2016. május 16., hétfő




 KESZTHELY      FESTETICS-KASTÉLY,BELVÁROS

                  2015.Április.11. és 2016. Március.15.




             
Keszthely címere



                       Keszthely nevezetességeit két részletben ismertük meg. Először 2015 évben,Szelek Havának tizenegyedik napján jártunk a  Festeticsek városban,de akkor a Festetics kastély felújítás miatt  zárva volt és ezért csak a város egyéb nevezetességeit jártuk körbe.Ezért  idén Kikelet Havának tizenötödik napján újból itt jártunk,hogy a hiányt bepótoljuk. Sajnos az idén is felemásra sikeredett a látogatás,mert záróra előtt 30 perccel érkeztünk és ilyenkor már nem lehet belépőt vásárolni a benti látogatáshoz,így ezzel az élménnyel ezúttal is szegényebbek lettünk.

Keszthely jelképe

                    Keszthely büszkén és joggal viseli a Balaton fővárosa kitüntető címet(bár ez a jelző vitatott,mert a címre Siófok és Balatonfüred is igényt tart).A város a Dunántúlon,Zala megyében,a Balaton nyugati sarkában fekszik. A település a Zala torkolatától északra alakult ki,területe délen sík,északabbra dimbes-dombos. A környékén kitűnő kirándulási és túrázási célpontokat nyújtanak a Zalai-dombság és a Keszthelyi-hegység kedvelt helyei.  Keszthely közlekedési infrastruktúrája rendkívül fejlett,majd minden fajta közlekedési eszközzel jó feltételekkel érhető el. Ez a fejlett infrastruktúra nagyban hozzájárul fejlett gazdaságához és kiemelt idegenforgalmához,melyet tovább lendít a világhírű Hévízi-tófürdő és gyógyfürdő közelsége.

              Keszthely közúton az Budapest irányából két lehetőséggel érhető el,vagy a Balaton északi partján futó 71-es főközlekedési úton,vagy az M7-es autópályáról Balatonszentgyörgynél letérve a 76-os és 71-es főutakon. A Megyeszékhellyel szintén a 76-os főút köti össze,de a városból indul a szlovén határ felé a 75-ös számú főútvonal is. A jó útviszonyoknak és a vasúti ellátottság viszonylagos hiánya végett a város környékének autóbusz hálózata,jóval az országos átlag fölött van.

                Vasúton a Balatonszentgyörgy-Tapolca-Ukk fővonalon fekszik,.így  Budapest,Miskolc és a fontosabb dunántúli nagyvárosok majd  mindegyike közvetlen járattal érhető. A város jellegzetességéből adódóan a nyári idegenforgalmi szezonban az ország több nagyvárosából(Nyíregyháza,Miskolc) illetve Bécsből is indul közvetlen vonatjárat ide.


Vasútállomás

                       A hajózási szezon beköszöntével a Balaton többi jelentős kikötőjéből is elérhető menetrend szerinti hajójárattal.

                                 A várostól nem messze található a Sármelléki Nemzetközi Repülőtér,ahová elsősorban a német és orosz nyelvterületről érkeznek menetrend szerinti és külön járatok hetente több alkalommal is.





                  Kesthely környéke már az ősidők óta lakott terület, bizonyító erejű leletek az újkőkorból kerültek elő,de feltételezések szerint már korábban is  laktak emberek a környéken,de ezeket a lelőhelyeket jelenleg a Balaton borítja.Az első lakott területek a  mai Dobogó-domb és Fenékpuszta területén jöttek létre.Az erre a korra jellemző egy-egy terület időszakos kihalása , de ezt a környéket ez a fontos balatoni átkelőhely végett elkerülte. Az itt lakó ősi népek neveit nem ismerjük az első ismert nép a kelták Kr. előtt a 4. évszázadban érkeztek. Kr. előtt 13 és 8 közt Tiberius római hadvezér csapatai meghódították a Dunántúlt és kialakították Pannónia Provinciát. A fontos hadi és kereskedelmi út,mely Aquincumot kötötte össze Aquileiával Valcumnál(Fenékpuszta) kelt át a Balatonon. Mivel Valcum fontos csomóponttá vált a környéken is megtelepültek a római kereskedők,polgárok. Ennek nyomait ásatások során a mai városközpontban is megtalálták. A Népvándorlás során a barbár seregek támadásai súlyos károkat okoztak a környéken,de lakatlanná ekkor sem vált.  A római katonaság kivonulását követően a környék 433-tól két évtizedre hun fennhatóság alá került. A hunok hatalmának ,rövid római visszahódítást követően,456-ban a keleti gótok vetettek véget,majd 526-tól a longobárdok lettek a környék urai.Az avarok Keszthelyt és környékét nem szállták meg,így az itt  kialakuló kereszténység tovább növekedett,de a várost 630 tájékán az avarok mégis katonai erővel szállták meg. A 8.század végén a frankok űzték el az avarokat,így a Keszthely környéki lakosok hamar átvehették a nyugati keresztény szokásokat..A 9.-ik században Keszthely környékén kialakult az ispáni székhely a Zalavári -Várszigeten,ami később Zala megye névadója és központja lesz.



Keszthely,sétálóutca

                        A Honfoglalást követően Keszthelynek és lakosságának semmilyen említése nem áll rendelkezésre,az első írásos említése 1247-ben történik. Ez az oklevél két templomot említ ,egyet a mai kastély helyén(Szent Márton),egyet pedig a Várkertben feltárt rotundával azonosítanak be(Szent Lőrinc). Így a két templommal rendelkező királyi bírtok a XIII.sz-ra jelentős helységgé fejlődik. E század végén a Marcali család szerezte meg,de Károly Róbert visszaszerezte királyi birtokká, Keszthelyt,amit fia Nagy Lajos Lackfi Istvánnak ajándékoz. Az ő birtoklása alatt komoly gazdasági fellendülés következik be,1385 környékén ferenceseket telepít a városba. A szerzetesek már 1386-ra felépítik a  mai Fő-téri Plébánia templom gótikus épületét.



Lackfi István lovasszobra

                            1397-ben felségárulás vádjával Lackfit Luxemburgi Zsigmond fővesztésre ítéli,ezt követően sűrűn változtak Keszthely urai,ami 1403-ra már mezővárosi ranggal rendelkezett.1430-ban a Nádasd neméli Gersei Pethő család szerzi meg a város tulajdonát és hosszú időre meg is tarja.A század végére Keszthely a környék legjelentősebb települése lett,fejlett gazdaság és jólét alakult ki,de ez az időszak egyáltalán nem volt békés. A városra többször támadtak rabló lovagok és a konkurens családok hadai,de a keszthelyiek is többször támadtak a környező településekre,.Ezekben a harcokban többször felgyújtották a város épületeit a várost kirabolták.

                                 A várost az első török támadást 1532-ben érte,1548-ban a Bécs ellen vonuló mohamedánok kifosztották ,az épületeket felgyújtották. Mivel ebben a támadásban a Pethő-kúria is kiégett ,a család az elhagyott ferences kolostorba költözött.,amit ifj. Gersei Pethő János végvárrá alakíttatott át.A vár ellen többször támadást intézett a török,de az mindvégig magyar kézen maradt,bevenni sohasem tudták.A török kiűzését követően(1686) Keszthely katonai jelentősége megszűnt,a lakók mezőgazdasággal kezdtek foglalkozni. A Rákóczi szabadságharcban a város a Fejedelem mellé állt ,a vár kuruc kézen volt. A szatmári békét követően a Habsburgok a várat lerombolták.


Fő-tér

                                   A város a XVIII:sz-elején több birtokos kezén volt,ezek egyikétől (PethőJános) vásárolta meg a a legnagyobb részt Festetics Kristóf 1739-ben. Ezt követően a kisebb birtokosok részeit is kivásárolta ,így megszerezte Keszthely kizárólagos jogát.Ő és később fia arra törekedtek,hogy a városlakókat megfosszák korábban szerzett jogaiktól ,kiknek 1772-re csak a városi lakásaik maradtak a tulajdonukban.Ennek ellenére a grófi család megjelenése pozitív fordulatot hozott a város életeben. Soha nem látott fejlődést indítottak el a Festeticsek.Hatalmas uradalmat alakítottak ki,mely számos munkaalkalmat kínált a város és a környék lakóinak. Festetics György 1759-ben kórházat,Pál 1772-ben gimnáziumot alapított. A Kastély építésébe is ezekben az években kezdtek bele,de az csak 1880-ra nyeri el mai formáját.

                                     Keszthely és a Festeticsek legjelentősebb alakja Festetics György volt,ki 1791-től lakott a városban. Ő alakította át modern gazdasággá,az elavult uradalmat,megalapította Európa első mezőgazdasági főiskoláját a Georgikont. Fenékpusztán hajóépítő üzemet működtetett,ahol 1797-ben készült el a Balaton mindenkori legnagyobb vitorlása a Phoenix Gálya.  1799-1801-köz megépítteti a Kastély világhírű könyvtárszárnyát.1817-től évente kétszer megrendezi a Helikon Ünnepségeket,melyen a Dunántúl legjelentősebb költőit ,íróit vendégelte meg. Ekkoriban nevezi el Keszhelyt Berzsenyi Dániel "kis magyar Weimarnak".  A mecénás 1819-es halálát követően az ügyek intézését,fia Festetics László veszi át,aki 1839-ben megépítettei a Fenéki-hidat,ezzel elősegítve Somogy és Zala közt a közlekedést. 1829-re már 7000 lakója volt Keszthelynek. A reformkorban ahogy a Balaton frekventált településein,így Keszthelyen is beindult a fürdőélet,mely soha nem látott fejlődést hozott a város számára. 1846-ban Keszthelyen indult el a Balaton első gőzhajója a Kisfaludy.


                                       Az 1848-as szabadságharcban a Georgikon hallgatóiból verbuválódott a 47. honvéd zászlalj,Keszthely pogááraiból pedig az 56.zászlóalj. A szabadságharc bukását követően a város fejlődése lelassult. 

                                                 A Déli-Vasút 1861-es megnyitása egyben a város legsúlyosabb csapása is volt volt,mivel annak nyomvonala elkerülte Keszthelyt. A Buda-Kanizsa közti vonalnak ugyan volt egy Keszthely-külső nevű vasútállomása,de ez a várostól a több mint tíz km-re lévő Balatonszentgyörgyön volt.A vasút azonban létkérdés volt a város számára,mivel ennek hiányában a kereskedelem és az ipar nem tudott beindulni,ezért több elvetett terv után 1888-ban kezdődött el a pálya építés Balatonszentgyörgy és Keszthely közt. A vasútépítés roham tempóban készült,alig pár hónap elteltével már át is adták. A szakasz építését komoly eszközökkel támogatta a Festetics család ,amiért hálából a szakasz két gőzmozdonyát György és Tasziló névre keresztelték el,sőt a már ténylegesen a városban található Keszthely Vasútállomáson a család számára külön várótermet is építettek.Aztán 1903-ban megépült a Keszthely-Tapolca közti szárnyvonal is,melynek következtében a város végérvényesen bekapcsolódott az ország vasúti vérkeringésébe.


Fő-tér II.

                                                             A XIX.sz jelentős iparosításai elkerülték a várost és a város vezetői felismerve lehetőségeiket a város iskola és fürdőváros jellegének fejlesztésében látták a siker kulcsát.1862-ben megépül az első nyaraló, kőszínház nyitja meg kapuit.  A Belváros romantikus és eklektikus stílusban megújul, sorra épülnek az elegáns házak.1865-ben a Georgikon utódaként megnyíija kapuit az állami Mezőgazdasági Tanintézet..1870-et követően sorra nyílnak az óvodák,zárdák,fiú és leány iskolák.majd az Ipariskola is megnyitja a kapuit 1884-ben. 1892-ben épül meg a Gimnázium ,máig használt épülete.1898-ban megalakul a Balaton Múzeum Egyesület. A fentiek hatására a XX.sz elejére Keszthely ismét virágzó város,kedvelt nyaralóhely.

                                                                   Az I.vh-t követően a város töretlen fejlődése megtorpan,ekkor válik a város a "nyugdíjasok városává".1925-ben öt szálloda ,két kávéház,tíz vendéglő és 11 korcsma várja az ide utazókat.Ekkoriban épül többek köz ta Balaton Múzeum új épülete,és a Posta is.

                                                            A II.vh. pusztítása szerencsére nem okozott kárt Keszthely épületeiben,még a Festetics Kastély berendezése és könyvtára is épen maradt.Az 1950-es közigazgatási átszervezéskor Keszthely Veszprém megye rész lett,ahol perifériás szerepben maradt. 1954-ben kapott városi rangot,ám komolyabb fejlesztés nem történ sem az 50-es sem a 60-as években. Ennek köszönhetően a város megőrizhette patinás jellegét. 1970-es években aztán új lakótelepek épültek a városban és több új iskolát is ide telepítettek. Ugyanezekben az években indult meg az idegenforgalom fejlesztése is,melynek első lépcsőjében 1971-ben átadták a Helikon szállodát is,mely akkor a Balaton legmodernebb szállodája volt.A következő években számos vállalati és szakszervezeti üdülő is épült,melyek szintén hozzájárultak a város fejlődéséhez,1979-ben a várost visszacsatolták Zala megyéhez.  A rendszerváltást követően aztán a város gazdasági és idegenforgalmi fejlődése komoly fejlődésnek indult,melynek következtében Keszthely hazánk egyik legismertebb és legvonzóbb településévé vált.


Zsinagóga

                                                                   A város hírességei  közül említést érdemel  Básti Lajos Kossuth díjas színművész,Csík Ferenc olimpiai bajnok gyorsúszó,Goldmark Károly zeneszerző és Szendrey Júlia.



                                             A város Zala megye keleti részének fontos gazdasági központja,bevételeinek nagy részét az idegenforgalom adja. Emellett fejlett a könnyű és élelmiszeripara is.

                             A város a megye és az ország kulturális és oktatási térképén is fontos helyet foglal el. Több középiskola mellett itt működik a Pannon Egyetem Georgikon kara.A település minden évben több jelentős kulturális programnak is helyet ad,melyek egy részét a Festetics Kastély Dísztermébe és  nyáron a Parkjában lévő szabadtéri színpadra szervezik,melyek felejthetetlen élménnyel gazdagítják a látogatókat.



                            E nem éppen rövidre sikerült történeti áttekintés után vegyük sorra Keszthely nevezetességeit,a felsorolás semmiképen sem  fontossági sorrendben készül,teljesen szubjektív és nem is tartalmaz minden helyszínt,csupán az általam fontosaknak tartottakat. A nevezetességek túlnyomó részét még a Balaton-körtúra során ismertük,kivéve a Festetics Kastélyt.Az igazoló pecsétünket az ítinerjeinkbe az idei látogatásunk során a Festetics Kastélyban szereztük be. Keszthely bemutatása a szokásostól kicsit hosszabbra sikeredett,de ez annak tudható be,hogy ebben a városban töltöttem ifjúságom meghatározó éveit,így ez a legkedvesebb városom az országban.


                                           A  Festetics Kastély (Helikon Kastélymúzeum) Keszthely és az ország egyik  kiemelkedő jelentőségű Műemléke. Építése még az 1700-as évek közepén kezdődött,de többszöri átépítés,felújítás után csak 1880 környékén készült el mai formájában.


Festetics Kastély

                                                Miután Keszthely az említett felvásárlás során a Festeticsek tulajdonába került 1739-ben,Festetics Kristóf hozzá fogott a barokk kastély megépítéséhez. A munkálatokat 1745-ben kezdték meg,de még ebben az évszázadban többször átépítették. 1883-87 - Festetics (II:)Tasziló- között neobarokk toronnyal és újabb épületszárnyakkal bővítették.A kastély 101 helyiségből áll,rögtön a bejárat mellet található a család leghíresebb tagjának-Gróf Festetics György-a szobra.


Gróf Festetics György szobra

                                            Mint ahogy említettem a II.vh. nem okozott súlyos károkat sem a városban sem a Festetics Kastély épületében,berendezéseiben.A híres Helikon Könyvtár,melyet szintén György alapított ,megmenekülése annak is köszönhető,hogy a fosztogatásokat megelőzendő a könyvtári szárnyat elfalazták.Aztán a cucualista érában az értékes könyveinek egy részét Budapestre szállították és beolvasztották a Széchenyi könyvtár állományába,az elhurcolt példányokat más kötetekkel pótolták. Bár a Kastély eredeti berendezési tárgyai a háborút javarészt átvészelték,de aztán a kaotikus időkben máig tisztázatlan körülmények közt jelentős részük elkallódott,szétszóródott.A hévízi fürdőkórházba menekített és ott megrongálódott  értékesebb bútorokat később Budapestre ,az Iparművészeti Múzeumba szállították restaurálásra.Ugyancsak ide hurcolták el a Kastélyban maradt más bútorokat.Így  a Kastély legjelentősebb ,XVIII.sz-i francia bútorai máig az Iparművészeti Múzeumban vagy annak raktáraiban kallódnak. Bár a mindenkori kormányok többször megígérték az elhurcolt berendezési tárgyak visszakerülését,de érdemi lépés ezidáig nem történt.A Kastélyt a mindenkori gazdái kiemelt gondossággal ápolják,folyamatosan fejlesztik,gyarapítják.


A Kastély főbejárata

                        A kastélyban 20 termen keresztül mutatják be a fűúri életformát,a kastélyt az elmúlt évszázadokban jelentős számú prominens személy látogatta meg. Vendégek voltak itt a korabeli Európa koronásfői,hercegek és vezető politikusok. Az elmúlt húsz évben meglátogatta a Kastélyt a belga királyi pár,Göncz Árpád,Mádl Ferenc és többek közt Németország,Ausztria,Olaszország,Kína elnökei. 

              A Kastély az ország negyedik legnagyobb  kastélya és egyben a leglátogatottabb.Állandó és időszakos kiállításait évente kétszázezren látogatják,zenei rendezvényeinek évi száma száz körül mozog.A Kastély parkjába,mely Természetvédelmi terület, a díszes főkapun keresztül juthatunk be.


     
Díszes kapu
                               A Kastély nyugati homlokzatával szemben egy csodás franciakertet alakítottak ki,mely mögött tízhektáros angolparkot találhatunk. A számtalan védett és ritka fa és növényfajt tartalmazó park történeti rekonstrukcióját  2015.decemberében fejezték be. A kastélykert hátsó traktusában található a kocsiház,ahol Hintómúzeumot alakítottak ki.


A Kastélypark felújítás közben

                                                A Festetics Kastély leghíresebb része a Helikon könyvtár melyet Festetics György alapított 1799-1801 között.A könyvtár állomány nagyjából 80 ezer kötet tartalmaz,melyet a Festetics Család hozott létre. A gyűjtemény megmaradt részében több régi enciklopédia és régi nyomat található.Ez Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára.

                                       A Festetics Kastélyban ugyanakkor közkönyvtár is helyet kapott.




Kávézó a Kastélyban

                                                            2005 óta látogathatjuk a Balatoni Borok Háza kiállítását,melyet a Kastély 500 éves pincerendszerében alakítottak ki,.

                                                           A Kastélyparkot ketté szelő közút túloldalán található a Kastélymúzeumhoz tartozó Vadászati és Modellvasút kiállítás ,egy új épületben kapott helyet.A nagyszabású vadászati kiállítás az épület alsó szintjén kapott helyet. A lenyűgöző kiállítás félezer egyedből áll,a trófeák a világ minden részét képviselik. A  Történelmi Modellvasút kiállítás az épület tetőterében kapott helyet és itt található Európa egyik legnagyobb (500 négyzetméteres) terepasztala.


                   
                                                      A Kis Szent Teréz Bazilika és Kármelita kolostor neoromán épülete Keszthely keleti részén a Kórházzal szemben található.  A névadójának és az I.vh. hőseinek szentelt templomot hazánk egyik legviharosabb időszakában a szégyenteljes Trianoni békediktátumot követően építették a Magyar Sarutlan Karmelita Rendtartomány szerzetesei.Az építkezés 1927-30 közt zajlott,a munkálatokat Dr. Hász Brokárd tartományfőnök vezette.A II.vh idején ahogy Keszthely úgy a templom sem szenvedett el súlyos károkat. A rendek 1950-es betiltását követően a templom Plébániatemplomként működött,.míg a rendházban középiskola és kollégium kapott helyet.1989-ben II. János Pál Pápa Basilica Minor rangra emelte a templomot ,a rendszerváltást követően a Kármeliták vissza kapták az épületeket.2008  óta a Kármelita Rendtartomány székhelye.


Kis Szent Teréz Bazilika


                                                       A Pethő vagy Goldmark ház a sétálóutcaként funkcionáló Kossuth L. utcán kapott helyet. A Műemlékjellegű épület barokk stílusban épült,de helyén már a XV.sz-ban egy Pethő kúria állt,mai formáját a XVIII.sz-ban nyerte el.Ebben az épületben született a híres zeneszerző Goldmark Károly 1830-ban. Az épület udvarán végigsétálva jutunk el a Zsinagógáig,mely a múlt század vészterhes éveiben a Gettó határa is volt.  A ház nem ,de az udvar látogatható.


Pethő-Goldmark Ház


                                                            A Balaton Kongresszusi Központ és Színház épületét eredetileg 1910 után építették szecessziós stílusban és itt működött az első városi Színház és Mozi az Uránia. 1930-as évek közepén hányatottá vált a sora,ekkor garázsként használták.1964-ben lebontják és a helyére egy betonkockát építenek,melyet Színházként használtak,de ezt az épületet az 1980-as években bezárták. Felújítását követően 2002-ben nyította meg a kapuit a tájba illeszkedő ,modern központ.


Balaton színház

                                                                 
                                                                       A Szentháromság- szobor barokk stílusban készűlt,1770-ben állíttatta Festetics Pál a Fő-térre.Fonadékos rácsozatú szép kőkerítése a múlt században pusztult el,de a Fő-tér rekonstrukciója során korhű állapotba állították vissza.


Szent Háromság szobor

                                                                   Festetics György ülőszobra ugyancsak a Fő-téren kapott helyet. A város életében és fejlődésében meghatározó szerepet betöltő gróf szobrát születésének 250. évfordulóján ,2005-ben avatták fel. Az egész alakos szobrot Farkas Ferenc szobrászművész készítette. Érdekessége a szobornak ,hogy a mecénás mellett helyet lehet foglalni és egy közös fotó erejéig élvezhetjük a gróf társaságát.


A Mecénás ülőszobra

                                                             A Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom és Csornai Kanonokrend Rendháza a  gyönyörűen felújított Fő-tér meghatározó épülete.A gótikus templom Keszthely legrégebbi épülete,1390 környékén készülhetett el. Építtetője Lackfi István volt,kit a kivégzését követően itt helyeztek végső nyugalomra. Ugyancsak itt helyezték el a Festetics család síremlékeit. Keszthely kegyura,a királyi seregek főparancsnoka 1386-ban ferenceseket hív a városba és részükre megépítteti a mai is álló gótikus templomot és kolostort.A Mohácsi vészt követően a török fenyegetések hatására a szerzetesek elhagyják a rendházukat és egy török támadást követően az új tulajdonos Pethő család 1550 környékén erőddé alakíttatja át.Az új végvár a környék védelmét szolgálta,bár a török többször próbálta bevenni,de nem járt sikerrel,így a végvár végig magyar kézen marad.. A török kiűzését követően hadászati szerepe csökkent,a Habsburgok a végvárat a Rákóczi szabadságharcban elfoglalt helye miatt lerombolják. Az elmenekült ferencesek 1723 környékén térnek vissza és rögtön megkezdik templomuk és rendházuk helyreállítását.Azonban a ferencesek rövidesen újra a rendházuk elhagyására kényszerültek,miután II.József  1788-ban feloszlatja a szerzetesrendeket,ezután a katonaság használta. A templomot istállónak ,a kolostort kórháznak használták.1799-ben a templom Festetics György tulajdonába kerül,aki a város plébániatemplomává tette,a kolostort a Premontrei rendnek adta.1878-ban  Festetics(II:)Tasziló újabb átépítésbe kezdett ,ekkor emelték 60 m magas  neogótikus tornyát is.1896-ban a magyarság  1000 éves  évfordulójának  tiszteletér a templomot felújították. A munkálatokat Sztehlo Ottó egyetemi tanár vezette.1904-ben leégett ,majd helyreállították,ekkor kapta jelenlegi berendezéseit. A freskók feltárása  és a templom renoválása 1972-85 közt tartott,melyet az Országos Műemlék Felügyelet végzett. A rendszerváltást követően a Premontrei rend kapta vissza a kolostort.


Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom

A templom gótikus belső tere

                                                                    A Vajda János Gimnázium a kolostor épületéhez épült  Schadl János tervei szerint és 1892-ben avatták fel.  A Gimnáziumot eredetileg Gróf Festetics Pál alapította 1772-ben,mely a Kossuth L.u. 45 alatt működött. A Gimnázium működése 1808-ban a csornai Premontrei Rend vezetése alá került. A Gimnázium jelenlegi épülete helyén a XVII-XIX. sz-ban a ferencesek,majd a premontreiek gazdasági udvara volt.1890-től a gimnáziumot nyolcosztályos főgimnáziummá szervezték. Az új titulus megkövetelte,hogy új,modern épületet kapjon az iskola,ezután került mai helyére.


Vajda Gimnázium

                                                                          Az egykori Ferences Rendház épületét a ferencesek visszatérésüket követően 1723-30 közt építették barokk stílusban. Miután II. József rendelete után újra kénytelenek voltak azt elhagyni a katonaság kórházként használta.A Premontrei Rend 1808-ban kapja meg a Festetics Györgytől .1950-et követően különböző intézmények kapnak helyet itt,majd a rendszerváltást követően újra a Csornai Premontrei Kannonokrend Prépostság kapja vissza. 


A volt Ferences kolostor

                                                               A Balatoni Múzeum épülete 1925-28 közt épült neobarokk stílusban,Györgyi Dénes tervei szerint. A XIX sz. utolsó éveiben a millennium előkészületeikor merült fel egy balatonvidéki múzeum alapítása,de az épület megvalósulására több mint  20 évet kellett várni.A belső munkálatok még tovább húzódtak ,így az első kiállítást 1935-ben nyították meg.1980-86 került sor az épület műszaki korszerűsítésére és felújítására.Jelenleg az új állandó kiállítás korszerű installációvala tárja elénk a Balaton múltját és jelenét.



Balatoni Múzeum

                                                   A     védett feketefenyő sor,ahogy a helyiek hívják az Allé,  feketefenyőkből telepített fasor 6,6 km hosszú és pontosan 600 db fenyőt ültettek egykor. Sajnos mára ebből sok kipusztult,néhol elég hiányos,de még most is impozáns látványt nyújt. A fenyősor a Festetics Kastélyt kötötte össze a Fenékpusztai majorsággal.A fasort az angol származású Hamilton Mária alapította 1880-ban,aki Festetics(II:)Tasziló hitvese volt és egykor lovagló-kocsizó útként funkcionált. A közelmúltban a város nordic Walcing útvonalat alakított ki az árnyas fák közt.


Feketefenyő sor

                                                     A Szendrey Júlia Emlékházat Petőfi hitvesének szülőházában alakították ki. Az Emlékház a keszthelyi Újmajorban,ma Szendrey telep,található.Szendrey Júlia 1828-ban született,az édesapja a Festetics uradalom tiszttartója volt.Szendrey Júlia maga is író és költőnő volt,de neve mégis Petőfi Sándor múzsájaként maradt fenn.A keszthelyi Önkormányzat 2009-ben újíttatta fel a házat,a Pannon Egyetem Georgikon kara pedig vállalta  a Petőfi Irodalmi Múzeum  által létrehozott kiállítás üzemeltetését..

Szendrey Júlia szülőháza


                                       Szubjektív válogatásom Keszthely nevezetességeit nem teljesen mutatja,be több helyszín kimaradt ,ezek megismerését más alkalomra kell halasszuk.



Több kép Keszthelyről:     https://goo.gl/photos/Ucxy3yhtTiu1bDkF6

                                            https://goo.gl/photos/t3E6ensuCyjF2cT89