KDP 8. TÚRA 2021.03.27.

ISZKASZENTGYÖRGY-ISZTIMÉR

A PIRAMIS

"Közeli helyeken,dombokon,hegyeken,

Kibelezett kőbányák üregében.

Közeli helyeken,dombokon,hegyeken

Most is visszhangzik a léptem"

Dévényi Ádám;1997 előadja: Bikini

Kőpiramis

Egyre kijjebb érünk szeretett Bakony-erdőnkből a Közép-dunántúli Piros túramozgalom teljesítése során. Az utóbbi pár túránkon a Palotai-Bakonyban barangoltunk ahol rengeteg kevésbé ismert csodába botlottunk, azonban a tájegység fő attrakciója még várat magára. ...de már most is elmondható,hogy a Gaja-szurdok és a Burok nélkül is felveszi a versenyt hazánk sok,jóval felkapottabb természeti és épített látnivalójával. Mai szakaszunkat előzetesen amolyan "töltelék" etapnak könyveltük el,azonban kellemesen csalódtunk és remek kis túranap kerekedett ki a dologból. Iszkaszentgyörgy és Kincsesbánya környékén rengeteg bánya volt az idők során,nem egy még ma is okádja az építőanyagokat. A sok bánya rengeteg tájsebet ejtett a környék hegyeiben,dombjaiban. Ezek a sebek amilyen kártékonyak, annyira látványosak és esetenként hasznosak is a múlt megismerésében. Nagyon megosztó dolog ez,amolyan huszonkettes csapdája,avagy melyik ujjamat harapjam.

az Iszka-hegy tájsebe

Ikarusz belső

Mai rövid túránk során visszazökkentünk a régi kerékvágásba és a korai ébresztőt követően állandó túratársammal,életem párjával autóztunk a Királyok városán keresztül Isztimér felé. Elhagyva a Koronázó Város betontömbjeit már az Iszka-hegy óriási tájsebe uralta a látképet. Sorba ugrottak be a képek: Bél-kő,Esztramos, Haláp,Hegyes-tű,Ság -hegy és társaik. Kavargó gondolatokkal érkeztünk Isztimérbe ahol pár percet kellett várnunk a Székesfehérvárra tartó járat indulására. A jó öreg Ikarusban jóformán csak első menyasszonyommal utaztunk Iszkaszentgyörgyig,mai túránk indulópontjáig.

szeansz

Iszkaszentgyörgy,Kastély

Az Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély alatti buszváróban megejtettük szokásos induló szeanszunkat. A jó öreg laposban ma őrségi vadalmasnapsz lapult,mely sokak szerint a pálinkák pálinkája. Pár bemelegítő mozdulat után kiadtuk a jelszót: "illa-berek.." és nekiindultunk,hogy "meghódítsuk" a Kő-hegy félelmetesen magas csúcsát(185 m).

első lépések

toboz kavalkád

Előbb poros dózerúton poroszkáltunk ahonnét helyenként szép látkép tárult elénk az alattunk elterülő faluról. Aztán elhagyva a temetőt egy éles balossal nyugatnak fordultunk és kapaszkodásba kezdtünk a Kő-hegy oldalában. Ritkás cserjésen keresztül emelkedtünk és figyelhettük meg erről az oldalról is az Iszka-hegy félig elbányászott sziluettjét. Hamarosan azonban egy fenyvesben kanyargott a piros sáv, egyúttal elzárva az addigi kilátást.

a csonka Iszka a Kő-hegyről

kilépés a fenyvesből

A feketefenyők ritkulását követően egy sziklagyepes részre értünk ,amin Somos-mál zártkertjeihez ereszkedtünk le. Elérve az első ingatlanokat egy kidőlt útjelző okozta bizonytalanság végett a modern technikához kellet fordulnunk a helyes útvonal megtalálásához . Ezen a szakaszon kellemes dózer,aztán aszfaltúton halad a túra útvonala,néhol remek kilátást engedve Székesfehérvárra és a Móri-medence fölött tornyosuló Vértesre. Na itt aztán nem kellett több Elsőnek, egyből három fokozatot kapcsolt feljebb,én pedig egyre jobban éreztem tüdőm növekedését. A tempón az elénk kerülő kaptatón sem igazított kedvesem,így a régi fényképezős trükkömhöz kellett folyamodnom,hogy rendbe tudjam tenni levegőháztartásom. Persze,hogy ezt Ő somolyogva konstatálta,de ezúttal elmaradtak a csipkelődések, amin meg én lepődtem meg a szokásostól jobban.

Somosmál

kapaszkodás

Ahogy elmaradtak az utolsó szőlők,gyümölcsösök a Szeg-hegy birodalmába léptünk,ahol kellemes gerincvándorlásba kezdtünk a vegyes erdőben. Ez a környék már Kincsesbányához tartozik,így a bányák birodalmába is beléptünk. Belestünk az egykori Bitó V. bauxitbánya óriási gödrébe,mely remek fotótémákat is szolgáltat. Gondolkodtam,hogy belógunk a bányába,de több tábla is figyelmeztetett ennek tilalmára és most a szabálykövető énem kerekedett felül és csak fentről fotózkodtunk.

világvége

Bitó V.bauxitbány

Kincsesbányának csak Felsőkincses részét érinti a KDP nyomvonala ,de pár szót érdemes ejteni róla is. 1966 óta önálló a település,ekkor helyezték ide a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat központját. A bauxiton kívül mészkövet és márgát is termelt(n)ek ki a környéken. A település helyén az 1941-es bányanyitásig szőlőhegyek voltak,ekkortól épült ki az ipari település A bányászközség arculatát is jórészt üzemi épületek határozzák meg. A mai település nevének az előtagja a hegy lapos köveiről kapta a nevét. Az eocénkori különböző méretű lapos kövek az un. nummilitesek az őstengerek egysejtű meszesházú élőlényeinek megkövesedett maradványai. A néphiedelem ezeket Szent László pénzének tartja.Több legenda is fonódik a téma köré,a legelterjedtebb,hogy a környék ura a tatárok elől menekülve elszórta a pénzét,de azok a mongol haramiák kezében kővé változtak.

a Szeg-hegyen

itt már a kéken

A bánya után erős ereszkedésbe kezdtünk a Kincsesbányába tartó országútig. Ezen átkelve belestünk a szintén lezárt József I. bauxitbányába,aztán Kedves újból teljesítménytúra fokozatba kapcsolt az enyhén emelkedő ösvényen. Itt már kellőképpen bemelegedtem én is és még a terep is könnyebb volt és egy halk megjegyzést eresztettem el: "-mi van csak ennyit tudsz?"Na ezt nem kellett volna!Pechemre meghallotta,rám nézett vigyorgott és emelte a tétet. Már csak a kék találkozásánál értem utol. Ott jött a visszavágás: "-én már kifújtam magam,úgyhogy uzsgyi tovább!". Szólni sem tudtam,alapom sem volt,így hát összezárt fogakkal próbáltam követni asszonykámat a fonódó jelzések mentén.

kereszteződés

ellenőrzőpont

A Vontató-hegyen jártunk már,mely a Fehérvárcsurgói -víztározó fölé magasodik. Ezen a szakaszon a víztározón folyó fejlesztési munkák végett jelentős módosításokat hajtott végre az MTSz, mind az OKT,mind a KDP nyomvonalán. Régebben mind a kettő mozgalom érintette a víztározó hangulatos partját. Főleg a kék vezetett romantikus,hangulatos útvonalon a tó fölötti vadregényes szikla oldalában. Most a mozgalmak messziről elkerülik a tározót. Személyes tapasztalatom szerint a munkálatok már véget értek,így talán vissza lehetne terelni az útvonalakt a régebbi sokkal változatosabb,érdekesebb nyomvonalra! Ez a módosítás főleg a KDP-nek nem tett jót,a vadregényességen túl a nyomvonal is jelentősen rövidült.

a víztározó

sétaút

Fehérvárcsurgói-víztározó hazánk egyik legszebb természeti környezetben található tava.Az 1960-as években vetődött fel a környék jelentős iparosodása végett,hogy a környékbeli káposztaföldeket felduzzasztják a Gaja-patak vizével,így nyerve többek közt ipari és ivóvíz kivételt.A tervekkel egyidejűleg alapos régészeti feltárásokat végeztek,ekkor nyert teljes bizonyosságot,hogy a Gaját a Római Birodalom fényéveiben már elzárták ezen a helyen gáttal.A több mint 200 hektáros víztározót 1971-ben alakították ki,átlagos mélysége vízállástól függően 6-8 m,de a legmélyebb pontja a 14-15 m-t is eléri.2007-ben figyeltek meg a tó környékén először hódokat.A tó környékén kiterjedt üdülőövezet alakult ki,melyre jónak mondható infrastruktúra is települt.

fiatalosban a Vontató-hegyen

Pille-ér

A KDP igazoló pecsétet is áthelyezték Vontató-hegy nyergébe egy hatalmas cserre. A pecsétnek otthont adó doboz itt sárga színű az eddig megszokott fehérek helyett. Az adminisztrációt követően pótoltuk energia és folyadék veszteségeinket és tovább is álltunk. Pár lépés után elköszöntünk a kék sávtól és kellemes ereszkedésbe kezdtünk a Vaskapu-hegy oldalában. Mire észbe kaptunk máris elértük a Pille-ér meglepően mély és meredek szurdokát. Igazán fényképen nem lehet megörökíteni ezt a látványt, oda kell menni és megvizuálni.

ébredés

a Szilvágy

Innét érdektelen baktatás következett a Szilvágy-hegy talpán,talán érdemes lenne felvinni a dombra az útvonalat,adni egy kis hangulatot a szakasznak. Rövid kapaszkodó után értük el az Isztimérre tartó országutat,melyen túránk visszalévő 4 km-ét megtesszük. Mivel az aszfaltos úton nincs semmi akadály, göröngy,így lehet a tempót fokozni még annak ellenére is,hogy az út folyamatosan emelkedik alattunk. Első nem is hagyta ki a lehetőséget,én pedig igyekeztem tartani a tempót.

aszfaltcsíkon

Átkeltünk a Pille-ér hídján és elértük Gúttamási első ingatlanát. Na itt kaptam bizonyosságot arról amit eddig csak sejtettem . A lovarda gazdája tisztogatta a kerítését és én szeretek szóba elegyedni az utunkba eső emberekkel,mindig tanul valamit az ember gyereke. Beszélgetés közben azt mondja a gazda: "-nagyon gyorsan mennek, elég sűrven mennek erre túrázók,de ilyen tempót még nem láttam! " Hatalmas kövek gördültek le rólam,hogy akkor mégsem én vagyok a gyenge láncszem.

pihenő

Gúttamási egykor önálló település volt,de 1966-ban Isztimérhez csatolják.Első említése a 13.sz.legelejére tehető,a török időkben elnéptelenedik,majd a 18.sz.második felében német családok népesítik újra.A település alapítói Péter Sváb királlyal érkező,a Gúth-Keled nemzettség és az Árpád-ház idején az ország

előkelői voltak.

Keresztelő Szt.János templom;Gúttamási

távolban a Burok-part

Cseppet még dumcsiztunk,mint kiderült a Hollandiából visszatelepült gazdával, aztán áthasítottunk az álmos falun,épp csak pár fotó erejéig álltunk meg. Közben nem győztünk félrelépni a szó szerint konvojban haladó autóáradat elől,melyek 90%-a Bakonykútiba tartó medvehagyma vadászokat szállította. Gúttamási után aztán kedvet kaptunk egy laza kocogásra Isztimérig,közben egyszer megálltunk pár felvétel erejéig a nem oly távoli Burok-partról,ahova következő túránk fog vezetni.

útszéli kőkereszt Isztimér határában

Szt.Flórián szobor;Isztimér

Isztimér Fejér-megyei zsáktelepülés a Palotai-Bakony oldalában,a település határában található a megye legmagasabb pontja,a 480 m-es Kövesdomb. Első írásos említése a 12.sz.legvégén történik,a török korban elnéptelenedik és csak a 18.sz.közepén érkeznek új telepesek,főleg német nemzetiségűek.1884-ben a falu nagy része elpusztul egy tűzvészben,erre a központban lévő Szent Flórián szobor emlékeztet.A 2.vh. során jelentős harcok zajlottak a falu környékén,melyek jelentős károkkal jártak.1948-ban a németajkuak kitelepítése rázta meg a falut,erre az átgondolatlan eseményre is emlékmű figyelmeztet a központban. A falu kiterjedt területén több jelentős természeti érték is található: Burok-völgy,Alba Regia-barlang,Csikling vár.

Szt.Anna templom ;Isztimér

Isztimér szintén álmos főutcáján már andalogva haladtunk végig ,fotóztuk az érdekességeket. Fejet hajtottunk a helyi hősök előtt,megemlékeztünk a szörnyű tűzvészről,mely elpusztította a falut.A központban lévő stemplivel hitelesítettük itinerjeinket. Ma igazán nem hágtunk az egekbe,így rendhagyó módon pöcsétcsokival tettük fel a napra a koronát. Elbattyogtunk még a tűzoltószertárig,ahol reggel az autót hagytuk és a mai gyaloglásunk véget ért.

Hősi Emlékmű;Isztimér

Alapesetben itt elköszönnék,véget érne a mese,de ma ez másképpen alakul. A táv rövidsége végett még alig múlt dél,így bőven belefért még a múltkor kényszerűségből kihagyott látnivalók felkeresése Iszkaszentgyörgyön. Útközben megálltunk még a Déli-Légakna emlékművénél. Erre a helyre nem emlékeztünk az OKT teljesítésünkből. Valószínűleg azóta került ez ide. Felsőkincsesnél egy újabb bányagödör kényszerített megállásra.

mementó

bezárt bánya

Iszkaszentgyörgyön a kastély alatt hagytuk az autót és az angol parkon átvezető tanösvényen kerestük fel a múlt alkalommal kihagyott nevezetességeket: Csillaghegyi kilátó,Kőasztal,Kőpiramis. Levezetésnek nagyon jól esett ez a majd 3 km-es túra ami majd 2 órába tellett. Jól esett andalogni a hatalmas cédrusok,fenyők közt. Ejtőzni az eredeti állapotban megtalálható Kőasztalnál és elmélázni az emlékezés jelképénél, a Kőpiramisnál. A kilátóval már nem volt szerencsénk,mert az egy emeletes építményt már elérték,sőt meghaladták a környező fák így finoman szólva is korlátozott volt a messzirelátás. mivel azonban minden rosszban van valami jó is így erre a kilátóra én is felmerészkedtem legyőzve legendás tériszonyomat. Na most ez könnyű volt.

Csillag-hegyi kilátó

selfie

Az iszkaszentgyörgyi kastély fölötti kiránduló területet Piramitának nevezik. Itt található a piros sáv mellett a fából készült egyemeletes Csillaghegyi kilátó.Sajnos az egykori legendás messzelátás mára a fák növekedése végett eléggé korlátozott.

A messzelátótól pár perc sétával érhető az ősi Kőasztal,mely a kastélyparkban tett séták kedvelt célpontja. Innét kis sétával máris Egyiptomban érezhetjük magunkat ,hisz hazánk egyetlen Kőpiramisához érkezünk,melynek magassága 10 m. A piramis eredeti elkészültéhez egy legenda is társul. A Pappenheim család egyik tagja rangon aluli szép leányba szerelmesedett bele. Ezt a főnemesi család nem volt hajlandó elfogadni ,ezért az ifjú önkezével vetett véget az életének. Az ő tiszteletére és emlékére építtette Pappenheim Szigfrid,aki nagy hódolója volt az antik művészetnek. Ez magyarázza a Magyarországon szokatlan piramis formát.A kőpiramis ezután kedvelt kiránduló hellyé vált a környékbeliek körében,de a nagy szocialista eszme a '950-es évek végén megpecsételte a sorsát. Az akkori prominensek nem nézték jó szemmel,nem fért bele az eszmébe,ezért lerombolták. A köveket jó szokás szerint a környékbeliek széthordták és építőanyagként használták fel. A Kőpiramist aztán a Verga ZRT építette újra 2014-ben.

Kőasztal

Kőpiramis

Aztán Kedvesem kívánsága következett. Elhajtattunk a víztározóhoz. A munkálatok már véget értek,így újra birtokba vehették a kirándulók,pihenni vágyók a területet. Rengeteg ember sétált,bicózott a tó környékén. Mi is végig sétáltunk az egykori kék vadregényes útvonalán a Kopasz-hegy oldalában. Csodás panorámákat élveztünk a tóról és a környékről. Igazán megérdemelnék a mozgalmak,hogy újra visszavezessék ide az útvonalat. Most már nem lenne akadálya,senkit nem zavarnának a túrázók.

a tó fölött

a régi kék a szikla oldalában

Bő órányit emlékeztünk,tekeregtünk mire vissza értünk az autóhoz. Beülve aztán haza fele fordítottam a kormányt és már csak a jól megérdemelt jutalom volt hátra a mai napból,ami a szokás szerint egy flaska száraz pezsgő volt.