2016. január 5., kedd




 OKT.28.TÚRA  2016.JAN.03.  HŰVÖSVÖLGY-BÉCSI út(218-as busz állomás)




     "Nem kívánok senkinek se
          különösebben nagy dolgot.
          Mindenki amennyire tud,
          legyen boldog.
          Érje el ,ki mit szeretne,
          s ha elérte,többre vágyjon,
          s megint többre.Tiszta szívből
          ezt kívánom.
          Szaporodjon ez  az ország
          Emberségbe',hitbe',kedvbe',
          s ki honnan jött,soha soha 
          ne feledje.
          Mert míg tudod,ki vagy,mért vagy,
         vissza nem fognak a kátyúk...
          A többit majd apródonként
           megcsináljuk.
          Végül pedig azt kívánom,
          legyen béke.-
          Gyönyörködjünk még sokáig
          a lehulló hópihékbe'!
                          Kányádi Sándor :Csendes pohárköszöntő újév reggelén (1956)
      








             Majd egy évnyi pausát követően újra az OKT-n!  Az élet úgy alakította dolgainkat,hogy majd egy évig nem jutottunk el az OKT útvonalára,helyette más túráinkat folytattuk. Most az Újév elején úgy döntöttünk,hogy folytatjuk a mozgalmat és teljesítjük az OKT legnépszerűbb és egyben legrövidebb szakaszát.
               
             A túrára az év végi-éveleji punnyadás,dorbézolás elmúltával Fergeteg havának harmadik napját néztük ki. A  szakasz kiválasztásában jelentős szerepet kapott a rövidsége,mivel az Ünnepek lustaságát követően pont elégnek ígérkezett  ez a szakasz a maga 14 és fél kilométerével és majd 500 méteres szintemelkedésével.

            Az Újévvel végre megérkezett a tél is,nálunk egy kis hó is esett ,így bíztunk benne,hogy sikerül havas túrában végigjárnunk az etapot,de sajnos a főváros környékét elkerülte a havazás,így csak helyenként volt szerencsénk hónyomokat felfedeznünk. Viszont a hőmérséklet elég szigorú volt,még napközben sem kúszott o fok fölé,amihez helyenként csípős keleti szél is társult. A levegő  páradús és ködös(szmogos)volt,ami nagyban korlátozta a kilátást és a fotózást.


Gyermek(Úttörő)vasút-végállomás

           A táv rövidsége miatt nem indultunk túl korán,9 óra környékén érkeztünk meg az álmos főváros egyik turistacentrumába,Hűvösvölgybe. Hűvösvölgy elég elhagyatott lerobbant képpel fogadja az arra járót. A parkoló elhagyott,leégett,lerobbant üzletsora nagyon szomorú képet mutat,amihez még a rengeteg szétdobált szemét szemét látványa társul. Ez az állapot nem méltó egy világváros közkedvelt kirándulóhelyéhez.

           Rövid cihelődést követően felbaktattunk a Gyemekvasút végállomásának épületéhez,hogy elvégezzük az adminisztrációt. A bélyegzőket időközben kicserélték és új helyre tették. Mi a peron végénél lévővel pecsételtünk az ítinerünkbe,az új bélyegző lenyomata a Gyemekvasút egyik mozdonyát ábrázolja.


Indulásra készen

          A "hivatalos" teendőink végeztével vissza sétáltunk a Hűvösvölgyi közlekedési csomóponthoz,ahol az egyik automatából vettünk pár vonaljegyet,amikre a vissza utazáskor lesz szükségünk. Eztán az egyik műintézményben befeszítettünk egy-egy pohár forralt bort lélemelegítőnek,amit a rendkívül hangzatos "Mulatós" nevű borból(?),pancsolmányból készített a szemrevaló pultos menyecske. Mindegy, a fűszerek elvették az ízét és tényleg jó forró volt,így felmelegedve vágtunk bele a mai napra szánt szent evangéliumba.


Hűvösvögy-csomópont

         Átkelve a most gyér forgalmú Hűvösvölgyi úton a K.gif  és S.gif jelzések vezette turista úton kezdtük a túrát a Budai-hegységben. Átkeltünk az Ördög-árkon,melyben most csak pangott a víz és a tócsák be is voltak fagyva. Pár lépést követően a S.gif  jelzések jobbra elhagytak bennünket ,hogy a Nyéki-hegy irányába tartsanak a Határ-nyereg felé.

Az első lépések

       A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység észak-keleti része,hegyei jórészt Budapest környékén találhatók. Legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz(559 m ). A hegység rendkívül népszerű kirándulóhely a fővárosiak körében,területét rengeteg jelzett turista,kerékpáros és futó útvonal hálózza be. Statisztikák szerint a legnépszerűbb OKT szakasz a hegyen vezető,a legtöbb bejárást is  itt kezdik el és sajnos sok igazoló füzetbe jószerével csak ezek a pecsétek kerülnek be.

         A mi széles,karbantartott ösvényünk az Ördög árok partján emelkedett a Glück Frigyes úton. Ezt a turistaösvényt a múlt század egyik mecénásáról nevezték el,ki nagy összegekkel támogatta a természetjárást és a hozzá kapcsolódó létesítmények építését.
A "pangó" Ördögárok

         A vegyes erdőben emelkedő sétaút ,bár nem volt túl izmos az elején, azért megviselte az ünneplésben elfáradt testünk. Berozsdásodott izmainknak nem esett jól még ez az enyhe emelkedő sem. A levegővel is az első kilométeren folyamatosan küzdenünk kellett. Aztán mire felértünk a Határ-nyereghez testünk emlékezni kezdett az ismerős mozdulatokra,így már újból jól esett a túrázás.


A Glück Frigyes úton

        Kapaszkodás közben sok kirándulóval, túrázóval és még több futóval találkoztunk. A futás az utóbbi években reneszánszát éli,egyre többen választják a mozgásnak ezt a formáját.


Panoráma a vitorlázórepülő-rétről

        A Vadaskerti-hegy oldalában emelkedtünk,így értük el a Hármashatár-hegyi Vitorlázórepülő-rét mezejét,melyre ki is sétáltunk a Repülősök Emlékkeresztjénél. A korlátozott lehetőségekhez képest lőttünk pár képet a repülőtérről,a hangárról és a Hármashatár-hegyről a rajtuk lévő rengeteg toronnyal.


Repülősök Emlékkeresztje

       Visszatérve a Glück Frigyes útra több határkő mellett sétáltunk el,melyek egykor Budapest határát voltak hívatottak jelezni.


Egykori határkő Budapest  valamikori határán

            Az eddig sem túl fickós emelkedő teljesen megszelídült,kényelmes szintútba ment át. Alig észre vehető hullámvasútazást követően értük el  Mátyás király Vadaskertjének Emlékművét,majd pár lépést követően egy ismeretlen katona gondozott  sírja mellett haladtunk el. Ekkor már a Homok-hegy oldalában haladtunk,jellemzően ereszkedve.

Vadaskert Emlékmű


Katonasír a Határ-nyeregben


       Elérve a Határ-nyereg tisztását,ahol több turista út is találkozik,megkerestük a jól jelzett K.gif jeleket és azon DK felé haladtunk hullámvasútazva a Kecske-hegy oldalában. 



             
Útjelzés





     Nemsokára elértük az Oroszlán sziklát,mely természetesen is egy oroszlán fejre hasonlított,de a már említett mecénás egy szobrásszal élethűbbre faragtatta az oroszlán fejét és egy Trianon Emléktáblát is elhelyeztek rá. A táblán a Magyar Hiszekegy volt olvasható.
              
                "Hiszek egy Istenben,
                 Hiszek egy hazában:
                 Hiszek az isteni örök igazságban
                 Hiszek Magyarország feltámadásában"
                                   Papp-Váry Elemérné-1920


          Aztán 1946-ban "ismeretlen vandálok" az oroszlán fejét lerobbantották,az emléktáblát eltüntették. A károkat azóta sem állították helyre. Kár.....

Oroszlán szikla

     A sziklától tovább haladva balról a Kecske-sziklák parádés látványa kísért minket,jobbról pedig ahol a növényzet engedte a városra lehetett rálátni.

Kecske-sziklák

           Közben elhaladtunk egy sziklába vájt kőfülke és imaszék mellett. Ekkor már a Látó-(Gugger) hegy nyergében haladtunk.

Szentély a sziklában 

      Elérve egy  tisztáson lévő erdei focipályát,újabb turistaút kereszteződésben találtuk magunkat,ahol többek közt a Z.gif  is csatlakozott a jelzésünkhöz. Egy utolsó emelkedőt leküzdve felértünk a Látó-hegy keleti platóján épült Árpád-kilátóhoz.


Focipálya a Gugger-hegy alatt

    A kilátó is Glück Frigyes ötletére és hathatós támogatásával épült,tervezője Fridrich Lóránt volt. A kilátó épülete igen népszerűvé vált rengeteg kiránduló keresi fel,aminek nyomait volt szerencsénk látni a rengeteg szemét képében.

Árpád-kilátó a Látó-hegy nyergében

      Megfelelő időben lenyűgöző kép tárul elénk a fővárosról. Látni a Duna kékes szalagját a hidakkal,a Belvárosra és a  Parlamentre is rálátás nyílik. Sajnos nekünk a mai nap ebben csak korlátozottan volt szerencsénk,bár ott létünk alatt kicsit tisztult az idő.

Pózolás a kilátóban




      Frissítettünk elbeszélgettünk pár kedves emberrel ,majd tovább indultunk a K.gif -ek mentén.A jelzések innét a Látó-hegy fenyvesében ereszkedtek majd másfél kilométer hosszan a Szép-völgybe. A Szépvölgyi úton átkelve  elhagytuk a buszfordulóban lévő Fenyőgyöngye Éttermet,mely sajnos még zárva volt és belekezdtünk a mai túra legnehezebbnek ígérkező szakaszába,mely a Hármashatár-hegy csúcsáig visszalévő 2 km-en 200 m-t emelkedik,ami 10 %-os átlagos meredekséget jelent.

Szép-völgy

      Egy kis lelki felkészülést követően,felvettük a szokásos "mászó" tempónkat és neki vágtunk először a Remete-hegy leküzdésének.Az ösvény végig a Hármashatárhegyi út mellett kanyargott. A Remete-hegy nyergében egy üdülőtelep szélső házait érintve emelkedtünk,majd egy romos épületet elhagyva a Vízműnél átkeltünk az országút túloldalára és ott emelkedtünk az apró köves ösvényen egy adótorony irányába.

Mindjárt a Remete-hegyen

         Előbb az Alsó-Kecske-hegyen,majd a Tábor-hegyen.Elhagyva az adótorony épületét,mely a Felső-Kecske -hegy 443 m-s csúcsára épült,újból átkeltünk az országúton és pár száz métert ott haladtunk,majd újból visszatértünk az út bal oldalára és elérkeztünk a Hármashatár-hegyre vezető ösvény legmeredekebb szakaszához.

Cél az adótorony

           Itt sziklás,köves volt a talaj,így fokozott óvatossággal kapaszkodtunk felfelé egész a szebb napokat látott Udvarház étterem(Az étterem az egykori turistaházból ,annak eredeti formáját eltorzítva épült.) kerítéséig,melyet lépcsőkön kerültünk meg ,majd egy utolsó rövid emelkedőt leküzdve felértünk a Hármashatár-hegy 495 m-es csúcsára.

Az utolsó kaptató a csúcs előtt

         
Az egykori túristaház(ma Udvarház Étterem)


           A csúcson a hideg idő ellenére is sokan voltak,több futó és kerékpáros is célba vette a hegy meghódítását. Bár ez a hely rendkívül népszerű ezen sportot űzők körében,mert meghódítása kellő kihívást tartogat számukra és megfelelően megemeli az adrenalin szintet is. Minket is eufória kapott el.

Panoráma a Hármashatár-hegyről

          A hegyen több ellenőrző pont is található,mi az egyik adótoronynál lévőt használtuk a füzeteink érvényesítésére. Eztán kicsit frissítettünk ettünk csúcscsokit,ami most stílszerűen szalonzukker volt .

Igazoló pont a torony tövében

          Megfelelő időjárás esetén remek panoráma tárul elénk a fővárosról, a Budai-hegység vonulatáról és a Pilisről . Sajnos ma nekünk ebben korlátozottan volt lehetőségünk,de azért igyekeztünk kiélvezni a lehetőséget.

Korlátozott látkép a hegytetőről I....



II.

            A hegy széles  kopár teteje  a  magyar vitorlázó repülés,sárkányrepülés és siklóernyőzés központja,szinte mindig látni párat ezekből.Erről a csúcson egy Emlékmű is tanúskodik.

50 éves Emlékmű

        A Hármashatár-hegy a főváros védelmének stratégiailag fontos helye,így több I.vh bunker,lövészárok nyoma fedezhető fel a hegyen. A II. vh. folyamán légvédelmi ütegeket ,bunkereket telepítettek a csúcsra,melyeknek nyomai ma is látszódnak. Párat mi is bejártunk,megismertünk. Az 1950-es évektől a rendszerváltásig a Munkásőrség használta zárt területként a hegycsúcs nagy részét és csak 1990 után szolgálja a sport szerelmeseit a kiváló adottságú hegytető.

Az egyik bunker

        Jó félórás ténfergést követően indultunk már lefele amikor egy népes bicajos társaság taposta  ki a lelket magából a csúcsra tartva. Szóba elegyedtünk velük, készítettünk pár képet róluk,majd elhagytuk a hegy tetejét.

A jobb szélső téligumival jött - 4"

      A     K.gif  a Hármashatár-hegyről rendkívül meredeken,sziklás terepen ereszkedik le a Vihar-hegy nyergébe ÉNy-i irányba. Na ezen a szakaszon találtunk egy kevés havat,ami csak épp befehérítette a tájat. A hidegnek köszönhetően ez a kevés hó ráfagyott a kövekre,sziklákra és az egyébként is nehezen járható utat még veszélyesebbé tette. Nagyon figyelni kellett hová lépünk,jól jöttek a kiváló talpú bakancsok.  Kedvesem egyébként sem bírja az ilyen lejöveteleket,de most a körülmények hatására hárman jöttek le(Ő a félsz meg a majré). Saját bevallása szerint.
Kedvesem kedvenc ereszkedése I.


II.

     A nyeregből felkapaszkodtunk a Vihar-hegy 452 m-es csúcsára,ahonnét az előbbihez hasonló,de már nem annyira veszélyes ösvényen ereszkedtünk le a Virágos-nyereg széles, .ligetes tisztásához,turistaút kereszteződéshez.


Utolsó méterek a Vihar-hegy csúcsa előtt

    Itt  szintén fontos feladat várt ránk,igazoló pecsétet kellett nyomnunk az ítinerünkbe. A stemplit régebben az itt lévő büfénél lehetett beszerezni,de ez mára bezárt így  egy villanyoszlopon leltünk rá az üdülőtelep szélén. A pecsét lenyomata az egykori Csúcs-hegyi turistaházat ábrázolja.Miután végeztünk az adminisztrációval bele fogtunk túránk utolsó négy és fél kilométerébe,mely jóformán végig lejteni fog.


Virágos-nyereg,háttérben a Csúcs-hegy

    A K.gif  innentől egy darabon a Gückler Károly úton vezet a Csúcs-hegy oldalában. Az ösvényt az egykori erdőfőtanácsos erdőmesterről nevezték el.Nevéhez kötődik a Budai-hegység erdősítése és a sétaút kiépítése.


A Gückler Károly úton

     Elhaladtunk egy újabb katonasír mellett,mely a Budai- kitörés egyik áldozatának állít emléket és a széles,gondozott ösvényen tempós léptekkel haladtunk a vegyes erdőben. Ahol a növényzet lehetővé tette, szép kilátás tárult elénk a városról és az aglomerációról illetve a Pilis lankáiról.


Mementó

      Közben áthaladtunk egy nagyfeszültségű vezeték alatt, a vezetéket tartó óriásoknak átadtuk testvéreik üdvözletét Zalából. Közben többször megpillantottuk utunk célját a Rozália téglagyárat,mely karnyújtásnyi távolságúnak tűnt,de tapasztalt túratársunk(Hörpölin)leírásából tudtuk,hogy bizony a megérkezés még odébb van.

Alattunk a cél,de az még odébb van...


Az óriások örültek zalai testvéreik üdvözletének

    A szerpentinező ösvényen elértük a Csúcs-hegyi nyereg területét,ahol rövid sétával kikapaszkodtunk a Tök-hegy egyik kilátópontjához,ahonnét Pesthidegkút és Nagykovácsi irányába lehetett ellátni.

Újabb határkő a Tök-hegyen

      Innét folytattuk ez előbb meredekebb,majd enyhébb ereszkedést a K.gif -on. Kanyarogtunk a Budapesthez tartozó Csúcshegy szélső házai mellett ,majd hirtelen világosodni kezdett az erdő és egy sorompónál egy szigorúan őrzött objektum mellett kiléptünk egy aszfalt útra. 

Kanyargás a Csúcs-hegyen

     Az őrzött objektum mellett acsarkodó kutyák vad ugatásától kísérve ereszkedtünk le az egykori Rozália-téglagyár(ma Wienerberger téglagyár) üzemi területéhez. A gyár bejárata mellett található az OKT újabb igazolóhelye.Az új típusú bélyegző a gyár kéményét ábrázolja.


Kivilágosodott

    Itt adtunk egy májkrémet egy kivert,kóbor kutyának,kit a gyár biztonsági őrei fogadtak be. A rendkívül félős kutyus nem akart közelebb jönni hozzánk, a kaját is csak akkor ette meg amikor kellő távolságba értünk. Ha olvassa valaki,aki arra fog járni, kérjük ha teheti adjon valamit enni ennek a sanyarú sorsú ebnek.

Rozália(Wienerberger)téglagyár 


      Innét pár lépést megtéve átkeltünk a felújított esztergomi vasútvonalon majd pár lépés múlva elhagytuk a K.gif  -ot,mely balra kanyarodva a Solymári-medencében az Aranyhegyi-patak mellett folytatódik a Pilis irányába.

A következő szakasz kezdete

     Mi pár száz lépéssel elértük a 10-es főút nyomvonalát és a kereszteződéstől pár méterre lévő buszmegállóban megvártuk az első 218-as járatot,mellyel a Szentlélek térig utaztunk. Onnét a 29-es busszal értünk vissza túránk indulási pontjához ,Hűvösvölgybe.

     Mivel a szél eléggé kifújt bennünket,ezért a reggel már megismert műintézményben kedvesem 2 deci forralt borral(Mulatós fajta) én pedig egy tényleg forró csokival melegítettük fel magunkat. Valamit szerettünk volna enni is,de a még mindig szemrevaló hölgy a gyér forgalom végett lebeszélt bennünket erről a tervünkről. Köszönjük!

      Átmelegedés után kocsiba pattantunk és egy rövid autós városnézést követően a Balcsi felé fordítottam a szekeret. Útközben bőven volt idő átbeszélni,összegezni a túra tapasztalatait,élményeit.

      Ami nagyon szembe tűnt,hogy az utóbbi idők fejlesztéseinek ellenére az OKT ezen szakaszára egyetlen új információs és útbaigazító tábla sem jutott. Ki érti ezt? 


        A  Budai-hegységen átvezető szakasz szép tájakat keres fel,miközben megismerünk olyan helyeket,ahol még sose jártunk és nem is hallottunk róla. Érdemes ezt a szakaszt még akkor is végigjárni ha nem vágunk bele az OKT-ba.

         A mai nap folyamán kicsit több mint 14 km-t tettünk meg,miközben felfelé 500 m,míg lefele 610 m szintet tudtunk le.

       A Mai nap minden percét élveztük,igazi öröm kékezés volt!

        Hazaérve azért a gallér mögé nyomtunk egy kupicányi L'eau de vie-t(az élet vize),ahogy a franci mondja a pálinkára. Majd jutalomképpen egy flaska Советское игристое pezsgőt,ami jelenleg Izsákon készül,de állítólag még az átkosban sem orosz földön készült,hanem már akkor is hazai volt.Mindegy élvezeti értékét nem rontja,bár ma már nem olyan mint egykor...
Jutalom




Még több kép a túráról:
https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/OKT28HuvosvogyBecsiUt?authkey=Gv1sRgCJHD06vpgKTGxQE


 Térkép és szintrajz:




      
      

     

               

2015. december 31., csütörtök




      Celldömölk ;  Ság-hegy  ,Boldogságos Szűz Mária Római Katolikus Kegytemplom    2015.December 27.




Celldömölk címere



        Kemenesalja központjában,Celldömölkön  Álom havának huszonhetedik napján jártunk. A BTHE erre a napra szervezte az évzáró túráját,"Fel a Ság-hegyre" elnevezéssel,melyre mi is beneveztünk,így adódott az alkalom,hogy mélyebben is megismerkedjünk a város történelmével és nevezetességeivel. 


A Kegytemplom

          A túráról és a  Ság-hegy történetéről,látnivalóiról  ebben a beszámolóban olvashattok részletesen,így a ezekkel ebben az írásban nem foglalkozom.

       Celldömölk vasutas város,a Kemenesalja síkján helyezkedik el az ötmillió éves tanúhegy,a  Ság-hegy lábánál. Közúton Jánosháza,Pápa és Sárvár felől közelíthető meg a legegyszerűbben. Fontos vasúti csomópont a Budapest-Szombathely és a Győr-Zalaegerszeg/Nagykanizsa kereszteződésében.

      A város történetének megismeréséhez öt valamikor önálló települést kell megismernünk. A Celldömölk nevet 1903-ban kapta,mikor Kiscell és Nemesdömölk ezen a néven egyesült. Alsóságot és Izsákfát várossá válásakor,1978-ban csatolták hozzá.. A Kiscelli részen a középkorban létezett Pördömölk nevezetű település,a mai város őse.


A városalapító szobra

     Pördömölk keletkezését homály fedi,de valószínűleg már a római korban villa állhatott a helyén. A település első írásos említése 1252-ből maradt fent egy birtokperben,akkor "ecclesia Sankta Marie de Demunk" néven említik . A pert a   Dömölki Apátság nyerte meg,de ám az Apátság pontos alapításáról nem kerültek elő bizonyítékok.

       Az Apátsági templomot feltételezhetően a már említett római kori villa anyagából építettek fel ,román stílusban,majd később a gótika jegyeivel bővítették.A templom szomszédságában épült egy kolostor,mely nyomtalanul elpusztult. A monostor környékén  majorság szerű település alakult ki. A pici település fejlődésének a XVI.sz vérzivataros évei(törökdúlás,trónviszály,német zsoldosok túlkapásai) vetettek véget. A lakosság jó része elpusztult vagy elmenekült,a békésebb idők beköszöntével már a korábbi élet nem tért vissza. A szerzetesek is elhagyták a monostort az 1700-as évek végére,így ezentúl Kiscell külterületi lakott részének tekintik.


Az eredeti Apátság romjai

     A monostor épületét  az 1800-as évektől gazdasági épületként használták,később elhanyagolták,csak az utóbbi években állították helyre . Ma látogatható,bár három oldalról kerítés veszi körül,de az északi oldalról könnyen be lehet jutni a romokhoz.


        Nemesdömölk első említése 1457-ből származik Kysdemelk és Felsew Demelk alakban. A "nemes" előnevet később kapta, utalva lakóinak társadalmi rangjára. A korabeli összeírások tíz nemesi családot említenek,közölük a legjelentősebb a Dömölky Család . 

       A török korban többször felégették,sanyargatták a lakosságot. A török kiűzése után a Kemenesalja legjelentősebb települése lett és a Vas megyében élő evangélikusok központjává vált. 


Ev.templ.

       A pezsgő hit élet szükségessé tette egy nagy befogadóképességű templom építését,melyet 1738-ban kezdtek el és 1744-ben szentelték fel. Itt helyezték el a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület könyvtárát és levéltárát is. Ebben a templomban keresztelték meg és házasodott Berzsenyi Dániel is.

     A falu a környék kulturális és közigazgatási központja is volt Kiscell felemelkedéséig. 


          Kiscell,   az ellenreformáció idején kialakult Mária-kultusznak  köszönheti létezését. Ekkor érkezett ugyan is a Kemenesaljára Koptik Odó bencés rendi szerzetes,kit a pannonhalmi főapát nevezett ki Dömölki Apáttá. Az új Apát magával hozta Marizellből a Szűz Mária kegyszobor másolatát.Az új állomáshelyén azonban csak romokat talál,ezért új helyet keres a kegyszobornak. Először a Ság-hegyen szerette volna elhelyezni,de a kápolna építését Erdődy gróf nem engedte meg,ezért a Pápára vezető országút mellet egy egyházi birtokon lévő dombon emelt egy piciny fakápolnát és hozzá remetelakot.


Oldal bejáró a kegytemplomba

          Az építkezés során a kút ásásakor súlyosan megsérült egy  munkás ,kinek csodás gyógyulását a kegyszobornak tulajdonították és megindult hozzá a zarándoklat.A mind jobban terjedő kultusz hatására gr.Zichy Ferenc győri püspök, a pápa engedélyével a szobor nyilvános kitételét rendelte el. 


Betlehem a templomban

      A rohamosan fejlődő zarándoklat résztvevőinek ellátására  kereskedő és vendéglátó helyek létesültek,melyeket elsősorban német letelepülők üzemeltettek. A kialakuló települést Koptik apát Kis Mária Cellként hívta,ami egészen a XIX.sz közepéig fenn maradt és utána váltotta fel Kiscell elnevezés.


A háttérben a Szentély a kegyszoborral

        Az egyre növekvő zarándoklat nemsokára lehetővé tette egy komoly templom építését,melyet elsősorban a hívők adományából finanszíroztak.A templom építését 1748-ban fejezték be és 50 000 hívő jelenlétében adták  Boldogságos Szűz Máriának felajánlva, ekkor helyezték át a kegyszobrot is a Szentélybe. Furcsa mód a templom  felszentelésére csak 1780-ban került sor.


A kórusból

         1760-ban  a korábbi fakolostor helyén elkezdték építeni az új kőből készült kolostort,ami egészen az államosításokig látta el feladatát. Ekkortól a város elöljárósága(Tanács) foglalta el és egészen 2010-ig itt intézték a település ügyeit. 2010-ben az új Önkormányzati épület elkészültével visszaadták eredeti tulajdonosának a Pannonhalmi Főapátságnak,azóta ők használják. 


A kolostor felújított épülete

       1768-ban az állam is elismerte a település fontosságát és sóhivatalt telepített ide. A település lakossága közben a királytól vásártartási jogot kért és kapott(II.Lipót),mely értelmében jogosult volt tartani évi  négy országos vásárt és egy heti vásárt. Az utóbbit azóta is hagyományosan minden csütörtökön tartják.


      A települést elsősorban német nyelvűként tartották számon,fejlődése töretlen volt és egyre jobban elnyomta és átvette Nemesdömölk szerepét. Sorra települtek ide tisztviselők,ügyvédek. Itt nyílt meg a megye első kaszinója,itt alakították ki a megye első olvasó egyletét. A Bach korszaktól járási székhelyként is funkcionált.

        Kiscell életében azonban a legnagyobb változást a vasút megjelenése hozta. 1871-ben dübürgött az első szerelvény a Győr-Szombathely vonalon,majd rá egy évre átadták a Székesfehérvár-Szombathely fővonalat is,melyek kereszteződése Kiscellben volt. A fontos vasúti csomópont nagy lendületet adott a város gazdaságának,lakossága a század végére többszörösére emelkedett. 


Pályaudvar

       A XX.sz elején egyesült a két szomszédos település és indult virágzásnak az akkor kialakult Celldömölk.

         Ekkortól kórház,téglagyár malom több szálloda épült a vasútállomás folyamatosan fejlődött,rendező pu. épült. Jelentősen hozzájárult a város fejlődéséhez a Ság-hegyen működő bányavállalat is.

         Amilyen áldás volt a vasút a városnak, a II. világháborúban ugyanolyan csapás lett. A fontos gócpontot többször bombázták, a támadásokban számtalan civil is áldozatul esett.


Mozdonypark

         A város gazdaságát a háború után is a bányászat és a vasút határozta meg. 1957-ben a Ság-hegy és hegy szőlőültetvényeinek védelmében a bányászatot beszüntették. Az ott dolgozók munkalehetőségének biztosításaként több ipari üzemet alapítottak ,melyek a rendszerváltást követően a magán tőke bevonásával továbbra is munkahelyeket biztosítanak.

         1978-ban hozzácsatolták Alsóság és Izsákfa településeket és várossá nyilvánították.


        Alsóság említése először 1272-ből datálódik Sag néven. A királyi birtokú ,nagy lakosságú települést a Garayak kapták meg a XV.sz elején. XIX.sz elejéig mezővárosi rangja volt országos vásártartási joggal. Jelentőségét Kiscell felemelkedésével vesztette el,1978 óta Celldömölk része.

         Izsákfa ,a központtól távol eső városrész már a bronzkorban is lakott volt,először 1435-ben említik Isakfalua alakban.A török időkben a falu elnéptelenedett ,csak a XVII .sz. második felében népesült újra. Itt született a híres betyár Savanyú Jóska ,1978 óta Celldömölk része.


        Celldömölkre reggel 9 óra környékén érkeztünk ,a még csak ébredező város megismerését a központban kezdtük. Meglátogattuk a Kemeneslajai Művelődési Központot és könyvtár szocreál épületét.


A Főtéren

       Elsétáltunk a nándorfehérvári diadal emlékére állított Hunyady emlékműhöz,melynek érdekessége,hogy nem a család címere látszik rajta.

Hunyady Emlékmű

       Áttérve a főút másik oldalára a Szent Háromság szobornál is töltöttünk pár percet,majd körbesétálva a kolostor épületét a Boldogságos Szűz Mária kegytemplom lenyűgöző épülete következett. Sajnos pont akkor kezdődött a szertartás,így csak korlátozottan tudtunk körülnézni ebben a csodás barokk belsejű templomban.


Szent Háromság szobor



A híres kút

     A templomból kilépve felkerestük a Mária-kutat,ezt követően kocsival a vasútállomást vettük célba,ahol elnézelődtünk a most kihalt pályaudvaron.Szereztünk az igazolófüzetünkbe egy pecsétet,majd egy rövid sétát tettünk az állomás mellett kialakított mozdonyparkban,ahol többek közt a magyar mozdonygyártás zászlóshajója egy 150 tonnás 424-es ki van állítva. Kár,hogy a vandálok nem kímélték a kiállított,felújított vasúti kocsikat és mozdonyokat.


424

     Meglátogattuk még a Nemesdömölki városrészben az evangélikus templom impozáns épületét,itt is épp folyt a mise,így itt is csak korlátozottan tudtunk szétnézni.


Az ev.templ.homlokzata


      Útban a Ság-hegy felé még útba ejtettük Pördömölköt és megnéztük az egykori Apátság,mára felújított épületét.


Pördömölk-Apátság

     Ezután a Ság-hegy felé vettük az irányt,hogy megismerkedjünk annak történelmével és kincseivel,valamint teljesítsük utazásunk valódi célját és körbetúrázzuk azt. Erről már a leírásom elején említett beszámolóban olvashattok bővebben.

  

     Több kép Celldömölről:https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9Megye99NevezetessegeCelldomolk?authkey=Gv1sRgCPTimd6H04qGwgE


    Több kép a túráról és Ság-hegyről: https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/FelASagHegyre2015Dec27?authkey=Gv1sRgCI_dmKKT5qvgXA