt a berket,
Ezt a kedves völgyi katlant
Keresse fel mielébb:
Búja oszlik,kinja enyhül,
Boldogságról szerelemrül
Csattog a dal útja közben
Annak aki ide lép.
Soós Lajos:Kenesei magas partok 1900.
Pár hónapos kihagyást követően Fergeteg havának tizenkilencedik napján folytattuk a Balaton-kört Balatonfűzfő vasútállomásról indulva.Szándékunk szerint Balatonvilágosig akartunk menni,de a korai érkezésnek köszönhetően megfejeltük a távot bő 6 km-el és Siófok-Szabadifürdőig teljesítettük a túra útvonalát. A mai túránk tervezésekor nagy szerepet kapott a hidegre fordult időjárás. Szerettünk volna a befagyott Balaton parton remek fényképeket készíteni a jeges tóról. Sajna ez a szándékunk csak részben teljesült ,mert a hideg idő ellenére nagyon párás volt a levegő,így a távolabbi felvételek nem sikerültek.
A mai nap a hőmérséklet egész nap hideg maradt a reggeli -10 fokot követően délben is csak 0-+1 fokig melegedett fel,cserébe viszont napsütés növelte amúgy is remek kedvünk. Csak a párás-ködös levegő ne lett volna.
A körtúra ezen szakasza több mint 90%-ban jelzetlen úton és aszfalton halad,ezért szükséges a fokozott felkészülés és türelem. Cserében viszont az egész etap során kárpótol a Balaton fenséges látképe és nyáron a fürdőzés kellemes ígérete.
A szokásos hajnali kelést követően 6 óra 20-kor szálltunk fel a siófoki autóbuszállomáson a Veszprémbe tartó járatra,mellyel Balatonfűzfő vasútállomásig mentünk,ahova 7,15-kor érkeztünk meg.
Balatonfűzfő vá. |
Először a forgalmi irodában beszereztük az igazoló pecsétet és mivel a környéken nem találtunk nyitva lévő műintézményt,hogy egy lélekmelegítőhöz jussunk, ezért belecsaptunk a lecsóba. Átkelve a forgalmas 71-es főúton pár lépcsőn felkaptattunk a városi Parkba ahonnét a és jelzéseket követve haladtunk tovább.A pici parkon pár méretes lépéssel átkeltünk,majd jobbra fordultunk a Jókai utcán a jelzéseket követve.
Hajnal a parkban |
A csípős levegőben ütemesen kapkodtuk lábaink,így pillanatokon belül elértük Balatonfűzfő ősének, Máma falunak az Árpád-kori romtemplomát.
A település a Balaton észak-keleti sarkában a Fűzfői-Öböl mellett található. Régészeti leletek szerint a környék története a római-korig nyúlik vissza. Máma falu már a Honfoglaláskor létezett,Szent István királyunk egy oklevelében már említi a falut és templomát. A tatárjárás idején a falut és templomát teljesen elpusztították a barbár hadak ,a mostani romtemplom a XIII.sz-ban a tatárjárást követően épült.
Mámai-templomrom |
Máma falu pusztulásáról nincsenek pontos adatok,valószínűleg a Rákóczi szabadságharc vérzivataros éveiben pecsételődött meg a sorsa. A lakói a békét követően sem tértek vissza,csak a templomban és a mellette lévő remetelakban éltek szerzetesek. A mai Balatonfűzfő történelmi elődjének tekinti az egykori falut,ennek tisztelegve a jelenlegi templomot is a romtemplom elé építették. A romtemplom napjainkban is helyet ad jelen ünnepségek lebonyolításának.
Jézus-Szíve rk.temp. |
Balatonfűzfő fejlődése az Északi-vasút átadását követően(1909) kapott lendületet. Eleinte nem idegenforgalma volt jelentős,hanem az ide települt vegyi és papír ipar. A Nitrokémiai Üzeme területén jelentős hadi üzemek is kialakultak. A jól prosperáló üzemeknek köszönhetően a település több jelentős intézménnyel bővült a múlt század közepét követően.
Árpádházi Szt.Imre szobra a Jókai utcában |
Az ipari intézmények háttérbe szorulását követően kezdődött meg a település idegenforgalmának fellendülése,mely napjainkban is tart. Jelentős látogató létszámot vonz a Balaton-part első téli-nyári bobpályája,ezenkívül élénk vitorlás turizmus is jellemzi a 2000-ben városi rangot kapott települést.
Először egy néma főhajtás erejéig áldoztunk a város hőseinek emléktáblája előtt ,ami az új templom oldalfalán található. Ezt követően elkészítettük az igazoló felvételeket a templomromnál,majd a jelzést követve tovább haladtunk DK-i irányba az álmos,kihalt település utcáin.
Ig.fotó |
Kellemes,de meredek emelkedőn kapaszkodtunk a jelzéseket követve. Alattunk a Balaton sejtelmes,jéggel borított látképe és a város épületei sorakoztak.Épülő és elkészült csiliárdos villák mellet haladtunk,mely a meredek löszfal tetejére épültek és épülnek folyamatosan ,gazdáiknak örök panorámát ígérve.
A Fűzfői-Öböl a kilátó utcából |
Elérve Fűzfőfürdő kihalt részét a jelzett út elkanyarodott,mi pedig előbb a Jánoshegyi-utcán,majd a Cserje utcán haladtunk az egyre kopottabb épületek,villák közt. Ahogy mindenhol az országban itt is hatalmas a kontraszt.
A Cserje utca végén jobbra kanyarodtunk és hamarosan elhagytuk a településrész utolsó ingatlanjait is. Innét egy keskeny fasorban haladtunk a fagyos talajú földúton a Mámai-dűlő fennsíkján. A fasoron túl hatalmas művelt földek kísértek bennünk.
Irány:kelet |
A földeken túl jobbról a Balaton ,balról a Bakony vonulata látszott-volna,ha nem ilyen párás az idő,így csak sejtelmesen rémlettek fel. Rövidesen elértük az egykori Mámapuszta bejárati útját,majd a Bögre-hegy oldalában haladtunk,most már aszfaltos úton.
Párában a Bakony |
Bekötőút Mámapusztára |
Az ingerszegény környezet iramos haladásra késztetett bennünk,így hamarosan feltűntek a Balatonkeneséhez tartozó Soós-hegy első telkei, épületei. Ekkor a Bajcsy-Zsilinszky utcán haladtunk,figyelve a Kilátóhoz elkanyarodó út tábláját.
Mivel nem sikerült eltévesztenünk a lekanyarodást,így a rövid emelkedőt "leküzdve" hamarosan megérkeztünk a 175 m Soós-hegy csúcsára a Kenesei- Magas parton.
Jeges napkelte a Kenesei-Magas partról |
A Magas-part egyik hegyét Soós Lajos költőről nevezték el,kit a Balaton elfeledett poétájaként szoktak említeni.A költő 1856-ban Csajágon született, élete nagy részét Kenesén töltötte,1902-es halálát követően ,kívánságának megfelelően a helyi református temetőben helyezték örök nyugalomra.
1927-ben a Balatoni Szövetség egy vöröskőböl faragott obeliszket emeltetett a Magas-parton a költő tiszteletére ,majd később a hegyet is róla nevezték el.
A Soós-hegy jellegzetes,védett növénye a dél-orosz sztyeppéken elterjedt tátorján,mely hazánkban igen ritka,ilyen jelentős mennyiségben csak itt fordul elő. A védett növény és a hegy megismerésére kialakították a Tátorján.tanösvényt,mely bejárja az egész hegyet és a települést.
Először a kilátónak álcázott távközlési adótoronyba másztunk fel,hogy pillantást vessünk a Balaton keleti medencéjére,de a kilátás az említett okok miatt nagyon korlátozott volt. Azért kedvesem bőszen kattintgatott az elkészült képek a körülmények ellenére jónak mondhatók.
Leereszkedve a kilátóból előbb megettünk egy csúcsbanánt,ami ma a szokásos csúcscsokit helyettesítette,majd elkészítettük az igazoló fotókat a Soós Emlékműnél és a már említett Tanösvény jelzéseit követve elhagytuk a csúcsot.
Meredeknek mondható ösvényen ereszkedtünk le a ref.temető DNy-i végéhez.
Ig.fotó |
Meredeknek mondható ösvényen ereszkedtünk le a ref.temető DNy-i végéhez.
Egy rövid séta erejéig körbejártuk a temetőt ahol a költő vöröskő sírja is található.
A temető másik végén egy katona temető is helyet kapott,ahol a II.vh. , környéket érintő ádáz harcainak áldozatai alusszák örök álmukat.
Miután egy néma főhajtással mi is áldoztunk a hősök tiszteletének a Tanösvényen tovább ereszkedtünk a település irányába. Elhaladtunk a Tatárlikak barlangjai előtt. Ezekbe a löszbe vájt lakás célú barlangokba először a tatárok elől menekülő lakosság rejtőzött ,majd később a környék szegényei is birtokba vették.
A Tatárlikakat elhagyva pár méteres ereszkedés után elértük Balatonkenese első házait. A település a Balaton észak-keleti sarkában található ,az egyetlen olyan település mely sem a tó északi sem déli partján nem helyezkedik el. Sajátos fekvésének köszönhetően kitűnő adottságokat nyújt a vitorlázás és a horgászat szerelmeseinek,ennek köszönheti idegenforgalmi jelentőségét.
A település története a bronzkorig nyúlik vissza,első írásos említése 1000 környékén datálódik Knésa alakban.Mindig lakott terület volt,lakói szenvedtek a tatár és török hadak dúlásától is.A II.vh. végén itt húzódott a Margit vonal egy szakasza ,mely következtében ekkor is szörnyű harcok sújtották.
1532-ben országgyűlést tartottak itt,majd 1846-ban a Kisfaludy gőzős is itt kötött ki először. 1960-tól nőtt meg turisztikai jelentősége,több országos cég építtetett itt üdülőt. Később több jachtkikötő és klub is települt ide. 2009 óta város.
Elérve a 71-es főutat,azon átkelve a vasútállomás épületét vettük célba,hogy beszerezzük az igazoló pecséteket az ítinerünkbe.
Az adminisztráció végeztével a Marina Portban telelő luxus yachtokat vettük szemügyre,majd a legnagyobb magyarról elnevezett parkon keresztül elsétáltunk a hajóállomásig,ahol a befagyott Balaton hálás téma volt kedvesem fotózási ingereinek kielégítésére.
A Széchenyi (aki többször is járt a településen) Parkban található egy szabadtéri" fitnesz terem" is,melynek edzőgépei bárki számára elérhetők. A poén kedvéért mis is kipróbáltuk őket....
Innét a kihalt Balcsi parton topogtunk tovább,mígnem a vízpart luxus házak utunkat állták innét a Parti-sétányon haladtunk tovább tempós iramban,ami már néha kocogásba csapott. Több magánvillát követően elértük a Telekom Hotel( Postás Üdülő) impozánsan felújított és szigorúan védett épületegyüttesét. Gondoltuk iszunk a lobby bárjában egy coffet,de belépni one,mivel mindenhol elektromos kapuk és sorompók zárják el a bejutást. Ez van.
Innét pár száz lépéssel elértük a Honvédség Rekreációs és Kiképző Központ (volt Honvéd Üdülő) kerítését,ami utunk állta a további egyenes haladásban,így balra fordulva emelkedtünk a Csittény- hegyen .
Elhagyva a" Honvédségi területet" Kenese határához érkeztünk. A sínek mellett elkutyagoltunk a Csitény-hegy nevezetű vasúti megállóig,majd a síneken átkelve az Orgona utcán emelkedtünk a Magas-parton. Az említett utca kivezetett a 71-es főúthoz,így ott jobbra kanyarodva az út melletti járdán haladtunk tovább a falu főutcáján ,melyet Rákócziról neveztek el.
Elérve a Thököly utcát azon a Millenium Parkon keresztül visszatértünk a Magas-part szélére a Kisfaludy sétányra.Innét legendás panoráma tárult volna a szemünk elé,ha nem ily párás időhöz van szerencsénk. Azért a látkép így sem volt kutya.
A Kisfaludy -sétányon elvileg egy jelzésű turista útnak kellene vezetni,de jelzéseket nem láttunk,csak a Parknál fedeztünk fel egy elég viseltes,kopott jelzést. Úgy látszik ez az útvonal megszűnt,feledésbe merült.
Panoráma a sétányról |
Kisfaludy sétány Elérve az Esze Tamás utcát azon balra fordultunk és egy hangulatos fasoron keresztül értük el a Rákóczi Leader kultúrparkot. |
Balatonakarattya kialakulása a XIX.sz-i fürdőkultúra felvirágzásához köthető,alapításában jelentős szerepet játszott a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület,mely a XX.sz-ban megszűnt és csak a 2000-es években alakult újjá. Balatonakarattya már létesülésétől kezdődően Balatonkeneséhez tartozott,annak szerves része volt.2012-ben népszavazáson nyilvánították ki elszakadását Kenesétől,így 2014-től önálló község.
A község központjában állt a 400 éves Rákoczi -szilfa ,mely 1950-ig Zala és Somogy vármegyék határát jelölte. A legenda szerint a kuruc Fejedelem ehhez kötötte ki a lovát és hirdette ki a nép "akarattyát",de a valóságban a Fejedelem soha nem járt itt.
Az 1960-as években a fa elhalt,de legendáját tovább ápolták és ápolják,körülötte parkot alakítottak ki,a fa helyét kerítéssel vették körbe ,a megmaradt törzs ma Emlékmű. 2011-ben egy Rodostóból származó platánt ültettek az Emlékhelyre. A kerítésen belül egy Wass Albert szobrot is állítottak. Tisztelem és szeretem is az írót,de nem értem,hogy került pont ide....
Mivel a Rákóczi-fa fényképes igazolóhely is,ezért elkészítettük a fotókat és a Rákóczi úton folytattuk a haladást a néptelen faluban. Vetettünk egy pillantást a róm.kat. templomra,majd percek alatt elértük a a település központját.
Itt egy lépcsőn jutottunk le a vasúti alagút bejáratáig,majd a Balaton utcán a körforgalomig battyogtunk,ahol megnéztük a már említett Margit-vonal egyik szakaszának a helyén állított Emlékművet.
Vasúti pálya a felüljáróról |
A Margit vonal Emlékműve B.Akarattyán |
Mivel egész idáig nem találtunk egy nyitva tartó műintézményt sem,ezért még elmentünk a 71-es mellet található benzinkútig,ahol pótoltuk koffein hiányunk. A kávé mellé kértünk egy frissen sült pogit is,így tiszta cafe mit kuchen érzésünk támadt.
E kis intermezzo után visszatértünk a Rianás utcán a Magas-partra ,ahol egy kilátópontnál búcsút intettünk a Balaton keleti medencéjének.
Mivel az ösvény zsákutcába torkolt,így vissza kellet mennünk a Sirály utcára,ahol a Balatoni-kerékpárút is halad és azon folytattuk a tempós haladást és nemsokára Gáspártelep nevű településrészhez értünk.
Ezen a szakaszon előbb gondozott,ápolt víkendházak közt koptattuk az aszfaltot,majd egyre elhanyagoltabb épületek ,telkek következtek.Ahol lehetőség adódott rá ki-ki mentünk a Magas-part szélére egy-egy pillantást vetni a Balatonra.
A végtelen,egyenes aszfalton észrevétlenül hagytuk el Balatonakarattya és Veszprém megye területét és értünk a Balatonvilágoshoz tartozó Balatonaliga és Somogy megye területére. Erre abból jöttünk rá.hogy a dzsumbújt újra felváltották az ápolt nyaralók,telkek.
Balatonaliga főként üdülőövezetként ismert,itt található a minden földi luxust kínáló, egykor zárt Párt Üdülő is,mely ma Club -Aliga néven ismert.Hiába a változás a bejutás sokkal ma sem sokkal lett könnyebb.
Aligán egy új építésű lakóparkon keresztül értük el a Gagarin lakótelepet,mely az egykori üdülő személyzetének szolgálhatott szállás és lakhelyül.
A Club-Aliga bejáratánál átkeltünk a vasút alatt lévő alagúton,majd egy parkon keresztül felbaktattunk Balatonaliga felújított állomás épületéhez,ahol újabb pecsétet kellett szereznünk az ellenőrzőfüzeteinkbe.
A túramozgalom hivatalosan innét indul és ide érkezik,ezért egy laza poént eleresztettem,hogy mi egy alkalommal megszereztük a túra indító és záró pecsétjét.
Az állomástól tovább haladtunk DNy-i irányba Balatonvilágos felé,majd a Révai utcán kimentünk a Magas-partra ,ami innét szép parkká van alakítva és egy sétány vezet közvetlenül a meredély szélén. Jó körülmények közt felejthetetlen panoráma tárul elénk a keleti medencéről,a Tihanyi-félszigetről .Kivételes esetekben Fonyódig és Badacsonyig is ellátni.
A gondozott parkban több szobor,emlékmű is helyet kapott. Ezen a szakaszon újabb igazolófotót kell készíteni,melynek helyszínéül mi a Korona mását tartó hatalmas Emlékművet választottuk.
A tempós haladás érdekében visszatértünk az aszfaltozott utcára és rövidesen elértük előbb Balatonvilágos Újtelep részét. Innét már csak pár perc választott el Balatonvilágos vasútállomástól,utunk eredeti céljától.
Balatonvilágos fiatal település 1961-ben alakult,akkor vált külön Balatonfőkajártól ,2013-tól Somogy megyéhez tartozik.
Fél kettő környékén érkeztünk a vasúti megállóhelyhez,a kiszemelt vonat érkezéséig még 6-7 perc volt hátra. Mivel egyáltalán nem voltunk fáradtak, a lábunkban benn volt a boogie és az idő is gyönyörű volt ezért meggyőztük egymást,hogy kicsit fejeljük meg a mai napot és vállaljunk be még egy kicsivel több mint 6 km-t Szabadifürdőig,így legalább lesz lehetőség a befagyott Balatonban is gyönyörködnünk.
Az elhatározást tett követte és előbb egy meredek ,elhanyagolt lépcsőn keresztül újból felmentünk a Magas-Partra,ahol a Balaton nagy festőjének Mészöly Gézának az Emlékhelye található.
Visszatérve az állomáshoz leereszkedtünk a Balaton szintjéhez,majd a végtelen Baross utcán megkezdtük a vonulást Siófok irányába. Pár száz lépés múlva elértük Siófok-Üdülőkörzet határát,de innét Siófok központja még legalább 10 km.
Ahol lehetőség adódott le-le mentünk a partra és érdekesebbnél.érdekesebb alakzatokat sikerült lefotózni a jeges Balcsiban.
Míg az északi parton tükörsimára fagyott vizet láttunk,addig itt a hullámzás hatására érdekesnél érdekesebb alakzatokban fagyott meg a víz.
Előbb a kihalt Szabadi-Sóstó területét értük el,ahol újabb szusszanás következett a szabadstrandon.
Innen már csak szűk két kilométer volt hátra Siófok-Szabadifürdőig. A táv a változatos ,igényes nyaralók közt hamar elfogyott és vele együtt a rendkívül hosszú Baross utca is. A célba érve nem maradt más hátra mint beszerezni az igazoló pecséteket.
Mivel a vasúti megállóban személyzet nem tartózkodik,így más lehetőség után kellett nézni és a téren található Siker ABC -ben kértünk egy stemplit az ítinerünkbe.
Szerencsénkre csak öt percet kellett várnunk az első busz érkezéséig,mellyel bementünk Siófok buszpályaudvarára,ahova 4 óra után pár perccel érkeztünk.
Kocsiba pattantunk és összegeztük a napot. A túrát hideg,de kellemes időben teljesítettük,jól éreztük magunk. A távon elég sok látnivaló érdekesség adódott,megfelelő időjárás esetén az elénk táruló panorámáknak köszönhetően a körtúra egyik leglátványosabb szakasza.
A mai nap megtettünk majd 30 km-t,melynek megtételéhez bruttó 8 órára volt szükségünk. Elfogadható,pláne ha figyelembe veszem,hogy több mint 260 fotót készítettünk. A szakasz megtétele során mind lefele,mind felfele cca 480 m-t teljesítettünk. ezen az értéken én is meglepődtem kétszer is újra terveztem a távot nem tévedtem-e(bár a technika soha nem téved),de az eredmény helyesnek bizonyult. Végig gondolva elég sok hepe-hupát tettünk meg és ezek összeadódásából könnyen kijöttek ezek az adatok.
Hazaérve egy áfonya pálinkával jutalmaztuk magunkat,melyet egy üveg,nagyon finom Törley Talisman Doux champagn-al kísértünk le.
https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/BalatonKor9BalatonfuzfoVaSiofokSzabadifurdoVm20160119?authkey=Gv1sRgCNbrp9Kgt8SGggE
Térkép és szintrajz a távról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése