2017. január 28., szombat


  FK-TV     1.TÚRA       2017.JAN.16.

                               KEREKI- KŐRÖSHEGY




  "....Kifogy az út a lábam alól.
Akkor is megyek, ha nem akarok!
Ha nem kísér senki utamon.
Arcom mossa eső és szárítja a szél..."

                                          Bikini együttes:Közeli helyek(részlet)  vers:Dévényi Ádám







                                                             Az év végi -év eleji őrület lecsengését követően legutolsó túránk után pont egy hónap elteltével,Fergeteg havának tizenhatodik napján húztunk újra bakancsot és túráztunk egyet. A félben lévő mozgalmak soron következő szakaszai vagy túl hosszúak még,hogy ezeken a rövid napokon teljesítsük őket,vagy túlságosan messze esnek egynapos bejáráshoz.

                                  Az elmúlt napokban esett egy kis hó és az időjárás egyéb tényezői sőt még elfoglaltságaink is  lehetővé tették egy igazi téli,havas túra tervezését. Sokat törtük az okos buksink,hogy merre induljunk el,aztán a fiókomban találtam két , már régóta ott porosodó igazolófüzetet,melyek a Fejérkőtől -Tündérvölgyig mozgalomnak az ellenőrzésére szolgálnak.Utána néztem a világhálón és megdöbbenve láttam,hogy a túramozgalmat átalakítják és a régi változat megszűnik,de a még kint lévő füzeteket ez év végéig elfogadják.Nosza akkor itt az alkalom,hogy belevágjunk szűkebb pátriánk mozgalmának a teljesítésébe. Mivel a  télies,havas túrákon nehezednek a feltételek,így igazán nem terveztünk be semmilyen távot,úgy voltunk vele,hogy majd meglátjuk mennyit tudunk lejárni és ha fáradunk vagy rosszabbodnak a körülmények abba hagyjuk a túrát a legközelebbi lakott helyen. Végül is kicsivel több mint 20 km-t sikerült megtennünk több mint 400 m szintkülönbséget letudva Külső-Somogy dombjai közt.

Fejérkő-vára télen

                            Az időjárás felelősök mára csendes,napsütéses télies időt ígértek,napközben is mínusz hőmérséklettel.Ez a jóslat be is vált,csak a dombok gerincén voltak kellemetlenebb feltételek,ahol metsző szél fogadott bennünket. A hideg és tiszta levegő végett csodás látképekre számítottunk,de sajnos ez nem jött be ,mert a levegő elég párás volt ami  a látótávolságot jelentősen  korlátozta,így a várt élmények elmaradtak.Ruházatunk a  jól bevált polár - aláöltőzőből , polár- pulcsiból és síkabátból állt,melyek kombinációja tökéletesen védett a mínuszoktól,a dombok mászása közben helyenként még sok is volt.


                              Mivel semmilyen konkrét útvonalterv nem készült,így szokásainktól eltérően ma csak fél kilenc környékén indultunk hazulról és családi taxit igénybe véve jutottunk el a mozgalom kezdőpontjára Kerekibe,ahol a  Dózsa Gy. utca sarkán a  Piros rom turista jelzés jelzésnél szálltunk ki a jó meleg autóból a röpködő mínuszok közé és csaptunk bele a lecsóba.Az autó hőmérője ekkor -5 °C -t mutatott.


                               A Fejérkőtől-Tündérvölgyig mozgalom a Balatonföldvári kistérség természeti kulturális értékeivel ismerteti meg a teljesítőket.A túra jelentős részen beépített lakott területen vezet a Balaton partján,de azért van lehetőségünk megismerkedni a kevésbé ismert Külső-Somogyi dombság magaslataival,erdeivel is. A túrák közben Somogy három legmagasabb pontja közül kettőre eljuthatunk,kevésbé frekventált falvakban ismerkedhetünk a térség  néprajzával ,nevezetességeivel.A túra távja nagyjából 80 km,ami alatt cca. 1300 m. szintkülönbséget kell leküzdeni. Az útvonal során 13 ellenőrző pontot kell érinteni,ahol kódokat találunk,melyeket az ellenőrző füzet un. mátrix kockáiba kell berajzolnunk.A  mozgalmat a Szántódon működő Szent Kristóf Természetjáró Egyesület hozta létre és tartja karban ,illetve végzi a teljesítés ellenőrzését.

                             
A rajt Kerekiben


                          A már ismert Kerekiben az említett utcán vágtunk neki a mozgalom teljesítésének.Az emelkedő utcán tempós léptekkel haladtunk a faluhoz tartozó Amáliapuszta irányába Piros rom turista jelzésa jelzéseket követve.Pár perc trappolás után elértük a Czikó-pihenőt,ahonnét a Fejérkő-várához tartó kirándulók többsége indul a romok felé. A pihenőnél mi is megálltunk és magunkra öltöttük a folyékony télikabátot,melyet a már otthon feltankolt laposból hörpintettünk ki.


A Vár-hegy felé


                            Kerekiről és Fejérkő váráról ebben a beszámolómban  már bővebben írtam,így nem bocsátkozom ismétlésbe,akit érdekel elolvashatja a linken.



"Csendélet" Czikó-pihenőnél



                           Miután lelkünk kellemesen átjárta a finom szilvórium  neki láttunk a Várhegy  283 m-es csúcsának a bevételéhez.A hegy aljához szikrázó napsütésben ,jéggel borított ösvényen értünk el,ahol már az első méterek megtételét követően egyszerre kezdtünk rá a hazai Rock and Roll apostolának slágerére ,melyet egészen a csúcsig "harsogtunk".  Ezúttal nem a rövidebb,de lényegesen nehezebb útvonalat választottuk,ma ez életveszély lett volna,hanem a kijelölt turistaúton battyogtunk fel a várig a téli erdőben. A romokhoz az elmúlt napokban többen mehettek fel,így az ösvény ki volt taposva és a tegnapi nap olvadásának hatására kellően lefagyott állapotban volt. Tehát nem volt épp leányálom ez az alig ötszáz méternyi emelkedő,többször ki kellett lépni az ösvényről és inkább a bokrok közt haladtunk a hóban-ott legalább nem csúszott.


Prost!

                            Mivel már többször jártunk a várban ,így ahhoz most nem tértünk ki,csak a távolból készítettünk pár képet róla. Így távolról most gondozottabbnak tűnt a környéke ,mint legutóbbi ittjártunkkor.Így elérve a várhoz tartó leágazást D-DK irányába fordultunk és emelkedtünk még pár métert a széles ösvényen a hegy gerincéig,ahol hullámvasútazva haladtunk tovább.


Kapaszkodás

                           Erre felé már nem voltak nyomok ,így magunknak kellett kitaposni az ösvényt amin tovább haladtunk. Én mentem elől,hogy utat törjek,de mivel túl nagyokat léptem,ezért kedvesem nem tudott a nyomaimba lépni,ezért mindketten élveztük a "szűzhavazás" bizsergető érzését. Amilyen élvezetes érintetlen hóban gyalogolni ,ugyanolyan nehéz is. Normál túrához képest majd dupla energiát emészt fel minden lépés,viszont nagyon élveztük.


Vadnyomokon

                              Majd kilométernyi törtetés után elértük utunk első ellenőrző pontját,mely a Piros rom turista jelzés és Z.gif turistautak kereszteződésében található. Sikeresen leolvastuk az ellenőrző kódokat,készítettünk igazoló fotót ,majd a havas hegygerincről is készítettünk pár felvételt és rátértünk a Balatonszemesről Kőröshegyre vezető Z.gif turistajelzésre,melyen mai túránk további részét kell megtennünk . Az első pár száz méter után szembesültünk vele ,hogy a mozgalom miért is áll átszervezés alatt. Ugyanis a jelzések elég elhanyagolt állapotban leledzenek,nagyon ritkán követik egymást,így tapasztalat ,segédeszköz nélkül egyáltalán nem követhetőek. Ez a mai szakaszra végig igaz volt,csak a lakott területeken javult a helyzet, ott példásan követték egymást. Bár az igazsághoz hozzá tartozik,hogy útvonal irányváltozásánál az esetek nagy részében volt valamilyen útjelző tábla,bár ezek közül nem egy ki volt törve és vagy a földön hevertek,vagy valaki kitámogatta őket egy fához. Mindenesetre mi kimondottan élveztük ezeket a körülményeket,így legalább kicsit dolgoztatnunk kellett agytekervényeinket,kicsit visszaugortunk az időben. Helyismeretünknek köszönhetően sehol nem kellett segédeszközt igénybe vennünk,mindenhol megtaláltuk a helyes irányt,bár nem mindig a kijelölt úton értünk el egy-egy résztávhoz.Az útjelzéssel a továbbiakban nem foglalkozom,mert ezek a megállapítások majd végig igazak voltak,kivéve amikor aZ.gif  és a P.gif sáv együtt haladt a Jaba -patak völgyében,mert azon a szakaszon példás volt a jelzettség.



I. ellenőrző pont

                               A kereszteződésben keletnek fordultunk és rögtön elvesztettük a jelzéseket,így elérve a domb gerincét egy kiakasztható villanypásztornál beléptünk egy legelőre,melyen toronyiránt leereszkedtünk a Kőrőshegy-Pusztaszemesi völgybe.A rét nyíltabb részén kitűnő látkép tárult elénk a Kőröshegyi-völgyhídról  a Balatonról és az északi partról. Bár a párás levegő miatt korlátozott volt a panoráma. Többször átbújtunk a villanypásztor szalagjai alatt,mire egy karámnál leértünk a völgy talpához,a birtok végéhez,ahova a kutyák veszett csaholása végett a gazda(asszony) is megérkezett.



Téli panoráma az ep.-tól

                              Először ránk szólt,hogy ez magánterület ám,de mikor elmondtuk,hogy mi csak turisták vagyunk, itt ereszkedtünk le a hegyről ,de mindenhol visszaakasztottuk a villanypásztort ,megenyhült és élénk beszélgetésbe elegyedett velünk.


Pusztaszemes-Kőrőshegyi völgy a Völgyhíddal


                              Miután elköszöntünk tőle,átkeltünk a Kőröshegyi Séd -patak keskeny medre fölött és elértük Pusztaszemes északi részét,ahol délnek fordultunk a falu házai közt trappoltunk tovább a rendkívül hosszú Kossuth utcán.


Kőrőshegyi-Séd

                               Pusztaszemes a Külső-Somogyi-dombság területén a Körőshegy-Pusztaszemesi völgyben található. Földrajzi(vízrajzi) érdekessége,hogy völgyi-vízválasztó,mivel területén egymástól nem messze két patak is fakad. Északnak a Kőröshegyi-Séd folyik,míg délnek a Jaba -patak igyekszik célja felé. Nevének eredete valószínűleg a gyepüvédő őrszemek nevéből ered. Első írásos említését 1229-ben olvashatjuk II.András oklevelében.A török defterek adójegyzékében eleinte még szerepel,de később lakatlanná válik. A XVIII.sz. elején népesítik újra német telepesek,a terület földbirtokosa a Széchenyi Család volt.Római katolikus templomát 1860-ban szentelték fel Szent Vendel tiszteletére.



Néma főhajtás

                               Majd másfél km-t koptattuk az aszfaltot,mire elértük a falu központját ,ahol a Szent Vendel róm.kat.templom és a Községháza is található. Közben egy néma főhajtással megemlékeztünk a falu hőseiről a templom előtt található Hősi Emlékműnél.

                              A központtól elértük a Z.gif jelzéseket,melyeken balra Keletnek fordultunk,majd pár lépés megtételét követően felvettük újból a déli irányt és a Jaba-pataktól pár méternyire haladtunk tovább és egy jó darabon követtük a patak folyás irányát.



A Jaba-patak hídja

                             Elhagyva a falut ,majd egy majorsági épület után nyílt terepre értünk,ahol egy keréknyomban próbáltunk haladni,de ez csúszott is és,hogy mindig a nyomba tudjunk lépni ezért szorosan  össze kellett zárni a lábunkat. Így mogyorómorzsoló és muffszűkítő üzemmódban  haladtunk. Egy idő után ez már kezdett fárasztó lenni,így kiléptünk inkább a nyomból és a hótaposást választottuk .


Monoton caplatás 

                            A falutól másfél kilométerre balra kanyarodtunk és hatalmas szántók közt ,nyílt terepen haladtunk előre a Jaba-patak bal partján,bár magát  a patakot egy pillanatra sem láttunk,mert az tőlünk pár száz méterre folydogált.Magaslesek,körbe zárt területek közt hullámvasútazva értük el a DDP nyomvonalát,ahol a következő ellenőrző pontunk is volt.


II.ellenőrzőpont

                             A kereszteződésben már messziről virítottak a Z.gif   és P.gif jelzések ,odaérve azonban hirtelen nem láttuk a mozgalom kódját. Alaposabb körülnézés után vettük észre,hogy a földön hever egy kidőlt útjelző és azt megfordítva előtűnt a kód is. A biztonság kedvéért a közelben egy fára is felszokták festeni a kódokat,de itt azok már annyira elmosódtak,hogy olvashatatlanok voltak.

                           Sikeres kódolvasás,fényképezés után frissítettünk ,a laposból melegítettünk majd tovább álltunk a fonódó jelzések mentén. Pár száz méteren tökéletes jelzések mellet haladtunk,majd ahol a P.gif elfordult jobbra Zala irányába  mi is irányt változtattunk és ÉNY irányba fordultunk és  a nem létező Z.gif sávok mentén megkezdtük a kapaszkodást a Bálványos fölé magasodó dombhátra.


A Jaba-patak völgy távolból

                          Meredek emelkedőn kaptattunk,melyen most a tíz centi hónak köszönhetően elég nehezen haladtunk előre.Lassan fogytak a méterek,de a fáradságért kárpótolt bennünket az elénk táruló havas panoráma,mikor felértünk a gerincre. Egykor fás, bokros rész volt itt,de a közelmúltban tarvágás volt,melynek nyomait még ma is láttuk.


Behavazott Bálványos

                          A gerincen az élénk szél ellenére megálltunk pár percig megcsodálni a látképet és fotózni,filmezni. Előttünk hullámoztak Külső-Somogy dombjai,melyeket most fehér lepel borított,a völgyben pedig Bálványos hófödte háztetői és füstölgő kéményei színesítették a látómezőt.Idillikus téli hangulatot árasztott a látvány.  Mikor már dideregni kezdtünk, észbe kaptunk,hogy jó lenne tovább állni.

                        A gerincen "bukdácsoltunk" még egy darabig,majd elértünk egy szekérutat,melyet már letapostak,így azon haladtunk tovább.Igaz,hogy a havat nem kellett tovább túrni,viszont a lefagyott keréknyomok ezzel arányosan váltak síkossá.


Gerincvándorlás

                         A szekérút mélyútba váltott és löszfalba vájt pincék sora mellett értük el Bálványos főutcáját a Kossuth L. utcát. Pár száz méter után elértük a Zöld Macska névre keresztelt műintézményt ,ahova azon melegében be is tértünk kicsit melegedni és megpihenni. Becsaptunk volna egy forralt bort,de ennek hiányában be kellett érnünk egy kis lélekmelegítővel,s egy seritallal(Vörös csillagossal).


Ereszkedés Bálványosra

                          Bálványos a Külső-Somogyi dombság egyik völgyében fekszik ,Somogy harmadik legmagasabb pontjától a Gyugy-háttól délre. Nevének eredete a bálvány(kőoszlop,határkő) szóból ered,ami arra utal,hogy a falunak valamilyen oszlop a nevezetessége .A település környéke már a Honfoglalást megelőzően is lakott volt.A legenda szerint Bálványos Koppány megmaradt seregének adott menedéket.Első írásos említését 1001-ből olvashatjuk a pannonhalmi apátság alapítólevelében.Birtokosa volt a Pannonhalmi Apátság,a Lőrinte nemzettség  majd a székesfehérvári káptalan is. 1358-ban már a tihanyi Apátság birtokaként találkozhatunk vele. Száz év elteltével a nagy-pói Bálványosi Család és a fehérvári János lovagok gyakorolják a kegyúri jogokat.A török korban az enyingi Török János birtoka volt,majd a török zakaltása végett a lakosság száma megcsappant és csak a XVIII.sz-ban indult fejlődésnek újra a falu.Az 1848-49-es szabadságharcot követően a bécsi Satzger Család tulajdonába kerül,kik majorságot és kastélyt is építtetnek a faluban.Egyes források úgy tartják,hogy itt nyílt meg Somogy Vármegye első óvodája 1866-ban.A XX.sz. elején a református többségű lakosság létszáma több mint 1300 fő volt.A vadban gazdag  környék az 1920-as évektől  Horthy Miklós kedvelt vadászterülete volt. Elzártsága és a szocialista koncepció végett a II.vh-t követően lélekszáma erős csökkenésnek indult,ma körülbelül 500 lakója van.



Eresz alatt...


                           "Bányoson" több volt cimborám és egykori  munkatársunk lakik,lakott,így a kedves kocsmárossal volt miről beszélni,gyorsan szaladt az idő és csak jó félóra múltán folytattuk túránk. Elhaladtunk a falu intézményei,bevásárlóközpontja mellett. Elértük a Szent Gábor angyal tiszteletére felszentelt róm.kat.templomot és a mellette található Hősök Emlékművét,melynél egy rövid főhajtás erejéig mi is elidőztünk.


Róm.kat.temp. Bálványos

                            Nemsokára elértük egykor  az iskolának és a könyvtárnak   helyet adó kastélyszerű épületet.Az "iskolától" pár lépés múlva a meredek Béke utcán folytattuk túránk. A megolvadt majd újra lefagyott aszfalton mindketten mutattunk be pár leszúrt tripla Rittbergert és Lutzot ,melyeket követően óvatosabbra vettük a figurát és inkább topogtunk,mint haladtunk.


Néma főhajtás

"Szellemiskola"


                            Elhagyva a falu utolsó házait a Felső-hegy szekérútján próbáltuk követni a nem létező Z.gif jelzéseket és inkább megérzésre hagyatkozva haladtunk,aztán mikor elértünk egy bekerített telekhez,melyen egy jurta állt,láss csodát megint csak előkerült egy útjelző oszlop. Innét egy letisztított zuzalékos úton értük el a Bálványosi bekötőutat,ahol jobbra fordultunk és az országúton emelkedtünk Somogy harmadik legmagasabb pontja (Gyugy-hát 312 tfsz) felé. A fárasztó hótaposás után most kimondottan jól esett az aszfaltkoptatás és legalább tempós sebességbe tudtunk kapcsolni.


Havaskodás


                                Ezen a nyílt szakaszon aztán a komfort érzetünk is kezdett csökkenni,ráadásul a szél is kellemetlenül fújt és már a fáradtság jelei is kezdtek mutatkozni mindkettőnkön. Ezekért a kellemetlenségekért azonban a korlátozott,de lenyűgöző panoráma kárpótolt valamelyest bennünket. Alattunk futott az M7 aszfaltcsíkja a Kőröshegyi-Völgyhídra,érdekes látvány így felülről ez a vasbeton "szörny".


Felső-hegyi jurta
                             



                         Kőröshegyi-völgyhíd Magyarország leghosszabb hídja,a Balatonnal párhuzamosan fut ,Zamárdit és Balatonszárszót köti össze.2007 augusztusában adták át a lenyűgöző méretű viaduktot.





Panoráma a Gyugy-hátról


                                 A sztrádáig azonban nem mentünk el,mert előtte egy szervizútra kanyarodtunk és egy vadátjárón haladtunk át a forgalmas autópálya fölött. Innét már letaposott úton érkeztünk meg következő ellenőrző pontunkhoz ,az Ágasvári pihenőhöz,ahol a Z.gif  és  a Sárga kereszt turista jelzésturistautak találkoznak.

                           
M=

                                 A pihenőnél megkerestük a kódokat,lerajzoltuk őket, fotóztunk egyet ettünk pár falatot a hazulról hozott elemózsiából és megterveztük a hogyan továbbot. Két lehetőség volt,hogy a -Sárga kereszt turista jelzéson folytatjuk a túrát és még megyünk vagy  hét kilométert Szántódig vagy a Z.gif -on(?) leereszkedünk Kőröshegyre(cca 2,5km) és befejezzük a mára.  Mivel már jócskán elegünk volt így az utóbbit választottuk.




Ágasvári pihenő-  III.ep.

                                A Cser-hegyről a Kiserdő-dűlőn keresztül ereszkedtünk le Kőröshegyre ,ahol a focipályánál lyukadtunk ki,ahol aztán újból előkerültek a Z.gif jelzéseink.Innét már aszfaltos mellékutcán trappoltunk ki a Kaposvári útig amelyen É-nak fordultunk a központ irányába.


Kőrőshegy és a Balaton a pihenőtől

                                Kőröshegy a róla elnevezett völgyben fekszik a Külső-Somogyi dombság lankái közt,nevét valószínűleg a kőrisfáról kapta.Régészeti leletek tanúsága szerint a környék már az őskortól lakott volt.. Oklevelek először 1082-ben említik,ekkor Szent László a veszprémi káptalan birtokai közé sorolja. Később a pannonhalmi apátság érdekszférájába kerül és a rend somogyi jobbágykormányzóságának a székhelye lett. A XIV.sz. végétől királyi birtok,melyet Luxemburgi Zsigmond a Péczelnembeli Marcali Miklósnak és testvérének adományozta.A XV.sz-ban a Báthoriak birtoka, a török megjelenése előtt mezőváros volt. Virágzó ferences kolostorát a szerzetesek a hódítók megjelenésével hagyták el.A hódoltság alatt sem néptelenedik el a törökkoppányi szandzsák egyik nahie székhelye volt.A török kiűzését követően a Széchenyi Család birtokába kerül,kik jelentős szerepet vállalnak a falu újjá építésében.A XIX.sz-ban a falu iparosodott,vízimalmok működtek a területén és téglagyárt is épült.  Napjainkban szőlőiről és borairól nevezetes a Balatontól pár kilométerre lévő falu.Lakóinak száma napjainkban 1300 fő körül van.




Ereszkedés Kőrőshegyre


                              Előbb a Széchenyi Kastély,majd a Ref templom mellet elhaladva értük el a centrumot,ahol a műemlék ,középkori eredetű Róm.kat.templom is található. Sajnos ezt már nem volt érkezésünk alaposan szemügyre venni,mivel jött egy autóbusz,mellyel Balatonföldvárig tudtunk menni,ahonnét vonat helyett pótló busszal jöttünk haza. A "vonat" érkezéséig még volt fél óránk,melyet a Síngörbítő névre hallgató restiben töltöttünk el egy-egy  forralt bor társaságában.



Kőrőshegy nevezetességei: 1, Széchenyi Kastély

2, Ref.templ.



3, Árpád-kori templom(róm.kat.)



                               Várakozás és forralt borozás közben értékeltük a mai napot,melynek során az átlagosnál nehezebb körülmények közt lejártunk 20,5 km-t ,felfele 446,lefele 490 m szintkülönbséget teljesítettünk Észak-Somogy dombjai közt télies körülmények közt. Ez a havas túra élénk színfoltja túrázásainknak,bár többször lenne lehetőségünk ilyeneken "edzeni" magunkat.  Közben befutott a "vonatunk",mellyel hazáig zötykölődtünk. A vasútállomásról újból családi taxival jöttünk haza ,ahol már várt a jól megérdemelt jutalom,mely ma kedvesemnek egy GIN-Tonic,míg nekem egy Whiskey-Gyömbér kombó volt.



Jutalom


                         Több kép a mai napról:  https://goo.gl/photos/uKCEwE1nq7xrMdud6

                          Mozgóképek:         Összegzés    


                                                         Bálványos és a Külső-Somogyi dombság,hólepelben

                         Térkép és szintrajz:  

          




       

                             

           


           


             

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése