Boglári Túrázók

KESZTHELY FESTETICS-KASTÉLY,BELVÁROS

2015.Április.11. és 2016. Március.15.

Keszthely címere

Keszthely nevezetességeit két részletben ismertük meg. Először 2015 évben,Szelek Havának tizenegyedik napján jártunk a Festeticsek városban,de akkor a Festetics kastély felújítás miatt zárva volt és ezért csak a város egyéb nevezetességeit jártuk körbe.Ezért idén Kikelet Havának tizenötödik napján újból itt jártunk,hogy a hiányt bepótoljuk. Sajnos az idén is felemásra sikeredett a látogatás,mert záróra előtt 30 perccel érkeztünk és ilyenkor már nem lehet belépőt vásárolni a benti látogatáshoz,így ezzel az élménnyel ezúttal is szegényebbek lettünk.

Keszthely jelképe

Keszthely büszkén és joggal viseli a Balaton fővárosa kitüntető címet(bár ez a jelző vitatott,mert a címre Siófok és Balatonfüred is igényt tart).A város a Dunántúlon,Zala megyében,a Balaton nyugati sarkában fekszik. A település a Zala torkolatától északra alakult ki,területe délen sík,északabbra dimbes-dombos. A környékén kitűnő kirándulási és túrázási célpontokat nyújtanak a Zalai-dombság és a Keszthelyi-hegység kedvelt helyei. Keszthely közlekedési infrastruktúrája rendkívül fejlett,majd minden fajta közlekedési eszközzel jó feltételekkel érhető el. Ez a fejlett infrastruktúra nagyban hozzájárul fejlett gazdaságához és kiemelt idegenforgalmához,melyet tovább lendít a világhírű Hévízi-tófürdő és gyógyfürdő közelsége.

Keszthely közúton az Budapest irányából két lehetőséggel érhető el,vagy a Balaton északi partján futó 71-es főközlekedési úton,vagy az M7-es autópályáról Balatonszentgyörgynél letérve a 76-os és 71-es főutakon. A Megyeszékhellyel szintén a 76-os főút köti össze,de a városból indul a szlovén határ felé a 75-ös számú főútvonal is. A jó útviszonyoknak és a vasúti ellátottság viszonylagos hiánya végett a város környékének autóbusz hálózata,jóval az országos átlag fölött van.

Vasúton a Balatonszentgyörgy-Tapolca-Ukk fővonalon fekszik,.így Budapest,Miskolc és a fontosabb dunántúli nagyvárosok majd mindegyike közvetlen járattal érhető. A város jellegzetességéből adódóan a nyári idegenforgalmi szezonban az ország több nagyvárosából(Nyíregyháza,Miskolc) illetve Bécsből is indul közvetlen vonatjárat ide.

Vasútállomás

A hajózási szezon beköszöntével a Balaton többi jelentős kikötőjéből is elérhető menetrend szerinti hajójárattal.

A várostól nem messze található a Sármelléki Nemzetközi Repülőtér,ahová elsősorban a német és orosz nyelvterületről érkeznek menetrend szerinti és külön járatok hetente több alkalommal is.

http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=46.74774&lon=17.2863&tur=1

