BALATON-KÖR 12.TÚRA 2016.MÁJ.20.
BALATONFŰZFŐ V.Á. -ALSÓŐRS V.Á.
"Mikor az ember hónapokon keresztül vesződött fáradtságos munkával s a hétköznapi dolog prózája mellett elfeledte a szabadságot,a repülést,a természetet,költészetének milliónyi szépségével,akkor bizony kimondhatatlanul édes érzés egyszerre csak megindulni a vasúton s elhagyni a várost(ha az esetleg oly kedves,kellemes is mint a minő-Nagy-Várad)és szállni ,sietni ragyogóbb ég alá.erdőkhöz,vizekhez s föllélegezni végre a Balatonmellék üdítő tájain."
Részlet: Endrődi Sándor,Balatoni ég alatt c. művéből ,1884
A dolgainkban adódott rövid szusszanást kihasználva
Ígéret havának huszadik napján a Balaton -körtúra 12. szakaszát jártuk le Balatonfűzfő és Alsóőrs közt. A szakasz az előzetes tervek szerint 25 km-t és jóval több mint 700 m szintemelkedést ígért változatos helyszíneken,csodálatos panorámákkal és több látványos nevezetességgel. A túra tervezésekor sokat agyaltunk,melyik útvonalat válasszuk. Két alternatíva adódott,egyrészt a kiíró által ajánlott útvonal,másrészt Somogy ikonikus természetjárójának,barátomnak Hevesi Zoltánnak,
az általa bejárt útvonal a leírása. Zoli beszámolóit előszeretettel olvasgatom túráink tervezésekor,mert rengeteg hasznos tanácsot,tippet találok az általam kevésbé ismert területek bejárására vonatkozóan. Aztán mivel a kiírás viszonylagos szabadságot engedélyez az útvonal tekintetében,úgy döntöttünk,hogy mindkét változatot figyelembe véve egy harmadik verziót próbálunk ki,mely végig jelzett útvonalon halad,így is segítve az utánuk jövő teljesítőket az útvonaluk tervezésekor.
A mai napra az időjósok kitűnő,napsütéses időt jósoltak,melyet esetlegesen zápor szakíthat meg. Tehát előzetesen tökéletes körülmények vártak ránk a túránk során. Ez tökéletesen be is jött,csak egyszer szakította meg a gyönyörű időt egy rövid felhősödés és erősödő szélmozgás,de ez viszont pont jól esett,mert kicsit mérsékelte az erősödő melegedést.A kedvező körülmények következtében nyári szerelésben keltünk útra,én szerettem volna a
kockás rövid gatyómban menni,mivel még templomba sem készültünk a mai nap,de életem őrzője kategorikusan eltanácsolt ettől a tervemtől. Ugye szegény ember mit tud tenni,enged.
 |
| Balatonfűzfő v.á.. |
A szokásos hajnali kelést követően pár perccel hét után érkeztünk meg túránk indulási pontjához a már ismerős vasútállomáshoz Balatonfűzfőn.A szokásos cihelődés és az adminisztráció elvégzését követően negyed nyolc után pár perccel indult a mandula és megtettük az első lépéseket a
jelzéseken ,melyek a 71-es út melletti járdán vezetnek É-i irányba a város főutcáján. Balatonfűzfő bemutatásával ebben az írásban foglalkoztam,már,így most ettől eltekintek.
 |
| B.fűzfő nevezetessége:A Balatoni-Uszoda |
Sajnos nyitva tartó műintézmény most sem esett az utunkba ,így a reggeli bátorító és melegítő ezúttal is elmaradt. Úgy látszik lassan rá kell szoknunk,hogy hazulról hozottal küszöböljük ki ezt a hibát. Felemás érzésekkel haladtunk a város "kirakat" utcáján,mivel rengeteg elhanyagolt és elhagyott ház,üzlet váltogatta egymást. Sajnos amelyikben laktak vagy nyitva volt azok közül is soknak az állaga hagy kivetni valót maga mögött. Pedig a hivatalosságok azt szajkózzák,hogy dübörög az ország gazdasága. Látni lépten-nyomon...
 |
| No comment.... |
A friss erőnek és az aszfaltozott járdának köszönhetően csak úgy faltuk a métereket és pár perc alatt már el is értük a Fűzfő-Séd hídját,amin átkelve elhagytuk Alsófűzfőt és a város Fűzfőgyártelep részébe érkeztünk. Megkerültük a 71-es élénk forgalmát szabályozó körforgalmát és máris a sokkal szebb napokat látott NIKE Sporttelep kerítése mellett kapaszkodtunk tovább a
jelzések mentén .
 |
| A Fűzfői-Séd mellett |
Fűzfőgyártelep az egykori Fűzfő -puszta területén épült ki. Az építkezést az I.vh-t követően 1922-ben kezdték el,mivel ide telepítették át a magyaróvári lőporgyárat. A hadiüzemben a gyártás 1927-ben indult meg,de mivel a felépült erőműtelep kapacitását a lőporüzem nem merítette ki,így egy papírgyár létesítését határozták el. A Hazai Papírgyár Rt üzemében 1929-ben indult meg a termelés. 1928-ban a lőporgyár vezetése más vegyipari termékek gyártását is elhatározta,ezért a nevét Nitrokémiai Ipartelepek Rt-re módosította. 1923-ban kezdődött el a gyári lakótelep építése,melyet aztán folyamatosan bővíteni kellet az egyre nagyobb számban idetelepülő munkavállalók számára. Fűzfőgyártelep lakossága sokáig zárt közösséget alkotott,mert a hadiüzemet kiemelten védték és ennek köszönhetően többek közt zárt kerítés vette körbe. A telepen időközben fejlett szociális és sport létesítmények épültek,melyek gondoskodtak a dolgozók egészségügyi ellátásáról és szabadidejük színvonalas eltöltéséről.. A II.vh alatt a front közeledtével a német parancsnokság leszereltette a gépeket és azokat valamint a késztermékeket elszállította Németországba. Az élelmes szakemberek azonban amit csak lehetett elrejtettek,így a front elvonulását követően hamarosan újból megindulhatott a termelés. Ezt követően a Nitrokémia országos szintű nagyvállalattá fejlődött, a jóléti fejlesztések is tovább tartottak ,az elzártság is fokozatosan megszűnt ,így a telep bekapcsolódott az alakuló város életébe,annak szerves részévé vált.
 |
| Fűzfőgyártelep központ |
Elérve Fűzfőgyártelep központját, jelzéseink DNy-i irányban folytatódva emelkedtek tovább a hatalmas sporttelep kerítése mellett. Előzetesen kacérkodtunk a sporttelepen lévő Balatoni Csillagvizsgáló meglátogatásával,de a korai időpontban még zárva volt így kimaradt. Ugyancsak kívülről tudtuk szemügyre venni a Balatoni Bob és Kalandpark területét. A Balatoni Uszoda már nyitva volt ugyan,de oda meg nem megfelelően voltunk öltözve,így rövid lézengést követően újra nagyobb fokozatba kapcsoltunk és tovább indultunk az országúton,melyről a jelzéseink hamarosan az út mellett lévő parkerdőbe tértek és ott haladtak tovább a szépen kiépített sétaúton Szalmási-telep irányába.
 |
| A Nike Sportcentrum és a Csillagvizsgáló |
 |
| Balatoni BOB és Szabadidőpark |
A Fűzfői Sporttelep fejlett fedett és szabadtéri létesítményeknek ad helyet,a város sikeres sportélete több mint 70 éves múltra tekint vissza és Veszprém megye egyik sportközpontja alakult ki itt. A Balatoni (Nitrokémia) Csillagvizsgálót eredetileg 1967-ben avatták fel,aztán a virágzó éveket követően a rendszerváltás utáni években, a szűkölő forrásoknak köszönhetően állaga leromlott,melyet az Új Magyarország program keretében felújítottak.Azóta újból a város meghatározó nevezetessége és régi pompájában várja a csillagászat szerelmeseit. A Balatoni Uszoda,mely egyben Olimpiai Központ is 1982 -ben nyitotta meg kapuit. Az uszoda nemzetközi szintű versenyuszoda,melynek köszönhetően a létesítmény rendkívül népszerű a hazai és a külföldi úszók és vízilabdázók közt.Mára az Uszoda a régió meghatározó sport ,oktatási és rekreációs létesítményévé alakult.A Balatoni Bob Szabadidőpark 2001- óta áll nyitva az érdeklődők számára.A bob pálya mellett,mely egész évben várja a kikapcsolódni vágyókat,további lehetőségek várják az ide érkezőket. Így itt működik a Serpa Kalandpark és Paintballpálya is. A centrum felhőtlen szórakozást és kikapcsolódást ígér. A Szalmási-telepen az első lakásokat az 1920-as évek végén építették a gyártelep alkalmazottai. A terület Szalmási János Vörösberényi kocsmáros tulajdona volt,ki jó érzékkel felparcelláztatta és eladta a gyári vezetők és hivatalnokok részére. A területen ma elsősorban hétvégi és üdülő házak találhatóak.
 |
| A Szalmási-telepen |
Amilyen gyorsan beértünk Szalmási-telepre,ugyanolyan gyorsan át is robogtunk rajta és a településrész végén a jelzések jobbra ÉNy-i irányba hívtak bennünket. Pár öles lépést követően előbb a Részvény-erdő,majd a Hársas-völgy árnyas, hangulatos területén koptattuk bakancsaink talpát. Az elmúlt időszak csapadékos időjárásának köszönhetően az egyre dúsabb vegetáció,egyre több bogárat és szúnyogot termelt,így ezeknek a vérszívóknak egyáltalán nem vendégszerető marasztalása mellett kaptattunk egyre feljebb a kényelmesen emelkedő szekérúton. A jelzések ezen a szakaszon egyáltalán nincsenek sűrűn felfestve ,de kellő odafigyeléssel kitűnően követhetőek.Jó kilométernyi bandukolást követően elértük a Gyöngyök útját,melyet a 
nem szabványos jelzéseken követhetünk. Ezen a jelzésen lehetőség van a rövidítésre,de mi nem ezt választottuk,hanem megkerestük a jelzéseket,melyek szintén ennél a kereszteződésnél fordulnak el Ny-i irányba. Itt a jeleket jól elrejtették,csak hosszabb keresgélést követően vettük észre az alig látható ösvényt,mely a sűrű erdőbe vezetett. A jelzések,csak a tizedik.-tizenötödik fán jöttek meg,melyek a szekérútról egyáltalán nem láthatóak. Elérve ezt a kereszteződést a nagy hárs után rögtön balra kell térni,egy kis tűzrakóhely mellett és a sűrűben már a jelzések is meglesznek.
 |
| A Hársas-völgyben |
Továbbra is jobbára emelkedtünk a rendkívül bozótos növendék erdőben keresve a ritkás jelzéseket és jó ötszáz lépést követően egyszer csak megérkeztünk a Romkúti-völgyi útkereszteződésbe,ahol a befejezték pályafutásuk és ezeket a Balaton-felvidéki Kéktúra 
jelzései váltották fel. Ha a kereszteződésben jobbra fordulunk jó 500 m után egy egykori Római-villa nyomait érhetjük el. Mi most ezt kihagytuk,mert terveink szerint úgyis járni fogunk arra, és balra DK-nek fordultunk és a Megye-hegy oldalában koptattuk tovább a bakancsaink talpát.
 |
| Ösvény a sűrűben |
A kereszteződéstől a jelzések minősége és sűrűsége látványosan jobbra változott,így sokkal tempósabban tudtunk haladni az egyre szélesebb ösvényen. Az erdő sűrűsége is ritkult és ezzel a vérszívók száma is csökkent. Jó pár perces gyaloglást követően elértük a Megye-hegy platóját,melynek gyér növényzetű síkjáról pompás kilátás tárult elénk a környékről és déli irányban még a Balaton víztükre is meg-meg csillant.A kopár fennsík csenevész fái nem igazán tették lehetővé a jelzések látható elhelyezését,de a jelzésfestők ötletesen oldották meg a feladatot,így jelentősen megkönnyítették a tájékozódást. Elkezdtünk emelkedni a hegy 306 m-es csúcsa felé,de a -ok pár száz lépést követően balra,D-nek hívtak bennünket egy ligetes a Balaton-felvidékre oly jellemző feketefenyősbe.
 |
| A Megye-hegy platóján |
A túra útvonala itt ereszkedni kezdett a hegyről és a sziklás altalajon óvatosan,de sietősen szedtük a lábaink,hogy minél gyorsabban fogyjanak a méterek.Jó 1500 lépést követően kiléptünk az erdőből és felcsillant a Balaton kékes tűkre és előtte Balatonalmádi magasabb épületeinek a sziluettje.
 |
| Vörösberény fölött |
Innét a már kocsiúttá szélesülő ,köves ösvényen percek alatt elértük a 7217 sz. mellékút aszfaltcsíkját,mely Vörösberényből Veszprém irányába siet. Az útra kilépve délről a Balaton kékje vonzza magára a tekintetünk és pár lépéssel elérhetjük Vörösberény első ingatlanjait,de a túra útvonala nem erre a kézenfekvő cél felé tart,hanem a jelzések
É-nak fordulnak és a rendkívül forgalmas,ezért roppant veszélyes úton emelkednek tovább. Még szerencse,hogy alig 200 lépést kell megtenni rajta és a jelzések balra fordulnak a Sátor-hegy megművelt ,szőlővel tarkított parcellái közé. Előbb a kellemes emelkedőn felkapaszkodtunk a Sátor-hegy fennsíkjára,majd rövid szintbeli vonulást követően,a Határ-völgyi-kereszteződésben élesen balra fordultunk és elkezdtünk ereszkedni a Malom-völgy vadregényes területe felé.
 |
| Karám a Sátor-hegyen |
A fennsíkon "kézzel fogható" közelségbe kerültünk Szentkirályszabadja településéhez és annak Árpád-kori templomcsúcsához,hová túránk végén más dolgaink révén vissza fogunk térni.
 |
| Ez már Szentkirályszabadja |
A Malom-völgy Vörösberényben a Sátor-hegy és Vár-hegy meredek ,erdős lejtői közt húzódó terület. Nevét a völgyben fakadó,valaha bőséges vízhozamú Ferenc-forrás által táplált Berényi-Séden lévő malomról kapta. A Várhegy déli lejtőin a rendkívül értékes leánykökörcsin díszlik.A 
jelzésen egy kisebb kitérővel elérhetjük az Ember-sziklát,mely a Kő-hegy oldalában emelkedik.A vörösberényi Polgári Olvasókör 2005-ben egy táblát állíttatott a völgy tudnivalóiról,de ennek a táblának ma csak a hűlt helyét találni. Ugyanekkor építettek ki tűzrakó és pihenőhelyet,focipályával,melyek szintén lerobbant állapotban kerültek az évek folytán.
 |
| Bringaugrató a Malom-völgyben |
Belépve a Malom-völgy félhomályos területére,a jól járható ösvényen szaporáztuk lépéseink a hangulatos környezetben.Mivel a völgy a túramozgalom fényképes igazoló helyszíne is,így kerestünk egy alkalmas helyszínt és elkészítettük a fotókat,majd egy rövid szusszanást és frissítést követően a két hegy közti réten átvágva egy jól járható kocsiútra értünk,mely a Berényi-Séddel párhuzamosan fut a lakott terület irányába. Pár száz lépést követően elértük Vörösberény első házait és a település utcáin kanyarogva,követve a jelzéseket hamarosan elértük a jó fél órája elhagyott műutat.
 |
| A Malom-völgyi kiránduló centrum |
Vörösberény egy Árpád-kori település ,első írásos említése 1109-ben "Villa Zaarberin"néven történik.1297-ben a veszprémi káptalan szerzi meg birtokul,később pedig a veszprémvölgyi apácák kapták meg. A középkorban felváltva használták a Szárberény illetve Vörösberény nevét a falunak. A török hódoltság korában oszmán fennhatóság alá került a község . A XIX.sz-i filoxéria járványig a falu fő megélhetési forrását a szőlők adták,de miután a járvány kipusztította őket a falu fejlődése megtorpant és csak a XX.sz. harmincas éveiben nőtt tovább ,köszönhetően a fűzfői ipartelepek építésének.1970-ben Vörösberényt Balatonalmádihoz csatolták,így ekkortól önálló településként megszűnt létezni.
 |
| Erődtemplom Vörösberény |
A Balatonfelvidéki Kéktúra útvonala érinti Vörösberény legrégebbi és legjelentősebb nevezetességét ,az Árpád-kori Erődtemplomot. Így mi is követtük a jelzéseket és a forgalmas úton átkelve,egy lépcsősoron felmentünk a dombon található műemlékhez. Sajnos csak kívülről tudtuk szemrevételezni ,mivel a Tiszteletes Úr Veszprémben intézte a dolgait,így nem volt ki beengedjen minket. Nagy kár,majd legközelebb bepótoljuk.
 |
| Az árpád-kori templom bélletes kapuja |
A Balaton-felvidék egyetlen épen maradt erődtemploma a XI.sz-ban épült,román stílusban,később a gótika jegyeivel bővítve átépítették. Miután a falu lakossága a reformáció idején az új vallásra tért a templomot a reformátusok vették birtokba. Az elkövetkező években többször gazdát cserélt,de 1773 óta a reformátusok használják .A műemléki helyreállítását 1967-ben végezték el.
 |
| Az elhanyagolt kolostor |
Miután elmeritkeztünk a történelemben a szomszédos pékségben tartottunk egy hosszabb pihenőt,ittunk egy Coffeet,ettünk hozzá egy sóskiflit,majd tovább haladtunk a városrész másik nevezetességéhez a Loyolai Szent Ignác templom és Kolostor épületéhez. A Kolostor épületében egykor egy étterem működött,de mára már az is bezárt,így a kolostor elég elhanyagolt jelleget mutat.
 |
| Róm.kat.temp. Vörösberény |
A róm.kat. templomot a jezsuiták építették 1773-79 közt,miután előtte többször is eredménytelenül próbálták visszaszerezni az Erődtemplomot. Az épületet barokk stílusban építtette Buffleur Gáspár rendfőnök. A templom északi oldalához egy U alakú kolostort terveztek,de annak az utcai szárnya soha nem készült el.
 |
| Érkezés Almádiba-Almádiból |
Rövid nézelődést és fotózgatást követően folytattuk a tempós haladást a -
ok mentén,melyekhez időközben csatlakoztak a jelzések is. A jelzések előbb a Köves-hegy,majd a Lök-hegy utcáin emelkedtek,takaros,szépen rendben tartott porták közt. Érdekes,hogy bár egy település,de mégis tábla jelezte,mikor beértünk Balatonalmádi területére. Egy idő után az út vonalvezetése lejtésbe kezdett és beérkeztünk az üdülőváros XX.sz. elején épült patinás villái,üzletei közé. Az impozáns épületek igazi békebeli ,csendes üdülőhelyi hangulatot árasztottak.
 |
| A rég s a jelen |
Balatonalmádi nagy ütemben fejlődő ,forgalmas üdülőváros,töretlen fejlődésében nagy szerepe van a közeli nagyvárosnak Veszprémnek.Almádi környéke már a római korban is lakott terület volt,a Honfoglalás idején fejedelmi törzs szálláshelye. Első írásos említése 1082-ből datálódik. A középkorban elsősorban szőlőtermesztésből éltek a lakói,de a filoxéria járvánnyal ez a bevételi forrás megszűnt. Ugrásszerű üdülőhelyi fejlődése az 1908-1909-es vasútépítéseknek köszönhető,ekkor két vonal is érintette a területét(Győr-Alsóőrs ,Szabadbattyán-Tapolca).Kiemelt idegenforgalmi fejlesztése az 1960-as években kezdődött el. 1970-71 ben a nagyközséghez csatolták Vörösberény,Káptalanfüred és Budatava településeket,így jött létre a mai Balatonalmádi.1989-ben kapott városi rangot.Gazdaságát főként az idegenforgalom és az erre épülő szolgáltatások határozzák meg.
 |
| Balatonalmádi v.á. |
A kellemes környezetben jó hangulatban koptattuk a métereket ,elhaladtunk Almádi első,piciny kápolnája mellett és érintve a Piac standjait a Parkon keresztül beértünk a város mai központjába ahol a vasútállomás is található.
A Szent Margit kápolna,Almádi első temploma közadakozásból épült a Remete-patak partján 1883-ban. Érdekessége a fából készült huszártornya.
 |
| Szt.Margit kápolna |
Először átkeltünk a forgalmas 71-es út alatti aluljárón,melynek a falait egyedi kezdeményezés alapján nem grafitik,hanem helyi kötődésű profi és amatőr képzőművészek alkotásai díszítik,melyeket időről -időre cserélnek.A helyet nemes egyszerűséggel vasútARTjáróként hívják. A műveket kamerák védik a tisztességtelen szándékúaktól,a jelek szerint hatásosan. Egyedi ,követendő ötlet más települések számára is. Nézelődtünk az ötletes alkotások közt,majd a szépen felújított vasútállomás pénztárában beszereztük ítinerjeinkbe az igazoló pecséteket,egyből kettőt,mert a hivatalos kiírás szerint Almádi induló és cél állomás is egyben,de mi másképpen szakaszoltunk,így ezért halmoztuk az élvezeteket.
 |
| vasútARTjáróban |
Letudva a kötelező feladatokat visszatértünk a "Galérián" keresztül a központba,ahol megkóstoltuk a Balaton part egyik leghíresebb fagyiját az Amaretto fagyizóban. A jelentős hírnévhez jelentős árak is dukálnak,ennek ellenére folyamatosan sorban állnak a nyalni vágyók.
 |
| Itt mérik a Balaton egyik legjobb fagyiját |
Miután szénhidrát raktárunk jelentősen feltöltődött folytattuk a túrát és a jelzések mentén előbb a város sétálóutcáján ,üzletek,éttermek közt haladtunk ,majd jelzéseink a Dr.Óvári Ferenc utcára fordítottak bennünket és DNy-nak haladtunk tovább. Jó tíz perces komótos haladás,tengés-lengés közben érintettük a város I.vh-s Hősi Emlékművét,ahol egy rövid főhajtás erejéig mi is tisztelegtünk az elesettek előtt. Innét pár perc alatt elértük a város Plébániatemplomát .
 |
| Hősi Emlékmű B.almádi |
A Szemt Imre Plébániatemplom alapkövét 1930 .június 4.én rakták le és rekordgyorsasággal öt hónappal később ,1930.november 5.-én, fel is szentelték.A templom Medgyasszay István tervei alapján Erdélyi magyar stílusban épült fel.
 |
| Szt.Imre Plébániatemplom |
A templomtól pár lépést tettünk meg a Balaton-felvidéki Kéktúra útvonalán,majd a 
-ön ÉK-nek fordulva elhagytuk azt és a Dózsa Gy.,Budai Nagy Antal majd a Batthyány utcák meredek ,szuszogtató emelkedőin felkapaszkodtunk az egykori Wesselényi kilátóhoz,mely túránk egyik csúcspontjának ígérkezett és egyben fényképes igazoló hely is.
 |
| Az Óvári messzelátó |
A ma Óvári Messzelátóként ismert ,Balatonalmádi egyik jelképévé vált vörös homokkőből épült az 1900-as évek legelején. A kilátó Almádi hajdani szőlőhegyén,az Öreg-hegyen épült 220 m tfsz-en,gerendavázas technológiával és cseréptetővel fedve. Egyidőben Wesselényi kilátóként hívták,manapság a város egyik jótevőjének Dr. Óvári Ferenc ügyvédnek,mecénásnak a nevét viseli.A lerobbant állapotú kilátót az 1990-es években eredeti fényképek alapján állították helyre.
 |
| Panoráma a messzelátóból |
Mivel a kopár hegycsúcs eleve a környezete mögé emelkedik,nem kellett szószerinti kilátót emelni,így találóan hívják Messzelátónak az építményt. Miután felsétáltunk a felújított "messzilátó"térbe,először fel kellet emelni az állunk,mely az elénk táruló csoda végett leesett . Leírni nehéz a látottakat,ezt látni kell. A szemet először a panoráma középpontja a Fűzfői-öböl és a Keleti-medence vonzza magára,Kicsit távolabb a Kenesei- magaspart tűnik fel,amit a Sió-völgyének síkja vált fel,melyből jól láthatóan kiemelkednek Külső-Somogy dombos vonulatai.A Fűzfői öböl mögött a gyárak kötik le a szemet,de a Bakony közelebbi vonulatai is kivehetőek. Vörösberény házai,templomaira ránézni is élmény akárcsak a településrész mögötti Megye-hegyre és Vár-hegyre.
 |
| Kilátócsoki |
Felocsúdva az ámulatból elővettük gépeink és készültek a fotók,felvételek és fényképes igazolások. Ezután ettünk egy csúcscsokit,melyet ma kilátócsokinak neveztünk el,frissítettünk egyet,aztán megint átadtuk magunk a látvány gyönyöreinek.
 |
| Egy villa az Öreghegyen Almádi fölött |
Jó félórát töltöttünk a Messzelátóban,majd szedtük a cók-mókunkat ,megkerestük a 
jelzéseket és Dny-i irányba indultunk tovább. Előbb emelkedőn ,majd egy fennsíkon folytattuk a túrát épülő és gondozott szebbnél -szebb házak közt. Igaz,hogy ezek nagyon messze vannak a várostól,de a környezet és a panoráma mindezért bőven kárpótolja a tulajdonosokat. A harmadik-negyedik utcát követően kicsit távolabb kerültünk a házaktól és ligetes részen haladtunk,aztán megint visszatértünk a szélső ingatlanokhoz. Még mindig Almádiban jártunk. Aztán egyszer csak elértük a város szélső utcáját és jelzéseink jobbra ÉNy-nak hívtak bennünk egy vegyes erdőben. Ekkor már a Felső-hegy vegyes erdejében emelkedtünk egyre feljebb. A jelzések ugyan ritkán,de kis odafigyeléssel jól követhetően mutatták az irányt.Az emelkedő kellemesen tört egyre magasabbra,így tempós haladást tudtunk produkálni. Vegyes erdőben,néhol feketefenyők közt kanyarogtunk ,míg egy jobbos kanyar után leküzdve az utolsó emelkedőt elértük mai túránk legmagasabb pontját a Felső-hegy 321m-es tfsz magasságát.Itt mivel ma kilátócsokis napot tartottunk csak egy kis frissítőt vettünk magunkhoz,pótolva folyadék veszteségeinket.
 |
| A Felső-hegy csúcsán |
A csúcson egy geodéziai mérőtorony is található,melyre öles betűkkel van kiírva,hogy felmászni életveszélyes és tilos és mi szeretünk hallgatni az ilyen szabályokra és különben is jobb nem kisérteni a sorsot. A háromszögelési pontnál a balra D-DNy-nak kanyarodik,de a jelzést,mely egy jókora fán volt ,nem lehetett látni az dús aljnövényzettől ,így mivel jó nevelést kaptam, az úttörő ahol tud segít mottó jegyében kitisztítottam és láthatóvá tettem. Sajnos csak egy Viktorinox túlélő kés volt nálam,ami nem éppen a legalkalmasabb erre a célra,így hallgatni fogok kitűnő túratársam ,Mászógép,tanácsára egy rendesebb digics beszerzésébe fogok.
 |
| Tisztogatás |
E kis intermezzo után ereszkedésbe kezdtünk az erdőben,mely igaz,hogy az emelkedő nem volt vészes,azért jól esett. Jó negyedórás ereszkedést követően a jelzések útvonalát elzárták egy rakás törmelékkel,mivel időközben a terület magántulajdonba került,de az új tulajdonos gondoskodott a kerülőút kijelöléséről,saját beruházásban. Ilyet is ritkán tapasztalni,igaz,hogy a jelzések minősége hagy némi kivetni valót,de a szándék nagyon becsülendő.
 |
| Terelés |
A rövid terelést követően kiléptünk az erdőből és elértük a már Felsőőrshöz tartozó első szőlőket,hétvégi házakat. Különböző szőlőfajták neveit viselő utcákon (Muskotály,Oportó,Kékfrankos etc.)ereszkedtünk hol meredekebben ,hol lankásabban egyre lejjebb ,néhol vadregényes mélyútban. Mivel ezen a tájon még a szőlőhegyeken is szilárd burkolatú utakat találhatunk (coopyright by Hev) így tempósan ,már-már kocogva trappoltunk és így pár perc alatt elértük a Balatonalmádit Felsőőrssel összekötő 7218-as számú mellékutat,melyen jelzéseink jobbra hívtak bennünket,igaz csak pár lépés erejéig.
 |
| Mélyútban lefele |
Egy méretes információs táblánál D-nek irányítottak a jelzések és megkezdtük az emelkedést a Csere-hegyre. Pár jel után a jelzések elfogytak nem ismétlődtek,de elég egyértelmű volt az útirány,így a kocsival is használható töredezett betonúton emelkedtünk egyre magasabbra. A szakaszon néhol bekeményített az emelkedő és már majdnem a fülünkön kellett a levegőt,mikor szerencsére elértük a hegy gerincét és vele a Balaton-felvidéki kéktúra útvonalát. Itt balra DK-nek fordultunk és már csak pár lépés választott el minket következő állomásunktól a Csere-hegyi kilátótól,mely újabb fényképes igazoló pont is egyben. A kilátó aljában elköszöntünk a jelzésektől,melyek az Óvári Messzelátótól idáig vezetnek.
 |
| Irány a Csere-hegy |
A kilátót és gondnokházat eredetileg 1935-ben építették a 298 m magas Csere -hegyre, Padányi Gulyás Jenő tevei alapján és a gótika valamint a reneszánsz jegyeit viselte magán. A helyben bányászott ,permi vörös homokkőből készült épületet Horthy Miklós kormányzóról nevezték el.Ez volt a Balaton-felvidék első kőből épült kilátója,melyet ekkor 6,5 m magasra emeltek. A politikai változásoknak köszönhetően az 1950-es években Szabadság kilátóra keresztelték át. A kilátó a rongálásoknak és a karbantartás hiányának köszönhetően 1998-ra életveszélyessé vált ,ezért bezárták. Az alsóőrsiek megalapították a Kilátóért egyesületet ,mely 2001-re tudta megteremteni a feltételeket a felújításra. A Széchenyi-terv keretében még ebben az évben hozzá kezdtek a munkálatokhoz,de azok nagyon lassan haladtak és csak 2003-ban tudták újra megnyitni a látogatók előtt. A felújítás során a kilátót megtoldották egy 5 méteres fa magaslattal. A kilátóhoz egy kiállító épületet is toldottak,mely helyi művészeknek ad megjelenési lehetőséget. Az átadás után gondoskodtak az épületegyüttes 24 órás őrzéséről is. Az avatást követően az önkormányzat a kilátó nevét Csere-hegyi kilátóra változtatta.
 |
| A gondnoki lakás |
Először a kiállítóteremben néztük meg az amatőr művészek kiállítását,írtunk pár kedves szót a látogató füzetbe,majd "bevettük" a kilátó majd 12 m-es magasságát. Közben fényképezgettünk,elkészítettük az igazoló fotókat. Felérve a toronyba itt nem koppant akkorát az állunk mint nemrég . Innét is szép a kilátás,de mégsem éri el az imént látottakat. Jól láttuk a Balatont,a Keleti-medencét,Somogy dombjait,sőt szemünk meresztve még városunk jelképét is felfedezni véltük. A távolban feltűnt a Bakony jellegzetes vonulata is és Veszprém magasabb épületeit is felfedeztük a látóhatár végén.
 |
| Horthy Miklós(eredeti nevén) kilátó |
Leérve a kilátóból leültünk az egyik padra,hogy együnk pár falatot a hazulról hozottból,aztán bekaptunk egy kilátócsokit ,adtunk pár falatot a láncra vert kutyusnak is. Közben előkerült a gondnok is,kitől vettünk két képeslapot(80 Huf/db)így járulva hozzá a kilátó fenntartásához. Szóba elegyedtünk vele,kicsit diskuráltunk és frissítés után felkerekedtünk , a -on visszabattyogtunk az elágazásig,ahol balra,D-nek kanyarodtunk és belekezdtünk mai túránk utolsó szakaszába.
 |
| Ízelítő a kilátó panorámájából |
Előbb meredekebben,majd lankásabban ereszkedtünk a vegyes erdőben. Jó tíz perces haladást követően egy erdei pihenő után ideiglegesen elhagytuk a jelzéseket és a 
jelzésű Vöröskő-bánya tanséta útvonalára tértünk,mely újabb csodákat ígért.
 |
| Burkus láncon |
A Vöröskő-bánya tanséta egy felhagyott egykori bányagödörben található. A tanösvény napjainkra elhanyagolt állapotba került,így elengedhetetlenné vált a felújítása ,melyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és Alsóőrs támogatásával Pangea civil Egyesület kezdett meg 2015-ben. A Tanösvényen megismerhetjük a környék gazdaságát alapvetően meghatározó vörös homokkő kialakulását,hasznosítását.
 |
| Vörös homokkő-bánya |
Mivel a felújítások még tartanak,ezért információs táblák híján csak vizuálisan tudtuk szemrevételezni az egykori bányagödröt,ahol egy hagyományos magyar íjjal gyakorlatozó versenyzőt zavartunk meg edzés közben. Váltottunk pár szót,néztük egy kicsit majd tovább álltunk. Egy-két perc alatt egy újabb látványossághoz értünk,ahol egy pillanatra az az érzés kapott el,hogy az ókori Görögországba vagy a Római Birodalomba értünk.
 |
| Edzésnek nem rossz |
Az Alsóőrsi Amfiteátrum egy vöröskő -bányászatra használt kőfejtőből lett kialakítva helyi vöröskőből és betonból. Jelenleg nincs túl jó állapotban,de időközönként használják szabadtéri előadások tartására.
 |
| Az Amfiteátrum nézőtere |
Mivel a nézőtér tetejére értünk ,ezért a méretes lépcsőkön lebattyogtunk a nézőtér aljára,miközben bőszen kattintgattuk masináink. Az Amfiteátrumnál visszatértünk a jelzésekhez és folytattuk túránk. A színpadtól pár perc alatt elértük Alsóőrs első hazait a Gyerektábornál. Innét jó 500 lépéssel elértük az elágazót ,ahol mára végleg elhagytuk a jelzéseket,melyek ma jó hosszan vezettek minket és a jelzésű túraútra tértünk,mely a Somlyó-hegyre vezetett bennünket. Előbb a falu utcáin emelkedtünk,majd a jelzések a sűrű aljnövényzettel borított ösvényre hívtak.
 |
| A nézőtér a Balaton-felvidéki kékről |
Ahogy beléptünk az erdőbe a sűrű aljnövényzet megszűnt az ösvény jól járhatóvá vált,viszont elkezdett szigorúan emelkedni.Szerencsére ez az erőltetett menet alig pár száz méteren tartott és már fel is értünk a Somlyó-hegy csúcsára,ahol újabb fényképes igazolópontunk is volt.
 |
| Irány a Somlyó-hegy |
A Somlyó-hegy 228 m-es csúcsa Alsóőrs Ófalusi része fölé emelkedik. A hegy legmagasabb pontján az 1980-as években is állt egy tölgyfából épült kilátó,melyről talán a Balaton legszebb panorámája tárult a látogatók elé- A karbantartás hiányában a kilátó veszélyessé vált és 2013-ban bezárták. A terület tulajdonosa eredményes pályázatot nyújtott be a felújításra,a munkálatok 2014 őszén kezdődtek és a tavalyi év áprilisának végére át is adták az új épületet. Az új messzelátó 17,5 m magas ,hatszög alaprajzú, nyers fenyőfaszínű. A kilátó impozáns megjelenése szemet gyönyörködtetően sikerült,már az épület látása is élmény számba megy.
 |
| A Somlyó -hegyi kilátó a felújítás után ,napjainkban ..... |
Először a padok egyikénél megettünk egy kilátócsokit,ma az utolsót, kicsit frissítettünk és megvártuk még a toronyban lévő hölgyek leérnek,hogy ne zavarjuk őket. Mikor leérkeztek kölcsönösen köszöntöttük egymást,rögtön kiderült,hogy nem magyarok,hanem Svájc francia részéről érkeztek. Így megint mód adódott kissé megkopott francia tudásom pallérozására,de most segített a német is,így egy eléggé kevert,különös nyelven folyt a majd félórás beszélgetés. Közben kölcsönösen készítettünk egymásról pár képet és elköszöntünk egymástól. Ezután birtokba vettük a kilátót ,melyre felérve még a szavam is elállt,pedig ez nagy szó. Sikerült megkoronáznunk a mai napot, a látvány elképesztő. A mai nap és talán az egész Balaton körüli vándorlásunk legszebb látképre tárult elénk. Lehet,hogy ez utóbbihoz a körülmények tökéletessége is hozzájárult.
 |
| Alsóőrs a kilátóból |
Miután kiélveztük a látványt elkészítettük az igazoló felvételeket és tovább indultunk a -ön
Alsóőrs irányába. Meredek lejtőn ereszkedtünk pár percet és máris a Balaton egyik ékkövének első házai közé érkeztünk.
Alsóőrs a "Balatoni Riviéra" egyik legszebb települése,szemgyönyörködtető természeti közegben helyezkedik el,az Ófalusi rész a Somlyó -hegy lábára épült Árpád-kori település. A adottságait kihasználva az Ófalu utcái teraszosan helyezkednek el,és ereszkednek a Balaton irányába. Első írásos említése 1200-ban történik. Okleveles források megőrizték,hogy 1301-ben a bakonybéli apát eladta Alsó-és Felsőőrsi szőlőjét,mert az ottani jobbágyaik annyira elszegényedtek,hogy nem bírták folytatni a gazdálkodást. Ezt az elszegényedést a környék rettegett rablóurainak(Csák nembéli Márk fia István,Cseszneki Jakab és fiai) garázdálkodása okozta. A középkorban a környék királynéi birtok volt,ez idő tájt vette kezdetét a vörös homokkő bányászat.Az Oszmán hódítás sem múlt el nyomtalanul a község történetében,1570-ben Bornemissza János pápai várkapitány a Suhogóban csapott össze a török sereggel. A török hódoltság idején a faluban kettős adózás folyt,ennek egyik emléke a falu leghíresebb műemlékén érhető tetten.Az 1900 -as évek elején épülő vasúthálózat (Szabadbattyán-Tapolca,Győr-Alsóőrs) építése hozta el a falu számára a fejlődést.Rövidesen kialakult a fürdőélet,fürdőegylet is alakult. Az első villák egyikét Endrődi Sándor költő építette,aki ha tehette ebben a villában lakott. A költő sokat tett a falu és a balatoni vitorlázás felvirágoztatásáért. A falu fő bevételi forrását a határában üzemelő vörös homokkő -bánya adta,nagyrészt ennek tudható be,hogy a faluban és a környéken sok vörös köves épület és kerítés van a . A falu ma elsősorban az idegenforgalomból él,rengeteg panzió,szálloda és vendéglő található itt. A községben található a Balaton egyik legkedveltebb és legszínvonalasabb lakókocsis kempingje,ahol már hosszú évek óta rendezik meg a Harley-Davidson találkozót,idén már 17.alkalommal kerül rá sor. Az Open Road Fest alkalmával számos nívós zenei esemény is megrendezésre kerül hazai és világsztár rock együttesek fellépésével.
 |
| Ref.templ. Alsóőrs |
Mi a Somlyó-hegyről az Ófalu felső teraszára(utcájára) érkeztünk meg legelőször. A falu lépcsőzetes elrendezése nem szokványos Magyarországon,alig néhány példát találni rá. Az ősközség számos,lélegzetelállító csodával ajándékozza meg a látogatót. Egy élményt jelent az ódon utcákon a sétálgatás,nézelődés,az ember egy picit visszacsöppen a régmúlt falusi világába. Mi először az Árpád-kori gyökerekkel rendelkező Református templomot vettük szemügyre,szerettük volna belülről is megnézni értékes mennyezeti festményeit,de a lelkészlakásból senki nem jött ki,hiába kopogtattam.
 |
| Ősi házak felújítás után |
A Református templom eredetileg a tatárjárást követően épült(1260) román stílusban,később gótikus,majd 1788-ban barokk elemekkel bővült. Értékesek a déli oldalfalán található középkori festésnyomok és a XVIII.sz-ban készült kazettás mennyezeti festései. A templomot először a katolikusok használták,majd a reformáció idején a kálvinisták vették birtokba és használják a mai napig.Legutolsó felújítására 2000-ben került sor.
 |
| A ref.templom bejárata,a háttérben az eredeti bélletes kapu |
Mivel hiába próbálkoztunk a belső látogatással,így csak kívülről vettük szemügyre a páratlan emléket. Tisztelegtünk a déli oldalfalon elhelyezett I. és II.vh-s áldozatok emléke előtt. A vörös homokkőből készült emléktáblát 1928-ban avatták és a következő,elgondolkodtató szöveg olvasható rajta:
"Honért mentek harczba szállni.
Most már Isten katonái."
Ezt követően a szépen felújított és gondozott régi,nádfedeles házak közt a következő szintre(utcára) ereszkedtünk ,ahol a falu leghíresebb nevezetessége található a Török-ház.
 |
| A Török-ház udvarán |
A Török-ház Alsóőrs legjelentősebb látnivalója az ország legrégebbi kisnemesi kúriája,melyet a turbánszerű kéményéről neveztek el Török-háznak.A gótikus stílusjegyeket magán viselő udvarházat az 1400-1500-as évek fordulóján építette a tulajdonosa a Prépost Család.A ház szerepel az épített értékek európai lajstromában.
 |
| A Török-ház távolabbról |
A ház udvaráról lélegzetelállító panoráma tárul a nézelődő elé a Balatonról,a Fűzfői-öbölről és Somogyországról. Az élményt pontosan írja le egy tájékoztató,mely a kezembe került és sajnos az ídézet eredetét nem sikerült kinyomoznom:
"A vízre bámulok.Nyugalma mélyen elmerít.Ősmisztikumba olvadó e fény,e csend.
Bilincsbe verten ámulok"
A Török-háztól aztán megkezdtük az ereszkedést a Balaton felé. Ahogy haladtunk lefelé egyre modernebb és újabb házak épületek közt haladtunk,de ezek mindegyike példaértékűen gondozott, Így ezek is méltán teszik Alsóőrsöt a Balaton egyik legpatinásabb településeinek egyikévé. Bennünket is lebilincsetl és megkapott a falu kisugárzása,miliője ,egyik kedvenc településünkké vált,ahova még érdemes visszatérni.
 |
| A Szt.István utcán |
 |
| Alsóőrs régi vasútállomása |
A hosszú és végig lejtős Szt.István utcán ereszkedtünk le a régi vasútállomás épületéig.Innét átslattyogtunk az új állomáshoz,ahol beszereztük mai napunk utolsó igazoló pecsétjeit. Sajnos a kiszemelt vonat öt perccel érkezésünk előtt húzott el,a következő pedig csak két óra múlva jött,így stoppolásra adtuk a fejünk,mellyel szerencsénk volt. Előbb egy fiatal pécselyi tanát vitt el minket Almádiig,majd onnét egy a fővárosba tartó taxis a Fűzfőn hagyott autónkig. Beszélgetés közben kiderült,mindketten szívesen túráznak,így ezért is vettek fel szívesen bennünket. Köszönjük!
 |
| Motoros emlékmű az új állomás előtt |
Hazafelé tartva még pótoltuk elvesztett energiakészleteink és közben kiértékeltük a mai napot. Felejthetetlen túranapon vagyunk túl,mely során több eddig általunk kevésbé ismert települést érintettünk,azoknak számos értékes és érdekes látnivalójával. A mai nap a csodálatos panorámákról szólt,melyek kitörölhetetlenül égtek emlékezetünkbe.Megtettünk majd 25 km-t ,miközben mind felfele ,mind lefele 730 m szintet tudtunk le. Nagyon jól éreztük magunkat és egymást a mai túra mindeképpen a Balaton-kör egyik kiemelt szakaszává vált részünkre.
Hazaérve egy üveg BB félszáraz pezsgővel jutalmaztuk meg magunkat.
 |
| Jutalom |
Térkép és szintrajz :
jelzéseken ,melyek a 71-es út melletti járdán vezetnek É-i irányba a város főutcáján. Balatonfűzfő bemutatásával ebben az írásban foglalkoztam,már,így most ettől eltekintek.
nem szabványos jelzéseken követhetünk. Ezen a jelzésen lehetőség van a rövidítésre,de mi nem ezt választottuk,hanem megkerestük a 
jelzései váltották fel. Ha a kereszteződésben jobbra fordulunk jó 500 m után egy egykori Római-villa nyomait érhetjük el. Mi most ezt kihagytuk,mert terveink szerint úgyis járni fogunk arra, és balra DK-nek fordultunk és a Megye-hegy oldalában koptattuk tovább a bakancsaink talpát. 
jelzésen egy kisebb kitérővel elérhetjük az Ember-sziklát,mely a Kő-hegy oldalában emelkedik.A vörösberényi Polgári Olvasókör 2005-ben egy táblát állíttatott a völgy tudnivalóiról,de ennek a táblának ma csak a hűlt helyét találni. Ugyanekkor építettek ki tűzrakó és pihenőhelyet,focipályával,melyek szintén lerobbant állapotban kerültek az évek folytán.
-ön ÉK-nek fordulva elhagytuk azt és a Dózsa Gy.,Budai Nagy Antal majd a Batthyány utcák meredek ,szuszogtató emelkedőin felkapaszkodtunk az egykori Wesselényi kilátóhoz,mely túránk egyik csúcspontjának ígérkezett és egyben fényképes igazoló hely is.
jelzésű Vöröskő-bánya tanséta útvonalára tértünk,mely újabb csodákat ígért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése