AK. 6. TÚRA 2021.06.18.

SZARVAS-ECSEGFALVA

PERZSELŐDÉS A KÖRÖS ÉS A HORTOBÁGY-BERETTYÓ GÁTJÁN

Szarvas jelképénél

A Hortobágy-Berettyó Ecsegfalva határában

" A folyó egyszerre van ott mindenütt,eredeténél és torkolatánál,a vízesésnél,a révnél,a duzzasztógátnál.a tengerben,fenn a hegyeken,egyszerre mindenütt,(...) számára csak a jelen létezik,nem ismeri sem a múlt árnyékát,sem a jövő árnyékát."

Hermann Hesse

A Körös egyik holtágánál

Gurulás a Körös-gátról

Az idei első hőségriadós napon az Apostolok lovát drótszamarakra cseréltük és tekertünk el Szarvastól Ecsegfalváig.Végig gáton,tűző napon,árnyék nélkül. Nem a legésszerűbb döntésnek tűnik,de mivel már megterveztük a túrát,rászerveztünk mindent, visszakozni nem érdemes. Megszenvedtük a hőséget,de az Alföld újra hozta a formáját és újból elvarázsolt végtelen nyugalmával,végeláthatatlan föld tengerével és a végeláthatatlan víztengerével, csatornáival ,melyek mint az erek behálózzák a látóhatárt.

járgányok

végeláthatatlan földtenger

Logisztikai bázisul ezúttal Békéscsabát választottuk,ahol már hajnalban kikerekeztünk a vasútállomásra. A kora reggeli Ister Intercity halkan suhant velünk a Maros-Kőrös közén vezető hegesztett sínpáron. Mezőtúri átszállás után aztán BzMot-ra váltottunk és visszaröppentünk pár évtizedet.

Békéscsaba v.á.

peronon

Mezőtúr v.á.

Fiatalságunk zötykölődése,kattogása jutott eszünkbe a szárnyvonalon. A nosztalgikus vonatozás ritmikus zaja,dülöngélése szunnyadásba ringatott bennünket,melyből a csöcsrázó hirtelen fékezése riasztott a Kőrős hídján való áthaladás előtt. A Mezőtúr-Szarvas vonalszakaszt a Tiszavidéki Vasút utolsó beruházásaként 1880-ban adták át a forgalomnak,erre emléktábla is figyelmeztet a szarvasi állomáson. A szunyókálás végett a tervezett reggeli a vonaton elmaradt,amit aztán a városban akartunk bepótolni. ...de ez több okból is elmaradt,így komoly dödögés lett a vége. A puskaporos levegő egész a Körös átkelésig kitartott.

Szarvas v.á.

Evangélikus Újtemplom

Szarvas szobor

Alig fertályórával múlt 7 mikor biciklistől lekászálódtunk a Piroskáról, Az AK kiírója nagyon helyesen a kerékpáros teljesítést ez év júniusának végével beszüntette,ezért esett a választásunk a mozgalom mumus szakaszának számító etap könnyített bejárására,bár a rekkenő hőség nem volt bekalkulálva. Szarvason mát többször jártunk, jól ismerjük a Történelmi Magyarország középpontjának is helyt adó várost,így ma csak távirati stílusban elevenítettük fel a tudnivalókat,azonban az útba eső" kötelező" fotópontok most sem maradhattak el.

Melis György szobra

Mittrovszky kastély a Hősi Emlékművel

Ütemesen haladtunk a város főutcája patinás épületei között,hisz nagyon messze volt ma a célállomás. Mire felocsúdtunk máris a történelmi városközpontban fékeztünk az evangelikus ÓTemplom előtt. Minden boltot,pékséget,reggeliző helyet elhagytunk! Visszamenni értelmetlen,legalábbis szerintem. Na itt robbant a bomba: "-Talán 2 deci vízzel tekerjek 60 km-t?"dörmögte Kedvesem.

Evangélikus Ótemplom

A Holt-Körös partján,háttérben a Millenniumi Emlékmű

Régészeti leletek bizonyítják,hogy Szarvas területe már az őskorban is lakott volt,majd az avarok telepedtek meg,kiket Honfoglaló eleink váltottak. A török hódoltság idején Cserkesz Omer szandzsákbég palánkvárat építtet az akkor még falunak számító településen.A török kiűzése után az új tulajdonos Harrucken János György felvidéki telepeseket hozott a vidékre. A betelepülők máig őrzik szlovák hagyományaikat.Aztán az 1800-as esztendők elején Tessedik Sámuel megalakította Európa első gazdasági iskoláját a városban. Ez felvirágoztatta a települést.

Az Arborétum büszkesége a Hegyi Mamutfenyő

Bolza-kastély

Ugyancsak ekkor élt itt a Bolza család,mely szintén meghatározó volt Szarvas fejlődésében.Több kastély építettek,üzemeket,malmokat létesítettek és ők rakták le a város leghíresebb látványosságának,az arborétumnak az alapjait.A Kiegyezéskor elveszítette városi rangját,melyet csak 1966-ban kap vissza. A Nagy Háború utáni felfordulást nagyon megszenvedi a várost,ráadásul a románok is bevonulnak,mely a lakók leggyötrelmesebb emlékei közé tartozik.A II. vh. után jelentős iskolavárossá fejlődik,ezt a rangját máig őrzi és ezáltal vált Békés megye egyik kulturális központjává.Jelenleg 16 ezer körüli állandó lakos él a városban.

A Történelmi Emlékút kezdete....

...és vége

Hiába bizonygattam,hogy van a hátizsákban minden jó,de a becsületem nem állt helyre,Első felpattant a bicóra és iszkiri a Holt-Kőrős partjára,majd a Szent-István parkon vágtunk át. Azonban mielőtt felmentünk volna a gátra,bevetettem minden csáberőm,hogy a Kacsa-tó partján együnk valamit. Láss csodát minden akadt így is ami kellett,még maradt is,de a tüskék maradtak rendesen. Innét már megkezdtük a mai végeláthatatlan gátazást. Elhaladtunk a Történelmi Emlékút kopjafái előtt,melyek hazánk történelmének jeles eseményeire emlékeznek,aztán ahol véget ért ez a furcsa emlékút,dobtunk egy balost és a Történelmi Magyarország emlékművéhez kanyarodtunk.

gátsztráda

A történelmi Magyarország földrajzi közepét még a 19.sz.nyolcvanas éveiben határozta meg Mihályfi József szarvasi illetőségű tudós,de az emlékmű csak 1939-ben készült el. Egy kis halmon egy szimbolikus mini szélmalom található és mellette maga az Emléktábla.

a történelmi Magyarország földrajzi középpontja

Már jártunk itt,így csak egy gyors tisztelgés,séta a Holt-Köröshöz és máris a betonozott gáton haladtunk tovább. Mivel ez a rész üdülőterület is egyben ,ezért elég sok autó jött-ment a jó minőségű gáton,alig bírtunk lehúzódni,félre állni előlük. Azonban mire felocsúdtunk máris meg kellett állni,hisz a Szarvasi-Szivornya műtárgyaihoz értünk. A Szivornya 1943-ban épült meg és mint a neve is sugallja, feltöltő szerepe van. Ezzel a zsilip és szivattyú rendszerrel biztosítják a Holt-Körös élővíz ellátását.

Szarvasi-szivorny

gátőrház

Alig tekertünk egy jól esőt,máris elhagytuk időlegesen a gátat,hisz legurultunk a Hármas- Körös partjára,hogy komppal keljünk át a folyón és érkezzünk meg Jász-Nagykun-Szolnok megyébe. A kompon jelképes összegért kelhetnek át a biciklis és gyalogos túrázók. Élvezet volt a drótkötél pályás kompon való átkelés, túratársam bőszen fotózott, én pedig beszélgettem a révészekkel. Egyáltalán nem meséltek szívderítő dolgokat,hisz a nagy terhelés és karcsú fizetés végett nagy a fluktuáció és egyre nehezebben találnak megfelelő embereket.Már most is alig páran végzik ezt a nehéz munkát,ha még páran kiesnek bizony megeshet,hogy bezár a komp.

jön a komp

kompolás

A Hármas-Körös a Kettős-Körös és a Sebes-Körös összefolyásánál keletkezik és több mint 90 km megtétele után Csongrádnál ömlik a Tiszába.Jelentős betorkolló vízfolyása csupán a Hortobágy-Berettyó,átlagos vízmélysége 3-4 m.

Hármas-Körös

árvízi Emlékmű

Kikötés után a Hármas-Körös jobb oldalán futó gáton haladtunk tovább,de magát az élő folyót később már nem láttuk,csak a holtágak és csatornák sokasága oldotta a roppant monotonítást. Amikor felkanyarodtunk újra a gátra egy hatalmas terméskőre figyeltünk fel,mely mint kiderült a 2006-os hatalmas árvíznek állít örök emléket. Az akkori vízmagasságra egy csík emlékeztet a sziklán és belegondolva,hogy milyen magas volt akkor a víz,bizony még a hideg is kirázott. A gáton futó keréknyomok minősége változó volt,ahol kemény volt és le volt kaszálva, élvezetes volt a haladás,de mikor a földutat murva és bazalt szórás váltotta,bizony zsibbadt a kar rendesen.

kezdődik..

gólya,gólya...

Körös holtág

Az egyhangúságot a rendre feltűnő csatornák,állók(holtágakat nevezi így Zalában) váltakozása és a gazdag élővilág oldotta. Ez utóbbi döntő része madár volt,de pár vadnyúl és őz is feltűnt. Hogy oldjuk a már délelőtt is forró levegő okozta elcsigázottságot, leheveredtünk egy kaszáló árnyékban lévő részén egy rövid időre. Gátőrházak,szivattyútelepek és tanyák váltakozása között értük el az Árvízkapu hatalmas zsiliprendszerét.

szeansz

pihenő

psszt.dolgozik a fotós

Itt torkollik a Hortobágy -Berettyó a Körösbe,de előtte két ágra oszlik. A régebbi hármas zsilip 1889-ben épült meg,míg az Árvízi kapu 1940-41-ben készült.Ez utóbbit azért készítették,hogy a főág hajózható maradjon,ami nyitott állapotban lehetséges. Ha a Körös vízszintje a megengedett értékhez közelít a kapukat bezárják ,így a folyó nem tudja vissza duzzasztani a csatornát és a Hortobágy -Berettyón nem alakul ki árvízveszély.

Árvízkapu,zsilip

óriási szivattyú kifolyók

a zsilip

Jelenleg az AK igazolópecsétje az Árvízkapu korlátján van elhelyezve,régebben a Peresi-gátőrháznál lakott. Mikor a környéken megváltoztatták a mozgalom útvonalát akkor helyezték ide. Ez számomra egy értelmetlen változtatás volt,hisz régebben az útvonal érintette a Peresi-Gátőrház műemlék épületét,ahol bemutatóterem és muzeális szivattyú is található. Ezt most nem érinti a túra,helyette a Hortobágy-Berettyó ásott medre vezet jellegtelen úton Mezőtúrig.Ezen való füstölgés közben elvégeztük az adminisztrációt,elnézelődtünk a monumentális építmény környékén. Elgondolkodtunk,hogy a régi útvonalon folytatjuk,útba ejtve a múzeumot,de az egy másik útvonal lett volna. Majd más alkalommal célirányosan felkeressük-egyre nagyobb ezeknek a célpontoknak a száma. ...hogy lesz-e ebből valami? Ki tudja?

pecsételőhely a zsilipnél

Hortobágy-Berettyó

A Hortobágy-Berettyó hazánk legbonyolultabb vízgazdálkodási rendszere.A folyó lényegében egy mesterséges vízfolyás. A nagy folyamszabályozások előtt még a Berettyó folyt erre,de a munkák folyamán azt egy rövidebb úton vezették a Sebes-Körösbe,ide pedig a Hortobágy folyót vezették jórészt ásott mederben.A Hortobágy-Berettyó fő vízfolyásai a Hortobágy,a Keleti -és a Nyugati-főcsatorna.

itt már a Hortobágy-Berettyó gátján

feltűnt Mezőtúr(nagyon erős objektívvel)

Ahogy újra nyeregbe pattantunk, egy kanyar után már feltűnt Mezőtúr hófehér templomtornya,de csak nagyon nehezen akart közeledni,kedvünk és italunk ezzel egyenes arányban fogyott. Felüdülés volt amikor elértük a Szennyvíz-szivattyú telep építményeit. A telepre bekukucskálva egy hatalmas üvegház tűnt fel, óriási zöld pálmákkal és egyéb egzotikus növényekkel. Gondoltuk bemegyünk megnézzük,de hamvába dőlt ötlet volt,mert a telepre bemenni tilos! A folyó a város határában kiszélesedik,igazi folyami hangulatot vesz fel. Víkendházak,stégek,vízi járművek színesítik a képet és persze az elmaradhatatlan horgászok.

Mezőtúr,hajókikötő a híddal

Nagy Lajos király szobra

Egészen a 46-os főút közúti hídjáig a gáton maradtunk,ott aztán időlegesen elhagytuk a "nagy kék utat". Egyrészt készleteinket fel kellett tölteni,másrészt pedig el kellett menni az érthetetlenül messzire helyezett igazolópontig. Értem én,hogy a mozgalom célja megismerni az útba eső településeket,de azért túlzás több mint 1 km-re elhelyezni a pecsétet,lehetne közelebb pl a Kossuth-téren is találni helyet neki,hisz a látnivalók többsége itt található. A mérleg másik serpenyőjében pedig ott van a Fazekas Múzeum az egykori Izraelita iskolában, mégis a fazekasságról a leghíresebb a város.

Belvárosi református Nagytemplom

II.vh. Emlékmű

Mezőtúr első írásos említése a 13.sz elejére datálódik,bár már előtte is lakott volt ősidők óta.Előnyös helyzetének köszönhetően ugyanis ez volt az egyetlen járható út a Sárrét mocsárvilágán keresztül ,hamar a környék központjává vált. A legrövidebb út is erre vezetett Budáról Erdélybe, így hamar jelentős szerephez jutott a település.Jelentős és virágzó kereskedelem alakult ki,sőt vásártartási jogot is kapott. A híres "Túri vásár" hagyománya máig él. A virágzó életnek köszönhetően gazdag iparos réteg is hamar kialakult. Jelentőségét a török uralom alatt is megőrzi,a környéken elsők közt itt terjed el a reformáció. Ennek hatására alapított református iskolája a debreceni után a legjelentősebb Tiszántúli oktatási intézmény lesz.Az ipari forradalom visszavetette a város fejlődését,hisz gyárak nem települtek a területére,a kézműves termékeket kiszorította a tömegtermelés,mely által a város kisipara is háttérbe szorult.Sajnos ez a tendencia továbbra is folytatódott,enyhülés csak az 1970-es évek óta tapasztalható,ekkor ugyanis több szövetkezet is alakult,mely a hagyományos kézműiparra támaszkodott.Ugyancsak ekkor települt pár középüzem a városba. Lakóinak száma mára 16ezer fő köré csappant.

Fazekas szobor

Legelőször a tér sarkán lévő egyik szupermarketbe rongyoltunk be és vettünk magunknak ebédre valót és feltöltöttük ital készleteinket. Úgy gondoltuk 4 liternyi folyadék elég lesz a hátra lévő szakaszra,de ekkorát régen tévedtünk. Kaja után sorba vettük a Kossuth-tér nevezetességeit,fejet hajtottunk a hősi emlékművek előtt. A monumentális református templom teljesen magával ragadott,de a tér többi épülete is sugallja,hogy a város már évszázadok óta a környék kulturális központja is. A nagy nézelődésben kiesett,hogy a Bíróság épületénél megkeressük a 47.szélességi fokra emlékeztető emlékművet,pedig ez nevezetes helyszín hisz hazánk területén összesen 3 szélességi kör fut át. Ki is volt jegyzetelve,hogy....de mégse.Újabb hely a listán...

Túri -Fazekas Múzeum

Elkerekeztünk a Túri-Fazekas Múzeumhoz,mely a messze földön híres mezőtúri fazekasságnak állít emléket,melynek leghíresebb művelője Badár Balázs fazekasmester volt. Az adminisztráció után aztán toronyiránt céloztuk meg a folyót, azt zeg-zúgos utcákon értük el. Hátra volt még a célig jó 35 km a legforróbb napszakban. Napszemcsík,légiós sapkák föl,ezres naptej a bőrre és irány tovább.

újra a gáton,búcsú Mezőtúrtól

csatorna Álomzúgnál

A várost a Lőkösháza-Budapest vasúti fővonal hídjánál hagytuk el és megkezdődött sajátságos pokoljárásunk,tortúránk a Hortobágy-Berettyó nyílegyenes védőgátján. Nem volt elég a perzselő,rekkenő meleg ,árnyék sehol, még élénk szembeszél is feltámadt. Bár... ez jól esett a meleg ellen,de nem esett jól a tekerésben,hisz így jelentős többlet energiát igényelt minden egyes fordulat a pedállal. Bár ősidők óta tudjuk,a legendás kerékpárversenyzőtől és iknikus sportriportertől,hogy a bringás vagy felfele teker vagy szembeszél van.

gólyahadsereg

Nagykunsági-főcsatorna

Ha ez nem lett volna elég,még tudott fokozódni a nemzetközi helyzet(Virág elvtárs után szabadon).Alig hagytuk el Bodzáskert utolsó zártkertjeit Első(és Egyetlen) feleségem vészfékezett,leugrott a nyeregből és a fejéhez kapott. Na rögtön tudtam itt valami nem stimmel. Valami nagy fekete bogár(bögöly?) berepült a szemüvege alá és bele harapott-szó szerint. Nagyon csúnyán nézett ki,hirtelen óriási vörös monokli nőtt és fájhatott is rendesen. Calcium előfeloldmegisz,vizes ruha a csípésre,lassú enyhülés. Rögtön azt mondtam stoj,vége,visszamegyünk a városba és majd legközelebb innét folytatjuk.

zsilipkamra

átemelők

...de az asszonykát nem puha fából faragták,elég makacs is tud lenni,megrázta magát és kiadta a vezényszót":-Tovább!".Pedig alig látott szegényem. Hogy könnyítsem a helyzetet,kitaláltam,hogy minden második gátkilométerkőnél megállunk,frissítünk,borogatunk, fotózgatunk. Fogyott a víz,fogyott a kedv,nőtt a meleg. Közben persze a Kalapácsos is kólintott.

A Nagykunsági-főcsatorna torkolata

árnyék nélkül

Jöttek a gátőrházak,szivattyútelepek(Álomzug,Pásztózug ,tanyák sorban aztán a Nagykunsági-főcsatorna torkolata,a hatalmas zsilippel. Persze közben délibábként néha fel-fel tűntek Túrkeve magasabb épületei,de ezek nem akartak közelebb érni. A zsilipnél több horgász is várta szerencséjét,de ebben a dög melegben még a halak sem kaptak. Az egyik pecás nagy igyekezetében átdobta a szerelékét a Hortobágy-Berettyó túl oldalára a susnyásba. Választhatott: levágja,kerül a Balai-híd fele,úszik. No emberünk ez utóbbit választotta. Alsógatyás produkciója nagy tetszést váltott ki. A nézősereg kurjongatása,szurkolása közben tette meg az oda-vissza távot visszatérve tapsvihar üdvözölte.,még egy fanfár is megszólalt az egyik okosról-az enyémről...

horgász csendéletr

zsilipnyitó kerék

Szünet után nyeregben ismét és jöttek a kilométerek a Kiserdő I-II. szivattyútelepig,a Malomzugi-csatorna torkolatáig,ahol újabb népes horgász sereg várta szerencsét,ami nem igazán akart jönni. Innét már látszott az újabb szakaszhatár, a Balai-híd. Megváltás volt elérni az újabb pecsételőhelyet. A stempli egyendobozát szemmel láthatólag elfoglalták a darazsak,így én nyúltam a láncért,hisz egy csipés elég volt mára.Adminisztráció után a hídköveken betoltunk egy gátbanánt,hisz ma a csúcscsoki nem játszhatott.Mielőtt elindultunk volna frissíteni is akartunk,de újabb villámcsapás. Ezzel az ivással el fog fogyni a vizünk!

Kiserő I-II szivattyútelep

bélyegző a Balai-hídnál

Törzsgyűlés,én azt preferáltam,hogy bemegyünk Túrkevére és vége,hisz volt elég bajunk mára. ....de első makacssága hajthatatlan,ha Ecsegfalváig terveztük menjünk is odáig,csak előbb tankoljunk fel a városban. Mit tud tenni szegény ember gyeröke? Semmit,enged az erőszaknak. Így műsoron kívül betekertünk Túrkevére(+5 km oda-vissza) kicsit ismerkedtünk a hellyel,feltankoltunk innivalóval és erőt merítettünk egy ristrettoból,mely mellé egy nagy adag fagyi is dukált.

gátbanán

selfie a Balai-hídnál

Túrkeve városa a Nagykunság szívében található,híres fürdő és fesztivál helyszín. Már az őskorban lakott terület volt,aztán szkíták ,szarmaták gazdálkodtak a Honfoglalásig.A Tatárjárás után IV. Béla kunokat telepít ide,kiknek származás tudata máig él a lakosok körében.A Dózsa-féle parasztlázadásban a terület a felkelők egyik fő gyülekező helye volt,amiért kemény árat fizettek miután a lázadást leverték. Szolnok eleste után oszmán kézre kerül és a török kiűzéséig azon is marad,jószerivel teljesen elnéptelenedik. A későbbi felkelésekben,forradalmakban is jelentős szerepet játszik, kuruc főhadiszállás volt,az 1848-as forradalomban is jelentős szabadságharcost adott a település. Többször pusztított árvíz,tűzvész,aszály. Nem volt könnyű az élet itt. Az I. vh. során 600 hős túrkevei esett el,a II. vh-t a keresztül vonuló német és szovjet hadak végett szintén rettentően megszenvedte a település.A rendszerváltás után komoly elvándorlás kezdődött, a lakosság mára 8000 körülire apadt.

Református templom,Túrkeve

Polgármesteri Hivatal

Hősi emlékmű

A rövid intermezzo után hamarosan újból a Balai-hídnál találtuk magunkat és megbeszéltük rövidebbre vesszük a csodálkozást és bele adunk mindent,hogy mihamarabb érjünk Ecsegfalvára a híd utáni műintézménybe, ahova a szállító egységet rendeltük még reggel. Aztán már hamarosan le is pattantunk a nyeregből hisz egy takaros kis épülethez,pihenőhelyhez értünk ,melyen látszott,hogy rendszeresen használják is.

újra a Balai-hídnál

a megváltozott Hortobágy-Berettyó

halászokra várva

A házikó a folyó partján áll,igen folyó,mert a hídtól jelentősen megváltozik a Hortobágy-Berettyó és környezetének képe. Az eddigi mesterséges medrű csatornát a folyó eredeti, kacskaringós,széles árterű medre váltja,dús ártéri növényzettel. A gát magassága is megváltozik,voltak olyan szakaszok ahol jóformán a folyó szintjén jártunk. Itt a meder is keskenyebb,gondozatlanabb,egyre több lápos,mocsaras terület váltja egymást sok-sok tavacskával.

pienőházikó az ártérben

kérődzés

Míg a védett oldalon vége-láthatatlan szikes mezők,puszták látképe fokozta a hangulatot. Itt kezdett derengeni Petőfi mit is szerethetett e végtelen rónákon. Erre a végtelen látóhatárra amikor ránézel,teljesen megnyugszol,kikapcsolsz és végtelen jó érzés önti el a szíved-lelked. Kicsapott kondák,gulyák és ménesek mellet kerekeztünk el,igaz,hogy villanypásztorral voltak elkerítve,de több mázsás tehén,bika is simán átjött rajta,de csak bambultak egykedvűen.

mocsaras szakasz

bambulás

Az Alföldön járunk,élvezve annak minden sava-borsát! Nem bántuk meg hogy a hegyes kékek után belecsaptunk az AK-ba is,gyorsan elbűvölt. Tanyák,karámok mellett értünk a Balogh János Emlékműhöz. Az egy hatalmas vörös kőből készült sírhely, roppantul hasonlít a természetjárás ikonikus alakjáéra,mindnyájunk példaképére, Rockenbauer Pál sírjára. Nem hiába hisz közös szerelmük volt:a természet és ráadásul alkotótársak is voltak.

végtelen nyugalom

Balogh János 1913-ban látta meg a napvilágot értelmiségi családban Máramaros vármegyében. A nagy Háború nem kímélte a családot,így a kisgyerek János 8 éves korára hadiárva lett.A nagyszülei gondoskodását kitűnő tanulmányi eredményével hálálta meg.1935-ben doktorál az ELTE-n. Kiváló kutatói munkáját számos díjjal jutalmazták,többek közt Széchenyi-és Kossuth-díjjal ismerték el tevékenységét. Több expedíciót szervezett-vezetett, ismeretterjesztő könyveket írt,természetfilmek készítésében működött közre. Rockival közösen jegyzik a Napsugár nyomában c. tévésorozatot.2002-ben hunyt el,végakaratának megfelelően szerelmes földjén helyezték örök nyugalomra. Sírhelye a Hortobágy-Berettyó gátjának tövében található. Sírkövét Győrfi Sándor szobrász egy máramarosi sziklából faragta.

Gastyási-szivattyúház

Hortobágy-Berettyó a szivattyúháznál

óriási szivattyú

Rövid főhajtás,emlékszalag elhelyezés. Valahogy a túrkevei frissítés jót tett. Új erőre kaptunk,elmúlt a nyűg,hiszti, élveztük a haladást. Az emlékmű után a gátat kiszélesítették és méretes bazalt darabokkal szórták fel.Biztos jó lesz ha a traktorok,autók letapossák,de most kínszenvedés volt ez a pár km. A Gastyási-szivattyúház volt a következő pihenőpont,rendezett környezetével.

csendélet

rázókövön

A Bokrosi-halom környékén meregettük szemeinket,de semmit nem fedeztünk fel,pedig híres helyen járunk. Rengeteg ásatás folyt ezen a környéken,Itt került elő a híres honfoglaláskori leltünk az "ecsegi ezüst tarsolylemez".Újabb szivattyútelep,majd az Ecsegi-halastavak és hamarosan kiértünk a Kisújszállás irányába tartó aszfaltra. Hatalmas dörgés,zörej volt még a híd alatt pihenő madarak is felröppentek,pedig csak a kövek rólunk gördültek a megkönnyebbüléstől.

milyen nyugalmas itt a folyó

a távolban Ecsegfalva

A gátőrháznál benyomtuk itinerjeinkbe a mai záró pecséteket és máris rendeltem a becsületsüllyesztőben a friss habos sert. Nagyon jól esett a csapolt sör,melyből rögtön két kriglivel is benyomtunk fejenként .Tehettük,hisz sofőrt rendeltünk aki visszavisz minket és kerékpárjainkat.Hatalmas szeletet kanyarítottunk ma ki az AK-ból,több mint 60 km-t tettünk meg.El is fáradtunk emberesen,este nem kellett álomba ringatni egyikünket sem. Folytatás valamikor,valahol.....