Kesthely környéke már az ősidők óta lakott terület, bizonyító erejű leletek az újkőkorból kerültek elő,de feltételezések szerint már korábban is laktak emberek a környéken,de ezeket a lelőhelyeket jelenleg a Balaton borítja.Az első lakott területek a mai Dobogó-domb és Fenékpuszta területén jöttek létre.Az erre a korra jellemző egy-egy terület időszakos kihalása , de ezt a környéket ez a fontos balatoni átkelőhely végett elkerülte. Az itt lakó ősi népek neveit nem ismerjük az első ismert nép a kelták Kr. előtt a 4. évszázadban érkeztek. Kr. előtt 13 és 8 közt Tiberius római hadvezér csapatai meghódították a Dunántúlt és kialakították Pannónia Provinciát. A fontos hadi és kereskedelmi út,mely Aquincumot kötötte össze Aquileiával Valcumnál(Fenékpuszta) kelt át a Balatonon. Mivel Valcum fontos csomóponttá vált a környéken is megtelepültek a római kereskedők,polgárok. Ennek nyomait ásatások során a mai városközpontban is megtalálták. A Népvándorlás során a barbár seregek támadásai súlyos károkat okoztak a környéken,de lakatlanná ekkor sem vált. A római katonaság kivonulását követően a környék 433-tól két évtizedre hun fennhatóság alá került. A hunok hatalmának ,rövid római visszahódítást követően,456-ban a keleti gótok vetettek véget,majd 526-tól a longobárdok lettek a környék urai.Az avarok Keszthelyt és környékét nem szállták meg,így az itt kialakuló kereszténység tovább növekedett,de a várost 630 tájékán az avarok mégis katonai erővel szállták meg. A 8.század végén a frankok űzték el az avarokat,így a Keszthely környéki lakosok hamar átvehették a nyugati keresztény szokásokat..A 9.-ik században Keszthely környékén kialakult az ispáni székhely a Zalavári -Várszigeten,ami később Zala megye névadója és központja lesz.

Keszthely,sétálóutca

A Honfoglalást követően Keszthelynek és lakosságának semmilyen említése nem áll rendelkezésre,az első írásos említése 1247-ben történik. Ez az oklevél két templomot említ ,egyet a mai kastély helyén(Szent Márton),egyet pedig a Várkertben feltárt rotundával azonosítanak be(Szent Lőrinc). Így a két templommal rendelkező királyi bírtok a XIII.sz-ra jelentős helységgé fejlődik. E század végén a Marcali család szerezte meg,de Károly Róbert visszaszerezte királyi birtokká, Keszthelyt,amit fia Nagy Lajos Lackfi Istvánnak ajándékoz. Az ő birtoklása alatt komoly gazdasági fellendülés következik be,1385 környékén ferenceseket telepít a városba. A szerzetesek már 1386-ra felépítik a mai Fő-téri Plébánia templom gótikus épületét.

Lackfi István lovasszobra

1397-ben felségárulás vádjával Lackfit Luxemburgi Zsigmond fővesztésre ítéli,ezt követően sűrűn változtak Keszthely urai,ami 1403-ra már mezővárosi ranggal rendelkezett.1430-ban a Nádasd neméli Gersei Pethő család szerzi meg a város tulajdonát és hosszú időre meg is tarja.A század végére Keszthely a környék legjelentősebb települése lett,fejlett gazdaság és jólét alakult ki,de ez az időszak egyáltalán nem volt békés. A városra többször támadtak rabló lovagok és a konkurens családok hadai,de a keszthelyiek is többször támadtak a környező településekre,.Ezekben a harcokban többször felgyújtották a város épületeit a várost kirabolták.

A várost az első török támadást 1532-ben érte,1548-ban a Bécs ellen vonuló mohamedánok kifosztották ,az épületeket felgyújtották. Mivel ebben a támadásban a Pethő-kúria is kiégett ,a család az elhagyott ferences kolostorba költözött.,amit ifj. Gersei Pethő János végvárrá alakíttatott át.A vár ellen többször támadást intézett a török,de az mindvégig magyar kézen maradt,bevenni sohasem tudták.A török kiűzését követően(1686) Keszthely katonai jelentősége megszűnt,a lakók mezőgazdasággal kezdtek foglalkozni. A Rákóczi szabadságharcban a város a Fejedelem mellé állt ,a vár kuruc kézen volt. A szatmári békét követően a Habsburgok a várat lerombolták.

Fő-tér

A város a XVIII:sz-elején több birtokos kezén volt,ezek egyikétől (PethőJános) vásárolta meg a a legnagyobb részt Festetics Kristóf 1739-ben. Ezt követően a kisebb birtokosok részeit is kivásárolta ,így megszerezte Keszthely kizárólagos jogát.Ő és később fia arra törekedtek,hogy a városlakókat megfosszák korábban szerzett jogaiktól ,kiknek 1772-re csak a városi lakásaik maradtak a tulajdonukban.Ennek ellenére a grófi család megjelenése pozitív fordulatot hozott a város életeben. Soha nem látott fejlődést indítottak el a Festeticsek.Hatalmas uradalmat alakítottak ki,mely számos munkaalkalmat kínált a város és a környék lakóinak. Festetics György 1759-ben kórházat,Pál 1772-ben gimnáziumot alapított. A Kastély építésébe is ezekben az években kezdtek bele,de az csak 1880-ra nyeri el mai formáját.

Keszthely és a Festeticsek legjelentősebb alakja Festetics György volt,ki 1791-től lakott a városban. Ő alakította át modern gazdasággá,az elavult uradalmat,megalapította Európa első mezőgazdasági főiskoláját a Georgikont. Fenékpusztán hajóépítő üzemet működtetett,ahol 1797-ben készült el a Balaton mindenkori legnagyobb vitorlása a Phoenix Gálya. 1799-1801-köz megépítteti a Kastély világhírű könyvtárszárnyát.1817-től évente kétszer megrendezi a Helikon Ünnepségeket,melyen a Dunántúl legjelentősebb költőit ,íróit vendégelte meg. Ekkoriban nevezi el Keszhelyt Berzsenyi Dániel "kis magyar Weimarnak". A mecénás 1819-es halálát követően az ügyek intézését,fia Festetics László veszi át,aki 1839-ben megépítettei a Fenéki-hidat,ezzel elősegítve Somogy és Zala közt a közlekedést. 1829-re már 7000 lakója volt Keszthelynek. A reformkorban ahogy a Balaton frekventált településein,így Keszthelyen is beindult a fürdőélet,mely soha nem látott fejlődést hozott a város számára. 1846-ban Keszthelyen indult el a Balaton első gőzhajója a Kisfaludy.

Az 1848-as szabadságharcban a Georgikon hallgatóiból verbuválódott a 47. honvéd zászlalj,Keszthely pogááraiból pedig az 56.zászlóalj. A szabadságharc bukását követően a város fejlődése lelassult.

A Déli-Vasút 1861-es megnyitása egyben a város legsúlyosabb csapása is volt volt,mivel annak nyomvonala elkerülte Keszthelyt. A Buda-Kanizsa közti vonalnak ugyan volt egy Keszthely-külső nevű vasútállomása,de ez a várostól a több mint tíz km-re lévő Balatonszentgyörgyön volt.A vasút azonban létkérdés volt a város számára,mivel ennek hiányában a kereskedelem és az ipar nem tudott beindulni,ezért több elvetett terv után 1888-ban kezdődött el a pálya építés Balatonszentgyörgy és Keszthely közt. A vasútépítés roham tempóban készült,alig pár hónap elteltével már át is adták. A szakasz építését komoly eszközökkel támogatta a Festetics család ,amiért hálából a szakasz két gőzmozdonyát György és Tasziló névre keresztelték el,sőt a már ténylegesen a városban található Keszthely Vasútállomáson a család számára külön várótermet is építettek.Aztán 1903-ban megépült a Keszthely-Tapolca közti szárnyvonal is,melynek következtében a város végérvényesen bekapcsolódott az ország vasúti vérkeringésébe.

Fő-tér II.

A XIX.sz jelentős iparosításai elkerülték a várost és a város vezetői felismerve lehetőségeiket a város iskola és fürdőváros jellegének fejlesztésében látták a siker kulcsát.1862-ben megépül az első nyaraló, kőszínház nyitja meg kapuit. A Belváros romantikus és eklektikus stílusban megújul, sorra épülnek az elegáns házak.1865-ben a Georgikon utódaként megnyíija kapuit az állami Mezőgazdasági Tanintézet..1870-et követően sorra nyílnak az óvodák,zárdák,fiú és leány iskolák.majd az Ipariskola is megnyitja a kapuit 1884-ben. 1892-ben épül meg a Gimnázium ,máig használt épülete.1898-ban megalakul a Balaton Múzeum Egyesület. A fentiek hatására a XX.sz elejére Keszthely ismét virágzó város,kedvelt nyaralóhely.

Az I.vh-t követően a város töretlen fejlődése megtorpan,ekkor válik a város a "nyugdíjasok városává".1925-ben öt szálloda ,két kávéház,tíz vendéglő és 11 korcsma várja az ide utazókat.Ekkoriban épül többek köz ta Balaton Múzeum új épülete,és a Posta is.

A II.vh. pusztítása szerencsére nem okozott kárt Keszthely épületeiben,még a Festetics Kastély berendezése és könyvtára is épen maradt.Az 1950-es közigazgatási átszervezéskor Keszthely Veszprém megye rész lett,ahol perifériás szerepben maradt. 1954-ben kapott városi rangot,ám komolyabb fejlesztés nem történ sem az 50-es sem a 60-as években. Ennek köszönhetően a város megőrizhette patinás jellegét. 1970-es években aztán új lakótelepek épültek a városban és több új iskolát is ide telepítettek. Ugyanezekben az években indult meg az idegenforgalom fejlesztése is,melynek első lépcsőjében 1971-ben átadták a Helikon szállodát is,mely akkor a Balaton legmodernebb szállodája volt.A következő években számos vállalati és szakszervezeti üdülő is épült,melyek szintén hozzájárultak a város fejlődéséhez,1979-ben a várost visszacsatolták Zala megyéhez. A rendszerváltást követően aztán a város gazdasági és idegenforgalmi fejlődése komoly fejlődésnek indult,melynek következtében Keszthely hazánk egyik legismertebb és legvonzóbb településévé vált.

Zsinagóga

A város hírességei közül említést érdemel Básti Lajos Kossuth díjas színművész,Csík Ferenc olimpiai bajnok gyorsúszó,Goldmark Károly zeneszerző és Szendrey Júlia.

A város Zala megye keleti részének fontos gazdasági központja,bevételeinek nagy részét az idegenforgalom adja. Emellett fejlett a könnyű és élelmiszeripara is.

A város a megye és az ország kulturális és oktatási térképén is fontos helyet foglal el. Több középiskola mellett itt működik a Pannon Egyetem Georgikon kara.A település minden évben több jelentős kulturális programnak is helyet ad,melyek egy részét a Festetics Kastély Dísztermébe és nyáron a Parkjában lévő szabadtéri színpadra szervezik,melyek felejthetetlen élménnyel gazdagítják a látogatókat.

E nem éppen rövidre sikerült történeti áttekintés után vegyük sorra Keszthely nevezetességeit,a felsorolás semmiképen sem fontossági sorrendben készül,teljesen szubjektív és nem is tartalmaz minden helyszínt,csupán az általam fontosaknak tartottakat. A nevezetességek túlnyomó részét még a Balaton-körtúra során ismertük,kivéve a Festetics Kastélyt.Az igazoló pecsétünket az ítinerjeinkbe az idei látogatásunk során a Festetics Kastélyban szereztük be. Keszthely bemutatása a szokásostól kicsit hosszabbra sikeredett,de ez annak tudható be,hogy ebben a városban töltöttem ifjúságom meghatározó éveit,így ez a legkedvesebb városom az országban.

A Festetics Kastély (Helikon Kastélymúzeum) Keszthely és az ország egyik kiemelkedő jelentőségű Műemléke. Építése még az 1700-as évek közepén kezdődött,de többszöri átépítés,felújítás után csak 1880 környékén készült el mai formájában.

Festetics Kastély

Miután Keszthely az említett felvásárlás során a Festeticsek tulajdonába került 1739-ben,Festetics Kristóf hozzá fogott a barokk kastély megépítéséhez. A munkálatokat 1745-ben kezdték meg,de még ebben az évszázadban többször átépítették. 1883-87 - Festetics (II:)Tasziló- között neobarokk toronnyal és újabb épületszárnyakkal bővítették.A kastély 101 helyiségből áll,rögtön a bejárat mellet található a család leghíresebb tagjának-Gróf Festetics György-a szobra.

Gróf Festetics György szobra

Mint ahogy említettem a II.vh. nem okozott súlyos károkat sem a városban sem a Festetics Kastély épületében,berendezéseiben.A híres Helikon Könyvtár,melyet szintén György alapított ,megmenekülése annak is köszönhető,hogy a fosztogatásokat megelőzendő a könyvtári szárnyat elfalazták.Aztán a cucualista érában az értékes könyveinek egy részét Budapestre szállították és beolvasztották a Széchenyi könyvtár állományába,az elhurcolt példányokat más kötetekkel pótolták. Bár a Kastély eredeti berendezési tárgyai a háborút javarészt átvészelték,de aztán a kaotikus időkben máig tisztázatlan körülmények közt jelentős részük elkallódott,szétszóródott.A hévízi fürdőkórházba menekített és ott megrongálódott értékesebb bútorokat később Budapestre ,az Iparművészeti Múzeumba szállították restaurálásra.Ugyancsak ide hurcolták el a Kastélyban maradt más bútorokat.Így a Kastély legjelentősebb ,XVIII.sz-i francia bútorai máig az Iparművészeti Múzeumban vagy annak raktáraiban kallódnak. Bár a mindenkori kormányok többször megígérték az elhurcolt berendezési tárgyak visszakerülését,de érdemi lépés ezidáig nem történt.A Kastélyt a mindenkori gazdái kiemelt gondossággal ápolják,folyamatosan fejlesztik,gyarapítják.

A Kastély főbejárata

A kastélyban 20 termen keresztül mutatják be a fűúri életformát,a kastélyt az elmúlt évszázadokban jelentős számú prominens személy látogatta meg. Vendégek voltak itt a korabeli Európa koronásfői,hercegek és vezető politikusok. Az elmúlt húsz évben meglátogatta a Kastélyt a belga királyi pár,Göncz Árpád,Mádl Ferenc és többek közt Németország,Ausztria,Olaszország,Kína elnökei.

A Kastély az ország negyedik legnagyobb kastélya és egyben a leglátogatottabb.Állandó és időszakos kiállításait évente kétszázezren látogatják,zenei rendezvényeinek évi száma száz körül mozog.A Kastély parkjába,mely Természetvédelmi terület, a díszes főkapun keresztül juthatunk be.

Díszes kapu

A Kastély nyugati homlokzatával szemben egy csodás franciakertet alakítottak ki,mely mögött tízhektáros angolparkot találhatunk. A számtalan védett és ritka fa és növényfajt tartalmazó park történeti rekonstrukcióját 2015.decemberében fejezték be. A kastélykert hátsó traktusában található a kocsiház,ahol Hintómúzeumot alakítottak ki.

A Kastélypark felújítás közben

A Festetics Kastély leghíresebb része a Helikon könyvtár melyet Festetics György alapított 1799-1801 között.A könyvtár állomány nagyjából 80 ezer kötet tartalmaz,melyet a Festetics Család hozott létre. A gyűjtemény megmaradt részében több régi enciklopédia és régi nyomat található.Ez Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára.

A Festetics Kastélyban ugyanakkor közkönyvtár is helyet kapott.

Kávézó a Kastélyban

2005 óta látogathatjuk a Balatoni Borok Háza kiállítását,melyet a Kastély 500 éves pincerendszerében alakítottak ki,.

A Kastélyparkot ketté szelő közút túloldalán található a Kastélymúzeumhoz tartozó Vadászati és Modellvasút kiállítás ,egy új épületben kapott helyet.A nagyszabású vadászati kiállítás az épület alsó szintjén kapott helyet. A lenyűgöző kiállítás félezer egyedből áll,a trófeák a világ minden részét képviselik. A Történelmi Modellvasút kiállítás az épület tetőterében kapott helyet és itt található Európa egyik legnagyobb (500 négyzetméteres) terepasztala.

A Kis Szent Teréz Bazilika és Kármelita kolostor neoromán épülete Keszthely keleti részén a Kórházzal szemben található. A névadójának és az I.vh. hőseinek szentelt templomot hazánk egyik legviharosabb időszakában a szégyenteljes Trianoni békediktátumot követően építették a Magyar Sarutlan Karmelita Rendtartomány szerzetesei.Az építkezés 1927-30 közt zajlott,a munkálatokat Dr. Hász Brokárd tartományfőnök vezette.A II.vh idején ahogy Keszthely úgy a templom sem szenvedett el súlyos károkat. A rendek 1950-es betiltását követően a templom Plébániatemplomként működött,.míg a rendházban középiskola és kollégium kapott helyet.1989-ben II. János Pál Pápa Basilica Minor rangra emelte a templomot ,a rendszerváltást követően a Kármeliták vissza kapták az épületeket.2008 óta a Kármelita Rendtartomány székhelye.

Kis Szent Teréz Bazilika

A Pethő vagy Goldmark ház a sétálóutcaként funkcionáló Kossuth L. utcán kapott helyet. A Műemlékjellegű épület barokk stílusban épült,de helyén már a XV.sz-ban egy Pethő kúria állt,mai formáját a XVIII.sz-ban nyerte el.Ebben az épületben született a híres zeneszerző Goldmark Károly 1830-ban. Az épület udvarán végigsétálva jutunk el a Zsinagógáig,mely a múlt század vészterhes éveiben a Gettó határa is volt. A ház nem ,de az udvar látogatható.

Pethő-Goldmark Ház

A Balaton Kongresszusi Központ és Színház épületét eredetileg 1910 után építették szecessziós stílusban és itt működött az első városi Színház és Mozi az Uránia. 1930-as évek közepén hányatottá vált a sora,ekkor garázsként használták.1964-ben lebontják és a helyére egy betonkockát építenek,melyet Színházként használtak,de ezt az épületet az 1980-as években bezárták. Felújítását követően 2002-ben nyította meg a kapuit a tájba illeszkedő ,modern központ.

Balaton színház

A Szentháromság- szobor barokk stílusban készűlt,1770-ben állíttatta Festetics Pál a Fő-térre.Fonadékos rácsozatú szép kőkerítése a múlt században pusztult el,de a Fő-tér rekonstrukciója során korhű állapotba állították vissza.

Szent Háromság szobor

Festetics György ülőszobra ugyancsak a Fő-téren kapott helyet. A város életében és fejlődésében meghatározó szerepet betöltő gróf szobrát születésének 250. évfordulóján ,2005-ben avatták fel. Az egész alakos szobrot Farkas Ferenc szobrászművész készítette. Érdekessége a szobornak ,hogy a mecénás mellett helyet lehet foglalni és egy közös fotó erejéig élvezhetjük a gróf társaságát.

A Mecénás ülőszobra

A Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom és Csornai Kanonokrend Rendháza a gyönyörűen felújított Fő-tér meghatározó épülete.A gótikus templom Keszthely legrégebbi épülete,1390 környékén készülhetett el. Építtetője Lackfi István volt,kit a kivégzését követően itt helyeztek végső nyugalomra. Ugyancsak itt helyezték el a Festetics család síremlékeit. Keszthely kegyura,a királyi seregek főparancsnoka 1386-ban ferenceseket hív a városba és részükre megépítteti a mai is álló gótikus templomot és kolostort.A Mohácsi vészt követően a török fenyegetések hatására a szerzetesek elhagyják a rendházukat és egy török támadást követően az új tulajdonos Pethő család 1550 környékén erőddé alakíttatja át.Az új végvár a környék védelmét szolgálta,bár a török többször próbálta bevenni,de nem járt sikerrel,így a végvár végig magyar kézen marad.. A török kiűzését követően hadászati szerepe csökkent,a Habsburgok a végvárat a Rákóczi szabadságharcban elfoglalt helye miatt lerombolják. Az elmenekült ferencesek 1723 környékén térnek vissza és rögtön megkezdik templomuk és rendházuk helyreállítását.Azonban a ferencesek rövidesen újra a rendházuk elhagyására kényszerültek,miután II.József 1788-ban feloszlatja a szerzetesrendeket,ezután a katonaság használta. A templomot istállónak ,a kolostort kórháznak használták.1799-ben a templom Festetics György tulajdonába kerül,aki a város plébániatemplomává tette,a kolostort a Premontrei rendnek adta.1878-ban Festetics(II:)Tasziló újabb átépítésbe kezdett ,ekkor emelték 60 m magas neogótikus tornyát is.1896-ban a magyarság 1000 éves évfordulójának tiszteletér a templomot felújították. A munkálatokat Sztehlo Ottó egyetemi tanár vezette.1904-ben leégett ,majd helyreállították,ekkor kapta jelenlegi berendezéseit. A freskók feltárása és a templom renoválása 1972-85 közt tartott,melyet az Országos Műemlék Felügyelet végzett. A rendszerváltást követően a Premontrei rend kapta vissza a kolostort.

Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom

A templom gótikus belső tere

A Vajda János Gimnázium a kolostor épületéhez épült Schadl János tervei szerint és 1892-ben avatták fel. A Gimnáziumot eredetileg Gróf Festetics Pál alapította 1772-ben,mely a Kossuth L.u. 45 alatt működött. A Gimnázium működése 1808-ban a csornai Premontrei Rend vezetése alá került. A Gimnázium jelenlegi épülete helyén a XVII-XIX. sz-ban a ferencesek,majd a premontreiek gazdasági udvara volt.1890-től a gimnáziumot nyolcosztályos főgimnáziummá szervezték. Az új titulus megkövetelte,hogy új,modern épületet kapjon az iskola,ezután került mai helyére.

Vajda Gimnázium

Az egykori Ferences Rendház épületét a ferencesek visszatérésüket követően 1723-30 közt építették barokk stílusban. Miután II. József rendelete után újra kénytelenek voltak azt elhagyni a katonaság kórházként használta.A Premontrei Rend 1808-ban kapja meg a Festetics Györgytől .1950-et követően különböző intézmények kapnak helyet itt,majd a rendszerváltást követően újra a Csornai Premontrei Kannonokrend Prépostság kapja vissza.

A volt Ferences kolostor

A Balatoni Múzeum épülete 1925-28 közt épült neobarokk stílusban,Györgyi Dénes tervei szerint. A XIX sz. utolsó éveiben a millennium előkészületeikor merült fel egy balatonvidéki múzeum alapítása,de az épület megvalósulására több mint 20 évet kellett várni.A belső munkálatok még tovább húzódtak ,így az első kiállítást 1935-ben nyították meg.1980-86 került sor az épület műszaki korszerűsítésére és felújítására.Jelenleg az új állandó kiállítás korszerű installációvala tárja elénk a Balaton múltját és jelenét.

Balatoni Múzeum

A védett feketefenyő sor,ahogy a helyiek hívják az Allé, feketefenyőkből telepített fasor 6,6 km hosszú és pontosan 600 db fenyőt ültettek egykor. Sajnos mára ebből sok kipusztult,néhol elég hiányos,de még most is impozáns látványt nyújt. A fenyősor a Festetics Kastélyt kötötte össze a Fenékpusztai majorsággal.A fasort az angol származású Hamilton Mária alapította 1880-ban,aki Festetics(II:)Tasziló hitvese volt és egykor lovagló-kocsizó útként funkcionált. A közelmúltban a város nordic Walcing útvonalat alakított ki az árnyas fák közt.

Feketefenyő sor

A Szendrey Júlia Emlékházat Petőfi hitvesének szülőházában alakították ki. Az Emlékház a keszthelyi Újmajorban,ma Szendrey telep,található.Szendrey Júlia 1828-ban született,az édesapja a Festetics uradalom tiszttartója volt.Szendrey Júlia maga is író és költőnő volt,de neve mégis Petőfi Sándor múzsájaként maradt fenn.A keszthelyi Önkormányzat 2009-ben újíttatta fel a házat,a Pannon Egyetem Georgikon kara pedig vállalta a Petőfi Irodalmi Múzeum által létrehozott kiállítás üzemeltetését..