KÖNNYED VASÁRNAP DÉLUTÁNI SÉTA  VESZPÉMVÖLGYBEN ÉS A SÉD PARTJÁN

 2021.03.21.

Rendhagyó módon most nem egy túrabeszámolóval, hanem a Királynék városának egyik gyöngyszemének a  bemutatásával jelentkezünk. Mesélek majd államalapítónkról,első királynénkról,görög apácákról, úttörővasútról,vurstliról. De szóba kerül majd az igazi Mikulás,a Nyulak szigete,és a Szent Korona és non plus ultraként a Csárdáskirálynő is. Kilátót hódítunk és még a Sóhajok hídján is átkelünk.

Hazánkban kevés olyan festői sziklavidék van,mint a Séd által vágott 60-80 méter mély völgy Veszprémben. A kis patak Herend határában ered és kalandos út után érkezik meg Veszprém határába.Ott útját állja egy hatalmas dolomit fennsík. Ennek szikláit évezredek-milliók alatt tudja átvágni,közben  festői kanyarulatokat képez ,a kitörést keresve. Legvadregényesebb kanyarulatát a Várhegy alatt alakította ki,eddig északnak folyik,majd megkerülve azt délnek folytatja az útját. Madártávlatból egy "öböl képe" tárul elénk Várhegyestől,Szent Benedek-hegyestől.

Cholnoky Jenő jeles veszprémi geológus így ír a Séd-völgyéről: 

   "A Csatár-hegy elől jövő folyó elhagyja a nagy devecseri törést,délkeletnek fordul,és elfolyik a Rahonczi-major alatt,aztán Csatárnál felveszi a délről jövő Tekeres-völgyet,elfut a Sashegy nevű fennsík-nyulvány lábánál délkeleti irányban.Csak a városi malomnál fordul északnak,s fél kilométer után keletre fordulva bejut az Apáca-völgybe".

A folyóra a völgyben kb 15 vízimalom épült,a legrégebbit 1037-ben Gizella királyné adományozta a bakonybéli szerzeteseknek. Az Ipari Forradalommal leáldozott a vízhajtású malmoknak,ennek ellenére még a II.vh. alatt is 11 működött Veszprémben. Az államosításukat követően a '960-as években állították le őket végleg. Többségük lebontásra került,némelyikükben vendéglő üzemel vagy egyéb funkciókat látnak el.

Veszprémvölgy már évezredek óta lakott rész,Veszprém egyik legősibb ékszere. Történelme szorosan összefügg a városéval. Itt évezredes utazást tehetünk történelmünkben,csodás élményekkel leszünk gazdagabbak.A terület fontos és kedvelt mind a városlakók,mind a turisták körében. A szocializmus alatti virágzást követően majd 40 évig Csipkerózsika álmát aludta a völgy,majd 2009-10-ben egy projekt keretében az Önkormányzat rehabilitálta a környéket,mely így újra visszanyerte régi varázsát.

A völgyi sétánkat a keleti végen a Gulya-domb lábánál eredő Laczkó Dezső forrásnál kezdjük. A piarista házfőnökről, a veszprémi múzeum geológus alapítójáról  elnevezett forrás foglalatát 1935-ben a Veszprémi természetbarát Szövetség állíttatta. 

Aztán visszatérve a völgy nyugati bejáratához pattanjunk fel a Kiskuti-Csárdánál induló kisvonatra és induljunk el felfedezni Veszprémvölgyet. Ma ez az utazás sajnos csak képzeletben tehető meg,mivel ez a keskeny nyomtávú vasút is sok társához hasonlóan az enyészeté lett.

A kisvasút 1961 május elsején indult,építése társadalmi munkában zajlott. A pálya a Csárdától az Állatkertig tartott,egyik irányba húzta,a másikba tolta az MD40-es mozdony a szerelvényt. Négy megálló volt az 1 km-es nyomvonalon: Vidámpark,Csónakázótó,Úttörő-kemping,Állatkert. Sajátossága volt,hogy gyermekek adták a szolgálatot,így Úttörő Vasútként ismerték működése alatt. 

1962-ben elkészült egy 185 m hosszú sziklába fúrt alagút,mely tovább emelte a vasutazás varázsát.Sajnos az állagmegóvással keveset törődtek, leamortizálódott, ráadásul a fenntartásra szánt források is csökkentek. A töretlen népszerűsége ellenére a vasutat 1971-ben felszámolták. Berendezéseit sínestől elhordták,a mozdonyok,szerelvények elkallódtak volna,ha egy balatonfűzfői lelkes rajongó nem menti meg őket.2018-ban a mozdonyt visszavitték Veszprémbe,hozzáfogtak a felújításához. A tervek szerint a völgyben állították volna fel 2020-ban,de erre még nem került sor. Ma az egykori vasút dicsőségére a Csonakázótó megálló fennmaradt épülete és a lezárt alagút bejárai emlékeztetnek csak.

A Csónakázótónál leszálltunk és a Sóhajok-hídján átsétáltunk a Vidámparkba, persze ezt is csak képzeletben. Itt kell megemlíteni,hogy a tó és a híd fontos díszlete volt Szinetár Miklós 1971-ben készített Csárdáskirálynő filmjének. 

Az 1956 -ot követő vérzivataros esztendőkben a konszolidáció jegyében "panem et circentes"ősi elve alapján született meg a városatyákban,hogy állatkert és vidámpark létesítésével járjanak a dolgozó nép kedvébe.1958-ban az Állatkert, majd 1961 május elsején a Vidámpark nyitotta meg a kapuit. Persze itt nem egy fővárosi méretű "angolparkra"kell gondolni. A kis területen csónakázótó,mini óriáskerék,rakéta-és hajóhinta és egyéb apróbb játékok szolgálták a látogatókat.

A vurstli roppant népszerű volt a városban és a megyében,jóformán állandóan telt házzal üzemelt. A virágzás kb.10 évig tartott,aztán a töretlen népszerűség ellenére a pénzcsapok elzáródtak és eljött a szomorú vég. Minden mozdíthatót elhordtak,a tó eliszaposodott. A szebb napokra az egykori főbejárat jellegzetes bástyákkal szépen rendbe tett főbejárata és a retro édességárusok emlékeztetnek csak. Ez utóbbiaknál olyan egykor népszerű,ma már feledésbe merülő nyalánkságokat lehet kapni mint a bocskorszíj,mézeskalács szív,kakasos nyalóka,krumplicukor és a "dörögméz"(Dörrögg Zultán után szabadon).

Cukorka vásárlás után Veszprém legrégebbi épületegyütteséhez érkezünk a veszprémvölgyi görög apácák kolostorának romjaihoz. A legkorábbi magyarországi zárdát Szt.István alapította 1018-ban fia,Szt.Imre királyfi bizánci feleségének kíséretében érkező bazilissza nővérek számára. Veszprém Szt.István uralkodását követően évszázadokig a királynék városa volt,a veszprémi püspök pedig a mindenkori királyné gyóntatója és koronázó főpapja is. Gizella ,István felesége 1018-tól gyakran tartózkodott Veszprémben,így esett,hogy a szálláshelye közvetlen közelébe építették jövendőbeli menyének a monostort. Az apácazárdában több üldözött női rokon is menedéket talált,köztük Judit,Bátor Boleszló lengyel herceg felesége és gyermeke Bezprim herceg. A herceg később a vár ispánja lett,róla nevezték el a várost.

A legenda szerint az itt élő nővérek készítették azt a miseruhát,melyből később a magyar koronázási palástot kialakították. Az idők változásával ,IV. Béla parancsára a görög ortodox apácákat a klastromban ciszterci apácák váltották fel. Ők a török hódoltságig éltek itt,majd 1543-ban kincseikkel,irataikkal Körmendre menekültek. Ekkortól a rendház pusztulásnak indul,a romokat 1627-ben II. József a győri jezsuitáknak adományozza.A jezsuita templom építését a rend hálájának jeléül 1734-ben határozza el,hogy a kolostor romjain Isten házát emel. A tervezés 1740-ig tart,ekkor látnak neki az építkezésnek,amelyet azonban sosem fejeztek be,mert 1773-ban a rendet II. József feloszlatja. Okiratok tanúskodnak róla,hogy a templomban sosem miséztek,soha nem volt felszentelve. Az 1770-es években az épületet részben visszabontották,az anyagokat környékbeli templomok építéséhez hordták el. Ezért a templom 1960-ig puszta falakkal csúfította a környéket,ekkor az Országos Műemléki Felügyelőség befedette, nyílászárókat épített be.

A romokat először 1938-ban a Szent István év (ekkor volt a Szent István vándorlás is,mely az OKT elődjének tekinthető) alkalmából Rhé Gyula kutatta. 1998-tól átfogó kutatások,konzerválások folytak a romoknál. Ekkor készült el véglegesen a templom  is.2009-től újítják meg a kolostor romjait,alakítják mai formára a templomot,mely azóta újra látogatható rendezvényhelyszín és ökomenikus zarándokhely.

A romoktól visszasétálunk a Séd-partjára és a Rovaniemi lépcsőn meghódítjuk a Gulya-dombot. Veszprém finn testvérvárosáról elnevezett lépcső hossza 110 méter,szintkülönbsége 30 méter. Ahhoz ,hogy feljussunk a tetejére 189 lépcsőfokot kell megmásznunk,ami igazi szívdobogtató mutatvány is egyben. A lépcsősort a Verga ZRT építette,2013-ban adták át.Rovaniemi az északi sarkkörön fekszik,területét tekintve Európa legnagyobb városa(8017 km2). Itt található az Európai Unió legészakibb egyeteme sőt ide kell zarándokolnunk ha találkozni szeretnénk Joulupukkival az igazi Mikulással.

A lépcsősor végén 2019-nyaráig a Gulya-dombi kis kilátó egyszintes,faszerkezetű épületéhez értünk. Ekkor a messzelátót a tartószerkezet károsodása végett a tulajdonos a Verga Zrt lebontotta,esetleges pótlásáról később várható döntés.

A Gulya domb a Déli-Bakonyhoz tartozik,legmagasabb pontja 276m. A parkerdő a múlt század 20-as éveiben még legelőként funkcionált,aztán az állattenyésztés visszaszorulásával fokozatosan alakította ki az állami erdészet a mai parkerdőt. A 77 hektáros területen tanösvények, sportpályák, játszóterek, futó-, szánkó-,torna-, lovagló-,kerékpár-,kutyafuttató pályák várják a nagyérdeműt.A hely méltán örvend a veszprémiek körében nagy népszerűségnek,hisz kevés város büszkélkedhet azzal,hogy a központjában egy ilyen csodás természetközeli helyszín található.

A Gulya-dombi nagy kilátó több emeletes faszerkezetű épületét 2015-ben állagromlás végett le kellett bontani. Ezután a Verga Zrt a helyére teljes üzemi előgyártással egy horganyzott acélból készült kilátót épített. Elkészítése gyártással, szereléssel mindössze 4 hónapot vett igénybe. Az alapköre 8 m,hetedik,kilátószintje 17,5 m,a tető 20 m,legmagasabb pontja pedig 22 m. Kilátószintjéről csodás látkép tárul elénk a városról,a Bakony vonulatairól. Hidegfront utáni tiszta légkörben azonban távoli célpontok is szemünk elé kerülhetnek.

A kilátó fő érdekessége,egyedisége az alakjában keresendő. Algebrai értelemben egyköpenyű forgáshiperboloid másodrendű forgásfelület.A hiperboloid alapszabálya, hogy a térben az egymás mögött lévő egyenesek és pontok sokaságából görbét képez,a hiányzó pontokat elménk követve a szabályt kiegészíti és a térgörbét valóságnak láttatja.

A kilátót Gizella bajor hercegnőről nevezték el. A fiatal hercegkisasszony kolostori életre készült,de amikor megkérték a kezét István számára,némi habozást követően mégis igent mondott és 996-ban kötött frigyet Géza fejedelem fiával.Az új hazájában férjével egyetemben fő mozgatórugói lettek a kereszténység és a nyugati kultúra elterjedésének.Városa Veszprém volt,miután férjétől ajándékba kapta. István a pápától kapta a koronát,a királynénak a magyarok készítettek. Nevéhez fűződik a veszprémi Székesegyház építtetése is. A krónikák a királyné szelídségét,jótékonyságát,elmélyült vallásosságát magasztalják,megemlékeznek irgalmas szívéről. Fia,majd férje halálát követően méltatlan és igazságtalan bánásban részesült,de ezt is alázattal tűrte. Végül kíséretével együtt visszatért szülőföldjére,Passauban telepedett le. Belépett a bencés nővérek zárdájába,itt halt meg a kolostor apátnőjeként 1059-ben.

Visszatérve a Séd partjára tartsunk egy kis pihenőt,üljünk be egy teraszra egy gőzölgő ristrettora és egy hűsítővel oltsuk szomjunkat,vagy egyszerűen csak egy padon fújjuk ki magunkat.

A jól eső pihenő után folytathatjuk városnéző sétánkat a Séd partján.

A lépcső aljától hamarosan "A part alatt.."nevű játszótérhez érkezünk. Ennek a helyén volt a kérész életű,átgondolatlan koncepciójú Úttörő Kemping a '960-as években. Nemsokára az 1958-ban nyílt Vadasparkhoz,ma Állatkerthez érkezünk,mely Kittenberger Kálmán zoológus,Afrika-kutató nevét vette fel. Az állatkert története egy egészen más történet,nem témája mai írásomnak.A vadaspark bejáratától a figyelmünket már egy hatalmas viadukt,  a Szent István Völgyhíd köti le. A Viadukt  Magyarország első és egyik legnagyobb ívszerkezetű völgyhídja,Veszprém jelképe. A Séd két oldalán lévő Jeruzsálemet köti össze a Temetőheggyel.Teljes hossza 185 m,legnagyobb magassága 37 m. Építéskor kialakítottak egy kilátóteraszt is rajta és lépcső is vezet a völgybe.  A híd gondolata a 8.sz.főút építése kapcsán vetődött fel először. A Gömbös kormány 1934-ben határozta el egy Székesfehérvártól építendő főút megvalósítását,mely Rábafüzesen keresztül érné el az osztrák határt és Ausztriában folytatódna Grazig,ahol csatlakozni lehetne a Német- és Olaszországba tartó utakhoz.

A 8-as főutat az akkori városvezetők kérésére építették ki a városon keresztül,ami roppant forgalmat zúdított rá csaknem 50 évig,a veszprémi körgyűrű elkészültéig. Tervezését Folly Róbert mérnökre bízták.Az építkezést az állványzat felállításával 1936-ban kezdték el,1937 decemberében pedig átadták a betonszerkezetű hidat a forgalomnak.A II. vh. alatt a visszavonuló német csapatok részben felrobbantják. 1947-ben ugyancsak Folly Róbert tervei és irányítása alapján eredeti szépségét vissza állítják. 

Államalapítónk tiszteletéről róla nevezték el az átadásakor,de az elkövetkező évek ideológiai változásához igazodva neve többször változott. Volt Nagyhíd,Völgyhíd sőt még Rákosi Mátyás nevét is viselte. Eredeti elnevezését 1988-ban kapta vissza.

Átsétálva a viadukt alatt a Vízvezetéki Gépház 1896-ban átadott épülete késztet megállásra. Az egykori szivattyúház ma Vízközmű Múzeumként funkcionál. Ezen a szakaszon egykor fürdőházak,kékfestőműhelyek sorakoztak. Tovább haladva sokan nem is veszik észre mi mellett haladnak el. Ha azt halljuk ,hogy Szikla akkor mindenkinek egy kalandfilm,vagy egy pankrátor ugrik be. Pedig Veszprémben már a legkisebbek is tudják,hogy a Szikla egy titokzatos katonai bunker .

Így hívják ugyanis a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokságának központját. Innét figyelik az ország légterét és gyanú esetén innét riasztják a Grippeneket. Kívülről egy jelentéktelen épületről van szó,de az utcaszint alatt 21 méterrel történnek a fontos dolgok. Itt működik a több ágból álló titkos katonai bázis,aminek az alapjait 1938-ban alakították ki,széfként a  Magyar Állam kincseinek számára. A megbízó a Magyar Nemzeti Bank volt,tervezését német katonai mérnökök készítették el. Már ekkor is hármas funkciót látott el,a bank trezorja mellett polgári védelmi és katonai célokat is ellátott A kibetonozott ,dolomitba vájt rendszer a teljes lezárása alatt is egy hónapig életben tudta tartani a bent lévő embereket. Ezért a bombázások alatt óvóhelyként is funkcionált,sőt kórházat is alakítottak ki, ami 1945-ben több hónapon keresztül működött is.

Az óvóhelyet azonban a béke beköszöntése után sem hanyagolták el. A hidegháború évei alatt atombiztossá tették,sőt a '980-as évektől már a nukleáris sugárzás ellen is védett. Légvédelmi egységként a '960-as években kezdett el működni és ezt a funkcióját ma is ellátja.

Azonban legfontosabb szerepét 1944.november 4. és december 6.között látta el. Ekkor a menekülő nyilasok itt őrizték a Szent Koronát ás a Szent Jobbot. Erre a Jókai utcában egy tábla is emlékeztet.Erről azonban nem derül,hogy ekkor nem csak a koronázási kincseket,hanem az ország 30 tonnás aranykészletét is itt rejtették el.

A Jókai utcából sétáljunk vissza a Patak-térig,ahonnét éttermek,divatos bisztrók közt folytatjuk utunkat.Ezek közül nem egy malomként üzemelt,de az új funkciójuknak is tökéletesen megfelelnek. Az első ebben a sorba az első Királynénkról elnevezett Gizella Étterem. A több mint 200 éves épület,mely a káptalani jószágkormányzóság épülete volt közvetlenül a Vár alatt helyezkedik el,megadva a hely egyedi hangulatát. Dokumentumok szerint gyakran vendégeskedett e falak közt a Haza Bölcse,Deák Ferenc is.

A tér után célszerű valamelyik hídon átmenni és a Séd bal partján folytatni sétánkat,de visszafele mindenképpen a Szent Benedek hegy alatti oldalon jöjjünk ahol szintén több száz éves épületek közt kanyaroghatunk. Ezen a részen az egykori kanonoki házak közt bolyonghatunk.Az igényesen kialakított épületeket később barokk stílusban átépítették,külsejükkel a városrész fontosságát és visszafogott gazdagságát jelezték.

A Veszprémre csodás kilátást nyújtó Szent Benedek-hegy dolomit tömbje a Vár-hegy alacsonyabb folytatása,kopár fennsíkjáról a sziklák meredeken törnek le a Séd völgyébe. Jellegzetessége az 1904-ben állított Krisztust ábrázoló hatalmas kőkereszt.A Séd a hegy nyugati lábánál lévő meredek szikláknál vesz 180 fokos vadregényes kanyarulatot,hogy folytathassa útját. A kereszt utáni meredek sziklafalat beszédesen a helyiek "öngyilkosok sziklájának" nevezik. A legenda szerint a szikla  alatti ház gazdájának elege lett a gyakori csődületből és az eseteket követő vizsgálatokból,ezért nagy halom szalmát rakott a szirt alá,így az öngyilkosjelöltek némi ficammal,ájulással megúszták a dolgot.

A szikla alatt hamarosan elérjük Szent Katerina-asszonyszeg városrészt ahol Veszprém egyik legjelentősebb Árpád-kori műemlékének,a Szent Katalin kolostornak a romjai találhatóak. A Domonkos-rendi apácák és szerzetesek az 1220-as években jelentek meg hazánkban. Bertalan veszprémi püspök az ő számukra alapította a monostort 1240-ben. A kolostornak két híres lakóját ismerjük,a stigmatizált Magyar Boldog Ilonát és IV.Béla lányát Árpádházi Szent Margitot.

1246-ban Mihály fráter a kolostor elöljárója,ő veszi át Margit hercegnő tanítását.1474-ben a   rend generális magisztere Episcopi János perjellel eltávolíttatja a rendház nővéreit a klastromból és domonkos rendi szerzeteseknek adja át. 1552-ben Veszprém először esik el az oszmán hódítás éveiben,a kolostor ekkor pusztul el.

A zárda temploma a 13.sz-i építésekor kelet-nyugati tájolásban készült,hosszú hajóval és egyenes záródású szentéllyel. A templomot később gótikus stílusban átépítik,ennek jegyei a mai romokon is fellelhetőek.Az egykori épületegyüttesből ma már csak a templom romjai láthatóak,az apácazárda helyén házak,kertek találhatóak,melyek a feltárást sem teszik lehetővé. A templomban 1936-ban Rhé Gyula,majd 1966-ban Dax Margit végzett kisebb kutatásokat. 

IV.Béla seregei 1241-ben döntő vereséget szenvedtek Batu kán mongol seregétől. Muhi határában. A király és felesége Laszkarisz Mária,bizánci hercegnő Dalmáciába, Klissza várába  menekült a tatár horda elől. A királyi pár fogadalmat tett,hogy a tatártól való szabadulás esetén születendő leányukat Istennek ajánlva apácának adják. Margit 1242.január 27 -én született meg az Adria partján álló várban.

A kis hercegnő nevelését 1246-ban veszik át a veszprémi zárdában a királynétól. Későbbi iratok szerint a nevelőnője Boldog Ilona lett,de erről Szent Margit legendájában nem esik szó. A három részes legenda Margit kolostori életéről, csodáiról és a vele élő apácák vallomásából fest képet a szent életű leányról.Az ifjú apáca 10 éves korában kerül a veszprémi püspökséghez tartozó Nyulak-szigeti (Margitsziget) zárdába,melyet apja építtetett.hogy közelebb legyen szüleihez. Nevelője itt Olympiades nővér lett,fogadalmát 1254-ben tette le.

Az elkövetkező években két király is a kezéért folyamodott,ekkor lehetősége lett volna a fogadalom visszavonására,de Ő inkább Isten jegyese maradt. A keresztény egyházak az önfegyelmezés és keresztény szeretett példaképét látják benne. Még a legmegalázóbb munkákat is szívesen végezte,szó szerint rongyokban járt. Éjjel imádkozott,nappal pedig kemény munkát végzett,sőt gyakran meg is korbácsolta magát.A legenda szerint jövendőmondó képességgel is rendelkezett,mely többször is hasznára volt apjának a diplomáciai tárgyalások során.

 Önsanyargató,vezeklő életet élt,részben ennek is köszönhető,hogy fiatalon 1270.január 18-án meghalt. Halála után kezdeményezték szentté avatását. Hivatalos egyházi vizsgálat indult csodáinak kivizsgálására. 1276-ban már boldoggá is avatják,de szentté avatására egészen 1943-ig kellett várni.

Ezzel végére értünk sétánknak a Királynék városának egyik legszebb részén,de rengeteg csoda vár még felfedezésre a városban,amiért érdemes elruccanni ide.

Írta:      Soós Lajos

Foto:    Soós Margit

Még több kép: https://photos.app.goo.gl/RAtuex8DgaSH9M8CA