KDP. 7. TÚRA 2021.03.20.
INOTA-ISZKASZENTGYÖRGY
BAGLYASRÓL A HORGOK KÖZÉ
" Fehér sziklák,még emlékszem rátok
Mennyit sétáltam közöttetek
Arra minden kopár,forrón perzsel a nyár..."
S.Nagy.István 1968; előadja:Zorán
 |
ösvény a horgok világába
|
 |
| a Szenes-horog |
A Bakony-erdő délkeleti kevéssé ismert és járt nyúlványa rengeteg meglepetéssel,rejtett csodával örvendezteti meg az odatévedő turistát. Hófehér dolomitsziklák,szavannára emlékeztető füves fennsíkok,fenyő ligetek sora ejt ámulatba. És a legnagyobb csodái a környéknek a Baglyas és a Csór fölötti száraz szurdokvölgyek,melyek a fényesen virító sziklák közé szorultak. Ezeket a völgyeket a környéken egyszerűen horgokként ismerik. Nem feledkezhetünk meg az ámulatba ejtő panorámákról sem,melyek pár méterenként kerülnek szemeink elé. Kis túlzással bizton mondhatom a csodák földjére tévedtünk,el is neveztük egymás közt kis "mediterrániumnak",hisz annyira emlékeztet az Adrián és a Földközi-tenger partjainál elénk táruló látványra.
 |
érkezés a Baglyasra
|
 |
| bányagödör Inota fölött |
Már több százszor elautóztunk a 8-ason a Keleti-Bakony lábainál,mindig nézegettük a kopár hegyeket, tervezgettük az itteni túrákat,de valahogy sohasem jött össze.Pár felkapott részét ilyen-olyan túrákon,kirándulásokon,az OKT teljesítése során megismertük,de a sava-borsa a tájegységnek csak most tárul elénk,ahogy egyre előrébb jutunk a KDP vándorlásunk során, A Palotai-Bakony már többször meglepett bennünket,de ez a mai túra mindent felülmúlt egyszerűségével,vadságával.Hol egy tengerparton,hol egy afrikai szavannán,de olyan is volt,hogy egy vad-komor hegy gyomrában éreztük magunkat,ahonnan egy alpesi,kárpáti sziklagyepesre kapaszkodtunk fel.A fennsíkok füves rétjein szerfeletti örömet éreztünk,de a szűk-zord,helyenként sötét horgokban bizony ez a hangulat átváltott szorongásba,rossz kedvbe. Mindent összevetve azonban egy felejthetetlen,kalandos túranapon vagyunk túl,ha tehetjük más évszakban is vissza fogunk térni.Magával ragadott a környék.
 |
vándorlás a Belátó-hegyen
|
 |
| sziklagyepes |
Tipikus tavasz eleji időt fogtunk ma ki. Reggel csípős hidegben,de vakító napsütésben indultunk. Aztán a bolondos Áprilist idéző körülmények voltak egész nap. Egyszer pólóra kellet vetkőzni,máskor még a sapka is elkelt.Volt szélcsend, élénk szél,csepergés,a végén non plusz ultraként még egy hózápor is elkapott bennünket. Viszont így lett kerek és felejthetetlen a nap. A terepi adottságok végett technikás egy szakasz,nem árt figyelni, az sem baj ha jó a tájékozódóképességünk. Ugyanis a kopár részeken egyszerűen nincs hova festeni a jelzéseket,de a festő szakik a lehetőségekhez képest a legjobbat hozták ki a helyzetből. Kellő körültekintéssel,logikával simán segédeszköz nélkül is lejárható a szakasz,nekünk egyszer sem kellett a technikához fordulni,de a rizikós részeken tökéletes a lefedettség, így az okosok és a GPS-ek is tudnak segíteni ha kell.
 |
| utak sűrűjében |
 |
| élet a sziklán |
Visszatértünk a rendes kerékvágásba,ma a jól megszokott módon kedvesemmel,állandó túratársammal koptattuk Magyar Királyi Kincstári turistalábainkon a bakancsainkat. A fiúk is a közelben feszegették erejüket,jóval extrémebb formában,így ők vittek minket Inotára,majd a túra végén összeszedtek bennünket. Már az indulásnál megadta a nap hangulatát az Inotai-vízfolyás egyedi vízesése és a "könnyező fal" a falu közepén A falu szélső házáig kaptatón melegítettük be izmainkat. Itt megtartottuk szokásos szeanszunkat a szokásos oportó snapsszal. Ezt a mutatványt "lefülelte" a ház gazdája és rögtön megjelent egy flaska Baglyasi feketeszárú cseresznye párlattal kóstoló gyanánt. Persze mi is visszahívtuk a miénkéből,így mikor elbúcsúztunk a kedves úriembertől egyből emelkedett hangulatban "emelkedtünk" tovább a Belátó-hegy oldalában pusztuló mandulafák között.
 |
vízesés az Inotai-vízfolyáson
|
 |
| könnyező fal |
Már ez a szakasz is megmutatta,hogy ma igazán felejthetetlen panorámákban lesz részünk. A látképet Várpalota és Inota,az Erőmű,az Alumínium kohó és a szélerőmű határozta meg,de a bányatavak csillogó tükre és a Sárrét is feltűnt. Amolyan gerinctúrán törtünk hol magasabbra,hol lejjebb ereszkedtünk.Működő bányába lestünk be a tiltás ellenére, "hadiutakat" (hiszen a környék még aktív része hazánk legnagyobb gyakorlóterének) kereszteztünk, tankcsapdákat hagytunk el.
 |
| indulás |
 |
| a Baglyas messziről |
Szuszogtató emelkedőn,majd gatyafékes sziklás-törmeléken vad sziklák alatt,között ereszkedtünk le a Hideg-völgyi-patak völgyébe.Most száraz lábbal kelhettünk át a patakmedren,de figyelmünket már a Baglyas hatalmas dolomit tömbje kötötte le. Egy darabon a völgytalpban bandukoltunk majd délkeletre váltott a jelzésünk és megkezdődött a hadd el hadd. Izmos kis hegy ez a Baglyas,nem adja könnyen magát. Meredek,sziklás kaptatón emelkedtünk,hamar megéreztük tüdőnket,nemsokára a fejünk is gőzölt már, sűrven meg is álltunk ám fotózni.
 |
barlang a mészkőben
|
 |
| ereszkedés Hideg-völgybe |
Elhagyva az erdőt kinyílt a táj és felértünk a "szavannás" nyeregbe,de innét még volt egy kemény emelkedő a Baglyas csúcsán álló háromszögelési pontig,ahol a mozgalom pecsétje is lakik. Kinyitva a dobozt,abból egy smile mosolygott ránk kedvesen. Remek ötlet az elkészítőjétől. A hangulatjel mellett erős széllökések is fogadtak bennünket. Gyanítom itt a lecsapó bakonyi szelektől mindig érezhető valamekkora légmozgás. Ennek köszönhetően hamar visszakerültek a levetett ruhadarabok,első menyasszonyomnál még a sapka is előkerült,hisz legendásan érzékeny a szélre. Szokásos ceremóniák következtek-pecsét,frissítés.csúcscsoki.
 |
tankcsapda
|
 |
kapaszkodás
|
Távolról egy mediterrán tűzhányóra emlékeztető fődolomit alapkőzetű Baglyas-hegy 363m magasságával uralja a környező tájat. Jelentős botanikai és zoológiai értéket képvisel,ezért nemzeti érték. Ugyancsak ezt a kitüntető címet viseli a Hideg-völgy is,melyben kettő karsztvíz kút is fakad. Mind a sziklákkal tarkított völgy,mind a hegytető kedvelt kiránduló helyszín. A hegytetőn átjátszó torony,háromszögelési pont és egy kopjafa található. Ez utóbbit a honvédség állította a szovjet csapatok kivonulásának alkalmából 1991.június 30.-án. A hegyen több honvédségi árok, légópince is található.
 |
a Baglyas nyergében
|
 |
egyre közelebb a csúcs
|
Csodáltuk a messzelátást,bármerre fordultunk semmi nem zavarta a távollátást. Felsejlett a Vértes, Székesfehérvár,Sárrét,Várpalota, a Bakony távoli magas csúcsai,a Burok-völgy. Hidegfront után még a távoli,egyben a legközelebbi Alpesi-csúcsnak hóba burkolózó sapkája is feltűnhet szemünk előtt.Rövid tanakodás után belőttük a helyes utat és a sziklagyepesen gerincvándorlásba kezdtünk. Árvalányhajas réteken,bokorerdőkön törtünk előre az első szurdokvölgyig a Sár-horogig.
 |
| A Baglyas csúcsa |
 |
jelzés a sziklagyepesen
|
A meredek ereszkedés közben még nem is sejtettük mi fog ránk várni a horgok földjén.Ahogy horogról horogra jutottunk egyre nagyobb lett a katarzis,egyre jobban magával ragadott a környék bennünket. Mint egy jól felépített színdarab úgy lett egyre élménydúsabb a látvány. Hol szűkebb hol szélesebb volt a horgok völgye,néhol úgy összeszűkül,hogy a kiszáradt patakmeder fér csak el benne. Közben a nyílt részeken újabb lenyűgöző panorámák kerültek szemeink elé. Az élményt még lehetett fokozni a horgok kitett részeire,kiugró szikláira való kitérésekkel.
 |
szikla a Sár-horogban
|
 |
| a Túró-horogban |
A Keleti-Bakony dél-keleti nyúlványán,a Baglyastól keletre elterülő fennsíkon számos száraz völgy fut dél felé,itt horgoknak ismerik őket. Ezek a fennsík sziklagyepes takarójával szemben erdős-völgyek.Ezek a horgok a Bakony méltatlanul kevéssé ismert csodái közé tartoznak,nagyobb figyelmet érdemelnének.
 |
| szűkűlet a Száraz-horogban |
 |
fenyvesben
|
 |
| fenyves a fennsíkon |
A horgokba rövid,de meredek lejtőkön lehetett leereszkedni és ugyanilyen erős kaptatókon kikapaszkodni a sziklagyepes fennsíkokra ,melyek elválasztják a dolomitba,mészkőbe vájódott mély völgyeket. Közben a cserjéseket fenyőligetek váltották,amik tovább fokozták a mediterrán hatást.
 |
| az Iszka-hegy |
 |
| alattunk Csór |
Jöttek szép sorban a horgok,Túró-Száraz és a Szenes.Közben beleshettünk az alattunk elterülő Csórra,aztán újabb "hadiutakat" keresztezhettünk,éleslövészetre,robbantásra figyelmeztető itt maradt táblákat tanulmányozhattunk.A horgok közül a leglátványosabb a Szenes oldalfalának kilométernyi hosszú impozáns,hófehéren rikító sziklasorozata. A leglátványosabb távollátó pontok pedig a Száraz kiugró szikláinál voltak.
 |
előttünk a Szenes-horog
|
 |
kapaszkodás a Szenesből
|
A Szenes-horogból nagyon meredek emelkedőn kapaszkodtunk ki a fennsíkra ahol még egy kis sziklagyepes várt ránk,aztán elhagytuk a csodák birodalmát.Hamarosan a hangzatos és sokatmondó nevű Leányvágó nevű részen rongyoltunk.Kicsit még kapaszkodtunk az Iszka-hegy oldalában,aztán hosszú ereszkedésbe kezdtünk a Valéria-erdő cseresében. Itt már az Iszkaszentgyörgy határában lévő hatalmas kőbánya zajai vezettek bennünket,ahol szombat lévén is gőzerővel bontották a hegyet.
 |
a Szenes-horog"tetején"
|
 |
kereszt Leányvágón
|
Iszkaszentgyörgy területén bronzkori település nyomait tárták fel,feltételezések szerint a római időkben is lakott volt. Honfoglaláskor eleink ezen a környéken is felverték szállásaikat. Első írásos említése 1193-ra datálódik,ekkor a település mai területén 3 falu állt: Iszka,Szentgyörgy és Atya.A török időkben elnéptelenedik,de 1688 óta folyamatosan lakott település.1735-ben már főúri palota áll itt,majd megépül a református és a katolikus templom is.A II.vh. idején a falu határában húzódott 3 hónapig a front,ezt az időszakot különösen megszenvedték az itt lakók.1940-ben bauxitot találtak a faluban,ami jelentősen megváltoztatta az életét. A munkalehetőség és a viszonylagos jólét mellett,káros hatásai is voltak a bányászatnak. Eltűnt a falu kútjaiból a karsztvíz és a tavakból a termálvíz. Lakóinak száma ma is folyamatosan nő,sokan költöznek ide a közeli Székesfehérvárról.
 |
Iszakaszentgyörgy a kastély bejáratától
|
 |
| Sárkányölő Szent György |
Nagy bámészkodásunk közepette itt kapott el bennünket a már említett hózápor. A gyermeki örömködésnek köszönhetően rendesen benéztünk egy északi letérést és már csak a faluban vettük észre,hogy nincsenek jelzések. Egy életünk,egy halálunk ,de már vissza nem megyünk, adósai maradtunk Iszkaszentgyörgy két látványosságának amihez következő túránk során mindenképpen visszatérünk. A falu utcáin az "Ismerd meg hazádat" mozgalom keretében,jókora kerülővel sétáltunk el az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély hatalmas sasos(sárkányos) déli bejáratához.
 |
sárkányos kapu
|
 |
a kastély a francia kertből
|
A falu akkori ura Amadé Antal építtette a kastély legrégebbi részét 1735-ben.1800-ban a főúri lak Bajzáth József veszprémi püspök kezére kerül,aki 1820-ban jelentős építkezésbe kezd.1870-ben házasság révén,hozományként a Pappenheim grófok birtokába kerül.1904-09 között Pappenheim Siegfried jelentős átépítéseket finanszíroz felesége, Károlyi Erzsébet hozományából.A Pappenheim család egészen a II. világégés végéig birtokolta a kastélyt,ekkor a "felszabadító"szovjet hadsereg kórháznak rendezte be.Később görög menekültek befogadására alakították ki,majd üdülő, aztán a Bauxitbánya Vállalat munkásszállója. A 60-as évektől a községi tanács működik itt, de itt kap helyet a rendőrség, gyógyszertár, posta,bolt,mozi,kultúrház is.A neobarokk részben pedig az általános iskola kap helyet,mely a mai napig itt működik 1985-ben megkezdték a felújítását,1995-ben miután az önkormányzat kiköltözik belőle, a barokk szárny a Kincstári Vagyonkezelő kezelésébe kerül. Említést érdemel még,hogy a főváros bombázásának idején,1944-ben itt a barokk szárnyban működött a finn nagykövetség.
 |
a kastély közelebbről
|
 |
a barokk szárny
|
A még pusztulófélben lévő impozáns kastély angolkertjében ismerkedtünk a nevezetességgel, körbejártuk az óriás egykor szebb napokat látott főúri palotát. A park egyik padján pótoltuk energia szükségleteinket,első jól kifotózta magát,én meg olvasgattam a táblákon kiírt tudnivalókat.
 |
az iskolai szárny
|
 |
bejárat-kijárat
|
Leslattyogtunk a falu központjában található bélyegzőhelyig,hitelesítettük az itinerjeinket,megnéztük a minden Szentgyörgyön fellelhető Sárkányölő szobrot és közben meg is érkeztek a fiúk,összeszedtek bennünk és meg sem álltunk hazáig. Otthon ma egy marhapörkölttel kényeztettük magunkat,amihez juhtúrós galuska volt a köret. A nap végén pedig a szokásos üveg pezsgővel jutalmaztuk meg magunkat.
 |
Egészségetekre
|
Írta: Soós Lajos
Fotó: Soós Margit
