9 Megye 99 Nevezetessége / Fejér Megye
 |
A mozgalom célja Nyugat-Magyarország felfedezése,valamint a természeti,-néprajzi,-történelmi,- építészeti emlékeinek,nevezetességeinek megismerése,felkeresése. Mind a kilenc Dunántúli-megyéből 10-10 nevezetesség került az igazoló füzetbe,melyek felkeresését bélyegzővel kell igazolni,lehetőleg a helyszínről,ha ez nem lehetséges akkor az adott településről bármilyen pecséttel.
A kírásban minimum 40 nevezetesség felkeresése szerepel ,de minden megyéből legalább 3 helyről kell igazolás. A célunk ,hogy minél több pecsétet szerezzünk be a bejárás alatt.
Ezt a mozgalmat,a terjedelme végett hosszú távra tervezzük és igyekszünk összekötni a pontok felkeresését más túráinkkal illetve kirándulásainkkal. A túramozgalomnak van egy testvér mozgalma ,mely a Keleti-országrész nevezetességeit keresi fel,erről a 10 Megye 100 nevezetessége oldalon találtok majd beszámolókat.
Ezt a mozgalmat nagyon hasznosnak találjuk hazánk átfogó megismerésére kitűnő alkalom,és eljussunk olyan helyekre is ahová nem terveznénk menni. Igyekszünk minél több fotót készíteni,hogy minél több érdekességet tudjunk megmutatni.
Az adott települések és nevezetességek leírását az anyag igen terjedelmes volta végett igyekszem röviden elkészíteni,így sok linket teszek be ,ahol az érdeklődők bővebben olvashatnak az adott helyről.
A beszámolókat nem kronológiai sorrendben ,hanem megyénkét fogom közre adni és egy-egy megyét is több szakaszban fogok bemutatni attól függően épp hol fogunk járni.
Jó szórakozást,kellemes időtöltést és reméljük sikerül felkeltenünk a túrázás és az országjárás iránti kedvet pár olvasónkban!
Fejér megye az ország egyik legváltozatosabb területe,megtalálható itt az Alföld nyúlványa(Mezőföld) túrázásra csábító középhegységek(Vértes,Gerecse déli nyúlványa,Bakony keleti része) valamint a fürdésre,nyaralásra alkalmas Velencei-tó.
 |
| Fejér vármegye pecsétje |
Területén már 20 000 évvel ezelőtt is laktak a Honfoglaláskor a fejedelmi törzs (Megyer) szálláshelye lett,de történelmünk folyamán végig kiemelkedő szerepet játszott. Napjainkban a kiváló infrastruktúrának köszönhetően fejlett gazdasággal rendelkezik.
 |
| Fejér megye címere |
Fejér megye pár nevezetességének felkeresését összekötöttük Csabor barátomnál tett látogatásunkkal egy kellemes augusztusi hétvégén. A kedves vendéglátás után tettünk egy kirándulást a megye központi és nyugati táján felkeresve hat helyszínt,melyek szerepeltek az ítinerünkben.
Gánt bauxitbánya-2015.aug.15.
 |
| Gánt címere |
Barangolásunkat Gánton kezdtük,a település Székesfehérvárról Zámolyon keresztül közelíthető meg a legegyszerűbben. A falut érinti az OKT útvonala akkori élményeinkről itt olvashattok . Így ez alkalommal csak Gánt-Bányatelepig mentünk,ahol az igazolást kellett beszereznünk az ellenőrzőfüzeteinkbe.
 |
| Marsi táj |
Gánt-Bányatelep látványossága az egykori bauxitbánya rekultivált kűlszini fejtése és az ott kialakított Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum.
Az előbbit a valamikori bánya rekultiválásával alakították ki. A bauxit vörös színének köszönhetően a tanösvény igen látványos,vadregényes,mondhatni marsi tájon vezet keresztül. Aki erre jár semmiképp ne szalassza el ezt a páratlan,felejthetetlen élményt. Mivel mi már jó pár évvel a gyerekekkel közösen bejártuk a bánya területét,így ez alkalommal az idő rövidsége végett kihagytuk,csak pár képet készítettünk a gödör pereméről..
 |
| Kűlszíni fejtés |
A Bauxit Bányászati Múzeumot a Bagoly-hegy oldalában kiépített táróban alakították ki. A földalatti vájatokban érdekes,látványos bányászati gépek és eszközök közt sétálva igazi bánya környezetben ismerkedhetünk meg a bauxit bányászat eszközeivel,illetve a fényképes,ábrás poszterek segítségével a történelmével,kiemelkedő egyéniségeivel. A Múzeumhoz tartozik egy szabadtéri kiállítás is,ahol szintén bányászati gépek vannak kiállítva.
 |
| Szabadtéri kiállítás |
A földtörténeti park ingyenesen látogatható,a múzeumban csekély,jelképes belépti díjat kell fizetni. Mindenkinek ajánlom felkeresni a helyet.
 |
| A földalatti múzeumban |
A belépő jegyek mellé,elkértük az egyedi,látványos igazoló pecsétet,a föld alatt végig jártuk a kiállítást,majd tovább álltunk.
Csókakő vára - 2015.aug.15.
 |
| Csókakő címere |
Következő állomásunk Csókakő települése volt,melyet a 81-es főútvonalról lekanyarodva a legegyszerűbb megközelíteni.A településen az OKT vándorlásunk alkalmával már szintén jártunk,akkori beszámolónk itt találjátok.
A település a Vértes nyugati lábánál fekszik, neve összeforrt a felette magasodó sziklára épült Csókakő várával. A 479 m. magas szikla egyben Fejér megye legmagasabb pontja is.
 |
| A falu főutcáján |
Csókakő várának történetét legjobban Mikszáth Kálmán Magyarország lovagvárai c. regényéből ismerhetjük meg.
A vár fontos elhelyezkedésének köszönhetően jelentős stratégiai helyszín volt, a Tihanyi Apátság alapítólevelében is szereplő "HODU UTU" mellett található.A vár általában királyi várként funkcionált és a török hódoltság alatt fontos csaták zajlottak érte és alatta. Vissza venni azonban csak rövid ideig sikerült többször is. A Porta fennhatósága alatt is fontos végvárként funkcionált a környéken Fehérvár után a legjelentősebb központ volt. A 143 éves török uralom alól 1687-ben sikerült csak felszabadítani,ekkortól pár évig még várbörtönként funkcionált,de 1690-ben az utolsó hadifogoly távoztával a vár funkciója megszűnt és az erődítés pusztulásnak indult. Első feltárása a XIX.sz. vége felé kezdődött el,de igazán csak az utóbbi évtizedben újították fel.
 |
| Csókakő-vára |
A hadi funkciók megszűntével a környéken elsősorban szőlőműveléssel foglalkoztak az itt élők és a település fejlődésnek indult.
 |
| Felújított várfal |
A II .világháború során is komoly ütközetek zajlottak a környéken,melyeknek sok helybéli áldozatává vált.
 |
| Trianon Emlékmű Csókakőn |
Sajnos a vár ottjártunkkor felújítás miatt zárva volt,fényképezni csak a parkolóból tudtunk.Az igazoló pecsétnek a kéktúra igazoló stemplijét kértük el a már ismert sörözőben,az adminisztráció végeztével tovább álltunk.
Bodajk Hochburg-Lamberg kastély -2015.aug.15.
 |
| Bodajk címere |
Bodajkot a legegyszerűbben szintén a 81-es főútról lekanyarodva tudjuk megközelíteni,a városkában a kéktúra bejárása során már szintén jártunk,akkori élményeinket itt olvashatjátok.
 |
| A Gaja -szurdokban(2014 őszi felvétel) |
Bodajk a Bakony keleti lábánál,a Móri-árok szélén fekszik,legfőbb természeti látványossága a közelben fekvő Gaja-szurdok,melynek felkeresése lebilincselő élménnyel ajándékozza meg az arra járót.
 |
| Érkezés Bodajkra |
 |
| A pusztuló sípálya |
Nevezetességei a Segítő Szűz Mária Nagytemplom,mely a csodatévő Szent-Kút mellett épült ,a Kálvária-domb,a Sípálya(jelenleg nem üzemel)a Bodajki-tó és a Hochburg-Lamberg kastély, a pecsételő helyünk.
 |
| A barokk templom |
 |
| Hochburg-Lamberg kastély |
Az igazoló pontunk csak a kerítés túloldaláról tekinthető meg,mivel teljesen körbe van kerítve illetve dzsumbúj takarja el.A fentiek végett a pecsételést a már ismert műintézményben végeztük el a kéktúrás stemplivel.
Fehérvárcsurgó Károlyi Kastély - 2015.aug.15.
 |
| Fehérvárcsurgó címere |
Fehérvárcsurgóra Bodajkról mentünk át,de a falu megközelíthető a 81-es főút felől is. A település a Móri-árok meghatározó települése,már az őskorban is lakott környék volt,birtokosai közt a történelmünk meghatározó családjait találjuk,mígnem az 1830-as években a Károlyi család tulajdonába került. A Károlyiak alatt intenzív fejlődésnek indult a környék gazdálkodása.
 |
| Fehérvárcsurgón |
A II. világháború utolsó szakaszában nagyon komoly harcok zajlottak a környéken,többször bombatámadás érte,melynek következtében lakatlanná vált. 1945-ben a visszavonuló németek teljesen felégették.
Nevezetességei a kat,ref,ev. templomok a Gaja duzzasztásával létrehozott Fehérvárcsurgói-víztározó és igazoló pontunk a Károlyi Kastély.
 |
| A víztározó(2014 őszi felvétel) |
Dokumentumok igazolják,hogy a mai kastély helyén az 1700-as években már állt egy barok kastély,mely a Perényi család tulajdona volt. Miután a Perényiek elzálogosították birtokaikat a reformkor meghatározó személyiségének Gróf Károlyi Györgynek a régi kastély helyén megépült a klasszicista főúri lakhely. Tervezésében részt vett a fiatal Ybl Miklós is. A kastélykertben a kor divatja szerint francia kertet alakítottak ki.
 |
| A reformkor nagy alakjának,Károlyi Györgynek az Emléműve |
 |
| A főépület |
1910-ben a díszudvar felőli homlokzatot eklektikus stílusban átépítették.
 |
| Francia kert szökőkúttal |
'945-ben elvették a családtól és államosították,majd a Fővárosi Gázművek üdülője kapott helyet a falak közt.1949-től menekült görög gyerekeket helyeztek el itt,majd 1979-ig Állami nevelőotthonként működött. Ekkor a "kiváló" állagmegóvásnak köszönhetően ki kellett üríteni és csak 1995-ben került a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésébe,mely a kastély felújításába kezdett.
 |
| Az egyik tanácskozó helyiség |
A felújításokba 1997-ben bekapcsolódott a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott alapítvány is. Ennek köszönhetően az épület állagát megóvták,felújították. A rentabilitás érdekében a kastélyban szállodát és éttermet is kialakítottak. Az épület együttest és a parkot a Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt üzemelteti és tartja karban illetve fejleszti.
 |
| Szalon |
A kastély szerény (800 Huf) összeg ellenében egész évben vezetéssel látogatható . Miután kigyönyörködtük magunk a főúri kastélyban érdemes egy sétát tenni az arborétum jellegű Kastélyparkban,melyet az utóbbi években szintén csodálatosan felújítottak.
 |
| A Kastélyparkban |
Székesfehérvár romkert-Nemzeti Emlékhely 2015.aug.15.
 |
| Székesfehérvár címere |
Elérkeztünk mai napunk fénypontjához Székesfehérvárhoz. A város a Közép-dunántúli régió és Fejér megye székhelye , a székesfehérvári járás központja. Az ország egykori fővárosa,koronázó hely, királyaink székhelye és temetkezési helye. Talán az ország legnagyobb múltú és jelentőségű városa.
 |
| Nemzeti Emlékhely |
Napjainkban az ország egyik legnépesebb települése,fejlett és meghatározó gazdasággal. Nemzetközi hírű cégekkel rendelkezett(Videoton) ill .rendelkezik. Ezenkívül meghatározó szerepet játszik az ország kulturális és sport életében is.
Jelentőségét mutatják az egykori jelzői: Királyok Városa,Szent István városa,Templomok városa stb.
 |
| Feltárt falak |
Könyvtárat megtöltő,gazdag történelméből most csak a Nemzeti Emlékhely és a hozzá kötődő Nagyboldogasszony Bazilika sorsával foglalkozok.
 |
| Fehérvár a középkorban |
Az egykori Koronázó Bazilika területe az államalapítás korából, a város központjában található.Az ország Nemzeti Emlékhelyeinek egyike. Falai közt királyokat és királynékat koronáztak meg( összesen 43),királyi esküvőket tartottak és királyokat temettek el (összesen 15 ) családtagjaikkal valamint számos főrangú személyiség is itt került végső nyughelyre. Ugyancsak itt őrizték a Szent Koronát és a Koronázási jelvényeket évszázadokon át.
Falai közt rengeteg fontos tanácskozást és országgyűléseket tartottak.
 |
| Ünnepi díszlet |
Építését Szent István kezdte el a XI.sz. elején,kijelölvén végső nyughelyéül. Hatalmas(60x30m) méreteivel az akkori Európa talán legnagyobb ilyen jellegű épülete volt. Háromhajós kialakítsa és 30 m magas belmagassága is erre utal.
A Bazilikába először Szt.István fiát, Imrét temették,majd őt követte Szt. István kit a templom közepére helyeztek örök nyugalomra. Szt. István szarkofágja ma is látható a tiszteletére emelt mauzóleumban.
 |
| Szt. István szarkofágja |
Későbbiekben többször átépítették a templomot.Először Károly.Róbert,majd Ozorai Pipó,ki bár nem volt király az a megtiszteltetés érte,hogy a Bazilika falain belül temetkezhetett el. A többi rendi származású fontos személyiség sír-kápolnát építhetett a Bazilika mellé. Az utolsó nagyobb átalakítást Hunyadi Mátyás végeztette el,ekkora az épület hossza már meghaladta a 100 m-t.
 |
| A Bazilikába temetett uralkodóink |
Székesfehérvár 1543-ban került a Porta kezére,a megtalált királysírokat a mesés kincsek reményében már ekkor kifosztották.
A Koronázó Bazilika a keresztény seregek 1601-es sikeres visszafoglalásakor semmisült meg,mivel a törökök felrobbantották a lőportornyot és ekkor omlott össze a Pipó-torony és égett le a Bazilika. A sikeres ostrom után az épületeket már nem állították helyre. A még megmaradt és megtalált királysírokat a keresztény zsoldosok rabolták ki és túrták fel,a csontokat szétdobálták.
 |
| A Sírkamrában I. |
Szerencsés véletlen folytán egyetlen királysír épségben maradt,melyet 1848-ban találtak meg. Hivatalosan III.Béla és felesége sírját tárták fel,de egyes feltételezések szerint Könyves Kálmán sírja került elő.
A helyreállítás helyett a templom köveit beépítették a város falaiba.Miután újra török kézre került a város, az oszmánok is kőbányaként tekintettek a romokra.
A XIX.sz.ra az össze földfelszín feletti maradványa eltűnt, a megkezdett ásatások már csak egyes föld alatti részeket tudtak megmenteni az utókornak.
 |
| .. II. |
A feltárt maradványokat szabadtéri romkertként tették láthatóvá. Mauzóleumában Szent István szarkofágját helyezték el,falait Aba Novák Vilmos hatalmas történelmi műalkotása díszíti.
 |
| Lovagi torna |
Az előkerült csontokat mára egy újonnan épített és felszentelt sírkápolnába helyezték,rozsdamentes számozott urnákba. Mivel a csontok beazonosítása lehetetlen feladat ,ezért a sírkamra így állít közös emléket a Bazilikába eltemetett személyeknek és jelképes sírhelye az ide eltemetett uralkodóinknak.
 |
| Vásári forgatag |
 |
| Boszorkány "égetés" |
Ezután a Belvárosban sétáltunk egyet,ahol köszönhetően a Koronázási Ünnepségeknek egy igazi középkori város életébe csöppentünk bele. Volt itt minden lovagi ütközet,markotályos asszonyság,szégyenpad,kaloda,mutatványosok,lovagok sőt még boszorkány "égetés" is.Ja és árusok mindenfelé. Látványos és felejthetetlen élmény. Ajánlom mindenkinek,hogy látogasson el ezekben a napokban(Aug.20 környékén) a városba,ahol minden évben megrendezik ezt a fergeteget.
Tác, Gorsium 2015.aug.15.
 |
| Tác címere |
Siettünk körülnézni Fehérváron ,hogy még időben átérjünk mai utunk utolsó állomására Tácra. A település legegyszerűbben az M7-es autópálya Szabadbattyán,Tác-Gorsium lehajtóján keresztül közelíthető meg.
 |
| Tác rk.temp. |
A falu ismertségét az ország legnagyobb Római-kori romtelepülésének Gorsiumnak köszönheti. Tác csak a XVII.sz-ban jött létre és a Zichy család tulajdonában volt,beszámolómban csak a Római-kori településsel foglalkozok,mivel más említésre való dolog nem akad a környéken.
Gorsiumot a falu elején balra kanyarodva lehet elérni,egy aránylag rossz minőségű bekötőúton. A falutól 1 római mérföldet (1,46km) megtéve jutunk el az egykori Pannónia Inferior(Alsó Pannónia) tartományának a székhelyére.
 |
| Most ennyi látható |
Az egykori város nevét Gorsiumként , először egy a III.sz.végén megjelent "római útikönyvből "ismerjük.
A települést az I.sz. közepén alapították,amikor is a fontos hadiutak (Sopianae-Aquincum és Sopianae-Brigetio) kereszteződésébe egy ide vezényelt légió katonai tábort létesítettek,melyet palánkkal erősítettek meg.Miután a Duna menti védvonal elkészült,a katonaságra már nem volt szükség így új város építésébe kezdtek.
 |
| Római légió(forrás:intrenet) |
A 103-ban Traianus császár Gorsiumot jelölte ki az Alsó-Pannónia provincia tartománygyűlésének székhelyeként. Az elkövetkező években a város kiterjedése elérte a 400 ha-t és a gladiátor és cirkuszi játékok lebonyolítására egy 20 000 fős amfiteátrumot is emeltek. A tartomány ügyeit intéző politikusoknak és a császárkultusz ápolására szolgáló hatalmas csarnokok is ekkor tájt épültek.
 |
| Légi felvétel Gorsiumról(forrás:internet) |
A II. sz. második felében folyó háborúban a szarmaták felgyújtották,amikor a Szent-helyek is jelentős károkat szenvedtek,de a város ezt hamar kiheverte Septimius Severis császár uralkodása alatt virágzó hellyé vált,ekkor élte aranykorát Pannónia tartománnyal egyetemben.
260-ban a barbárok támadása már sokkal erőszakosabb volt,ekkor a földdel tették egyenlővé Gorsiumot,a helyreállítás több mint 30 évet vett igénybe. Diocletianus császár parancsára 290 -es években új koncepció szerint kezdtek hozzá az építkezéshez ,ekkor is a provincia kiemelt települései közé tartozott. A császár utasítására új nevet is kapott a város és Maximus Herculius (társ császár) tiszteletére Herculiának nevezték el.
A következő évszázadokban folyamatosan épült-szépült.Új palotákat,laktanyákat és a kereszténység terjedésével több bazilikát is emeltek.
 |
| Szentély(forrás:internet) |
A város hanyatlása az 500-as évek végén kezdődött ,Pannónia hanyatlásával egyetemben.Egyre többen hagyták el ,az újonnan épült épületek is egyre igénytelenebbek lettek,területe jelentősen zsugorodott.
Továbbiakban is folyamatosan lakott terület volt,több kisebb falura szakadt , az okmányok szerint keresztény lakosság élt a falvakban egész a XVI.sz-ig. Az utolsó falu (Föveny) a török uralom alatt pusztult el. Az Oszmán Birodalom ,majd később a terület új birtokosa (Zichy Grófok) kőbányaként hasznosította a romokat.
 |
| Oszlop csarnok(forrás:internet) |
Gorsium-Herculia feltárását a XX.sz 40 -es éveiben kezdték,mely a mai napig tart. A megtalált tárgyak rendezése ,feldolgozása és az épületek helyreállítása folyamatos.
Jelenleg az ország legnagyobb (200 ha cca,) régészeti parkja üzemel itt,mely látogatható.
 |
| Felújított romok(forrás:internet) |
Sajnos jelenleg a felújítások olyan fázisa zajlik,hogy a terület le van zárva így nem látogatható. Ezért csak kívülről tudtunk pár képet készíteni a többi képet forrás megjelöléssel teszem közzé.
 |
| Sajnos csak ennyit láttunk Gorsiumból |
A fentiek végett az igazoló pecsétet egy helyi műintézményben gyűjtöttük be egy jó hideg Soproni mellett.
Több felvétel Fejér megyéről: itt érhető el.
Csákvár ; Esterházy-kastély 2015.November.07.
 |
| Csákvár címere |
Csákváron Enyészet havának hetedik napján jártunk egy Vértes-hegységbeli barangolásunk alkalmával baráti társasággal tett kirándulás alkalmával. A mai nap inkább a kirándulásé, szórakozásé volt,mintsem a túrázásé ,de azért egy kis mozgást is cserkésztünk a mai napba,de erről majd máshol.
Mivel a 9 megye 99 nevezetessége túramozgalom keretében még adósak voltunk a Zámolyi-medencében a Vértes-hegység lábánál található város megismerésével,így a mai napon mindenképpen fel szerettük volna keresni.
 |
| Esterházy kastély |
Csákvár közúton Bicske,Oroszlány illetve Székesfehérvár irányából közelíthető meg,vasút nem érinti a várost.
A település határában található Guba -hegy Báraczházai barlangjából előkerült leletek bizonyítják,hogy a környék már a paleolitikumi ember lakhelye volt. Később kelták,majd a rómaiak telepedtek meg., a Római-kori neve Floriana volt.
Honfoglaláskor Előd fia ,Szabolcs vezér kapta meg a Vértest és környékét,ki várat (Szabolcsvár) építtetett ,ami később leszármazottaira a Csák nemzettségre szállt és ekkortól lett a neve Csákvár.A terület többször cserélt gazdát,de mindig a Csák-nemzettségen belül maradt a tulajdonjog.
 |
| Rk.kat.templom ,Csákvár |
1638-ban házasság révén gróf Eszterházi Miklós tulajdonába kerül és egészen 1945-ig Esterházy birtok. Az Esterházyak birtokközpontot létesítettek a községből,kastélyt építtettek és virágzó településsé fejlesztették Csákvárt,mely a Vértes gazdasági központjává fejlődött.
A II.vh. alatt a környéken súlyos ütközetek zajlottak,köztük nagyon jelentős páncélkos csata is. A front több mint három hónapon keresztül itt húzódott,mely igen jelentős károkat okozott .
 |
| II.vh.Emlékmű a kastélyparkban |
A háború után újból lassú fejlődésnek indult,2013-ban kapott városi rangot.
Említést érdemel még a Csákvári-fazekas kerámia készítése,melynek több évszázados hagyománya van a településen és a Dunántúli-fazekasság egyik meghatározó központja volt, ennek emlékeit ma a Fazekasházban találhatjuk meg,melyet sajnos nem volt időnk felkeresni,így ennek fényképét az internet segítségével teszem közzé.
 |
| Fazekeasház,Csákvár(forrás:internet) |
Csákvár mecénásai,az Esterházyak neve (egyes családtagok Esztreházyként írják ) a mai Szlovákia területén található Illésházáról(régi nevén Esterháza )származik. A család őseinek első említése a XII.sz végén történik.A középkorban több néven ismerték őket az Esterházy nevet a XVI.sz.közepén élt Benedek használta először,kinek fia Ferenc pozsonyi Alispán volt,kinek fiai Pál,Dániel és Miklós alapították meg az Esterházy család három fő ágát. A szenvedélyes vagyon gyűjtő Miklós alapozta meg az Esterházyak későbbi gazdagságát és fényét. Ő kapott először grófi rangot és nádorispáni kinevezést. Fiai közül Pál 1687-ben hercegi rangot kapott és így Ő lett a hercegi ág megalapítója,míg a grófi ágat fiatalabbik fia Ferenc alapította meg.
 |
| A kastély főbejárata |
A grófi ág gesztesi birtokainak Csákvár lett a központja. A kezdeti kisebb birtokközpontok helyére először Esterházy János kezdett kastélyt építtetni Fellner Jakab tervei szerint 1760-65 közt.Először az udvarház készült el,majd 1778-ban fogtak hozzá a kastély építéséhez.Az építéshez a fertődi kastély szolgált mintául és eredetileg barokk-rokokó stílusban készült.
 |
| Emléktábla 1873-ból |
Az 1810-1814 közti földrengések következtében megrongálódott, felújítását Charles Moreau francia építész irányította, az épület ekkor kapta meg mai,klasszicista formáját.
 |
| Diszkút a főbejárat előtt |
A kastély építéséhez felhasználták a felrobbantott vértesszentkereszti bencés apátság értékes,ritka ornamentális részeit,köveit,ami egy kicsit barbár tettnek tűnik. A grófi család a roppant értékes és gazdag történelmű egykori apátságot kőbányának tekintette és a több száz éves falakat,köveket elhordták épülő új palotáikhoz. A vértesszentkereszti apátság máig nem heverte ki ezt a pusztítást.
 |
| Vértesszentkerszt bencés apaátság |
A főúri rezidencia főbejárata dór oszlopcsarnok mögül nyílik,lenyűgöző látványt nyújt. A cca 365 helyiséges épületben helyet kapott kápolna,színházterem ,könyvtár,képtár,vadászterem . A jelenlegi konyha és étkező eredetileg istálló és lovarda volt.
 |
| Ez a része kissé elhanyagolt |
77 hektáros angol parkját 1799-ben kezdték építeni.A lenyűgöző parkban több száz fafajta található(fenyők,tölgyek,mammutfenyő,kőris,ezüst hárs etc.),melyek közül nem egy 2-300 éves is.A fasorok,virágtelepek,sétautak közt nem egy épület is helyet kapott(pihenőházak,emlékművek,szökőkút stb .).
 |
| A parkban |
A kastély fénykorának és a főúri életnek a második vh. borzalmai vetettek véget. Előbb a német,majd a szovjet megszállók rombolták fényét. 1950 után a megrongálódott kastélyt felújították és előbb tüdőszanatóriumot,majd később közkórházat alakítottak ki. Jelenleg a székesfehérvári kórház részlegeként működik az egykori főúri rezidencia. Az 1960-as években a parkban orvoslakásokat is építettek.
 |
| A kastély belülről I. |
 |
| II. |
Mivel időnk szűkre volt szabva ,így csak egy rövid látogatást és fényképezést tudtunk megejteni. A park bővebb megismerését más alkalomra kellett halasztanunk.
 |
| Dór oszlopok |
Az épület homlokzata szépen felújított,gondozott,de a mellékszárnyak (ebédlő) kissé elhanyagolt állapotban leledzik. Csakúgy a kastély(kórház)belső terei,bár látszik ,hogy gazdáik a kevés fellelhető forrás ellenére igyekeznek minél többet költeni az egykori pompa visszaadására.
Több kép Csákvárról: https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/Csakvar2015Nov07?authkey=Gv1sRgCOrOsLbM_4KxTQ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése