2020. július 25., szombat



"HA NEM TALÁLSZ UTAT ,LÉPJ RÁ  EGY KŐRE"





 " Tudjátok-e,mit susognak
    az erdőben a lombok?
   "Gyertek aludni árnyamba,                  
   ti elfáradt vándorok!" 

  S tudjátok-e mit énekel 
  fáradt vándor és madár?
 "Szép az erdő,szép a mező,
 gyönyörű a nyári táj!" "
                                    Zelk Zoltán: Nyár 3. vsz.

  
az első kapaszkodás
                                   



Haláp-hegy 2020
                     

Nem lehet elég korán kezdeni. Mi is osztjuk ezt az örökbecsű mondást,mely az élet minden területére igaz. Ezért úgy gondoltuk itt az ideje,hogy megvizionáljuk mit tesz 3 és 5 éves unokánk, ha elkezdjük velük megszerettetni a természetet,az egészséges mozgást.



Hegyesd
                       


Kisebb kirándulásokon,medvehagyma szedéskor,várnézelődésekkor már tartottak velünk,de akkor még hol ölben,hol babakocsiban. Első alkalommal egy    könnyebb,rövidebb túrát terveztem. Így esett a választásom a Tapolcai-medence két kevésbé ismert,kialudt tűzhányójára a Haláp-hegyre és a Hegyesdre. 



az alsó bányaudvarban
                    



a kürtőben
                     
A talán két legkisebb tanúhegy egyben a  fiatalabb vulkanikus hegyek közé is tartozik,hisz Haláp 4 millió ,a Hegyesd pedig 3 millió éve tört ki. A két tanúhegy a "nagy testvérek"közt mostohagyereknek számított,hisz a Balaton-felvidék perifériáján határozzák meg a látképet. Ezenkívül a környéken intenzív bányászat is folyt,ráadásul  itt kezdődik az  óriási katonai gyakorló tér,mely egész Iszkaszentgyörgyig tart. Ez a hatalmas harcászati lőtér nemcsak hazánk,de Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű ilyen jellegű területe,melyet mai is használnak hadgyakorlati célokra. A fentiek   eléggé behatárolták a környéken való túrázgatást. Boldogult gyerekkoromban párszor minket is határozottan a távozás mezejére szólítottak marcona bányászok és morózus egyenruhások.



katlan


Nem indultunk korán, hisz alig 80 km-t kellett autóznunk Zalahalápig, első megállónkig. Amint elhagyjuk Tapolcát máris elénk tárul a tanúhegyek leginkább elbányászott hegye,a Haláp. Sok ilyen hegyet megismertünk már országjárásunk során,az Esztramostól kezdve a Szanda-hegyig. Vagy akár a Bél-kőt vagy a Hegyestűt is említhetném sok egyéb társukkal egyetemben. Paradox nézni ezeket a megcsonkított torzókat,de ugyanakkor az is beugrik mennyi mindent köszönhetünk a sokszor esztelen bányaművelésnek. 




mint egy anfiteatrum

Gondoljunk csak a nem oly messze lévő Ság-hegyre,ahol a bányászat ismertetett meg bennünket egy vulkán belsejével. Ugyancsak a bányászatnak köszönhetjük a Rákóczi barlang felfedezését,melyben hazánk legcsodálatosabb cseppkőképződményei találhatóak. Azt sem szabad elfeledni,hogy a kitermelt kőzeteknek milyen csodás épületeket,utakat köszönhetünk. Úgyhogy ez is egy igazi 22-es csapdája. 



mintha sivatag lenne alattunk

Mivel nem ismertük még a csöppségek kitartását,erejét ,így biztosra mentem és az egykori ,meredeken emelkedő bányászati úton egészen a fölső parkolóig autóztattam a társaságot. Kiszállva aztán a kocsiból elkerekedett a srácok arca,mivel előttük "tornyosult" a 358 m magas Haláp. A nagyobbik rögtön neki is szegezte nejemnek a kérdést :" Mamanyi oda megyünk fel? " Megnyugtattuk őket,nem lesz az olyan vészes. Nem sejtették,még,hogy a hatalmas lépcsőfokok nem  számukra készültek,de becsületesen,néhol négykézláb küzdötték le őket.



szólóban

Eleinte egy szelíden emelkedő útvonalon vezet a Tanösvény,mely a bányászat fénykorában használt 9 bányaudvar  többségét bejárja. Közben csodálatos lávafolyásokat,bazaltorgonákat láthatunk,melyek bepillantást engednek az egykori tűzhányók működésébe. Geológiai szempontból a Haláp sokkal különlegesebb , változatosabb,gazdagabb mint társai. Itt sok-sok változatban kifolyt lávaömlést vehetünk szemügyre.  Nem csak függőlegesen,de vízszintesen,  és ferdén lefolyó kifolyásokat is láthatunk. A hegy fő különlegessége a több focipályányi,7-8 hektáros ,sziklafallal körbevett egybefüggő kráter,mely a bányászat folyamán alakult ki.



tanulmányozható a vulkán belseje


Próbáltam a srácok nyelvén,számukra érthetően elmesélni,hol merre járunk. Élvezték a mesét,melybe persze,hogy beleszőttem nekik való dolgokat,mint tündék,törpök és dinók. Az már más kérdés ebből mi marad meg bennük hosszabb távon.



oktatás

Közben essen szó arról is, ami ilyen különlegessé tette a hegyet. Feltárások bizonyítják,hogy a hegyen már a római-korban is folyt kisebb mértékű kitermelés. Kisebb nagyobb bányászati tevékenység később is folyt,de üzemi mértékű bányászatot csak a 20. sz. elejétől folytattak. 1909-ben  gr.Teleky József kezdte feltárni a hegyet,a kitermelés csak 1912-ben érte el az ipari méreteket. Eleinte csak bazaltkövet bányásztak,majd az 1920-as felújítást követően már több szemcsenagyságú követ is forgalmaztak,sőt faragott köveket is előállítottak. A fejlődéssel banki tőke is érkezik,modernebb gépeket állítanak üzembe,elkezdődik a bánya szárnyalása.



lefele se egyszerű

"A Nagy Válság"éveiben,majd a 2.VH. alatt megtorpan a fejlődés,hogy aztán a háború utáni kőínség újból fellendítse a kitermelést. A környező tanúhegyeken már a '60-as évektől kezdett megszűnni a bányászat,de a halápi üzem a kiváló bazalt minőségének köszönhetően egészen az 1980-as évek végéig üzemelt, még nagyobb tájsebet ejtve. A bányászat intenzitását mi sem mutatja jobban, mint az 1940 környékén készült fényképek. Ekkor a hegy a Somló és a Badacsony formáját mutatta,melyből jóformán semmi nem maradt.


Haláp-hegy,1940  foto:Vojnich Pál; forrás: Fortepan.hu
Az "Amfiteatrum" után jött a "szoborszint" ,az Ébredő Vulkán szoborpark,ahol több érdekes alkotás látható ,melyek itteni kövek felhasználásával készült. Már innét is lenyűgöző képet mutatnak a kürtő érdekes lávafolyásai és a bazaltorgonák. Persze már itt is megakad a szemünk a tájképen,de ez még bőséggel fog fokozódni. Tériszonyosoknak,félősöknek,kapatosoknak nem árt vigyázni,mert a 7-10 méteres magasságú szintnek rendkívül meredek az oldala,nem lehet leányálom lehömbölögni róla .


szoborpark
Érdekes ilyen helyeken nem jön elő legendás tériszonyom,de ez más történet. A hely veszélyessége végett a fiúk csak a kezünket fogva haladhattak és csakis a hegy felőli oldalon. Nagyon sok lepke volt ma ezen a szinten,a nagyobbik fiúcska nadrágját volt,hogy egyidőben több is ellepte. A kisebbikre is próbáltak rászállni,de ő hisztérikusan fél tőlük,így alig győztük elhessegetni körüle őket .Jó móka volt !


lepkéskedés



Nem maradt más hátra mint bevenni a csúcsot a már említett lépcsősoron. Na ezt nagyon élvezték a gyerkőcök. Élvezték,hogy némelyik lépcsőfokra csak négykézláb tudtak "fellépni". A kisebbiknek néha még a mászás is nehéz volt,de ugye a segítőkezek mindig a legjobbkor jöttek. A csúcson aztán először a jól megérdemelt csúcscsoki következett,majd az egyik ámulatból a másikba esés.


gyönyörködés

öröm a csúcson
A Haláp-hegy őrbástyaként áll a Tapocai-medence fölött. Megmaradt platójának pereméről pazar,lenyűgöző panoráma tárul a szemünk elé. A tájkép több neves képzőművészt,fotóst ihletett már meg ,hogy megörökítse a szeme elé tárultakat. Előttünk Hegyesd,Csobánc,Gulács, Tóti-hegy,Badacsony,a szigligeti dombok a várral és persze a Szent György -hegy hatalmas tömbje. Mögöttük a kéklő, hullámzó Balaton hatalmas víztükre nyugtatja meg a szemet. Kicsit távolabb feltűnik Somló,Hegyestű,a Bakony lankái valamint Fonyód és Boglár ikerdombjai.


panoráma a Halápról

tanúhegyek sora

A bánya bezárását követően éktelen pusztítást végeztek,mindent elpusztítottak ami a bányászatra emlékeztetne. Hivatalosan 2015-ben szűnt meg a bányászat,a területre tilos volt belépni. A hegy és a tanösvény 2019 óta látogatható,a terület a BFN része. Többször olyan érzés fogott el,hogy a hely többet érdemelne,kis ötleteléssel,fejlesztéssel a Balaton környékének egyik legnagyobb attrakciója,csodája lehetne.


kereszt a falu fölött
Leereszkedtünk az autóhoz,frissítettünk,a fiúk még az alsó bányaudvarban levezették fölös energiájukat és következett a nap másik attrakciója,Hegyesd.


kereszt és Hegyesd

Hegyesd nincs egy óra járóföldre sem Zalahalápról a "halápon" keresztül. A szó vizenyős rétet,nedves kaszálót jelent tájnyelven. Mi most a fiatalságra való tekintettel alig pár perc alatt autóval tettük meg az utat a poros bányászati murvaúton.Ahogy elhagytuk a susnyást és kinyílt a táj,újból leesett az állunk. Mintha egy alpesi fennsíkba csöppentünk volna. Mindenmerre gondozott rétek,legelésző háziállatok és elszórt épületek.


alpesi táj


Az egyik tanyánál leparkoltunk és a csodás kaszálókon alig fertályóra alatt elértük a Tanösvény nyomvonalát. Egy pihenőpadnál fújtunk és a sárga rom jelzésen belekezdtünk a "csúcstámadásba." Láttuk a srácokon ,hogy élvezik,figyelnek ,ezért kissé szabadabbra engedtük őket. Látótávolságban előre mehettek a következő jelzésig. Azt a feladatot találtam ki nekik,hogy figyeljék a jeleket és szóljanak ,hogy ne tévedjünk el. Mondanom sem kell roppantul élvezték,nem is vették észre,hogy közben folyamatosan kapaszkodunk.


nyomkeresők
A Balaton-felvidék tanúhegyei közül a Hegyesd a legkisebb,magassága 281 m. Szabályos vulkáni kúp formája van,leginkább a Tóti-hegyre és a Gulácsra emlékeztet. A meredek hegy megmászását követően a csúcson levő egykori magánvár csekély nyomaival találkozhatunk és megcsodálhatjuk az egyik legszebb panorámát a környéken.


négykézláb
Az hegytetőn álló kis tornyokkal és vékony falakkal védett várhoz,egykor szerpentin út vezetett,ennek nyomait már csak szakavatott szemek képesek felfedezni. A honfoglaló Atyusz nemzetség építette a várat,először a veszprémi káptalan iratában olvashatunk róla,melynek keletkezési ideje 1282. A 14. sz.elején a környék rettegett kiskirályai,rablólovagjai a Kőszegi Család tagjai uralták. A zsarnok család hatalmát csak Anjou Károly tudta megtörni,ezután a várban és a környéken királyi várnagy parancsolt.


panoráma Hegyesdről
A középkorban jöttek-mentek a földesurak,akik a várat is birtokolták. Volt itt minden, királyi adomány,cselszövés,ármány,házasság,öröklési vita. A közös mindegyikben az volt,hogy könyörtelenül sanyargatták a környék népét , jobbágyait. Közülük a legrettegettebb a Mezőlaky család volt,melynek Ferenc nevezetű tagjában talán megszólalt a lelkiismeret, bencés szerzetessé vált és egészen a zalavári apátságig vitte.


pihenő
A jelentéktelen mellékvár aztán a török időben a hadi krónikák lapjaiba is bekerült. Ugyanis 1561 tavaszán a veszprémi Pajazit vajda egy kicsiny csapat élén váratlanul rajtaütött. A vajda jelentősen megerősítette a várat,az alsó palánkvárba lovasokat telepített,melyek könyörtelen rajtaütéseikkel tartották rettegésben a környék népét.


idilli
1561 júliusában aztán törlesztettek a környékbeli magyar várakból összeverbuválódott vitézek. A törökök a Zalaszentgrót elleni portyáról tartottak haza amikor a magyarok rajta ütöttek az oszmánokon. A szántói csatában mint egy 300 török katonát és parancsnokait ölték meg. Pajazit vajda őrjöngött,még nagyobb erősítésekre adott parancsot. Az általa lassúnak tartott pórnépek közül 20 embert is a fülénél fogva szegeztetett a vár palánkjához.


várfal torzó
A dunántúli végvárak kapitányai, a földbirtokosok aztán 1562 tavaszán megelégelték a török sanyargatást és az oszmánok által rettegett híres törökverő Palonai Magyar Bálint vezetésével egy több mint 2000 fős sereget küldött Pajazit ellen. A sereg több mint egy heti ostrommal sem tudta bevenni az erősséget,aztán április 8-án megérkezett az erősítés.

Sopron irányából ekkor érkezett meg Salm Eck győri főkapitány újabb jelentős tűzerővel. Pajazitnek erre inába szállt a bátorsága és tárgyalásokat kezdeményezett a megadásról. A vérszomjas magyar sereg azonban még aznap egy újabb végső rohammal bevette a várat.

A királyi főparancsnok a várat helyreállításra alkalmatlannak találta és pár nap múlva felrobbantatta. Újjá építésére,helyreállítására soha nem került sor.A vár a hozzá hasonló erődítések sorára jutott. Megmaradt falai pusztultak,köveit a környék lakói széthordták és a természet visszavette a hatalmat a helyén. Manapság egy falmaradvány és csekély romok láthatóak csak. Feltárására,konzerválására ,még kezdemények sem történtek soha. Pedig helyreállítás után egy igazi rejtett kincse lehetne a Balaton környékének.

A lurkók roppantul élvezték a nyomkeresést,útmutatást és csak a meredek lépcső kezdetekor torpantak meg. Mi csak mutattuk,hogy tovább tovább. néhány nagyobb lépcsőfoknál újból négykézláb jutottak csak följebb, öröm volt nézni.
A sok-sok és meredek lépcső azonban egyszer csak elfogyott,de még nem voltunk a csúcson.


körbe a vár körül
Ugyanis az utolsó szakaszra nem vezet kijárt ösvény,ezt csak a sziklákon sokszor négykézláb mászva lehet leküzdeni. A fáradtságért az annalesek szerint páratlan panoráma tárul elénk,de mi ezt ma sajnos nem élvezhettük.


itt kéne felmenni a csúcsra
A sziklás szakasz alján hangzott el a nagyobb unoka szájából a címben idézett mondat: " Papanyi ha nem találsz utat lépj rá egy kőre!"



ha nem találsz utat ,lépj rá egy kőre

A fiúk bent lettek volna a mászásban,de mi ezt már túl veszélyesnek ítéltük a számukra.Nem is a felfelétől féltettük őket,hanem a lejöveteltől,mert mint tudjuk általában ez sokkal körülményesebb,nehezebb. Így körbejártuk a csúcsot,a tisztásokon gyönyörködtünk a Balaton-felvidék és a Bakony látképben.


kilátás az egykori gyilokjáróról
Az autóhoz a sárga romot tovább követve egy másik úton ereszkedtünk le már szakavatott "nyomolvasóinkat" követve. Az utolsó padnál következett egy erdei piknik a lurkókkal.  Eztán  végig autóztuk a Tapolcai - és a Káli-medencét,Zánkán megnéztük a hadiparkot, mint egy koronát adva a mai napnak.


szovjet technika
A napot a jól megérdemelt pizzával és fagyival zártuk az északi part egyik ikonikus helyén. A fiúk meg is adták a feladatot,nekik is kell túrafelszerelés és olyan " könyv amibe ti bélyegeztek Mamanyi"  Úgy néz ki sikerült két gyerek kéktúrázót nevelnünk ezen a napon. Hazaérve aztán nem jött az álommanó,a szüleiknek éjfélig mesélték az élményeiket.

Írta:   Soós Lajos
Foto: Soós Margit

még több fotó:  https://photos.app.goo.gl/aZNW9BcAPWC78tTj8

video:   https://photos.app.goo.gl/Ap2QnUKnd6NSPDG18











































































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése