SÜMEG  ;  Vár,                                                                                   Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom                                    Püspöki Palota       2015. December.27.  

Sümeg címere

   Sümegen  Álom havának huszonhetedik napján jártunk Celldömölkről hazafelé tartva. Mivel ottani túránkkal időben végeztünk,így maradt időnk a Bakony dél-nyugati szárnyán elhelyezkedő város mélyebb megismerésére is,melyet már régóta halogattunk. A településen már rengetegszer átutaztunk és áttúráztunk,de az idővel általában hadilábon voltunk,.így kapva kaptunk az alkalmon. Sajnos a mai nap ködös ideje egész nap kitartott,így csak korlátozottan láthattuk a nevezetességeket. A várba épp ezért nem is mentünk fel,az arról készült fotóink régebbi itt jártunkkor készültek.

A vár keletről  fényképezve(2015.szeptemberi felvétel)

     Sümeg jelenleg  Veszprém megyében található,de egészen 1950-ig Zala Vármegye szerves része volt. A város  a Tapolcai medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. Területén áthalad a Sopronból a Balatonhoz tartó 84-es főközlekedési útvonal,de közúton egyszerűen megközelíthető Győrből,Zalaegerszegről és Veszprémből is .A várost szintén érinti az 1889-ben átadott Tapolca-Ukk vasúti mellékvonal is.

Sümeg vá.

       Története a bronzkorig nyúlik  vissza,a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát tártak fel,melynek területén ma geodéziai bemutatóhely található. A római-korban is lakott terület volt,területén őskeresztény bazilika nyomaira is bukkantak. 

Rk.temp.a Darnay utcában

      Legismertebb nevezetességét ,a várat IV. Béla kezdte építeni a tatárjárást követően,az építkezést a veszprémi püspök fejezte be.

       1553-ban nőtt meg a  jelentősége Fehérvár és Veszprém elestével ,amikor is ide költözött a veszprémi Püspökség és egész 1762-ig itt székelt,így a város a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A vár falait Széchenyi György püspök bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül. E falak közt alakult ki a XVIII.sz-ban az un. nemesi belváros. Ekkor építették a kegytemplomot a kolostorral és a püspöki Palotát is. 

A vár délről fényképezve(2014.februári felvétel)

        A Püspökség elköltözését követően jelentősége csökkent,városi rangját 1907-ben elvesztette és csak 1984-ben kapta vissza. Ma jelentős szerepet játszik a Balaton-felvidék idegenforgalmában.


       A város híres szülötte a Reformkor egyik szellemi vezére a kiváló elméjű Kisfaludy Sándor,kinek szülőháza ma múzeumként funkcionál.

Kisfaludy szobra a Püspöki palota parkjában

       Sümeg legfőbb nevezetessége,mely a legtöbb idelátogatót vonzza, a már említett sümegi vár. A vár a környék síkjából magányosan kiemelkedő mészkőhegycsúcs tetején áll délcegen,közeledvén a városhoz  már messziről kirajzolódnak körvonalai. 

A vár nyugatról(2014.februári felvétel)

       A várat IV.Béla  parancsára kezdték építeni a tatárjárást követően.A várat az 1300-as évek elején a Dunántúl egyik kiskirályi családja,a Kőszegi ragadta magához,uralmukat 1318-ban döntöttem meg Anjou Károly. Ezután a vár életében több mint 100 év nyugalom köszöntött be aminek 1442-ben az Ulászló király ellen lázadó nemesek ostroma vetett véget. A királyhoz hű védők sikeresen ellenálltak az ostromnak,így az nem került a lázadók kezére.  Ezt követően megépítették a külső várfalakat,melynek hatására a Dunántúl egyik legerősebb vára jött létre. 

     Jelentősége a mohácsi vészt követően nőtt meg,amikor ide költözött a veszprémi Püspökség,a vár soha nem került a pogány hadak kezére.

Belváros a kegytemplommal(2014 februári felvétel)

     1605-ben a Bocskai féle felkelésben az erdélyi főnemes seregei elfoglalták, az akkori püspököt(Újlaky Miklóst) meggyilkolták.

    A vár  és a város a Rákóczi szabadságharcban is jelentős szerepet játszott,amikor Dunántúl egyik kuruc fellegvárává lett. 1709-ben  kuruc védői feladták a várat,melyet 1713-ban gyújtatott fel a császári parancsnokság. 

Kisfaludy gimnázium

      A vár a gazdátlanná vált erődítések sorsára jutott,állagát a környék lakossága és az időjárás karöltve rombolta,melynek az 1960-as években elkezdett feltárás és felújítás vetett véget. Mára az egyik legjobban helyreállított dunántúli várunk lett. Falai alatt és közt tavasztól őszig várjátékokat,hadijátékokat rendeznek,melyek népszerűsége egyre nő. 

Belvárosi utca

       A város másik két jelentős nevezetessége a Püspöki Palota és a Sarlós Boldogasszony kegytemplom. 

       Az előbbit  Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építette 1748 és 1755 közt. Az épület a hazai barokk építészet egyik legjelentősebb emléke. A Palota elsősorban a püspök nyaralójaként funkcionált.Ma a helyreállított szárnyai látogathatóak,többek közt a Sümegi Képtár is itt kapott helyet.

A Püspöki-palota DK-i homlokzata

      Az 1653-ban barokk stílusban épült Sarlós Boldogasszonyról elnevezett ferences  kegytemplom és kolostor falai közt őrzött Sümegi Fájdalmas Szűz szobornak több csodás gyógyulást tulajdonítanak. A csodák hatására híres búcsújáró és kegyhely alakult ki,mely hívek ezreit csábítja a falak közé.

A ferences kegytemplom

       A város nevezetességeit egy könnyed délutáni séta során jártuk be. Először Kisfaludy szülőházát kerestük fel,ami ma múzeumként funkcionál,de sajnos ottjártunkkor zárva volt,csak főidényben látogatható.

Kisfaludy szülőháza

  

    Ezután elsétáltunk az Udvarbíró-háznak nevezett épületig,mely  mellet a külső városfal egyik épen maradt részlete található egy bástyával. Mivel ez a rész már távolabb esik a turista főútvonalaktól az állagán és a környék rendezettségén ez meg is látszik.

A külső városfal épen maradt bástyája

      Eztán a Püspöki Palota parkján keresztül elsétáltunk a Palotáig,melyet megint csak kívülről volt szerencsénk látni.

A Püspöki -palota DNy-i homlokzata

 

     Innét a ferences templomba vezetett utunk,melyet belülről is megismerhettünk. A templom belsejében több látogató és zarándok tartózkodott.

A Sarlós Boldogasszony kegytemplom barokk belseje

     A templomtól felsétáltunk az egykori Váristálló épületéig,mely ma szintén a város egyik turisztikai látványossága,lovasközpontként funkcionál.

Lovarda a vár alatt

       Vetettünk még egy pillantást a ködbe burkolózó vár sejtelmes vonalaira,majd visszatérve a kocsihoz a belváros egyik reprezentáns éttermében ittunk egy kávét beszereztük az igazoló pecsétet az ítinerjeinkbe  ,s tovább álltunk.



   Több kép Sümegről:  https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9Megye99NevezetessegeSumeg?authkey=Gv1sRgCPujw5ON9Oe-5QE